Browse our Medical Journals - AKJournals

Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.

Medical and Health Sciences

You are looking at 71 - 80 of 14,360 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Abstract

Purpose

The present study compares the efficacy of refractive surgery using third-generation and sixth-generation laser vision correction procedures in terms of postoperative visual acuity. The goal of the authors was to determine whether advances in laser technology had improved patients' uncorrected visual acuity, as measured at six-month follow-ups.

Materials/Methods

Results were reported from one of Europe's leading laser eye clinics, which has performed an outstandingly high number of treatments (over 100,000). The results of the clinic's first 10,000 treatments and most recent 10,000 treatments were evaluated.

Results

The analysis was performed by treated dioptric range and age group. The raw six-month visual acuity results show a statistically significant improvement over the last 10,000 interventions. The treatments resulted in significant improvements in all groups compared to the previous technology. With the new devices, visual acuity increased to above 1.0 in young myopes. The best results were seen in patients between 18 and 45 years of age, in the dioptric range between −1.0 D and −6.0 D.

Conclusions

It can be concluded that advances in technology improved refractive outcomes in all patient groups. This conclusion has excellent reliability and predictability due to the particularly high number of cases.

Open access

Abstract

The present study aimed to explore the genomic characteristics of eight New Delhi metallo-β-lactamase-1 (NDM-1)-producing carbapenem-resistant Pseudomonas aeruginosa (CRPA) isolates from a Bulgarian tertiary hospital (2021–2023) in comparison to bla NDM-1-positive strains originating from the Balkans. Antimicrobial susceptibility testing, phenotypic assays for carbapenemase activity, PCR screening, whole-genome sequencing (WGS), and phylogenomic analysis were performed. Seven of the CRPA isolates investigated (Minimum inhibitory concentration values of imipenem and meropenem >32 mg L−1) were also resistant to piperacillin-tazobactam, ceftazidime, ceftazidime-avibactam, cefepime, ceftolozane-tazobactam, amikacin, tobramycin, ciprofloxacin, and levofloxacin, but were susceptible to colistin (0.5–2 mg L−1) and cefiderocol (0.25–1 mg L−1). The P. aeruginosa Pae57 isolate (designated Pae57) remained susceptible to aminoglycosides as well. WGS uncovered the co-existence of bla NDM-1 and bla GES-1. The isolates belonged to the ST654 high-risk clone, except for Pae57 (ST611). Alignment against reference sequences revealed the presence of a Tn21 transposon harboring ble MBLbla NDM-1–ISAba125. It was similar to that found in the P. aeruginosa ST654 NDM1_1 strain (GCA_020404785.1) from Serbia. Phylogenomic analysis of our isolates indicated that seven of them (ST654) differed from each other in no more than 44 single-nucleotide polymorphisms (SNPs). Pae57 (ST611) was strikingly different (>21,700 SNPs) compared to all Balkan strains. In conclusion, to our knowledge this is the first report of bla NDM-1-positive P. aeruginosa ST611 isolation, which indicates the transmission dynamics of this determinant between high-risk and potentially high-risk P. aeruginosa clones. Obtained results unveil the dissemination of clonally related NDM-1-producing P. aeruginosa strains in the monitored hospital for approximately a 2-year period.

Restricted access

Arany János epekövessége és a köves epehólyag operatív kezelésének fejlődéstörténete

János Arany’s gallstones and evolution of gallstones surgery

Orvosi Hetilap
Authors:
Alica Petrovics
,
Judit Forrai
, and
Andrea Ferencz
Restricted access

Az elérhető gyógyulás küszöbén: innovációk a myeloma multiplex kezelésében

On the threshold of a possible cure: innovations in treating multiple myeloma

Orvosi Hetilap
Authors:
Tünde Tóth
and
Hussain Alizadeh

A myeloma multiplex diagnosztikája és kezelése terén jelentős előrelépések történtek az elmúlt évek során. Az immunmoduláns ágensek, a proteaszómagátlók és a nagy dózisú melfalánnal való kondicionálást követő autológ haemopoeticus őssejt-transzplantáció bevezetése lehetővé tette a mélyebb terápiás válasz és a hosszabb távú túlélés elérését. Ennek ellenére a szakirodalom továbbra is a betegség gyógyíthatatlanságát hangsúlyozza, mivel a remissziók és a relapsusok váltakozása továbbra is meghatározza a kórkép lefolyását. A myeloma multiplex esetében a definitív gyógyuláshoz elengedhetetlen a gyógyszer-rezisztencia leküzdése és a tartós válasz biztosítása. Ennek eléréséhez új terápiás stratégiák kidolgozására és érzékenyebb diagnosztikus eszköztárra van szükség. Közleményünk célja a jelenleg alkalmazott kezelési irányelvek áttekintése mellett az új diagnosztikus eljárások és a klinikai vizsgálatokban szereplő terápiás stratégiák összefoglalása, melyek javíthatják a betegek életminőségét és túlélési esélyeit. A modern diagnosztikus módszerek lehetővé teszik a betegség korai felismerését, a személyre szabott, biológiai alapú kezelések bevezetését és a válaszadaptált terápia alkalmazását. Továbbá az immunterápiás stratégiák korábbi kezelési vonalakba való beépülése a jövőben megkérdőjelezheti a betegség gyógyíthatatlanságáról kialakított elképzeléseket. Orv Hetil. 2024; 165(23): 891–899.

Open access

Dr. Uray Éva aneszteziológusprofesszor (1936–2024)

Éva Uray, professor of anesthesiology (1936–2024)

Orvosi Hetilap
Author:
Béla Fülesdi
Restricted access

A gyermekkori törések rögzítése percutan Kirschner-drótos tűzéssel: epi- vagy subcutan hagyjuk a drótot?

Fixation of pediatric fractures with percutaneous Kirschner-wire: should we leave the wire exposed or buried?

Orvosi Hetilap
Authors:
Balázs Fadgyas
,
Fanni Gyöngyi Bátyi
, and
Júlia Petronella Kovács

Bevezetés: Bizonyos gyermekkori törések minimálisan invazív műtéti megoldása a percutan Kirschner-drótos tűzés. Előnye, hogy kis műszerezettséget igényel, a drót eltávolítása egyszerű. Hátránya, hogy külső rögzítőt is igényel (gipsz, alumíniumsín). Célkitűzés: A dolgozat célja volt annak vizsgálata, hogy az epicutan (bőrfelszín felett) hagyott tűződrótok esetén alakul-e ki több szeptikus szövődmény, rövidebb-e az összes kórházi tartózkodás, fémkivételkor kisebb-e a narkózisok száma, mint subcutan hagyott drótok esetén. Módszer: A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben 2017 és 2021 között megfigyelésen alapuló retrospektív kohorszvizsgálat történt. Beválogatási kritérium volt a 0–18 éves életkor, minden zárt, fedetten reponált törés, amelyet percutan tűzéssel rögzítettek. Kizárásra kerültek azok a betegek, akiknek egyidejűleg több műtéti ellátást igénylő vagy nyílt törésük volt, ahol többféle műtéti technika egyidejű alkalmazása történt, a nyílt repozíciók, ha frakcionáltan történt a dróteltávolítás, illetve ha hiányos volt a dokumentáció, vagy a beteg kezelése más intézetben indult/zárult. A betegek csoportosítása a drótok helyzete alapján történt (a drót bőrhöz való viszonya alapján epi- vagy subcutan). A vizsgált paraméterek közé tartozott a fémkivételnél alkalmazott érzéstelenítési mód, a kumulatív kórházi tartózkodás ideje, a szeptikus szövődmények aránya. Statisztikai analízisre a khi2-tesztet és a kétmintás t-próbát alkalmaztuk. Eredmények: A vizsgálatba 427 gyermeket vontunk be, átlagéletkoruk 10 (min.: 1, max.: 17) év volt. A drótok 138/427 esetben subcutan, 289/427 esetben epicutan helyzetűek voltak. Subcutan drótok esetén a kumulatív kórházi ápolási napok száma átlagosan 3,44 nap, epicutan esetben 1,92 nap volt (p = 0,0158). Narkózisra fémeltávolítás esetén subcutan drótoknál 33/138, epicutan drótoknál 19/289 esetben volt szükség (p<0,0001). Szeptikus szövődmény subcutan drótoknál 6/138, epicutan esetben 16/289 fordult elő (p = 0,6). Megbeszélés: Az epicutan drótok esetén rövidebb a kórházi tartózkodási idő, ritkábban van szükség narkózisra fémeltávolításkor, nincs több szeptikus szövődmény annak ellenére, hogy a bőrön kívül helyezkednek el. Következtetés: Az epicutan hagyott drótok alkalmazása előnyösnek tűnik: ritkábban igényel narkózist az eltávolításuk, így az összes kórházi ápolási nap száma alacsonyabb. Orv Hetil. 2024; 165(23): 908–912.

Restricted access

Hivatás az életért földön, vízen, levegőben – mentődolgozók egészségi állapotának vizsgálata

A vocation for life on land, sea and air – health assessment of ambulance workers

Orvosi Hetilap
Authors:
Emese Sánta
,
Krisztián Zelenák
,
Bálint Bánfai
,
József Betlehem
, and
Kitti Máté-Póhr

Bevezetés: A prehospitális betegellátás minden színtere más és más megterhelést ró a dolgozók testi és lelki egészségére. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt összevetni a földi, a légi- és a vízimentők stresszterhelését és egyéb rizikófaktorait. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálat történt a 2022. augusztus–októberi időszakban. Nem véletlenszerű, kényelmi mintaválasztást követően az adatgyűjtés önkéntes alapon, az Országos Mentőszolgálat Vas vármegyei mentőállomásain (n = 70), a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. bázisain (n = 24) és a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatánál (n = 25) anonim, online kérdőív segítségével zajlott. A Rövid Stressz Kérdőív (Purebl és Rózsa, 2006) mellett szociodemográfiai mutatókra, munkavégzésre, káros szenvedélyekre, sportolásra és mentálhigiénés szokásokra kérdeztünk rá. Eredmények: A minta (n = 119) stresszterhelése alacsonynak volt mondható (átlag 9,79 ± 5,38), melyet nem befolyásolt a munkavégzés színtere (p = 0,064). A legjelentősebb stresszről a földi (10,17 ± 5,57 pont), míg a legcsekélyebbről a légimentők (9,08 ± 4,86 pont) számoltak be. A „nagy fokú” és az „igen jelentős” stresszkategóriába tartozott az Országos Mentőszolgálat dolgozóinak több mint 50%-a (p = 0,987). Nagyobb stresszterhelést mutattak a nők (p = 0,008), az egyedül élők (p = 0,006) és a gyermektelenek (p<0,001). Minél több esetet látott el egy műszak alatt (p = 0,008), minél megterhelőbbnek érezte a műszakokat (p<0,001), és minél kevésbé érezte magát szakmailag felkészültnek (p<0,001) egy válaszadó, annál nagyobb volt a stresszterhelése. Következtetés: A mentésben dolgozókat érő stressz mértékében és az előforduló rizikó-magatartások tekintetében nem volt ugyan számottevő különbség földön, vízen és/vagy levegőben, az eredmények rávilágítottak, hogy a munkaterhelés mértékét tekintve a földi mentésben tevékenykedők szoros nyomon követést igényelnek a stresszterhelés és a megküzdés szempontjából. Orv Hetil. 2024; 165(23): 900–907.

Open access

A JAK2 szomatikus génmutáció lehetséges betegségmódosító hatása a cardiovascularis kórképek kialakulásában

Somatic JAK2 gene mutation is an evolving risk factor in cardiovascular diseases

Orvosi Hetilap
Authors:
Eszter Magyar
,
Anikó Újfalusi
,
Marianna Czenke
, and
Gábor Méhes

A JAK-kináz működése egyes, sejtfelszíni receptorokhoz kötött jelátviteli útvonalak központi eleme (JAK/STAT útvonal), a fiziológiás sejtaktiváció közvetítője. Közvetítő hatása a myeloid eredetű sejtekben, elsősorban macrophagokban, neutrophil granulocytákban, illetve a thrombocytákban is szükséges a nem specifikus gyulladásos reakció elindításához. A jelátviteli útvonal kóros aktivációja a krónikus myeloproliferativ neoplasiákban az egyik leggyakoribb genetikai eltérés és a fokozott myelo- és thrombopoesis egyik jól ismert ’driver’ mechanizmusa. A myeloproliferativ neoplasiák diagnosztikájához a szerzett patogén JAK2-mutációk (elsősorban a V617F variáns) kimutatása is hozzátartozik. Ismertté vált ugyanakkor, hogy a génhiba – más, ritkább eltérések mellett – akár hosszú ideig fennállhat jelentős hematológiai eltérések nélkül. Ezt az állapotot klonális haemopoesisnek nevezik. A variáns JAK2 újabb megfigyelések szerint a myeloid eredetű sejtek funkciójára ebben a helyzetben is komoly aktiváló hatást fejthet ki, és meggyőző összefüggéseket mutattak ki a gyulladásos háttérrel rendelkező cardiovascularis szövődményekkel kapcsolatosan. A klonális JAK2-eltérés, valamint az ischaemiás szívbetegség, illetve a hasi aortaaneurysma kialakulása között is jelentős összefüggések mérhetők. Mára egyértelmű, hogy az atheromaképződés és a következményes coronariasclerosis kialakulása egy komplex thromboinflammatoricus folyamat következménye, és jelentős mértékben függ többek között a JAK2 mediálta szöveti macrophag–granulocyta interakcióktól. Közleményünkben a fokozott kockázat hátterében húzódó mechanizmusokat és a rendelkezésre álló legújabb ismereteket elemezzük. Orv Hetil. 2024; 165(23): 883–890.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Maja Friedemann
,
Celine A. Fox
,
Anna K. Hanlon
,
Daniel Tighe
,
Nick Yeung
, and
Claire M. Gillan

Abstract

Background and aims

Subjective confidence plays an important role in guiding behaviour, especially when objective feedback is unavailable. Systematic misjudgements in confidence can foster maladaptive behaviours and have been linked to various psychiatric disorders. In this study, we adopted a transdiagnostic approach to examine confidence biases in problem gamblers across three levels: local decision confidence, global task performance confidence, and overall self-esteem. The importance of taking a transdiagnostic perspective is increasingly recognised, as it captures the dimensional nature of psychiatric symptoms that often cut across diagnostic boundaries. Accordingly, we investigated if any observed confidence biases could be explained by transdiagnostic symptom dimensions of Anxiety-Depression and Compulsive Behaviour and Intrusive Thought. This approach allows us to gain a more comprehensive understanding of the role of metacognitive processes in problem gambling, beyond the constraints of traditional diagnostic categories.

Methods

Thirty-eight problem gamblers and 38 demographically matched control participants engaged in a gamified metacognition task and completed self-report questionnaires assessing transdiagnostic symptom dimensions.

Results

Compared to controls, problem gamblers displayed significantly elevated confidence at the local decision and global task levels, independent of their actual task performance. This elevated confidence was observed even after controlling for the heightened symptom levels of Anxiety-Depression and Compulsive Behaviour and Intrusive Thought among the problem gamblers.

Discussion

The results reveal a notable disparity in confidence levels between problem gamblers and control participants, not fully accounted for by the symptom dimensions Anxiety-Depression and Compulsive Behaviour and Intrusive Thought. This suggests the contribution of other factors, perhaps linked to gambling-specific cognitive distortions, to the observed confidence biases.

Conclusion

The findings highlight the intricate link between metacognitive confidence and psychiatric symptoms in the context of problem gambling. It underscores the need for further research into metacognitive biases, which could enhance therapeutic approaches for individuals with psychiatric conditions.

Open access

Abstract

The spread of antibiotic resistance is one of the biggest challenges of our time, making it difficult to treat bacterial diseases. Pasteurella multocida is a widespread facultative pathogenic bacterium, which causes a wide range of diseases in both mammals and birds. In the present study, antibiotic susceptibility of 155 P. multocida strains were tested using the broth microdilution method to obtain the minimum inhibitory concentration (MIC) values for 15 antibiotics. The most effective antibiotics against pasteurellosis were ceftiofur, tetracycline, doxycycline, florfenicol and tilmicosin. Of the strains, 12 proved to be multi-drug resistant (MDR). To combat antibiotic resistance, it is important to establish a pre-treatment antibiotic susceptibility profile. A well-chosen antibiotic would not only make the treatment more successful but may also slow down the spread of resistance and the evolution of MDR strains.

Open access