Browse our Medical Journals - AKJournals

Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.

Medical and Health Sciences

You are looking at 91 - 100 of 14,360 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Abstract

Objective

To investigate the rates of problematic mobile phone use (PMPU) and chronotypes in young adults, and examine the associations of PMPU with chronotypes, as well as its gender differences. Furthermore, we explored the moderating role of PER3 gene DNA methylation on the associations.

Methods

From April to May 2019, a total of 1,179 young adults were selected from 2 universities in Anhui and Jiangxi provinces. The Self-rating Questionnaire for Adolescent Problematic Mobile Phone Use (SQAPMPU) and reduced Morningness-Eveningness Questionnaire (rMEQ) were adopted to investigate PMPU and chronotypes in young adults, respectively. Moreover, 744 blood samples were collected to measure PER3 gene DNA methylation. Multivariate logistic regression models were established to analyze the associations between PMPU and chronotypes. Moderating analysis was used to determine whether PER3 gene DNA methylation moderated the relationships between PMPU and chronotypes.

Results

The prevalence of PMPU, morning chronotypes (M-types), neutral chronotypes (N-types), and evening chronotypes (E-types) of young adults were 24.6%, 18.4%, 71.1%, and 10.5%, respectively. Multivariate logistic regression results indicated that PMPU was positively correlated with E-types (OR = 3.53, 95%CI: 2.08–6.00), and the association was observed only in females after stratified by gender (OR = 5.36, 95%CI: 2.70–10.67). Furthermore, PER3 gene DNA methylation has a negative moderating role between PMPU and chronotypes and has a sex-based difference.

Conclusions

This study can provide valuable information for the prevention and control of circadian rhythm disturbance among young adults from the perspective of epidemiology and biological etiology.

Open access
Imaging
Authors:
Norbert Pásztor
,
Dániel Veréb
,
István Előd Király
,
Zsigmond Tamás Kincses
,
András Palkó
,
Gábor Németh
,
Zoltán Bajory
, and
Zsuzsanna Fejes

Abstract

Purpose

To identify the most predictive ultrasound parameters for the assessment of male infertility by a multiparametric study.

Materials and Methods

A total of 64 males were recruited in the study group and 14 men in the control group. At first, grey-scale and color and Power Doppler ultrasonographic imaging was used to analyze testicular morphological characteristics and detect intratesticular abnormalities. Various ultrasound parameters of B-mode US and strain-elastography were related to total sperm count (TSC).

Results

The prevalence of varicocele was not significant (P = 0.33), though presented a 2.53-fold odds ratio The strain ratios of both testes, the volume of the left testis and the size of the left appendix were most associated with the results of semen analysis according to a Variable Importance in the Projection (VIP) score of >1. The first latent variable from the PLS analysis explained a significant amount of variance in TSC, concentration, and motility parameters (P < 0.0002) and showed that bilateral strain ratio, the size of the testis, and the volume of left appendix were the most significant US predictors of the pathological semen and sperm cell features.

Conclusions

Our results showed that B-mode US with strain elastography is among more sensitive US approaches in evaluating male fertility.

Open access

A csecsemőtáplálás legfontosabb kérdései 100 évvel ezelőtt és napjainkban

Principal aspects of infant nutrition 100 years ago and today

Orvosi Hetilap
Author:
Tamás Decsi

A pécsi Gyermekgyógyászati Klinika 1924-ben kezdte meg működését, a klinika első igazgatója a magyar gyermekgyógyászat egyik legkiemelkedőbb alakja, Heim Pál (1875–1929) volt. Heim Pál tudományos kutatóként és gyakorló gyermekorvosként egyaránt mélyrehatóan foglalkozott a csecsemőtáplálás kérdéseivel. Szinte sorra vette az anyatej és az annak hiányában felhasználható tehéntej különböző makronutriens összetevőit a csecsemőtáplálásban történő alkalmazhatóságuk szemszögéből, és vizsgálatainak eredményeiről a kor legjelentősebb gyermekgyógyászati tudományos folyóirataiban számolt be. Napjainkban nem a makronutriensek, hanem a csecsemőtápszert kis mennyiségben kiegészítő, biológiailag aktív összetevők állnak a csecsemőtáplálási kutatások középpontjában. A probiotikumok és a prebiotikumok a csecsemő székletflórájának befolyásolása útján, míg a legfontosabb ómega-3 hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsav, a dokozahexaénsav összetett lipidek alkotóelemeként fejthet ki kedvező egészségi hatást a csecsemő szervezetében. Az elmúlt három évtizedben közel azonos számú, nagyjából 150 és 200 közötti, azaz évi 5–6 randomizált, kontrollált vizsgálat tanulmányozta a probiotikumok, a prebiotikumok és a dokozahexaénsav csecsemőtápszerbe történő beillesztésének hatásait (196, 148 és 153, sorrendben). Míg azonban a probiotikumok és a prebiotikumok esetében határozott tudományos testületi állásfoglalások nem születtek, addig a dokozahexaénsavnak a csecsemőtápszerbe történő kötelező beépítésére törvényerejű hatósági előírást fogalmaztak meg, legalábbis az Európai Unió államaira vonatkozón. A dokozahexaénsavnak a csecsemőtápszer elengedhetetlen alkotórészeként való elfogadását nagyban megkönnyítette, hogy míg a dokozahexaénsav esetében egy kémiailag pontosan meghatározott vegyületről van szó, addig a probiotikumok és a prebiotikumok fogalma nagyszámú, különböző anyagot foglal magában. A pécsi Gyermekgyógyászati Klinika fennállásának centenáriuma alkalmából összefoglalóan megállapítható, hogy a csecsemőtáplálás kérdéseinek tanulmányozása a klinika tudományos kutatómunkájának és gyakorlatot fejlesztő tevékenységének igen eredményesen művelt területe volt nemcsak 100 évvel ezelőtt, hanem a közelebbi múlt évtizedeiben is. Orv Hetil. 2024; 165(22): 843–850.

Open access

A derék- és medenceövi fájdalmat befolyásoló tényezők vizsgálata várandósság alatt és a szülést követő egy évben

Examination of factors influencing lumbopelvic pain during pregnancy and in the first year post partum

Orvosi Hetilap
Authors:
Olívia Dózsa-Juhász
,
Judit Kullai
,
Zsófia Kovács-Szabó
,
Viktória Prémusz
,
Alexandra Makai
, and
Márta Hock

Bevezetés: Gyakori jelenség a terhesség alatti hát- és kismedencei fájdalom, amely befolyásolja az anya közérzetét és jóllétét a terhesség ideje alatt, valamint a szülés után is. Célkitűzés: Célunk az volt a kutatásunk során, hogy vizsgáljuk a derék- és medenceövi fájdalmat befolyásoló tényezőket a terhesség alatt, valamint a szülést követő egy évben. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkban 220 (átlagéletkor: 40,44 ± 4,93 év) egy éven belül szült nő vett részt. A kérdőívcsomag általános és női egészségi állapotra irányuló kérdéseket foglalt magában, valamint önálló, validált kérdőívekként tartalmazta a Nemzetközi Fizikai Aktivitás Kérdőív rövidített változatát, az Oswestry Rokkantsági Indexet, valamint a Pelvic Girdle Questionnaire-t. Az általunk használt statisztikai szoftverek a Microsoft Office Excel 2016, valamint a Statistical Package for Social Sciences 28.0 verziók voltak, a szignifikanciaszint p<0,05 értékként került meghatározásra. Eredmények: A terhesség előtti és alatti derékfájdalom erősségének mértékét mérő vizuális analóg skála pontszámai között szignifikáns különbség mutatkozott (p<0,001), a terhesség alatti és utáni pontszámok között azonban nem jelentkezett szignifikáns eltérés (p = 0,201). Pozitív irányú, szignifikáns volt a kapcsolat a derékfájdalom mértéke és az Oswestry Rokkantsági Index pontszámai között (r = 0,679; p<0,001), valamint a terhesség alatti derékfájás erősségének mértékét kifejező vizuális analóg skála pontszámai és a terhesség alatti testtömegindex között (r = 0,135; p = 0,045). A „rendszeresen sportoló” és „rendszeresen nem sportoló” csoportok Pelvic Girdle Pain Questionnaire pontszámait összehasonlítva szignifikáns különbség mutatkozott (p = 0,028). Megbeszélés: Kutatási eredményeink nagymértékben párhuzamba vonhatók, illetve alátámaszthatók a nemzetközi szakirodalomban fellelhető eredményekkel. Következtetés: A kutatás eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a terhesség alatti derék- és medenceövi fájdalmat befolyásolja és meghatározza a fizikai aktivitás szintje, valamint a testtömegindex. Beavatkozás nélkül a fájdalom a szülést követően is fennáll. Orv Hetil. 2024; 165(22): 859–865.

Open access

Péczely Ignác öröksége: a colobomától a mesterséges intelligenciáig

The legacy of Ignác Péczely: from coloboma to artificial intelligence

Orvosi Hetilap
Authors:
Tibor Rák
and
Adrienne Csutak
Open access

A termékenységtudatosságon alapuló módszerek lehetőségei a családtervezésben

The possibilities of fertility awareness methods in family planning

Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Kovács
,
Balázs Bálint
,
Márton Keszthelyi
,
Anna Vizer
,
Csilla Kállay
, and
Henrik Szőke

A spontán fogamzást támogató, a meddő párok reprodukciós képességét helyreállító irányzat azok számára igyekszik segítséget nyújtani, akik az asszisztált reprodukciós technikákat nem kívánják igénybe venni, vagy azok alkalmazásával korábban nem jártak eredménnyel. E megközelítés neve angolul restorative reproductive medicine (RRM), magyarul termékenységet helyreállító medicina. A természetes családtervezési módszer a termékenységet az egészség egyik jelének tekinti. A termékenységtudatosságon alapuló módszerek segítik a családtervezést, ajánlják egyes testi változások, például a méhnyaknyák napi nyomon követését és értelmezését. Ezek a változások tükrözhetik a női termékenységi ciklus hormonális változásait, elősegítik az ovuláció azonosítását a papíralapú vagy elektronikus ciklusnaptárakban (Creighton, Fertilitási Oktatás és Orvosi Kezelés, Billings, Sensiplan). A termékenységtudatosságon alapuló módszerek nemcsak a vallási meggyőződésűek számára lehetnek fontosak, hanem minden motivált, egészséges pár számára is ajánlhatók. A ciklustáblázatokból nyert információk felhasználhatók a krónikus állapotnak tekintett meddőség diagnosztikájának kiegészítéséhez és az egyes kezelések nyomon követéséhez is. A módszereket a meddőséggel küzdő párok önállóan is használhatják, időzített együttlétek meghatározása céljából a várandósság eléréséhez. Hatékony alkalmazásukhoz javasolt, hogy képzett oktatóktól kapott információk alapján történjék a használatuk. A módszerekben közös szempont, hogy a házaspár közös felelősségévé teszik a gyermekáldás kérdését, a férfi és a nő közti megértést és a kommunikációt hangsúlyozva. Sajnos a termékenységtudatosságon alapuló különböző módszerekről viszonylag kevés információ érhető el az orvosképzésben. A módszer a normális fiziológiás termékenység helyreállítására törekszik, a termékenységtudatossági módszerek használatát gyógyszeres, műtéti kezelésekkel kiegészítve, tehát mindenre, ami nem asszisztált reprodukciós technológia. A ciklusnaptárak a hormonális alapú testi változások nyomon követésével lehetővé teszik a nő számára az ovulációs ciklus és a termékeny időszak beazonosítását. Ennek segítségével a házaspár megértheti, fenntarthatja, javíthatja a nő reproduktív egészségét, gyarapíthatja önismeretét. Ilyen szakrendelések a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Asszisztált Reprodukciós Centrumában és a Budai Irgalmasrendi Kórház Keresztény Családi Centrumában működnek. Orv Hetilap. 2024; 165(22): 851–858.

Open access

Vándorlép csavarodása gyermekkorban – 3 eset ismertetése

Torsion of the wandering spleen in childhood – report of 3 cases

Orvosi Hetilap
Authors:
Rebeka Rónaky
,
András Farkas
,
György Lazáry
,
László Farkas
,
Gabriella Mohay
, and
Attila Vástyán

A vándorlép gyermekkorban ritkán előforduló fejlődési rendellenesség, melynek lényege, hogy a lépet a has bal felső kvadránsában rögzítő szalagok vagy lazák, vagy hiányoznak. Ez az anatómiai környezet kedvez a lépcsavarodásnak, mely a leggyakoribb szövődmény vándorlép esetén. Ammenyiben vándorlép igazolódik, műtétre van szükség. Két műtéti stratégia közül választhatunk: megtartjuk és fixáljuk, vagy egyértelmű infarktus esetén eltávolítjuk a lépet. A szerzők egy 16 éves periódust (2004–2020) tekintenek át, amelynek során két intézetben három gyermeket kezeltek lépcsavarodás miatt. A hasi panaszok kezdetétől 12–48 órán belül történt hasi ultrahangvizsgálat. A gyermeksebészeti vizsgálatok előtt a gyermekek székrekedés gyanúja miatt mindhárom esetben béltisztító kezelést kaptak, mivel az első észlelők a vándorlépet kitapintva skybalának tartották. A képalkotó vizsgálatok ectopiás helyen lévő lépet igazoltak, és felvetették a lépcsavarodás gyanúját. Nyitott műtét során mindhárom esetben lépmegtartó műtét történt. Posztoperatív szövődmény nem alakult ki. A megtartott lépek életképességét illetően nyomon követéses vizsgálatok történtek. Orv Hetil. 2024; 165(22): 866–871.

Open access
Physiology International
Authors:
Lidiane Orlandi
,
Merelym K Oliveira
,
Fernando Vitor-Vieira
,
Fabiana C. Vilela
, and
Alexandre Giusti-Paiva

Abstract

This study explored the effects of fructose-induced obesity and metabolic disorders on peripheral inflammatory hyperalgesia, employing quantitative sensory testing with the von Frey test and measuring paw edema to assess inflammatory responses. Wistar rats were administered water or 10% fructose solution ad libitum over a period of 5 weeks. After intraplantar administration of inflammatory agents such as carrageenan (1 mg/paw), lipopolysaccharide (LPS; 100 µg/paw), or prostaglandin E2 (PGE2, 100 ng/paw), we conducted mechanical hyperalgesia tests and paw edema evaluations. The fructose diet resulted in dyslipidemia, elevated insulin and leptin plasma levels, insulin resistance, and increased epididymal and retroperitoneal adiposity compared to control animals. In response to inflammatory agents, the fructose group displayed significantly enhanced peripheral hyperalgesia and more pronounced paw edema. Our results demonstrate that fructose not only contributes to the development of obesity and metabolic disorder but also exacerbates peripheral inflammatory pain responses by enhancing prostaglandin sensitivity.

Restricted access