Browse

You are looking at 501 - 600 of 1,141 items

Tanulmányom célja a válság kiskereskedelmi vállalkozásokra gyakorolt hatásának rendszerezése a különböző vállalati funkciókon keresztül (kiemelve a kiskereskedelmi logisztikához kapcsolódó funkciókat), illetve a vizsgált vállalkozások válságkezelési attitűdjeinek analízise. A kutatási témakör a különböző erőforrásokra és az ellátási láncban betöltött szerephez kapcsolódó vevő-szállító kapcsolatokra is koncentrál, így a korszerű ellátásilánc-menedzsment is megjelenik a kutatásban.Kutatásom során a főbb hazai és nemzetközi szakirodalom alapján bemutatom az elméleti hátteret, majd az ezen alapuló kvantitatív kutatási eredményeket elemzem.A standardizált szóbeli megkérdezés módszerének alkalmazásával 2013 május-júniusában 212 kiskereskedelmi vállalkozás került a mintába egyszerű véletlen mintavétellel, a minta földrajzi lehatárolása Kelet-Magyarország volt.A faktor- és klaszteranalízisek alkalmazásával 3 klasztert sikerült feltárnom, melyek piaci szereplői különböző válságkezelési, változásmenedzsment-eszközökkel koordinálják folyamataikat.

Restricted access

Tanulmányunkban egy 2012-es saját kutatás részeként létrejött adatbázisra támaszkodva azt vizsgáljuk, hogy a nemzeti kultúra egyes dimenzióinak segítségével miként jellemezhető a kis- és középvállalkozások képviselőinek üzleti magatartása kultúraközi interakciós helyzetekben. Korábbi kutatások (pl.: Hofstede 1980, Bartlett-Ghoshal 1990) igazolták, hogy a nemzeti kultúra részeként „elsajátított” normák, szokások, viselkedés- és magatartásminták erős hatást gyakorolnak a társadalom tagjainak viselkedésére, így a dolgozók üzleti magatartására is, azonban hipotézisünk szerint a kis- és középvállalkozások képviselőinek üzleti magatartása kultúraközi interakciós helyzetekben nem egységes, hanem különböző kategóriákba sorolható. Tanulmányunk egyik újdonsága, hogy kutatásunk egy földrajzilag koncentrált területen valósult meg, mivel a nyugat-dunántúli régió három megyéjének magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásainak képviselői kerültek a mintába, azzal a feltétellel, hogy kultúraközi üzleti kapcsolatban vesznek részt osztrák partnerrel. Másik újdonsága a kutatásnak, hogy a megkérdezettek üzleti magatartását három kutató (Hofstede 1980, Trompenaars 1995, Hall 1975 és 1990) néhány nemzeti kulturális dimenziójának felhasználásával vizsgáltuk, ám az eredmények alapján egy negyedik kultúrakutató (Gesteland 2005) dimenziói körvonalazódtak az adatokból.Tanulmányunkban először ismertetjük a kutatás elméleti hátterét, majd felvázoljuk a kutatás módszertanát, végül a felmérés eredményeként a vizsgált régió kis- és középvállalkozásai képviselőinek kultúraközi interakciós helyzetekben jellemző üzleti magatartását és annak sajátosságait mutatjuk be.

Restricted access

A társadalomban tapasztalható rendkívül erős politikai megosztottság még a családdal kapcsolatba hozható cikkekben is megjelenik. A családpolitika önállóan elsősorban akkor kerül bele a politikai sajtóba, ha valamilyen konkrét politikai eseményhez, kormányzati intézkedéshez kapcsolható. Mivel az önálló családpolitika általában nem jelent fajsúlyos kérdést a napi- és heti sajtóban, lényegében beolvad a szociálpolitikába.

Restricted access

Ebben a tanulmányban főleg a szociológia szempontjából elemezzük a piaci társadalmi viszonyok és a teljes társadalmi viszonyok közötti legfőbb összefüggéseket, elfogadva a piaci viszonyok természetére vonatkozó hagyományos közgazdaságtani felfogást. Különbséget teszünk a játszmaszerű és a csereszerű társadalmi kölcsönhatások között, és meghatározzuk a társadalmi csere fogalmát. A társadalmi viszony fogalmához kapcsolódva meghatározzuk a piaci viszonyokat mint társadalmi viszonyokat, valamint — a részleges társadalmi viszonyok és a teljes társadalmi viszonyok közötti megkülönböztetéshez kapcsolódva — a piaci viszonyokon belül különbséget teszünk a tiszta piaci viszonyok és az összetett piaci viszonyok között. Elemezzük a piaci társadalmi viszonyok és a nem piaci társadalmi viszonyok közötti legfőbb összefüggéseket; rámutatunk arra, hogy felfogásunk szerint a piaci viszonyok elemzése és a piaci csere magyarázata mennyiben esik a közgazdaságtan és mennyiben a szociológia érdeklődési körébe.

Restricted access
Restricted access

A tanulmány az innováció központi és regionális irányításának elmúlt két évtized alatt formálódó magyarországi rendszerét tekinti át. Vizsgálja az állam irányító szerepét, az innovációs irányítás és az innovációs szakpolitika szervezeti és működési struktúrájának, illetve intézményrendszerének a kialakulását, az együttműködési mechanizmusok működését, valamint elhelyezi az innovációt a mindenkori kormányzatok fejlesztési stratégiáiban. Arra keresi a választ, hogy milyen okok vezettek a régiók innovációs fejlesztését korábban a zászlajukra tűző stratégiai célkitűzések háttérbe szorulásához, illetve a regionális innovációpolitikai irányítás rendszerének meggyengüléséhez, megszűnéséhez.

Restricted access

Tanulmányomban a szervezeti korrupció működését mutatom be négy eset felhasználásával. A megközelítés alapja a „felelőtlen szervezetek” korábban már publikált fogalma. Ezek olyan szervezetek, amelyek nem érzékelik azt, ha másoknak érdeksérelmet okoznak, nincs visszacsatolás. Korábbi tanulmányomban a bíróságok működési jellemzőit mutattam be mint a felelőtlen szervezet típusának egyik példáját. Most a bíróságok mellett az adóhatóság működésével találkozunk. A téma azonban most a szervezeti korrupció. A felelőtlen szervezetek ugyanis alkalmasak arra, hogy elleplezzék a korrupciót, megakadályozzák a leleplezést, hiszen működésüket az alacsony kockázat jellemzi. Különösen igaz ez, ha olyan korrupciós együttműködés (korrupciós mechanizmus) jelenik meg a felelőtlen szervezetek között, amely szinte teljesen kizárja a lebukás esélyét. Az esetek elemzése egyben arra is rávilágít, hogy bizonyos korrupciós hálózatok ellen miért nehéz, szinte reménytelen a fellépés. A felszíni, látható réteg mögött egy rejtett réteg is található. Ha megvizsgálja valaki, akkor is csak a technicizálásnak nevezett jelenséget találja: sajátos értelmezések, furcsa műszaki, jogi feltételek, szokatlan gazdasági követelmények, valamint egy feltételezhető érdek-összefonódás (amelynek rejtelmei, megegyezései azonban nem látszanak). A második két esettanulmányban a szereplők által kialakított együttműködési-hatalmi tér új változatát mutatom be. A szereplők valójában nem rejtett együttműködést (együttműködési teret) alakítanak ki, hanem egy fiktív teret konstruálnak, fiktív jogi és jogértelmezési hatalmi teret hoznak létre az áldozat kifosztására. A hatalmi térben a korrupciós mechanizmus kialakítói osztoznak a megszerzett hasznon. Az utóbbi két eset közül az első egy adóhatósági eljáráshoz, a második egy gyógyszerkipróbáláshoz kapcsolódik.

Restricted access

Az Európai Unió és hazánk egyik legégetőbb problémája a foglalkoztatáspolitika helyzete, ezen belül is kiemelkedő jelentőséggel bír az esélyegyenlőség térnyerésével a különböző nemek foglalkoztatásának kérdése. Rengeteg kutatást végeztek már a témában, de sajnos látványos változás a női foglalkoztatás terén mind ez idáig nem történt. Írásomban arra próbálok rámutatni, hogy a különböző uniós tapasztalatok és a gyakorlati nehézségekre irányuló megoldási javaslatok miképpen segíthetik — és némiképp már segítik is — elő azt a folyamatot, amelynek eredményeként az esélyegyenlőség valóban éreztethetné hatását, és a női foglalkoztatottság teret nyerhetne. Természetesen a munka nem nélkülözheti azokat az alapfogalmakat, amelyek kibontása nélkül a további vizsgálat értelmét veszítené, emellett górcső alá veszi azokat a témában korábban keletkezett vizsgálati anyagokat és kutatásokat, amelyek lényegi eredményeket vonultatnak fel a női foglalkoztatottság és az esélyegyenlőségi kérdések vizsgálatában (kiemelve Frey Mária és kollégái — Koncz Katalin, Borbély Szilvia — munkásságát). A megoldásra felsorakoztatott javaslatok elsősorban a gyakorlati bevezetés szükségességét sürgetik (az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének érezhető, megvalósítható és kontrollálható érvényesítése; a gyermekelhelyezési problémák lehetséges megoldásai; a karrierépítés és a családalapítás összeegyeztethetősége), és nem nélkülözhetik azoknak az intézményeknek a felsorolását, amelyek már ténylegesen léteznek ugyan, elterjedtségük azonban még nem olyan mértékű, mint ahogyan azt a női foglalkoztatáspolitikai helyzet pozitív irányú változása megkövetelné (távmunka, bedolgozói munka, részmunkaidős foglalkoztatás, vállalkozóvá válás elősegítése).

Restricted access

Az írás összefoglalja a „világ legnagyobb választásának” eseményeit, és elemzi a két nagy párt küzdelmét a politikai hatalomért. A Kongresszus és a Bháratíja Dzsanatá Párt (BJP) választási kiáltványát elemezve rámutat a pártok közötti alapvető különbségekre. A Kongresszus a szekuláris és demokratikus Indiáért szállt síkra, míg a BJP programja sommásan elvetette India egész politikai rendszerét, ami a függetlenség elnyerése óta működött, mégpedig úgy, hogy számos történelmi tényt eltorzított. Maga a kampány is beszédes folyamat volt, és felfedte, hogy a hatalmas „szervezeti család” miképpen működött szilárd, fegyelmezett és jól képzett kampánygépezetként a BJP mögött, és hogy a Kongresszus nélkülözött egy hasonló hátteret. Végül a tanulmány rámutat arra, hogy India paradigmaváltás elé néz a politika, a gazdaság és az ideológia terén, mivel a már látható hindu állam kiépítését a BJP be fogja fejezni, hiszen azt hangsúlyozza, hogy az indiaiak többségének az akaratát kell érvényesíteni, a többség pedig hindu. A paradigmaváltást alátámasztja azoknak a nemzedékeknek az eltűnése, amelyek még őriztek emlékeket a függetlenségi mozgalom idejéből, az új generációk pedig már más követelésekkel és világszemlélettel lépnek fel.

Restricted access

A tanulmány az innováció központi és regionális irányításának elmúlt két évtized alatt formálódó magyarországi rendszerét tekinti át. Vizsgálja az állam irányító szerepét, az innovációs irányítás és az innovációs szakpolitika szervezeti és működési struktúrájának, illetve intézményrendszerének a kialakulását, az együttműködési mechanizmusok működését, valamint elhelyezi az innovációt a mindenkori kormányzatok fejlesztési stratégiáiban. Arra keresi a választ, hogy milyen okok vezettek a régiók innovációs fejlesztését korábban a zászlajukra tűző stratégiai célkitűzések háttérbeszorulásához, illetve a regionális innovációpolitikai irányítás rendszerének meggyengüléséhez, megszűnéséhez.

Restricted access

A tanulmány azt vizsgálja, hogyan módosul Oroszország helye a megváltozott és ma is folyamatos változásban lévő amerikai-kínai-orosz viszonyrendszerben. Bár a Szovjetunió szétesése és a ’90-es évek gazdasági válsága után Oroszország ma már mind népesség, mind GDP, mind pedig a védelmi kiadások terén harmadik helyre esett vissza a három nagyhatalom között, ennek ellenére továbbra is kiemelkedően fontos nagyhatalmi szereplő. A tanulmány kísérletet tesz annak áttekintésére, hogy az elmúlt 15–20 évet tekintve milyen vonalvezetés rajzolódik ki Oroszország szerepét illetően az USA és Kína egyre erősödő globális vetélkedésében.

Open access

A GUESSS 2011 nemzetközi kutatás részeként létrejött adatbázisra támaszkodva azt vizsgáljuk, hogy a magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók karrierelvárásaiban milyen szerepet tölt be a családi és az intézményi háttér. Az otthon látott viselkedés- és magatartásminták gyakran erős hatást gyakorolnak a gyermeki életútra. Kérdés, hogy a magyar felsőoktatási intézmények hallgatóinak vállalkozói ambícióit milyen mértékben határozza meg az otthonról hozott minta, és menynyire befolyásolja az oktatási intézmények hatása. Tanulmányunk újdonsága, hogy a vállalkozói karrier-, illetve életpálya-elvárásokat befolyásoló tényezőket megvizsgáljuk a teljes mintára, valamint a teljes minta vállalkozói családi háttérrel rendelkező, illetve nem rendelkező részére különkülön is.Tanulmányunkban először röviden bemutatjuk, hogy eddig milyen kutatások születtek a témában, majd ismertetjük a hallgatók karrierelvárásait és az azokat befolyásoló tényezőket.

Restricted access

A társadalmi viszonyokra vonatkozó felfogásunkhoz kapcsolódva, ebben a tanulmányban a társadalmi viszony fogalmához képest eltérő fogalomként határozzuk meg a társadalmi kapcsolat fogalmát. A társadalmi kapcsolat kifejezett vagy hallgatólagos megegyezés által kialakított kölcsönös elvárás és elkötelezettség adott egyének között abban a vonatkozásban, hogy elősegítik egymás érdekeinek az érvényesítését. Az adott kapcsolatokat kialakító szabályrendszer formája, illetve az adott kapcsolatokat alkotó kötelezettségek, valamint e kötelezettségekhez kapcsolódó ellenőrzés szabályozottsága szempontjából a társadalmi kapcsolatokon belül különbséget teszünk a szoros és a laza társadalmi kapcsolatok között. A laza társadalmi kapcsolatokon belül a normatív egyenlőség vagy egyenlőtlenség szempontjából megkülönböztetjük egymástól a partneri kapcsolatokat és a hűségi kapcsolatokat.

Restricted access

A fenntarthatóság addig nem érhető el, amíg az emberiség nem veszi tudomásul a természettől való örök függését. A gazdasági jólét alapja a természeti tőke, „az élet természeti alapjai”, amelyeket az ember büntetlenül nem szabhat át. Számolni kell a természeti környezet biofizikai feneketlenségébe vetett tévhit és a gazdasági növekedés feltétel nélküli erőltetésének okozataival. A hetedik környezetvédelmi cselekvési program a Jólét bolygónk felélése nélkül címet viseli, ami a „túllövés” (overshoot)1 állapotában ?nellentmondást rejt. A „növekedés” — tehetnek elé bármilyen jelzőt — biofizikai szempontból véges világban eleve nem lehet fenntartható. A „jólét” relatív szint, értékrendtől függően más-más tartalmat hordoz, válsághelyzetben pedig alaposan átértékelendő fogalom.

Restricted access

Az európai kultúrához tartozó országok a világ többi országával szoros kölcsönhatásban fejlődtek a történelem során. Volt azonban egy olyan periódus — a gyarmatosítás kora —, amikor a nyugateurópai hatalmak világban való kereskedelmi terjeszkedése az iparosítás és a kapitalista gazdasági forma kibontakozásához vezetett. Mindez olyan horderejű változást idézett elő a világgazdaságban, amely megváltoztatta a „tájat” és az életkörülményeket. E folyamat az agrártársadalmak felbomlását eredményezte mind Európában, mind szerte a világon, s új társadalomszervező utak és alternatívák jöttek létre. Az európaiak ezt a jelenséget időközben modernizációnak nevezték el, s a saját civilizációs alkotóenergiájuk érdemének tekintették. Ezért feljogosítva érezték magukat arra, hogy a világot nyugatosítsák, mintegy modernné tegyék, kisajátítva ezáltal a modernizációt, és elfelejtvén, hogy a valóságban a modernizáció nem európai, hanem egyetemes jelenség, az emberek és az országok közötti természetes és szükséges kereskedelmi és tudományos együttműködés eredménye.A modernizáció során kialakuló liberális kapitalizmus fiktív világgazdasági és társadalmi fejlődést eredményezett az emberek, a helyi közösségek és az országok megélhetése szempontjából. Az ázsiai országoknak hosszú időbe telt, mire az európai modernitásnak a világgazdaságot és társadalmat átalakító kihívásával szembesülve megtalálták az alternatív válaszaikat, s a világgazdaságba önálló országként bekapcsolódva maguk is gazdasági virágzást és jólétet tudtak teremteni.A tanulmány azt kutatja, hogy mit is jelent a modernizáció, amely a globalizációval együtt korunk olyan fontos eszméje, melynek társadalomformáló ereje van, s mint ilyen tudományos elméleti rangra tör a nyugatosítás keretében.

Restricted access

A biomassza előállításának és energetikai célú hasznosításának társadalmi hatásai a szakértők által leírtak alapján rendkívül pozitívnak mutatkoztak. Az elmúlt tíz év adatait alapul véve mindez nem jelenthető ki egyértelműen, tekintettel arra, hogy a statisztikai adatok elemzése bizonyos esetekben nem támasztja alá a korábbi tanulmányokban leírtakat.A biomassza energetikai célú hasznosítása ugyan képes munkahelyeket teremteni — a szántóföldeken, az erdőgazdálkodásban, a logisztikában, valamint az erőművekben — és emelni a térségek életszínvonalát, azonban az alacsony képzettségűek számára csak szezonális foglalkoztatást biztosít. Az előirányzott hatások megkérdőjelezhetőségét vetíti előre továbbá, hogy az elmúlt évek és napjaink migrációs adatait vizsgálva az idősorelemzés eredményei alapján sem történt érdemi változás.Összességében a biomassza társadalmi hatásai elmaradnak a várakozásoktól, aminek számos oka lehet; egyrészt a hatások hosszabb távon jelenthetnek pozitív változást, másrészt napjainkban túl optimisták a várakozások, továbbá globális és egyes regionális változók dominálják a biomassza társadalmi hatásait.

Restricted access

A tanulmányban a fejlesztő államot az érdekcsoportokkal fenntartott kapcsolata szempontjából tárgyaljuk. A latin-amerikai gazdaságok kudarcának vizsgálatát követően az ázsiai fejlesztő állam bemutatására kerül sor, hiszen Japán, Dél-Korea és Tajvan az első valóban sikeres államilag irányított iparosítási programot hajtotta végre. Ezt követően az ázsiai fejlesztő állam korszerű modelljének is tekinthető Szingapúr esete kerül ismertetésre. A következtetésekben az állam érdekcsoportoktól való autonómiájának fontosságát hangsúlyozzuk.

Restricted access

A tanulmány arra keresi a választ, hogy mi mindentől függ az alkalmazottak elégedettsége a munkahelyükön, és ez hogyan változik országonként. A kifejtett munkahelyi elégedettséggel foglalkozó elméletek közül főleg azok kiemelendőek, amelyek nemcsak a munka, hanem az egyén jellemzőit is figyelembe veszik, mivel minden dolgozó másképp reagál és más mértékben elégedett. A grafikonok alapján kijelenthető, hogy Nagy-Britannia, írország és a skandináv országok nagyon magas elégedettségi szinttel rendelkeznek a többi országhoz képest, a kelet-európai országok és Törökország pedig nagyon alulértékeltek a dolgozói elégedettséget illetően. A dolgozatból kiderül, hogy az elégedettséghez számos tényező tartozik, és ezen elégedettségi tényezők segítségével taglalható, hogy egyes országok miért elégedettebbek és mások miért elégedetlenebbek, mint a többiek. A skandináv országok esetében arra a következtetésre lehet jutni, hogy az egész életen át tartó tanulás a 25–64 évesek körében magas arányú, a fizetések jóval magasabbak, és a részmunkaidőben dolgozók aránya is magas. Ha valaki képzettebb, akkor nagy eséllyel magasabb pozícióba osztják be, és tény, hogy a vezetők nagyobb része elégedettebb, mint például a fizikai munkások. A fizetések vizsgálatakor arra a következtetésre jutunk, hogy bár jelentős mértékben befolyásolja az egyéneket a pénz, mégsem attól lesznek a legelégedettebbek. Annál fontosabb a szervezeten belül kialakított csoport hangulata, a vezetők hozzáállása a beosztottjaikhoz, hiszen az ember társas lény, és nagyon fontosak a kialakított kapcsolatok.Magyarország sajnos nagyon alacsony szinten jár a munkahelyi elégedettség tekintetében. A fizetések alacsonyak, sőt a legalacsonyabb fizetéssel rendelkező országok közé tartozik hazánk. Az iskolában eltöltött idő szintén alacsony arányú. Viszont a vizsgált tényezők közül Magyarország egyvalamiben első helyezést ért el, ahol arra a kérdésre adtak választ a megkérdezett országok, hogy milyen gyakran érzi úgy, hogy családi élete akadályozza munkahelyi feladatainak ellátását. A magyar válaszadók 89%-a mondta azt, hogy a család nem akadályozó tényező. Az életkor esetében általánosságban megállapítható, hogy fiatal- és időskorban a legelégedettebbek a dolgozók, a középkorúak pedig a legelégedetlenebbek. Ez az állítás teljes mértékben csak a férfiakra igaz. A munkahelyi stressz is nagymértékben hatással van a munkavállalók elégedettségére. Grafikonjaink azt mutatják, hogy a legfiatalabbak körében, vagyis 24 éves kor alatt a legalacsonyabb a stressz szintje. Ez pedig kapcsolatban áll azzal a következtetéssel, hogy a fiatalok elégedettebbek a munkájukkal. Nemzetközi összehasonlításban az EU-tagországok közül Görögország mondható a legstresszesebbnek, így nem csoda, hogy a legelégedetlenebb országok közé is tartozik ebben a vonatkozásban.A férfiak és a nők elégedettségét összehasonlítva az állapítható meg, hogy a nők hajlamosabbak az elégedettségre. Ők képesek arra, hogy kiteljesedjenek otthon a háztartásban és a gyereknevelésben. Persze ebben az esetben is akadnak kivételek, hiszen manapság a hölgyek nagyobb arányban terveznek munkahelyi karriert, a családalapítást pedig inkább egy későbbi időpontra helyezik. Ennek legfőbb oka, hogy 30 éves kora fölött jut el egy hölgy arra a szintre az anyagiakat tekintve, hogy gyermeket merjen vállalni. Ez főleg a volt szocialista országokra jellemző. Tehát elmondhatjuk, hogy a munkával való elégedettség társadalmanként és egyénenként is folyamatosan változik, aminek vizsgálata az aktuális helyzetekben és időben rendkívül érdekes és hasznos lehet.

Restricted access
Authors: Tamás Rozgonyi and Vera Gáthy
Restricted access

Az alkotmányos magánjog kérdései a tulajdonjog, a környezetvédelem, a véleménynyilvánítás szabadsága és az alkotmánybíráskodás mellett számos kérdést érintenek. Jelen tanulmány az alkotmányos magánjog aktuális és égető problémáit tárgyalja.

Restricted access

The discursive battlefield of agricultural biotechnology

Érvelési stratégiák és narratívák a hazai kutatói vitákban

Author: Réka Matolay

A genetikai módosítás (GM) mezőgazdasági alkalmazásai (az agrárbiotechnológia) rendkívül vitatottak, korántsem legitimek jelen társadalmunkban. A hazai médiabeli viták egyik kiemelt szereplőinek, a kutatóknak a cikksorozatait elemeztem a kritikai diskurzuselemzés diskurzustörténeti megközelítésében. A biotechnológia legitimációjáért, illetve delegitimációjáért folyó diszkurzív csatamezőn hatféle argumentációs stratégiát és két narratívát tártam föl: a megbélyegzés, a kizárás, az elfogult összehasonlítások, a leválasztás, a bagatellizálás és az érvelési helycserék argumentációs stratégiáit, valamint a Pusztai-ügy és a versenyképesség narratíváit. Mindezek a vitázó felek erőforrásai a legitimáció diszkurzív stratégiáinak szolgálatában. A legitimáció diszkurzív stratégiái egyúttal tükrözik és alakítják az uralkodó társadalmi rendet, azon belül is a tudomány és a piaci társadalom hatalmi rendjét. A mikroszintű szövegekben zajló diszkurzív pengeváltások tehát nem függetleníthetők a makroszinten folyó hatalmi csatáktól.

Restricted access

A klímaváltozás összetett jelenségének sajátossága, hogy az emberi jogokra gyakorolt negatív (és esetenként pozitív) hatásai térben és időben egyenlőtlenül oszlanak el, ráadásul többnyire kiszámíthatatlanok és esetlegesek. A klímaváltozás nem egyformán érint minden ökoszisztémát, és az ezekre épülő emberi társadalmak sebezhetősége is meglehetősen különböző. Így a környezeti változások különbözőképpen hatnak a mezőgazdaságból élőkre vagy a városokban élőkre; a szegénységgel küzdő embereket nagyobb mértékben sújtják, mint a biztosítással és az alkalmazkodáshoz szükséges pénzeszközökkel rendelkező gazdagabb embereket. A klímaváltozás jövőbeli hatásai (ezek jellege és mértéke) attól is függnek, hogy a gazdasági-társadalmi fejlődés milyen irányban halad, milyen gyorsan és milyen határozott intézkedések születnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

Restricted access

A tanulmány1 felhívja a figyelmet arra, hogy a globalizált világban felettébb fontos érteni és ismerni, milyen társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok zajlanak a világ második legnépesebb országában, amely egyre inkább regionális nagyhatalmi pozíciókra tart igényt, és ahol a gazdasági fejlődés a világon az egyik legdinamikusabb. Miközben Indiában nyugati típusú demokratikus intézmények léteznek, mára átalakult tartalmuk és működésük, és sok esetben mást értenek az egyes fogalmak alatt, mint azokban az országokban, ahol ezek a fogalmak és intézmények eredetileg kialakultak. A tanulmány leszűkíti e vizsgálódást a szekularizmus, a szekuláris állam kérdésére, amely felszámolásának lehetünk tanúi napjainkban. A folyamat bevallott célja a hindú India megteremtése. A tanulmány felvázolja a törekvés ideológiai tartalmát, eszközrendszerét, összefonódását a gazdasági-társadalmi folyamatokkal. Magyarázatot keres és részben kínál arra is, hogy miért militáns a mozgalom, miért támadja a muszlimokat és főképpen a keresztényeket. A többségi elv — e demokratikus érték — sajátos indiai értelmezésével a mozgalom és annak kiterjedt szervezeti hálózatai a vallási kisebbségek felszámolására törekednek, és ennek érdekében nem riadnak vissza brutális eszközöktől és tettektől sem. Ez a meghökkentő folyamat, miközben az ősi értékekhez és törvényekhez való visszatérést hirdeti, felhasználja a modern információs forradalom minden eszközét a megújított vallási tanok és erkölcsi törvények terjesztése és elfogadtatása érdekében, ugyanakkor megszabadítja azokat ókori formájuktól és tartalmuktól, de erőteljes nacionalizmusa érdekében állítja, hogy ugyanarról a vallásról és hagyományról van szó. A tanulmány idéz néhány példát, amelyek cáfolják ezt az állítást.A nemzetközi szakirodalommal egyetértve a szerző szerint a társadalom hinduizálását követi az állam hindúvá tétele, hiszen a politika aktorainak túlnyomó többsége azonosul a hinduizmussal, mint identitása legfontosabb elemével. Ez az azonosulás és a többségi elv együttesen pedig azt a paradox helyzetet teremti meg a mai Indiában, hogy állam és társadalom számos demokratikus elv feláldozásával a hinduizmus alapján válik egységesedő nemzetté, amely ezzel igyekszik a háttérbe tolni a társadalom gazdasági, vallási és kaszteredetű feszültségeit, és bizonyos értelemben megszilárdítja a családon belüli patriarchális viszonyokat, valamint szentesíti a társadalmi hierarchia tiszteletét.

Restricted access

Ez a tanulmány két nagyobb részből áll, amelyekben a társadalmi viszonyok fő típusaival és az egyes típusok által meghatározott társadalmi kölcsönhatásokkal foglalkozunk. A tanulmány első részében, amely a folyóirat előző számában jelent meg, először felvázoltuk a társadalmi viszonyok tipizálásának és a társadalmi kölcsönhatások magyarázatának szempontjait. Majd az egybeesési társadalmi viszonyokkal foglalkoztunk, e viszonyokon belül megkülönböztetve a közvetlenül magánjószágra vonatkozó és a közvetlenül közjószágra vonatkozó egybeesési viszonyokat. A tanulmány második részében először az ellentétes társadalmi viszonyokat elemezzük, e viszonyokon belül külön tárgyalva az olyan viszonyokat, amelyekben érdekellentét és hatalmi viszony van a felek között, illetve amelyekben érdekellentét és kiegyenlített erőviszony van a felek között. Ezt követően az azonossági társadalmi viszonyokkal foglalkozunk, e viszonyokat egyértelműen megkülönböztetve az egybeesési társadalmi viszonyoktól. Végül az egyoldalúan külsőleges társadalmi viszonyokat tárgyaljuk, e viszonyokon belül is megkülönböztetve az egybeesési és az ellentétes társadalmi viszonyokat.

Restricted access

Tanulmányunk azt igyekszik bemutatni néhány példán keresztül, hogy a név, illetve a névadási szokások milyen szerepet játszanak, milyen orientációkat jeleznek/jelezhetnek a szociokulturális térben való tájékozódás során.

Restricted access

A természetvédelem, az élőhelyek és az élővilág védelme, továbbá a környezetvédelem azonos alapokon nyugszanak, mind a négy védelmi rendszer „az élet természeti alapjait“ törekszik megóvni — nagyrészt éppen társadalomvédelmi céllal — az azokat károsító, túlhasználattal fenyegető emberi igénybevétellel szemben. A védelmi rendszer elengedhetetlen része, szervezeti-hatásköri aspektusa a jogalkalmazó, jogot kikényszerítő szervek köre (alanyi oldal). Végül az önmagában is komplex védelmi rendszernek tekinthető elem, az élet természeti alapjainak sajátos védelmi eszköze, a legjellemzőbb módon a természetvédelemhez és az élőhelyek védelméhez kapcsolódó védett területek zónarendszere kerül a vizsgálat középpontjába.

Restricted access
Authors: Annamária Kökény, Marianna Horváth and Zsuzsanna Széles

Tanulmányunk célja, hogy a háztartások pénzgazdálkodási és hosszú távú öngondoskodási szokásait elemezze az állami ösztönző rendszer tükrében. Kutatásunk kiindulópontjaként a téma elméleti hátterét vizsgáltuk meg, amely alapján a primer kutatás adatait is értékeltük. A kérdőívet, amelynek kérdéseit a háztartások sajátosságaihoz igazítottunk, összesen 578-an töltötték ki. A vizsgált sokaság alapján négy háztartástípust tudtunk megkülönböztetni: 1. tudatos öngondoskodó pénzügyi ismerettel; 2. öngondoskodó pénzügyi ismeret nélkül; 3. a mának élő; 4. öngondoskodni vágyó. A mintában szereplő háztartások közel azonosan ítélik meg az állam szerepét, szinte függetlenül pénzügyi ismereteik mértékétől. Az állami befolyásoló eszközök a háztartások megtakarítási szokásaira nem értékelhetők jelentősnek, mert ezeket a háztartások vagy nem ismerik, vagy ismerik ugyan, de nem látnak bennük lehetőségeket. Részben ebből is következik, hogy az állam nem képes hatékonyan befolyásolni a háztartásokat a különböző ösztönzőkkel az öngondoskodásra.

Restricted access

A környezeti felelősség érvényesítése tekintetében fontos kérdés a környezetjogi biztosítékok rendszere. A jognak a végrehajtás lényegi kérdéseivel is foglalkoznia kell, nem elegendő csak a felelősségi kérdésekkel. Biztosítékok és biztosítási termékek sora szolgálja a végrehajtást. Az állami finanszírozás rendszere jelentősen érinti a költségvetést, így azt fontos csökkenteni környezetjogi biztosítékokkal.

Restricted access

A világ ma elsősorban a gazdasági modernizációs folyamatban elért példátlan gazdasági teljesítménye miatt fi gyel Kínára. Ennek a gazdasági növekedésnek elkerülhetetlen következménye volt, hogy beindult a társadalom modernizációs fejlődése is. A modernizációs folyamatot támogató 1980-as és 1990-es évek reformjai és politikai döntései a városi és vidéki társadalom szerkezetében egyenlőtlenségi folyamatokat indítottak el, átalakították a foglalkozási szerkezetet, és meghatározó módon befolyásolták az egyes társadalmi csoportok gazdasági-társadalmi helyzetének alakulását. A társadalmi változások egyértelmű nyertese a középosztály, amelyre nemcsak azért érdemes odafi gyelni, mert fogyasztása óriási potenciált jelent a globalizáció folyamatában, hanem azért is, mert kialakulása és fejlődése egy sajátos úton halad.A kínai középosztály összetétele heterogén, politikai, gazdasági státusza eltérő, fogyasztási szokásai különbözőek, identitása nem egységes. Kína „sajátosan kínai típusú” társadalmának fejlődésében meghatározó szerepet az a fi atal, iskolázott középréteg tölt be, amely már nem a szocialista hagyományokon nevelkedett, hanem fogékonyabb a demokratikus értékek elfogadása iránt.

Restricted access

A tanulmányban Szingapúr és Hongkong tapasztalatai alapján azt kívánjuk meghatározni, hogy a kis, nyitott gazdaságok esetében melyek az eredményes válságkezelés lépései, és ezen lépések megtételéhez milyen előfeltételek szükségesek. A kitűzött cél érdekében előbb az Európai Unió közösségi szintű válságkezelési tapasztalatait ismerhetjük meg, majd pedig sor kerül a tárgyalt két ázsiai gazdaság részletes bemutatására, válságkezelési gyakorlatuk összehasonlítására, valamint a válságkezelés közös pontjainak meghatározására. Az ázsiai válságkezelési módszerek európai alkalmazhatóságát Észtország példáján keresztül teszteljük. Végezetül a távol-keleti tapasztalatok alapján a sikeres válságkezelés öt lépése, valamint az ezen lépések hatékony alkalmazását lehetővé tevő előzetes gazdaságpolitikai irányok kerülnek meghatározásra.

Restricted access

A környezet büntetőjogi védelmének komoly hagyományai vannak a magyar anyagi büntetőjogban. A környezetet nem károsító termelés nincs, vagy a természeti folyamatok sok területén ma még csak lehetőség, ezért nehéz megindokolni a környezeti bűncselekmények miatt a büntetés jogalapját.A büntetőjog akkor tud igazán hatékonyan működni, ha az egyéb jogágak (polgári jog, közigazgatási jog stb.) védelmi rendszereire és eszközeire komoly anyagi forrásokat biztosítunk. A tettesek megbüntetése nem jelent megoldást a környezeti ártalmakra, s megfontolandó, hogy a reparatív szemlélet (pl. in integrum restitutio) kapjon prioritást a jogkövetkezmények alkalmazásánál.A környezet büntetőjogi védelme akkor fokozható, ha a környezetvédelmi normákat az állam betartatja. A környezeti jogszabályok részben virtuális joganyagként értelmezhetők a végrehajtási deficit jelensége miatt.

Restricted access

Tanulmányunk célja, hogy bemutasson egy olyan interaktív előretekintési eljárást, amelyet egy kutatási alprojekt keretében kezdtünk el fejleszteni.Az interaktív előretekintés elképzelését az elméleti és a gyakorlati jövőkutatás kölcsönös kapcsolatát magában foglaló integrált jövőkutatás, a nyitott előretekintés és a nyitott innovációt megvalósító „élő laboratórium“ gondolatköréből merítettük. Felfogásunkban az interaktív előretekintés a különböző típusú résztvevők olyan élő hálózata, amely összekapcsolja a résztvevők közötti személyes és az on-line jövőformáló tevékenységeket. Ezt a koncepciót egy előretekintési esettanulmányban valósítottuk meg, amely a Közép-Magyarországi Régió KKV-inak lehetséges gazdasági jövőjének feltárásával foglalkozik. Az első eredmények azt mutatják, hogy a részt vevő KKV-k jövőorientáltsága közepes mértékű, a vállalkozók nem gondolják azt, hogy az innováció csodafegyver a gazdasági válság legyőzésében és az üzleti siker elérésében. Azt viszont határozottan megfogalmazzák, hogy az emberi erőforrás képzettségének üzleti szempontú kihasználása fontosabb, mint az innováció a KMR tudásgazdasága felé mutató jövők formálásában.Minthogy innovatív előretekintési eljárásunk új szociális technológiát képvisel, ezért annak eredményeit meg kell ismertetnünk elméleti és gyakorlati szakemberek széles körével. Várjuk a kritikát és a további stakeholderek részvételét az Interneten folyamatosan működő kutatási honlapunkon.

Restricted access

Ez a tanulmány két nagyobb részből áll, amelyekben a társadalmi viszonyok fő típusaival és az egyes típusok által meghatározott társadalmi kölcsönhatásokkal foglalkozunk. A tanulmány első részében először felvázoljuk a társadalmi viszonyok tipizálásának és a társadalmi kölcsönhatások magyarázatának szempontjait. Majd az egybeesési társadalmi viszonyokkal foglalkozunk, e viszonyokon belül megkülönböztetve a közvetlenül magánjószágra vonatkozó és a közvetlenül közjószágra vonatkozó egybeesési viszonyokat. A tanulmány második részében, amely a folyóirat következő számában jelenik majd meg, először az ellentétes társadalmi viszonyokat elemezzük, e viszonyokon belül külön tárgyalva az olyan viszonyokat, amelyekben érdekellentét és hatalmi viszony van a felek között, és amelyekben érdekellentét és kiegyenlített erőviszony van a felek között. Ezt követően az azonossági társadalmi viszonyokkal foglalkozunk, e viszonyokat egyértelműen megkülönböztetve az egybeesési társadalmi viszonyoktól. Végül az egyoldalúan külsőleges társadalmi viszonyokat tárgyaljuk, e viszonyokon belül is megkülönböztetve az egybeesési és az ellentétes társadalmi viszonyokat.

Restricted access

Max Weber a bahamákon

Storr, Virgil Henry: Understanding the Culture of Markets (Routledge, London and New York, 2013, xiv+149 oldal)

Author: Pál Czeglédi
Restricted access

A társadalmi háttér és az egészségi állapot közötti összefüggést számos kutatás igazolta. Ezek közül azonban csak kevés foglalkozott a kamaszkorral, ugyanis az uralkodó hipotézis az volt, hogy az egyenlőtlenségek az egész életen át kihatnak az egészségre. Több kutatás kimutatta azonban, hogy ez a hatás az életciklus alatt változik, más-más korosztályban különböző erősségű, sőt bizonyos esetekben inverz is lehet. Egyes vizsgálatok a kamaszkorúaknál az egészségi állapot “relatív egyenlősödéséről” számolnak be a gyermekkorhoz képest, más kutatások ezt azonban nem igazolták. Ebben a korban a társadalmi háttér hatása, ha nem is mutatkozik meg közvetlenül az egészségi állapotban, rejtett formában jelen van, többek között az alkoholfogyasztás, dohányzás és a mentális jóllét egyenlőtlenségeinek formájában, amelyek felnőttkorban mediátor változókként játszhatnak szerepet. A kutatás kérdőíves adatfelvételére (N=501) Debrecenben, a 20122013- as tanév második féléve folyamán került sor, négy középiskola bevonásával. A társadalmi státuszt a szülők legmagasabb iskolai végzettségével és alkalmazási minőségével (objektív mutatók), valamint a társadalmi helyzet önbesorolásával (szubjektív mutató) mértük. A kutatásban függő változóként a mentális jóllét mérésére alkalmazott skálák, a diákok dohányzását és alkoholfogyasztását mérő dichotóm változók szerepeltek. Eredményeink szerint mind az objektív, mind a szubjektív társadalmihelyzet-mutatók összefüggnek a középiskolások jóllétével; legerőteljesebb a szubjektív mutató szerepe. A dohányzás esetében csak az anya alkalmazási minőségével, az alkoholfogyasztásnál egyik társadalmihelyzet-mutatóval sem sikerült összefüggést kimutatni.

Restricted access

A tanulmány első része a Bibó István politikaelmélete központi tételének tartott félelem-koncepcióját szembesíti két kultúrtörténetileg jegyzett gondolkodó, Henri Bergson és Geert Hofstede összemberiség relevanciájú doktrínájával. Rámutat a mindhármuknál közös filozófiai problémafelvetésre: az emberré válás evolúciós lépésével megjelent értelmi előretekintésben adott félelem hogyan játszott közre mind az erkölcsi-vallási, mind a politikai jelenségek megalapozásában. Kimutatja, hogy míg Bergson és Bibó csak a római birodalmi örökségből kifejlődött keresztény kultúrát tartja a társadalomszerveződés összemberiség érvényű megoldásának, Hofstede már soktucatnyi nemzeti kultúra értékrendszerének empirikus vizsgálatából arra következtet, hogy ennek egyenrangú, sőt lehet, hogy a jövőre nézve ígéretesebb alternatívája a kínai kultúratípus a nyugatitól diszparát értékrendszerével. Emlékeztet, hogy míg a római eredetű nyugati értékrendszer egyik fő dimenziója a bizonytalanságkerülés, melynek magas intenzitású változattípusát a mediterrán országok (és mi, magyarok is), alacsony változatát pedig az angolszászok és a skandinávok mellett épp Kína és a jelentősebb kínai populációval rendelkező országok képviselik, addig az utóbbiak empirikus vizsgálatából előbukkant vizsgálati dimenzió, a hosszú távú orientáció (takarékosság és az orto-doxia helyett az orto-praxis általi vezéreltetés) intenzitásfokozataiban az erős Kínával ellentétes póluson az angolszászok gyenge és szélső negatív értékben az Egyesült Államok kultúrája helyezkedik el. A rövid távú orientáció egyik látens (kontra-intuitív és csupán empirikusan felszínre hozhatott) jellemzője a vallási, politikai és gazdasági fundamentalizmus, amely igyekszik elkerülni a jövőért való felelősséget, Isten vagy a piaci erők kezébe helyezve azt. A „három bölcs” egymással való szembesítéséből levonható néhány társadalom- és gazdaságpolitikai következtetést tanulmányunk második felében hozzuk.

Restricted access

A globalizáció hatására beköszöntő és gyors sebességű ciklonként továbbgyűrűző információs kor, a fogyasztói társadalmak életünk részévé váltak. Az információs eszközök nélkül földi létünk mára szinte elképzelhetetlen, leginkább azon korosztályba tartozók számára, amelynek tagjai beleszülettek a digitális korba. Ezt a generációt, mely szorosan követi az Y generációt, az információs szakemberek Z generációnak, internet generációnak, vagy D-nek (digital) nevezték el, éreztetve a korcsoportba tartozók közös jellemzőjét.Ahogy az információs társadalom egyre modernebbé válik, úgy nőnek a generációk információszerzési és kulturális szokásai közötti különbségek, mely az idősebb generációk képviselőiben előítéleteket ébreszt. A helyzet azonban korántsem vészjósló, az információs társadalom egyben innovációs társadalom is, mely már önmagában generálja az áthidaló megoldásokat.

Restricted access

Az elmúlt években tapasztalható világgazdasági helyzet felértékelte a versenyképesség fontosságát, előtérbe helyezve ezzel az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó törekvéseket az Európai Unióban. Jelen cikk játékelméleti és közgazdasági keretben vizsgálja a jogrendszer tranzakciós költségekre kifejtett hatásmechanizmusát, melyhez a kiindulási alapot a tranzakciók során jelentkező elköteleződés hitelessége adja. Az így felmerülő ígéretek és fenyegetések szempontjából elengedhetetlenül szükséges a megfelelő formális és informális intézmények megléte. A szabályozási környezet direkt és — a társadalmi bizalmon keresztül — közvetett módon is befolyásolja a tranzakciók költségét. A jogszabályok átláthatóvá, igazságossá és hatékonnyá tételével kereskedelemösztönző környezet hozható létre, mely növeli az adott gazdaság versenyképességét.

Restricted access

A társadalmi helyzet fogalma meglehetősen tisztázatlan és sokértelmű fogalom a mai szociológiaelméleti irodalomban. E tanulmány első részében röviden a szociológia klasszikusainak, nevezetesen Marxnak és Webernek a felfogására utalunk. A második részben azt hangsúlyozzuk, hogy a társadalmi helyzet fogalmának különböző értelmezései szorosan kapcsolódnak a különböző szociológiai szemléletmódokhoz; és ebből a szempontból megkülönböztetjük a társadalmi helyzet fogalmának normativista, a strukturalista szemléletmódra jellemző kategoriális és konfliktuselméleti, kreativista, racionalista és hálózatelméleti értelmezését. Az egymástól nagyon különböző felfogások általában értelmezhetők úgy, hogy a társadalmi helyzet bizonyos értelemben a társadalmi viszonyok rendszerében elfoglalt helyzet. Azonban ahogyan a különböző szemléletmódokat képviselő szerzők különbözőképpen értelmezik a társadalmi viszony fogalmát, különbözőképpen értelmezik a társadalmi helyzet fogalmát is.

Restricted access

Kovách Imre: A vidék az ezredfordulón. A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai

MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet — Argumentum Kiadó, Budapest, 2012, 244 oldal)

Author: Zsófia Batta
Restricted access

Az új magyar polgári törvénykönyv új intézményeket vezet be a magyar jogrendbe. Ilyen például a gyűlöletbeszéd. Az új magyar Ptk. (amely még csak törvényjavaslat) azt a kereskedelmi szemléletet hangsúlyozza, amely a mai Magyarország szocioökonómiai működését áthatja. Eszerint egy gyors döntés jobb, mint egy hosszan elnyúló, az anyagi igazságosságot kutató eljárás. Az új magyar polgári törvénykönyv figyelembe veszi, hogy felgyorsult társadalmunknak nagyobb szüksége van eljárásjogi igazságosságra, mint anyagi jogi igazságosságra. A polgári törvénykönyvnek minden eddiginél jobban kell alkalmazkodnia „az idő pénz” szóláshoz. Az új Ptk.-ba foglalt polgári anyagi jogot úgy alkották, hogy jól szolgálja ezt a szemléletváltást. Például a fogyasztó érdeke előbbre való, mint a gyártó vagy a forgalmazó érdeke; az extrajudiciális konfliktusrendezés jobb, mint a bírósági út igénybevétele; fontos, hogy az egyének az érdekeiket maguk is védelmezzék, mert később, a bíróság előtt ezt nehezebben és kevesebb sikerrel tehetik.

Restricted access

Szokásos megközelítések szerint fennállásukat az ‘emberi jogok’ az emberiség közös meggyőződésének köszönhetik. Ennek megfelelően jogosultságok ezek, amikről hisszük, hogy ember volta csupasz tényénél fogva minden emberhez bármiféle kormányzati közreműködés nélkül hozzátartoznak. Meghatározásai egyik pólusán az egyén áll, akit személyes minőségében alapvető jogosultságként ez eleve megillet, másik pólusán pedig az állam (kormányzat és politikai intézményrendszer), amelynek e fölött, ennek korlátozására nem lehet hatalma. Ilyen módon nem egy fennálló szabályozásban már lefektetett követelményrendszer merő aktualizálásáról vagy újrafogalmazásáról van szó, hanem arra irányuló igényről, hogy az akként meghirdetett várakozás hivatalosan elismertetve ennek megfelelő intézményes jogi védelmet nyerjen. Paradoxikusan szólva tehát az az ‘emberi jog’, ami éppen nem jog, s ekképpen nem része, következménye vagy vonatkoz(tat)ása bármiféle fennálló jognak. Vagyis pontosan azért ‘emberi jog’, mert még nem jog. Ilyen módon ez semmiféle normativitással — hatállyal, érvénnyel, bármiféle formális következmény-levonás, azaz tényleges szankcionálás lehetőségével — nem rendelkezik. Ami hatást pedig reálisan gyakorol, az annak hatása lesz, hogy fennállását, létét, relevanciáját hányan és hogyan, mekkora hangerővel és tömegbefolyással állítják. Ezért is nem véletlen a megnevezés: ‘emberi jog’. Hangzatos hívószó, mely jelentéstani elemzésben diszfemizmusnak nevezhető: olyan kifejezés, ami — ellentétben az eufemizmussal — kifejezett valójánál többet (nyelvészeti általánosságban: kellemesebbet, megragadóbbat vagy éppen ártóbbat, taszítóbbat) sugall magáról. Ebből viszont az következik, hogy mihelyst megvalósul, vagyis úgynevezett emberi jogból valóságos joggá válik, ‘emberi jog’-ként állított gyökere — múltja és minősége — rögvest elenyészik. Hiszen joggá válásával szerzett normativitása tételezettségből fog származni, függetlenül bármiféle előzménytől. A nyelvi aktus elmélete mára feltárta a minden emberi beszédmódot egyebek közt átható ideologikus célzatot: emberi kommunikációnkban nemcsak leírunk, s leírtat akként megnevezünk, de egyszersmind világképet alakítunk, melynek során egyszersmind cselekszünk, mert performatív aktusként valami e nélkül társadalmilag nem létezőt létezővé vagy megragadhatóvá teszünk. Az emberi jogi ideológia mára olyannyira világméretű cselekvési program lett, hogy a joggá tett ‘emberi jogi’ követelést is immár emberi joginak nevezzük.

Restricted access

Dolgozatom célja, hogy feltárjam, milyen társadalmi (szocioökonómiai, szociokulturális), környezeti és egyéni tényezők játszanak szerepet abban, hogy milyen rendszerességgel sportol egy hallgató a partiumi térségben, s ezáltal hogyan lehetne több hallgatót bevonni a rendszeres sportolásba. E kérdés megválaszolásához egy három elméleti pillérből álló megközelítést alkalmaztam: Bourdieu tőke- és habituselmélete, Hradil társadalmi miliőkről szóló és Bandura szociális tanulás elmélete. Az elemzéshez a HERD-kutatás kérdőíves felméréséből származó adatbázist használtam fel (N=2619). A többlépcsős lineáris regresszió eredményei szerint a nem és az objektív anyagi helyzet mint szocio-demográfiai változók, illetve a sportolás fontossága iránti attitűdök, a sportrendezvények látogatása és a legjobb barát sportolása mint szubjektív, szellemi, környezeti tényezők befolyásolják azt, hogy egy hallgató milyen gyakran sportol. Az eredmények elsősorban Hradil elméletét támasztották alá, ugyanakkor igazolták részben Bourdieu elméletét is a gazdasági tőke hatásának hangsúlyozásával. A legjobb barát sportolásának hatása jól mutatja Bandura szociális tanulás elméletének érvényességét a kortársak körében.

Restricted access

A „virtuális”, „virtualitás” fogalmának jelentései. „Virtuális valóság” alkalmazások az iparban, kibertér a mindennapi életben az internet révén. A virtualitás tágabb értelmezése: digitális tömegmédia, internet, web 2.0. A tér és az idő relativizálódása, globalizáció, „új gazdaság”, hálózati társadalom. A munka és a szervezetek világának átalakulása: rugalmasság, a foglalkoztatás új formái, „portfólió vállalat”. A virtuális együttműködés kulcsfontosságú sikertényezői: az infokommunikációs technika megfelelő használata, bizalom a teamtagok és vezetőjük között, a kulturális különbségek áthidalása. A távolból irányító vezető előtt álló kihívások: erőforrások biztosítása, a célok teljesítésén alapuló kontrollmechanizmus kiépítése, motiválás és a csoportdinamikai problémák (pl. személyközi konfliktusok) kezelése. Folyamatosság és megszakítottság a vezetési funkciókban és a vezetői szerepekben, összehasonlítva a hagyományos menedzsmentet a virtuálissal.

Restricted access