Browse

You are looking at 1,101 - 1,141 of 1,141 items

OTKA-projektünk empirikus eredményeiből felépített világnézet-szociológiai vitakötetünk kissé valláskritikusra „sikeredett”. Nemcsak a vallásosság hazai erőviszonyairól adott lesújtó képet (például, hogy ez egyre gyengül, ahogy megyünk lefelé az életkorok vagy felfelé az iskolázottság rétegeiben), de arról is, hogy ez a vallásosság nem óvja meg közszereplőit a torzsalkodó machiavellizmustól (sőt, mintha erre inspirálnáőket, ahogy ezt a rendszerváltás hajnalán egymást kiátkozó cserkészszövetségek esetében vagy a konzervatív pártok tragikomikus forgácsolódásában láthattuk). A mindennapi életben pedig követőit egy, csak rosszul feloldható dilemma elé állítja: vagy kötelességtudat, vagy hatékonyság – ahogy ez a Milton Rokeach értékteszt-battériájával gyűjtött országosan reprezentatív adatainkból kiviláglott. A tanúskodásra hívott, megvesztegethetetlen empíria szerint ugyanis hazánkban a hatékonyság mint instrumentális érték a hedonizmus célértékével járt együtt, míg az „emelkedett komolyság” hagyományosan vallásos célérték-típusának (üdvözülés, bölcsesség, barátság stb.) eszközértéki megfelelőjeként de facto csupán az engedelmesség maradt 3 .Igaz viszont,hogymásfelől már a vallásszociológia klasszikusainál megtalálhattuk és jelen polgáriasuló társadalmunkra alkalmazni próbáltuk azt az összefüggést, amely a tisztességes iparkodásban boldogulást keresőpolgár – kézműves vagy bizonyos feltételek mellett a kereskedő – gazdasági létfeltételei és a vallásosság etikailag racionális világszemlélete között fönnáll. Max Weber meggyőzően mutatja ki, hogy a becsületesség saját érdeke, jelesül, hogy a tisztességes munka és kötelességteljesítés elnyeri „jutalmát”, és hogy az ilyen munka „meg is érdemli” méltányos bérét, könnyen kialakítja azt a viszonosságetikai szemléletet, amely egyébként is közel áll mindegyik nem kiváltságos réteghez: „…összehasonlíthatatlanul közelebb, mint a katonához vagy a háborúban és politikai terjeszkedésben gazdaságilag érdekelt nagy pénzmágnáshoz, aki éppen bármely vallásosság etikailag racionális elemei számára a legkevésbé hozzáférhető

Restricted access

A tanulmány egy meglehetősen zavarba ejtő problémával foglalkozik, nevezetesen, hogy miközben hazánk egy olyan globalizálódó világhoz akar és kénytelen csatlakozni, ahol a mezőgazdaság és az ott foglalkoztatottak súlya az elmúlt évszázadban a töredékére zsugorodott, és miközben az államszocializmus-beli múltunk ellenére hazánkban is ez a trend alakult ki, a rendszerváltás után a politikai elitek mégis „földet osztottak”, tömegeket juttatva így földtulajdonhoz. A vázolt politikavezérelt „földreform” annál is inkább zavarba ejtő, mert a szerző véleménye szerint a magyar vidék és a falvak, már az államszocializmus időszakának végén - tehát a rendszerváltás előtt - a „mezőgazdaság után” voltak, vagyis a politikusok olyan körülmények között kínálták fel - erőltették rá - a tömeges földosztást a vidék és a falvak társadalma számára fejlődési alternatívaként a magyar újkapitalizmusban, amikor az már történetileg túlhaladottnak számított. A tanulmány egy „későn” iparosodott, a hazai piacosodáshoz és modernizációhoz „későn” és „gyengén” kapcsolódó kistérség fejlődésén keresztül járja körül a problémát, részletesen tárgyalja, hogy a legújabb „földosztás” ténylegesen mit is jelentett az ott lakók számára, és arra az eredményre jut, hogy „fejlődési alternatívát” semmiképpen sem nyújtott.

Restricted access

In this analysis we assess the effects of different social charasteristics of individuals on their propensity for the first marriage taking into account the joint educational distribution of spouses. In line with the theoretical hypotheses and the findings of previous research, we have found a tendency for individuals with similar levels of education to marry one another. People with compulsory schooling and with university degrees are the most likely to marry homogamously. The odds of marrying people with equal or higher education are greater as individuals get older. However, the effect of the variable describing time out of school becomes smaller at the higher levels of the educational hierarchy, especially at the university level. This findings suggests the low-cost marriage market function of universities, the fact that these institutions collect students whose future socio-economic prospects re very homogeneous. Parental education has a consistent effecgt on marital behaviour. Well-educated individuals who possess higher levels of inherited educational capital appear to gain more advantage in the marriage market compared to their counterparts with less advantageous backgrounds. Among poorly educated people the lack of parental resources further decreases the likelihood of a „good match”. As for the historical trends are concerned, the likelihood of marriage with poorly educated candidates has declined the most; and in the case of better-educated potential spouses the marriage propensity has even increased, or at least has not decreased to a large extent. This tendency indicates a changing economic context for marriage. Modern long-term partnerships are based on the expectation that partners can make similarly valuable contributions to the marriage in order to maintain or increase the total wealth and success of the family.

Restricted access

In this paper we analyze whether and how unemployment patterns changed during the transition from socialism to capitalism in Hungary and Poland. Specifically, we test two competing theories that make predictions about women's employment outcomes as a result of market reforms.First, Fodor's theory of „revalued resources” predicts that women will have a significant advantage over men in the labor market as a result of attaining high levels of education and gaining substantial work experience in the servicesector under socialist regime. Alternatively, the „re-traditionalization” theory predicts that women's emloyment will gradually deteriorate as a result of traditional gender ideologies that have re-emerged throughout the transitional period. In order to adjudicate between these competing theories, our analysis draws upon two major cross-national surveys conducted in Central and Eastern Europe in 1993 and 2000. By comparing labor market figures in Hungary and Poland in 1988, 1993 and 2001, our analysis maps the trajectory of men and women's unemployment from the period immediately precedeing market reforms to the current phase of transition. Overall, we find modest evudence for both theories depending on the country of interest. íFurthermore, while women, as compared to men, have sustained a relatively strong position in the labor market after over a decade of reforms in Hungary, the employment situation for women in Poland is becoming increasingly bleak.

Restricted access

A fiatalokról szóló kutatások az utóbbi időben jelentős figyelmet kaptak hazánkban. Bár tekintélyes számban foglalkoznak vizsgálatok a fiatalok kockázati magatartásával, kevés kvalitatív elemzés próbálta feltárni az összefüggést a társadalmi stressz, a drogfogyasztás, valamint a fiatalok életmódja között. Fókuszcsoportos technikát alkalmazva (150, 16-18 év közötti középiskolás tanuló részvételével) a jelen vizsgálat célja, hogy képet kapjunk a fiatalok drogfogyasztásról alkotott véleményéről. A fiatalok válaszai alapján megállapíthatjuk, hogy tudatában vannak a jelen társadalmi-gazdasági átmenet ellentmondásainak. A bizonytalanság meghatározó forrása a társadalmi stressznek az ő számukra is. A stresszel való megbirkózás stratégiái között gyakran szerepel a cigaretta, az alkohol és a tiltott drogok. A kvantitatív vizsgálatokhoz hasonlóan a legerősebb befolyásoló tényezőnek a barátok csoportkonformitást erősítő hatása bizonyult a drogfogyasztásban.

Restricted access

A közép-kelet-európai országok történelmében egyedülállóan mély változások mentek végbe a rendszerváltás következtében. A piacgazdaságra történő áttérés által okozott gazdasági bizonytalanság hosszabb és mélyebb, a társadalmi problémák súlyosabbak, mint azt 1990-ben várni lehetett. Ezen problémák egyik negatív következménye a társadalmak elöregedése; a termékenységi ráta csökkenésének és az egyébként alacsony halandósági mutatók stagnálásának következtében a népesség számának csökkenése, amihez néhány vizsgált országban a nemzetközi migráció negatív mérlege is hozzájárult. Az írás az előbbiekben említett demográfiai jelenségeket ismerteti a statisztikai adatok tükrében, négy rendszerváltó és egy kontroll-ország esetében (Ausztria, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia), külön figyelmet szentelve a magyarországi helyzetnek.

Restricted access
Authors: Erzsébet Hatvani and Tibor Papházi

A tanulmány elsősorban azt vizsgálja, mi lesz azokkal a fiatalokkal, akiket korábban javítóintézeti nevelésre ítéltek. A vizsgálat alapján a javító utáni életutak három fő típusa bontakozik ki: korai visszaesés, visszaesés-közeli peremhelyzet, beilleszkedés. Az, hogy a fiatal melyik útra kerül, leginkább az eredeti családi kapcsolataitól, esetleges új családi viszonyaitól, iskolai végzettségétől és rendelkezésére álló munkaalkalmaktól függ. A további életút számára döntő a fiatal szociális tőkéje, a tágabb szociális kategóriához való tartozása és magának a javítóintézetnek a segítségnyújtási lehetőségei. Általában nehéz anyagi és szociális helyzetük miatt még a társadalomba beilleszkedő fiatalok élete is erős küszködések közepette zajlik.

Restricted access

A tanulmány szerzője egy, az 1960-as években tervezett kutatás kudarcát írja le. Szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy a budapesti munkások körében tervezett művészi közízlés és életmód közötti összefüggések kutatásának kudarcát a hatvanas évek feltételrendszerében, azok időkoordinátái között mutassa be. Ily módon a tanulmány egyszerre kiváló kortörténeti és szociológiai-tudománytörténeti munka is.

Restricted access

Az anyag azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy vajon a magyar fiatalok miként látják a rendszerváltást követő jelentős gazdasági, társadalmi, politikai és tulajdoni átrendeződési folyamatok következményeit, és minként ítélik meg azoknak a kortársaik (fiatalok) és a saját életükre gyakorolt hatásait. A problémát egy hosszú ideje tesztelt kérdés „mit tart az ifjúság legégetőbb problémájának” kapcsán járja körül társadalmi és regionális metszetben az anyag, melyre az „Ifjúság 2000” kutatásban nyolcezer 15-29 éves fiatal válaszolt. A fiatalok válaszaiból kirajzolódó szubjektív társadalomkép centrumában a „munkanélküliség”, az „alacsony keresetek”, a „lakáshelyzet megoldatlansága” vagy a „létbizonytalanság” problémái állnak, csupa olyan tényező, amely a társadalmi lét legelemibb összefüggéseit kondicionálja. A fiatalok által felrajzolt szubjektív társadalomképből egybeesve a reálfolyamatokkal megállapítható, hogy a magyar ifjúság reálisan - nem pesszimistán - értékeli a körülötte zajló folyamatokat. Ugyanakkor az is jól érzékelhető, hogy e társadalmi méretekben megoldatlan problémák súlyos feszültségeket keltenek körükben, melyekre az eddigiekben nem születtek adekvát és hatékony politikai és gazdasági válaszok.

Restricted access

The paper presents the changes of the fifty years old Hungarian women's magazine Nok Lapja as they have occured during tha past decade. Not only the inner structure of the magazine but also the role models, presented by the reports, were analysed. In the late eighties and early nineties Nok Lapja was the only popular women's magazine. It had culture-oriented structure. The ratio of advertisements was low, and artivles of interview-type made up one-third of the pages. By the end of the nineties the relativeimportance of interviews deceased to on-fifth, while advertisements took up one-fourth of the pages. Esoteric materials, horoscopes and palmistry became very important columns of the magazine. The role models presented Nok Lapja have also changed. In 1989 70.5 percent of women presented in the reports were common pepole. In 1999 the ratio of such common people dropped to 42 percent. At the same time the ratio of famous woman (models, actresses, pop stras) increased. Work and politics were pushed into the background by the end of the period, while traditional family life and the tricks of beauty and fitness acquired greater importance. The grender roles presented have been very much of a sterotype, and feminism is given a negative connotation in Nok Lapja.

Restricted access

A tanulmány szerzői az 1990-es évek elején egy főváros közeli német etnikum által képviselt településen vizsgálták a projekt munkára szerveződött egyéni vállalkozók kapcsolataiban, gazdasági viselkedésében érvényesülő társadalmi szabályozókat (pl. a bizalmi viszonyok). A kutatás középpontjában a hálózatba tömörült vállalkozások együttműködésének tartalmában és formáiban bekövetkezett változások szerepelnek. Az együttműködésben szereplő gazdasági szervezetek olyan vállalkozói mintákat képviselnek, mint a „bedolgozó vállalkozók”, a „helyi vállalkozók” és az „országos vállalkozók”. Az együttműködésben résztvevő egyéni vállalkozók belső és külső hálózatainak alakulásában szerepet játszó integráló értékek és normák összehasonlító elemzése a bizalmi viszonyok „elsajátításának”, „tanulásának” fontosságára hívták fel a figyelmet. A magatartás-szabályozók szerepét játszó szakmai és etikai értékek környezet-változá­saival összefüggő átalakulása azt jelzi, hogy a hálózatok formáját és tartalmát jelentős mértékben meghatározza gazdasági tevékenysége, szerkezete és tartalma (az ún. kontingencia tényező érvényesülése). Ez egyebek mellett arra is figyelmeztet, hogy a gazdasági tevékenységek vizsgálatában használt olyan kategória-kettős, mint például a „túl-szocializált” vagy „alul-szocializált” gazdasági viselkedésekből önmagában nem következtethetünk a vállalkozói együttműködés eredményességére.

Restricted access

A tanulmány áttekinti napjaink legfontosabb nemzetközi tendenciáit. A legkorszerűbb szakirodalom alapján - illetve azzal polemizálva - mutatja be, hogy a világon megjelent az egységesülés, vagyis az együttműködés fokozódó szükséglete a gazdaság és a politika területén, amely számos tekintetben követhető. A folyamat a legújabb korban a globális tőke megjelenésével vált megragadhatóvá, ezt követte a globális léptékű nemzetközi szervezet megalakítása és a regionális integráció. A szerző bemutatja, hogy a globalizáció fogalma több folyamatot fed, amelynek rövid történetét is áttekinti. Ezt követően a globális kultúra lehetőségeit vizsgálja. Ebben az összefüggésben idézi egyebek között Immanuel Wallersteinnek a világrendszer problematikájával foglalkozó munkásságát, az USA, az EU, Japán, illetve Kína mint nagy régiók szerepét. Foglalkozik a nacionalizmus jelenségével, a nemzetállam és a nemzeti szuverenitás kérdéseivel. Igen nagy teret szentel Samuel P. Huntington sok vitát kiváltott munkásságának és azt az újabb folyamatokkal alátámasztva cáfolja. Részben Huntington nyomán boncolja a különböző civilizációk között meglévő, vagy lehetséges konfliktusokat. Ráirányítja a figyelmet Kína változó és növekvő globális jelentőségére. Végül foglakozik a multikulturalizmus jelenségével, az EU-val, különösen pedig a NATO-hoz fűződő viszonyával, más regionális szervezetekkel, illetve az azokon belüli konfliktusokkal. Végül foglalkozik az EU-val, amelyben még nem teremtődött meg az az alkotmányos rend, amely kormányozhatná a tagállamok politikai és gazdasági tevékenységét.

Restricted access
Authors: Viktória Szirmai, Gabriella Baráth and Judit Bognár

A tanulmány egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat keretében, alapvetően mélyinterjús módszerrel elemezte a budapesti építészek és urbanisták mai szerepét a globalizáció hatásainak közvetítésében, illetve a helyi kulturális értékek védelmében. Az elemzésekből kiderülnek az építészet, a városépítészet mai szereplehetőségeit meghatározó történeti körülmények, a gazdasági, a politikai, a hatalmi érdekviszonyok alakulása. Továbbá kiderülnek az építészek és urbanisták helyzetét és véleményét is differenciáló egzisztenciális sajátosságok, a piaci társadalomban, a globalizáció folyamataiban, a köz- és a magánszférában elfoglalt eltérő helyzetek és a civil társadalommal való kapcsolatok hatásai.

Restricted access

A hajléktalanság mint létforma napjaink egyik legsúlyosabb társadalmi, szociális problémája, amelynek megoldása a hajléktalanok és mások számára egyaránt kilátástalannak tűnik, hisz egyelőre nemhogy ők, de a társadalom többsége se tudja, hogy ebben a helyzetben mit kellene tennie. Ebben a problémában csúcsosodnak ki a szociális (munkanélküli ellátás, gyermek- és ifjúságvédelem), valamint egyéb társadalmi (büntetésvégrehajtás) ellátó rendszer, továbbá egyes törvényi szabályozások (pl. a bérlőket nem megfelelően védő szabályozás) hiányosságai. Ugyanakkor ez a jelenség szolgálhat alapjául más, szintén súlyos megoldásra szoruló helyzetnek, mint pl. a bűnözés alakulása, az alkoholizmus, a társadalmi szolidaritás hiánya. Az alkoholizmus a vizsgálatok szerint a hajléktalanság kísérő jelensége, menekülés a kilátástalanság elől, sokszor pedig a fedél nélkül maradás előzménye. A bűnözés ebben a társadalmi csoportban legtöbbször az alkohol szülte indulat eredménye, vagy az áldozattá válás megkönnyítője, és akadnak olyanok is, akik büntetésük letöltése után maradtak az utcán. Ezeket a problémákat egymással összefüggésben kell vizsgálni, kezelni, s mindre javulást hozó megoldásokra kell törekedni, találni és alkalmazni. A hajléktalanok helyzetét csak tovább rontja, hogy kiszolgáltatottságuk, reménytelen helyzetük másoknak is feltűnik, s ezek közül egyesek ezt kihasználva követnek el ellenük bűncselekményeket. Dolgozatunkban a hajléktalanok sérelmére elkövetett bűncselekmények körét tágan kívánjuk értelmezni, s ily módon foglalkozunk a lakásmaffiával mint a hajléktalanná válás egyik okával, amely időben megelőzi magát a hajléktalanságot, és annak egyik kiváltó oka lehet. Említést teszünk a hajléktalanok közreműködésével elkövetett csalásokról is, amelyekben a hajlék nélkülieket mintegy eszközként használják fel, illetve kitérünk a koldusmaffiára is, mint a hajléktalansággal kapcsolatba hozható jelenségre. S végül a hajléktalan bűnözésről is szólunk érintőlegesen azokban az esetekben, amikor mind az elkövetői, mind a sértetti kör a fedél nélküliek közül kerül ki. Ezen utóbbi bűncselekmények némiképp eltérnek a szokványos esetektől.

Restricted access

E tanulmány első része a hatalom meghatározását foglalja magában. Minden szervezetben két alrendszert különít el, a szakmait és a hatalmit. Gazdasági szempontból a szervezetnek a hatalmi és a szakmai alrendszert egyaránt finanszíroznia kell. A szervezet és a környezet viszonylatában a gyenge hatalmi pozíció veszteséget hoz létre, az erős hatalmi pozíció hatalmi extraprofitot eredményez. A második rész a hatalom működésének logikáját mutatja be. Rámutat arra, hogy a hatalmi viszonyok teljesen másképp strukturálják a szervezeti - és társadalmi - szerkezet elemeit, kapcsolódásukat, kölcsönhatásukat, mint például a gazdasági viszonyok, vagy az etikai elvek. Ám mivel minden rendszert a hatalom tart össze, a tanulmány álláspontja: elsődlegesek a hatalmi logika alapján való elemzések. A tanulmány bemutatja a hatalom logikájának mechanizmusait és azt, hogy hogyan különbözik ez a logika a gazdaság és az erkölcstan logikájától.

Restricted access

H. Sas Judit: Közelmúlt - Rendszerváltások, családtörténetek /The Recent Past - Changes of the System, Family Histories/ (Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2003, 328 oldal)

Restricted access
Authors: Tímea Budai and Vera Gáthy

Bőhm Antal - Guba László (szerk.): Társadalomismeret és társadalomkutatás az ezredfordulón (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002, 207 oldal); Galló Béla - Udvarvölgyi Zsolt (szerk.): Új világpolitikai trendek. Euro-atlanti Integrációs Kutatóközpont 1. kötet (MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 2002, 96 oldal)

Restricted access

Lövey Imre - Manohar S. Nadkarni: Az örömteli szervezet - szervezeti egészség, betegség, öröm - és a vezetés (HVG Kiadói Rt., Budapest, 2003, 231 oldal)

Restricted access

A XIX. század végének Nagy-Britanniájában a legkeményebb támadást a szocialista eszmék ellen W. H. Mallock intézte. Ő azon konzervatívok egyike volt, aki elég komolyan vette a szocializmus gondolatát ahhoz, hogy alapos kritikának vesse alá, és ily módon nála talán senki sem tett többet azért, hogy meggyőzze a konzervatívokat: legfőbb ellenfelük már nem a liberalizmus, hanem a szocializmus. Mallock elégedetlen volt az evolucionista szociológia eredményeivel, de a kiemelkedő képességű emberek védelmében felhozott érveit nem alapozhatta a tradicionális konzervativizmus fogalmaira sem. Ebből fakadóan megpróbált egy új elméleti keretet kidolgozni fő tézisének bizonyítására, miszerint a képességbeli és az anyagi helyzetben mutatkozó különbségek között közvetlen korreláció van. Ezért azután ragaszkodott azon nézetéhez, hogy az egyenlőtlenségek megszüntetésére irányuló intézkedések magát a civilizációt fenyegetik. E meggyőződése azonban olyannyira individualistává tette, hogy figyelmen kívül hagyta a társadalom mint egész igényeit.

Restricted access

A szerzők a közterületet olyan hatalmi erőtérként értelmezik, amelyben a résztvevő személyek és szervezetek olyan mozgás- és cselekvési szabadságfokkal rendelkeznek, amelynek következtében a szereplők magatartása kevésbé befolyásolható. A szerzők bemutatják a közterület szereplői kapcsolatrendszerének néhány markáns jellemzőjét. Empirikus adatfelvételek felhasználásával külön foglalkoznak a közterület rendjének és tisztaságának társadalmi-ökológiai összefüggéseivel, a lakosság viselkedésének összetevőivel.

Restricted access

The system of address (e.g., Hello, Joey!, Good morning, Dr. Smith!) is a relational phenomenon: unlike most other sociolinguistic variables, address froms do not, in the first place, give out information about the speaker, but rather the negotiated "sameness" or difference" of the interlocotours. As the dyad's choice between them is influenced by the group-specific order of value attached to human attributes, the binary basis of the system of address (appearing in Hungarian on verbs: being on tu-terms vs. vos) makes it possible to quantify the value order of these attributes, as measured by sociological and other variables. This paper classifies norms of address thus emerging, mainly in relation to the interactional orientation in the three studied  groups to power and hierarchical structuring.

Restricted access
Restricted access

Starting with the typology of action as conceived by Max Weber the explication of the terms introduced by him shows that these concepts are by far too crude and that he omitted several important types of action. On the one side, affective behaviour and emotional action have to be differentiated since the latter is by no means irrational. Fritz Heider for example spoke of a "logic of emotions" decades ago. On the other side, rationality in the sense of "Zweckrationalität" has to be conceived as a from of addictive behaviour. It is true, as Gary S. Becker has shown, That we can speak of rational addiction", but it is clear that if person  becomes totally dependent on a drug or an ideological goal, his behaviour becomes selfdestructive and this can hardly be named "rational". A third serious problem of Weber's typology of action is that he never made quite clear what a "value rational" ertrational) action means. On the basis of the so called "pattern variables", defined by Talcott Parsons, and this theory os socialisations an attempt is made in this article to delver an explication of the term of "Wertrationalität" (value-rationality). On the basis of the 5 pattern variables, each being conceived as consisting of five dichomoties, 32 possible action orientations are dervied, and some of these can be identified as different types of rationality. If we conceive "Wertrationalität" and Zweckrationalität" on this basis, we find that "value rationality" always implies a more complicated calculation than "Zweckrationalität". Furthermore, it implies often enough, that not all the means should be used , even if a person could dispose of them. Seen on the short run, "value-rational" orientation therefore implies a  handicap if a person has to compete with a "zweckrational" actor. Therefore one schould expect an evolutionary process by wich "value-rational" actors are omitted from the social system as "loosers". A detalied analysis shows, however, that persons with a universalistic value  orientation have a superior chance to from common value systems with those who are also universalistically oriented, if they act in a value-rational way, and that they therefore have superior chances in the competition with "zweckrational" actors on the long run. A second very serious disadvantage of "zweckrational" actors was detected already by Max Weber himself: "Zweckrationalität" itself becomes  in its purest form an addiction. Success is sought in this case only because it is successful. If success is the ultimate goal of "zweckrational" orientation for its own sake (as a thrill), action becomes totally irrational. This will be the consequence, because  no material goals exist anymore, and the ultimate goal of action gets a formal character. Therefore the final result of "zweckrational" action is a basically nihilistic orientation.

Restricted access

Metatheoretical studies often characterise rational choice theory (RCT) based empirical research as predominantly qualitative and illustrative. In this short (and selective) methodological survey we investigate the oppurtinities and limits of quantitative empirical researches that adopt the framework of the RCT paradigm. Unlike many other methodological studies, this paper does not focus on a general comparsion of RCT with compenting paradigms. instead, we take the framework of RCT as given, and study the  methodological problems RCT researchers face while testing their theoretical models. We survey possibile research-startegies, and examine the impact of the level of analysis on model building and on the results. Moreover, we summarise  the motivational assumptions of sociological RCT. Besides, we examine those extensions of the RCT that take into account the problem of proplem of perception. Afterwards we present a regression technique that is directly build on utility-theory. Finally, a residual method for measuring non-egoistic motivations will be discussed.

Restricted access

The Hungarian Association of Sociology (MSZT) held its annual assembly and conference on 10-11 November 2000 in Hódmezovásárhely under the the title Regionalism and Locality in the Twenty-First Century.The Association held its meeting for the first time in a town which is not the capital of a county. This is why the choice of Hódmezovásárhely matches the title of conference well, since it can, nevertheless, be considered an important regional centre. The annual assembly meeting and the conference were on the agenda of the first day, whereas the section meetings of the MSZT were held on the second. The events were  held at three venues, the opening function and the first presentations were at Hotel Fekete Sas, in the emblematic building of Hódmezovásárhely, the assembly and the conference were housed in the ceremonial hall of the Mayor's Office, and the section meetings of the next day took place in Hostel Cseresnyés.

Restricted access

A chain of innovation is social network , defined by offering or adopting and economic innovation. The main hypothesis is that diffusion of rural innovations and the changes of life-style of the peasants (generally: the growth of market economy) do not necessarily restructure or destroy local networks, but in some  case  they will be reinforced. There are two different forms of economic behaviour: that of the  innovator  and of the model imitator. The innovator is an enterpreneur in Schumpeter's sense: an economic actor implementing innovation. Other entrepreneurs do not innovate so they copy the existing economic models. The members of peasant  societies are mostly model imitators. This economic behaviour is based on peasant social networks: prestigious people are also  recognised as economic examples to be followed, so their innovations will be accepted. On the other hand, the strongly tied rural actors, who worked mostly together and represented many times their relatonships with all due solemnity, are socially urged to help their smaller relations even with economic advice. If the example is to be the entrepreneur, many connected households will be also entrepreneurs - but not necessaily innovators. There  will be new technologies  adapted in the community; even life-style will chenge, but not the  social networks that present major stability. To illustrate this hypothesis there is the description of two cases of anthropological fieldwork conducted in rural areas. One is the example of an indigenous community of the  Peruvian Andes and the other one is of a Hungarian village.

Restricted access

The are countless references to the development of a new  phase  of life between childhood and adulthood (referred to as post-adloscence) in the technical literature of sociology. Different theoretical models  have been developed in sociology to interpret postadolescence. After the discussion of the  models, a new  model is indruced in this  contribution. The forms and "timing" determining how and when young people leave their parents'  house house regarded as the most  important consitutive characteristic of the postadolescent phase in this model. It is thereby assumed that this detachment from the parents' house is regarded as the most important consitutive characteristic of the postadolescent phase in this model. It is thereby assumed that this detachment from the parents' house  is dependent upon surrounding macro-structural  social conditions. In this model, the  following detachment dimensions are regarded as significant: legal dimension, household dimension, economic-fianacial dimension, social dimension,  emotional dimension. The analysis of the process of detachment based upon these dimensions reveals that postponed partial detachment, succesive detachment, and reversibile detachment are all consitutive elements of post-adolescence. The fact that young people  who have reached legal adulthood  remain in many respect dependent upon  their parents, remains  an important facet of post-adolescence. The analysis also reveals  that  post-adolescence cannot be clearly defined based upon the criteria  of age , with regard to "youth or "adulthood". It is therefore an empirical question who and how many members  of a  specific age category of young adults (i.e. 20-25 years  or 30 year olds) find themselves  in the post-adolescent phase according to the theoretically proven criteria.

Restricted access

A tanulmányban a szerző azt vizsgálja, miképpen lehet információkat szerezni arról, hogyan kapcsolódik össze a tér és a társadalmi szervezet. Szerinte a társadalomkutatókat csak akkor érdekli a tér, ha az társadalmi szervezetre vonatkozik. Úgy véli, hogy a tér érzékelésének és értelmezésének folyamatát a kommunikációs elmélet, a társadalmi alaktan és a társadalomökológia fogalmaival lehet elvégezni. A tanulmány a következő két kérdésre keresi a választ: a) milyen hatással van a társadalmi szervezet a térbeli alakzatokra? b) a térbeli alakzatok miként hatnak a társadalmi szervezetre? A cikk végső következtetése, hogy a tér kulturális termék és nem fizikai jelenség.

Restricted access
Restricted access

Alan Mathison Turing 1950-ben megjelent dolgozatát ezzel a mondattal kezdte: „Szeretném, ha elgondolkoznának azon, hogy tudnak-e a gépek gondolkodni?” Ez a nyilvánvalóan provokatív kérdés abban az idoben nagy meghökkenést keltett, hiszen az akkor még újszülött korban lévo digitális számítógépek megjelenéséig a gépeket csaknem kizárólag mechanikus feladatok elvégzésére tervezték és alkalmazták, így nem volt oka az intellektuális képességek feltételezésének. Ebben a dolgozatban szeretném megmutatni, hogy A. M. Turing messze korát megelozo gondolkodása és tudományos fantáziája sem volt elegendo annak a technika-fejlodési trendnek az elképzeléséhez, amely az 1950-es évektol az ezredforduló info­kommunikációs társadalmához vezetett. Azt sem sejthette, hogy saját becsléseit, melyeket a 2000. évre szánt, ma alaposan felül kellene bírálnia, mivel a fejlodés ütemét a mesterségesen felgyorsult világ messze túlteljesítette. Így mára, az általa megalkotott Turing-teszt már nem csupán elmeélesíto gondolatkísérlet, hanem a globális e-kom­munikációs rendszerek napi gyakorlata. Az 50 évvel ezelott meghökkenést keltett kérdést, a mai és várható jövobeli viszonyoknak megfeleloen új tartalommal kell feltenni: „Szeretném, ha elgondolkodnának azon, hogy vajon eldöntheto-e, hogy valós vagy virtuális információk tömege gyulik a globális e-kommunikációs rendszerek fekete dobozában?” A meghökkenést azonban annak a felelosségérzetnek kell felváltania, amit az a rádöbbenés kelt, hogy az erre a kérdésre adott válasz (vagy éppen e kérdés megválaszolhatatlansága!), annak a jövendobeli társadalmi formának a lényegét tárja fel, amelynek történelmi léptékkel mérve, elso másodperceit éljük: ez az információsnak nevezett, e-társadalom.

Restricted access
Authors: Tamás Rozgonyi, Béla Fenyvesi, István Jávor and Tibor Papházi

A szerzők az első olyan reprezentatív szociológiai kutatás eredményeit ismertetik, amely a vízügy megítélését ilyen nagy mintán, ilyen részletességgel kísérelte meg felderíteni. A tapasztalatok szerint a lakosság nem rendelkezik alapvető ismeretekkel a vízügy területén, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének kitapintható érdekei az ivóvíz, a víztározók, a mezőgazdasági földterületek vonatkozásában. A lakosság részéről a vízügyi szakemberekkel kapcsolatosan előítélet, rosszindulat nem tapasztalható. A lakossági vélemények szerint is Magyarországon a víz jelentősége felértékelődik.

Restricted access

Akadémiai Értesítő

A Magyar Tudományos Akadémia Hivatalos Lapja

Hungarian Journal of Legal Studies

Hungarian Journal of Legal Studies