Browse our Medical Journals - AKJournals

Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.

Medical and Health Sciences

You are looking at 21 - 30 of 14,248 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Imaging
Authors:
Jens von Berg
,
Kenneth F. M. Hergaarden
,
Max Englmaier
,
Daniela Pfeiffer
,
Nataly Wieberneit
,
Sven Krönke-Hille
,
Tim Harder
,
André Gooßen
,
Daniel Bystrov
,
Matthias Brueck
,
Stewart Young
, and
Hildo J. Lamb

Abstract

Background and Aim

Issues in patient positioning during chest X-ray (CXR) acquisition impair diagnostic quality and potentially increase radiation dose. Automated quality assessment was proposed to address this. Our objective is to determine thresholds on some quality control metrics following international guidelines, that represent expert knowledge and can be applied in a comprehensible and explainable AI approach for such an automatic quality assessment.

Materials and Methods

An AI-method estimating collimation distance to the ribcage, balancing between both clavicle heads, and number of ribs above the diaphragm as metrics for collimation, rotation, and inhalation quality was applied on 64,315 posteroanterior CXR images from a public dataset (ChestX-ray8). From this set 920 CXR images were sampled and manually annotated to gain additional trusted reference metrics. Seven readers from different institutions then classified the acquisition quality of these images independently into okay, inadequate, or unacceptable following the criteria of international guidelines. Optimal thresholds on the metrics were determined to reproduce these classes using the metrics only.

Results

A fair to moderate agreement between the experts was found. When disregarding all inadequate rates a classification on the metrics was able to separate okay rated cases from unacceptable cases for collimation (AUC > 0.97), rotation (AUC = 0.93) and inhalation (AUC = 0.97).

Conclusion

Suitable thresholds were determined to reproduce expert opinions in the assessment of the most important quality criteria in CXR acquisition. These thresholds were finally applied on the AI-method's estimates to automatically classify image acquisition quality comprehensibly and according to the guidelines.

Open access

Abstract

Previous observational studies have investigated the association between urinary albumin excretion and the risk of colorectal cancer (CRC), but the results have been inconsistent. This study aimed to explore the causal association between urine albumin-to-creatinine ratio (ACR) and CRC risk through a two-sample Mendelian randomization (MR) analysis. The genome-wide association study (GWAS) data of ACR (n = 382,500) and CRC (CRC: 6,509 cases and 287,137 controls) were obtained from the IEU OpenGWAS project website and the FinnGen database, respectively. The TwoSampleMR and MR-PRESSO R packages were used to search for and analyze genetic variations that served as instrumental variables for ACR. The odds ratios (ORs) and 95% confidence intervals (95% CIs) were calculated using the inverse-variance weighted method, MR-Egger, and weighted median. Genetically predicted ACR was not associated with CRC risk (all P > 0.05). Further analysis based on the site of onset (colon or rectum) also did not show a significant association (all P > 0.05). MR-PRESSO, MR-Egger regression and leave-one-out sensitivity analysis all indicated that the current results were robust and reliable. These findings suggest that ACR does not affect CRC risk and may not be used as a marker of CRC risk in clinical practice. However, relevant studies especially in ethnically diverse populations are still needed to confirm the current findings.

Restricted access
Journal of Psychedelic Studies
Authors:
Mark Cornfield
,
Susan McBride
,
Joseph T. La Torre
,
Daniel Zalewa
,
Jade Gallo
,
Mehdi Mahammadli
, and
Monnica T. Williams

Abstract

Background

This study contributes to the understanding of the efficacy, safety, and experience of ketamine-assisted therapy. The paper documents how individuals describe the effects of a protocolized and personalized use of ketamine (‘the relational dose’) in the context of group couples therapy based on Imago Relationship Therapy (IRT). Little is known about simultaneously administering ketamine to both members of a couple in this context, and no research to date has been published on whether ketamine facilitates couples to better engage in and benefit from the therapeutic process. The paper includes both qualitative and quantitative results.

Method

The study utilized a mixed methods approach. One approach was an inductive content analysis that produced overarching themes gleaned from participants' check-ins pre and post their weekly ketamine sessions. Transcripts were examined to better understand ketamine's effects on couples' ability to engage in therapeutic dialogue and resolve challenging relationship issues, as well as themes related to the non-ordinary-state-of-consciousness (NOSC) experience. The second approach involved the analysis of pre-test, post-test, and follow-up data from the Couples Satisfaction Index (CSI).

Results

The couples described a wide range of effects that ketamine produced in the context of their relational dialoguing including: empathogenic effects, mystical/spiritual/psychedelic experiences, anxiolytic and antidepressant effects. They also affirmed ketamine's ability to generate alternative perspectives, promote insight, heighten awareness, enhance vulnerability and communication, lower defenses, and produce novel somatic experiences. Participants' description of ketamine effects included its short duration, rapid onset, idiosyncratic sensitivity to dose, cumulative effects, as well as transient and mild side-effects. Several t-tests were statistically significant, and indicated improved relationship satisfaction following the treatment.

Conclusion

In the context of couples therapy, ketamine produced a wide range of therapeutic effects and possessed unique pharmacological properties as a rapid-acting novel psychoactive molecule. The drug may have profound therapeutic benefits when administered in the context of couples therapy, under clinical supervision, however more research should be carried out.

Open access

Az alsó végtagi varicositas spontán rupturája

Spontaneous varicose vein rupture of the lower limb

Orvosi Hetilap
Authors:
Imre Bihari
,
Anna Bihari
, and
Péter Bihari

Bevezetés: Az alsó végtagi varicositas spontán rupturájából származó vérzés az alapbetegség ritka, riasztó, esetenként halálos szövődménye. Célkitűzés: Az alsó végtagi varicositasból származó spontán vérzés előfordulási gyakoriságának, a vérzésforrás mibenlétének és elhelyezkedésének, valamint az ellátás részletkérdéseinek vizsgálata. Módszer: Betegeinknél fizikális és ultrahangvizsgálatot alkalmaztunk a vérzés hátterében fennálló kóros állapotok meghatározására. A leletek összesítéséhez és feldolgozásához a Microsoft Office szoftvert alkalmaztuk. Tanulmányunk egyetlen centrum eredményeinek retrospektív feldolgozását tartalmazza. Eredmények: Saját, 25 000 betegre vonatkozó anyagunkban spontán varixruptura 0,26%-ban fordult elő. Ezt az ország felnőtt népességére kivetítve: évente átlag 659,7 esettel kell számolni. Inkább a középkorúakat és az időseket érinti (átlag: 56,8 ± 15,3 év), több férfit (59,5%), mint nőt. Gyakrabban a boka-lábfej tájon fordul elő (60,5%). Meglepően a kisebb méretű, kb. 1 mm átmérőjű, vékony falú ereket érinti, nem a vastagabbakat. A háttérben mindig varicositas, illetve krónikus vénás elégtelenség áll. Azonnali ellátásra inkább a nyomókötés javasolt. A definitív ellátás sclerotherapiával történik, a korábban alkalmazott aláöltés helyett. Az öltés helyén ugyanis gyakran fekély alakul ki. Végleges megoldásra és prevencióra radikális varicectomia javasolt. Következtetés: A korábban csak esztétikai eltérésnek tekintett, kb. 1 mm átmérőjű, alsó végtagi vénák jelentős, olykor halálos vérzést okoznak. Ez a szövődmény, bár ritkán fordul elő, de a vénás betegségek gyakorisága alapján ellátására a sürgősségi ellátásban részt vevőknek fel kell készülniük. A vénás betegséggel foglalkozók részére – akár megelőzési, akár végleges kezelési céllal – endovénás vagy hagyományos sebészi beavatkozás javasolt. Orv Hetil. 2024; 165(18): 711–716.

Restricted access

A csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség gyógyszeres kezelésének változása és a prognózisra gyakorolt hatása a hazai gyakorlatban

The changes in the pharmacotherapy of heart failure with reduced ejection fraction and its effect on prognosis: experience in the Hungarian clinical practice

Orvosi Hetilap
Authors:
Balázs Muk
,
Dávid Pilecky
,
Fanni Bánfi-Bacsárdi
,
Tamás Füzesi
,
G. Tamás Gergely
,
Anna Komáromi
,
Emese Papp
,
Mihály Dániel Szőnyi
,
Zsolt Forrai
,
Ádám Kazay
,
Balázs Solymossi
,
Máté Vámos
,
Péter Andréka
,
Zsolt Piróth
, and
Noémi Nyolczas

Bevezetés: Az ESC 2021-es Szívelégtelenség Irányelve egyértelmű útmutatást ad a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség gyógyszeres kezelésére. A konvencionális neurohormonális antagonista hármas terápia (TT) (RASi + βB + MRA) a legújabb vizsgálatok eredményei alapján a minden beteg számára javasolt készítményeket illetően az SGLT2i-kkel egészült ki. Célkitűzés: Célunk volt annak felmérése a 2021-es Szívelégtelenség Irányelv tükrében, hogy a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség gyógyszeres kezelésében milyen az első vonalbeli négyes terápia (QT) (RASi + βB + MRA + SGLT2i) alkalmazási aránya, és a terápia milyen hatást gyakorol a prognózisra. Módszer: Intézetünk Szívelégtelenség Részlegén 2021. 04. 01. és 2023. 12. 31. között szívelégtelenség miatt hospitalizált, konszekutív csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben szenvedő betegcsoport retrospektív adatelemzését végeztük. A betegeket a 2021-es Szívelégtelenségi Irányelv publikálása előtt, illetve azt követően hospitalizált csoportba soroltuk. A gyógyszeres terápia alkalmazása közötti különbségeket Fisher-teszttel elemeztük. Az 1 éves halálozást Kaplan–Meier-féle analízissel és log-rank teszttel hasonlítottuk össze. Eredmények: A 346 fős kohorsz (férfi: 76%, kor: 61 [50–70] év, koszorúér-betegség: 46%, diabetes: 36%, pitvarfibrilláció/flutter: 42%, LVEF: 25 [20–30]%, becsült glomerularis filtrációs ráta: 57 [45–73] ml/min/1,73 m2; NT-proBNP: 4848 [2389–9307] pg/ml) nagy arányban részesült TT-ben (83%) és QT-ben (51%) elbocsátáskor. Az ESC 2021-es Szívelégtelenség Irányelvének publikálását követően az SGLT2i-k alkalmazása szignifikánsan javult (19% vs. 60%, p<0,001; az Irányelv publikálása előtt vs. után hospitalizált csoportban), így a QT-n lévők aránya is jelentősen emelkedett (19% vs. 54%, p<0,001). A TT (0% vs. 3%), illetve QT (0% vs. 2%) céldózisú alkalmazásában nem volt (p>0,05) különbség a csoportok között. A QT-t kapók 1 éves halálozása kedvezőbben alakult (12% vs. 13% vs. 32%, p<0,001; QT vs. TT vs. TT/QT alkalmazásának hiánya). Következtetések: Az ESC 2021-es Szívelégtelenség Irányelve áttörést hozott a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség gyógyszeres kezelésében. Eredményeink bizonyítják, hogy az SGLT2i-k bevezetése, a QT alkalmazása a hazai gyakorlatban is megvalósítható a szívelégtelenség miatt hospitalizált betegeknél, melyek mellett kedvezőbb prognózis figyelhető meg, mint a TT-t/QT-t nem kapó betegeknél. Orv Hetil. 2024; 165(18): 698–710.

Open access

Diagnosztikus kihívások gastrointestinalis tünetekkel járó szisztémás mastocytosisban

Diagnostic challenges in systemic mastocytosis with gastrointestinal symptoms

Orvosi Hetilap
Authors:
Judit Várkonyi
,
Ágota Szepesi
,
Márton Sághi
,
Gábor Barna
,
Ilona Kovalszky
,
Botond Tímár
,
József Szakonyi
,
Eszter Nagy
,
Barna Vásárhelyi
, and
Emese Mihály

A mastocytosis ritka megbetegedés: évente hozzávetőlegesen 1 új eset kerül felismerésre 100 000 lakosra vonatkoztatva. A betegség felismerése viszonylag egyszerű, ha bőrjelenség is kíséri, de van, hogy csak a mastocytaaktivációs tünetek megjelenése hívja fel a figyelmet a betegségre. A tünetek szerteágazóak lehetnek, egyénenként változó a megjelenésük, rendszerint több szervet érintenek, és gyakran allergiás betegségnek vélelmezik. A rohamokban jelentkező kipirulás, ájulás, fejfájás, gyomorégés mellett jellemző a vizes hasmenés, amely az élet minőségét nagyban rontja, de a rovarcsípés/darázscsípés okozta anaphylaxia életet veszélyeztető állapotot is okozhat azonnali beavatkozás nélkül. Jelen közleményünkben egy eset ismertetésével hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a nem infektív eredetű, vizes hasmenés kivizsgálása során végzett vastagbéltükrözés során a makroszkóposan épnek látszó bélből származó hisztológia igazolhatja a kóros hízósejt-szaporulatot. Orv Hetil. 2024; 165(18): 717–720.

Open access

Monogénesen öröklődő és szerzett autoinflammatoricus betegségek

Monogenic and acquired autoinflammatory diseases

Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Szekanecz
,
Szilvia Szamosi
,
Szilvia Benkő
, and
Gabriella Szűcs

Az autoinflammatio a természetes (innate) immunitás zavara, mely veleszületett, monogénes vagy szerzett lehet. A monogénes autoinflammatoricus kórképek közé tartoznak az inflammasomopathiák, az actinopathiák, az endoplazmatikus reticulum stresszt okozó mutációk, az NFκB-hez társult betegségek, az interferonopathiák, az endogén antagonisták génjeinek mutációi és a DADA2. A szerzett autoinflammatoricus betegségek közé számos gyulladásos reumatológiai kórképet, bél-, bőr- és csontbetegséget, valamint egyéb kórképeket (például VEXAS, IgG4-gyel társult betegség, recurrens pericarditis, 2-es típusú diabetes, interstitialis tüdőbetegség) sorolhatunk. Ebben az összefoglalóban áttekintjük az autoinflammatio koncepcióját és főbb mechanizmusait, a legfontosabb monogénes és szerzett autoinflammatoricus kórképeket, az immundeficientiák autoinflammatióban játszott szerepét, valamint a szóba jövő terápiás lehetőségeket. Orv Hetil. 2024; 165(18): 683–697.

Open access

Abstract

Introduction

Problematic usage of the internet (PUI) is an umbrella term for a range of uncontrolled, excessive, and potentially harmful online behaviors. Recently, numerous studies have examined the potential of mindfulness programs (MPs) for reducing PUI. We conducted a comprehensive systematic review and meta-analysis in this emerging field.

Methods

We searched eight databases from inception to October 18, 2022, with no language restrictions. We included randomized controlled trials (RCTs) and nonrandomized trials (NRTs). The primary outcome was change in self-reported PUI, the secondary outcome was change in screen time.

Results

Of 3,473 identified records, 19 RCTs and 20 NRTs with a total of 1,549 participants were included. Participation in an MP was associated with large reductions in PUI in between-group analysis in RCTs (k = 19; g = −1.67; 95% CI −2.15, −1.19) and in within-group pre-post analysis in all studies (k = 35; g = −1.67; 95% CI −1.99, −1.36). Screen time showed a medium reduction in within-group pre-post analysis (k = 10; g = −0.65; 95% CI −0.90, −0.41). The effects for PUI remained significant in a series of sensitivity analyses, such as excluding low quality studies, excluding outliers, adjusting for publication bias, or using follow-up data. Heterogeneity between studies was high and the overall quality of evidence was rated low.

Discussion and conclusions

MPs are probably effective in reducing PUI and might be effective in reducing screen time. Shortcomings in the quality of evidence highlight the need for high-quality controlled trials with long-term follow-ups to confirm results.

Open access
Physiology International
Authors:
Klara Gadó
,
Gy. Ádám Tabák
,
István Vingender
,
Gyula Domján
, and
Gabriella Dörnyei

Abstract

Type 2 diabetes is a frequent chronic disease. Given its strong positive association with older age, it is a significant public health issue in elderly populations. Furthermore, the aging of the population, driven by increasing life expectancy in high and middle-income countries leads to an increasing prevalence of diabetes.

Although the same diagnostic criteria apply to the elderly and to younger people, there are unique aspects to the care for elderly type 2 diabetes patients. Both treatment goals and preferred medications, as well as non-pharmacological approaches should be adjusted in the elderly. For example, increasing the amount of physical activity may encounter difficulties, while introducing an appropriate diet may be more challenging. The patients' therapeutic adherence requires special attention due to cognitive and physical limitations. The most important treatment goal is to avoid hypoglycemia. Frailty, social and economic issues, comorbidities and the consequent polypharmacy frequently causing drug-drug interactions, as well as the increased danger of drug toxicity due to renal failure are only some of the problems that make the health care for old diabetes patients extremely difficult. Adequate care requires cooperation from a multidisciplinary team of health care professionals.

Acute diabetes complications have a higher mortality in the elderly, thus close attention must be paid to avoid them. Family members should be involved in the care of elderly diabetes patients, and it is recommended to educate them on clinical signs of complications. Regular care for the patients including feedback on quality of life and early signs of health issues are essential.

Open access

A COVID–19 elleni védőoltással kapcsolatos hiedelmek egészségkommunikációs szempontú elemzése a felnőtt magyar lakosság körében

Analysis of beliefs about COVID–19 vaccines among the adult Hungarian population from a health communication perspective

Orvosi Hetilap
Authors:
Csilla Zsigmond
,
József Vitrai
, and
Zoltán Brys

Bevezetés: A magyar lakosság az európai uniós átlaghoz képest kisebb arányban vette fel a COVID–19 elleni védőoltást. A hazai deprivált települések lakosainak körében az oltás felvétele pedig 38,2%-kal volt kisebb arányú az országos átlaghoz képest. Az oltási program egyik legfőbb akadálya a lakossági bizalmatlanság volt. Célkitűzés: A COVID–19-védőoltással kapcsolatos lakossági hiedelmek feltárása és a járvánnyal kapcsolatos tájékozódásra használt tömegmédiumok azonosítása. Módszer: Az elemzett adatok egy 2022. november 15–26. között zajlott keresztmetszeti, online kérdőíves felmérésből származnak. Az anonim adatfelvétel effektív mintaelemszáma 1222 fő volt. A COVID–19 elleni védőoltás elutasítását, szociodemográfiai változókat, 5 pozitív és 5 negatív, a védőoltással és a COVID–19-cel kapcsolatos attitűdállítást, valamint a járvánnyal kapcsolatos tájékozódásra használt tömegmédiumokra vonatkozó kérdéseket vontunk be a vizsgálatba. Frekventista statisztikai eszközöket és Hornik–Woolf-becslést alkalmaztunk. Eredmények: „A beoltottak védik a környezetükben élők egészségét is” állítással való egyetértés sikeres megerősítése érhette volna el a legnagyobb átoltottságnövekedést a magyar felnőtt lakosság körében. A válaszadók a tömegmédiumok közül a televíziót, az online hírportálokat, a kormányzati online kommunikációt, valamint a rádiót jelölték meg mint elsődleges információforrást. A zárt Facebook-oldalakon és a YouTube-on szignifikánsan több oltáselutasító tájékozódott, mint oltáselfogadó. Következtetés: A nemzetközi eredményekkel összhangban Magyarországon is a közösségi érdek és a felelősség hangsúlyozása lehetett volna a szerencsés általános megközelítés a COVID–19 elleni védőoltás felvételének tömegkommunikációjában. Jövőbeli átfogó lakossági oltási kampány előkészítéséhez többszintű egészségkommunikációs felmérés, tervezés és tesztelés ajánlható. Orv Hetil. 2024; 165(17): 664–671.

Open access