Browse Our Social Sciences Journals
In the broadest sense, social sciences encompass society, human behavior, and its influence on the world. Social sciences help understand how society works, ranging from the causes of unemployment, economic growth, what makes people happy, and so on. The information it provides is vital for governments and policymakers, non-governmental organizations, and local authorities.
Social Sciences and Law
Abstract
The following paper examines a text found under the title actio de in rem verso of the Digest. The Roman archetype of modern direct and indirect representation can be discovered in the short fragment — consisting of only two sentences. Africanus compares the management of the dependant and independent representative in the assessment of a specific case (borrowing for the benefit of the represented). The representatives undertook to administrate someone else's affairs with the same aim, but the legal effects of their actions show differences in several aspects. The analysis attempts to reconstruct the fact pattern and to provide a possible solution to the arising legal problems.
A Birodalom visszavág – A természetben bekövetkező egyes változások hatása a turizmusra
The Empire strikes back – The impact of certain changes in nature on tourism
Az ökoturizmus egyensúlyának fenntartása lényeges, többek között azon kérdések megválaszolásában, hogy vajon síelhetnek-e még az unokáink, és meddig láthatunk ép korallzátonyokat, vagy élvezhetjük egy közeli erdő békés nyugalmát. A fogyasztók mértékletességgel vagy időszakos lezárásokkal adhatnak időt a természetnek a megújulásra. Jelen cikk másodlagos adatelemzéssel arra keresi a választ, hogyan reagál a környezet a nemzetközi és a hazai turizmusra, milyen lépéseket tehet az ember, hogy a biodiverzitás helyreálljon, valamint a természeti folyamatok milyen hatással vannak a természetet fogyasztó turizmusra. A turista döntése általában összetett információelemzési és értékelési folyamat eredménye. A szabadidős turizmus bizonyos szegmenseiben az utazás bekövetkeztét és célját meghatározhatják olyan „last minute” tényezők, mint a pillanatnyi időjárás vagy az elkövetkező néhány napra vonatkozó meteorológiai előrejelzés. A klíma mint külső tényező globális változása alapvetően átalakíthatja a nemzetközi turisztikai piac keresleti és kínálati jellemzőit. A turizmus egyszerre okozója és elszenvedője a természetben bekövetkező változásoknak. Az ember által előidézett negatív externáliákra a természet is reagál, helyenként visszavág – éghajlati és domborzati változásokkal, járványokkal, természeti katasztrófákkal, illetve az állat- és növényvilág átrendeződésével, amelyek átrajzolják a turisztikai térképeket is.
Élelmiszer-biztonsági kockázatok a globalizálódó turizmus és vendéglátás árnyékában
Food safety risks in the shadow of globalized tourism and hospitality
A Covid–19-világjárvány megfékezésére bevezetett korlátozások és utazási tilalmak szinte egyik napról a másikra lehetetlenítették el a turizmust. Jelen tanulmány célja, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) jelentése alapján képet adjon az utazáshoz kapcsolódó, élelmiszer-eredetű megbetegedésekről. A Covid–19 miatti korlátozások enyhítése és a konszolidálódó turizmus következtében 2022-ben az utazással összefüggő – állatról emberre terjedő, élelmiszer-eredetű – megbetegedések száma az előző évhez képest növekedést mutatott, a két legjelentősebb megbetegedés esetében azonban a világjárvány kitörése előtti szintnek csak nagyjából felét érte el. Tanulmányunkból a négy legjelentősebb fertőzés esetében az utazással összefüggő megbetegedések és a megbetegedésekben érintettek származási országai is kirajzolódnak.
„Horgász a pácban” – A természetkárosító cselekmények és a turizmus kapcsolata
“Poacher in the net” – The relationship between environmental crime and tourism
A tanulmány a hazai helyzet értékelésén és néhány nemzetközi példán keresztül azt vizsgálja, hogy a turizmus régóta kutatott negatív fizikai hatásai közül a természetkárosítási esetek összefüggésbe hozhatók-e a turistákkal. A tanulmány tárgyalja a hazánk belföldi és nemzetközi turizmusához kapcsolódó, abból eredeztethető természetkárosítási tevékenységek jogi szabályozását. A szerzők a nyilvános adatok alapján – a turizmussal kapcsolatba hozható természetkárosítási cselekmények adatainak elemzése mellett – szakirodalom feldolgozásával vizsgálták, hogy a látogatók által (is) károsított természet milyen formában hat a turizmusra, van-e esély az egyensúly megteremtésére. Az eredmények nem túl kedvezőek, de a tudományos igényesség megkövetelné a további, mélyrehatóbb vizsgálatokat.
A klímaváltozás turisztikai célú személyközlekedési szokásokra gyakorolt hatásainak vizsgálata
Examining the impacts of climate change on passenger transport patterns and options, with a special focus on tourist mobility
A környezeti fenntarthatóság egyre hangsúlyosabb témakör valamennyi tudományterületi megközelítésben. A személyközlekedés, illetve a turisztikai célú helyváltoztatások ökológiai lábnyoma jelentős, emiatt elengedhetetlen a káros externáliák visszaszorítását elősegítő technológiai megoldások és változó fogyasztási mintázatok vizsgálata. Tanulmányunk egy szakirodalmi áttekintés keretében szintetizálja a klímaváltozást ellensúlyozó megoldásokat, feltörekvő trendeket és diszruptív személyközlekedési innovációkat. A szekunder kutatás ezáltal elősegíti a témakört érintő dilemmák rendszerezését, a szakpolitikai döntések előkészítését, valamint további, empirikus kutatások előkészítését.
Környezetbiztonsági kihívások a városi turizmusban
Environmental safety challenges in urban tourism
A városok szerepe kiemelkedő mind a kultúra, mind a gazdasági élet és a népesség koncentrációjának szempontjából, és egy város mint lakóhely, munkahely, szolgáltatási központ, közlekedési csomópont, befektetési célpont, rendezvényhelyszín és mint desztináció különösen érdekes a környezetbiztonság szemszögéből is. A városi turizmus vendégköre sokrétű, az üzleti utazók és a kulturális turisták mellett a barát- és rokonlátogatások, valamint a helyi lakosság általi szabadidős fogyasztás is jellemző. A városi desztinációk népszerűségének növekedésével a túlturizmus környezetre és életminőségre gyakorolt negatív hatásai is megjelenhetnek. Jelen tanulmány a városi turizmus sajátos környezetbiztonsági aspektusait, kihívásait és jó gyakorlatait vizsgálja hazai és nemzetközi példákon keresztül.
A környezetvédelmi jogi normák és a zöldre festés a turizmusban – A greenwashing jelenség és szabályozási háttere
The greenwashing phenomenon and its legal regulatory background
A környezet védelme mind a vállalkozások, mind a fogyasztók számára központi jelentőségű kérdéssé vált. Így napjainkban a vállalati kommunikáció egyik fontos eleme, hogy felhívják a figyelmet termékeik, szolgáltatásaik készítésének környezetet óvó, fenntartható aspektusaira. A vállalatok azonban profitorientáltak, céljuk a fogyasztók megnyerése, és nem riadnak vissza attól, hogy zöldbe burkolt, sokszor teljesen üres frázisokat segítségül hívva tegyenek szert több utasra, nagyobb bevételre.
Cikkünk célja, hogy bemutassa ezt a jelenséget a turizmus területén, és rávilágítson a „zöldre festés” szabályozási hátterének nehézségeire, miközben rövid áttekintést is adunk a környezetvédelmi tárgyú normák és kezdeményezések tekintetében.
A természeti erők okozta katasztrófák hatása a turizmusra: Esettanulmányok
The impact of disasters caused by natural forces on tourism: Case studies
Magyar és idegen nyelvű szakirodalmakból kiválasztott gyakorlati példák bemutatásán keresztül azt vizsgáltuk, hogy a természeti erők okozta katasztrófák milyen hatással vannak a turizmusra. A katasztrófákat két csoportba soroltuk: megkülönböztettünk belső és külső erők okozta katasztrófákat (ezek a most vizsgált, szűkebb értelemben vett természeti katasztrófák), valamint antropogén eredetű eseményeket. Az előbbiek öt nagyobb kategóriáját különítettük el: geológiai jellegű katasztrófák, geomorfológiai jellegűek, hidrológiai események, meteorológiai/klimatológiai katasztrófák és kozmikus veszélyek. Az esettanulmányok feldolgozása során pozitív megerősítést kapott az a kutatási hipotézisünk, miszerint a természeti katasztrófák igen jelentős, általában – de nem kizáró módon – negatív hatással vannak a turizmusra.
