Browse our Medical Journals - AKJournals

Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.

Medical and Health Sciences

You are looking at 101 - 110 of 14,254 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A negatív nyomással végzett sebkezelés (NPWT) alkalmazása potenciálisan letális állapotokban

The application of negative pressure wound therapy (NPWT) in potentially lethal conditions

Magyar Sebészet
Authors:
László Bor
,
Vivien Koleszár
,
Géza Telek
,
Csaba Polányi
,
Judit Erdős
,
András Rácz
,
Tamás Varga
,
Artúr Seli
,
Zsolt Révész
, and
Ferenc Ender

Bemutatásra kerülő esetünkben egy 47 éves, generalizált septicus állapotú férfi beteg komplex terápiás megoldást igénylő kezelését ismertetjük, negatív nyomásterápia segítségével (NPWT). A páciens kezeletlen diabéteszes láb szindróma talaján kialakult szepszis, fasciitis necrotisans klinikai-radiomorfológiai képével került osztályunkra, akinél sürgősséggel feltárást, az alsó végtag valamennyi kompartmentjét érintő fasciotomiát végeztünk, NPWT-kezelést indítottunk. Kezelése során a beteg állapotát súlyosbító szövődmények léptek fel: Curling-fekély, toxicus epidermalis necrolysis (TEN). A fascitis kapcsán kialakult kb. 6% TBSA (total body surface area) kiterjedésű hámhiányt a TEN-szindróma további epidermális állományvesztéssel tovább súlyosbította. Állapotstabilizálást, kezdeti lokalis kontroll biztosítását követően a hámhiányos felület csökkentése érdekében a sebeket szűkítettük, a feltisztult sebalapok fedése 1:3 arányban hálósított félvastag bőr transzplantációjával történt. Az NPWT-kezelést a transzplantációt követően is folytattuk. A beteg három hónapos intenzív osztályos és sebészeti kezelést követően sebészi szempontból meggyógyult. A negatív nyomásterápia korai – a kórlefolyásnak megfelelő – adekvát üzemmódban és fedési technikával történő alkalmazása a végtagvesztéssel és életveszéllyel járó nagy fokú hámhiány esetében hatékony eszköznek bizonyult. A multidiszciplináris terápiának köszönhetően betegünk sebészeti alapbetegségét sikeresen gyógyítottuk, azonban az évtizedes tartamú kezeletlen cukorbetegsége, SARS-Covid peumoniája, a relabáló septicus állapota során fellépő szövődmények következtében felépülni már nem tudott.

Restricted access

Recidív, kizáródott, felnőttkori Bochdalek-sérv műtéti megoldása

Treatment of recurrent incarcerated Bochdalek hernia in an adult

Magyar Sebészet
Authors:
Balázs Cséfalvay
,
Csaba Polányi
,
Géza Telek
,
Balázs Kesserű
,
Diána Szeleczky
,
Attila Vörös
, and
Ferenc Ender

Az igen ritka felnőttkori nem hiatális, azaz nem paraoesophagealis típusú transdiaphragmaticus sérveket – a veleszületett rekeszizom defektusok mintájára – általánosan Bochdalek, ill. Larey-Morgagni-sérveknek nevezik. Etiológia tekintetében a nem diagnosztizált és kezelt veleszületett eredet, a traumás kontúziós-szakadásos, az iatrogen, ill. a recidív típus említendő meg.

Esetismertetésünkben egy felnőttkori recidív, kizáródott Bochdalek-sérv sikeres műtéti ellátását ismertetjük. A 23 éves férfi beteg kórelőzményében 11 éves korában bal oldali Bochdalek-sérv miatt végzett thoracoscopos rekeszizom sutura szerepel. Epigastrialis fájdalmak, hányinger, hányás, akut hasi megbetegedés klinikai tünetei miatt jelentkezett Intézetünkben. Az elvégzett sürgős mellkasi és hasi CT-vizsgálat a bal mellüregben elhelyezkedő, kizáródott, vékonybélkacsokat tartalmazó Bochdalek-sérvet igazolt. Sürgős laparotomia során az életképesnek bizonyult sérvtartalmat (a vékonybéltraktus 2/3 része, a colon flexura lienalisa és a pancreas farok) a hasüregbe reponáltuk, a sérvkaput direkt suturával zártuk, és szövetszeparáló sebészi hálóval fedtük, valamint a mellüreget draináltuk. A postoperatív szak eseménytelenül zajlott. Kontroll-CT-vizsgálat a reconstruált rekeszizom és pleuro-peritonealis rétegek folytonosságát mutatta. A 10. posztoperatív napon panaszmentesen bocsátottuk otthonába.

Megbeszélés: Mint minden kizáródott sérv esetében, a diagnózis mihamarabbi felállítása és az időben elvégzett műtét kulcsfontosságú. A mellkasi drenázs szükségességét minden esetnél körültekintően mérlegelni kell. A műtét után a mell- és hasüregben kialakult új anatómiai viszonyok miatt cardialis és respiratoricus szövődmények alakulhatnak ki. Álláspontunk szerint a betegség ritkasága miatt centrumban kezelendő. Ezen ritka állapot sikeres gyógyítása többszakmás együttműködésen alapul, melynek meghatározó eleme a helyesen megválasztott rekeszi felszínt helyreállító műtéti technika alkalmazása.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Attila Füzes
,
Szilárd Szanyi
,
Márk Huszák
,
Tibor Sahin-Tóth
,
Marcell Szanyi
,
Dániel Csizmazia
,
Mónika Révész
,
Joon Pio Hong
, and
Ferenc Oberna

Előrehaladott szájüregi daganatok eltávolítása után kialakult kiterjedt szövethiányok helyreállítására funkciómegtartó céllal a leggyakrabban alkalmazott eljárás a mikrovaszkuláris technikával végzett szabad szövetátültetés. Hazánkban a felületes szájüregi hiányok helyreállítására a leggyakrabban választott szabadlebeny a radiális alkarlebeny. Elsősorban vastagabb vagy nagyobb kiterjedésű hiányokra alkalmazzuk az anterolateralis comblebenyt. Az alkarlebeny esetén azonban a donorterületi szövődményráta jóval magasabb. Vékonyított anterolateralis comblebeny a hátrányokat kiiktatva alkalmas lehet az alkarlebeny intraoralis alkalmazása helyett.

A korábban nyelvtumor miatt operált, alkarlebennyel rekonstruált és besugarazott 69 éves nőbetegnél a korábbi műtéti terület szélén a követéses kontrollvizsgálat során recidív tumort verifikáltunk. Az Onkoterápiás Bizottság döntését követően a recidíva eltávolítását, tangencionális mandibula reszekciót és szabad lebenyes helyreállítást terveztünk tracheotomiás védelemben. Előzetes kézi dopplerrel és duplex ultrahanggal történő perforátor meghatározás után, a jobb combon a perforátorra centrálva 6 × 8 cm-es superficialis fascia rétegében vékonyított anterolateralis comblebenyt preparáltunk. A lebeny vastagsága 6–8 mm, az érnyél hossza 12 cm volt, mely az intraoralis hiányra ideális volt. A nyakon elkészített mikrosebészeti anasztomózis után a donorterületet primeren zártuk.

A lebeny keringése mindvégig kielégítő volt. A tracheotomiát a posztoperatív 11. napon megszüntettük, perorális táplálkozása a posztoperatív 14. napon helyreállt.

Az anterolateralis comblebeny sokrétűsége az anatómiájában rejlik. A korábban csak nagyobb és vastagabb hiányokra használt anterolateralis comblebeny jó adaptálhatósága és megfelelő mérete miatt felületesebb hiányokra is alkalmas. A korábban alkarlebennyel helyreállított hiányok pótlására a hasonló tulajdonságokkal rendelkező vékonyított anterolateralis comblebeny is alkalmazható azzal a jelentős előnyével együtt, hogy a donorhely morbiditása minimális az alkarlebennyel szemben.

Restricted access

Vörös Attila sebészprofesszor 80 éves

Attila Vörös professor of surgery is 80 years old

Magyar Sebészet
Author:
Ferenc Ender
Restricted access

Az elhízás, a 2-es típusú diabetes és a daganatok közötti genetikai összefüggések egy perspektívája

Az FTO és TCF7L2 génpolimorfizmusok lehetséges szerepe

One perspective of the genetic correlations between obesity, type 2 diabetes and cancer

Possible role of FTO and TCF7L2 gene polymorphisms
Orvosi Hetilap
Authors:
Róbert János Bánhegyi
,
Paul Ovidiu Rus
,
Zoltán Jamal Taybani
,
Margit Csiffári
,
Tibor Martyin
, and
Beatrix Rácz

Az elhízás, a 2-es típusú diabetes, a cardiovascularis kórképek és a rosszindulatú daganatok napjaink legjelentősebb népbetegségei, melyek a mortalitási statisztikákat is vezetik. A hasonló epidemiológiai viselkedés hátterében metabolikus és molekuláris genetikai összefüggések igazolhatók. Az utóbbiak a közös sejtfelszíni receptorok, az intracelluláris szignálutak és a gének szintjén egyaránt felismerhetők. 2006-ra a teljes emberi génállományt sikerült feltérképezni. Ezt követően terjedtek el a genomszintű asszociációs vizsgálatok, amelyek áttörést hoztak számos, a mendeli szabályokat nem követő, poligénes öröklődést mutató kórkép genetikai hátterének megértésében. Segítségükkel olyan génvariánsok és lókuszok beazonosítása vált lehetővé, amelyek egyidejűleg többféle betegség kockázatával is összefüggést mutatnak. A poligénes elhízás és a 2-es típusú diabetes hátterében újabb gének százait fedezték fel, melyek egy részének szerepe a rákképződésben is felmerült. A legismertebb FTO és TCF7L2 gének komplex jelentősége az elsők között vetődött fel. Polimorfizmusaik az obesitas és a diabetes klinikai manifesztációját egyaránt befolyásolhatják. Az FTO az előbbi, a TCF7L2 az utóbbi kórkép kialakulásában játszhat közvetlen szerepet, ugyanakkor mindkét gén közvetett hatással lehet a másik betegség fenotípusára. Irodalmi adatok alapján az FTO enzimfehérje a génexpresszió poszttranszkripciós szabályozásával és az mTOR modulálása révén részt vehet az onkogenezisben, illetve a TCF7L2 géntermék egy olyan transzkripciós faktor, amely biológiai útvonalakat befolyásolva segítheti elő rosszindulatú tumorok képződését. Mindebből megállapítható, hogy az FTO és TCF7L2 gének vizsgálata mindhárom népbetegség, vagyis az elhízás, a 2-es típusú diabetes és a malignus daganatok diagnosztikájában, terápiájában és prognosztikájában is jelentőséggel bírhat. Végezetül kijelenthető, hogy a génasszociációs vizsgálatokkal felfedezett újabb génpolimorfizmusok és kapcsolataik részletes elemzése az onkodiabetológiai betegellátásban részt vevő szakorvosok és az érintett betegek jövőbeli közös érdeke. Orv Hetil. 2024; 165(13): 499–509.

Open access

A cukorbetegség és az idült vesebetegség reprezentáltsága az online térben és összehasonlításuk egyéb népbetegségekkel

The online representation of diabetes mellitus and chronic kidney disease and comparison with other public health diseases

Orvosi Hetilap
Authors:
Levente Kovács
,
Kinga Bozzay
,
Krisztián Laczkó
,
Péter Sztankó
,
Erzsébet Ladányi
,
István Wittmann
, and
Boglárka Laczy

Bevezetés: Az idült vesebetegség igen gyakori, magas szív- és érrendszeri kockázattal és halálozással társuló betegség. Az idült vesebetegség – népegészségügyi jelentősége ellenére – hazánkban aluldiagnosztizált, amiben szerepet játszhat az érintettek tájékozatlansága is. Célkitűzés: Kutatásunkban felmértük hazánkban az internetfelhasználók (≥18 év) rendelkezésére álló információk mennyiségét és információigényének megoszlását idült vesebetegség, diabetes mellitus, hypertonia és szívelégtelenség esetén 2022. május és 2023. május között. Módszer: Elsődleges és másodlagos adatgyűjtéssel, webanalitikai módszerekkel elemeztük az internetes kommunikáció (releváns internetes tartalmak, keresések, új tartalmak, közösségimédia-reakciók) összesített és betegszámarányos mértékét, az információigény intenzitását és megoszlását idült vesebetegség, diabetes mellitus, hypertonia és szívelégtelenség esetén a betegségút fázisaihoz köthető 5 témakör (általános, tünet, diagnózis, terápia, szövődmény) szerint. A következő adatforrásokat használtuk: Google Search Console, Google Search Engine Result Page, Similarweb.com, Google News, BuzzSumo.com, Facebook, YouTube. Eredmények: Az internetes tartalmak összmennyisége diabetes mellitus (n = 5 180 000) és hypertonia (n = 5 410 000) esetén jóval nagyobb volt, mint idült vesebetegség (n = 198 000) és szívelégtelenség (n = 314 000) esetén. Cukorbetegségben találtuk a legintenzívebb kommunikációt az összes vizsgált mutatószám alapján (például a keresések havi átlagszáma, összesített: n = 61 119; betegszámarányos: n = 71 822). Idült vesebetegség esetén volt a legcsekélyebb az internetes kommunikáció volumene valamennyi vizsgált paraméter alapján (például a keresések havi átlagszáma, összesített: n = 6843; betegszámarányos: n = 46). Diabetes mellitus esetén az információkeresés többnyire a tünetekre (24%) és a diagnózisra (35%) irányult, míg a terápia (13%) és a szövődmények (18%) keresettsége alacsony volt. A magasvérnyomás-betegség tekintetében a terápia témakörének keresettsége magas (37%), de a szövődményeké (1%) igen alacsony volt. Szívelégtelenség esetében az általános (37%) és a tünettani (25%) keresések voltak előtérben. Idült vesebetegség esetén az érdeklődés döntően a diagnózisra (27%) és a szövődményekre (24%) irányult, és leginkább a rossz/súlyos vesefunkció-romlás miatti keresések domináltak, korai felismerésre jellemző eloszlást nem mutatott. A szakmai társaságok honlapjának látogatottsága diabetes mellitus és idült vesebetegség esetén is alacsony volt. Következtetés: Az idült vesebetegség presztízse alacsony, a diabetes mellitus presztízse magas. Az idült vesebetegség az interneten alulreprezentált, a felhasználók tájékozatlanságának szerepe lehet az idült vesebetegség alulértékelésében és aluldiagnosztizálásában. A vesebeteg-ellátás színvonalának növelése érdekében társadalmi és szakmai tájékozottságra van szükség. Orv Hetil. 2024; 165(13): 510–518.

Open access

A glükagonszerűpeptid-1-receptor-agonisták cardio- és neuroprotectiv szerepe a 2-es típusú diabetest kísérő ischaemiás stroke előfordulásának mérséklésében

Cardio- and neuroprotective role of glucagon-like receptor-1 agonists in reducing the incidence of ischemic stroke accompanying type 2 diabetes

Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Winkler
,
András Folyovich
,
János Tibor Kis
,
Tamara Dancs
, and
László Schandl

A stroke világszerte a második leggyakoribb halálok, illetve a rokkantságot okozó harmadik leggyakoribb betegség. A diabetes minden formája fokozott cardiovascularis veszélyeztetettséggel jár, és a kockázat különösen nagy 2-es típusú cukorbetegségben. A stroke rizikója 1,5−2-szeres az azonos életkorú nem diabetesesekhez képest, és a manifesztációtól eltelt idővel arányosan emelkedik. Több antidiabetikumcsoport – kiemelten a tiazolidindionok, a nátrium-glükóz-kotranszporter-2-gátlók és a glükagonszerűpeptid-1-receptor-agonisták − esetében igazolódott keringési kockázatot csökkentő természetük. Különösen ez utóbbi csoport lehetséges cardio- és neuroprotectiv szerepe került az utóbbi időben az érdeklődés előterébe. Munkánk áttekinti a diabetest kísérő stroke-előfordulás jellegzetességeit, a glükagonszerűpeptid-1-receptor-agonisták kockázatcsökkentő és potenciális stroke-megelőző hatásának patogenetikai hátterét, valamint az alkalmazásukkal kapcsolatos kedvező humán klinikai megfigyeléseket. Rámutat, hogy a hatályos kezelési irányelveket követő terápiás stratégia reményt kínál a diabetesszel társuló stroke-incidencia mérséklésére és a ma még a nem cukorbetegekénél kedvezőtlenebb kimenetel megváltoztatására. Orv Hetil. 2024; 165(13): 489–498.

Open access

A táplálkozástudomány aktuális kihívásai

Actual challenges of nutritional science

Orvosi Hetilap
Authors:
Imre Rurik
,
Szabolcs Péter
, and
Diána Bánáti

A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás hosszabb élettartamot és jobb minőségű életet tud biztosítani, így az emberiség előtt álló óriási kihívás a Föld növekvő népességének fenntartható élelmiszerrendszerekből származó, egészséges táplálékkal való ellátása, megfelelő mennyiségben és minőségben. Népegészségügyi problémát jelent az alultápláltság és egyéb korlátai, a minőségi éhezés, ugyanakkor az elhízásnak és szövődményeinek népbetegség jellegű progressziója és az egyes élelmi anyagokkal szembeni élelmiszer-allergia és -intolerancia egyre növekvő aránya. Fontos a környezet és a klímabarát szempontok fenntarthatósága, az állatjólléttel kapcsolatos elvárások figyelembevétele, a rövidebb élelmiszerláncok biztosítása, a termeléssel és szállítással kapcsolatos emisszió csökkentése, az egészségre ártalmas vegyszermaradványok kontrollja, az egészségtelen termékek reklámozásának korlátozása, illetve a szociális szempontokat is figyelembe vevő árképzés. A lakosság megfelelő oktatása, az étrendi és táplálkozási ajánlások fejlesztése és ismertetése, a tápanyagdús élelmiszerek fejlesztése és előállítása, a tudományos bizonyítékokon alapuló, korrekt vásárlói információ biztosítása is kiemelt jelentőségű. Ugyanakkor szükséges az élelmiszer-veszteség, a pazarlás csökkentése is. Összehangolt beavatkozás szükséges minden szinten, határozott kormányzati szerepvállalással. A táplálkozástudományi kutatások fő irányait az élettani vonatkozások alaposabb tanulmányozása mellett új technológiák, új élelmiszer-alapanyagok, a feldolgozási és tartósítási módszerek fejlesztése, valamint a táplálkozási környezet monitorozása és lehetőségek szerinti optimalizálása jelenti. Orv Hetil. 2024; 165(13): 483–488.

Open access

Abstract

Background and Aims

This study addresses the scarcity of research on Compulsive Sexual Behavior Disorder (CSBD) in non-Western cultures and women, exploring its prevalence, sociodemographic, sexual history characteristics, and sexual and psychological health factors in Iranian married women.

Methods

A cross-sectional study involving 772 heterosexual married women was conducted between 2022 and 2023, covering all 31 provinces of Iran. Participants were categorized as CSBD+ (at-risk individuals) and CSBD− (low-risk individuals) based on a pre-established cut-off point of ≥18 by the Compulsive Sexual Behavior Disorder Scale −7. Depression, anxiety, obsessive-compulsive disorder, self-esteem, sexual distress, sexual satisfaction, relationship satisfaction, and sexual dysfunction were assessed as psychological and sexual health variables by standardized scales.

Results

The prevalence of CSBD was 3.8% in women. Linear regression analysis showed that lower education, being jobless, substance use, pornography use, paraphilic behaviors, conflict on sex frequency, relationship, orgasm and sexual dissatisfaction, higher sexual arousal, depression, and obsessive-compulsive symptoms were positively associated with CSBD. The univariate analysis, at a stringent significance level of 0.005, mirrored the regression findings. Additionally, women with CSBD+ exhibited lower religiousness and higher anxiety compared to those without CSBD−.

Discussion and Conclusions

Raising awareness of CSBD is crucial for health systems and individuals for better policy-making and help-seeking behavior. Identifying risk factors like substance use presents opportunities for prevention, and the association of CSBD with sexual and mental health variables suggests addressing co-occurring issues for improved treatment outcomes. Recognizing culture and gender-specific sexual and psychological correlates enables targeted and effective treatment approaches.

Open access