Browse our Medical Journals - AKJournals

Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.

Medical and Health Sciences

You are looking at 61 - 70 of 14,250 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Epstein–Barr-vírus által indukált hemolízis diffúz nagy B-sejtes limfómában

Epstein-Barr-Virus Induced Hemolysis in Diffuse Large B Cell Lymphoma

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
Réka Németh
,
Réka Ráhel Bicskó
,
Árpád Illés
, and
Lajos Gergely

A diffúz nagy B-sejtes limfóma a világ egyik leggyakoribb limfoid malignitása. Önmagában, illetve a kezelésének köszönhetően jelentős immunszuppresszív állapot alakulhat ki, amely esetekben számos alkalommal találkozhatunk ritka szövődményekkel, így például vírusok által létrehozott hemolízissel is. A 68 éves férfi betegünk kezdeti betegsége kiterjedt, Ann Arbor IV. stádiumú volt, de a kombinált kemoterápiának köszönhetően a kezelés végén komplett metabolikus remisszió igazolódott. Ezután nyolc hónappal igazolódott nála a Coombs-pozitív meleg típusú hemolitikus anémia, amelynek során a legkisebb hemoglobin érték 47 g L 1-nek adódott, és a hemolízis számos egyéb laborparamétere is mérhető volt. Az eltérések etiológiájaként PCR-vizsgálattal sikerült megerősíteni az Epstein–Barr-vírus fertőzést. A kezdeti szteroidterápia mellett a betegnek folyamatos transzfúzióigénye volt, így egy alkalommal 10 g intravénás immunglobulin készítményt kapott, majd a pozitív szerológiai eredmény birtokában egy alkalommal 100 mg anti-CD20 hatású rituximabot alkalmaztunk. A kombinált terápia hatására – amelynek hatásosságáról számos irodalmi adat áll rendelkezésünkre – a beteg hemoglobinértéke stabilizálódott, transzfúzióigénye megszűnt, a később elvégzett kontroll EBV PCR-vizsgálat pedig negatív eredményt mutatott. Bár a bemutatott eset ritka, mégis számos közleményt találunk főként immunszupprimált egyénekben kialakult hemolitikus eseményekre, amelyek a fent említett kombinált terápia hatására sikeresen meggyógyultak.

Restricted access

Főszerkesztői előszó

Editor-in-Chief's greetings

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
Árpád Illés
and
Csaba Bödör
Restricted access
Restricted access

A krónikus limfocitás leukémia terápiájában alkalmazott célzott hatásmechanizmusú szerek okozta mellékhatások megelőzése és kezelése, fókuszban a Bruton-féle tirozin-kinázok okozta kardiovaszkuláris toxicitás

Prevention and treatment of side effects of targeted therapies used in chronic lymphocytic leukemia, with a focus on cardiovascular toxicity of Bruton's tyrosine kinases

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
Róbert Szász
and
Timea Gurbity

A célzott hatásmechanizmusú kismolekulák szinte teljesen kiszorították a klasszikus kemoimmunoterápiákat a krónikus limfocitás leukémia (CLL) kezeléséből. A kezelés két fő alappillérét a Bruton-féle tirozin-kináz inhibitorok (BTKi) és a BCL2 inhibitor venetoklax képezi, a foszfatidilinozitol 3-kináz gátló (PI3Ki) idelalisib és duvelisib hazánkban nem elérhető. Egyes protokolloknak továbbra is fontos része a CD20-ellenes antitest rituximab vagy obinutuzumab. A célzott kezelések hatásmechanizmusa, így alkalmazási módja jelentősen különbözik, ezért a terápiaválasztás alkalmával több szempontot kell mérlegelnünk. A várható terápiás válasz és a beteg preferenciái mellett kiemelt jelentősége van a gyógyszerek potenciális mellékhatásainak, melyek egy része a komorbiditás függvénye. Ugyanakkor a CLL indolens, relabáló jellegéből adódóan a betegek többsége mindkét csoportba tartozó szerrel találkozhat élete során. Az eltervezett kezelés kivitelezése, a protokollok előírásszerű betartása szoros összefüggést mutat az elérhető progressziómentes túléléssel, így a mellékhatások kezelése kiemelt jelentőséggel bír. Az alábbiakban a leggyakoribb vagy legfontosabb mellékhatásokat említjük meg, ezek közül is a BTKi-k okozta kardiovaszkuláris eltérésekre koncentrálunk, melyek az utóbbi időben kerültek az érdeklődés központjába.

Open access

A marginális zóna lymphoma korszerű diagnosztikája és kezelése

Current diagnostics and treatment options of marginal zone lymphoma

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
Nóra Adamkovich
and
Péter Batár

A marginális zóna lymphomák (MZL) az indolens, döntően extranodális non-Hodgkin lymphomák (NHL) eltérő szövettani és klinikai megjelenési formáit jelentik. Az összes B-sejtes NHL kb. 10%-a tartozik ebbe a csoportba. Klinikopatológiailag három típus különíthető el: extranodális MZL (eMZL vagy más néven mucosa asszociált lymphoma, MALT), splenicus MZL (sMZL) és nodális MZL (nMZL). Leggyakoribb típusuk az eMZL vagy MALT lymphoma, mely a típusos gyomor- és bélmegjelenésen kívül számos egyéb extranodális szervből kiindulhat. A MZL kórlefolyása indolens, elhúzódó jellegű, melyet időnkénti relapszusok kísérnek. Az esetek egy részében kezelés nélküli megfigyelés, máskor rituximab alapú kemo-immunotherapia vagy lokális folyamat esetén irradiációs kezelés szükséges. A relabált esetek kezelésében az újabb típusú, célzott terápiák hatékonysága biztató kezelési lehetőséget jelent. Az összefoglaló közleményben a szerzők az elmúlt évek nemzetközi irodalmának áttekintésével mutatják be a kórkép diagnosztikai, újabb prognosztikai, valamint legújabb terápiás lehetőségeit.

Open access

Párbeszéd a vérképző őssejt-transzplantációval kezelt betegek multidiszciplináris ellátásáról

A cytomegalovirus-ellenes stratégia aktualitásai és jövője allogén vérképző őssejt-transzplantációban a hematológus és az infektológus szemszögéből

Dialogue on multidisciplinary care for haematopoietic stem cell transplant patients

Update and future of anti-cytomegalovirus strategy in allogeneic hematopoietic stem cell transplantation from the hematologist and infectologist perspective
Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
László Gopcsa
and
János Sinkó

Grafikus absztrakt

A cytomegalovirus infekció megelőzése és kezelése allogén vérképző őssejt-transzplantáltakban

Rövidítések: CMV: cytomegalovirus, HSCT: vérképző őssejt-transzplantáció, DLI: donor limfocita infúzió, NEAK: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, EMK: egyedi méltányossági kérelem, T-reg: regulátor T-limfocita, VST: vírus-specifikus T-sejt (terápia), ISU: immunszuppresszió, CRISPR/Cas-9: clustered regularly interspaced short palindromic repeats endonuclease (génszerkesztési eszköz), IL: interleukin, IVIG: intravénás immunglobulin (készítmény), Ig: immunglobulin, MoAt: monoklonális antitest

Restricted access

Abstract

Although mobile phones as a rapid communication vehicle can lead to improved quality of healthcare, they can also facilitate the transmission of pathogens to patients. This current research focuses on genetic diversity, and genes involved in resistance and biofilm production of Staphylococcus aureus isolates from mobile phones of medical students. Antibiotic resistance profiling and polymerase chain reaction (PCR) amplification of antibiotic resistance and biofilm-related genes were investigated and statistically analyzed. Staphylococcal cassette chromosome mec (SCCmec) types were analyzed by multiplex PCR, and S. aureus protein A gene typing (spa typing) was done using PCR and sequencing. Sixty-four S. aureus isolates (16.8%) were obtained from 380 medical students' mobile phones who were working in hospitals. The findings showed that 71.9% of the isolates were MRSA and 78.1% were classified as MDR. All isolates exhibited sensitivity to vancomycin and linezolid. Overall, 7.8% of the isolates displayed an inducible clindamycin resistance phenotype, while 26.7% showed resistance to mupirocin. The results indicated that 68.8% of the isolates were biofilm producers, with 7 isolates (15.9%) classified as strong producers, 22 isolates (50%) as moderate producers, and 15 isolates (34.1%) as weak producers. The most prevalent type was CC8-MRSA III/t030 (18.7%), followed by CC8-MRSA III/t037 (12.5%), CC/ST22-MSSA/t790 (10.9%), CC1-MRSA IV-t114 (9.4%), CC1-MRSA IV-t127 (7.8%), CC8-MRSA V/t064 (7.8%), CC/ST15-MSSA-t360 (7.8%), CC30-MSSA/t021(6.3%), MRSA V-t355 (6.3%), CC8-MRSA III/t421 (4.7%), CC1-MRSA V-t267 (4.7%), and CC/ST15-MSSA-t084 (3.1%). The genetic diversity and prevalent multidrug resistance indicate that the resistance situation of S. aureus recovered from mobile phones in Tehran is severe, posing a potential threat to patients, the community, and healthcare settings.

Restricted access

Az akut pancreatitis kezelésének aktuális kérdései a sebész szemszögéből

Current issues related to treatment of acute pancreatitis from the surgeon’s point of view

Orvosi Hetilap
Authors:
Zsolt Szentkereszty
,
Klaudia Balog
,
Tamás Sass
, and
Dezső Tóth

Az akut pancreatitis sebészi kezelése az utóbbi időkben jelentősen megváltozott. A sürgősségi műtétek indikációja és sebészi technikája alapvetően hasonló a korábbi gyakorlathoz, azonban újabb indikációs terület jelent meg. Az abdominalis kompartment szindróma sürgős műtéti indikációt képez, ha a konzervatív és szemikonzervatív kezelés eredménytelen. Ilyenkor napjainkban a dekompressziós laparotomia és a negatívnyomás-terápiával kombinált nyitotthas-kezelés javasolt. A hagyományos sebészi necrosectomia helyett a minimálisan invazív sebészi kezelések terjedtek el, melyek csak a betegség késői stádiumában kialakuló, fertőzött, demarkált pancreasnecrosis esetén javasoltak. Napjainkban a demarkált necrosis első vonalbeli kezelése az endoszkópos endoluminalis transgastricus necrosectomia, de kiterjedt esetekben, és ha a necroticus üreg fala túl vastag, valamint ha cholecystectomia is szükséges, a laparoszkópos vagy nyitott transgastricus necrosectomia indokolt. A szerzők elemzik a sebészi kezelésben beállt változásokat, kitérnek a javallatok és a műtéti technika kérdéseire is. Orv Hetil. 2024; 165(15): 563–567.

Open access

Az izomrelaxáció műtét alatti monitorozási és felfüggesztési gyakorlata a hazai aneszteziológusok körében

Országos online felmérés eredményeinek elemzése

Evaluation of monitoring and reversal habits of neuromuscular blockade by anesthesiologists in Hungary

An online-based survey of current practice
Orvosi Hetilap
Authors:
Marianna Fedor
,
Bettina Fónyad
,
Réka Nemes
,
László Asztalos
,
Béla Fülesdi
, and
Adrienn Pongrácz

Bevezetés: Amennyiben az anesztézia során alkalmazott izomrelaxánsok hatása a műtét végeztével nem szűnik meg, posztoperatív residualis neuromuscularis blokkról beszélünk, amely súlyos szövődmények forrása lehet. A residualis blokk diagnosztizálása kvantitatív neuromuscularis monitorok alkalmazásával lehetséges megbízhatóan. 2016-ban a magyar aneszteziológusok körében kérdőíves felmérés készült a monitorozási és felfüggesztési szokásokról. Célkitűzés: Célul tűztük ki annak vizsgálatát, hogy az elmúlt hat év során alkalmazott képzési programok hatására történt-e változás a monitorozás és felfüggesztés terén. Módszer: 10 kérdésből álló, online kitölthető kérdőívet készítettünk a Google Forms szoftver alkalmazásával, melyet a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság segítségével juttattunk el a hazai aneszteziológusokhoz. 7 kérdés teljesen megegyezett a 2016-os kérdőív kérdéseivel, 1 kérdésnél egy plusz válaszlehetőséget adtunk meg, és 2 új kérdést fogalmaztunk meg. A statisztikai elemzést khi2-teszttel végeztük. Eredmények: A kérdőív 2022. október 4-től december 31-ig volt elérhető. Összesen 132 válasz érkezett. A felmérésben részt vevők 69%-a szerint residualis blokk az esetek csak 0–5%-ában fordul elő. Ez az arány 2016-ban 75,6% volt (p = 0,253). A válaszadók 53,1%-a az esetek 0–10%-ában monitorozza az izomrelaxáció fokát a korábbi 75,8%-kal szemben, míg a rendszeresen és mindig monitorozók aránya 8%-ról 20,8%-ra emelkedett (p = 0,0005). Csökkent azok aránya, akik csak az esetek 0–25%-ában alkalmaznak felfüggesztést (20% vs. 31,15%), és emelkedett azok aránya, akik rendszeresen, mindig, illetve monitorozás alapján antagonizálnak (56,2% vs. 38,54) (p = 0,017). Az aneszteziológiai munkahelyek 82%-ában áll rendelkezésre kvantitatív monitor, de csak 23%-ában érhető az el minden műtőben; szignifikáns változás nem történt. Következtetés: Az aneszteziológusok továbbra is jelentős arányban alábecsülik a residualis neuromuscularis blokk előfordulásának gyakoriságát. A nem vagy igen ritkán monitorozók aránya csökkent, és többen monitoroznak rendszeresen, illetve mindig. Ezzel együtt csökkent azok aránya, akik nem vagy ritkán függesztik fel az izomrelaxánsok hatását, és szignifikánsan megemelkedett azok aránya, akik rendszeresen, illetve mindig reverzálnak. A kvantitatív neuromuscularis monitorok még mindig nem érhetők el mindenki számára. Orv Hetil. 2024; 165(15): 574–583.

Open access