Browse our Medical Journals - AKJournals
Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.
Medical and Health Sciences
Abstract
Dissection of the matter into its constituents leads us to the smallest particles that we know. These particles form a material structure that is determined by the electromagnetic field generated and carried by those particles. Changes in any of the two major constituents leads to changes in that material system, be it a living organism or a lifeless object. The latter statement carries the mystery of life that is born from a continuous and programmed series of system changes fuelled by an energy source with a yet unknown functioning mechanism. The present work is a theoretical approach towards the understanding and potential discovery of the aforementioned, not-yet-known cellular energetic mechanism. Understanding the energetic basis of intracellular biochemistry is equally important in human and animal therapeutics. Additionally, as all such discoveries offer novel solutions in various fields of the global industry, the final outcome of this theoretical work also brings about the idea of a new discovery in electronics industry.
Abstract
Background and aims
The association between perceived stress (PS) and gaming addiction (GA) is well documented. However, the mechanism for explaining this association remains unclear. Using a genetically informative design, this study aims to distinguish between the diathesis-stress and bio-ecological models of gene by environment interaction (G x E) to explain the underlying mechanism of the relationship.
Methods
In total, 1,468 twins (mean age = 22.6 ± 2.8 years) completed an online survey including the GA and PS scales. Twin correlations for GA and PS were computed and univariate model-fitting analysis was conducted to determine genetic and environmental influences on GA and PS. The bivariate G x E model-fitting analysis was performed to determine the best G x E interaction model.
Results
Additive genetic, shared environmental, and non-shared environmental effects were 0.70 (95%CI = 0.61, 0.77), 0.00, and 0.30 (95%CI = 0.26, 0.33), and 0.38 (95%CI = 0.24, 0.55), 0.35 (95% CI = 0.18, 0.51), and 0.22 (95%CI = 0.20, 0.26) for GA and PS, respectively. Bivariate G x E model-fitting analysis supported the diathesis-stress model, where genetic influences on GA were greater in higher levels of PS, whereas environmental influences on GA were small and constant across levels of PS.
Discussion and conclusions
The evidence for the diathesis-stress model for GA is consistent with the etiological process of many forms of psychopathology. The findings should be incorporated in clinical settings to improve the treatment of GA, and used in developments of intervention and prevention methods for GA.
Abstract
Purpose
The COVID-19 pandemic has had an enormous negative impact on the psychosomatic status of the general population, and especially of more vulnerable populations, such as older people. The present study aimed to assess changes in psychosomatic status before and after the COVID-19 pandemic among emeritus professors over 70 years of age.
Materials/Methods
A total of 56 emeritus professors aged 77.4 ± 6.1 (74.1% male) participated in the study. The study was conducted between September 2022 and January 2023, after approximately two and a half years of the COVID-19 pandemic. Sociodemographic characteristics, including socioeconomic status, were assessed in the questionnaire, along with active involvement in academic life and healthcare/sports. Physical and mental fatigue were assessed using a self-report questionnaire, and the impact of fatigue on physical and cognitive function was measured using the Fatigue Impact Scale. Participants evaluated their physical/mental fatigue and physical/cognitive function before and after the COVID-19 pandemic.
Results
Among the participating emeritus professors, 15% reported higher levels of physical fatigue (Z = −1.992, P = 0.046, r = 0.28) and mental fatigue (Z = −2.154, P = 0.031, r = 0.31) following the COVID-19 pandemic. A significant difference was found in physical function assessed before and after the COVID-19 pandemic, t(51) = −2.986, P = 0.004, g = 0.22, while cognitive function showed a non-significant difference, t(51) = −1.265, P = 0.212, g = 0.12. After the COVID-19 pandemic, 26.9% of participants reported reduced physical function and 19.2% showed reduced cognitive function. Infection with the COVID-19 virus resulted in increased mental fatigue and reduced cognitive function among the participating emeritus professors.
Conclusion
The COVID-19 pandemic (and the introduction of restrictions on social activities) had a substantial and similar impact on the psychosomatic status of emeritus professors at both medical and sports universities. Furthermore, the reduction in physical and mental/cognitive function was exacerbated in those who were infected by SARS-CoV-2. Importantly, however, the overall impact of the COVID-19 pandemic was smaller in the population of emeritus professors than in the general elderly population. This may be due to the better maintenance of physical and mental activity in the former population, thus emphasising the importance of remaining physically and mentally active in old age, especially in the context of critical life events.
Cisztás Fibrózis Regiszter és Tuberkulózis Surveillance Rendszer az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben
Cystic Fibrosis Registry and Tuberculosis Surveillance System in the National Korányi Institute for Pulmonology
A betegségregiszter olyan, népességre vonatkozó nyilvántartási rendszer, amelynek célja, hogy demográfiai és klinikai információk gyűjtésével, elemzésével, hasznosításával segítse az egészségügyi ellátás minőségének javítását. A magyarországi betegségregiszterek létrehozását és működtetését a 49/2018. számú EMMI rendelet szabályozza. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet eddig alkalmazott, saját fejlesztésű online adatgyűjtő rendszerei – főként a 2010 óta működő Tuberkulózis Surveillance Rendszer – számottevő tapasztalatot eredményeztek a betegségregiszterek kifejlesztése és üzemeltetése terén. E tapasztalatra építve jött létre 2022-ben a Nemzeti Cisztás Fibrózis Regiszter. A közlemény célja, hogy bemutassa az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben működő Nemzeti Cisztás Fibrózis Regiszter és Tuberkulózis Surveillance Rendszer funkcióját és eredményeit. Orv Hetil. 2024; 165(24–25): 965–972.
Előszó a regiszterekkel foglalkozó tematikus számhoz
Preface to the thematic issue on disease registries
A humán reprodukcióval kapcsolatos hazai regiszterek
National registries related to human reproduction
A női egészség, a reprodukció és a megszületett gyermekek egészsége az egészségügyi ellátórendszer első számú prioritásai közé tartozik. A meddőségkezelés, a nagy rizikójú újszülöttek intenzív ellátása a jövő generációk egészségének meghatározó tényezői, mindemellett eredményességük demográfiai jelentőséggel bír. Az ellátórendszer hatékony működésének feltétele a korszerű, átlátható adatgyűjtés és -feldolgozás, valamint szakmai értékelő és elemző munka. Az informatika fejlődésével lehetővé vált az eddiginél pontosabb, strukturáltabb adatok gyűjtése és a különböző regiszterekből származó adatok egy adatbázisban történő összekapcsolása. A Nemzeti In Vitro Fertilizációs, Szülészeti és Perinatális Regiszter a Humán Reprodukciós Regiszter, a Tauffer–Csákány Statisztika és a Peri- és Neonatális Regiszter összekapcsolásával olyan szakmai egységet alkot a jövőben, amely alkalmas arra, hogy hazai viszonylatokban mérve az egyik legrészletesebb adatkezelés és -kiértékelés alapjául szolgáljon, amely a legcélravezetőbb mód a rendszer hatékonyságának növelésére, és alapját képezi az ellátórendszer folyamatos fejlesztésének. Orv Hetil. 2024; 165(24–25): 973–980.
Nemzeti Gyermekonkológiai Regiszter
National Childhood Cancer Registry
A Magyar Gyermekonkológiai Hálózat 1971 óta működteti a gyermekkori daganatos betegségek epidemiológiájára, a gyógykezelés módjára és eredményességére, illetve a betegek további sorsára, késői utánkövetésére vonatkozó adatokat összegző Gyermekonkológiai Regisztert. A Regiszter székhelye a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának Tűzoltó utcai részlege. Jelentős változás történt az adatgyűjtés/bejelentés módjában, kiépült és 2010 áprilisától véglegesen átvette az internetes bejelentési rendszer a korábbi papíralapú bejelentési formát. Az adatok forrása többek között a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, illetve a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat kezelőközpontjai. A Nemzeti Gyermekonkológiai Regiszter valamennyi 0–18 év közötti magyar, társadalombiztosítási kártyával rendelkező beteg gyermek adatait tartalmazza. A Regiszter online adatbevitelre épül, az adatok ellenőrzése és a Regiszter teljességének követése szigorú írott eljárások mentén történik. Az adatok publikálása több módon, többek között éves riportok, tudományos közlemények és előadások formájában történik. A Gyermekonkológiai Regiszter 1971. évi létrehozása és folyamatos üzemeltetése az egyik legfontosabb lépés volt a gyermekonkológia területén, mind a kezelési eljárások kiértékelésének, mind az egészségügyi befektetés megtérülésének maximalizálása érdekében. Orv Hetil. 2024; 165(24–25): 933–943.
A Nemzeti Rákregiszter szerepe a hazai daganatos epidemiológiai helyzet felmérésében
The role of National Cancer Registry in the assessment of Hungarian cancer epidemiology
A Nemzeti Rákregiszter a rosszindulatú daganatos betegségek hazai előfordulását méri fel, ezáltal hozzájárul az onkológiai hálózat tervezéséhez és fejlesztéséhez, az ellátás minőségbiztosításához, támogatja a prevenciós programokat és a tudományos kutatásokat. Magyarországon a regisztráció hagyománya a 20. század elejére nyúlik vissza, azonban a nemzetközi irányelveknek megfelelő, populációalapú, a betegség felfedezésétől a beteg valamennyi ellátási eseményét követő onkológiai adatgyűjtés 1999-ben indult útjára. Jelenleg a Rákregiszternek hozzávetőlegesen 160 egészségügyi intézmény jelent: az intézmények megbízott munkatársai a kórház saját informatikai rendszeréből negyedévente leválogatják a rutin orvosi ellátás során rögzített adatokat, ebből alakítják ki a jelentési állományt, melyet a https://nrr.hu honlapra töltenek fel. Emellett az adatbázis kiegészül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő finanszírozási és a Központi Statisztikai Hivatal mortalitási adataival is. Az adatok tisztítása a kórházak és a Regiszter munkatársainak együttműködésében valósul meg. A Rákregiszter éves jelentése Betegségek Nemzetközi Osztályozása szerinti, nemi, korcsoportos és vármegyei bontásban tartalmazza a tárgyévben felfedezett új daganatos esetek számát, melyet az Egészségügyi Államtitkárság két főosztályára, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, illetve a Központi Statisztikai Hivatal részére juttat el. Az adatok nyilvánosan hozzáférhetők a https://stat.nrr.hu interaktív felületen, emellett tudományos közlemények és szakmai előadások formájában. A hazai regisztráció hatékonysága hasonló a környező országokéhoz, azonban a szövettani és a stádiumra vonatkozó adatok töltöttségén javítani kell. Az adatminőség javítása komplex feladat, melynek kormányzati, orvosszakmai, adminisztratív, informatikai és infrastrukturális feltételei vannak. A Nemzeti Rákregiszter számtalan hazai és nemzetközi tudományos projektben vesz részt, emellett saját kutatási aktivitással is rendelkezik. Orv Hetil. 2024; 165(24–25): 925–932.
A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter klinikai és tudományos értéke
Clinical and scientific value of the Hungarian Myocardial Infarction Registry
A szerzők összefoglalják a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter létrehozásának és működésének fontosabb adatait. Az online rendszerben kötelező jelleggel minden egészségügyi szolgáltató részt vesz, ahol heveny szívinfarktus miatt betegeket kezelnek, vagy a patológiai vizsgálat során akut szívinfarktust diagnosztizálnak. Jelenleg a regiszter adatbázisában 153 055 beteg adatával rendelkezünk. A regisztrált események 47%-a ST-elevációval járó (STEMI), míg 53%-a ST-elevációval nem járó (NSTEMI) szívinfarktus. Az évek során a regiszter adatbázisának teljessége a finanszírozott kezelésekhez viszonyítva 88–93% között volt. A katéteres érmegnyitás a STEMI-betegek 82,8%-ában, az NSTEMI-betegek 58,2%-ában történt meg. A betegek rehabilitációjának aránya elmarad a kívánatostól, mivel jelenleg szervezett rehabilitációs kezelés csak fekvőbeteg-intézetben történik. Az intézeti rehabilitációs ellátásban a STEMI-betegek 45,2%-a, az NSTEMI-betegek 29%-a részesült. A teljes 1 éves halálozás 2022-ben STEMI esetén 21,9%, NSTEMI esetén 24,5% volt. Amennyiben katéteres érmegnyitás történt, lényegesen kisebb volt a halálozás (17,1%, illetve 14,4%). A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter a betegellátás minőségbiztosításának fontos eszköze, és egyben megteremti az epidemiológiai kutatás lehetőségét. Orv Hetil. 2024; 165(24–25): 944–949.
A Nemzeti Vaszkuláris Regiszter a minőségfejlesztés eszköze az érgyógyászatban
Vascular Registry is a tool for quality improvement in vascular medicine
A 2002 óta működő Érsebészeti Regiszter kezdetben verőérműtétek adatainak gyűjtéséből és a beavatkozások eredményeinek elemzéséből állt. Nagy előrelépést jelentett 2006-ban az Európai Érsebész Társaság VASCUNET Munkacsoportjához történő csatlakozás, mely szervezet azóta globális nemzetközi tudományos együttműködéssé fejlődött. A hazai regiszter adatainak felhasználásával az elmúlt 15 évben számos nagy nemzetközi tanulmányt folytattunk le, és ezek alapján több mint 30 publikáció jelent meg, melyekben aktív szerepet vállaltak a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság Regiszter Bizottságának tagjai is. Az egyes országok vascularis ellátásának jellemzőit és eredményeit összehasonlító tanulmányok különösen hasznos következtetések levonását tették lehetővé, ami hozzájárulhat vascularis ellátórendszerünk fejlődéséhez. Az újonnan létrehozott Nemzeti Vaszkuláris Regiszter további jelentősége, hogy a tudományos elemző tevékenység mellett fontos szerepet játszhat az érgyógyászati minőségfejlesztésben is. Orv Hetil. 2024; 165(24–25): 950–954.
