Browse our Medical Journals - AKJournals

Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.

Medical and Health Sciences

You are looking at 131 - 140 of 4,324 items for

  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All

A cukorbetegség és az idült vesebetegség reprezentáltsága az online térben és összehasonlításuk egyéb népbetegségekkel

The online representation of diabetes mellitus and chronic kidney disease and comparison with other public health diseases

Orvosi Hetilap
Authors:
Levente Kovács
,
Kinga Bozzay
,
Krisztián Laczkó
,
Péter Sztankó
,
Erzsébet Ladányi
,
István Wittmann
, and
Boglárka Laczy

Bevezetés: Az idült vesebetegség igen gyakori, magas szív- és érrendszeri kockázattal és halálozással társuló betegség. Az idült vesebetegség – népegészségügyi jelentősége ellenére – hazánkban aluldiagnosztizált, amiben szerepet játszhat az érintettek tájékozatlansága is. Célkitűzés: Kutatásunkban felmértük hazánkban az internetfelhasználók (≥18 év) rendelkezésére álló információk mennyiségét és információigényének megoszlását idült vesebetegség, diabetes mellitus, hypertonia és szívelégtelenség esetén 2022. május és 2023. május között. Módszer: Elsődleges és másodlagos adatgyűjtéssel, webanalitikai módszerekkel elemeztük az internetes kommunikáció (releváns internetes tartalmak, keresések, új tartalmak, közösségimédia-reakciók) összesített és betegszámarányos mértékét, az információigény intenzitását és megoszlását idült vesebetegség, diabetes mellitus, hypertonia és szívelégtelenség esetén a betegségút fázisaihoz köthető 5 témakör (általános, tünet, diagnózis, terápia, szövődmény) szerint. A következő adatforrásokat használtuk: Google Search Console, Google Search Engine Result Page, Similarweb.com, Google News, BuzzSumo.com, Facebook, YouTube. Eredmények: Az internetes tartalmak összmennyisége diabetes mellitus (n = 5 180 000) és hypertonia (n = 5 410 000) esetén jóval nagyobb volt, mint idült vesebetegség (n = 198 000) és szívelégtelenség (n = 314 000) esetén. Cukorbetegségben találtuk a legintenzívebb kommunikációt az összes vizsgált mutatószám alapján (például a keresések havi átlagszáma, összesített: n = 61 119; betegszámarányos: n = 71 822). Idült vesebetegség esetén volt a legcsekélyebb az internetes kommunikáció volumene valamennyi vizsgált paraméter alapján (például a keresések havi átlagszáma, összesített: n = 6843; betegszámarányos: n = 46). Diabetes mellitus esetén az információkeresés többnyire a tünetekre (24%) és a diagnózisra (35%) irányult, míg a terápia (13%) és a szövődmények (18%) keresettsége alacsony volt. A magasvérnyomás-betegség tekintetében a terápia témakörének keresettsége magas (37%), de a szövődményeké (1%) igen alacsony volt. Szívelégtelenség esetében az általános (37%) és a tünettani (25%) keresések voltak előtérben. Idült vesebetegség esetén az érdeklődés döntően a diagnózisra (27%) és a szövődményekre (24%) irányult, és leginkább a rossz/súlyos vesefunkció-romlás miatti keresések domináltak, korai felismerésre jellemző eloszlást nem mutatott. A szakmai társaságok honlapjának látogatottsága diabetes mellitus és idült vesebetegség esetén is alacsony volt. Következtetés: Az idült vesebetegség presztízse alacsony, a diabetes mellitus presztízse magas. Az idült vesebetegség az interneten alulreprezentált, a felhasználók tájékozatlanságának szerepe lehet az idült vesebetegség alulértékelésében és aluldiagnosztizálásában. A vesebeteg-ellátás színvonalának növelése érdekében társadalmi és szakmai tájékozottságra van szükség. Orv Hetil. 2024; 165(13): 510–518.

Open access

A glükagonszerűpeptid-1-receptor-agonisták cardio- és neuroprotectiv szerepe a 2-es típusú diabetest kísérő ischaemiás stroke előfordulásának mérséklésében

Cardio- and neuroprotective role of glucagon-like receptor-1 agonists in reducing the incidence of ischemic stroke accompanying type 2 diabetes

Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Winkler
,
András Folyovich
,
János Tibor Kis
,
Tamara Dancs
, and
László Schandl

A stroke világszerte a második leggyakoribb halálok, illetve a rokkantságot okozó harmadik leggyakoribb betegség. A diabetes minden formája fokozott cardiovascularis veszélyeztetettséggel jár, és a kockázat különösen nagy 2-es típusú cukorbetegségben. A stroke rizikója 1,5−2-szeres az azonos életkorú nem diabetesesekhez képest, és a manifesztációtól eltelt idővel arányosan emelkedik. Több antidiabetikumcsoport – kiemelten a tiazolidindionok, a nátrium-glükóz-kotranszporter-2-gátlók és a glükagonszerűpeptid-1-receptor-agonisták − esetében igazolódott keringési kockázatot csökkentő természetük. Különösen ez utóbbi csoport lehetséges cardio- és neuroprotectiv szerepe került az utóbbi időben az érdeklődés előterébe. Munkánk áttekinti a diabetest kísérő stroke-előfordulás jellegzetességeit, a glükagonszerűpeptid-1-receptor-agonisták kockázatcsökkentő és potenciális stroke-megelőző hatásának patogenetikai hátterét, valamint az alkalmazásukkal kapcsolatos kedvező humán klinikai megfigyeléseket. Rámutat, hogy a hatályos kezelési irányelveket követő terápiás stratégia reményt kínál a diabetesszel társuló stroke-incidencia mérséklésére és a ma még a nem cukorbetegekénél kedvezőtlenebb kimenetel megváltoztatására. Orv Hetil. 2024; 165(13): 489–498.

Open access

A táplálkozástudomány aktuális kihívásai

Actual challenges of nutritional science

Orvosi Hetilap
Authors:
Imre Rurik
,
Szabolcs Péter
, and
Diána Bánáti

A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás hosszabb élettartamot és jobb minőségű életet tud biztosítani, így az emberiség előtt álló óriási kihívás a Föld növekvő népességének fenntartható élelmiszerrendszerekből származó, egészséges táplálékkal való ellátása, megfelelő mennyiségben és minőségben. Népegészségügyi problémát jelent az alultápláltság és egyéb korlátai, a minőségi éhezés, ugyanakkor az elhízásnak és szövődményeinek népbetegség jellegű progressziója és az egyes élelmi anyagokkal szembeni élelmiszer-allergia és -intolerancia egyre növekvő aránya. Fontos a környezet és a klímabarát szempontok fenntarthatósága, az állatjólléttel kapcsolatos elvárások figyelembevétele, a rövidebb élelmiszerláncok biztosítása, a termeléssel és szállítással kapcsolatos emisszió csökkentése, az egészségre ártalmas vegyszermaradványok kontrollja, az egészségtelen termékek reklámozásának korlátozása, illetve a szociális szempontokat is figyelembe vevő árképzés. A lakosság megfelelő oktatása, az étrendi és táplálkozási ajánlások fejlesztése és ismertetése, a tápanyagdús élelmiszerek fejlesztése és előállítása, a tudományos bizonyítékokon alapuló, korrekt vásárlói információ biztosítása is kiemelt jelentőségű. Ugyanakkor szükséges az élelmiszer-veszteség, a pazarlás csökkentése is. Összehangolt beavatkozás szükséges minden szinten, határozott kormányzati szerepvállalással. A táplálkozástudományi kutatások fő irányait az élettani vonatkozások alaposabb tanulmányozása mellett új technológiák, új élelmiszer-alapanyagok, a feldolgozási és tartósítási módszerek fejlesztése, valamint a táplálkozási környezet monitorozása és lehetőségek szerinti optimalizálása jelenti. Orv Hetil. 2024; 165(13): 483–488.

Open access

Abstract

Background and Aims

This study addresses the scarcity of research on Compulsive Sexual Behavior Disorder (CSBD) in non-Western cultures and women, exploring its prevalence, sociodemographic, sexual history characteristics, and sexual and psychological health factors in Iranian married women.

Methods

A cross-sectional study involving 772 heterosexual married women was conducted between 2022 and 2023, covering all 31 provinces of Iran. Participants were categorized as CSBD+ (at-risk individuals) and CSBD− (low-risk individuals) based on a pre-established cut-off point of ≥18 by the Compulsive Sexual Behavior Disorder Scale −7. Depression, anxiety, obsessive-compulsive disorder, self-esteem, sexual distress, sexual satisfaction, relationship satisfaction, and sexual dysfunction were assessed as psychological and sexual health variables by standardized scales.

Results

The prevalence of CSBD was 3.8% in women. Linear regression analysis showed that lower education, being jobless, substance use, pornography use, paraphilic behaviors, conflict on sex frequency, relationship, orgasm and sexual dissatisfaction, higher sexual arousal, depression, and obsessive-compulsive symptoms were positively associated with CSBD. The univariate analysis, at a stringent significance level of 0.005, mirrored the regression findings. Additionally, women with CSBD+ exhibited lower religiousness and higher anxiety compared to those without CSBD−.

Discussion and Conclusions

Raising awareness of CSBD is crucial for health systems and individuals for better policy-making and help-seeking behavior. Identifying risk factors like substance use presents opportunities for prevention, and the association of CSBD with sexual and mental health variables suggests addressing co-occurring issues for improved treatment outcomes. Recognizing culture and gender-specific sexual and psychological correlates enables targeted and effective treatment approaches.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Agathe Mansueto
,
Gaëlle Challet-Bouju
,
Jean-Benoit Hardouin
, and
Marie Grall-Bronnec

Abstract

Background and aims

While the concept of recovery is receiving increasing attention in the context of gambling disorder (GD), no consensus has yet been reached regarding its definition. This scoping review aims to map the literature on GD recovery, identify gaps, and provide insights for a more holistic and patient-centred perspective.

Methods

A systematic search of three databases was conducted (PubMed, PsycINFO, and ScienceDirect). Based on the method by which the results of these studies were produced, the studies included were sorted into four categories (quantitative, instrument validation, qualitative, and mixed studies) and subsequently examined using conceptual analysis.

Results

One hundred thirteen articles were included in this research after the screening process. In the quantitative and instrument validation studies, recovery was defined or operationalized in terms of abstinence, the absence of a GD diagnosis, or mild GD severity, or by reference to treatment outcomes or controlled gambling. A meta-synthesis of the results of the qualitative studies revealed four core features of recovery (insight, empowerment and commitment, wellbeing enhancement, and reconsideration of the issue of relapse).

Discussion

Discrepancies in definitions, outcomes, and variables used were evident across studies. Additionally, the quantitative and standardized approaches employed in most studies exhibited severe limitations with regard to defining recovery from the subjective and multidimensional perspectives of people recovering from GD.

Conclusions

This lack of definitional clarity emphasizes the necessity for further qualitative research. This research should encompass multiple stakeholder perspectives to develop a working definition promoting recovery from a holistic, patient-centred, and tailored approach.

Open access

Abstract

Background

Hypotheses surrounding the etiology of depressive disorders encompass a wide range of biological changes that can occur in a depressed individual, from gene variations to epigenetic modifications and not only serotonergic mechanisms. Once again, the therapy response of the patient to antidepressants is connected to modifications in the epigenetic regulation of genes within the serotonergic system. The persistence of depressive symptoms points to the possibility that stable molecular adaptations in the brain, particularly at the epigenetic level, may be involved.

Methods

Narrative review to first, discuss the historical evidence behind how serotonin (5-hydroxytryptamine, 5-HT) signaling and its associated actors are involved in various biological processes and second, examine the role of ketamine as one of the newer treatments for depression.

Results

There is increasing evidence that responses to psychotherapy for mood disorders are correlated with epigenetic alterations. Although therapy response appears to be associated with epigenetic changes in genes regulating the serotonergic system, there are multiple lines of research that provide additional data implicating epigenetic alterations in the glutamatergic system. Also, the epigenetic regulation of target genes along the HPA axis are becoming more intriguing in linking mood disorders with environmental stressors, and warrant a closer look. Recent research suggests that ketamine's antidepressant effects may be linked to epigenetic alterations. Considering the multiple studies linking BDNF with depression, further exploration of its relation with ketamine in the context of epigenetic signaling is warranted.

Conclusion

Understanding how and to what extent epigenetic mechanisms change gene expression and how these changes are influenced by environmental stressors may eventually allow mental health professionals to better understand the biological basis of depression as well as to gauge the efficacy, onset, durability and duration of therapies to treat mood disorders. Moreover, understanding the relation between serotonergic neurotransmission and epigenetic mechanisms of how these may be modified by ketamine should lead us to a greater knowledge of their therapeutic potential.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
Benjámin Kövesi
,
Adanu Paul Worlanyo
,
Szabina Kulcsár
,
Zsolt Ancsin
,
Márta Erdélyi
,
Erika Zándoki
,
Miklós Mézes
, and
Krisztián Balogh

Abstract

The study aimed to evaluate the effect of curcumin (CURC) supplementation on broiler chickens exposed to ochratoxin A (OTA), by examining biochemical parameters and the expression of glutathione redox system genes and their regulation. OTA reduced glutathione content in the liver while increasing glutathione peroxidase activity. CURC showed no significant effects. Kidney parameters remained mostly unaffected. Gene expression analysis revealed OTA-induced upregulation of KEAP1, NRF2, AHR, GPx4 and GSR genes in the liver. CURC supplementation led to the upregulation of GPx4 and AHR genes with OTA+CURC treatment, resulting in the downregulation of GPx4, KEAP1, NRF2 and AHR genes compared to OTA treatment alone. In the kidney, GPx4 was downregulated, and NRF2 and AHR were upregulated as an effect of OTA, while CURC upregulated the NRF2 gene only. OTA+CURC treatment led to the downregulation of GPx4, GSS and AHR genes compared to the control and downregulation of NRF2 and AHR genes compared to OTA. The results suggested that CURC is partly effective against OTA-induced oxidative stress and that the effect of OTA and CURC on the antioxidant response is regulated through the KEAP1-NRF2-ARE and AHR pathways.

Open access

Idegsebészeti posztoperatív őrzőben kezelt idős betegek SARS-CoV-2 és Clostridioides difficile kombinált fertőzése

Co-infection of SARS-CoV-2 and Clostridioides difficile in elderly patients treated in a neurosurgery postoperative care unit

Orvosi Hetilap
Authors:
Csaba Zsolt Oláh
,
Judit Czakó
,
Zoltán Attila Godó
,
Mária Farkas
,
Miklós Papp
, and
Máté Czabajszki

A COVID–19-pandémia során fellépő Clostridioides difficile fertőzés incidenciájával kapcsolatban egymással ellentétes eredmények ismertek: számos tanulmány szerint növekedett, míg más tanulmányok szerint csökkent. A második COVID–19-hullám tetőfokán idegsebészeti posztoperatív őrzőnkben 11, intenzív ellátást igénylő beteget kezeltünk. A 11 betegből 7 COVID–19-pozitív lett, és közülük 4 betegnél még C. difficile fertőzés is kialakult. A 4-ből 2 beteget elveszítettünk. Bár megfigyeléseinket kevés beteg ellátása során gyűjtöttük, úgy ítéljük meg, hogy súlyos állapotú betegeknél a SARS-CoV-2 és a C. difficile együttes fertőzése többletkockázatot jelent. A COVID–19-ben alkalmazott, széles spektrumú szisztémás antibiotikumok használata növelheti a C. difficile infekció rizikóját. Jól átgondolt infekciókontroll, a megfelelő higiéné betartása, az alkoholos kézfertőtlenítők mellett a rendszeres szappanos kézmosások mérsékelhetik a nosocomialis C. difficile fertőzések számát. Orv Hetil. 2024; 165(12): 464–469.

Open access

A nyálnyelés szerepe a dysphagia betegágy melletti felmérésében – irodalmi áttekintés

The role of saliva swallowing in the bedside assessment of dysphagia – a state-of-the-art review

Orvosi Hetilap
Authors:
Pál Tamás Szabó
,
Viktória Szabó-Műhelyi
,
András Folyovich
, and
Zoltán Balogh

Nyáltermelésünk folyamatos, a szájüregben összegyűlt nyálat rendszeresen nyeljük. A páciens váladékkezelési képessége ezért nyilvánvaló változónak tűnik a nyelési zavar megítélésében. Ennek ellenére még a validált, betegágy melletti felmérésekben is különböző formában és hangsúllyal jelenik meg. Irodalmi áttekintésünkben ezt a jelenséget, amelyet a szakirodalom nyálnyelésként vagy száraz nyelésként ismer, a ’state-of-the-art’ típusú irodalmi áttekintés módszertanával vizsgáltuk. Azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy hogyan írható le a száraz nyelés élettana, van-e olyan neuroanatómiai jellegzetessége, amely megkülönbözteti a táplálkozási célú nyeléstől. Továbbá milyen validált száraznyelés-vizsgálatok vannak a dysphagia/aspiratio szűrésében, amelyeket a hazai gyakorlatban is biztonsággal alkalmazhatunk? Vannak-e kifejezetten száraznyelés-vizsgálati protokollok, létezik-e egységes gyakorlat? Dolgozatunk eredményeként olyan alapelveket fogalmaztunk meg, amelyek több betegcsoportra is általánosíthatók, közvetlen gyakorlati hasznát vehetik a felnőtt betegpopuláció nyelészavar-ellátását végző szakemberek, és új kutatási területeket is kínálhatnak. A betegvizsgálat során figyelembe kell venni a spontán nyelési gyakoriságot. Spontán nyelési esemény hiányában stimulációval kell megkísérelni a nyálnyelés kiváltását, majd csak ezt követően történjen a felszólításra végrehajtott száraznyelés-teszt. Csak a nyálnyelés megfigyelését követően történjen nyelésvizsgálat különböző konzisztenciákkal. A nyálnyelési eredményeket mindig további, nyelészavarra utaló változókkal együtt javasolt értelmezni. Orv Hetil. 2024; 165(12): 443–454.

Open access