Browse our Medical Journals - AKJournals

Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.

Medical and Health Sciences

You are looking at 71 - 80 of 14,250 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Az oktenidin-dihidroklorid antiszeptikum alkalmazása a fül-orr-gégészetben

Application of octenidine-dihydrochloride antiseptic in otorhinolaryngology

Orvosi Hetilap
Authors:
András Molnár
,
Magdolna Krasznai
, and
Stefani Maihoub

Az oktenidin-dihidroklorid antiszeptikum mint bőr- és felületfertőtlenítő elterjedt a mindennapi gyakorlatban, fül-orr-gégészeti használatának lehetőségei azonban kevésbé ismertek. Az oktenidin-dihidroklorid szintetikus piridinszármazék, amely az antiszeptikus hatás tekintetében széles spektrumot ír le. Hatékonynak bizonyult Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumokkal, burokkal rendelkező vírusokkal és egyes gombákkal szemben is. Az orr, a szájüreg, valamint a garat gazdagon tartalmaz mikrobákat, és mint első behatolási kapuk, infekciók gyakori színhelyei. Sajnálatos tény, hogy folyamatosan nő az antibiotikumokkal és antimikotikumokkal szembeni rezisztencia, a felső légúti vírusos fertőzések esetében pedig az antivirális készítmények nem alkalmazhatók rutinszerűen. Ennek megfelelően az antiszeptikumok mindennapi alkalmazása előnyös lehet, amelyekkel szemben – aspecifikus hatásuknak köszönhetően – a rezisztenciák kialakulásának lehetősége kisebb. Az oktenidin-dihidroklorid fül-orr-gégészeti alkalmazásáról számos korábbi tanulmány született, amelyek megerősítették a hatékonyságát különböző infekciók esetében – ezek eredményeit foglaljuk össze a jelen közleményben. Antibakteriális spektruma alapján, amely magában foglalja a pharyngitist leggyakrabban okozó kórokozókat, az oktenidin-dihidroklorid-tartalmú szopogatótabletta előnyösen használható a garatgyulladások kezelésében, amit megerősít, hogy antibiotikummal együtt alkalmazva szinergista hatású. Az egyes speciális pharyngitisek közül például korábbi kutatási eredmények a Neisseria gonorrhoeae fertőzéssel szemben is hatékonynak találták, ami lényeges, hiszen az azitromicinnel szembeni rezisztencia folyamatosan nő. A mindennapi fül-orr-gégészeti gyakorlatban, de más szakmákat érintően is lényeges a tracheakanülök potenciális szerepe, a rajtuk keletkező biofilm által nosocomialis infekciók létrejöttében. Korábbi kutatás például oktenidin-dihidroklorid hatóanyaggal bevont műanyag tracheakanül dekontaminációját vizsgálta Pseudomonas aeruginosa és Staphylococcus aureus kórokozók tekintetében, azzal az eredménnyel, hogy a kolonizáció a bevont tracheakanülök esetében szignifikánsan csökkent. További fontos eredmény, hogy a meticillinrezisztens S. aureusszal szemben is eredményesnek bizonyult, amely az orrbemenetben gyakran kolonizál és okoz fertőzést. Gombák tekintetében biztató eredmények adódtak a Candida albicans esetében, amely viszonylag gyakran okoz gombás pharyngitist, például immunszupprimált betegekben vagy antibiotikumok túlzott/indokolatlan használata során. Elmondható ezenkívül, hogy az azolokkal szembeni rezisztencia növekvő tendenciát mutat. Az oktenidin-dihidroklorid számos fül-orr-gégészeti infekció esetében jó választás lehet, az egyes eredményeket azonban további klinikai kutatásokkal szükséges megerősíteni. Orv Hetil. 2024; 165(15): 568–573.

Open access

A gyermekkori hátfájdalom hátterében álló ritka kórkép: krónikus nem bakteriális osteomyelitis

A rare condition underlying childhood back pain: chronic nonbacterial osteomyelitis

Orvosi Hetilap
Authors:
Janka Juszt
,
Noémi Benedek
,
Gabriella Mohay
,
Zsuzsanna Herbert
,
Ádám Győri
, and
Bernadett Mosdósi

A gerincfájdalom hátterében a gyakoribb benignus kórképek mellett malignus elváltozások és súlyos gyulladással jellemezhető kórképek is előfordulhatnak. A kivizsgálás során a részletes laboratóriumi vizsgálatok mellett a képalkotó diagnosztikának kiemelkedő jelentősége van. A csontfájdalom hátterében ritkán a krónikus nem bakteriális osteomyelitis is állhat. A szerzők egy 9 éves leánygyermek esetét mutatják be, aki több hónapja fennálló, progrediáló háti gerincfájdalommal jelentkezett szakvizsgálaton. A laboratóriumi vizsgálatok során enyhén emelkedett gyulladásos aktivitáson kívül kórjelző eltérés nem volt. A mágnesesrezonancia-vizsgálat (MRI) a thoracalis VIII. csigolyakompresszió mellett a csigolyatestben, az alsó zárólemez mentén körülírt, hiperintenzíven halmozó képletet írt le. A pontos etiológia tisztázására biopsziás mintavétel történt. A szövettani vizsgálat a malignitást kizárta, krónikus gyulladásra utaló eltérést mutatott. A beteg átmenetileg szteroidkezelésben részesült, de relapsus jelentkezett, ezért biológiai terápia, adalimumab került bevezetésre. A terápia hatásosnak bizonyult, mind a klinikai tünetek, mind a képalkotó vizsgálatok alapján tartós remisszió észlelhető. A jelen esettanulmány a gerincfájdalom hátterében álló ritka kórképre hívja fel a figyelmet. A kórkép diagnózisában az MRI kiemelkedő fontossággal bír. A betegség kezelésében immunszuppresszív terápia alkalmazása szükséges. Orv Hetil. 2024; 165(15): 595–600.

Open access

A szubjektív egészségi állapot és a dohányzás összefüggése rendfenntartó dolgozók körében

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei tapasztalatok

Relationship between the subjective health status and smoking among police officers

Experiences in Szabolcs-Szatmár-Bereg county
Orvosi Hetilap
Authors:
Aliz Ambrusz
,
Ferenc Németh
,
Zsuzsanna Borbély
, and
Erika Malét-Szabó

Bevezetés: Világszerte nagy figyelmet fordítanak a dohányzásra mint legfőbb megelőzhető halálokra, ugyanakkor szakmacsoportok szerinti prevalenciájáról keveset tudunk. Célkitűzés: A rendvédelem területén a dohányzás előfordulási gyakoriságának felmérése, valamint a dohányzási status és a szubjektív egészségi állapot összevetése. Módszer: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság hivatásos állományú tagjai között kvantitatív, papíralapú felmérés. Keresztmetszeti vizsgálat (N = 1704; átlagéletkor: 39,2 év; SD: 8,12; nő: 13,7%; férfi: 86,2%). Eredmények: A vármegyében a rendőrök 32,3%-a dohányzik, a férfiak 32,8%-a, míg a nők 29,1%-a. 24,3% már leszokott a dohányzásról, és 43,4% sohasem dohányzott. A munkarend tekintetében a dohányzás prevalenciája a váltásos 1. (12/24) munkarendben dolgozók esetében a legmagasabb: 36,3%. A dohányzók között a hivatali (napi 8 óra) munkarendben dolgozók aránya a legkisebb: 23,8%. A szubjektív egészségi állapot és a dohányzási status közötti összefüggés nem szignifikáns, de tendeciózusnak mondható (Kruskal–Wallis: p = 0,054). A dohányzóknál amellett, hogy jónak minősítik egészségi állapotukat, az átlagérték alacsonyabb (M: 3,96; SD: 0,61). Akik soha nem dohányoztak (M: 4,03; SD: 0,60), vagy akik már leszoktak a dohányzásról (M: 4,04; SD: 0,61), szintén jónak érzik egészségi állapotukat. Következtetés: A rendvédelemben dolgozók dohányzási prevalenciája magasabb a magyar népességi adatok viszonylatában és a nemzetközi rendvédelmi területen történő összehasonlításban. Az egészségfejlesztési programoknak továbbra is kiemelten kell kezelniük a dohányzás leszoktatását segítő intervenciókat. Orv Hetil. 2024; 165(15): 584–594.

Open access

Abstract

The abscopal effect, a rare phenomenon in cancer treatment, involves tumor regression in a distant location from the targeted therapy. This case focuses on a 74-year-old woman with metastatic papillary thyroid cancer. Despite prior treatments, she experienced pulmonary nodule progression and hemoptysis. Bland particle embolization was performed on the right bronchial artery branches supplying lung metastases, leading to significant reductions in size, number, and metabolic activity of the right-sided nodules and decreased metabolic activity of the untreated left-sided nodules, without additional cancer-related treatments. The abscopal effect has been observed with various interventional oncologic procedures, indicating a potential role in stimulating the immune response and altering the tumor microenvironment. Further investigation is needed to understand bland embolization's immunomodulatory effects and implications for triggering the abscopal effect.

Open access

Abstract

Background and aims

Impaired inhibitory control accompanied by enhanced craving is hallmark of addiction. This study investigated the effects of transcranial direct current stimulation (tDCS) on response inhibition and craving in Internet gaming disorder (IGD). We examined the brain changes after tDCS and their correlation with clinical variables.

Methods

Twenty-four males with IGD were allocated randomly to an active or sham tDCS group, and data from 22 participants were included for analysis. Participants self-administered bilateral tDCS over the dorsolateral prefrontal cortex (DLPFC) for 10 sessions. Stop-signal tasks were conducted to measure response inhibition and participants were asked about their cravings for Internet gaming at baseline and post-tDCS. Functional magnetic resonance imaging data were collected at pre- and post-tDCS, and group differences in resting-state functional connectivity (rsFC) changes from the bilateral DLPFC and nucleus accumbens were examined. We explored the relationship between changes in the rsFC and behavioral variables in the active tDCS group.

Results

A significant group-by-time interaction was observed in response inhibition. After tDCS, only the active group showed a decrease in the stop-signal reaction time (SSRT). Although craving decreased, there were no significant group-by-time interactions or group main effects. The anterior cingulate cortex (ACC) showed group differences in post- versus pre-tDCS rsFC from the right DLPFC. The rsFC between the ACC and left middle frontal gyrus was negatively correlated with the SSRT.

Discussion and conclusion

Our study provides preliminary evidence that bilateral tDCS over the DLPFC improves inhibitory control and could serve as a therapeutic approach for IGD.

Open access

Abstract

Background and aims

Since the inclusion of Compulsive Sexual Behavior Disorder (CSBD) in the International Classification of Diseases (11th ed.), there has been little effort placed into developing clinical recommendations for lesbian, gay, bisexual, and queer (LGBQ) clients with this condition. Thus, we develop preliminary clinical recommendations for mental health professionals working with LGBQ clients who may be struggling with CSBD.

Methods

The present paper synthesizes the CSBD literature with advances in LGBQ-affirming care to develop assessment and treatment recommendations. These recommendations are discussed within the context of minority stress theory, which provides an empirically supported explanation for how anti-LGBQ stigma may contribute to the development of mental health conditions in LGBQ populations.

Results

Assessment recommendations are designed to assist mental health professionals in distinguishing aspects of an LGBQ client's sociocultural context from CSBD symptomology, given recent concerns that these constructs may be wrongly conflated and result in misdiagnosis. The treatment recommendations consist of broadly applicable, evidence-based principles that can be leveraged by mental health professionals of various theoretical orientations to provide LGBQ-affirming treatment for CSBD.

Discussion and Conclusions

The present article provides theoretically and empirically supported recommendations for mental health professionals who want to provide LGBQ-affirming care for CSBD. Given the preliminary nature of these recommendations, future research is needed to investigate their clinical applicability and efficacy.

Open access

Az első hazai tapasztalatok összegzése kromoszomális microarray-analízis és teljesexom-szekvenálás módszerekkel a magzati diagnosztikában

Summary of the first Hungarian experiences with prenatal chromosomal microarray analysis and whole-exome sequencing

Orvosi Hetilap
Authors:
Henriett Pikó
,
Anett Illés
,
Sándor Nagy
,
Artúr Beke
,
Kristóf Árvai
,
Tibor Elekes
,
Emese Horváth
,
Miklós Ferenczy
,
Péter Mosonyi
,
Valéria Lukács
,
Valéria Klujber
,
Olga Török
,
Zsuzsanna Kiss
,
Erika Tardy
,
Zsolt Tidrenczel
,
Bálint Tobiás
,
Bernadett Balla
,
Péter Lakatos
,
János Kósa
, and
István Takács

Bevezetés: Az elmúlt évtized egyik jelentős technológiai újdonsága az ún. ’high-throughput’ molekuláris genetikai vizsgálati módszerek – mint a kromoszomális microarray-analízis (chromosomal microarray analysis, CMA) és a teljesexom-szekvenálás (whole-exome sequencing, WES) – elterjedése a praenatalis diagnosztikában. Célkitűzés: Az elmúlt 5 évben munkacsoportunk több mint 252 praenatalis vizsgálatot végzett hazai laboratóriumi háttérrel, amelyek indikációját különböző súlyosságú strukturális magzati ultrahangeltérések képezték. A klasszikus citogenetikai vizsgálatok eredményétől függően végeztük el a nagy felbontású CMA- és WES-analíziseket a praenatalis diagnosztika érdekében. Módszer: A CMA-vizsgálatokat a „GeneChip System 3000 Instrument” platformmal végeztük az SNP-alapú komparatív hibridizálás módszerével. Az általunk elvégzett újgenerációs szekvenálás során a teljes humán exom szekvenciájának meghatározása IonTorrent és Illumina platformokkal történt. Eredmények: Összesen 252 magzati CMA-vizsgálatot végeztünk, és 42%-ban mutattunk ki valamilyen hiányt vagy többletet, ebből 22%-ban igazoltunk kóros eltérést. 42 esetben végeztünk WES-t, amelyből 9 esetben (21,4%) azonosítottunk kóros eltérést az öröklésmenetet támogató, a magzati fenotípussal feltételezhetően összefüggésben lévő, a ClinVar adatbázis vagy az ACMG-klasszifikáció alapján. Megbeszélés: Tekintettel arra, hogy a magzati fenotípus értékelése közvetett, a praenatalis CMA- és WES-elemzésnek elsősorban a magzati ultrahangvizsgálat során azonosítható strukturális anomáliákkal összefüggő génekre, kromoszomális régiókra kell korlátozódnia. A szülők vizsgálata mind a CMA-, mind a WES-analízisek során kiemelt jelentőséggel bír, főleg azokban az esetekben, amelyeknél a kapott eltérés nem hozható egyértelmű összefüggésbe az ultrahangeltérésekkel. Következtetés: Fontos meghatározni azokat a paramétereket, amelyek alapján a magzati mintában talált kópiaszám-eltéréseket és WES-vizsgálattal igazolt variánsokat a leletben közöljük (figyelembe véve a nemzetközi ajánlásokat). Ezek alapján a praenatalis klinikai genetikai tanácsadáskor sokkal használhatóbb információk adhatók. Orv Hetil. 2024; 165(14): 523–530.

Open access

Dohányzó várandósok elsődleges védőnői állapotfelmérése az alapellátásban

Tobacco smoking primary survey of pregnant women in the maternity and child health service

Orvosi Hetilap
Authors:
Ildikó Rákóczi
,
Péter Balázs
, and
Kristie L. Foley

Bevezetés: A várandósok dohányzása számos szülészeti és neonatológiai szövődményt okozhat. Megelőzésükre szervezetileg kiváló lehetőség a gondozásba vételkor a dohányzói status védőnői felmérése, majd a háziorvosokkal együtt a várandósok támogatása a dohányzás szünetelése vagy a leszokás érdekében. Célkitűzés: Egy mintaszerű rendszer felépítésére Nyíregyházán modellkísérletet végeztünk a városi védőnői hálózatban 2019. október 1. és 2021. március 31. között, gondozásra jelentkezett várandósok körében. Módszer: Papíralapú kérdőíveink kitöltését a védőnők végezték a gondozásba vételkor a várandósok válaszai alapján. A legfőbb biometriai, szociodemográfiai és családtervezési adatokon (9 kérdés) túl a dohányzási (cigarettázási) szokásokat, a környezeti dohányfüstártalmat és a dohányzás ártalmasságának ismeretét vizsgáltuk (9 kérdés). A statisztikai vizsgálatot frekvencia- és kereszttáblás elemzéssel végeztük. Szignifikánsnak fogadtuk el az eredményeket p<0,05 értékkel. Eredmények: A gondozásba vett összes várandós (n = 1761) közül 1548 (87,9%) válaszolt a kérdéseinkre. Mintánk átlagéletkora 30,2 év (min./max.: 15/48) volt, gondozásba vételük átlagosan a várandósság 10,8. hetében (min./max.: 6/34) történt. Jelentős volt a magasabb fokú iskolai végzettséggel (középfokú 46,0%, felsőfokú 42,8%) rendelkezők aránya. A roma nemzetiség aránya 4,2% volt. Tervezett volt a várandósság 88,5%-ban. Soha nem dohányzott 46,5%. Dohányzói anamnézise volt 53,5%-nak. A teljes mintából 10,1% folytatta a dohányzást, de 42,5% korábbi dohányos azt állította, hogy aktuálisan nem cigarettázik. A férjek/élettársak (n = 1493) részéről 30,3%-ban fordult elő környezeti dohányfüstártalom. Minden várandós (98,9%) tisztában volt a dohányzás magzatkárosító hatásával. Következtetés: Nagyvárosi környezetben a magasabb szintű iskolai végzettség hozzájárult a dohányzás magzatkárosító hatásának ismeretéhez. A várandósság alatt tovább folytatott dohányzásban a romák szignifikánsan hátrányosabb helyzetben voltak a nem romákkal szemben. Másodlagos dohányfüstártalom szempontjából nagyon kedvezőtlen volt a férj/élettárs dohányzásának csaknem egyharmados aránya. Az alapellátás a legegyszerűbben a védőnők révén érheti el a dohányzás által különösen veszélyeztetett populációt. Részükre a bemutatott módszerrel a háziorvos és a védőnő az adatok alapján célzottan végezheti a dohányzással kapcsolatban az alapellátás kompetenciájába tartozó szünetelés/leszokás támogatást. Orv Hetil. 2024; 165(14): 545–552.

Open access

Egy büntetlenül maradt gyermekbántalmazás tanulságai

Lessons of an unpunished child abuse

Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Simon
,
Miklós Angyal
,
Katalin Dérczy
, and
Veronika Heckmann

Magyarországon évente kb. 2000–2500, fizikailag bántalmazott gyermek kerül a gyermekjóléti szolgálatok látókörébe, a felderítetlen esetek száma azonban ennek a többszöröse is lehet. A testi sérüléssel vagy súlyos elhanyagolással járó eseteket gyakran az egészségügyi szolgáltatók látják elsőként, illetve sokszor egyedüliként. Az egészségügyi dolgozók jelzési hajlandósága kicsi, jelentési kötelezettségüknek gyakran nem tesznek eleget. Esetbemutatásunkkal – a jelentési kötelezettség elmulasztásának következményein túl – a jelzés prevenciós szerepére szeretnénk felhívni a figyelmet. A másfél éves leánygyermeket nevelőanyja vitte a helyi fogorvosi rendelőbe eszméletlen állapotban, étel félrenyelésére hivatkozva. A gyermeknél állapotromlást követően újraélesztés vált szükségessé, azután kórházi felvételre került sor. Ápolása alatt a gyermek végig agyhalálnak megfelelő állapotban volt. Felvételekor kétoldali homloktáji és többszörös mellkasi haematomát rögzítettek, a CT-vizsgálat agyödémát, valamint kétszeres koponyacsonttörést írt le. A gyermek az ápolása 6. napján elhunyt. Az esetnek a hatóság felé történő jelzése sem a gyermek ellátása során, sem a halál bekövetkeztekor nem történt meg. A kórboncolás során a két, különböző keletkezési idejű koponyacsonttörés mellett kemény burok alatti vérzés igazolódott. Az esetet követően 9 évvel történt meg a bejelentés a hatóság felé. A nyomozás megállapította, hogy a kislány halálához idegen kezű fejsérülés vezetett, melyet a nevelőszülők kiskorú fiúgyermeke okozott, aki azonban az elkövetéskori életkora miatt nem volt büntethető. A nevelőanya tekintetében felmerülő bűncselekmény az eljárás idejére elévült, így a nevelőanya büntetőjogi felelősségre vonása is elmaradt. Az eset rávilágít arra, hogy más szakterületeken is szükséges lenne az igazságügyi orvostani ismeretek erősítése, a legideálisabb megoldást azonban kétségtelenül a klinikai igazságügyi orvostannak a hazai klinikai gyakorlatba történő bevezetése jelenthetné. Orv Hetil. 2024; 165(14): 553–559.

Open access

Klinikai táplálás az intenzív osztályon: az EuroPN-vizsgálat magyarországi eredményei

Artificial nutrition in intensive care: Hungarian results of the EuroPN study

Orvosi Hetilap
Authors:
Ákos Csomós
,
László Klicsu
,
István László
,
Ilona Bobek
,
Ágnes Sárkány
, and
Béla Gál

Bevezetés: A kritikus állapotú betegek mesterséges táplálásának jelentősége jól ismert, hiányában a folyamatos fehérjelebontás miatt romlik a sebgyógyulás, valamint emelkedik a lélegeztetőgépen töltött napok száma. Célkitűzés: A korábban publikált EuroPN nemzetközi vizsgálat célja az volt, hogy európai összehasonlításban felmérje a részt vevő intenzív osztályok aktuális táplálási gyakorlatát, és megvizsgálja a kalória-, illetve fehérjebevitel hatását a lélegeztetőgépről való leszoktatásban és a 90 napos halálozásban. A jelen kézirat a vizsgálatban részt vevő magyarországi osztályok eredményeit elemzi. Módszer: Vizsgálatunkba azokat a betegeket vontuk be, akiket legalább 5 napja kezeltek az intenzív osztályon. A klinikai és a táplálási adatokat napokra bontva gyűjtöttük az intenzív osztályos felvételt követő első 5 napban retrospektíven, majd azt követően maximum 15 napon át (vagy az elbocsátás/elhalálozás napjáig) prospektíven. A betegkimeneteli adatokat a 15., a 30. és a 90. napon rögzítettük. Eredmények: Magyarországról 6 intenzív osztályról összesen 111 beteget vontunk be a vizsgálatba. A kumulatív kalória- és fehérjebevitel tekintetében a magyarországi betegek nagyobb arányban kapták meg az ESPEN-célértékeket: kalória esetében az előírt kalória 92%-át (95% CI 68; 118) sikerült biztosítani (vs. 83% Európában [95% CI 59; 107]); fehérje esetében pedig még jelentősebb a különbség: Magyarországon 83% (95%CI 57; 121), ezzel szemben Európában 65% (95% CI 41; 91) volt a bevitel és az ESPEN-célérték aránya. Megbeszélés és következtetés: A nemzetközi EuroPN-adatelemzésben a nagyobb kumulatív kalória- és fehérjebevitel csökkentette a lélegeztetőgépről való leszoktatás időtartamát. A magyarországi betegek esetében gyorsabban értük el ezeket a célértékeket, köszönhetően annak, hogy a kiegészítő parenteralis táplálást nagyobb arányban alkalmaztuk. Orv Hetil. 2024; 165(14): 531–537.

Open access