Browse our Medical Journals - AKJournals

Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.

Medical and Health Sciences

You are looking at 11 - 20 of 14,303 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A Nemzeti Vaszkuláris Regiszter a minőségfejlesztés eszköze az érgyógyászatban

Vascular Registry is a tool for quality improvement in vascular medicine

Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Menyhei
,
Péter Andréka
,
Csaba Csobay-Novák
,
Endre Kolossváry
,
Tamás Kováts
,
Zsolt Palásthy
, and
Zoltán Szeberin

A 2002 óta működő Érsebészeti Regiszter kezdetben verőérműtétek adatainak gyűjtéséből és a beavatkozások eredményeinek elemzéséből állt. Nagy előrelépést jelentett 2006-ban az Európai Érsebész Társaság VASCUNET Munkacsoportjához történő csatlakozás, mely szervezet azóta globális nemzetközi tudományos együttműködéssé fejlődött. A hazai regiszter adatainak felhasználásával az elmúlt 15 évben számos nagy nemzetközi tanulmányt folytattunk le, és ezek alapján több mint 30 publikáció jelent meg, melyekben aktív szerepet vállaltak a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság Regiszter Bizottságának tagjai is. Az egyes országok vascularis ellátásának jellemzőit és eredményeit összehasonlító tanulmányok különösen hasznos következtetések levonását tették lehetővé, ami hozzájárulhat vascularis ellátórendszerünk fejlődéséhez. Az újonnan létrehozott Nemzeti Vaszkuláris Regiszter további jelentősége, hogy a tudományos elemző tevékenység mellett fontos szerepet játszhat az érgyógyászati minőségfejlesztésben is. Orv Hetil. 2024; 165(24–25): 950–954.

Open access

A neurovascularis és mentális betegségek regisztereinek integrált rendszere

An integrated system of neurovascular and mental disease registries

Orvosi Hetilap
Authors:
Lajos Horváth
and
Gábor Zsemla

A nemzetközi regiszterépítési gyakorlat fejlődését is figyelembe vevő, 18 kiemelt hazai regiszter működését rendező 2018. évi jogi szabályozás eredményeképpen szélesebb körben rendezetté vált a személyhez kötött egészségügyi adatok kezelése, megindulhatott a működtető környezet korszerű alapokra helyezése, és megújulhatott az adatok feldolgozási és elemzési folyamata. A személyes adatok kezelésére vonatkozó felhatalmazás alapján technikailag lehetségessé vált a különböző adatforrásokból érkező adatok összekapcsolása, s ezt kiaknázva a Nemzeti Stroke Regiszter és a Nemzeti Affektív Betegségek Regisztere esetén egy összetett regiszterrendszer jött létre. A regiszterrendszer adatokat tud fogadni az ágazat központi adatrendszereiből, a kórházi informatikai rendszerből és webes űrlapokon keresztül közvetlenül a betegellátóktól. Az adatokat egy többszintű, automatizált feldolgozási folyamatokkal támogatott adatbázisrendszer kezeli, amelynek működését irányítópult és jelentéskészítő funkciók is segítik. A feldolgozás magasabb rétegeiben az elemi adatok OMOP-alapú adatmodellt alkotnak, illetve az események láncokká állnak össze, lehetővé téve a komplex betegutak elemzését. A rendszer jelenleg több mint 50 millió ellátási eseményt, közel 100 millió dokumentumot és több mint 200 millió receptet kezel, amely nemzetközi szinten is kiemelkedő adatvagyont képez. Az adatbiztonságot összetett védelmi intézkedések szolgálják, beleértve az adatok álnevesítését és a kutatói adatpiacok szeparációját is. Összetettségüknek, adatmélységüknek és biztonságuknak köszönhetően ezek a regiszterek számtalan kutatásnak tudnak értékes adatforrást biztosítani. Orv Hetil. 2024; 165(24–25): 955–964.

Open access

Abstract

Pseudomonas aeruginosa has been in the center of attention for several years as an opportunistic human pathogen implicated in many severe acute and chronic infections particularly in immunocompromised patients. Its high persistence and resistance against many antimicrobial agents are mostly attributed to biofilm formation. Biofilms are microbial communities mainly consisting of extracellular polymeric substances that encapsulate bacteria together and protect them from extracellular stresses. This cell aggregation is a stress response that P. aeruginosa employes as a survival strategy during growth with the toxic detergents. This process has shown to involve several operons such as psl, pel, and alg. Here we used P. aeruginosa strain PAO1 in control group, 40 P. aeruginosa strains from sink and 40 strains from surface of public places. Biofilm formation and gene expression were measured before and after exposure to sub minimum inhibitory concentration (sub-MIC) of biocides chlorhexidine diacetate and benzalkonium chloride. The qRT-PCR and biofilm formation results demonstrated an increase in biofilm formation ability and gene expression of pslA/B and pelA/B in two groups collected from sink and surface in contrast to the control group. A remarkable increase was observed in the biofilm formation and expression of pslA in the bacterial strain collected from the sink after exposure to biocides chlorhexidine diacetate. Both Pel and Psl appeared to have redundant functions as structural scaffolds in biofilms. Sub-MIC levels of detergents can improve biofilm formation ability of P. aeruginosa and therefore trigger resistance.

Restricted access

Abstract

Purpose

The present study compares the efficacy of refractive surgery using third-generation and sixth-generation laser vision correction procedures in terms of postoperative visual acuity. The goal of the authors was to determine whether advances in laser technology had improved patients' uncorrected visual acuity, as measured at six-month follow-ups.

Materials/Methods

Results were reported from one of Europe's leading laser eye clinics, which has performed an outstandingly high number of treatments (over 100,000). The results of the clinic's first 10,000 treatments and most recent 10,000 treatments were evaluated.

Results

The analysis was performed by treated dioptric range and age group. The raw six-month visual acuity results show a statistically significant improvement over the last 10,000 interventions. The treatments resulted in significant improvements in all groups compared to the previous technology. With the new devices, visual acuity increased to above 1.0 in young myopes. The best results were seen in patients between 18 and 45 years of age, in the dioptric range between −1.0 D and −6.0 D.

Conclusions

It can be concluded that advances in technology improved refractive outcomes in all patient groups. This conclusion has excellent reliability and predictability due to the particularly high number of cases.

Open access

Abstract

The present study aimed to explore the genomic characteristics of eight New Delhi metallo-β-lactamase-1 (NDM-1)-producing carbapenem-resistant Pseudomonas aeruginosa (CRPA) isolates from a Bulgarian tertiary hospital (2021–2023) in comparison to bla NDM-1-positive strains originating from the Balkans. Antimicrobial susceptibility testing, phenotypic assays for carbapenemase activity, PCR screening, whole-genome sequencing (WGS), and phylogenomic analysis were performed. Seven of the CRPA isolates investigated (Minimum inhibitory concentration values of imipenem and meropenem >32 mg L−1) were also resistant to piperacillin-tazobactam, ceftazidime, ceftazidime-avibactam, cefepime, ceftolozane-tazobactam, amikacin, tobramycin, ciprofloxacin, and levofloxacin, but were susceptible to colistin (0.5–2 mg L−1) and cefiderocol (0.25–1 mg L−1). The P. aeruginosa Pae57 isolate (designated Pae57) remained susceptible to aminoglycosides as well. WGS uncovered the co-existence of bla NDM-1 and bla GES-1. The isolates belonged to the ST654 high-risk clone, except for Pae57 (ST611). Alignment against reference sequences revealed the presence of a Tn21 transposon harboring ble MBLbla NDM-1–ISAba125. It was similar to that found in the P. aeruginosa ST654 NDM1_1 strain (GCA_020404785.1) from Serbia. Phylogenomic analysis of our isolates indicated that seven of them (ST654) differed from each other in no more than 44 single-nucleotide polymorphisms (SNPs). Pae57 (ST611) was strikingly different (>21,700 SNPs) compared to all Balkan strains. In conclusion, to our knowledge this is the first report of bla NDM-1-positive P. aeruginosa ST611 isolation, which indicates the transmission dynamics of this determinant between high-risk and potentially high-risk P. aeruginosa clones. Obtained results unveil the dissemination of clonally related NDM-1-producing P. aeruginosa strains in the monitored hospital for approximately a 2-year period.

Restricted access

Arany János epekövessége és a köves epehólyag operatív kezelésének fejlődéstörténete

János Arany’s gallstones and evolution of gallstones surgery

Orvosi Hetilap
Authors:
Alica Petrovics
,
Judit Forrai
, and
Andrea Ferencz
Restricted access

Az elérhető gyógyulás küszöbén: innovációk a myeloma multiplex kezelésében

On the threshold of a possible cure: innovations in treating multiple myeloma

Orvosi Hetilap
Authors:
Tünde Tóth
and
Hussain Alizadeh

A myeloma multiplex diagnosztikája és kezelése terén jelentős előrelépések történtek az elmúlt évek során. Az immunmoduláns ágensek, a proteaszómagátlók és a nagy dózisú melfalánnal való kondicionálást követő autológ haemopoeticus őssejt-transzplantáció bevezetése lehetővé tette a mélyebb terápiás válasz és a hosszabb távú túlélés elérését. Ennek ellenére a szakirodalom továbbra is a betegség gyógyíthatatlanságát hangsúlyozza, mivel a remissziók és a relapsusok váltakozása továbbra is meghatározza a kórkép lefolyását. A myeloma multiplex esetében a definitív gyógyuláshoz elengedhetetlen a gyógyszer-rezisztencia leküzdése és a tartós válasz biztosítása. Ennek eléréséhez új terápiás stratégiák kidolgozására és érzékenyebb diagnosztikus eszköztárra van szükség. Közleményünk célja a jelenleg alkalmazott kezelési irányelvek áttekintése mellett az új diagnosztikus eljárások és a klinikai vizsgálatokban szereplő terápiás stratégiák összefoglalása, melyek javíthatják a betegek életminőségét és túlélési esélyeit. A modern diagnosztikus módszerek lehetővé teszik a betegség korai felismerését, a személyre szabott, biológiai alapú kezelések bevezetését és a válaszadaptált terápia alkalmazását. Továbbá az immunterápiás stratégiák korábbi kezelési vonalakba való beépülése a jövőben megkérdőjelezheti a betegség gyógyíthatatlanságáról kialakított elképzeléseket. Orv Hetil. 2024; 165(23): 891–899.

Open access

Dr. Uray Éva aneszteziológusprofesszor (1936–2024)

Éva Uray, professor of anesthesiology (1936–2024)

Orvosi Hetilap
Author:
Béla Fülesdi
Restricted access

A gyermekkori törések rögzítése percutan Kirschner-drótos tűzéssel: epi- vagy subcutan hagyjuk a drótot?

Fixation of pediatric fractures with percutaneous Kirschner-wire: should we leave the wire exposed or buried?

Orvosi Hetilap
Authors:
Balázs Fadgyas
,
Fanni Gyöngyi Bátyi
, and
Júlia Petronella Kovács

Bevezetés: Bizonyos gyermekkori törések minimálisan invazív műtéti megoldása a percutan Kirschner-drótos tűzés. Előnye, hogy kis műszerezettséget igényel, a drót eltávolítása egyszerű. Hátránya, hogy külső rögzítőt is igényel (gipsz, alumíniumsín). Célkitűzés: A dolgozat célja volt annak vizsgálata, hogy az epicutan (bőrfelszín felett) hagyott tűződrótok esetén alakul-e ki több szeptikus szövődmény, rövidebb-e az összes kórházi tartózkodás, fémkivételkor kisebb-e a narkózisok száma, mint subcutan hagyott drótok esetén. Módszer: A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben 2017 és 2021 között megfigyelésen alapuló retrospektív kohorszvizsgálat történt. Beválogatási kritérium volt a 0–18 éves életkor, minden zárt, fedetten reponált törés, amelyet percutan tűzéssel rögzítettek. Kizárásra kerültek azok a betegek, akiknek egyidejűleg több műtéti ellátást igénylő vagy nyílt törésük volt, ahol többféle műtéti technika egyidejű alkalmazása történt, a nyílt repozíciók, ha frakcionáltan történt a dróteltávolítás, illetve ha hiányos volt a dokumentáció, vagy a beteg kezelése más intézetben indult/zárult. A betegek csoportosítása a drótok helyzete alapján történt (a drót bőrhöz való viszonya alapján epi- vagy subcutan). A vizsgált paraméterek közé tartozott a fémkivételnél alkalmazott érzéstelenítési mód, a kumulatív kórházi tartózkodás ideje, a szeptikus szövődmények aránya. Statisztikai analízisre a khi2-tesztet és a kétmintás t-próbát alkalmaztuk. Eredmények: A vizsgálatba 427 gyermeket vontunk be, átlagéletkoruk 10 (min.: 1, max.: 17) év volt. A drótok 138/427 esetben subcutan, 289/427 esetben epicutan helyzetűek voltak. Subcutan drótok esetén a kumulatív kórházi ápolási napok száma átlagosan 3,44 nap, epicutan esetben 1,92 nap volt (p = 0,0158). Narkózisra fémeltávolítás esetén subcutan drótoknál 33/138, epicutan drótoknál 19/289 esetben volt szükség (p<0,0001). Szeptikus szövődmény subcutan drótoknál 6/138, epicutan esetben 16/289 fordult elő (p = 0,6). Megbeszélés: Az epicutan drótok esetén rövidebb a kórházi tartózkodási idő, ritkábban van szükség narkózisra fémeltávolításkor, nincs több szeptikus szövődmény annak ellenére, hogy a bőrön kívül helyezkednek el. Következtetés: Az epicutan hagyott drótok alkalmazása előnyösnek tűnik: ritkábban igényel narkózist az eltávolításuk, így az összes kórházi ápolási nap száma alacsonyabb. Orv Hetil. 2024; 165(23): 908–912.

Restricted access

Hivatás az életért földön, vízen, levegőben – mentődolgozók egészségi állapotának vizsgálata

A vocation for life on land, sea and air – health assessment of ambulance workers

Orvosi Hetilap
Authors:
Emese Sánta
,
Krisztián Zelenák
,
Bálint Bánfai
,
József Betlehem
, and
Kitti Máté-Póhr

Bevezetés: A prehospitális betegellátás minden színtere más és más megterhelést ró a dolgozók testi és lelki egészségére. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt összevetni a földi, a légi- és a vízimentők stresszterhelését és egyéb rizikófaktorait. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálat történt a 2022. augusztus–októberi időszakban. Nem véletlenszerű, kényelmi mintaválasztást követően az adatgyűjtés önkéntes alapon, az Országos Mentőszolgálat Vas vármegyei mentőállomásain (n = 70), a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. bázisain (n = 24) és a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatánál (n = 25) anonim, online kérdőív segítségével zajlott. A Rövid Stressz Kérdőív (Purebl és Rózsa, 2006) mellett szociodemográfiai mutatókra, munkavégzésre, káros szenvedélyekre, sportolásra és mentálhigiénés szokásokra kérdeztünk rá. Eredmények: A minta (n = 119) stresszterhelése alacsonynak volt mondható (átlag 9,79 ± 5,38), melyet nem befolyásolt a munkavégzés színtere (p = 0,064). A legjelentősebb stresszről a földi (10,17 ± 5,57 pont), míg a legcsekélyebbről a légimentők (9,08 ± 4,86 pont) számoltak be. A „nagy fokú” és az „igen jelentős” stresszkategóriába tartozott az Országos Mentőszolgálat dolgozóinak több mint 50%-a (p = 0,987). Nagyobb stresszterhelést mutattak a nők (p = 0,008), az egyedül élők (p = 0,006) és a gyermektelenek (p<0,001). Minél több esetet látott el egy műszak alatt (p = 0,008), minél megterhelőbbnek érezte a műszakokat (p<0,001), és minél kevésbé érezte magát szakmailag felkészültnek (p<0,001) egy válaszadó, annál nagyobb volt a stresszterhelése. Következtetés: A mentésben dolgozókat érő stressz mértékében és az előforduló rizikó-magatartások tekintetében nem volt ugyan számottevő különbség földön, vízen és/vagy levegőben, az eredmények rávilágítottak, hogy a munkaterhelés mértékét tekintve a földi mentésben tevékenykedők szoros nyomon követést igényelnek a stresszterhelés és a megküzdés szempontjából. Orv Hetil. 2024; 165(23): 900–907.

Open access