Browse our Medical Journals - AKJournals

Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.

Medical and Health Sciences

You are looking at 81 - 90 of 14,182 items for

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Ultrahangvezérelt dekompresszió kéztőalagút-szindróma kezelésére

Ultrasound-guided decompression in the treatment of carpal tunnel syndrome

Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Czigléczki
and
György Berényi

Bevezetés: A kéztőalagút-szindróma hazánkban is gyakran előforduló megbetegedés, akár minden 10. embert érintheti. Korai tüneteinek felismerése elengedhetetlen az időben történő diagnózishoz és a beavatkozáshoz. Súlyos vagy konzervatív kezelésekre nem reagáló esetekben sebészeti beavatkozás válhat szükségessé. Célkitűzés: A jelen közlemény célja egy hazánkban újonnan meghonosított, ultrahangvezérelt dekompressziós műtét bemutatása és eredményeinek taglalása. Módszer: A műtét egynapos sebészeti ellátás keretében történik, lokális érzéstelenítésben. Ultrahang segítségével azonosítjuk a medianus ideg lefutását, a fontosabb érképleteket, biztonsági határokat. 2 mm-es bőrmetszésen keresztül folyamatos ultrahangkontroll alatt vezetjük be a műtéti eszközöket. A sarlós szikével alulról metsszük át a ligamentum carpi transversumot, így dekomprimálva a medianus ideget. A teljes dekompressziót igazoljuk ultrahanggal és segédeszközökkel is. A sebet a legtöbb esetben ragasztjuk. Eredmények: A módszert 44 beteg esetében végeztük 2022. október és 2023. november között. A műtétet megelőzően minden esetben ultrahangvizsgálat is történt a szekunder okok és a kontraindikáló tényezők (például egyedi éranatómia) kizárására. Műtéti indikációnak az elektrofiziológiailag igazolt, közepes vagy súlyos fokú idegi károsodást, továbbá a betegek által jelzett, az életminőséget jelentősen rontó, tűrhetetlen panaszokat tekintettük. Intraoperatív vagy major komplikációt egyetlen esetben sem tapasztaltunk. 2 esetben jelentkezett kisebb komplikáció (bőrpír, hosszabb gyógyulás a kéz túl korai erőltetése miatt). A betegek már a műtétet követő 2. naptól a tünetek jelentős csökkenését tapasztalták, és az operált kezüket a mindennapokban használhatták. A zsibbadásos panaszok megszűnése átlagosan 2,5 hét alatt következett be. Következtetés: Az ultrahangvezérelt dekompresszió kiváló és biztonságos lehetőséget nyújt a kéztőalagút-szindróma minimálisan invazív kezelésére. A technika fő előnyei közül kiemelhető az apró vágásból származó kisebb fokú hegesedés, valamint a rövid ideig tartó rehabilitáció és munkába való gyors visszatérés lehetősége. Orv Hetil. 2024; 165(9): 346–350.

Restricted access
Journal of Psychedelic Studies
Authors:
Nicholas Spiers
,
Beatriz Caiuby Labate
,
Anna O. Ermakova
,
Patrick Farrell
,
Osiris Sinuhé González Romero
,
Ibrahim Gabriell
, and
Nidia Olvera
Open access
Physiology International
Authors:
Lucia-Maria Ciovicescu
,
Simona Valeria Clichici
,
Ramona-Ariana Simedrea
,
Felix Ciovicescu
,
Simona Corina Lupan
,
Lavinia Ioana Sabău
,
Alina Mihaela Toader
, and
Teodora Mocan

Abstract

Liver cirrhosis is the consequence of chronicisation and of the evolution of untreated liver diseases. The complexity of the disease and the complications it can cause have been and are still intensively researched, aiming to discover new therapies or improve existing ones for the effective management of liver cirrhosis. Currently, the treatment used is directed against the cause that caused the disease, if it is known; in advanced cases, liver transplantation is the only valid therapeutic option. Hepatoprotectors that are currently on the market are numerous, having as common properties the antioxidant, anti-inflammatory, stabilizing properties of the hepatocytic membrane; A few examples: the ethanolic extract of Curcuma longa, the extract from the plant called Sophora flavescens, the extract of Glycyrrhiza glabra, silymarin (extracted from Sylibum marianum), the extract of Ganoderma lucidum, etc. Liver cirrhosis is accompanied by generalized hypovitaminosis, so supplementing the diet with hydro- and liposoluble vitamins is mandatory. Protein-caloric malnutrition can be prevented by a hyperprotein diet, especially beneficial being the supplementation with branched-chain amino acids, which are also applicable in the prophylaxis and treatment of hepatic encephalopathy. Nanoparticles are a state-of-the-art therapeutic option, proving increased bioavailability, for example polydopamine nanoparticles loaded with l-arginine have been tested as therapy in liver cirrhosis. Among the innovative treatment directions in liver cirrhosis are hybrid products (e.g. hybrid polymer nanoparticles loaded with caffeic acid), cell cultures and artificial or bioartificial liver support.

Restricted access
Physiology International
Authors:
Natalia F. Sardi
,
Priscila Natume
,
Thainá Watanabe
,
Ana Carolina Pescador
,
Karla E. Torres-Chavez
,
Glaucia Tobaldini
, and
Luana Fischer

Abstract

Poor sleep increases pain, at least in part, by disrupting endogenous pain modulation. However, the efficacy of endogenous analgesia in sleep-deprived subjects has never been tested. To assess this issue, we chose three different ways of triggering endogenous analgesia: (1) acupuncture, (2) acute stress, and (3) noxious stimulation, and compared their ability to decrease the pronociceptive effect induced by REM-SD (Rapid Eye Movement Sleep Deprivation) with that to decrease inflammatory hyperalgesia in the classical carrageenan model. First, we tested the ability of REM-SD to worsen carrageenan-induced hyperalgesia: A low dose of carrageenan (30 µg) in sleep-deprived Wistar rats resulted in a potentiated hyperalgesic effect that was more intense and longer-lasting than that induced by a higher standard dose of carrageenan (100 µg) or by REM-SD alone. Then, we found that (1) acupuncture, performed at ST36, completely reversed the pronociceptive effect induced by REM-SD or by carrageenan; (2) immobilization stress completely reversed the pronociceptive effect of REM-SD, while transiently inhibited carrageenan-induced hyperalgesia; (3) noxious stimulation of the forepaw by capsaicin also reversed the pronociceptive effect of REM-SD and persistently increased the nociceptive threshold above the baseline in carrageenan-treated animals. Therefore, acupuncture, stress, or noxious stimulation reversed the pronociceptive effect of REM-SD, while each intervention affected carrageenan-induced hyperalgesia differently. This study has shown that while sleep loss may disrupt endogenous pain modulation mechanisms, it does not prevent the activation of these mechanisms to induce analgesia in sleep-deprived individuals.

Restricted access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Pedro Romero
,
Andrea Czakó
,
Wim van den Brink
, and
Zsolt Demetrovics

Abstract

Gambling disorder is a severe mental health and behavioural problem with harmful consequences, including financial, relationship and mental health problems. The present paper initiates discussion on the use of psychedelics combined with psychotherapeutic support as a potential treatment option for people living with a gambling disorder. Recent studies have shown promising results using psychedelic-assisted therapy (PAT) to treat anxiety, depression, post-traumatic stress disorder, and various substance use disorders. Considering the similarities in the underlying psychosocial and neurobiological mechanisms of gambling disorder and other addictive disorders, the authors suggest that psychedelic-assisted therapy could be effective in treating gambling disorder. The paper also underscores the need for further research into the viability and effectiveness of psychedelic-assisted therapy for gambling disorder.

Open access

A jó orvos ismérvei és a pszichoszomatikus szemlélet csírái Kolozsvárott 1824-ben

Qualities of a good physician and the dawn of psychosomatic medicine in Kolozsvár/Cluj/Klausenburg in 1824

Orvosi Hetilap
Author:
László Kiss
Restricted access

Microchimaerismus kimutatása nagy érzékenységű droplet digitális PCR technikával és szerepe a vérképzőőssejt-transzplantált betegek monitorozásában

Detection of microchimerism with high sensitivity droplet digital PCR technique and its significance in monitoring of hematopoietic stem cell transplanted patients

Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Őrfi
,
Nóra Meggyesi
,
Lívia Varga
,
András Bors
,
László Gopcsa
,
Melinda Paksi
,
Viktor Lakatos
,
Krisztián Kállay
,
Gergely Kriván
,
Alexa Jónás
,
Attila Tordai
,
István Vályi-Nagy
,
Péter Reményi
, and
Hajnalka Andrikovics

Bevezetés: Az allogén haemopoeticusőssejt-transzplantáción átesett betegek esetében betegségspecifikus biomarker nem mindig áll rendelkezésre, ekkor a beteg állapota chimaerismusvizsgálattal monitorozható, amely tájékoztatást ad a relapsusról, a vérképző sejtek megtapadásáról és a recipienseredetű vérképzésről. A klinikai chimaerismus, vagyis két vagy több különböző egyén sejtjeinek egymás melletti jelenléte, többféle módszerrel mutatható ki. A „short tandem repeat”-ek (STR) detektálásán alapuló fragmensanalízis-módszerrel legkevesebb 1–5% recipiensarány, ezzel szemben az érzékenyebb és pontosabb módszerekkel már a microchimaerismus (<1%) is kimutatható. Célkitűzés: A microchimaerismus detektálására alkalmas deletiós insertiós polimorfizmusok (DIP) jelenlétén alapuló módszer bevezetése és beállítása droplet digitális PCR (ddPCR-) technikával, illetve az STR- és a DIP módszerrel mért eredmények összehasonlítása. Módszer: A beállítás önkéntesek (n = 6) genomiális DNS-éből, mesterséges, kevert chimaeraminták előállításával történt, melyek során vakpróba és kimutathatósági határértékeket (LoB, LoD) számítottunk. Az STR- és a DIP-módszer mérési eredményeit korreláltattuk egymással (n = 48 recipiens, 146 minta), és informativitási értéket számítottunk 403 transzplantációs esetet felhasználva. A rutinvizsgálatok elvégzéséhez és a számításokhoz 8 DIP- és egy további, Y-kromoszóma-specifikus markert használtunk. A relapsus korai kimutatására retrospektív vizsgálatot végeztünk. Eredmények: A bevezetett ddPCR-módszer megbízható, és kifejezett korrelációt mutatott az STR-vizsgálat eredményeivel az 1–100% kevert chimaerismustartományban (R2 = 0,988; n = 146 minta). A gyakorlati alkalmazhatóságot jellemző informativitási érték egy donorral történt transzplantáció esetében 96%-os, vagyis igen nagy valószínűséggel, legalább 1 markerrel detektálni tudtuk a kevert chimaeraállapotot. Az új módszerrel lerövidült a mintaátfordulási idő, és 1–1,5 nagyságrenddel javult a kimutathatósági határ az STR-technikához képest. Következtetés: Rendszeres ddPCR-monitorozással bizonyos esetekben még a klinikai relapsus megjelenése előtt, korai szakaszban előre jelezhető a betegség kiújulása. A ddPCR-rel végzett, nagy érzékenységű chimaerismusvizsgálat lehetséges alkalmazási területei: haemopoeticusőssejt-mikrotranszplantáció, szolidszerv-transzplantáció után a graftkilökődés korai kimutatása, illetve autoimmun betegségek és várandósság alatt előforduló microchimaerismust célzó kutatások. Orv Hetil. 2024; 165(8): 297–308.

Restricted access

Problematikus evési magatartások és evészavarok az élsportban

Disordered eating and eating disorders among professional athletes

Orvosi Hetilap
Authors:
Réka Erika Kovács
and
Szilvia Boros

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2019. évi jelentése szerint a problematikus evési magatartások és/vagy evészavarok aránya a sportolónők körében 6–45%, a férfi sportolóknál 0–19% között volt. Az arány folyamatosan nő, és a problematikus evési magatartások és/vagy evészavarok gyakrabban fordulnak elő a sportolók között, összehasonlítva a nem sportoló populációval. Bármely sportágban megjelenhetnek, de bizonyos sportolók kiemelt rizikócsoportba sorolhatók, főként az esztétikai, súlycsoportos és állóképességi sportágakban. A mérési módszerek nagy diverzitást mutatnak, a legtöbbször kérdőíveket alkalmaznak, amelyek csak a rizikócsoportok szűréséhez alkalmazhatók. A diagnózis felállításához multidiszciplináris szemléletben sportorvos, csapatorvos, sportpszichológus és sportdietetikus együttműködésére van szükség. A problémás evési viselkedések kiindulópontja gyakran a fogyókúra, amikor a sportolók különböző okok miatt (például teljesítményfokozás, a fizikai megjelenés javítása, súlycsoport elérése stb.) befolyásolni szeretnék súlyukat, testösszetételüket, s ezek kivitelezéséhez szakember felügyelete nélküli, szakmailag megalapozatlan alkalmaznak. Az evészavarok optimális táplálkozással kezdődnek, amelyek problematikus evési magatartásokba, majd klinikai evészavarokba alakulnak át. Jelenleg kevés olyan longitudinális kutatás áll rendelkezésre, amely kifejezetten a problémás evési viselkedések és evészavarok kontinuitását vizsgálja, jóllehet az eddigi kutatási eredmények felhívják a figyelmet a problémás evési magatartás kiszűrésére és az orvos-pszichológus-dietetikus együttműködésének szükségességére már az evészavar kialakulása előtt. Hiánypótló lehet a folyamat feltérképezése minél több sportágban. Orv Hetil. 2024; 165(8): 291–296.

Open access

Szorongás, depresszió, valamint fizikai tüneti terhek felmérése és összefüggéseik megismerése daganatos betegek körében

Assessment of anxiety, depression, and physical symptoms and understanding of their connections among cancer patients

Orvosi Hetilap
Authors:
Gergely Varga
,
Rita Horváth
,
Csilla Busa
,
Edit Virág
,
László Mangel
, and
Ágnes Csikós

Bevezetés: A daganatos megbetegedésekre jellemzőek a megnövekedett pszichés terhek. A jelentős fizikai tüneti terhek, a multimorbiditás, a szorongás és a depresszió kialakulásának kockázati tényezői lehetnek daganatos betegekben, mely összefüggések vizsgálatára tudomásunk szerint eddig még nem került sor Magyarországon. Célkitűzés: Célunk volt (1) felmérni a szorongás és (2) a depresszió szintjét daganatos betegek körében, (3) megvizsgálni, hogy milyen fizikai tüneti terhek jelennek meg leginkább az onkológiai betegek között, (4) megismerni a szorongás, a depresszió és a fizikai tüneti terhek és (5) a multimorbiditás összefüggéseit. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkba 18. életévüket betöltött, daganatos megbetegedés diagnózisával rendelkező betegeket vontunk be. A kvantitatív adatok feldolgozása során az eredményeket 0,05 alatti p-érték esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: A vizsgálatban 113 beteg vett részt. A válaszadók 29,2%-ában a normális határértéknél magasabb szintű szorongást mértünk, a depresszió pedig 36,2%-ban volt jelen különböző súlyosságban. Alvási nehézségekről a megkérdezettek 69,5%-a, fáradtságról 66,3%, fájdalomról 52,2% számolt be. A normálérték feletti szorongást és depressziót mutatók átlagosan több fizikai tüneti terhet említettek. Szignifikáns összefüggés volt kimutatható a normálérték feletti depressziót mutatók és a fáradtság, valamint a fájdalom között. A multimorbiditást tekintve a normálérték feletti szorongást mutatók átlagosan több krónikus betegséggel rendelkeztek. Megbeszélés: Vizsgálatunkban a szorongás szintje magasabb, a depresszió szintje azonban egyezik a nemzetközi adatokkal. Az alvási nehézségek nagyobb arányban fordulnak elő vizsgálatunkban, a fáradtság és a fájdalom előfordulása azonban összhangban áll a nemzetközi kutatások eredményeivel. Az eddig publikált nemzetközi vizsgálatokhoz hasonlóan vizsgálatunk is a multimorbiditás, a megnövekedett fizikai tüneti terhek, továbbá a szorongás és a depresszió közötti jelentős összefüggésre utal. Következtetés: A szorongás és a depresszió nagy arányban van jelen onkológiai betegekben. A legnagyobb arányban az alvási nehézségek fordulnak elő, ezt követi a fáradtság és a fájdalom. A szorongás és depresszió mértéke összefüggést mutat a fizikai tüneti terhekkel, valamint a multimorbiditás is fokozza a betegek szorongásszintjét. Orv Hetil. 2024; 165(8): 309–317.

Open access