Browse our Medical Journals - AKJournals

Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.

Medical and Health Sciences

You are looking at 151 - 160 of 4,267 items for

  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All

A B12-vitamin-, a vas-, a folsav-, a homocisztein-, valamint a D3-vitamin-szérumszintek lehetséges összefüggései szájszárazságban és/vagy Sjögren-szindrómában szenvedő hazai betegpopulációban

Relationship between vitamin B12, iron, folic acid, homocystein and vitamin D3 serum levels in orofacial sicca and/or Sjögren’s syndrome in a Hungarian patient population

Orvosi Hetilap
Authors:
György Tóth
,
Csilla Erdei
,
Anna Dézsi
,
Orsolya Németh
,
Alexandra Kovács
,
Emese Virág Kiss
, and
Krisztina Márton

Bevezetés: A D3-, a B12-vitamin, a folsav és a vas hiánya önmagában is okozhat orofacialis sicca tüneteket: szem- és szájszárazságot, glossitist, szájégést, amellett a nyálkahártya atrophiáját, gyulladását, illetve mindezeket súlyosbíthatja. Kevés az ismeret azonban a fenti laboratóriumi paramétereknek, valamint a homociszteinnek a szintjeiről szájszárazságban szenvedők, valamint a könnymirigyek és a nyálmirigyek autoimmun gyulladásával járó Sjögren-szindróma esetében. Autoimmun betegségekben a D3-vitamin szintje alacsonyabb az egészségesekénél, és szisztémás lupus erythematosusban, valamint rheumatoid arthritisben ez összefügg a betegség aktivitásával. A siccatünetekhez társuló nyelőcső- és gyomornyálkahártya-elváltozások pedig egyéb általános tüneteket okozhatnak, befolyásolhatják az étkezést és a tápanyagok felszívódását. Célkitűzés: A szerzők célja volt meghatározni, hogy a hazai, szájszárazságban és/vagy Sjögren-szindrómában szenvedők esetében kimutatható-e különbség a D3-, a B12-vitamin-, a folsav-, a homocisztein-, valamint a vasanyagcsere-értékek szérumszintjében az egészséges kontrollok értékeihez képest. Módszer: A szubjektív siccatüneteket (xerostomia, xerophthalmia) meghatározó kérdőíves felmérés, valamint a hyposalivatiót igazoló sialometria, majd a Sjögren-szindróma irányában történő kivizsgálás (az ACR–EULAR diagnosztikus kritériumrendszer alapján) után a résztvevők 4 csoportot alkottak, ezek: 1. egészséges kontrollok, 2. xerostomia-, 3. hyposalivatio-, 4. Sjögren-szindrómás csoport. Eredmények: A kapott eredmények alapján a hazai Sjögren-szindrómásoknál a D3-vitamin és a vas szérumszintje, a csak hyposalivatióban szenvedők esetében pedig a vas szintje jelentősen csökkent volt (D3-vitamin: 1. csoport: 36,24 ± 20,14 ng/ml, 2. csoport: 47,85 ± 26,84 ng/ml, 3. csoport: 42,04 ± 21,03 ng/ml, 4. csoport: 26,96 ± 7,53 ng/ml, p<0,05; vas: 1. csoport: 16,9 ± 5,10 mmol/l, 2. csoport: 13,6 ± 4,35 mmol/l, 3. csoport: 17,1 ± 9,76 mmol/l, 4. csoport: 13,0 ± 6,64 mmol/l, p<0,05). A B12-vitamin, a transzferrin és transzferrinszaturáció, valamint a folsav és a homocisztein szintje nem mutatott szignifikáns eltérést a szájszárazságban és/vagy Sjögren-szindrómában szenvedők esetében az egészséges kontrollokhoz képest. Megbeszélés és következtetés: Míg a D3-vitamin csökkent szérumszintje az autoimmun gyulladással, addig a vasé inkább a tápcsatorna-nyálkahártya állapotával, azaz a felszívódás zavarával és/vagy a táplálkozási séma változásával lehet összefüggésben, hiszen az első esetben nem, míg a második esetben összefüggés volt kimutatható a csökkent szérumérték és a nyáltermelés csökkenése között is. Orv Hetil. 2024; 165(4): 147–154.

Open access

A hereleszállási zavarok kezelése Magyarországon – hol tartunk most?

Current management of undescended testes in Hungary – where are we now?

Orvosi Hetilap
Authors:
Alexandra Varga
,
Réka Tardi
, and
Tamás Kovács

Bevezetés: A hereleszállási zavarok korszerű gyermekkori kezelése nélkülözhetetlen a hosszú távú morbiditás – infertilitás, malignus heretumorok – kialakulásának elkerüléséhez. Célkitűzés: Az ellátási gyakorlat fejlesztése érdekében vizsgálatunkban fel kívántuk tárni, hogy a kórkép magyarországi ellátása megfelel-e az aktuális hazai és főbb nemzetközi, elsősorban európai irányelveknek. Módszer: Az alap- és szakellátás felméréséhez 2023-ban online kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Házi Gyermekorvosok Egyesületének, valamint a Magyar Gyermeksebész Társaság tagjainak körében. A válaszokat leíró statisztikai módszerekkel elemeztük. Eredmények: A hereleszállási zavarok kezelését a felmérésben részt vevő alapellátók (n = 69) esetében elsősorban a szakképzésük során tanultak (65,2%), míg a szakellátás képviselőinek körében (n = 56) döntően a nemzetközi irányelvek (66,1%) befolyásolják. A kérdőívet kitöltő házi gyermekorvosok 98,6%-a ellenőrzi a herék újszülöttkori helyzetét, és eltérés észlelésekor 88,4%-uk megfelelő időben utalja szakrendelésre a gyermeket. Az orchidopexia optimális idejét 66,6%-uk ismeri. A retraktilis herék kezelése 59,4%-uk ismeretei szerint elsősorban konzervatív, és 60,8%-uk végzi a pubertáskorig utánkövetésüket. Orchidopexiát követően 39,1%-uk végzi kamaszkorig a gondozást. A szakellátás képviselői (98,2%) az orchidopexiát a megfelelő életkorra időzítik, nem tapintható herék észlelésekor azonban 28,6%-uk kér preoperatív ultrahangvizsgálatot. A magas hasüregi herék kezelése elsősorban (82,1%) a minimálinvazív Shehata-műtéttel történik. Megbeszélés: A hereleszállási zavarok hazai kezelése döntően az aktuális irányelvek szerint zajlik, mindemellett az alapellátás képviselőinek ismeretei néhány fontos kérdésben – a műtéti ellátás optimális időzítése, retraktilis herék és orchidopexián átesett gyermekek gondozása – hiányosak. A gyermeksebészeti szakellátás modern szemléletű, korszerű minimálinvazív technikák alkalmazásával zajlik, ultrahangvizsgálat azonban sok esetben feleslegesen történik. Következtetés: A hereleszállási zavarok kezelésére vonatkozó ismeretek szélesebb körű terjesztése szükséges az országos szintű, minden tekintetben korszerű ellátás megvalósulásához és a hosszú távú morbiditás csökkentéséhez. Orv Hetil. 2024; 165(4): 138–146.

Open access

A mellékvesekéreg-carcinoma diagnosztikája

Diagnosis of adrenocortical carcinoma

Orvosi Hetilap
Authors:
Judit Tőke
and
Miklós Tóth

A mellékvesekéreg-carcinoma ritka, rossz prognózisú megbetegedés. Az érintett betegek kórjóslatát döntően meghatározza, hogy a betegség korán, még lokoregionális stádiumban kerüljön felismerésre, amikor a sebészi tumoreltávolítással jelentősen növelhető a gyógyulás esélye. A mellékvese-daganatok dignitásának meghatározása gyakran jelent kihívást a preoperatív kivizsgálás során, a diagnózisalkotást hagyományos radiológiai és laboratóriumi vizsgálatok segítik. Újabban igen jó diagnosztikai pontosságot mutató biomarkerek is megismerésre kerültek, klinikai használatuk a közeljövőben várható. Közülük is kiemelkednek a gáz-, illetve folyadékkromatográfián alapuló szteroidmetabolomikai vizsgálatok, valamint a miRNS-ek vizsgálata. Ebben az összefoglalóban bemutatjuk a mellékvesekéreg-carcinoma azonosítását segítő preoperatív klinikai és posztoperatív patológiai vizsgálómódszereket. Orv Hetil. 2024; 165(4): 123–131.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Matteo Aloi
,
Marco Tullio Liuzza
,
Marianna Rania
,
Elvira Anna Carbone
,
Renato de Filippis
,
Ashley Nicole Gearhardt
, and
Cristina Segura-Garcia

Abstract

Background and aims

Existing research suggests that food addiction (FA) is associated with binge eating disorder (BED) and obesity, but the clinical significance of this relationship remains unclear. This study aims to investigate the different clinical profiles of FA symptoms among patients who have obesity with/without BED using latent class analysis (LCA).

Methods

307 patients (n = 152 obesity and BED, n = 155 obesity without BED) completed a battery of self-report measures investigating eating psychopathology, depression, emotional dysregulation, alexithymia, schema domains, and FA. LCA and ANOVAs were conducted to identify profiles according to FA symptoms and examine differences between classes.

Results

LCA identified five meaningful classes labeled as the “non-addicted” (40.4%), the “attempters” (20.2%), the “interpersonal problems” (7.2%), the “high-functioning addicted” (19.5%) and the “fully addicted” (12.7%) classes. Patients with BED and obesity appeared overrepresented in the “high-functioning addicted” and “fully addicted” classes; conversely, patients with obesity without BED were most frequently included in the “non-addicted” class. The most significant differences between the “high-functioning addicted” and “fully addicted” classes versus the “non-addicted” class regarded heightened severity of eating and general psychopathology.

Discussion and conclusions

The results bring to light distinct clinical profiles based on FA symptoms. Notably, the "high-functioning addicted" class is particularly intriguing as its members demonstrate physical symptoms of FA (i.e., tolerance and withdrawal) and psychological ones (i.e., craving and consequences) but are not as functionally impaired as the “fully addicted” class. Identifying different profiles according to FA symptoms holds potential value in providing tailored and timely interventions.

Open access

Az egészségkárosodás társadalmi költségei a munkaképes korú lakosság körében 2019-ben Magyarországon

The social cost of ill health among the working-age population in 2019 in Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Joó
,
Petra Fadgyas-Freyler
,
József Vitrai
, and
Zsófia Kollányi

Bevezetés: Hazánkban a várható egészséges életévek száma alacsonyabb, mint a nyugdíjkorhatár, vagyis a 30 és 64 éves kor közötti magyar lakosság megromlott egészségi állapota jelentős termeléskiesést okoz. A gazdasági szempontokon túl a munkaképes korú korosztály romlott egészségi állapotát más társadalmi szereplő nézőpontjából is lehet vizsgálni, a közvetett költségeket az emberitőke-megközelítésnek megfelelően kalkulálva. Célkitűzés: Becslésünk célja az volt, hogy megvilágítsuk, mekkora veszteségeket okoz Magyarország számára évről évre az, hogy lakosai jelentősen rövidebb és betegebb életre számíthatnak, mint más országok hasonló helyzetű lakosai. Módszer: Az elemzés első részében a 30–64 éves korosztályra vonatkozóan 2019-re összesítettük a megromlott egészség és a betegségek okozta korlátozottság miatt elvesztett, egészségben eltöltött időt. A vizsgált korosztályra vonatkozó magyar értékeket a visegrádi országok, Ausztria és az Európai Unió megfelelő értékeivel vetettük össze. Az elemzés második részében a betegségben töltött időhöz kapcsolódó társadalmi költségeket mutattuk be, melyek között megkülönböztettünk közvetlen, pénzmozgással járó költségeket, valamint közvetett, az elmaradt bevételekben vagy termelésben megtestesülő költségeket. Eredmények: Az eredmények alapján megállapítható, hogy 2019-ben Magyarországon a munkanapok egyhetedében az egészségproblémák miatt csökkent a termelékenység és a teljesített munkaidő. Átlagosan 51 naptári nap, ennek megfelelően 35 munkanap elveszett egészséges idő jutott minden 30–64 éves munkaképes magyarra. A közvetlen költségek, vagyis az Egészségbiztosítási Alap természetbeni kiadásainak, valamint a betegek és az önkéntes (magán)biztosítás által finanszírozott kiadásainak összege 1446 milliárd Ft-ot tett ki. A közvetett költségek, amelyek a korai halálozásnak és a betegségeknek betudható munkaévveszteség következtében fellépő kiadásokat jelentik, további 2279 milliárd Ft terhet jelentettek. Következtetés: A 30–64 évesek közvetlen és közvetett kiadásainak összege 2019-ben 3425 milliárd Ft-ot tett ki, a GDP 7,21%-át. Jól ismert, hogy a fejlett országokban, így Magyarországon is azok a nem fertőző, krónikus betegségek okozzák a legnagyobb egészségveszteséget, amelyek egészséges életmóddal megelőzhetők. Az ország versenyképességének javításához emiatt elengedhetetlen az egészséges életmód előmozdítása és az azt elősegítő fizikai és szociális környezet kialakítása. Orv Hetil. 2024; 165(3): 110–120.

Open access

A fülzúgás csoportos kognitív viselkedésterápiás kezelése

Egy pilotvizsgálat eredményei

Cognitive behavioral group therapy for tinnitus

Results of a pilot study
Orvosi Hetilap
Authors:
Beáta Bencsik
,
Orsolya Bokk
,
Dóra Vajda
, and
Judit Szigeti F.

Bevezetés és célkitűzés: A fülzúgás kezelési lehetőségei közül a pszichoterápia a szakirodalom alapján is preferált eljárás. Ezek közül is a kognitív viselkedésterápia rendelkezik a legnagyobb bizonyító erővel az érintettek pszichés tüneteinek csökkentése szempontjából. Klinikánkon 2022 februárjában kezdtük a kognitív viselkedésterápia jellegű csoport-pszichoterápia alkalmazását tinnitusban érintett egyéneknél. Módszerek: A terápiás folyamat hét héten keresztül, heti egy alkalommal, másfél órában zajlik. A beavatkozás hatásvizsgálata pre-poszt elrendezésben, önkitöltős mérőskálákkal történik a következő pszichológiai konstruktumok mentén: fülzúgással kapcsolatos életminőség, szorongás, depresszív tünetek képződése, észlelt stressz. A tinnitus jellemzőinek rögzítése vizuális analóg skálákon is megtörténik. Eredmények: A 29 főt számláló első pilotvizsgálat eredményei szerint, miközben a tinnitus hangerejében és hangmagasságában a résztvevők nem észleltek csökkenést, a tünet zavaró volta a csoportterápia végére mindkét fülön szignifikánsan csökkent, és a fülzúgással összefüggő életminőség szintén szignifikánsan javult. A résztvevők észlelt stressz-szintje, szorongásos és depresszív panaszai szignifikánsan csökkentek. Megbeszélés és következtetés: A Magyarországon újszerűnek számító csoportos kognitív viselkedésterápia alkalmas lehet a tinnitusszal együtt járó pszichés tünetek és észlelt panaszok lényeges mértékű csökkentésére. Orv Hetil. 2024; 165(3): 89–97.

Open access

Nyaki áttétet adó papillaris pajzsmirigyrák sebészi kezelésének eredményei – 5 éves anyagunk feldolgozása

Results of surgical treatment of papillary thyroid cancer with lymph node metastasis – review of our data in a 5-year period

Orvosi Hetilap
Authors:
Bernadett Lévay
,
Erika Tóth
,
Ilona Péter
,
Alexandra Kiss
,
Georgina Fröhlich
,
Orsolya Dohán
,
András Boér
, and
Ferenc Oberna

A papillaris pajzsmirigyrák prognózisát a gyakori nyaki nyirokcsomóáttét-képzés befolyásolja. Sebészi kezelésük minősége a betegek túlélését és a recidíva előfordulási gyakoriságát is meghatározza. Az Országos Onkológiai Intézet Fej-Nyaki Daganatok Multidiszciplináris Központjában a fej-nyak sebész szerzők által 2013 és 2018 között operált, nyaki áttétet adó papillaris carcinomás betegek adatait vizsgáltuk. 130, nyaki áttétet adó papillaris pajzsmirgy-carcinomás beteg esetében az ATA (American Thyroid Association) 2015. évi irányelvei alapján teljes pajzsmirigy-eltávolítást és nyaki nyirokcsomó-dissectiót végeztünk. Az eltávolított anyagokat szövettani feldolgozásra küldtük, vizsgáltuk a nyirokcsomóáttét(ek) arányát az életkor, a nem, a tumor-multifokalitás, a kétoldaliság, a tokon kívüli terjedés, a nyirok-, érinvázió függvényében. Elemeztük a műtét után fellépő szövődményeket is. 43 betegnél thyreoidectomia, totális és centrális nyaki dissectio (VI. régió), 87 esetben centrális (VI. régió) és laterális (II–V. régió) nyaki dissectio történt. Átmeneti (6 hónapon belül normalizálódó) hypocalcaemia 30 betegnél (23%), permanens hypocalcaemia 4 betegnél (3%) fordult elő. Átmeneti nervus recurrens bénulás 12 esetben (9,2%), permanens bénulás 3 (2,3%) esetben történt. A szövettani értékeléskor érbetörés és tokinvázió 75 betegnél (57,7%), nyirokér-invázió 63 betegnél (48,5%), Hashimoto-thyreoiditis 51 betegnél (39,2%) igazolódott. Microcarcinoma (1 cm-nél kisebb daganat) 43 esetben fordult elő (33%). Az eltávolított nyirokcsomók átlagosan 48%-a volt áttétes. Ez csak a tumormérettel mutatott szignifikáns korrelációt, az életkorral nem találtunk összefüggést. Az oldaliság, a többgócúság, valamint a tok-, nyirokér- és érinvázió, a Hashimoto-status és a beteg neme nem mutatott összefüggést az áttétes nyirokcsomók számával. A túlélést befolyásolta a tok-, ér- és nyirokér-invázió, valamint a tumorméret is. A nyaki áttétet adó, differenciált pajzsmirigyrákos beteganyagunk kezelésében a kivizsgálási protokollt követően a teljes pajzsmirigy-eltávolítás és a megfelelő régiókat tartalmazó nyaki dissectio döntő fontosságú, a radiojód-terápiával kiegészítve az irányelveknek megfelelő kezelési modul. A pajzsmirigydaganat a leggyakoribb endokrin daganatos megbetegedés, melynek sebészi kezelése a multidiszciplináris terápia legfontosabb eleme. 5 év alatt operált, nyaki áttétet is adó, differenciált pajzsmirigyrákos beteganyagunkat feldolgozva ismertetjük eredményeinket az olvasóval. Orv Hetil. 2024; 165(3): 83–88.

Open access

Synovialis folyadékból nyert extracellularis vesiculák proteomja és azok lehetséges funkciója befertőződött ízületi protézisekben

Proteome of extracellular vesicles from synovial fluid and their possible function in periprosthetic infections

Orvosi Hetilap
Authors:
Imre Sallai
,
Lilla Turiák
,
Simon Sugár
,
László Drahos
, and
Gábor Skaliczki

Bevezetés: A periprotetikus infekciók ellátása jelentős kihívás elé állítja az operáló orvost, mind diagnosztikai, mind terápiás tekintetben. Az utóbbi években a mozgásszervi kutatások során egyre növekvő figyelmet kaptak az extracellularis vesiculák. Az extracellularis vesiculák által szállított fehérjék tömegspektrometrián alapuló azonosítása fontos lépés, mely segíthet megérteni a védekezési folyamatban betöltött biológiai funkcióikat. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt az akut és a krónikus fertőzött mintákból izolált extracellularis vesiculák fehérjetartalmának megismerése, azonosságok és különbségek keresése – az „egy legjobb biomarker” megtalálása helyett a lehető legtöbb, detektálható mennyiségben jelen lévő extracellularis vesiculába zárt fehérje vizsgálata és biológiai folyamatokba illesztése. Módszer: Prospektív, monocentrikus vizsgálatot végeztünk, a beválasztási kritériumok a 2018-as MSIS-kritériumokon alapultak. A vizsgálatba 13 (n = 13) beteget vontunk be, minden beteg periprotetikus infekció miatt került műtétre. 6 (n = 6) betegnél akut purulens (akut csoport) folyamatot, míg 7 (n = 7) betegnél ’low-grade’ infekciót (krónikus csoport) igazoltunk. Az extracellularis vesiculák izolálása minden esetben a protézist körülvevő synovialis folyadékból történt. A tömegspektrometriai vizsgálattal azonosított fehérjék funkcionális alapú klaszterezésére a STRING, KEGG, Gene Ontology adatbázisokat használtuk. A végleges vizualizáció Cytoscape 3.9.1. szoftverrel történt. Eredmények: Az extracellularis vesiculák feltárása után 222 db fehérjét azonosítottunk, melyek vagy az akut, vagy a krónikus minták valamelyikének több mint felében fordultak elő. Csak az akut minták több mint felében 50 db fehérjét; csak a krónikus minták több mint felében 33 db fehérjét; egyszerre mindkét csoport több mint felében 86 db fehérjét azonosítottunk. Ezek alapján készültek a funkcionális klaszterek. Megbeszélés: A protézisfertőzések diagnosztikájában régóta megvan a törekvés, hogy megtalálják az „egy legjobb biomarkert”, amely biztosan különbséget tud tenni fertőzött és nem fertőzött protézislazulás között. Következtetés: Vizsgálatunk célja nem egy újabb biomarker kiválasztása volt, hanem az extracellularis vesiculákban szállított fehérjék biológiai folyamatokban betöltött szerepének ábrázolása, leírása, amellyel jobban betekinthetünk a periprotetikus infekció során zajló folyamatokba. Orv Hetil. 2024; 165(3): 98–109.

Open access

Abstract

Gambling Disorder (GD) is an impactful behavioural addiction for which there appear to be underpinning genetic contributors. Twin studies show significant GD heritability results and intergenerational transmission show high rates of transmission. Recent developments in polygenic and multifactorial risk prediction modelling provide promising opportunities to enable early identification and intervention for at risk individuals. People with GD often have significant delays in diagnosis and subsequent help-seeking that can compromise their recovery. In this paper we advocate for more research into the utility of polygenic and multifactorial risk modelling in GD research and treatment programs and rigorous evaluation of its costs and benefits.

Open access

Abstract

Background and aims

Mobile phone addiction (MPA) is emerging among adolescents, especially during the COVID-19 pandemic. Nevertheless, there is a dearth of knowledge regarding the correlation between MPA and suicide behaviors and its mechanism. The objective of the current study is exploring the direct effect of MPA on suicide behaviors and the indirect effect through poor sleep quality.

Methods

A total of 18,900 Chinese adolescents aged 12 to 18 were recruited via a multi-stage cluster sampling method.

Results

The prevalence of MPA and poor sleep quality was 26.2 and 23.1%, respectively. During the past year, 24.4% participants were involved in suicide behaviors. Specifically, suicide ideators, suicide planners, and suicide attempters were 10.7, 8.4, and 5.3%, respectively. Particularly, rural females had the highest prevalence of suicide behaviors, MPA, and poor sleep quality. Logistic regression analysis showed that MPA was significantly associated with suicide ideators (OR = 1.22, 95% CI: 1.09–1.37, p < 0.001) and planners (OR = 1.18, 95% CI: 1.04–1.34, p < 0.05), but not for suicide attempters (p > 0.05). Structural equation modelling demonstrated that MPA had direct effect on suicide behaviors (β = 0.145, 95% CI = 0.127–0.160), and poor sleep quality partially mediated the relationship (the mediating ratio was 46.7%). The mediating ratio of poor sleep quality was the highest in urban males.

Conclusions

MPA has both direct and indirect effects on suicide behaviors. For suicide prevention, limited mobile phone use and improvement sleep quality may be practical for adolescents. Additionally, more efforts of intervention could give priority to rural girls.

Open access