Browse our Medical Journals - AKJournals

Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.

Medical and Health Sciences

You are looking at 181 - 190 of 4,495 items for

  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All

Abstract

Purpose

The aim of this descriptive study was to evaluate the knowledge and attitudes of nurses and social caregivers in relation to falls among elderly patients.

Materials/Methods

A total of 442 nurses and social caregivers working in acute or chronic care settings participated in our study. Data were gathered on the participants' general characteristics, the characteristics of their workplace, and their levels of knowledge in relation to risk factors and types of falls. Our questionnaire also included a survey of attitudes towards fall prevention. Data were analysed using IBM SPSS software.

Results

Our results showed a significant correlation between the participants' level of knowledge and age, level of professional education, workplace localisation, form and type of care, risk evaluation scale score, and the existence of a healthcare protocol at the workplace. Participants demonstrated a positive attitude towards fall prevention: the mean value for attitude was 48.03 out of 65 points. Participants who experienced a lower number of falls among elderly patients at their workplace demonstrated a significantly more positive attitude to prevention compared to those experiencing falls more frequently.

Conclusions

In our professional opinion, trainings focusing on fall prevention are required. In addition to knowledge transfer, these should emphasise the formation of attitudes, especially in the context of chronic healthcare, among professionals working in institutions in smaller towns.

Open access

Az autoimmun gyulladás hátterében álló folyamatok megismerésének lehetőségei

Discovering the pathogenesis of autoimmune inflammation

Orvosi Hetilap
Authors:
Katalin Oláh
and
Tamás Németh

Az autoimmun betegségek az immuntolerancia károsodása következtében létrejövő kórállapotok, melyeknek szervspecifikus és szisztémás formáit különítjük el. Az autoimmun kórképek krónikus lefolyásuk, sokszor szervet vagy életet veszélyeztető megjelenésük, valamint növekvő incidenciájuk miatt komoly kihívást jelentenek mind a betegek, mind pedig az egészségügyi ellátórendszer számára. Mivel az alkalmazott terápiákra a betegek egy része nem vagy csak kevéssé reagál, az újabb potenciális gyógyszercélpontok feltérképezése és hatóanyagok kifejlesztése elengedhetetlen. Ehhez ugyanakkor jobban meg kell ismerni a betegségek hátterében álló folyamatokat. Jelen közleményünkben néhány autoimmun betegség példáján keresztül szeretnénk a teljesség igénye nélkül betekintést nyújtani abba, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre e kórképek patomechanizmusának részletesebb megismerésére. A kutatásban gyakran alkalmazunk az autoimmun betegségek vizsgálatára állatmodelleket vagy páciensek vér- és szövetmintáit, amelyek segítségével a patogenezis jobban feltárható, illetve a klinikumban még nem törzskönyvezett, célzott inhibitorok preklinikai vizsgálatai is elvégezhetők. Célunk, hogy rövid betekintést adjunk az autoimmun betegségek transzlációs szemléletű, izgalmas kutatási lehetőségeibe. Orv Hetil. 2024; 165(26): 983–996.

Open access

Kezdeti tapasztalataink a robotasszisztált részleges nephrectomiával

Initial experiences with robot-assisted partial nephrectomy

Orvosi Hetilap
Authors:
Áron Bécsi
,
András Hüttl
,
András Kubik
,
Péter Molnár
, and
Péter Nyirády

Bevezetés: A vese rosszindulatú daganatai a gyakrabban végzett hasi ultrahangvizsgálatoknak köszönhetően egyre gyakrabban kerülnek felismerésre korai stádiumban. A robotasszisztált részleges nephrectomia a vesére lokalizált daganat szervmegtartó kezelési lehetősége, mely 2022 óta Magyarországon is elérhető. Célkitűzés: Robotasszisztált részleges nephrectomiaműtéttel kapcsolatos kezdeti tapasztalataink összegzése, értékelése és közreadása. Módszer: A műtétek retrospektív vizsgálata. A műtétre került betegek és daganataik preoperatív jellemzőinek, a műtéti paramétereknek és szövődményeknek, valamint az eltávolított daganatok szövettani eredményeinek áttekintése. Eredmények: 2022. június és 2024. március között 78 robotasszisztált részleges nephrectomiaműtétre került sor. A daganatok 59%-ban egyszerű, 41%-ban közepes és magas PADUA-ponttal rendelkeztek. Az átlagos műtéti idő 123 perc, az átlagos ischaemiás idő 18 perc volt. Clavien–Dindo II. és III. szövődmény 2-2 esetben fordult elő. Konverzióra egy esetben került sor. Reoperáció nem volt. A betegeket átlagosan a második posztoperatív napon bocsátották el a kórházból. A daganatok 80%-ban voltak rosszindulatúak. A sebésziszél-pozitivitás 10% volt. Megbeszélés: A robotasszisztált részleges nephrectomia alkalmas a szervre lokalizált komplex vesedaganatok kimetszésére. Funkcionális eredményessége jobb, mint a nyitott műtété. Kevesebb perioperatív szövődménnyel jár, mint a nyitott és a laparoszkópos műtétek, ugyanakkor onkológiai eredményessége megegyezik a nyitott és a laparoszkópos műtétekével. A betanulási időszak során a műtéti és a melegischaemiás idő 20 műtét után optimalizálódik. Az eredmények fenntartásához évi legalább 18–20 műtét elvégzése szükséges. Következtetés: A robotasszisztált részleges nephrectomia biztonsággal alkalmazható, eredményes minimálinvazív eljárás a vese rosszindulatú daganatainak kezelésében. Orv Hetil. 2024; 165(26): 997–1001.

Open access

A kizárólagos enteralis táplálás hazai gyakorlata gyermekkori Crohn-betegségben

The practice of exclusive enteral nutrition in children with Crohn’s disease

Orvosi Hetilap
Authors:
Kriszta Katinka Boros
,
Veronika Kovács
,
Éva Nemes
,
Orsolya Kadenczki
,
Gábor Veres
, and
Katalin Eszter Müller

Bevezetés: A kizárólagos enteralis táplálás az elsőként választandó indukciós kezelés gyermekkori, kis kockázatú, luminalis Crohn-betegségben. A Magyar Gyermekkori Gyulladásos Bélbetegség Regiszter adatai alapján ezt a terápiát egyre több centrumban alkalmazzák. Nemzetközi felmérések szerint a kizárólagos enteralis táplálás gyakorlati megvalósítása igen eltérő az egyes centrumokban. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a kizárólagos enteralis táplálás hazai gyakorlatának és az ezzel kapcsolatos nehézségeknek a felmérése volt. Módszer: Online kérdőív alkalmazásával mértük fel a kizárólagos enteralis táplálás gyakorlatát. A 26 kérdésből álló kérdőívet 34 gyermek-gasztroenterológusnak küldtük el. Eredmények: A kérdőívet 21-en (62%) töltötték ki, és a kitöltők minden kérdésre válaszoltak. A válaszadó kollégák több mint fele (57%) mindig kizárólagos enteralis táplálást javasol indukciós kezelésként frissen diagnosztizált Crohn-beteg gyermekeknek. A válaszolók 66,7%-a Crohn-betegek számára fejlesztett, speciális tápszert alkalmaz (66,7%), és többségük a tápszer mellett csak víz fogyasztását engedélyezi (61,9%). Néhányan jóváhagyják keménycukorka, rágógumi vagy tiszta folyadék fogyasztását. Negyedük alkalmaz szondatáplálást oralis intolerancia esetén. Relapsus esetén a megkérdezettek 50%-a javasol ismételten kizárólagos enteralis táplálást. A válaszadók 62%-át segíti dietetikus a munkája során. Következtetés: Összességében elmondható, hogy a hazai gyermek-gasztroenterológusok a nemzetközi gyakorlathoz hasonló arányban, az aktuális ajánlásokat követve alkalmazzák a kizárólagos enteralis táplálást Crohn-betegségben. Orv Hetil. 2024; 165(26): 1002–1009.

Open access

Öt éve halt meg dr. Szende Béla patológusprofesszor (1936–2019)

Dr. Béla Szende pathology professor died five years ago (1936–2019)

Orvosi Hetilap
Author:
Zoltán Papp
Open access

Palliatív betegellátás belgyógyászati osztályon

Palliative care in a department of internal medicine

Orvosi Hetilap
Authors:
Nóra Szigeti
,
Szilárd Kun
, and
István Wittmann

Bevezetés: A palliatív ellátás javítja a krónikus, progresszív betegségben szenvedő, súlyos állapotú betegek életminőségét. Célkitűzés: Célunk volt, hogy felmérjük a belgyógyászati osztályunkon kezelt, krónikus, progresszív betegségben szenvedő, súlyos állapotú betegek palliatív ellátásának szükségességét és a betegek jellemzőit. Módszer: Retrospektív tanulmányunk a 2020. január 1. és 2024. január 31. között klinikánkra a Sürgősségi Betegellátó Osztályról felvett, palliatív konzíliumba referált betegek betegségjellemzőit, a klinikai diagnózis és a palliatív ellátás időpontjait, a betegek felvételének okát, állapotukat, tüneteiket, esetleges haláluk helyét és idejét vizsgálta. Eredmények: A 197 beteg átlagéletkora 71 év volt, 45%-uk volt férfi. Daganatos betegségben 95, egyéb krónikus, progresszív betegségben 5%-uk szenvedett. Az elsődleges daganat leggyakoribb helye a tüdő, a vastagbél és az emlő volt. A nem daganatos betegek szervelégtelenségben vagy neurológiai kórképben szenvedtek. Korai palliatív ellátásban a daganatos betegek 4%-a részesült. A betegek funkcionális stádiumának átlaga ECOG 3,4, illetve a Karnofsky-index szerint 24% volt. A vezető tünetek a fájdalom, az étvágytalanság és a fulladás voltak. Daganatos betegeknél a diagnózis és a palliatív gondozás kezdete között eltelt idő átlaga 110 hétnek bizonyult, 17%-uknál a két időpont megegyezett. A palliatív gondozás kezdete és a klinikai palliatív konzílium között átlagosan 26 nap telt el, 71%-uknál a két időpont megegyezett. Családi megbeszélés a betegek 33%-ánál valósult meg, mely alacsony arány részben a COVID–19-pandémia alatti beteglátogatási korlátozásoknak tudható be. A vizsgálat végéig a betegek 88%-a elhunyt, csupán 27%-a az otthonában. A palliatív ellátás kezdete és a halál időpontja között átlagosan 82 nap telt el. Megbeszélés: Eredményeink azt mutatják, hogy a palliatív ellátási igényű betegek tüneti terhei jelentősek. A daganatos betegek diagnózisa sokszor késői, korai palliatív ellátásuk ritkán történik meg, palliatív gondozásba későn kerülnek, és sokszor nem az otthonukban halnak meg, ahol utolsó időszakuk eltöltését preferálnák. A nem daganatos, krónikus progresszív kórképben szenvedőknél ritkán gondolunk a palliatív ellátás szükségességére. Következtetés: A krónikus, progresszív betegségben szenvedők korai palliatív ellátása javítja az életminőségüket. Orv Hetil. 2024; 165(26): 1010–1016.

Open access

Abstract

The aim of this prospective pilot study was to compare culture and microbiome results of the removed tonsils of patients with assumed distant focal disease (11 patients) and those who underwent a tonsillectomy, due to other reasons, such as recurrent tonsillitis, tonsil stones or snoring (nine patients). Aerobic culture was carried out for samples taken from the surface of the tonsils by swabs before tonsillectomy for all 20 patients. The squeezed detritus and the tissue samples of removed tonsils, taken separately for the right and left tonsils, were incubated aerobically and anaerobically. The microbiome composition of tissue samples of removed tonsils was also evaluated. Based on the culture results of the deep samples Staphylococcus aureus was the dominating pathogen, besides a great variety of anaerobic and facultative anaerobic bacteria present in the oral microbiota in those patients who underwent tonsillectomy due to distant focal diseases. Microbiome study of the core tissue samples showed a great diversity on genus and species level among patients of the two groups however, S. aureus and Prevotella nigrescens were present in higher proportion in those, whose tonsils were removed due to distant focal diseases. Our results may support previous findings about the possible triggering role of S. aureus and P. nigrescens leading to distant focal diseases. Samples taken by squeezing the tonsils could give more information about the possible pathogenic/triggering bacteria than the surface samples cultured only aerobically.

Open access

A posztoperatív pancreasfistula csökkentésére bevezetett innovációink

Our innovations for the reduction of postoperative pancreatic fistula output

Magyar Sebészet
Authors:
Dezső Kelemen
,
Ádám Varga
,
András Palkovics
,
Sándor Ferencz
, and
András Vereczkei

Bevezetés: A posztoperatív pancreasfistula mind proximalis, mind distalis pancreatectomia után a legjelentősebb sebészi szövődménynek számít. A szakirodalomban nincs egyértelműen ajánlott, megbízható módszer ezen probléma kiküszöbölésére, emiatt történnek újítások szerte a világon. Jelen közleményünkben a technikai innovációinkról számolunk be. Anyag és módszerek: 2013. január 1-jétől 2023. november 30-ig terjedő időszakban 205 Whipple-műtétet végeztünk nyitottan, mely során a pancreatojejunalis anastomosist az általunk módosított dohányzacskó-öltéses módszerrel készítettük el. 2019. január 1. és 2023. november 30. között pedig 30 betegnél történt nyitott distalis pancreatectomia, amikor a pancreascsonkot az általunk kifejlesztett technikával, szabad rectus fascia-peritoneum grafttal fedtük, majd azt cirkuláris öltéssel rögzítettük. Közleményünkben ezen két módszerrel elért eredményeket ismertetjük. Eredmények: a demográfiai adatok megfeleltek a betegségnél szokásosnak. A posztoperatív ápolási idő és a transzfúzió igény terén észlelt különbségek tükrözték a kétféle beavatkozás eltérő invazivitását. A releváns pancreasfistula kialakulási rátája kedvező képet mutatott, Whipple-műtét után 7,3% volt, míg distalis pancreatectomát követően nem fejlődött ki. A reoperációs és a halálozási arányok megfeleltek az elvártaknak és korreláltak a műtétek kiterjedtségével. Következtetés: pancreas resectiók utáni komplikációk csökkentésére tett törekvéseink során a módosított dohányzacskó-öltéses pancreatojejunostomia és a pancreascsonk fedésére kidolgozott módszerünk egyaránt kedvező eredményekkel járt.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Albert Bellmunt-Gil
,
Victor Vorobyev
,
Riitta Parkkola
,
Jyrki Lötjönen
,
Juho Joutsa
, and
Valtteri Kaasinen

Abstract

Background

Changes in brain structural connections appear to be important in the pathophysiology of substance use disorders, but their role in behavioral addictions, such as gambling disorder (GD), is unclear. GD also offers a model to study addiction mechanisms without pharmacological confounding factors. Here, we used multimodal MRI data to examine the integrity of white matter connections in individuals with GD. We hypothesized that the affected areas would be in the fronto-striatal-thalamic circuit.

Methods

Twenty individuals with GD (mean age: 64 years, GD duration: 15.7 years) and 40 age- and sex-matched healthy controls (HCs) underwent detailed clinical examinations together with brain 3T MRI scans (T1, T2, FLAIR and DWI). White matter (WM) analysis involved fractional anisotropy and lesion load, while gray matter (GM) analysis included voxel- and surface-based morphometry. These measures were compared between groups, and correlations with GD-related behavioral characteristics were examined.

Results

Individuals with GD showed reduced WM integrity in the left and right frontal parts of the corona radiata and corpus callosum (pFWE < 0.05). WM gambling symptom severity (SOGS score) was negatively associated to WM integrity in these areas within the left hemisphere (p < 0.05). Individuals with GD also exhibited higher WM lesion load in the left anterior corona radiata (pFWE < 0.05). GM volume in the left thalamus and GM thickness in the left orbitofrontal cortex were reduced in the GD group (pFWE < 0.05).

Conclusions

Similar to substance addictions, the fronto-striatal-thalamic circuit is also affected in GD, suggesting that this circuitry may have a crucial role in addictions, independent of pharmacological substances.

Open access