Browse Our Social Sciences Journals

In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.

Social Sciences and Law

You are looking at 71 - 80 of 2,124 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A kulturális és gazdasági tőke jellegzetességei a Szegedre járó, magyar állampolgársággal is rendelkező szerbiai hallgatók körében

Characteristics of Cultural and Economic Capital Among Serbian Students with Dual Hungarian Citizenship

Educatio
Author:
Anita Hegedűs

A határon túli magyar hallgatók egyedi csoportot alkotnak a magyar felsőoktatási szektorban: lakhelyükhöz képest külföldön folytatják tanulmányaikat, azonban hasonló kulturális környezetbe érkeznek, anyanyelvükön tanulnak. A Szegedi Tudományegyetem határon túli hallgatói között legnagyobb arányban Szerbiából érkező diákokat találunk a határ közelsége miatt. Tanulmányunkban a szegedi egyetemen tanuló, nappali tagozatos, kettős magyar állampolgárságú hallgatókat vizsgáló kutatásunk eredményeinek egy szeletét mutatjuk be: a gazdasági és kulturális tőkéjük mellett magaskulturális fogyasztásukat is vizsgáljuk. Célunk bemutatni, hogy a korábbi vizsgálatokhoz képest milyen jellegzetességekkel bírnak, magas(abb) kulturális és gazdasági tőkével rendelkeznek-e.

Open access

„A mindenséggel mérd magad!”

Kritikai gondolatok a tudományos teljesítmény méréséről

“Measure Yourself with the All”: Critical Reflections on Assessment of Academic Output

Educatio
Author:
László Csaba

A tudományos teljesítmény mérésére és az ezen alapuló értékelésekre egyre nagyobb a társadalmi igény szerte a világon. Ez összefügg a kutatás jelnetőségének felismerésével, az oktatásra és kutatásra fordítható összegek korlátosságával, és a kutatással foglalkozó állami és magánszervezetek körének bővülésével. Az egyre inkább globálissá váló rendszerben az objektívnek tűnő mércék és mutatók alapján létrehozott rangsoroknak növekvő szerepük van a hallgatók és a kutatók tájékoztatásában, valamint a kutatás anyagi feltételeinek biztosításában. E helyzetben a sajnos rendkívüli méreteket öltő szakszerűtlenség veszélyei megsokszorozódnak.

Open access

A professzori egyetemtől a menedzseri egyetemig

From the Professorial University to the Managerial University

Educatio
Author:
Tamás Kozma
Open access

A számok bűvöletében.

Bevezetés a Tudományértékelés számhoz

Under the Spell of Numbers.

Introduction to the Scientific Performance Measurement Issue
Educatio
Author:
István Polónyi

A tanulmány először áttekinti a tudománymetria kialakulását és annak hatásait. Rámutat az írás arra, hogy olyan tudományos teljesítménymérésre van szükség, amely túllép a vulgáris, a minőségre és a tudományági sajátosságokra nem tekintő tudománymetrián. Ezután az írás bemutatja a hazai tudománymetria kialakulását, majd elemzi a magyar publikációs teljesítményt nemzetközi összehasonlításban, rámutatva, hogy a tudománymetriában mért teljesítmények alapvetően a forrásnagysággal vannak kapcsolatban. A minőségi mutatók esetében pedig elsősorban az egy kutatóra vetített KF ráfordításoknak látszik szerepe lenni. Végül a tanulmány felvillantja a hazai felsőoktatási intézményi teljesítménymérés néhány jellemzőjét. Az írás zárásként rámutat, hogy az elmúlt több mint tíz év magyar tudomány- és felsőoktatás-politikája voluntarista teljesítménykövetelményeket és értékelést próbál meghonosítani ahelyett, hogy egy differenciált felsőoktatás-politikával és felsőoktatás-értékeléssel igyekezne a hazai felsőoktatás fejlődését előmozdítani.

Open access
Educatio
Authors:
Péter Kádár-Csoboth
and
Gergely Kováts

2021-ben egyszerre három fontos külső tényező is arra ösztönözte a magyar felsőoktatási intézmények egy részét, hogy kialakítsák, illetve, ha korábban létezett, akkor megújítsák teljesítménymérési és ösztönzési gyakorlatukat. Egyrészt megújult a finanszírozási rendszer, amely konkrét mutatószámokhoz és célértékek teljesítéséhez rendelte az elérhető állami támogatások jelentős részét. Másrészt jelentős, 2026-ig tervezhetőnek ígért, szabadon felhasználható többletforrás jutott az egyetemekhez, amelyet a bérrendezésen túl akár ösztönzésre, jutalmazásra is fordíthattak. Harmadrészt átalakult az egyetemek fenntartói-irányítási struktúrája, mégpedig a hatékonyság, a minőség és a teljesítményelv hangsúlyozása mellett. Tanulmányunkban vizsgáljuk, hogy ezek a tényezők várhatóan hogyan hatnak az intézményi teljesítménymenedzsment-rendszerek fejlődésére – beleértve az egyéni szintű teljesítményértékelési rendszereket –, és milyen alapvető dilemmák jellemzik az implementációs folyamatokat.

Open access

A teljesítménykormányzás és -menedzsment újragondolása a felsőoktatásban

Rethinking the Performance Governance and Management in Higher Education

Educatio
Author:
Ildikó Hrubos
Open access

Tudományértékelés – Absztraktok angolul

Scientific performance measurement – Abstracts in English

Educatio
Open access

A tudománymérés varázsa

The Magic of Scientific Research

Educatio
Author:
Gabriella Rosta
Open access

Tudománymetria és tudományszociológia

Science Metrics and Sociology of Science

Educatio
Author:
Péter Tibor Nagy

Mindig jelen volt a tudományra vonatkozó adatok számszerűsítése, de a 20. század előtt a tudományos produkciók elsöprő többségét nem hivatásos tudósok, hanem „civilek” alkották meg, így a mennyiségi jelzés mint „alkalmazási kritérium” nem használtatott – ugyanis a tudományos produktumokat megalkotók nagy részénél fel sem merült, hogy tudósként alkalmazzák őket. A tudománymetria előzményei az eredetileg civil tudomány nagyüzemszerűsödésével, „hivatali feladattá” válásával állnak kapcsolatban, a tudományszociológiai megjelenése pedig azzal – a kiemelten közép-európai élménnyel –, hogy egyetlen tudományos életpályán belül feltűnően sok „rendszerváltáshoz” kell alkalmazkodni, ez csábít a „szaktudományon kívüli” magyarázatokra, a versengő magyarázatokat pedig „validálni” kell. Az esszé második felében egy 2013-as európai kutatás az (Interco-SSH) szubjektív történetét nyújtjuk, mely egy prozopografikus tudományszociológiai adattár felépítéséhez vezetett.

Open access