Social Sciences and Law

Abstract

Every year, several teachers retire from the education sector in Rivers State and these teaching retirees still have a lot they can contribute to the education system but can only deliver lifelong educational services when life after retirement is patterned to what is obtainable during active service. The study investigated teaching retirees' life adjustment pattern for lifelong educational service delivery in Rivers State. The study's design was descriptive survey and 18,073 retirees formed the population of the study out of which 391 retirees were sampled through multistage sampling. Data were collected using questionnaire which was face and content validated by experts in University of Port Harcourt with a Cronbach alpha determined reliability index of 0.94. Answers were provided to the research questions using mean score and SD while at 5% level of significance the hypotheses were tested using z-test statistics. The study revealed that retired teachers adjust economically using different patterns including engaging in paid employment. The retirees also adjusted socially through different patterns. Conclusively, the study identified that the retirees had economic and social adjustment patterns needed for providing lifelong educational services in Rivers State.

Abstract.

The question of war and peace has risen to the top of the list of wicked, seemingly insoluble problems in the first quarter of the 21st century, because of the threat of nuclear destruction and the unintended negative consequences of a protracted hybrid war.

Complex thinking, capable of dealing with paradoxes, must be part of the repository of governance capabilities for decision-making if we are to avoid unresolved conflicts that bury the achievements of human civilisation. The future is sanctioned by our decisions, wittingly or unwittingly, on a daily basis.

In order to understand the chain of wars that have many components and many sources of conflict, it is worth distinguishing between the immediate causes and motivations that trigger war and the emergence of deeper, long-standing conflicts and the economic and political interests linked to armaments and the use of weapons. The notion of the military-industrial complex has come to the fore again.

Összefoglalás.

A 3. évezred kezdetétől egyre erőteljesebben kapcsolódnak össze a már korábban is észlelt globális válságtünetek: A klímaváltozás, a nyomában járó migráció, az ehhez kapcsolódó szervezett bűnözés, a társadalmi polarizáció és a nyugati „konszolidált” demokráciákat is sújtó mély megosztottság tünetegyüttesét az elmúlt években a pandémia hullámai tették még komplexebbé. Ez a tünetegyüttes összefonódottsága és egymást erősítő spill over hatásai miatt nem kezelhető sikerrel összefüggéseinek megértése nélkül. A tudományos kutatás világából már hosszú ideje érkeznek javaslatok az egészlátó, holisztikus szemlélet és módszertan kierjesztésére. Ezek a javaslatok azonban nem törték át a széttöredezett és rövidtávú gondolkodás határait sem a politikai, sem a gazdasági életben, sem a tudományos kutatások területén. A multi- és interdiszciplináris megközelítés és holisztikus szemlélet a társadalomtudományok terén is alulmarad a szétparcellázott, párhuzamosan folyó kutatásokkal szemben. Ennek következtében az elemzések során használt fogalmaink kezdenek kiürülni, esetenként saját ellentétükbe csapnak át. Ennek jellegzetes példája a biztonság fogalma, ami a mai szóhasználatban az államok, államhatárok biztonságával, sérthetetlenségével azonos. A gyakorlatban leginkább a gazdag és erős államok (kisebb mértékben szövetségeseik) katonai biztonságát jelenti. A társadalom, az emberi közösségek és az egyén biztonságának kérdését kerüli. Az állam területi biztonságát és ’érdekeit’ fenyegető veszélyek elhárítására indított háborúk pedig éppen az emberek és közösségeik biztonságát ássák alá.

Az Oroszország által 2014-ben indított, majd „befagyottnak” tekintett orosz területi invázió 2022 februárja óta Ukrajna egész területére kiterjedt forró háborúként folytatódik, veszélybe sodorva az európai biztonsági architektúrát, és eszkalációval fenyegetve a harcban álló felek szomszédos országait. Az Egyesült Államok vezette NATO és az Európai Unió minden lehetséges eszközzel támogatja Ukrajnát, miközben mindenáron igyekszik elkerülni a közvetlen katonai konfliktust. A közel egy éve tartó háború azonban nem tartható mesterségesen zárt határok között: a gazdasági, politikai, kulturális és társadalomlélektani eszkaláció szándékolt és nem szándékolt következményeivel elkerülhetetlenül sűríti a globális válság tünetegyüttesét és szaporítja a megoldhatatlan, „gonosz” problémák sorát.

Veszélybe kerültek azok a civilizációs, kulturális és az emberi együttélést humanizáló írott és íratlan szabályok, amelyek a II. világháborút követő korszakban kezdtek érvényesülni. Nem csupán az európai biztonsági rendet forgatta fel, de globális méretekben is elindította a visszafordíthatatlan átrendeződés folyamatait. Reflektorfénybe állította a nemzetközi és regionális biztonság és emberi jogi szervezetek tehetetlenségét. Rávilágított a nemzet, a nemzetállam, az állami szuverenitás és biztonság, és a társadalom és emberi közösségek fogalmai közötti feloldhatatlan feszültségre.

Egy korlátozott atomháborút, vagy egy európai talajon vívott, elhúzódó és nem kalkulálható konfliktusok sorát előidéző háborút és nem szándékolt következményeit nem lehet alábecsülni. Ez a veszély új dimenzióba helyezi és erőteljesen rontja az összefonódó válságok megszelídítésének lehetőségét.

A számos forrásból táplálkozó konfliktus háborús esemény-láncolattá válásának megértéséhez érdemes megkülönböztetni a háborút kiváltó közvetlen okokat és indokokat a mélyebben fekvő, hosszú ideje lappangó ellentétek felszínre kerülésétől és a fegyverkezéshez és a fegyverek felhasználásához kapcsolódó érdekektől. Az amerikai, orosz és kínai katonai ipari komplexumok, a globális szinten is növekvő fegyvergyártás és fegyverkereskedelem szöges ellentétben áll a globális fenntarthatóság céljaival és az emberi biztonsággal.

Ebből a globális szövevényből nem létezik gyors kivezető út. Az alternatíva megtalálásához új, komplex látásmódra és fogalmi rendszerre, röviden paradigmaváltásra van szükség, és mindenekelőtt új partneri együttműködésre a tudomány, a kormányzás és a gazdasági élet szereplői között.

Abstract

This paper is to analyze the 2007 reform of the higher education system in Portugal (RJIES), which ambitioned fundamental changes in the governance of universities, the option given to higher education institutions (HEIs) to be transformed into public foundations being only one element of the reform. Based on desk research, the key elements of the reform, the process of designing and introducing it and an assessment of its impact are presented. We may conclude that the governance reform has led to more effective management of universities regardless of their legal status, but the new, foundation form has not fulfilled the expectations regarding the more autonomous and flexible operation of the transformed HEIs, due, to a large extent, to the financial restrictions brought about by the global crisis.

Abstract

At dawn on 3 January 2020 local time, the United States targeted and killed Iranian General Qasem Soleimani, which it claimed was an exercise of its right to self-defense. In this analysis, we will examine this operation through the system of jus contra bellum. The airstrike was conducted against a military official of a state, which differs from ‘traditional’ targeted killings, that mostly target members of non-state actors. We will pay particular attention to the antecedents of the attack, as well as the legal reasoning of the United States and the reactions of the international community. The case study will use a critical approach to analyze the claims made in support of the exercise of the US right of self-defense, in particular their lex lata justification. The study concludes that the targeted killing of General Soleimani was unquestionably illegal under the jus ad bellum regime of international law, as the United States was not the victim of an armed attack prior to the operation.

Abstract

The Russian Federation launched an armed invasion of Ukraine on 24 February 2022, resulting in an international armed conflict of a level unprecedented since the Second World War. This article attempts to clarify the main international legal issues concerning the use of force and the support to of the belligerent parties. In the first part, it evaluates the Russian claims that the use of force is in accordance with the rules of international law, i.e. whether self-defence, the protection of nationals or humanitarian intervention could justify the intervention. In the second part, it investigates whether supporting one of the belligerent parties, especially Ukraine, could amount to a violation of the rules of neutrality or even constitute participation in the Russia–Ukraine conflict.

Abstract

The paper deals with the institutional framework and development of comparative law during the socialist period in Czechoslovakia and Hungary. The history of comparative law in Hungary is longer than in the Czech Lands and later in Czechoslovakia, but its post-war socialist development was very similar. Viktor Knapp and Imre Szabó played the crucial role in the process of forming socialist comparative law. They had law diplomas from the interwar Charles University in Prague, and they sympathised with the left wing of political life. After WWII they both joined the communist movement. Later, they belonged to the communist professional lawyer establishment and played an important role in the personal and institutional changes of the 1950s. Their professional careers were also very similar – they had positions in the state administration and in the educational sphere. Knapp and Szabó managed the institutes of state and law of the Czechoslovak and Hungarian academies of sciences from the 1950s onwards. These institutes played a dominant role in the organisation of comparative research before 1989. Their classical legal education, strong professional skills, knowledge of Western languages, and good connections inside the communist regime helped them to establish the professional centres of comparative law under the communist regimes.

Tanulmányom az angol nyelv és a globalizáció összefüggéseit boncolgatja, kiemelve, hogy az angol világnyelvi primátusát az angol anyanyelvű államok, mindenekelőtt az Egyesült Államok gazdasági és politikai ereje alapozta meg. Ennek ára azonban az, hogy az anyanyelvű beszélők ma már nem egyedüli birtokosai a nyelvnek, nem ők határozzák meg a beszédhasználati szabályokat. A kommunikáció sikere a pragmatikai hatékonyságon múlik, amit a beszélők rendelkezésére álló nyelvek váltogatásával is el lehet érni. Ez az új szemlélet a nyelvoktatás módszertanára is jelentős hatással lehet a jövőben. Külön fejezetben tárgyalom az idegennyelv-oktatás magyarországi helyzetét, végül felvázolom az angol jövőjével kapcsolatos forgatókönyveket, a többnyelvűség irányába ható tényezőket.

Tanulmányunkban az esettanulmány-módszer magyar közoktatásban történő alkalmazási lehetőségeit vizsgáljuk egy általunk kialakított értékelési keretrendszeren keresztül. A tanulmány két kutatási kérdésre keresi a választ: egyrészt arra, hogy az alap- és középfokú oktatásban oktatott tantárgyak közül melyikben alkalmazható hatékonyan az esettanulmány-módszer, másrészt pedig arra, hogy miként vezethető be az esettanulmány-alapú oktatás a hazai alap- és középfokú oktatásba. A hét értékelési kritériumot tartalmazó értékelési rendszer alapján hat tantárgyat, illetve tantárgycsoportot vizsgáltunk. A kapott eredmények alapján a magyar irodalom, történelem, földrajz, valamint az értékalapú tárgyak (hittan, erkölcstan, etika) oktatása során alkalmazható leginkább az esettanulmány-módszer.

A tanulmány célja a duális és a hagyományos képzésben részt vevő hallgatók szakmai gyakorlatának vizsgálata. A kínálati oldalról (hallgatók) online kérdőíven, a keresleti oldalról (vállalatok) néhány vállalat HR-vezetőjével készített interjún keresztül gyűjtöttünk információt. Eredményeink azt mutatják, hogy a megkérdezett hallgatók többsége ismeri a duális képzést. A duális képzésben részt vevő hallgatók legfőbb motivációs tényezője rövid távon a szakmai gyakorlat megszerzése és a rendszeres jövedelem megléte. Hosszú távú céljaik között a professzionális szakmai ismeretek megszerzése és a jól fizető munka szerepel, míg a hagyományos képzésen tanulóknál a professzionális szakmai ismeretek megszerzése mellett egy jó csapatba kerülést tartották fontosnak. A megkérdezett vállalatok a duális képzésben tanulók szakmai gyakorlatához számos előnyt soroltak, úgymint a jobb mintaterv, a világos határidők és feltételek és a mélyebb szakmai tapasztalatszerzés.

A tanulmány abból indul ki, hogy a modern ipari társadalmak tömegoktatásában drámai módon nőtt a feszültség a tanulási rendszerek teljesítőképessége és a rájuk háruló, egyre szaporodó és differenciálódó feladatok között. A tanulási rendszerek azzal konfrontálódtak, hogy egyre nehezebben tudják kezelni a rendszerigények és a megnőtt individuális igények közötti növekvő szakadékot. A tanulmány arra keresi a választ, hogy van-e az irányítás és a pedagógia eszköztárában olyan módszer, amely egyaránt tudja biztosítani az egységességet, de egyidejűleg figyelembe veszi a tanulók közötti különbségeket, a diákok egyéni igényeit is? A tanulmány szerint abban a rendszerben tudták ezt a célt eredményesen megvalósítani, amely csak (vagy elsősorban) az elvárt eredményt írja elő, de a megvalósítást nagy mértékben rábízza a rendszer autonóm szereplőire.

A tanulmány a gazdasági globalizáció legújabb fejleményeit (a nemzetközi erőviszonyok átalakulása, a klímaváltozás, a koronavírus-járvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja) következményeit, dinamikáját és korlátait elemzi a hosszabb távú trendek és a fenntarthatóság kontextusában. Fő következtetése szerint a globalizációs folyamat lassul, új típusa formálódik, deglobalizáció viszont nem valószínű. A tanulmány tudományosan újszerű eleme a globalizáció dinamikájának és hajtóerőinek új megközelítésben való bemutatása, valamint fenntarthatóságának értelmezése.

A tanulmány a civilizáció és a kultúra szerepét vizsgálja a globalizálódó nemzetközi rendszerben. Rámutat a helyzet ellentmondásosságára, az egységesülés és a széttöredezés, a globalizáció és a deglobalizáció, a civilizációs és decivilizációs folyamat egyidejű érvényesülésére. Bemutatja a civilizáció és a kultúra különböző értelmezéseit, a fogalmak egyes és többes számú alakjainak (civilizáció – civilizációk, kultúra – kultúrák) használatában rejlő ellentmondásokat. Globális civilizációról csupán technicista-instrumentalista értelemben beszélhetünk, a szó társadalom-, illetve történelemfilozófiai értelmében nem. Napjainkat a lokális identitások szerepének széles körű előretörése jellemzi. A tanulmány bemutatja a globális kultúra több típusát, köztük azt a nemzetköziesedett elit kultúrát, amelynek az oktatás – mindenekelőtt a felsőoktatás – is része.

Az iskolázottság növekedése az előrejelzések szerint nem lassul. Ugyanakkor a globalizáció nyomán az iskolázottság növekedésével az iskolázottsági egyenlőtlenségek alakulása sajátos képet mutat. Az iskolázottság növekedésével az iskolázottsági egyenlőtlenségek egy fordított Kuznets-görbének nagyjából megfelelő lefutást mutatnak a magasabb iskolázottság időszakában. Azonban az országcsoportok nagy részében ez kiegészül egy ellentétes görbületű résszel az alacsonyabb iskolázottság időszakában. Így egy hullámszerű alakulás jellemzi az iskolázottsági egyenlőtlenségeket az iskolázottsággal együtt vizsgálva.

A cikk ezután nagyszámú UNESCO-tagország adatai alapján a humántőke-eloszlást elemzi, amelynek eredménye egyértelműen Nessie-görbét mutat, vagyis a legmagasabb HDI-percentilis országaiban lényegesen magasabb a humán tőke, mint a többi percentilis országaiban.

Összegzésként az írás megerősíti azt a feltételezést, hogy a globalizáció nyomán az iskolázottság növekedésével mind az iskolázottsági különbségek, mind az emberi tőkeeloszlás egyenlőtlenségei növekednek.

A tanulmány a határon túli magyar oktatástámogatási rendszert, annak irányait tekinti át a 2010 és 2022 közötti időszakban. A tanulmány célja bemutatni, hogy a vizsgált periódus alatt melyek voltak a határon túli magyar oktatástámogatási prioritások és ezek milyen intézkedésekben, programokban és fejlesztésekben nyilvánultak meg. Vizsgálódásunk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a határon túli magyar oktatástámogatási rendszer léte és fejlesztése mind anyagilag, mind szimbolikus, kisebbségpolitikai értelemben kiemelt fontosságú a határon túli magyar oktatási intézmények és azok szereplői számára. E támogatási rendszer fejlesztési lehetőségét egy belső és külső monitoringra épülő minőségbiztosítási rendszer kiépítésében látjuk.

Abstract

Several European countries have made it possible for public universities to become foundation universities. The transformation has also involved a change in their governance model with external actors taking important decision-making positions. We believe that these changes also imply a transformation of the organisational culture of the said universities.

This study examines the transformation of a Finnish and a Hungarian university into a foundation one based on documents, interviews and questionnaire surveys. We found that for both universities there is strong pressure to move towards a corporate culture, but that change is not happening without resistance at either university.

Az írás a globalizáció fogalmát, történeti és jelen fejlődési irányait tárgyalja. Bemutatja az ipari forradalom nyomán felgyorsuló fejlődését, megtorpanását a világháborúk időszakában, és a háború utáni fellendülését. A mai globalizációt a technológiai változások, a neoliberális politikai fordulat és a digitális forradalom összefüggésében vizsgálja. Felvázolja a globalizációhoz való eltérő viszonyulásokat, az általa előidézett társadalmi konfliktusokra való reagálás alapján. A 2008–2009-es pénzügyi világválság, a Covid-járvány és a fenyegető klímaválság a globalizáció lassulásához vezet. A globalizáció korrekciójára irányuló politikai nyomás és a 4. ipari forradalom technológiai változásai a deglobalizáció új hullámát vetítik előre. A globalizáció azonban folytatódik a digitális térben, és az új regionalizmus is megőrzi a globalizációs folyamat vívmányait.

A globalizáció jelensége az oktatási rendszerre, az iskolai pedagógiai folyamatokra is hatással van. Erre a multikulturális nevelés több megoldást is kínál, elősegítve a méltányos és esélyegyenlőségen alapuló oktatásban való részvételt, valamennyi tanuló iskolai sikerességét. A tanulmány bemutatja, hogy milyen pedagógiai válaszok lehetségesek a jelenlegi felgyorsult világban, kiemelve a nyelvtudás, az interkulturális kompetenciák fontosságát, a társas kapcsolatok fejlesztésének és az iskolai erőszak megelőzésének szükségességét és az állampolgári nevelés jelentőségét.

Ez az esszé jellegű tanulmány három perspektívából tekint a globalizálódás és az oktatás kapcsolatának problémavilágára. Az első a globális nevelés pedagógiai perspektívája, a második az oktatási ágazati szakpolitika globalizálódásáé, a harmadik a globalizálódás és oktatáskutatás vagy neveléstudományi kutatás közötti kapcsolaté. A tanulmány elsősorban nem Magyarországra fókuszál, de tartalmaz több utalást a magyarországi viszonyokra, és záró részében kifejezetten a magyarországi oktatáspolitika szempontjából releváns gondolatokat fogalmaz meg. A tanulmány döntően az alap- és középfokú oktatás szintjére fókuszál.

A globalizálódás mint civilizációs fejlemény gyökeresen új feltételek közegébe helyezte a képzés, a tanítás és tanulás világát. Ez az írás e problémakört vizsgálja, azt, miféle hatások formálják a szóban forgó világot az új feltételek közegében mind a szervezett, intézményes tanítás/tanulás, mind a szabadidős tanulás terepén. Választott nézőpontunk a szaknyelvi metaforával „rejtett tanterv”-nek nevezett jelenségvilág. A szakirodalom kettős értelemben használja ezt a metaforát: részint hatásforrásként (rejtett tanterv/hidden curriculum, implicit tanterv, latens curriculum, nem tervezett curriculum), részint e hatásforrás hozamaiként (hallgatólagos tudás, implicit tudás, a viselkedés nem verbalizált szabályrendszerének – rituálék – felismerése és elsajátítása). Mindezek a tanítás mintegy nem szándékolt mellékhatásaiként jönnek létre és közvetítődnek a tanulóhoz (gyermekhez és felnőtthöz egyaránt). Ezek azok a pszichikus képződmények (ismeret, attitűd, szokás, cselekvési és reagálási mód), amelyek – meghatározó tananyagként – tipikus, azaz gyakorta ismétlődő (rituálék) tanulási tapasztalatokként foglalhatók össze. Az új tanulási környezet meghatározó jellemzője a vizualitás (képek) erőteljes térnyerése a szavakból épülő fogalmi nyelv mellett. A globális környezet globális kompetenciák kimunkálását várja az oktatástól; e téren a pandémia alatti online oktatást vizsgáló tanulmányok nem nyújtanak vigasztaló képet, viszont jelezzük azokat a hazai fejleményeket, terveket és kimunkált tanulást segítő/támogató tartalmi és módszerbeli kezdeményeket, amelyek némi reményre jogosítanak. Számbavesszük az új tanulási környezet kommunikációs sajátosságainak nem tervezett – pozitív és negatív – rejtett tantervi hatásait (észlelési sebesség, figyelem, információ vs. tudás, új típusú tanári és tanulói szerepek, partnerségi viszonyok, tudásmonopólium stb.). A szakirodalom nyomán szólunk a hálózatos világban létrejövő újfajta közösségek és identitások jellemző vonásairól.

Abstract

The article proposes a remodeling of Tertiary Language Didactics (TLD) against the backdrop of empirical findings from German-speaking areas and the notions of translanguaging and compétence plurilingue.

TLD as a multilingual didactics approach for the initial stages of L3 learning developed in the 1990s in the field of “German as a foreign language after English” (DaFnE) as a response to the specificity of L3 learning conditions (age, intellectual development, different domains of prior knowledge in other languages). Later, the approach, with its overarching principle of cognitive learning and teaching, was generalized to other language constellations (Hufeisen & Neuner, 2003; Neuner et al., 2009).

By reviewing selected studies from the 1980s up to 2021, our remodeling highlights the importance of transfer not only in L3 reception, but also in L3 production and practice. In order to economize L3 learning, TLD 2.0 proposes to focus on cognates in reception and production (perceived and assumed cross-linguistic similarities) and streamlined grammar teaching (deduction-practice combinations, parallel exercises). Informed by the discourses of translanguaging and compétence plurilingue, we also discuss the role of less “visible” knowledge stores that bi- or plurilingual L3 learners may have and the possibility of activating skills in previously learned or acquired languages (two-language tasks) in pursuit of education goals beyond L3 learning.

A 21. század első két évtizedében zajló globalizáció hatásai új folyamatokat indítottak el vagy erősítettek meg a felsőoktatás területén is. A tanulmány a felsőoktatási globalizáció és a nemzetköziesedés fogalmának párhuzamos keresésével jut el az új kutatási irány fő kérdésfeltevéseihez. Összegezi az eddigi kutatások tapasztalatait a globalizáció társadalmi, akadémiai és oktatási hatásairól. Két erős elemet emel ki: egyfelől a felsőoktatás felelősségét a világban tapasztalható társadalmi, gazdasági és oktatási különbségek gyors növekedésében, másfelől a neokolonializáció veszélyét a kultúra területén. Foglalkozik a globalizáció, a regionalizáció és a lokális szint kapcsolódásaival, továbbá bemutatja a világ nagyrégióiban zajló folyamatok fő vonásait. Mindezekhez alapvető keretet adnak a felsőoktatási képesítések kölcsönös elismerését biztosító egyezmények és – új elemként – a globális szintű egyezmény.

Abstract

Constitutional identity has been viewed with suspicion by a number of orthodox EU law scholars. That suspicion is understandable in the light of the German approach to the issue of constitutional conflicts. The Bundesverfassungsgericht, which often sets the tone among constitutional courts in Europe, indeed tends to solve those conflicts on the sole basis of the Basic Law, with little consideration for EU law, thereby discrediting constitutional identity. This paper aims to show, against a background of comprehensive constitutional pluralism, that the German approach is not exclusive of more reasonable approaches by other constitutional courts, as witnessed in relation to the French and the Italian courts. It is on the basis of a pluralist reading of Article 4(2) TEU, as the EU law provision on the basis of which certain core elements of the national constitutions can be reasonably accommodated, that those constitutional courts have either devised constitutional identity or engaged with the CJEU within a shared constitutional framework that defines both the argumentative and substantive limits of constitutional identity. In so doing, far from representing a failure of constitutional pluralism, those constitutional courts stretch the latter to its ultimate limits in a way that has not yet been experienced.

Abstract

This paper aims to detect the motivations, structures, and conditions that both promote and hinder commitment and buy-in regarding the implementation of restorative practices in schools. In addition, the components that contribute to the long-term sustainability of the restorative idea in school settings are also identified. The article summarizes the ideas and experiences of the trainers at the International Institute for Restorative Practices who were interviewed within the framework of a research programme. These trainers were responsible for providing professional development for middle and high schools in many states of the United States. As the author concludes, without thorough assessment of implementation readiness, professional development may fail and the restorative idea does not take root in schools.

Abstract

Although constitutional identity is nowadays invoked by European states primarily against the extension of the powers of the EU institutions, it can also be understood as a substantive concept of national constitutional law. This article deals with constitutional identity as a normative constitutional concept. In this respect, the problem is the same as that which arises in the relationship between EU law and domestic law: namely, its fundamental indeterminacy and the possible arbitrariness of its application. The author argues that, therefore, constitutional identity can only be plausibly invoked if satisfactory answers can be given to the questions of exactly whose identity it is, what its source is, who and how its content may define, and what the constitutional function of this category is. The second part of the study examines the Hungarian constitutional identity according to this analytical framework, and concludes that, although its subject is the Fundamental Law, its definition, content and constitutional function are unclear and contradictory. Consequently, the current concept of constitutional identity in Hungary raises a number of problems for which no plausible answers have yet been found, and it is highly doubtful whether the doctrinal and practical difficulties related to it can be resolved at all.

Abstract

The notion of ‘identity’ once seemed perfectly obvious and applied mainly to individuals. A spectacular evolution of the notion could have been considered in recent years. In the social sciences where it was associated with the notion of group but, after having invaded the public debate, it has now reached the law domain. It now appears in the debates and even the decisions of the constitutional courts of the member states of the European Union. This is a general movement which is part of a climate in which, to varying degrees, there is expressed dissatisfaction with regard to the operation of the institutions of the Union and, more particularly, their mode of creation of law, as soon as it benefits from the principle of primacy affirmed by the Treaties.

The purpose of this article is to gather and evaluate the information available through the various case law and comments, in order to better clarify the notion of constitutional identity and assess its effectiveness. The concept remains contested, and its use has not yet resulted in significant consequences, but its study is an opportunity to suggest improvements in the dialogue between the constitutional courts and the Court of Justice of the European Union; to also ask whether the notion of ‘constitutional identity’ could not be a valuable tool in redefining the relationship between the Union and the Nations that compose it.

Abstract

The notion of Constitutional Identity has attracted much scientific interest. However, it obscures, sometimes in a reductive manner, another legal reality: the existence of other identities, such as national, linguistic, and collective identities. Indeed, a reading of constitutions and constitutional court's decisions in Europe reveals a complex and evolving system of identities behind Constitutional Identity.

This paper argues that identity is not just a political argument but also a legal and normative one. From a constitutional law perspective, two main categories can be distinguished: a real identity existing prior to the constitutional norm, and a fictitious identity subsequent to the constitutional norm. These identities are interdependent and are linked to each other; the constitutional courts referring to Constitutional Identity in order to maintain this interweaving. Therefore, Constitutional Identity plays an argumentative function and, by determining the interpretation of constitutional norms and the meaning of constitutional concepts, it gives birth to different forms of constitutionalism in Europe.

Összefoglalás.

A növényi beporzást sok esetben segítik a beporzók, hozzájárulva a termés- és magképzéshez, szaporodáshoz. Ezzel a beporzók ökológiai és gazdasági értelemben is kiemelt fontosságú szerepet játszanak az emberek életében, környezeti, élelmezési, anyagi és egészségi biztonságuk vonatkozásában egyaránt. Az állati beporzás a zárvatermő virágos növények 87%-át érinti, ami a szárazföldi vegetációt alapjaiban meghatározza. Ebbe a körbe tartozik a termesztett növények háromnegyede is, így a mezőgazdasági termelésben játszott szerepük mind mennyiségi, mind minőségi értelemben kiemelkedő. Közvetlen kihatással vannak az emberi egészségre, létfontosságú vitaminok, ásványi anyagok biztosításával. A beporzók megőrzése, hanyatló trendjeik megállítása ezért az emberiség elemi érdeke, mind hazai, mind globális vonatkozásban.

Summary.

Pollinators, including wild and managed bees, hoverflies, diurnal and nocturnal butterflies, wasps, bugs, other insects, birds and mammals play an important role in the reproduction, seed and fruit production of most dicotyledonous plant species, including three-quarters of the cultivated plants. Through their pollination as an ecosystem service their ecological and economical importance is enormous, and has a key role in human safety regarding food, health, finances and the environment. Animal pollination can be only partially or essentially needed by a plant species to reach its optimal fruit or seed quality and quantity. The pollinator related wild plants are important elements of the terrestrial ecosystems, providing our environment safety through elemental material circles. However, the foraging and nesting resources they need are limited in managed ecosystems, such as intensive agricultural or industrial landscapes. Pollinators contribute to the production of the majority of cultivated plants at a certain extent, including such economically important crops like sunflower, oilseed rape, apple, cherry, water melon, etc. Their direct contribution to global food production seems to be low, only 5-8%, but this share in human diet ensures such nutrients, vitamins and minerals that are essential for health development and life. Furthermore, besides the physical health, pollinators play a key role in mental health as well by the provision of diverse and flowering environment, enjoyed by any outdoor activities. Unfortunately, populations of many wild pollinator species decline worldwide and high proportion of honeybee colonies are lost from time to time in several regions. The main drivers behind these declines are habitat loss and change caused mainly by agricultural intensification and urbanisation, climate change, invasion, pests and pathogens and pesticide use. To halt these declines overwhelming strategies are needed at local, national, regional and global level. The EU Pollinator Strategy and the Biodiversity Strategy for 2030 sets ambitious targets for pollinator conservation, initiating among others an EU level pollinator monitoring program, that is under test phase. These actions might have the chance to reverse the pollinator decline and maintain pollinators and pollination services, however, only in the case of real actions with joint effort of scientists, decision makers and the public.

Abstract

Constitutional identity appears as an increasingly frequent argument in the case law of constitutional courts in Europe. For many authors, it is a way to initiate dialogue with the European Union on equal terms. In this article, we argue that dialogue is not always a source of harmony, because the terms of the interaction are not exactly the same in Luxembourg and in the member states of the European Union. The Court of Justice of the European Union interprets the national identity of the member states in a way that is not always similar to the content given by the States to their constitutional identity. As a consequence, constitutional identity may allow the Member States to strengthen the specificity of their constitutional rules and, in turn, weaken the unity of European constitutionalism. Far from being an Esperanto, constitutional identity rather appears as the new legal Babel in Europe.

Abstract

In its ‘refugee quota decision’ of 2016 the Hungarian Constitutional Court (HCC) ‘invented’ its competences of ultra vires, sovereignty and constitutional identity controls. The sword of constitutional identity (CI) has been forged against foreign – first of all – EU law. In the development of the new concept the interplay between the Government, the Government-dominated parliament and the Constitutional Court loyal to the Government seems to be evident. The textual analysis of the relevant HCC's decisions proves that the Hungarian Constitutional identity (HCI) contains legal acts in force – including the Fundamental Law (constitution) and the Founding treaties of the EU -, legal acts ‘not in force but valid’ and activities related to the fight for independence of the Hungarian State.

As far as the nature of the HCI is concerned, the article demonstrates the strong relationship with sovereignty control, and the ‘historical constitution’ and emphasises the HCC's statement according to which the CI is not created by the constitution, it is merely acknowledges it.

Given the large number of elements identified as part of the HCI, its openness to the inclusion of further elements, and the questionable nature of the HCI, the author submits that the concept is inappropriate for any meaningful constitutional review.

The HCC – at least until now – despite being invited to do so, has refused to use the sword against EU secondary law and the judgment of the European Court of Justice, and avoided overt constitutional conflict. However, this does not mean that the HCC is ready to enter into sincere dialogue with the court in Luxembourg.

Összefoglalás.

Célkitűzés: Miosztatin (MSTN) genotípusok összefüggés-vizsgálata izomfejlődéssel és cardiovascularis paraméterekkel angol telivérekben.

Módszer: Három, MSTN-genotipizált csoportban echokardiográfiát és izomultrahangot végeztünk. Adatainkat SPSS 15.0 szoftverrel elemeztük.

Eredmények: A C/C csoport mért izomvastagságai 22,08 (p = 0,004) és 12,24 (p < 0,001) %-kal; a cardiovascularis rendszeré 6,33 (p = 0,015), 6,03 (p = 0,011) és 6,72 (p = 0,014) %-kal magasabb volt, mint a T/T genotípusnál. Pearson-féle R: anconeus pólyahossz r = 0,460; triceps r = 0,590; aorta Valsalva-öböl diasztolé r = 0,423, szisztolé r = 0,450, billentyűk síkjában szisztolé r = 0,462.

Következtetések: Az eredmények hozzájárulnak a galopplovak hatékony tréningmódszereinek kidolgozásához, így jelentősen befolyásolható eredményességük.

Summary.

Background: The myostatin gene (MSTN; g.66493737) C/T polymorphism has great influence on the development of the muscles and the rates between the types of muscle fibers as well as cardiovascular performance in thoroughbred horses. Consequently MSTN gene decisively determines the optimal race distance and racing ability in thoroughbreds through the muscle development regulation. A more detailed understanding of these genetic attributions and their associations leads us to be able to maximise the athletic potential of thoroughbreds.

Objective: In this paper the relationships were investigated between the MSTN genotypes and muscle development or the main cardiovascular parameters which affect or define the cardiac performance of thoroughbreds.

Methods: Ultrasonography and echocardiography was performed on each individual selected for our study. Sixty-six thoroughbreds were applied in each measurement (22 of each genotype, C/C, C/T and T/T). All of them participated at different races or were trained at the same time in Hungary. A portable MyLab™ ultrasound system (Alfa-Vet, Animal Healthcare Ltd.) was used for the measurements. To investigate the development of the candidate muscles the size of the anconaeous and triceps brachii muscles were used as indicators. The length of the mentioned muscles was given by the size of the total length of the muscle fascia (m. fasciae anconeus and m. fasciae triceps brachii). Thickness was measured at the largest anatomical diameter of the muscles. To characterize the cardiovascular system, the diameter of the Valsalva sinus of the aorta was measured at the end of diastole and systole, respectively, as well as the diameter of the aorta in the plane of the semilunar valves. The data were analyzed with the SPSS 15.0 for Windows software. Homogeneity of variance between groups was checked with Levene’s test and multivariate analysis of variance was used to determine the correlations between the measured variables and the myostatin genotypes.

Results According to our measurements relationship was detected between individual myostatin genotypes, muscular development and cardiovascular parameters of the thoroughbreds. The muscle thickness and fascicle length of group C/C of MSTN showed significant differences compared to group T/T. Aortic diameter at the sinus of Valsalva (end-diastole and end-systole) and aortic diameter at the valve (end-systole) also indicated significant differences between C/C and T/T genotypes too. The thickness of the two muscles (anconaeous and triceps brachii) in the group C/C was 2.08 (p=0.004) and 12.24 (p<0.001) % higher; and of the parameters of cardiovascular system were 6.33 (p=0.015), 6.03 (p=0.011) and 6.72 (p=0.014) % greater, respectively, than in the T/T genotypes.

Conclusions: The results contribute to a better understanding of the effects of MSTN genetic variations on phenotypes, which help to develop new, effective training methods for racehorses in order to prepare them for their best race distance according to their genotypes. Thus, the competitive performance and racing ability of thoroughbreds can be improved significantly.

Summary.

The research deals with the investigation of one alternative of carbon-dioxide utilization – underground storage – from a petroleum geoscience point of view. The basic assumptions and the results of the laboratory studies to be carried out later are based on a specific hydrocarbon field in Hungary. The previously measured and studied geological and petrophysical parameters of the reservoir (porosity, permeability, saturation, capacity, etc.) will be restudied and specified, based on the results of the new concept of laboratory experiments.

By defining these parameters, a 3D geological model, a “Dynamic model” will be created to understand the effect of carbon-dioxide injection on the dynamic behavior of a moderate-tight sandstone reservoir. Based on the results of the dynamic model, the storage capacity will be defined. The carbon-dioxide injection laboratory experiments will contribute to understanding these underground geo-chemical reactions (e.g. carbonation ability, compositional variation) and flow characteristics.

Összefoglalás.

Korunk egyik legmeghatározóbb problémája az üvegházhatású gázok, különösen a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése. Alapvetően két fő ágra oszlanak ezen törekvések: egyrészt a kibocsátásért felelős technológiák optimalizálására/„zöldítésére”, másrészt a már kibocsátott szén-dioxid hasznosítására (CCU), illetve befogására és letárolására (CCS). A kutatás a szén-dioxid hasznosítás egyik alternatívájával, a föld alatti letárolás lehetőségének vizsgálatával foglalkozik földtudományi aspektusból.

A kézirat alap felvetései és a későbbiekben magmintákon elvégzendő laborkísérletek eredményei egy konkrét, Magyarországon található szénhidrogén mezőre vonatkoznak. Emiatt más szén-dioxid tárolására alkalmas földtani képződmény (sókaverna, széntelep, illetve sósvizes aquifer) vizsgálatára a tanulmány nem tér ki. A laborkísérletek eredményeinek segítségével az előzetesen a mérnöki gyakorlatban használt és ismert tárolói paraméterek (porozitás, permeabilitás, kapacitás, telítettség stb.) kerülnek pontosításra. Az elvégzendő labormérések: higany besajtolásos porozitás vizsgálat, centrifugális kapilláris nyomásgörbe és relatív permeabilitási görbék meghatározása, röntgendiffrakciós anyagvizsgálat. Ezen paraméterek ismeretében egy pontosított földtani modell kerül megalkotásra.

A kutatás első fázisában a már meglévő, ipari gyakorlatban alkalmazott kőzetvizsgálati módszerek kerültek felülvizsgálatra, és egy új szemléletű, az eddigi módszereket pontosító eljárás került kidolgozásra a hazai geológiai formációkra vonatkoztatva. A későbbiekben a kőzetmintákon végzett tárolói paramétereket szimuláló szén-dioxid besajtolási kísérletek a föld alatti reakciók (pl. karbonátosodási képesség) és az áramlástani sajátosságok megértéséhez és modellezéséhez is hozzájárulhatnak. Feltételezhetően a föld alatti reakcióknak köszönhetően egy, a korábbi becslésektől eltérő tárolótérfogatot lehet meghatározni.

Megállapításra került, hogy a szén-dioxid szuperkritikus állapotban besajtolva, rétegvízzel rendelkező zárt rétegekben egybefüggő „csóvaként” vándorol a porózus kőzeteken keresztül, amely a gravitációs szegregáció következtében vertikálisan kitágul a fedőkőzet alatt. Az oldalirányú szén-dioxid expanzió folyamatát a folyadékok csapdázódása korlátozza. Ezért a többfázisú áramlás és csapdázódás alapos vizsgálata elengedhetetlen a tárolókapacitás pontos meghatározásának érdekében.

A szén-dioxid besajtolhatóságát és a tárolási kapacitást nagymértékben befolyásolja a szén-dioxiddal telített sóoldat relatív permeabilitása, amely erősen függ a kőzet heterogenitásától. Miljkovic (2006) sóoldattal telített homokkő minták szimulációs méréseit hasonlította össze, amelyek csak a heterogenitás tekintetében tértek el egymástól. Megmutatta, hogy a kis strukturálatlan heterogenitás, úgy tűnik, nem befolyásolja jelentősen a CO₂ telítettségét és ennek következtében a tárolási kapacitást. Ezzel ellentétben Kuo és társai (2011) kimutatták, hogy a telítési profilt erősen befolyásolja a mag heterogenitása, és nagy injektálási sebességre van szükség ahhoz, hogy a heterogén közeg relatív állandó telítettségét elérje a homogénhez képest. Hozzájuk hasonlóan Shi és társai (2009) heterogén homokkő magokon szimulálták a szén-dioxiddal telített sóoldat elvezetését és beszívódását. Kimutatták, hogy a porozitás változása szignifikáns hatással volt a CO₂ migrációs mintázatára alacsony kiszorítási sebesség mellett és ez fokozatosan eltűnik az injektálási sebesség növelésével.

Fontos célkitűzésként jelenik meg a kutatásokban ezen tézisek vizsgálata, valamint a többfázisú áramlási kísérletek elvégzése a magyarországi CCS potenciális jelöltjeként számon tartott tároló magmintáin. A víz-gáz elvezetési relatív permeabilitási vizsgálatok szimulált tározókörülmények között szintén fontos új információkat fognak szolgáltatni, melyek lehetőséget teremtenek a CO₂ front végső eloszlásának meghatározására, valamint javaslattételre a tárolási kapacitás pontosítására és a geokémiai változásokra az adott tárolórétegekre jellemző heterogenitás függvényében.

Abstract

Personal data can be transferred to third countries without any additional measures by achieving the European Commission's adequacy decisions if the third country's data protection level is deemed essentially equal. Only a few countries have obtained this decision, and the United States is no longer one of them, since the European Court of Justice ruled in the Schrems II case that the Privacy Shield Decision could not provide ‘essentially equivalent’ protection for personal data to that provided by European Union legislation, and hence was invalid. This article will discuss what the term ‘essentially equivalent’ means and what it covers. Finally, it will examine and attempt to answer the question of whether the United States will ever reach the mentioned adequate level by comparing the examples of two adequate countries, the United Kingdom and Japan.

Abstract

The European Union, while acknowledging the pitfalls of problematic consumer markets, seems largely unwilling to deviate from an inflexible standard of consumer behaviour based on the ideal of the average consumer as a reasonably well-informed and observant market participant. The article aims to contrast this high consumer standard with the alternatives offered by the vulnerable consumer concept. The first part of the article deals with the notion of the average consumer as defined in European Union law and its interpretation by the European Court of Justice, particularly in cases concerning problematic markets. This is followed by a brief analysis of two potential interpretations of consumer vulnerability developed in the consumer protection literature. The final chapter examines in more detail the appearance of a singular major exception to the average consumer concept within the European Union consumer protection regime: the narrow scope of consumers acknowledged as ‘particularly vulnerable.’

Abstract

Since the Maastricht Treaty, two questions remain: what is the EU, and is there such as thing as an EU identity? Because of its specific nature, and in view of the political accession criteria, it seems there is an EU political identity. Consequently, the purpose of this article is to evaluate whether this EU political identity has had an impact on Member States' constitutional identity: because they were the latest countries to accede to the EU, but also because they were under a specific monitoring process, Bulgaria and Romania are the best examples of an EU influence, but only of a limited one.

Abstract

Oceans and marine resources represent an invaluable source of life and well-being for humanity. Despite their contribution, oceans are constantly affected by human activities such as overfishing, shipping, and resource extraction, thus jeopardizing the viability of marine ecosystems. Periodically, a series of global initiatives led by the United Nations have sought to reverse these negative effects and safeguard sustainable ocean use. The United Nation's Law of the Sea (1982, UNCLOS) is a prominent undertaking in this direction, as it has created the legal framework for sustainable ocean governance. Norway, an ocean nation, has been a strong supporter of this international treaty, but also of the recent sustainable development goals (SDGs), which have typically complemented UNCLOS in the global quest for ocean sustainability. In this context, this paper delves into and posits the synergies and interactions between UNCLOS and SDGs and describes the related shifts in Norway's ocean governance regime.

Abstract

This paper highlights the concept of constructivism that underpins the theory and practice of foreign language teaching. The dominance of this pedagogical movement in the second half of the 20th century and the beginning of the 21st century has been particularly important for the study and understanding of digitally supported forms of learning. Constructivism can provide a response to the analysis and practice of new forms of learning: it is based on the premise that knowledge transfer and the role of the teacher are undergoing intense change. Its implications in the classroom define and influence the pedagogical models and traditions of our time. The paper traces the emergence and dimensions of constructivism in today's digitally infused education, providing a theoretical and literature overview.

Összefoglalás. A jelen írás alapja a témában tartott előadásom. Először általános kérdésekkel foglalkozom, majd a tervezett „EU AI Act”-ről lesz szó, utána egy VW projektet ismertetek röviden, majd a „megmagyarázható MI”-ről fogok beszélni, aztán egy saját, hazai kezdeményezésről, az Alfi projektről teszek említést. Végezetül egy kitekintés zárja le az írást.

Summary. This writing is based on a lecture on the topic. In my other (German) affiliation I am manager of a large-scale EU project called “HumanE AI Net” (funded with 12m Euro) comprising 53 leading EU institutions, including large universities (UCL London, LMU Munich, Sorbonne, Sussex or ELTE), networks of research institutes (Fraunhofer, Max Planck Gesellschaft, INRIA, CNR Italy), large international companies (ING Bank, SAP, Philips, Airbus), etc. In the writing I discuss general issues related to Humane AI, the planned EU AI Act, social credit systems, explainable AI, and the Alphie project, respectively.

In April 2021, the European Commission proposed a regulation on artificial intelligence, known as the AI Act. The regulation aims at human-faced AI in a European dimension. Although it is still only a draft, the stakes are high. The planned law has, however, faults (I maintain here), to be corrected before the text passes as law.

Another subject to discuss is the study – and prohibition (at least in Europe) – of social credit systems. The original “Social Credit System” is a national credit rating and blacklist developed by the Government of the People’s Republic of China. Proponents of the system claim that it helps regulate social behaviour, improves citizens’ ‘trustworthiness’ (which includes paying taxes and bills on time) and promotes the spread of traditional moral values. Critics of the system, however, argue that it goes far beyond the rule of law and violates the legitimate rights of people – in particular, the right to reputation, privacy and personal dignity – and that it can be a tool for extensive government surveillance and suppression of dissent.

“Explainable AI” (XAI) has become a hot topic in recent years. AI applications are mostly “opaque”: this is especially true for learning systems and by definition for neural networks (NN). The current fashion, “deep learning”, usually means the application of a particularly opaque NN anyway. It is natural not to know what the system is doing and why. So, let’s change that! With this tenet, XAI was born. I review some solutions to the problem.

In the writing I also mention an application, Alphie, the first version of which was done in the OTKA project “Good Mobile” and is now supported by the MI National Laboratory. Alphie is a science-based playful application for children that helps them to use digital tools more consciously and within limits, while developing a variety of skills. It performs the functions of a ‘grandmother’ who shows emotions towards the child: can be e.g. angry, loving, etc. The application makes the corresponding sounds (!) and facilitates real social interactions (e.g. sends the child to play football (!).

Összefoglalás. Jelen dolgozatban áttekintjük a víz körforgásának legfontosabb összetevőit, áramlási irányait. Bemutatjuk a párolgás és kondenzáció jelentőségét a légkör dinamikai folyamataiban. A jelenkori éghajlatváltozás hatásai meghatározó módon befolyásolják a globális vízkörforgalom valamennyi elemét: emelkedik a tengerek szintje, a légkörben tárolható vízgőz mennyisége, szélsőségesebbé válik a csapadék és az aszály területi és időbeli eloszlása. A csapadékintenzitásra vonatkozóan a hazai megfigyelések és számítások eredményeit is bemutatjuk. Felhívjuk a figyelmet a globális hidrometeorológiai monitoring rendszerek fontosságára, valamint a vízrajzi és meteorológiai közszolgáltatások összehangolt szemléletű kezelésének szükségességére. Ez vonatkozik az egyes fizikai változók megfigyelésére, ezek várható tér- és időbeli változásainak előrejelzésére, a klímapolitikák kialakítására – beleértve a kármérséklés és az alkalmazkodás problémaköreit.

Summary. In this paper, we review the most important components and flow directions of the water cycle. Water is one of the special compounds of the Earth system: it can exist in solid, liquid and gaseous states under the prevailing temperature and pressure conditions on Earth, so it can be found in all terrestrial spheres. It plays a fundamental role in maintaining life, thermodynamic processes on a global scale, and regulating the climate. In the Earth’s atmosphere, on average, only every ten-thousandth molecule is water, yet it plays a decisive role in shaping atmospheric energetic and dynamic processes and, in regulating the climate. Through evaporation, condensation, cloud and precipitation formation, and air movements, the atmosphere plays the most important role in the continuous cycle of water between natural water reservoirs. It is typical of the dynamics of atmospheric processes that the average residence time of water molecules in the atmosphere is approx. 10 days, compared to the durations estimated for the ice sheet (12 thousand years) and the oceans and seas (3 thousand years). Water vapor is the most important greenhouse compound in the atmosphere, responsible for approximately 60% of the total atmospheric greenhouse effect. The movement of water vapor is mainly determined by atmospheric circulation processes. The effects of present climate change have a decisive influence on all elements of the global water cycle: the sea level rises, the amount of water vapor that can be stored in the atmosphere increases, the spatial and temporal distribution of precipitation becomes more extreme. The global environmental changes attributable to natural and anthropogenic causes are largely linked to water and the variability of the global water cycle. Natural phenomena on a regional and local scale, which can also be associated with global changes, pose a serious risk to life and property protection in certain situations, can adversely affect the conditions of agricultural management and damage natural ecosystems. Results of relevant Hungarian measurements are also presented. Floods, droughts and atmospheric storms, which are often accompanied by intense rainfall events, are collectively responsible for a very significant part of natural damage events. We draw attention to the importance of global hydrometeorological monitoring systems, as well as the need for coordinated management of hydrographic and meteorological public services. This applies to the observation of individual physical variables, the prediction of their expected changes in space and time, the development of climate policies - including the issues of mitigation and adaptation.

Összefoglalás. Jelen cikk célja a létfontosságú rendszerek védelmére vonatkozó szabályozás fejlesztési folyamatának és az elért eredmények vizsgálata. A szerzők feldolgozták a kritikus infrastruktúrák nemzetközi és hazai szabályozására jellemző, az elmúlt mintegy tízéves időszak változásait. Az elemzés a hazai eredmények áttekintését követően a reziliencia, az ellenálló képesség fejlesztésére irányuló nemzetközi és hazai intézkedéseket, a közeljövőben várható fordulatokat, jogalkotási lépéseket ismerteti.

Summary. This article’s goal is to overview the development and the results of the critical infrastructure protection regulation. The authors have analyzed the legal circumstances of the past 10 years both on an international and a national level.

After looking back at the initial regulations of the national critical infrastructure and its enforcement the authors present the challenges of Covid-19, the possible responses and the basic elements of the revised legal framework.

The authors touch upon the changes that are important for the operators, such as risk analysis and the operator security plan, emphasizing the exercises of the latter.

The final part of this publication details the last decade’s change of approach via the NATO’s seven baseline requirements for civil preparedness and the preparation of the new EU directive. It will also exhibit the measures, that were taken to improve resilience, and checks that were made to upgrade the level of critical infrastructure protection.

Összefoglalás. A cikk az emberi intelligencia és az ember által létrehozott mesterséges intelligencia párhuzamaival, összefonódásaival foglalkozik, áttekintve a mesterséges intelligencia kialakulását a Turing és Neumann által fémjelzett kezdetektől a megismerésben és a cselekvésben az ember versenytársaként fellépő autonóm „Robot sapiens” megjelenéséig. A digitalizáció és a datafikáció által teremtett techno-ökölógiai környezetben az erős mesterségesintelligencia-programok behatolása a társadalomba a rendszerszintű és életvilágszintű működések átalakulását eredményezik. A veszély a machináció létrejöttével a társadalom totális ellenőrzésére alkalmas adatalapú megfigyelő rendszer megjelenésében van, mely a hagyományos diktatúrákkal ellentétben a megfigyeltek aktív közreműködésére épít. A machináció ellenszere a „merj élni!” nietzschei parancsa, mely a létfelejtés által értékek és értelmek keresésére int.

Summary. The paper discusses the parallels and confluences between human intelligence and artificial intelligence created by human intelligence. The paper reviews the development of artificial intelligence from the beginnings by the works of Turing and Neumann till the emergence of the autonomous robot sapiens that will likely be in cognition and action challenger of the human being. Artificial intelligence programmes initially were able to solve simple tasks defined by men. Well known examples of the early successes of the artificial intelligence programmes had demonstrated in chess, go and Jeopardy the dominance of these programmes over human intelligence. Programmed by natural language strong artificial intelligence programs able to learn and deal with uncertainty had emerged later. These programmes were successfully connected to the internet based network of people and things. Without strong artificial intelligence programmes no autonomous operation of robots can be expected in cognition and action. In the new techno-ecological environment created by the digitalisation and datafication the intrusion of weak and strong artificial intelligence programmes into the society has resulted profound transformations in the system and in the life-world. Artificial intelligence will likely transform the areas of economy, commerce, transport, politics, culture an education, internal and external security, media and finances. The intelligent autonomous communication bots and action robots change the social life of people including the social and sexual life, enhance the level of services such as health care, and entertainment. All programmes set for the system and life world pass easily the Turing test that raises the problem of the boundaries between human and artificial intelligence. Machines seem as humans and humans seem as machines. The real danger of the digital transformation of society is the emergence of a total surveillance system that in contrast with the dictatorial regimes installs control and repression with the consent of the people using the services of the the digitalised system and life world operations. The threats of the total surveillance system or “machination”, however, can be fended off by fulfilling the command of “Dare to live!” suggested by Friedrich Nietzsche.

Összefoglalás. Az egyes országok államigazgatásában sajátos funkcióval rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatok fontos szerepet töltenek be a biztonság fenntartásában, a politikai színtéren megszülető döntések információkkal történő támogatásában. Mindez képzett, a biztonságpolitikai és technológiai környezet dinamikus változásait értelmezni és értékelni tudó, a nemzetbiztonsági területen is korszerű ismeretekkel és megfelelő kompetenciákkal rendelkező állományt igényel, amely képzési folyamatában egyre fontosabb szerep hárul a felsőoktatási környezetre. Jelen tanulmány, nemzetközi példák alapján, modelleket felállítva, az egyre inkább felértékelődő nemzetbiztonsági képzési kapcsolatok felsőoktatásban való sajátosságait vizsgálja. Módszerként a témakörben elérhető egyes nemzetközi intézményi és képzési rangsorok, valamint az intézményekről elérhető szakirodalmi források vizsgálata jelent meg.

Summary. National security services, which have a specific role in the administration of the countries, play important role in providing security and supporting decisions in the political arena by information. This requires trained personnel with up-to-date knowledge and competencies in the field of national security, capable of understanding and assessing the dynamic changes in the security and technological environment. In this process, the higher education environment has increasingly important role. Concerning the security-oriented higher education courses, it is difficult to determine whether these can be considered as a form of “national security” higher education or merely as an educational field of defense sphere. Apart from the sectoral specificities, the main difficulty in making a comparison are the extreme diversity in the interpretation of security and its interdisciplinary links. In addition to trainings in the fields of intelligence studies and national security studies, international security, security policy, the military elements of security, and even the technical and cyberspace-related elements of intelligence training, all provide valuable knowledge for the sector. However, the international institutional examples of higher education in the field of national security may be worth examining, as they essentially create a link between the innovative knowledge of the academic world, which is the center of knowledge, and the closed security sector, which is open to relevant knowledge. In line with these ideas, the present paper explores the specificities of the increasingly valorized national security training links in higher education by setting up models based on selected international examples. The used methodology is the examination of the international rankings of training programs available on the subject, as well as of the literature available on institutions.

Összefoglalás. Az ezredforduló időszakának egyik jelentős felismerése, hogy nemcsak az ember-ember kölcsönhatást befolyásoló környezetet és a környezet emberre gyakorolt hatását szükséges vizsgálni, de az ember környezetre gyakorolt hatását is, amely végül visszahat ránk. Írásomban a biztonság kérdését ezért egy tágabb kontextusban világítom meg: túl a közbiztonság témáján, az ember és környezet kölcsönhatásának tükrében elemzem a kérdést. A különböző környezetbiztonsági szempontokat témakörökbe rendszerezve írom le. A hangsúlyt a környezeti kérdések, szempontok áttekintésére helyezem, tudva, hogy az egyes tényezők összefüggenek, és a kölcsönhatások ismerete javítja a beavatkozások hatékonyságát. A zöldinfrastruktúra fogalma ma még kevéssé ismert, ezért szükséges a bevezetésben a fogalom ismertetése is.

Summary. One of the significant recognitions of the turn of the millennium is that today it is not enough to analyse only the environment’s influences on human: also the impact of humans on the environment has to be examined. In my present paper, I shed light on the issue of security (and safety) in a broader context. My analysis covers not only public security issues, but also the interaction of man and his environment, focusing on the toolkit of urban green infrastructure (UGI). The concept of green infrastructure is still not well known today, so I considered it is necessary to define and state this concept as an introduction.

I briefly describe the individual subject areas, which relate to SGI, and I put them in a system. I sought only to review this system, knowing that the individual factors are related to each other and interact when applied together.

The first safety factor of the UGI is to ensure public safety. It plays an important role in crime prevention, in terms of physical protection (safeguarding), transparency of spaces and controllability. I classified the issues of accident safety and comfort safety also as public safety. In the former case, the biggest challenge is the contradictions of the spatial relationship between the grey infrastructures and the UGI. In the latter case, attachment to the place, clear spatial orientation, and perception of the owner of the space/area can provide adequate security.

A second factor is helping climate security, in which UGI must play a decisive role. The basis is a balanced settlement structure, the equipartition and functional placement of green systems. The appropriate ratio of plant and water surfaces balances the climatic extremes. The diverse application of land uses and species ensures long-term stability. A strong UGI can be created by giving rise to sufficient biological diversity, varied vegetation, and habitats. The security of the system is further strengthened by the variety of space use and the continuity of the green-blue network, the healthy growth and development of the individuals is thus better ensured.

The third factor is the issue of health security. The role of UGI in maintaining physical and mental well-being has increased during the COVID-19 pandemic. In addition to individual access to clean air with adequate humidity, outdoor exercise, and a stimulating, harmonious environment, community activities in the green can also be an important healing tool. In addition, health risks (allergy, disease-spreading animals etc.) in green spaces, must be also controlled.