Browse

You are looking at 1,001 - 1,100 of 1,141 items

The beginnings of the professional sociology in Hungary goes back to January 1900, the first issue of the Huszadik Század (Twentieth Century) and to January 1901, the foundation of the Társadalomtudományi Társaság (Society of Social Sciences), the first community of Hungarian social thought and science. The 100th anniversary is an occasion for remembering the main characteristics, the greatest representatives and the outstanding achievements of the first period, that of the two decades of the last century in the history of the Hungarian sociology. The remembrance focuses on the great sociological theories, and attempts to understand and conceptualize the main social processes of the turn of the century. The author emphasizes the impact of the political approaches on the sociological thought. Providing an overview of the Huszadik Század, he calls attention to the importance of this periodical in the Hungarian cultural history.  

Restricted access

The study presents research finding on changes in the property market position of the large housing estates of Budapest. During the last ten years the relative position of large housing estates has been decreasing, even faster, than it had before 1990. This trend was still not big enough to make these flats assailable. The result is, that the status of these housing estates has remained a somewhat middle-class one. The reason is, that the number of newly built flats continues to be very low in Budapest. That is why housing estates remain for certain groups of the middle class to be suitable places for living. When the speed of construction of new housing will higher, some estates will face the danger of falling into slum-situation.

Restricted access

Scientific discovery is often identified with the sheer observation of a new phenomenon. Thomas Kuhn has convincingly shown this idea to be false, stressing the vital role that theory and conceptualization play in this process. The history of contextual analysis nicely illustrates the validity of Kuhn's argument: although its earliest applications date back to the 19th century, it was not until Paul Lazarsfeld discussed its basic logic in the 1950s that the potentials of this method have been fully noticed. What Lazarsfeld added to isolated uses of this technique was a conceptual framework that greatly facilitated the diffusion of contextual analysis within the sociological community. This example shows that for a new method to get firmly established, mere application is not enough - serious conceptual work is needed as well. It also demonstrates a central characteristic of Lazarfeld's general methodological philosophy - namely, the strong commitment to the explication of the logical foundations of the procedures employed in empirical social research.

Restricted access

On the basis of an empirical survey, the authors addressed the question of whether, and how far firms of the Hungarian manufacturing sector rely on trust in their customer relations. Also, they attempted to explore the factors that influence the firms' propensity to build high trust relationships with their customers. Their hypotheses -? formulated mainly on the basis of Mari Sako's analysis of buyer-supplier relations and Karl Dieter Opp's theory on co-operation ? were tested on a data set of the Hungarian manufacturing sector. They found that almost forty per cent of the enterprises have high trust relationships with their buyers. The authors have to add, however, that what they were able to measure in the survey is only a specific type of trust out of the three distinguished by Sako, namely, contractual trust. The term refers to the degree of reliance on formal documents as opposed to oral agreements. The level of contractual trust was found to be influenced by the nature of the products, the type of the majority owner of the firm, and finally by the level of market uncertainty perceived by the respondent.

Restricted access

A rendszerváltás óriási gazdasági-társadalmi átalakulásának egyik eleme, hogy megjelent és szakmává formálódott a szociális munka. Megszerveződött a képzés, intézményesült a segítő hálózat. A családsegítők által nyújtott szolgáltatások folyamatosan változtak a helyi szükségletek, valamint a jogszabályok változásainak függvényében. A nyílt és tömeges munkanélküliség állandósulása nem csak a munkaügyi szervezetrendszer kiépülését hozta magával, hanem egyértelművé vált, hogy új típusú együttműködésre van szükség a szociális intézmények és a munkaügyi szervezetek között. A tanulmány az elmúlt évtized szakmai tapasztalatait felhasználva azt elemzi, hogy a munkanélküliségnek az emberek életére gyakorolt hatását, a munkanélküliekkel végzett segítő munka hatékonyságát hogyan, milyen módon befolyásolja az, hogy milyen törvények és jogszabályok alapján, milyen szakmapolitikai elképzelések mentén jönnek létre és működnek szervezetek, valamint a különböző intézményekben dolgozó szakemberek milyen sajátosságokkal rendelkeznek és hogyan képesek együttműködni egymással a munkanélküliek érdekében.

Restricted access

This paper investigates how the families' cultural milieu (the inherited cultural capital) has influenced the status attainment process in the Hungarian society in the past decades. Two alternative hypotheses are tested. On the one hand cultural reproduction theory (based on P. Bourdieu's hypothesis) suggests that cultural factors play a significant role in the reproduction of the social inequalities. On the other hand, however Paul DiMaggio and others assume that cultural capital is more a means of social mobility and can play a compensatory role, helping lower status children achieve above their parents. So far in Hungary the former function of cultural capital has been believed to be dominant. Our analyses show, however, that cultural reproduction and cultural mobility have both been present in this society. In fact, we find that until the 1960s children with the least educated parents could benefit the most from the family's cultural investments. Since then the tow processes have been of similar importance. Cultural assets have both helped the upper classes to maintain their existing positions but they have also provided a possible source for those occupying lower positions in the social hierarchy to support thir children getting forward.

Restricted access

A tanulmány elsősorban azt vizsgálja, mi lesz azokkal a fiatalokkal, akiket korábban javítóintézeti nevelésre ítéltek. A vizsgálat alapján a javító utáni életutak három fő típusa bontakozik ki: korai visszaesés, visszaesés-közeli peremhelyzet, beilleszkedés. Az, hogy a fiatal melyik útra kerül, leginkább az eredeti családi kapcsolataitól, esetleges új családi viszonyaitól, iskolai végzettségétől és rendelkezésére álló munkaalkalmaktól függ. A további életút számára döntő a fiatal szociális tőkéje, a tágabb szociális kategóriához való tartozása és magának a javítóintézetnek a segítségnyújtási lehetőségei. Általában nehéz anyagi és szociális helyzetük miatt még a társadalomba beilleszkedő fiatalok élete is erős küszködések közepette zajlik.

Restricted access

Az e-könyvek által biztosított digitális adattárolási-adatforgalmazási lehetoségek jó alternatívát nyújtanaka társadalomtudományi szakkönyvek széles köru hozzáférhetosé­gének biztosítására. Az MTDA, a Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma egy optikai karakterfelismeréssel eloállított történeti szociológiai adatbázis, mely mind CD-n, mind interneten hozzáférheto. Két része 1867-1919 és 1919-1945 között reprezentálja a magyar társadalomtudományi irodalom klasszikusait és az adott korszakok fontosabb eszmei irányzatait.

Restricted access

A tanulmány az „Ifjúság 2000” kutatás adatainak felhasználásával készült, mely vizs­gálatot a 15-29 éves korosztályokat reprezentáló, 8000 fős országos mintán bonyo­lítottuk le. A minta területileg, nemek és korcsoportok szerint reprezentatív. A tanulmány mindenekelőtt a munkaerőpiacon a rendszerváltás után bekövet­kezett alapvető változásokkal foglalkozik: a tömeges munkanélküliség megjelenésével és annak tartóssá válásával, a foglalkoztatottság alacsony szintjével, a társadalom polarizálódásának és a marginalizálódott rétegek kialakulásának folyamatával, a munka­erőpiac szegmentálódásával és a globalizációs folyamatokba való bekapcsolódás ellentmondásos kísérőjelenségeivel. Egyfelől a munkaerővel szembeni követelmények növekedésével, az új munkaerő-felhasználási formák elterjedésével, másfelől a területi, regionális és településtípusok közti különbségek növekedésével. E változások a fiatal korosztályok számára merőben új körülményeket teremtettek, hiszen megnehezítették a munkaerőpiacra való belépést, ezáltal kikényszerítették az érintett korosztályok iskolarendszeri „parkíroztatásának” megoldását, amely aztán a munkába állás időpontjának, továbbá a házasodás és a gyermekvállalás idejének a kitolódását is eredményezte. A tanulmány részletesen foglalkozik a munkaerőpiacra bejutott fiatalok életkori és iskolázottsági jellemzőivel, foglalkozási szerkezetével, munkaerő-piaci mozgásaival (fluktuáció), megélhetési körülményeivel, a bérek és fizetések megoszlásával és az ingázás jelenségével.

Restricted access

The research basis is provided by the project Povetry, Ethnicity, Gender in Transitional Societies implemented under the leadership of Professor Iván Szeláényi in six countries of he former Eastern block in 1999-2000. The data have confirmed the initial assumption of the study: new poverty is being born, which is not an element of the life cycle of the individual but rather a socio-economic dependence affecting entire groups of people. The socio-biological factors (age, gender, children) are not pushed away but are rather transformed by the new dominant. The new socio-economic context even reinforces their effect, especially in osme  countries. A new, unexpected phenomenon is the formation of an age underclass in Southeast and Russia. All the countriessurveyed, except for Poland, exhibit symptoms of poverty feminization. The number of children in a family is a primordial factor bearing on the family budget. However, the stringest dependence is ethnicity-based. The poverty of Roma in Southeast Europe is catastrophic and separates them into an ethnic underclass. Roma people in Hungary are losers as well but their poverty has a different macro-economic backdrop. The differentia specifica of the research topic itself: it is not a static situation but  a process in which reason and effect change places, a process that both shapes and is affected by the social structure. In parallel to the liberalization of economic initiative, powerful destructive processes are under way tear the old social connections apart and turn the social atatus of immense groups of people upside down. the former middle layers are layered further. The income below avarage is the common denominator for many of them (in Central Europe) or for the majority (southeast Europe and Russia), in contrast to the avarage income before. It could be foreseen that povetry will be irreversible for many and would entail declassation. This is already a fact for ethnic minorites in Southeast Europe and for elderly people there and in Russia. The further dynamics of the process could be traced at a new stage of the study.

Restricted access

2001 folyamán néhány szociológus és vezető szociális munkás a Fővárosi Közigazgatási Hivatal megbízásából mintegy negyven budapesti szociális intézménynél folytatott módszertani ellenőrzést. Ezeket az intézményeket nonprofit szervezetek, vállalkozók, egyházak és önkormányzatok tartják fenn. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy gyakorlatilag befejeződött a fővárosban működő szociális ellátó intézmények igaz­gatásrendészeti megalapozása, és jelentősen előrehaladt a professzionalizálódás. A módszertani munka további fázisában szükséges a módszertan fejlesztése és az ellenőrzések, felülvizsgálatok metodológiájának kimunkálása is.

Restricted access

A tanulmány Erdei Ferenc Parasztok címu muvének, a magyar társadalomtudományi gondolkodás számára egyik legjelentosebb munkájának társadalomfelfogását vizsgálja. Arra a kérdésre keres választ, hogy mennyiben sikerült Erdeinek ebben az összefoglaló munkájában a parasztság és a paraszti társadalom sajátosságait megragadnia. A kötet társadalomszemléletének és parasztfogalmának elemzése során az fogalmazódik meg, hogy Erdeinek az európai nagy régiók parasztságára vonatkozó tipológiája és társadalomrajza nem e térségek jellemzoit tükrözi. A tanulmány arra mutat rá, hogy Erdei az általa értelmezett magyar társadalomfejlodés sajátosságait keverte össze a parasztság régióktól független jegyeivel. A szöveg felfejtésébol az is kiderül, hogy Erdeinek a magyar paraszti társadalom és a magyar társadalomfejlodés egészére vonatkozó felfogása is sok tekintetben bírálható. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a szintézis sikerületlensége Erdei politikai szándékával, a parasztságra alapozott társadalmi reform programjával hozható összefüggésbe.

Restricted access

The topic of my talk is to envisage a model of the eLearner in the first decade of the new millennium. This “digital student” is similar to, and, at the same time, very different from those we encounter in the classrooms of today. In order to share my vision with you, it must be clarified whom we will teach, what we should teach, how we may teach and in what way policy makers can pave the way for the eLearners, young and old, towards digital literacy.

Restricted access
Restricted access

Az információs korszak szükségessé teszi, hogy a társadalmi szervezetek a logisztika olyan új formáit hozzák létre, amelyek képessé teszik őket a környezethez való alkalmazkodásra. A társadalmi szervezetek emberekből állnak, akiknek az intelligenciája nem eredményezi a szervezet intelligenciaszintjének növelését. Az információs korszakban az adatfeldolgozás és a kommunikáció új lehetőségeinek megjelenése drámaian megnövelte a szervezeteken belüli információs szintet. Ez a folyamat a hadseregben és az üzleti életben indult el. A szervezeti intelligencia szükségleteinek kielégítése érdekében megszervezték az üzleti intelligencia egységeit, amelyek modellül szolgálhatnak a társadalom más szervezetei számára.

Restricted access
Author: Kálmán Kulcsár
Restricted access

Dense in-group and scarce out-group relations (network segregation) often support the emergence of conflicts between groups. A key underlying mechanism is social control that helps to overcome the collective action problem within groups, but contributes to harmful conflicts among them in segregated settings. In this study, a new experimental design is introduced to test whether internalized social control affects contribution decisions in intergroup-related collective action. Subjects played single-shot Intergroup Public Good games in two groups of five each without communication. Subjects were connected via computers and connection patterns were manipulated to detect forms of social control that are activated conditional on expectations and on the composition of the artificially created ego-network. Results confirm the influence of behavioral confirmation and the conditional impact of internalized traitor and selective incentives. As an aggregated consequence of these social control effects, harmful intergroup outcomes were least likely when members of the groups were arranged in a mixed network. JEL classification: C91; C92; D74; H41; Z13

Restricted access

Történelmünkben a földügy a XIX. század óta a polgári modernizáció kulcskérdése, amelyet Magyarország máig sem oldott meg. A saját munkán alapuló föld-magántulajdon és családi gazdaságok helyett nagybirtokrendszerrel érkeztünk az Európai Unióba. A földkérdést uniós tagságunk és az új világgazdasági, ökológiai helyzet a nemzeti önrendelkezés és az etnikai megmaradás létfeltételévé tették. Ugyanakkor a közösségi jog és a Közös Agrárpolitika intézményrendszere kizárja, hogy a Magyar Állam a területét alkotó föld tulajdonát és használatát közérdekből „a tőke szabad áramlásának követelményeivel szemben” korlátozza. Hazánknak az EU tagállamaként olyan értékalapú birtokpolitikát kell folytatnia, amely az együttható okok miatt kialakuló civilizációs válság pusztító hatásait a nemzeti önvédelem eszközeivel fékezi és biztosítja a földnek állampolgáraink, illetve a jövő nemzedékek számára történő megtartását.

Restricted access

A tanulmány áttekinti a keletközépeurópai régió és benne Magyarország modernizációját, annak akadályait és torzító tényezőit, valamint a XX. században a régiót ért, meghatározó külső hatásokat. A áttekintés háttérül szolgál a magyarországi jogfejl ő dés bemutatásához, amelyen belül a szokásjog és a törvények viszonya különösen figyelemre méltó szerepet játszik és egyúttal a jognak a modernizáción belül bizonyos autonómiát biztosít. A szokásjog megmutatkozik abban is, hogy a korábbi jogfelfogás érvényesül a bírói gyakorlatban, a jogalkalmazásban. Az 1948-as és az 1988 utáni rendszerváltás sok tekintetben hasonló feladatokat állított a jogrendszer átalakítása elé, még akkor is, ha azok társadalmi tartalma jelent ő sen különbözött egymástól. A jog mint modernizációs eszköz alkalmazásának korlátaira egy, az 1950-es évek legelején lefolytatott magyarországi jogtudományi vita következtetései világítanak rá. Sem az évszázados jogfejlődés sajátosságai nem hagyhatók figyelmen kívül, sem pedig a gazdasági, társadalmi, kulturális sajátosságokat nem lehetséges átlépni. A jogalkotás nem minden probléma, feladat megoldására alkalmas eszköz, viszont mindig az adott társadalomra jellemző és annak hosszú távú pályáját jöveti. I.

Restricted access

Szalai, Erzsébet: Gazdasági elit és társadalom a magyarországi újkapitalizmusban (Economic Elite and Society in Hungarian New Capitalism). Budapest: Aula, 2001.

Restricted access

A gazdaságifolyamatok alapvetoen befolyásolják a kollektív érdekvédelem alakulásának körülményeit, és közvetlenül hatást gyakorolnak a kollektív szerzodések számának alakulására is. A vizsgált idoszakban a magyarországi gazdasági fejlodés nem járult hozzá a kollektív szerzodések számának növekedéséhez. Éppen ellenkezoleg, a statisztikai elemzés alapján fordított irányú kapcsolat mutatható ki. Ezt támasztják alá a kollektív szerzodések száma és a regionális gazdasági jellemzok közötti összefüggések is.A gazdasági fejlodés motorja a külföldi toke beáramlása volt, amelynek következtében két szempontból is jelentosen megváltoztak a munkahelyi szintu érdekvédelem feltételei. A munkahelyek átlagos méretének csökkenése alacsonyabb munkaero-suruségeteredményezett, ezzel az objektív feltételek oldaláról csökkentette a munkavállalók megszervezodésének esélyeit. Másrészt az átlagbérek emelkedése (a szubjektív feltételek) aláásta a szolidaritás alapjait, ellenérdekelttétette az embereket a kollektív érdekvédelmi akciókban, teret engedve az egyéni érdekvédelemnek. A kollektív szerzodések elofordulásának az esélyei tehát nagyobbak a gazdaságilag fejletlenebb régiókban.

Restricted access

A szeptember 11-i terrortámadás a XXI. század kezdetének és remélhetoleg nem az egész századnak a szimbólumává vált. A sajtó, az elektronikus média, az egész világ közvéleménye nap mint nap foglalkozik e szörnyuséggel, azonban valódi elemzés (nem állásfoglalás!), amely az ilyen típusú cselekmények elokészületeihez szükséges titkos kommunikációról a továbbiakra nézve tanulságokkal szolgálhat, W. Diffie amerikai mérnök-kriptográfus (Diffie-Landau 2002) cikkét kivéve, eddig nem látott napvilágot. A szeptember 11-i események dupla felkiáltójellel vetették fel a globális e-kommunikáció, a globális e-társadalom kockázatának kérdését, melynek lényege a nyílt globalizáció ellen rejtett háború paradoxonban foglalható össze. Jelen dolgozatomban eme paradoxonhoz vezeto gondolatokat adom közre, továbbgondolva és a jövo biztonságos információs társadalmának problematikájába helyezve e kérdéskört. Ugyanakkor nem titkolt célom, hogy bemutassam a kriptográfia jelentos szerepét és talán a paradoxonhoz vezeto kettos természetét a napjainkban formálódó információs (infokommunikációs) társadalomban. Végül, még idoben szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a modern, digitális sztegonográfia olyan titkosítási filozófia és eszközrendszer, amely rossz kezekbe kerülve valódi „csodafegyver" lehet, míg jó kezekben „csoda", azaz új lehetoség egy emberközpontú, biztonságos információs társadalom létrehozásához.

Restricted access

Európa keleti felén a globalizáció folyamata együtt zajlott/zajlik a modernizáció, az urbanizáció, az individualizáció és a (re)kapitalizáció folyamatával. Mindezen folyamatok már régen megkezdődtek, de a rendszerváltás radikálisan felgyorsította őket. Ez az időszak számos területen kiváló lehetőséget nyújt e folyamatok megnyilvánulásainak elemzésére. A szemiotikai elemzésben érdemes különválasztani ezeket a folyamatokat, van, amit elsősorban értékrendszeri változásként, van, amit a haladás/konzervativizmus metszetben, ismét más jelenségeket elsősorban új szimbólumok megjelenéseként érdemes elemezni. A fent jelzett szocio-kulturális változásokat mi elsősorban a lakásmód (különösen a középosztályi lakásmód) változásaiban vizsgáltuk. Az utóbbi évtized változásai közül elsősorban az alábbiakat elemeztük: a multi­kulturalizáció jelei és lépcsőfokai a tárgykultúrában (különösen az észak-amerikai és a távol-keleti jelek és szimbólumok beáramlása); az individualizáció jelei a lakás egyes helyiségeinek (fürdőszoba, gyerekszoba, hálószoba) jellegváltozásaiban; a komputerhasználat szerepe az új lakásmódban mint modernizáció-szimbólum; az erkélyek és kertek megváltozott használatmódja és ennek összefüggése a nyilvánossághoz való viszony változásával; illetve a könyvek szerepének változása és ennek összefüggése a szűkebb értelemben vett kultúra szerepváltozásával - mint a rendszerváltás következményei; a „látványlakások” divatja; az urbanizáció (és modernizáció) jelei a falusi életmódban és az értelmiségi ellen-irányzat: törekvés a falvak revitalizálására (és ennek összefüggése a globalizáció negatív hatásaival szembeni ellenállással).

Restricted access
Authors: István Jávor and Tamás Rozgonyi

A szerzők azt a sajátos cselekvési és döntési teret teszik elemzés tárgyává, amelyben az árvízi krízishelyzet kialakul, s amely egyidejűleg értelmezhető természeti és társadalmi jelenségként. Az árvízi cselekvési tér szerkezetének áttekintése után három szereplő (la­kosság, önkormányzat és vízügyi igazgatóság) viselkedésének és döntéseinek hatalmi és érdekösszetevőit vizsgálják. Elemzik a korlátozott racionalitás, valamint a felelőtlenség jelenségét az egyes szereplők döntéseiben.

Restricted access

A szervezetszociológia a szervezeteket általában célokat kitűző rendszerként határozza meg. Számomra ez a fogalom sok szervezet esetében gyakorlatilag értelmezhetetlen, hiszen számos bürokratikus szervezetnek sem az érdekeit, sem a céljait nem lehet látni, de ugyanígy nehezen lehet meghatározni a célját sokszor olyan szervezeteknek is, mint a fogyasztóvédelem, a polgármesteri hivatal, az ügyészség vagy a bíróság. Egy azonban biztos, és megközelítésemben alapvető: a szervezetek embereket irányítanak, kontroleálnak. Ez pedig nem más, mint a hatalom kérdése. A tanulmány a szervezeteket mint hatalmi gépezeteket fogja fel. Amelyik szervezetben a hatalom nem működik, nem stabil, az maga is krízisben van. Vagyis minden működés alapja a hatalom és ezáltal mindent át is itat a hatalom problémája. - Vagyis a szervezeti struktúra és működés minden eleme része és egésze csak a hatalmi megközelítés alapján elemezhető.  A hatalom azonban sajátságos működési logikát is hordoz, másként működik mint az erkölcs, a gazdaság, vagy a csoportkapcsolatok. Ez a hatalom működési és egyben értelmezési logikája is.  A hatalomelmélet felépítése részben szervezetszociológiai alapokon nyugszik, habár az itteni megközelítések csak korlátozottan voltak beépíthetők az elméletbe. Másrészt sok elemet vettem át bizonyos filozófiákból, habár sokszor eltérő értelmezéssel, mint azt a filozófiai elméletek és elemzések tárgyalják. Sokat jelentett filozófiai szempontból számomra a Biblia, Ciceró, Berkeley, Hegel, Marx, Kierkegaard, Hobbes, Sellars, W. James, Ducasse, illetve Tordai Zádor. Az ő munkáik illetve bizonyos értelmezéseik jól felhasználhatók voltak a szervezeti hatalom elméletéhez. Számomra talán a legfontosabb az, hogy a hatalom nézőpontjából minden másképpen látszik, mindennek más az értelme, és talán a valóságban is minden más, mint ahogyan azt látni véljük - más megközelítésekből. Más lesz az igazság és igazságosság, az erkölcs, a felelősség tartalma éppúgy mint a megismerés, a tény, a bizonyíték, ok és okozat is, ahogy az társadalmi élettérből hatalmi erőtér lesz stb.

Restricted access

A tanulmány a szervezetek hatalmi rendszerének működését mutatja be. Két részből áll. Mindkét rész a hatalmi mechanizmus egységével foglalkozik. Az első rész a hatalmi rendszert, mint egy konstruált rendszert mutatja be. Ebben a mesterségesen létrehozott világban a hatalom mindent ellenőrzése alá akar vonni, azonban a szociális rendszerek működési sajátosságából fakadóan ennek megvalósítása lehetetlen. Ez jelenti a hatalmi rendszer működési kockázatát. Külön hangsúlyt helyez a tanulmány a hatalmi erőtéren belüli ok-okozati viszonyok elemzésére. A második rész a hatalmi csúcs és a hatalmi rendszer többi részének elkülönülését és kapcsolódását elemzi. Rámutat arra, hogy milyen eltérő törvényszerűségek érvényesülnek a két hatalmi zónában, és ez hogyan hat ki a mechanizmus működésére. Kiemelt kérdés a bizalom értelmezése a hatalmi logika alapján, továbbá annak kimutatása, hogy a hatalmi rendszer milyen módon és mértékben torzítja a szervezeti kultúrát, a szervezet átláthatóságát stb.

Restricted access
Restricted access

A tanulmány Gibson Passió címu filmje provokatív elemeit és viharos fogadtatását Morris szemiotikai-axiológiai fogalmi készlete segítségével elemzi. Összeveti a film látszatmanipulálását a barokk kupolafreskóknak a fizikai égre és a metafizikai mennyországra nyíló manipulált látványával. Az utóbbiban Küng által kiemelt pia fraus-t a szemiotika pragmatikai szempontjával értelmezi. Zwick ama megállapítását, hogy a filmnek nincs sok köze az evangéliumi szenvedéstörténethez, s foleg meghamisítja a bibliatudomány rekonstruálta kontextust, és inkább a német késoromantika Emmerick-Brentano-féle közös muvének a megfilmesítése, párhuzamba állítja Morel Gyula radikális egyházkritikájával, miszerint a fundamentalista irányzatok nem a tiszta forrásig mennek vissza, hanem csak ama korokig, amikor a vallás befolyása erosebb volt a mainál. A film megtekintése a reflektáló elmét arra - a rendezo által valószínuleg nem szándékolt - meta-szintu felismerésre irányítja, hogy felül kellene vizsgálni az eroszakos tribalizmus olyan istenképét, amely az ember problémáira a „vérmámortól ittas” megoldás példáját állítja.

Restricted access

The authors present the theoretical bases and the results of an equivalence scale developed recently in the HSO. The paper shows how the income distribution and various measures of income inequality are affected by the choice of the equivalence scale. The authors investigate the impact of this choice on the phenomenon of poverty. According to the authors' opinion no global, generally applicable equivalence scale can be constructed because an appropriate scale is largely determined by the country's special circumstances. In order to change the present Hungarian practice they suggest not only professional, but also political consensus, because the choice of the equivalence scale can be advantageous for certain social groups, while disadvantageous for others.

Restricted access
Restricted access
Restricted access

Since the 1980s there has been an ongoing theoretical debate in the Western literature on the significance of class and gender. The author's aim is to contribute to this debate by testing an empirical aspect previously neglected by researchers: the relative importance of gender compared with that of class. She looked at this aspect in a country in which research on gender is especially scarce: Hungary. The author investigated only one small and specific “slice” of this problem: the relevance of gender and class (measuring the class dimension with class origins) for a person's chances of becoming a top manager in 1993. Her goal was to document and draw attention to the fact that gender proved to be much greater importance from the point of view of live chances than class origins in Hungary. She offesr an explanation for this phenomenon and investigate the intersections of the effects of class origin and gender.

Restricted access

This paper addresses two questions: (1) Do informal job searchers find good jobs in Hungary? (2) Do social resources theory and the theory of employee referrals explain the conditions under which informal job searchers find good jobs? The questions are examined using a rather unique data set, which was collected among people who completed secondary vocational education in 1998. It is found that the use of informal methods in itself rarely promotes one's chances of finding a good job. Rather, good jobs can be accessed through either high status contacts or employee referrals. These findings are consistent with both social resources theory and the theory of employee referrals.

Restricted access

This article reveals the possible connections between the forms of cooperation and the conflict resolution methods in the case of the Hungarian suppliers' - manufacturers' relations. These connections are presented in the light of the results of a research made via interviews. The results showed that in these inter-company connections the companies try to prevent the conflicts by the establishment of long- term partnerships and the connections are coordinated not mostly by the contractual relationship but by the mutually negotiated common rules and trust. Keeping this partnership is a very important intent in the solution of conflicts, however, the unbalanced power relations, the internal organization structure of companies do not always make possible to apply a way of conflict management that could deepen the partnership. In spite of this, the institution of partnership and the type of the supplied products can cause a kind of interdependence that makes possible the co-operative conflict resolution methods.

Restricted access
Restricted access

A tanulmány egy országos viktimizációs felvétel eredményeirol számol be, mely felderíto jelleggel került lekérdezésre az Életmód - idomérleg vizsgálat keretében. A felvétel eredményeképpen felvázolható az áldozat profilja, amely eszerint elsosorban a nagyvárosi, jó anyagi helyzetu értelmiségi és/vagy vállalkozó férfi kategóriáival írható le. A túlnyomórészt vagyon elleni bunözés súlyos terhet ró a háztartásokra, nem utolsósorban azért, mert a feljelentés csak az esetek kisebb részében hoz eredményt. A vizsgálat feltárta, hogy a közbiztonság megítélésében ellentmondások figyelhetok meg, amennyiben nem feltétlenül azok elégedetlenek a közbiztonsággal a legjobban, akiknek a legtöbb okuk volna rá. A nok és az idosebbek kiemelhetoen elégedetlenebbek, mint amennyire azt tényleges veszélyeztetettségük indokolná.

Restricted access

The Algerian experience was very important in the formation of Bourdieu's social theory. The recently published fragments of an autobiography and L. Addi's analysis of Bourdieu's anthropological theory allow a more detailed evaluation of the contribution of Kabyle ethnology to the Bourdieusian conceptualization of the society. The concepts of habitus and social capital both have their origin in the analysis of Kabyle peasant economy while they are central to the examination of the reproduction of modern French society. In this way, Bourdieu reduces the differences of modern and archaic society. This difference was constitutive of classical social theory. Bourdieu's social theory shares the 'timelessness' of much modern social theory, including that of Parsons.

Restricted access

Tanulmányomban a „kisebbség” és a „többség” közötti viszony sajátosságait vizsgálom az egészségügyi intézményekben. Ennek a gyakran feszültséget okozó viszonynak elsősorban a kulturális különbségekből adódó magyarázatait kerestem. Az elvégzett kutatások egyik legfontosabb eredménye az, hogy a „kisebbség” számára az egészségügyi intézmények - s különösen a kórházak - kétszeresen is félelmetesek. A „kisebbségi” lét fontos jellemzője a fenyegetettségérzés, amely a közösség erős integráló eleme. Ez a fenyegetettségérzés különösen erős a „többség” számára is félelmetes kórházakban. A különböző szokások és normák ebben a különleges helyzetben gyakran megoldhatatlan helyzet elé állítják az egészségügyi dolgozókat és a kisebbség tagjait. A különböző kultúrák alaposabb ismerete segíthetne abban, hogy javuljanak a gyógyítás lehetőségei az egészségügyi intézményekben.

Restricted access

Császi Lajos: A média rítusai (OSIRIS, MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, Budapest, 2002)

Restricted access
Authors: Tímea Budai and Károly Varga

Csepeli György: A szervezkedő ember (OSIRIS, Budapest, 2001, 356 o.);  Kulcsár Kálmán: Nyugatról Keletre: Útirajzok a két Amerikáról, Ázsiáról és Afrikáról (Balassi Kiadó, 2001, 344 o.)

Restricted access
Authors: Károly Gast, Tamás Bodor, Jenő Hajdu and Tamás Sághi

Fekete Judit: Politika - kríziskezelés - vállalkozás. A központi gazdaságirányításválságkezelői magatartása (1978-1987). Kairosz Kiadó, Budapest, 2002, 283 o.; Varga Károly: Értékek Fénykörében: 40 év értékkutatás és jelen országos érték- vizsgálat. Adalék egy új nemzetstratégia megalapozásához. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003, 487 o.

Restricted access
Authors: Vera Gáthy and Tímea Budai

Széman Zsuzsa - Harsányi László: „Kelj fel és járj” - Időskorúak mobilitási lehetőségei. (Nonprofit Kutató Csoport - MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest 2003, 105 o.); Marcus Buckingham - Donald O. Clifton: Fedezze fel az erősségeit - most! (Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 2003, 216 o.);

Restricted access
Authors: Vera Gáthy and Mária László

Bayer József - Lévai Imre (szerk.): Globalizációs trendek. Tanulmányok. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 2003, 179 o.;Kőszegfalvi György: Magyarország településrendszere. Történelmi vázlat településrendszerünkről. Alexandra Kiadó, Pécs, 2004, 158 o.

Restricted access

A demokratikus átalakulás kezdetei óta a nyilvánosság részvételének jogi keretei számottevően kibővültek. Például 1992-ben különleges szabályozást hagytak jóvá, amely előírta az energiatermelő létesítmények helyszínét, vagy az átalakításukat engedélyező folyamat során a közvélemény kötelező tájékoztatási programját. Azóta számos ilyen programot hajtottak végre váltakozó sikerrel. A jelen tanulmány egy újabb esetet mutat be: a széntüzelésű ajkai erőmű áttérését más fűtőanyagokra és egy új gáztüzelésű erőmű létesítését ugyanazon a helyszínen. A tanulmány ismerteti a közvéleményt tájékoztató programot és arra a következtetésre jut, hogy az a minimális szakmai színvonalat sem érte el. Az írásos tájékoztatókban, a nyilvánosságnak tartott előadásokban és a médiában a beruházási terveket félrevezetően ismertették. A nyilvános rendezvényeket nem kellően hirdették és ezért a részvétel igen szerény volt. A közvélemény-kutatásokat eltorzított mintákra alapozták, ezért az eredményt nem lehetett felhasználni arra, hogy a lakosság ismereteit és attitűdjét elemezhették volna a tervezett beruházásokkal szemben. A hiányosságok és a szakértői bizottság konzulenseinek negatív értékelése ellenére a bizottság jóváhagyta a közönséget tájékoztató programot és hagyta, hogy az engedélyezési folyamat folytatódjon. Az eset jelzi, hogy a befektetők és a nyilvánosság részvételét biztosító szabályok betartására hivatottak a magyar befektetési projekteknél gyakran nem tisztelik az előírásokat. Ezen kívül az energiaszektor helyzete az 1990-es évek közepe óta folyamatosan romlik és a közvélemény tájékoztatását célzó programok merő formalitássá alakultak.

Restricted access

Jelen tanulmány feltárja azokat a tényezőket, amelyek az urbanizáció fejlődése és a városi struktúraváltás mögött húzódnak meg és Magyarország fővárosában tapasztalhatóak. (Egyebek között ilyen vonások az építkezések, az építkezések koncentrációja, a városi forgalom mennyisége, a városba történő bevándorlás, illetve az onnan való kivándorlás.) A szerzők különös figyelmet szenteltek annak, ahogy a környezetvédelem fenntartása és javítása Budapesten belül hozzájárul a városi lakosság kultúrájához. Ezzel összefüggésben bemutatják, hogy a helyi önkormányzatok környezetvédelmi programjai milyen szerepet játszhatnak az állampolgárok környezeti tudatosságának alakításában.

Restricted access

A növekvő nemzetközi migráció - az egész világon, nálunk is - új elméleti kihívás, időszerű téma. Ez ösztönözte a „Levelek a magyarságtudatról” című, az OTKA által támogatott jelen kutatást. 1978-ban Nyugaton élő és működő, sikeres magyar értel­miségiekkel készült az a levélinterjú, amely három kérdést tartalmazott: Milyennek lát­ják a befogadó országokban született nemzedékek esélyét a magyarság megtartására? Hogyan sikerült nekik magyarságukat megőrizni? Mit jelent számukra a magyar kultúra, segítette-e pályafutásukat? Ugyanezeket a kérdéseket tettük fel 2002-ben az MTA nyugati - külső és tiszteletbeli - tagjainak. (Az összesen 143 levelet tartalom­elemzéssel dolgoztuk fel.) A levelek között életrajzi részletek lehetővé tették, hogy újraértelmezzük a magyar diaszpóra régi hullámszerkezetének gyökeres változásait. (Először adhattunk vázlatos képet - tíz levél alapján - a magyar eredetű közösség szerkezetéről Izraelben.) A két - negyedszázados időkülönbséggel kapott - levélcsoport összehasonlítása érdekében szükség volt a történelmi hátterek megrajzolására. A három kérdésünkre adott válaszok segítettek minket abban, hogy jobban megértsük a kettős és többes identitás izgalmas folyamatát.

Restricted access

Szakonyi, Péter: A pénz mágusai. Sikeres vállalkozók Magyarországon (Magicians of money. Successful entrepreneurs in Hungary). Budapest: Kossuth Kiadó, 2001.

Restricted access

A tanulmány egy 2003. év végén készült on-line felmérés eredményeinek rövid összefoglalója. A kutatás 37-37 magyar és spanyol állami szerv honlap-szolgáltatásainak - illetve a web-oldalakon elérhető tartalmaknak - a vizsgálatára terjedt ki. Az összehasonlítás magában foglalta az oldalakon elérhető információk csoportosítását, a honlapok minőségének összevetését (fejlett, például multimédiás szolgáltatások megléte alapján), valamint az állampolgári részvétel és az interaktivitás lehetőségeinek vizsgálatát. A kutatás megfigyelései alapján Magyarország komoly lemaradását regisztrálhatjuk. Sőt mi több, néhány kiegészítő információra hagyatkozva, lemaradás figyelhető meg nem csak a vizsgált „régi” EU tagállammal szemben, hanem néhány területen a velünk egyszerre csatlakozókkal szemben is.

Restricted access

A tanulmány kiinduló állítása az, hogy a centrum-periféria viszony történelemfüggő és nem egyforma mértékben érvényesül a katonai, gazdasági, politikai, kulturális alrendszerekben. Magyarország geostratégiai helyzetének változásai az elmúlt 60 esztendő során igazolják ezt. A szerző bemutatja, hogy 1938-tól - évtizedenként - hogyan alakultak kapcsolataink a centrum szerepét betöltő hatalomhoz, szomszédjainkhoz: az adott feltételrendszerben - mindig kényszerpályán mozogva - milyen célokat tűzött ki a vezető elit és azokat milyen eszközökkel próbálta megvalósítani? Az Európai Unióba való felvételünk gyökeres fordulatot hozott. A tanulmány azt is elemzi, milyen új lehetőségekkel és gondokkal szembesül ma az ország?

Restricted access

Last year was the one hundred-year anniversary of the birth of Paul Lazarsfeld, the leader of the Marienthal project, and one of the creators of modern empirical, sociological research. The authors of the Marienthal study - Paul Lazarsfeld, Marie Jahoda and Hans Zeisel - applied a model of research that shows traces of the creative workshop that characterizes its place of origin - Central Europe. The subject, the aim of the study, the amount of influence, the methodology used, and the manner of its origin indicate that it was not a piece of work that was looking to establish or to confirm a great new theory. The aim of this group of young Viennese researchers was to produce a detailed analysis of a specific social phenomenon - unemployment - in one of its specific forms, and to conduct a thorough study of the unemployed community of Marienthal. The aim of this paper is to acquaint today's readers with the results of the Central European research mentioned here dating from the early stages of empirical sociology, and with the methods that the authors applied.

Restricted access
Restricted access

A KSH által 1999–2000-ben lebonyolított Idő mérlegfelvétel adatbázisa jó lehetőséget nyújt a társadalom mindennapjainak elemzésére. A felvétel almintájaként lekérdezett szubjektív kérdőív anyaga alapján lehetőség van a megkérdezettek értékorientációjának, a napi élet szféráival kapcsolatos attitűdjeiknek a vizsgálatára. A tanulmány másik részében a társadalmi konfliktusok kezelését, intenzitásának megítélését elemezzük a megkérdezettek nem, településtípus és társadalmi réteg szerinti bontásában. anyaga alkotja. belüli interakcióik vizsgálatához.

Restricted access

Conflicts between groups are among the central research problems in the social sciences. Several theoretical models have been proposed previously to understand and explain their causes, emergence, and dynamics. None of these models, however, captured the unintended nature of these conflicts as a result of individual actions and the structural embeddedness of actions at the same time. This study proposes such a framework as it integrates two-level models of intergroup relation known as team games and models of dyadic social control mechanisms. The proposed model demonstrates why and under what structural conditions can intergroup conflicts be considered as social dilemmas. Model predictions can be derived about the relation between certain properties of the social network and likelihood of intergroup conflict. In particular, the model provides an explanation why intergroup conflicts are often promoted by segregation and also describes some conditions under which the segregation effect becomes weaker.

Restricted access

A tanulmány a vállalatok egy különleges mintáján - a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közös távmunka-pályázatára jelentkezett cégek körében - vizsgálta a tulajdonosok/vezetők véleményét a távmunka bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban. A távmunka-pályázatra való jelentkezésük alapján minősítettük a gazdasági szervezetek ezen csoportjába tartozókat „távmunkatudatos” vállalkozóknak. Az információs és kommunikációs technológiákkal (ICT) való ellátottság a szervezeti méret függvényében változik: az EU 15 tagországának tapasztalataihoz hasonlóan a nagyobb cégek fejlettebb ICT-val rendelkeznek, mint a mikro- és kisvállalkozások. Szemben az EU-ban található vállalatokkal, a magyar vállalkozások esetében az ICT-használatot elsősorban a pénzügyi keretek szűkössége korlátozza, az alkalmazottak ICT-ismeretei jónak mondhatók, vagy képzéssel megoldhatók. A különböző üzleti funkciók (pl. tervezés-szerkesztés, adminisztráció, pénzügyi szolgáltatások) ICT segítségével történő kiszervezése (az ún. e-kiszervezés) - a pénzügyi funkciók kivételével - elterjedtebb a magyar vállalati praxisban, mint az EU 15 tagországában. A közfelfogással szemben, a vizsgálatban szereplő vállalatok intenzíven vesznek részt a vállalatközi hálózatokban, de ezek a hálózatok egyelőre elsősorban regionálisan, az ország területén belül, és kevésbé nemzetközi dimenzióban szerveződnek. Végül, feltétlenül kiemelendő, hogy a cégek által használt ICT színvonala és az ún. atipikus munkavégzési formák gyakorisága statisztikailag szignifikáns kapcsolatot jelez az új munkavégzési formák (pl. a távmunka) iránti munkáltatói érdeklődés intenzitásával.

Restricted access

Barabási, Albert-László: Linked. The New Science of Networks. Cambridge MA: Perseus Publishing, 2002.

Restricted access

Az eltérő nyelvekkel és nyelvhasználattal szembeni türelmetlenség elterjedt jelenség az európai típusú kultúrákban, s a mögöttes ideológia azonos, legyen szó más nyelvek vagy a standardtól eltérő nyelvváltozatok megbélyegzéséről. Az egyes európai államok azonban eltérnek egymástól azt illetően, hogy hogyan viszonyulnak a köznapi szinten meglévő nyelvi előítéletekhez. A tanulmány egy 1999-ben végzett, 4 országra kiterjedő vizsgálat eredményeit közli: a norvég, a svéd és a görög „nyelvművelő” intézményekkel veti össze a magyart. A vizsgálat rávilágít arra, hogy a hivatalos magyar nyelvpolitika a nyelvi diszkriminációt - akaratán kívül is - nagy mértékben támogatja, szemben például a norvég gyakorlattal, ahol az állam nyelvpolitikai lépései következetesen a nyelvi jogok tiszteletben tartását célozzák.

Restricted access