Browse

You are looking at 901 - 1,000 of 1,141 items

Authors: Mária NEMÉNYI and Judit TAKÁCS

This article presents the findings of a qualitative research project which aimed to map out the political evaluations and the social effects of the changing concept of family and the changing forms of family life. By interviewing political and economic decision-makers we intended to highlight the goals and the motives of the differenct family policy approaches, the characteristic features of the family concepts reflected by the policy-makers' decisions, as well as the relationship between state family policies and labor market policies on the one hand, and equal treatment expectations concerning both genders, on the other. On the basis of interviews conducted with ordinary people we examined how much people's lives are practically infuenced by the family policy measures introduced by the political and the economic decision makers. According to our findings the two different categories of respondents saw specific family policy issues in different ways - however, their interpretations of family policy as a whole were rather convergent. The importance of providing equality of opportunity for men and women, increasing the female employment rate, acknowledging the plurality of family lifestyles, reconciling work and family life - being European expectations as well as conditions of a worthy life - seemed to be overshadowed by the demographic issues of fertility and procreation.

Restricted access
Restricted access

The aim of this study is to draw attention to national minorities as a group distinct from immigrants. Additionally, it attempts to introduce a global perspective on national minorities, specifically on Hungarians in Central Europe, where, instead of concentrating on the respective countries separately, it adopts a comparative approach. As there are no specific theories addressing the issue of national minorities from the educational point of view, immigrant theories might be a useful starting point. For example, Ogbu's categorization of minorities on the basis of voluntariness (free will) allows us to distinguish between immigrants and national minorities as two distinct categories. The applicability of Ogbu's theory on national minorities gives us a good opportunity to test the utility of his thesis in European context. Using empirical evidence from a nationally representative survey carried out in the Carpathian Basin I find little support for Ogbu's thesis. According to the data, there is a high discrepancy between the autochthonous minorities examined in the study which questions the possibility of generalisation of minorities based solely on voluntariness. Additionally, the empirical analysis testing Ogbu's concept on the example of Hungarians does not favour the thesis of oppositional culture. The Hungarian national minority as an involuntary group is not significantly disadvantaged with respect to educational attainment (with the exception of Slovakia). On the contrary, they seem to catch up with the majority i.e. the gap between majority and minority appears to be closing.

Restricted access
Authors: Benedek KOVÁCS, Zoltán GÁLIG and Réka VÁLYI

Public health and social welfare subsystems are principally linked together by mutual interest in the basic care of elderly people. General practitioner (GP) services are parts of the social signaling system that promotes revealing unprovided needs. On the other hand, taking indigents into social care would make considerably easier the work of GPs. As a consequence, GPs' signaling should be a general practice everywhere. But social specialists experience the contrary. In order to explain the difference between the unity of interest in principle, and weak collaboration in reality, a theoretical model was elaborated and tested empirically. We have found that social service providers' preferences are not evident for GPs; therefore their willingness to signal depends on their opportunity of obtaining information.

Restricted access

Since the incorporation of the Nigerian economy into the World Capitalist System, the indigenous social structure was fundamentally restructured. This restructuring was (and is still) affecting the family institution in its performance of the most important task of youth socialization leading to cases of what have been described as child abuse, urban violence, working children and, even, sexually deteriorating/ transmitted infections as a result of irresponsible sexual behavior among the youth. If the situation persists, what are the implications for the future of the individual youth and the family? How can the transition being experienced by the family be controlled to positively influence the future of the youth and, by implication, the society as a whole? This paper attempts to provide answers to these questions.

Restricted access

A szociálpedagógus-képzés a magyar felsőoktatásban viszonylag fiatal képzési területnek számít, azonban rövid idő alatt népszerű szak lett a tanulni vágyók körében. A szak múltján végigtekintve időben meglehetősen sűrítve követhetjük nyomon a tömegképzéssé válás folyamatát a képzőhelyek, tagozatok, a célközönség bővülésének vonatkozásában. Amennyiben a felsőoktatás bővülése a bekerülési esélyegyenlőtlenségek csökkenését is jelenti, akkor éppen a kevésbé divatos, szerényebb karrierlehetőségeket ígérő területek azok, ahol magasabb arányban megjelenhetnek az „új” hallgatói tömegek, amelyeket a képzési létszámok és a munkaerőpiac szükséglete között keletkezett feszültségek is érzékenyebben érintenek, mert nem rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal ahhoz, hogy továbblépjenek, diplomájuk leértékelődését egyéb tőkejavakkal kiegyenlítsék.

Restricted access

A nukleáris energia hazai alkalmazásának egyik érdekessége, hogy míg a paksi atomerőmű építése, üzembe helyezése, működtetése és élettartam-hosszabbítása kapcsán számottevő társadalmi tiltakozásra mindmáig nem került sor, számos kisebb-nagyobb konfliktus kísérte a radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos törekvéseket. A cikk áttekinti a radioaktívhulladék-kezelés magyarországi történetét a hetvenes évektől napjainkig. A cikk egyik következtetése, hogy a radioaktívhulladék-kezelő létesítmények hazai társadalmi elfogadottságát illetően az elmúlt évtizedben fordulat állt be. Ennek lényege, hogy - a fejlett nyugati országok mintájára - a pusztán technikai orientáltságú, hierarchikus közelítést egy demokratikusabb, a helyi elfogadottságot szem előtt tartó közelítés váltotta fel. E közelítés legfontosabb eleme a hulladékkezelő létesítményeket befogadó (és szomszédos) települések számára nagyvonalú kompenzáció nyújtása és az érintett önkormányzatok számára bizonyos fokú ellenőrzés biztosítása. Az elemzés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a fejlett nyugati országok radioaktívhulladékpolitikájának több fontos komponensét - pl. a döntések átláthatóságát, egy széles körű társadalmi vitában kikristályosodott és elfogadott nemzeti (és ezen belül nukleáris) energiapolitika és radioaktívhulladék-kezelési stratégia kialakítását - a hazai döntéshozók nem vették át.

Restricted access

Vadász János: Közszolgálati Reform. A közszolgálat emberi erőforrásainak megújítása (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006, 301 oldal)

Restricted access
Authors: László Laki and Mihály Nyerges

A modern kori Magyarországon - a XIX. század második felétől felgyorsult kapitalizálódás időszakától számítva e korszakot - kialakult egy kölcsönös előnyökön nyugvó érdekkapcsolat a politika és az élsport között az ezt működtető és kiszolgáló érdek-(lobbi)csoportokkal együtt. Ez a kapcsolat olyan eredményesnek, hatékonynak és gyümölcsözőnek bizonyult, hogy több mint egy évszázadon keresztül (napjainkig) töretlen befolyást gyakorolt a magyar társadalomra. A kapcsolat és az ezt működtető lobbi­csoportok erejét, hatékonyságát és sikerességét mi sem támasztja jobban alá, mint az a tény, hogy befolyását úgy volt képes állandósítani és stabilizálni, hogy közben a magyar történelemben gyors és gyökeres változások, politikai cikcakkok, diktatúrák és demokráciák, gazdasági fellendülések és súlyos válságok követték egymást. Gondoljunk például arra, hogy az állam területe a harmadára csökkent a trianoni döntést követően, berendezkedése (királyság, köztársaság stb.) és társadalmi-gazdasági újratermelődési formája (feudálkapitalizmus, szocializmus, újkapitalizmus) folytonosan és alapvetően változott a XX. században, amit a politikai elitek teljes cseréje kísért. Időközben hol egy „középkori” birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, hol önálló országként működött, majd a szovjet katonai és gazdasági befolyási övezethez tartozott, legutóbb pedig az Európai Unióhoz csatlakozott, mely állapotok nem csupán önállóságát és szuverenitását érintették, de egyben nemzetközi pozícióit és a modernizációs versenyhelyzetét is állandóan megváltoztatták. Röviden: miközben Magyarországon a politikában, a gazdaságban és a társadalomban szinte minden alapvetően megváltozott az elmúlt évszázadban, többnyire egymással ellentétes gazdasági-politikai-ideológai berendezkedésű politikai kurzusok váltották egymást a politikai garnitúrákat is kicserélve, addig a politika és az élsport kapcsolatában mi sem változott, vagy ha igen, leginkább ennek elmélyülését és erősödését tapasztalhattuk. Az alábbiakban kísérletet teszünk annak a kérdésnek a vázlatos szociológiai körüljárására, hogy e rendkívül bensőséges kölcsönkapcsolatot a politika miért az élsporttal volt képes kiépíteni, azt milyen társadalmi, gazdasági és politikai körülmények hívták életre a XIX. és a XX. század fordulóján, és milyen szükségletek és igények járultak hozzá fennmaradásához, erősödéséhez, sikerességéhez és - túlzás nélkül - politikai nélkülözhetetlenségéhez.

Restricted access

A nonprofit szektor egy új finanszírozási formája jelent meg a visegrádi országokban (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) először az 1990-es évek második felében, amely lehetővé tette, hogy az adózók személyi jövedelemadójuk 1%-át felajánlják nonprofit szervezetek részére. Az 1%-os felajánlások vizsgálatát azért tartom fontosnak, mert ez egy olyan finanszírozási forma, amelynek során az állampolgárok is beleszólhatnak állami pénzek szétosztásába, részt vehetnek a nonprofit szektor támogatásában. A tapasztalatok azt mutatják, az emberek nagy része nem él ezzel a lehetőségével. Jelen tanulmány célja bemutatni, melyek a négy visegrádi országban működő felajánlási rendszer eddigi tapasztalatai, sajátosságai, különös tekintettel Szlovákia példájára, ahol Európában egyedüli módon a vállalkozások is támogathatják társasági adójuk egy részének felajánlásával a nonprofit szervezeteket; ezen kívül ismertetni annak okait, hogy az emberek jelentős része miért marad érdektelen e finanszírozási formát illetően. Mind a négy országban azonos elvből indultak ki a felajánlás rendszerének bevezetésekor, azonban a tényleges finanszírozási forma feltételei eltérőek az egyes országokban. Kiemelném ezek közül, hogy mind Lengyelországban, mind Szlovákiában regisztráltatni kell magukat a nonprofit szervezeteknek, ha alanyai szeretnének lenni a felajánlásoknak. Mindenképpen fontos megemlíteni, hogy abban az esetben, ha egy szervezetnek regisztrálnia kell magát, nemcsak az adózókon és a szervezet kommunikációján múlik, hogy hány szervezet tud élni a felajánlás lehetőségével, hanem azon is, hogy a szervezetek felismerik-e ezt a lehetőséget, és törekednek-e a regisztráció feltételeinek teljesítésére.

Restricted access

Zoroasztriánus büntetőjog III

Az autonómia nehézségei a modern korban

Author: János Jany

A zoroasztriánus büntetőjogot bemutató cikksorozat utolsó része a vallási és jogi autonómia problémáival foglalkozik. Az iszlám hódítását követően a zoroasztriánizmus helyzete gyökeresen megváltozott. Mivel a tömeges áttérés következtében létszámában jelentősen megfogyatkozott kisebbséggé olvadt, a büntetőjog is veszített súlyából. A korábbi, részletesen kidolgozott büntetőjogi fogalmakat és dogmatikát egy egyszerűbb, de a hagyományokhoz hű szemlélet váltotta fel az évszázadok során. A vallási és jogi hagyományok a rivāyat nak nevezett műfaj segítségével maradtak fenn egészen a huszadik századig. Az állami büntetőjog eltűnése mellett feltűnő a papság jogi kompetenciájának beszűkülése, valamint a panchāyet- rendszer mint ítélkező fórum megszületése Indiában. Bár e testületek mind a mai napig működnek, büntetőjogi döntéseket már nem hoznak. A jelenkorban a büntetőjog kikerült a belső vitákból, helyét egyre inkább a megmaradás kérdései foglalták el.

Restricted access

Smelser, N.J. and Swedberg, R. eds.: The Handbook of Economic Sociology. Princeton-Oxford/New-York: Princeton University Press/Russel Sage Foundation, 2005.

Restricted access

Almost eighty years have passed since the book Social and Cultural Mobility by Pitirim Sorokin was published in 1927. It gave in many respects a new direction to scientific thinking about social structure. The central thesis of the work was that a society is primarily characterised not by the extent of social inequality or by the distribution of social positions, but by a measure of how open it is, what the chances for different people are of filling any position regardless of their origin. Although people around the world continued to initiate political movements, fight revolutions and even kill under the banner of equality for a further fifty years, a new paradigm was then born: the idea of equality that curtailed performance and effectively made progress impossible was replaced by the notion of equality of opportunity.

Restricted access

Importance ratings reflect people's priorities over different aspects of their lives. Some quality of life indices attempt to take into account people's priorities by weighting domain scores with the importance ratings allocated to them in deriving an overall quality of life score. Most indices, however, do not incorporate such ratings, and some researchers argue against their use. At the same time, empirical research on importance ratings has had mixed results. This may be partly because there remain unsettled conceptual questions about importance ratings. This paper addresses some of these questions.

Restricted access

The logistical function has been known and used by scientist more than hundred years for mathematical description of progresses. Different diffusion processes, such as the spread of contagious diseases or innovations show logistical growth as well. On basis of these, we targeted to reveal the signs of logistical growth on some specific area of the daily newspapers. For this purpose first we have chosen the recently most spectacular and well-defined public discussions in Hungary. We examined how the press reacted to the announcement made at Christmas in 2003 in the radio channel called “Radio Tilos”, where one of participant declared that he “would liquidate all Christians”. The evolution in time of the number of articles published reminds us strongly of to typical S curve of the logistic growth. It turned out that publishing occurred in several waves, mainly in three well-differentiated categories. We try to apply the logistic function on these categories. By using the logistic fit we could measure the state of emergency in the daily press.

Restricted access
Authors: Kálmán Ercsei, Katalin Gál, Boglárka Simon, Milán Szathmári and Bernadett Szél

Smelser, N.J. and Swedberg, R. eds.: The Handbook of Economic Sociology. Princeton-Oxford/New-York: Princeton University Press/Russel Sage Foundation, 2005.

Restricted access

The paper introduces a simulation, which was developed by Michael Krassa to model the opinion contagion. Krassa developed his model by using the theory of the spiral of silence that says that the perception of the public opinion influences the opinion assertion of the people and the threshold models that show how much support one person needs for the public assertion of his opinion. With the help of these relationships Krassa integrated the social networks in his model. We applied Krassa's mathematical model to two cases, the parliamentary elections of 2002 and the EU-parliamentary elections of 2004 in Hungary. We used hypothetical thresholds to examine the data because the actual threshold values are not known. The results of the simulation show that it can happen that we measure the minority opinion to be higher than the real distribution of the opinions as a consequence of the different distribution of the threshold values of the opinion assertion. This can be one explanation of the wrong electoral forecast. The problem is that the model helps little to give a better forecast because we have no data about the threshold values and we do not know the point where the dynamics of the opinion contagion stands at the time of the survey.

Restricted access

The object of my paper is an area with small villages, largely over-represented by Roma population. In the middle of the 1980s there were one or two small villages becoming ghettos, at present 17 ethnically segregated settlements can be found in the micro-region besides dozens of other villages approaching towards the state of ethnic segregation. As a result of massive unemployment and the demographic changes brought about by the exchange of population, not only more and more villages have become ghettos in the area, but the structure of local society has also changed. In each settlement either the majority of the inhabitants or, in more serious cases, the whole village community is excluded from the labour force market as well as from the education system, which could offer them social mobility.

Restricted access

A zöld gondolat a politikában, ahogyan a nyugatnémet Zöldek párt egyik nemrégiben elhunyt megalapítója, Herbert Gruhl 1980 körül mondotta, „sem jobbra sem balra, hanem elöl áll”. (Szabó 1985: 15) Részévé vált az európai politikai ideológiák közös problematikájának a társadalom és a természet közötti viszonynak a politikacsinálás szempontjából történő modellálása, a francia forradalom klasszikus értéktriásza, a Szabadság, Egyenlőség, Szolidaritás ma már nem csupán a nemzetállamban szervezett politikai közösségen belül, hanem a globális civiltársadalomban értelmeződik, illetve az emberi társadalmak és a Föld más élőlényei és ökoszisztémái közötti globális egyensúly és igazságosság keretei között. (Henderson 1995) Az európai politikai gondolkodás egésze és egyes irányzatai egészükben gazdagodtak a zöld gondolat integrálásából, bár különböző és eltérő mértékben, de lényeges elemeket vettek át abból elméletben és politikában a különféle politikai összetételű európai kormányok és az EU intézményrendszerének és politikai közösségének egésze.

Restricted access

Ez a tanulmány két nagyobb részből áll, amelyekben a cselekvés, a cselekvési szituáció és az értelmezés egymással szorosan összefüggő kérdéseivel foglalkozunk. A tanulmány első részében, amely a folyóirat 24. kötet 1. számában jelent meg, először a motívumok­kal összefüggésben határoztuk meg a cselekvés, és ehhez kapcsolódva a magatartás fogalmát. Bevezettük a cselekvési lehetőség és a cselekvési képesség, valamint a cselekvési szituáció fogalmát, és általános szinten rámutattunk a cselekvések fő meghatározó tényezőire. Az első részben végül röviden bemutattuk a szükséglet fogalmának tágabb és szűkebb felfogását, és meghatároztuk a szükséglet szűkebben értelmezett fogalmát. A tanulmány második részében a szükségletkielégítés összetevőinek a fogalmai segítségével a létezőket az egyénekre vonatkoztatva értelmezzük, s ezáltal fogalmilag egyneművé és így együttesen kezelhetővé tesszük az egyéneket és környezetüket. Bevezetjük a szükségletkielégítés összetevőinek a fogalmát, s a szükségletkielégítés összetevőin belül megkülönböztetjük egyfelől a szükségletek tárgyait és negatív tárgyait, másfelől a szükségletkielégítés eszközeit és feltételeit. Végül az értelmezés kérdésével foglalkozunk, és rámutatunk arra, hogy szubjektív értelmezés révén az egyének hogyan ismerhetik meg környezetüket mint cselekvési szituációt.

Restricted access

Életmű a tanyás mezővárosi társadalmasodás igézetében

Erdei Ferenc társadalomszerkezeti elemzéseinek sajátosságairól

Author: Bulcsu Bognár

A tanulmány Erdei Ferencnek a pályakezdéstől a második világháború végéig tartó nagy hatású szociográfusi időszakának társadalomszerkezeti elemzéseit vizsgálja. A szöveg értelmezése arra mutat rá, hogy Erdei társadalomértelmezése az általa a magyar polgári fejlődés egyetlen letéteményesének tekintett alföldi mezővárosi parasztfejlődés perspektíváján keresztül történik. Ez a társadalomfejlődés jeleníti meg számára a „paraszti autentikusságot”, megfeledkezve arról, hogy annak létrejötte valójában az Alföld adott térségének, adott korszakában létrejött különös településrendszerének speciális helyzetével magyarázható, és ennyiben erősen kétséges, hogy az az egész magyarság lényegét fejezné ki. A tanulmány másrészt Erdei ideologikus elemzésének gyökereit vizsgálva amellett érvel, hogy a korszakban keletkezett majd összes írása valójában politikai elképzelései függvényének tekinthető. Az írások társadalomképe már eredeti szándékában sem egyszerűen a társadalom jellegzetességeinek a rögzítésére törekszik, hanem a társadalom értelmezését alapvetően Erdei politikai elképzelései határozzák meg. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy Erdeinek a magyar társadalomtudományos gondolkodást máig meghatározó munkái ilyen módon az érvelés szakszerűségében mutatnak különbségeket, de nem az alapvetően elhibázott céltételezésében.

Restricted access

Francis Fukuyama: Államépítés. Kormányzás és világrend a 21. században. (Századvég Kiadó, Budapest, 2005, 198 o.)

Restricted access

Három évvel ezelőtt írt Farkas János két tanulmányt a Társadalomkutatásban (Farkas 2003a, 2003b), amelyekben a társadalmi tér elméleti kérdéseit, a tér fogalmát és annak mérési lehetőségeit járta körül nagy szakértelemmel. Írásunkban fogunk hivatkozni Farkas munkásságára, amellyel a magyarországi térkutatás mind elméleti, mind gyakorlati mérföldköveit lefektette. A tér fogalmával először általánosságban fogunk foglalkozni és megpróbáljuk figyelembe venni az elmúlt öt év elméleti kutatási eredményeit - természetesen anélkül, hogy az azóta óriásira duzzadt szakirodalmat akár csak megközelítően is bemutatni tudnánk. Első helyen a fizikai térfogalom változásait kísérjük figyelemmel, hogy eljussunk a tér szerepének megvizsgálásához a szociológiában. Itt hét kiválasztott szerző véleményét tárjuk fel rövid kritikai kommentárral. A test és a tér kapcsolata a posztmodernben átértelmeződik az új testiség elvei szerint - egyrészt metafora a társadalomfejlődés vizsgálatában, másrészt az új élettudományok kulcsfogalma lett. Kitérünk a városszociológia térmeghatározására, a városperem jelentőségére, mielőtt a központ és periféria térre vonatkozó szerepét meghatároznánk. A globális fejlődést kíséri regionálisan is alakuló társadalmunk. Kérdezzük, hogy milyen szociális térkonstrukció történik a régióban? Tanulmányunkat a rendszerelméleti térszociológia körvonalazásával zárjuk le. A három alaprendszer: az interakció, a szervezet és a világtársadalom rendszereiben kutatjuk a térfogalom megnyilvánulásait.

Restricted access

Vallás és globalizáció

Beszélhetünk-e a spiritualitás evolúciójáról a globalizációban?

Author: Károly Varga

A tanulmányban azt a paradoxnak tűnhető hipotézisünket adjuk elő, miszerint a köztudottan „örök dolgokkal” kapcsolatos vallás, illetve spiritualitás az előttünk álló globa­lizációs korban valamifajta evolúciónak nézhet elébe, vagyis időben változhat. Itt két kérdés merül fel: az első, hogy ez milyen módon, vagyis az evolúciónak milyen folyamatmodellje (általánosabban: elmélete) szerint történhet, a második, hogy a spiritualitásnak várhatóan milyen új, fejlettebb formáját hozhatja létre. Az elsőre, vagyis a hogyan kérdésére a rendszertudományos evolúció tételéből kiindulva próbálunk válaszolni, miszerint az önreferenciális rendszerek (Luhmann) egymás autopoiézisével kölcsönhatásban (László Ervin) produkálják az öntranszcendencia (Rahner) morphogenezisét. A második, tartalmi kérdésre pedig egyfelől a salutogenesis (Antonovsky) elméletével, másfelől Buda Béla stratégikus és integratív lélekgyógyászat irányzatával adunk (részleges) válaszokat. Tárgyalásunk részben azt az előadásmódot követi, amit Aquinói Szent Tamás is alkalmazott. Először feltesszük a kérdést (Quaestio: utrum sit), amire megfogalmazunk néhány kétkedő választ, ellenvetést (Videtur quod non), majd kifejtjük ezt a tudottan paradox elképzelésünket (Sed contra dicendum), végül válaszokat próbálunk adni a kételyekre (Responditur ad primum etc.). Ám mivel ez utóbbiakban is empatikusan elismerjük a racionális, sőt fontos előrevivő felismeréseket, e középkori sémán egy lépéssel tovább is lépünk: hipotézisünket nem tekintjük bizonyítottnak, hanem csupán egy Delphi-vita alapjának, amihez Megvitatás fejezetünkben új kérdéseket fogalmazva várjuk a továbbvivő vitaadalékokat.

Restricted access

Zoroasztriánus büntetőjog - II.

A közrendtől az inkvizícióig

Author: János Jany

A zoroasztriánus büntetőjogot bemutató cikksorozat első része a büntető hatalom gyakorlásának két elméletét, a szekuláris és a vallási alapú teóriát mutatta be. Az ott elmondottakat ismertnek véve jelen tanulmány a büntetőjogi valóság leírására vállalkozik. A zoroasztriánus büntetőjog az egyes bűncselekményeket súlyuk szerint különbözteti meg, különböző kategóriákat tételezve (framān, āgrift, ōyrišt, arduš, khwar,bāzāy, yāt, tanāpuhl). A legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit margarzānnak (halálra méltó) nevezik. A bűncselekményi kategóriák összefoglaló elnevezések, mivel több olyan bűncselekményt foglalnak magukban, melyek elkövetési magatartása eltérő. A büntetőeljárás akkuzatórius és inkvizitórius eljárást egyaránt ismer, melyek alkalmazása az adott bűncselekmény típusától függ. A legfontosabb döntéseket az uralkodó hozza meg, ennek során azonban minden esetben a jog valódi ismerőire, a papságra támaszkodik. Annak ellenére, hogy a börtönök ismertek, ezek nem a szabadságvesztés büntetés-végrehajtásának helyszíneként szolgálnak, hanem vizsgálati fogság céljára alkalmazzák őket. Érdekes színfoltja e jogrendnek, hogy ismert az óvadék intézménye. Az alkalmazott büntetések rendkívüli szigorról tesznek tanúságot, a legtöbbször kiszabott büntetés a halál, melynek végrehajtási módjai közül a keresztre feszítés, a lefejezés, a megkövezés és az elégetés fordul elő a legnagyobb számban.

Restricted access

Ez a tanulmány két nagyobb részből áll, amelyekben a cselekvés, a cselekvési szituáció és az értelmezés egymással szorosan összefüggő kérdéseivel foglalkozunk. A tanulmány első részében először a motívumokkal összefüggésben határozzuk meg a cselekvés, és ehhez kapcsolódva a magatartás fogalmát. Bevezetjük a cselekvési lehetőség és a cselekvési képesség, valamint a cselekvési szituáció fogalmát, és általános szinten rámutatunk a cselekvések fő meghatározó tényezőire. Végül röviden bemutatjuk a szükséglet fogalmának tágabb és szűkebb felfogását, és meghatározzuk a szükséglet szűkebben értelmezett fogalmát. A tanulmány második részében, amely a folyóirat következő számában jelenik majd meg, a szükséglet-kielégítés összetevőinek a fogalmai segítségével a létezőket az egyénekre vonatkoztatva értelmezzük, s ezáltal fogalmilag egyneművé és így együttesen kezelhetővé tesszük az egyéneket és környezetüket. Bevezetjük a szükséglet-kielégítés összetevőinek a fogalmát, s a szükséglet-kielégítés összetevőin belül megkülönböztetjük egyfelől a szükségletek tárgyait és negatív tárgyait, másfelől a szükséglet-kielégítés eszközeit és feltételeit. Végül az értelmezés kérdésével foglalkozunk, és rámutatunk arra, hogy szubjektív értelmezés révén az egyének hogyan ismerhetik meg környezetüket mint cselekvési szituációt.

Restricted access

A homoszexualitás minden korban létezett: voltak korok, amelyekben elítélték, büntették a homoszexualitást, majd betegségnek, később normasértésnek tekintették. Manapság néhány országban már szabadon választott életforma. A homoszexualitást számos sztereotípia övezi ma is, amelyhez az is hozzájárul, hogy a homoszexuálisok sajátosságait nehéz felmérni rejtőzködésük miatt. Jelen tanulmány célja, hogy megtudjuk, hogyan vélekednek magukról a homoszexuálisok, illetve hogyan vélekednek róluk a heteroszexuálisok. A véleményeket a leggyakoribb sztereotípiák tükrében értékeltük. A strukturált interjúk 11 fő heteroszexuális és 10 fő homoszexuális alannyal készültek. Az eredmények azt mutatják, hogy a bűn és a betegség diskurzus, néhány kivételtől eltekintve, már nem része a sztereotípiáknak. Az is jól látható, hogy a sztereotípiáknak van valóságalapjuk, azonban sok esetben éppen maguk a homoszexuálisok azok, akik elfogadják ezeket.

Restricted access

Az utóbbi évtizedek demográfiai és társadalmi folyamatai, mint a népesség elöregedése, a családi szerkezet változása, a nők nagyarányú munkába állása következtében nő az igény a személyes gondoskodási formák iránt. A változások nem csak új szükségleteket teremtenek, hanem a gondoskodás új típusú megértését is jelentik, valamint más jóléti rendszerekkel való kapcsolatát, beleértve az oktatást és az egészségügyet. A tanulmány azt vizsgálja, hogy az idősellátás területén dolgozó svéd, angol, spanyol és magyar gondozóknak milyen a szocioökonómiai státusuk, milyen utat jártak be, amíg a gondozási munkához eljutottak, hogyan vélekednek a szociális gondoskodásról és annak fontosságáról, milyen nehézségeket okoz számukra a munka és a családi élet összeegyeztetése. Végezetül a tanulmány felvet néhány kérdést, hogy az idős emberek gondozása milyen jövőbeli kihívásokat rejt magában, függetlenül a négy ország szociális gondozási modelljétől vagy jóléti rendszerétől.

Restricted access

A folytatásokban közölt tanulmány első két része a folyóirat 23/3. és 4. füzetében Kína több évezredet felölelő történelmét tekintette át az egységes köztársaság megteremtéséig. Bemutatta továbbá két nagy nemzetiségi terület integrációjának történetét. A lap 24/1. füzetében közölt III. rész a modern Kína és az USA viszonyát vizsgálta. A most olvasható IV. és V. rész napjaink Kínájába enged betekintést, felvázolva a „kínai csoda” útját, buktatóit és kérdőjeleit.

Restricted access

Egy liberális utópia. Ralf Dahrendorf: Egy új rend nyomában. Előadások a szabadság politikájáról a XXI. században(Budapest, Napvilág Kiadó, 2004, 138 oldal)

Restricted access

A sport és a történelem párhuzamos haladása, fejlődése révén a testkultúra mindig az adott kor feltételeihez, igényeihez és elvárásaihoz igazodik. De a sportot a nyilvánosság idővel olyan kultúraformáló szerepkörbe emelte, mely által az visszahat a társadalomra, s mintegy szocializációs eszközként elősegíti bizonyos értékek intézményesülését; azaz a történelemben előforduló sportágak tükrözik az adott kor szellemét, értékpreferenciáját és viszonyrendszerét, valamint leképzik férfi és nő társadalmi szerepkörét. Logikailag legtisztábban időrendi sorrendben követhető nyomon a sport történelmi és társadalmi meghatározottsága, valamint a civilizáció változásaira válaszreakcióként megszületett új mozgáskultúrák kialakulása, melyek megismerésük és elsajátításuk révén elősegítik a modern társadalom viszonyaihoz való alkalmazkodást. A sportban alkalmazott tulajdonságok sikeresen adaptálhatók és előnyösen hasznosíthatók a mindennapi életben is, mint ahogy az extrém sportok legtöbbje is megkívánja azoknak a tulajdonságoknak a meglétét - bátorság, kockázatvállalás, felelősség, együttműködés, lélekjelenlét -, amelyeket a XXI. század piaci elvei is megkövetelnek ahhoz, hogy valaki sikeres legyen. Mivel az extrém sportokat a civilizáció fejlődése által keltett igények hívták életre, azt mondhatjuk, hogy az extrém sport megszületése valójában a modernitásra adott válasznak tekinthető, s ebben az értelemben az extrém sport posztmodern sport. De mert a sport jellegének megváltozása mindig történelmi, gazdasági és társadalmi változásokra, viselkedésbeli módosulásokra utal, ezért joggal feltételezhetjük, hogy korunkban új, posztmodern embertípus született.

Restricted access

A zoroasztriánus büntetőjogot bemutató három részes sorozat első tanulmánya az ideológiai háttér vizsgálatát végzi el. A zoroasztriánus felfogás szerint a büntetés célja elsősorban az elkövető lelki üdvének biztosítása volt, melyet a büntetés elszenvedése nélkül nem érhetett volna el. E gondolat rendkívüli közelségbe hozza e jogfelfogást az indiai jogelmélethez. A kizárólag az elkövető lelkét veszélyeztető cselekmények (wināh ī ruwānīg) mellett ismert a harmadik személynek okozott hátrányt is tartalmazó wināh i hamēmālān kategória, melynek szankciója a kompenzáció. A büntetés szempontjából az elkövető megbánásának kivételes jelentőséget tulajdonítottak, különös tekintettel túlvilági sorsára és lelki üdvére. A bűncselekményeket három különböző szempont szerint osztályozták; ezek egy része vallási, másik része politikai megfontolásokat tükröz. A bűnök rettenetes hatása egy apokaliptikus mű, az Ardā Wirāz Nāmag pokol-leírásában is visszatükröződik. A tanulmánysorozat második része a büntetőjog és a büntető eljárásjog részleteit mutatja be, az első részben már megismert bűncselekmény-tipológia alapulvételével. A harmadik, befejező rész a modern kor dilemmáit tekinti át, kitérve a mai zoroasztriánus közösség szokásainak jogszociológiai vizsgálatára.

Restricted access

A szerző azt kutatja, hogy milyen okok késztették a különböző korszakokban újraolvasni Bibó István esszéit? Különbséget állapít meg „eseti és lényegi időszerűségek”között. Négy kategória alkalmazásával bemutatja a dualizmus kora, a Horthy-korszak, a Rákosi- és a Kádár-rendszer zsákutcás voltát, és ennek következtében az emberek eltorzult lelkialkatát. Ismerteti Bibó tevékenységét 1945 és 1948 között, valamint 1956-ban. Felvázolja a rendszerváltás után a zsákutcás jelleg megszűnését, illetve a torzulások fennmaradásának okait.

Restricted access

A kész szövegátvételben végződő joghatások kérdése globalizálódó korunkban egyre általánosodó jelenséggé válik, miközben tudományos feldolgozása alig tart ezzel lépést. Nemcsak fogalmi kerete, gyakorlati tapasztalatainak levonása, s így mögöttesen megbúvó törvényszerűségei és tanulságai levonása, eszményeinek megfogalmazása hiányzik, de még terminológiája is tisztázatlan. Recepció, octroi, jogexport, jogátvitel, jogkölcsönzés, jogátültetés, jogi segítségnyújtás; diszciplínaként pedig a jog és fejlődés, jog és modernizáció amerikai mozgalmai, a franciáknál pedig a fejlesztés joga - mindezek eltérő vonásokat eltérő nézőpontokból fogalmiasítanak. Kritikai áttekintésük és elemzésük (1. Terminusok) lehetőséget teremt elméleti alapok kidolgozására, a jogi mintaadás ontológiájának vázlatos megrajzolására (2. Technikalitás). A legfontosabb tanulság ebben a jogot szabályként azonosító szűkkeblű pozitivisztikus szemlélet meghaladása egy a jogban tételezés, jogértelmezési közeg, egy egész mögöttes jogi kultúra konglomerátumát láttató totalitás-szemlélet javára. Kétségtelen sikerek mellett ez erőteljes kudarcoktól kísért folyamatként érzékeli az elmúlt fél évszázad joghatásra irányuló törekvéseit (3. Kontrasztok a jogátvitelekben és megítélésükben). Figyelemmel a háttérben megbúvó érdekek makacs önérvényesítésére, sokat jelez már maga a kérdésfeltevés élessége is, hiszen társadalompolitikai magasságokba emelkedve egyre inkább a globalizáció természetére irányul. Nevezetesen, magunkból indulunk-e ki vajon, hogy saját hagyományunkat másokra erőltessük, avagy tudunk-e önzetlenül másokat csupán abban támogatni, hogy önmaguk fejlesztésének útját megleljék? Vagyis narcisztikusan önmagunkra ügyelő hataloméhségünket, avagy segíteni akarásunkat szolgálja-e érdeklődésünk? Végső soron melyik mintát választjuk hát a cirkuszi idomár akaratátviteli mutatványa és a kertésznek mindenkor másra figyelő alázata közül? Hiszen önáldozattal jár az előbbi kísértését elkerülni, ám csakis egy saját tapasztalatok tanulságaihoz visszavezető út lehet hosszú távon sikerre vezető. Mert végül úgyis a célzott rendszer kiválasztó erején múlik minden, miközben a nem-jogi környezet meghatározhatja a jog sorsát. Egy, a természet emberi kultiválásából vett hasonlattal élve, jobb hát lassan megtudni, hogy mit is akar a föld és élő környezete, és utána jöjjön csak a kertész.

Restricted access

A hazai sajtóban és a közéletben is különböző álláspontok fogalmazódtak meg az adórendszer átalakításának szükséges és lehetséges irányairól. Egyes nézőpontok szerint a jövedelemadókat csökkenteni kellene, más nézőpontok szerint az adórendszer nem eléggé progresszív, s vannak olyanok is, akik szerint gyökeres átalakításra, koncepcionális váltásra van szükség. A cikk bemutatja, hogy a jövedelemadó-rendszer változásai a magasabb jövedelműek számára voltak kedvezőbbek egyfelől, másfelől a háztartásokat vizsgálva a gyermekes háztartások adóterhelése a gyermektelen háztartásokhoz képest magasabb.

Restricted access

Kína a világpolitikában - III. rész

Kína Nyugatra - Nyugat Kínára néz

Author: Kálmán Kulcsár

A lap 23 (2005)3. és 4. számaiban megkezdett és folytatásokban közölt cikksorozat harmadik része áttekinti Kína és az Egyesült Államok viszonyát, annak átalakulását párhuzamosan a világpolitika és hatalmi struktúra nagy változásaival. A tanulmány az 1971-2004 közötti időszakot vizsgálja, amikor Kínában a modernizáció nagy lendületet vett, és miközben politikai struktúrája alig változott, a külföldi befektetők szerepe, Kína ipara és exportja megnövekedett, és napjainkban már szokásos kínai „csodáról”beszélni. A cikksorozat befejező részét e folyóirat 24/2 füzete közli.

Restricted access

French Politics, Culture & Society, Vol. 23, No. 1, 176 p. Institute of French Studies, New York University, 15 Washington Mews, New York, NY

Restricted access

A tanulmány a vidéki vállalkozói körben jellemző sikerfogalmat, a sikerrel kapcsolatos elképzeléseket ismerteti. A sikert szociális reprezentációként közelíti és a vállalkozói identitással összefüggésben értelmezi. Az interjús módszerrel végzett vizsgálat során megismert sikerképzetek különböző módon igazolják a szociális reprezentációkkal kapcsolatos hipotéziseket. Az interjúk alapján kirajzolódó siker reprezentációk alapján a vállalkozók két fő csoportba sorolhatók. Az első csoport siker reprezentációiban a sikert úgy fogják fel, mint ami a megkérdezettek világában nem fordul elő. A másik csoport vállalkozóira az a jellemző, hogy a sikert saját maguk számára is elérhetőnek tartják és azonosítják a boldogsággal, a jól végzett munkával, azzal, hogy mennyire kedveli őket a környezetük, mekkora utat tettek meg a társadalmi térben felfelé, vagy azzal, hogy a nem választott életpályához képest kedvezőbb helyzetben vannak.

Restricted access

A tanulmány első részét a Társadalomkutatás 2005/4. száma közölte. Az írás második része a továbbiakban is a személyes gondoskodást végzők adatainak áttekintésével és elemzésével foglalkozik, amely jogszabályi felhatalmazás alapján kerül rögzítésre a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központjában. Főbb megállapításai, hogy a szociális szférában örvendetes a szakképzettek számának gyarapodása, de még mindig viszonylag sok szakképzetlen is dolgozik ezeken a területeken. A szakmai képzettség megszerzése hosszú ideig tarthat és nem egyszerű feladat azoknak, akik munka mellett igyekeznek a szociális képzettséget megszerezni. Míg a szakképzettség szintje az ágazatban emelkedik ugyan, az informatikai elmaradás a közeljövőben a fejlődés akadályává válhat.

Restricted access

Human interaction breeds conflicts and unresolved problems, which fortunately provide food for social sciences. One particular field of research, however, the theory of collective action, is concerned with the question of how people behave and act in groups when pursuing their common goals, how collective action for a collective good, that is cooperation, can - or cannot - take place. Groups are understood here, not necessarily only as political or interest groups and organizations - originally assumed by the founders of group theories in economic sociology and political science, but any social groups of individuals whose members share a common interest. This kind of broadening the scope of groups allowed the author to apply the analytical devices of the theory of collective action in a particular case, never before examined in this way. Thus the author selected the Hungarian residential condominiums, which could be regarded as communities “governing the commons”on the one hand, and groups of individuals who are part of an organization with common interests and goals on the other. In both aspects, in order to pursue their common goals they have to act collectively and to reach them successfully they have to cooperate - either formally or informally - with each other. Based on theoretical and empirical findings, the author introduced and controlled for various external (e.g. condominium regulation, political entrepreneur) and internal factors (e.g. trust and social capital) which had an influence on condominium communities' cooperative behavior.

Restricted access

From Elites to Nomenklatura

The Evolution and Some Characteristics of Institutionalised Cadre Policy in Hungary (1945-1989)

Author: Tibor Huszár

Based on empirical research the paper summarizes the social and institutional characteristics of the birth and reproduction of the Hungarian nomenklatura system. The research included the reconstruction of the decision making system, and the documents of recruitment. Moreover interviews were conducted with several top officials of the Hungarian Socialist Workers Party. The paper argues that although there was a chance to form new elite after World War II., it did not happen because of the infiltration of the Communist Party into the repressive organizations. The take-over of power led to the formation of a nomenklatura. The paper overviews the impact of the nomenklatura-system on the working of central institutions, the academic world and civil organizations. It investigates the documents dealing with the composition of the nomenklaktura and the privileges of its members.

Restricted access

We often face the fact nowadays in our environment that certain public institutions and services perform poorly. The daily press is full of complaints about the abysmal quality of public services; we all feel the decay of our environment. Numerous explanations of various scientific approaches were created to resolve these phenomena. In the following, we shall give a rather simple explanation of the above phenomena, an argument based on the principle of rational decisions, with the apparatus of game theory. The under mentioned explanation is very simple but the author considers that it gives an acceptable explanation for the problem. In the article, we shall first review the key concepts of the subject, we shall become conversant with the problems of public goods; then by means of a very simple game theory apparatus we shall realize that if the members of the community are supposed to follow their own interests, the occurrence of public goods by necessity fails and the existing goods start to deteriorate.

Restricted access

Corruption is linked with the issue of clientelism. This establishes a wide understanding of that phenomenon. This wide context and understanding of corruption is simplified by the recognition of the patron-client system, accompanying corruption or even identified with it. Clientelism may be of personal or mass character, and consists of mutual provision of services, without the need to lay out funds for achieving common goals. Socio-economic transformation as profound and thorough reform of the system and institutions promotes corruption practices (the process of transfer of resources from public to private sector progressed swiftly). Clientelism is linked with the phenomenon of crony capitalism, which is treated as synonymous to corruption or favoring corruption. Corruption provides a means for maintaining and the development of client networks. Patron-client relations are of secondary nature in some societies; in other societies they substantially influence the shape of the political and economic system, as well as social structure. Such relations may transgress the borders between classes, professional groups, organizations, family relations. Where liberal-democratic parliamentarism coincides with the absence of an educated civil society, the civil service of the state, the domination of political parties and pressure groups is present, which favor clientelistic corruption, influencing the development of private sector and formation of capital. Political parties distribute and decide upon thousands of positions. They organize their own client communities. Still, typical clientelistic societies are rather not common. If they were, in the long run they would cause loss of the competitive edge of the economy on the global market. The dynamics of economy indicates that the factors which paralyze economic development have not dominated the economic system in Poland as yet, and that system maintains its autonomy. This does not imply, however, the activation of long-term growth factors and the elimination of what is called lost opportunity costs in the economy.

Restricted access
Authors: Ágnes Hárs and László Neumann
Restricted access

Kína több ezer éves múltja és jelene természetesen nem szorítható egyetlen tanulmányba, még ha folytatásokban több részes is. Az első rész (l. 23/3 füzet) csupán arra vállalkozott, hogy rövid áttekintést adjon Kína szövevényes és több évezredet felölelő történelméről, az egységes köztársaság megteremtéséig. Aligha lenne érthető a mai Kína anélkül, hogy eszmetörténetének legfontosabb mozzanatait, államiságát formáló alapvető politikai filozófiájának nagy múltját és jelenét ne foglalta volna össze a jelen írás első része. A második rész két nagy nemzetiségi terület integrációjának folyamatát ismerteti. Voltaképpen az első két rész csupán a további részekben elvégzendő analízis hátteréül szolgál és célja, hogy a ma meghatározónak tekintett terjedelmes szakirodalom legfőbb megállapításait összefoglalja. A folyóirat következő füzeteiben (24. kötet) közlendő részekben tér majd át a tanulmány a Kínát ma meghatározó politikai, eszmei és gazdasági folyamatok elemzésére és arra, hogyan kapcsolódik be a hatalmas ország a jelen világpolitikai folyamataiba.

Restricted access

A KKV helyzetével foglalkozó kutatási beszámoló második része az ún. szektor- és vállalatcentrikus esettanulmányok tapasztalatait összegzi. A nyolc országra kiterjedő nemzetközi projekt tagjai a következő három szektorban vizsgálták a KKV-k tevékenységét: feldolgozóipar, szolgáltatás és az Információs és Kommunikációs Technológiát (ICT) intenzíven használó tevékenységi területek. Olyan szektorokról van szó, amelyek a „régi” és az „új” gazdaságra jellemző tevékenységeket egyaránt képviselik. A magyar kutatócsoport tagjai a textilruházati, turisztikai és az interaktív média tevékenységekről készítettek szektor, illetve vállalati szintű esettanulmányokat. Az egyes ágazatok gazdasági-foglalkoztatási jellemzőinek bemutatása során a kutatók a rendelkezésre álló statisztikai adatok és dokumentumok felhasználása mellett jelentős mértékben építettek a tevékenységi terület fejődésében érintett szereplők (ún. stakeholderek) véleményére. A vállalati esettanulmányok a következő területek elemzésére és értékelésére vállalkoztak: vezetési/tulajdonosi stratégiák, termék- és szolgáltatáspiac szerkezete, munkaszervezés, a tudásfelhasznás és fejlesztés mintái.