Browse our Medical Journals - AKJournals
Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.
Medical and Health Sciences
A gyermekkori alvászavarok háttértényezői: a szülők közötti konfliktusok, a szülő-gyermek kötődés, a nevelési stílus és a szülő-gyermek kapcsolat minősége
Background factors of childhood sleep disorders: interparental conflicts, parent-child attachment, parenting style and the quality of parent-child relationship
A szakirodalmi adatok szerint az egészségesen fejlődő gyermekek 20–30%-a megtapasztal valamilyen alvásproblémát gyermekkorban. Csecsemőknél és kisebb gyermekeknél az alváshiány és a fiziológiás alvási ritmus felborulása a nappali nyűgösség mellett hosszú távon hatással van a fejlődés minden területére (a mozgás-, a kognitív, a nyelvi készségekre és az emocionális fejlődésre is). Nagyobb gyermekeknél és serdülőknél ez rövid távon nappali fáradtsághoz és figyelemzavarhoz vezet, idővel azonban súlyosabb hatások is lehetnek, a szellemi és a fizikai teljesítmény csökkenésén át a hangulatingadozásig, sőt depressziós és szorongásos tünetek megjelenéséig. Ezért különösen nagy jelentősége van minden olyan környezeti tényező ismeretének, amelyet összefüggésbe hozhatunk a gyermekkorban megjelenő alvásproblémák kialakulásával. A jelen szakirodalmi összefoglaló célja átfogó képet adni azokról a kutatásokról, amelyek a gyermekek alvászavarait családi kontextusban vizsgálják, hiszen gyermekkorban a család funkcionalitása meghatározó tényező a gyermekek alvásának minőségét illetően. Az alvásproblémák megjelenésében a szülők közötti kapcsolat minősége, a szülők konfliktusmegoldó stratégiái, a szülői szerepükben való funkcionalitás, a szülők mentális egészsége, a gyermekkel kialakult kötődés minősége, a szülők nevelési stílusa, az esti, elalvási rituálék mind fontos szerepet játszanak. Figyelembe véve az alvásproblémák hosszú távú negatív következményeit, érdemes számba venni a hatékony intervenciós lehetőségeket. Elmondható, hogy amennyiben a szülő a gyermeke alvásproblémájával keresi fel orvosát, úgy érdemes nagyító alá venni a család funkcionalitását, a szülők párkapcsolati minőségét, a szülő-gyermek kapcsolat minőségét is. Ha ezeken a területeken derül fény problémára, akkor a szakorvosi kezelés mellett érdemes javasolni számukra a szülő-csecsemő/kisgyermek konzultációt, szülőkonzultációt, esetleg párterápiás, családterápiás lehetőségeket, a probléma teljes körű és hosszú távú megoldása érdekében. Orv Hetil. 2024; 165(17): 652–663.
Gyógyszerhulladék-monitorozás a környezettudatosság jegyében
Monitoring pharmaceutical waste for environmental awareness
Bevezetés: A nagy folyókban és tavakban kimutatható gyógyszermaradványok esetében nanogramm/liter nagyságrendű adatokról beszélhetünk. Napjainkban a környezettudatosság az élet minden területen jelen van. Jogosan vetődhet fel a kérdés: ezekhez mi köze van az egészségügynek, az orvosoknak és a gyógyszerészeknek? Hogyan terjed(het) ki ide az egészségügyi szakemberek egészségre nevelő, prevenciós tevékenysége? A szakembereknek fontos szerepük van a betegek gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos megfelelő bánásmódjában, a kidobásra kerülő termékek környezetbarát kezelésében és a korrekt betegmagatartás kialakításában. Célkitűzés: A lakossági gyógyszerhulladék monitorozása, a betegek egyes készítményekkel, terápiákkal kapcsolatos adherenciájának megismerése. A közforgalmú és az intézeti gyógyszertárak gyógyszerhulladék-kezelésében tapasztalható hasonlóságainak és különbözőségeinek bemutatása. Módszer: Irodalomkutatás hazai és nemzetközi adatbázisokban. Egyes esetekben adatigényléssel fordultunk a Septox Kft.-hez, a Tudatos Gyógyszerhasználat Egyesülethez, de a kutatásban részt vevő együttműködő partnereink is számos hasznos adatot bocsátottak rendelkezésünkre. Eredmények: A gyógyszerhulladék-portfólió megismerésével négyjegyű ATC-kódra visszavezethető valós képet tudtunk adni arról, hogy mely termékek kerültek elhelyezésre a lakossági gyógyszerhulladék-gyűjtőbe, milyen arányban voltak gyógyszerek és nem gyógyszerek, bontott és bontatlan, másodlagos csomagolással vagy a nélküli termékek. Arról is valós kép áll rendelkezésre, hogy az egy év alatt expediált gyógyszerekhez képest mennyi gyógyszer került elhelyezésre a lakossági gyógyszerhulladék-gyűjtőbe. Megbeszélés: Kirajzolódnak azok a termékkörök, amelyeknél jelentős beavatkozásra lenne szükség a tudatos, környezetbarát betegmagatartás előmozdítása és kialakítása érdekében. Következtetés: A gyógyszertáraknak mint környezettudatosságra nevelő intézményeknek jelentős szerepük lehetne a tudatos és környezetbarát gyógyszeralkalmazásra nevelésben. A kiváltott gyógyszerek környezeti terhelésének csökkentése érdekében megfogalmazott cselekvési tervek megvalósulása csak az orvosokkal közösen érhető el. Fontos lenne, hogy a kapott tényadatokat jól használjuk fel és építsük be a környezettudatosságra nevelő prevenciós tevékenységeinkbe. Orv Hetil. 2024; 165(17): 672–679.
Raynaud-szindróma, 2024
Raynaud’s syndrome, 2024
Összefoglaló közleményünkben áttekintjük a Raynaud-szindrómával kapcsolatos azon legújabb eredményeket, amelyek a 2011-ben közölt áttekintésünk óta eltelt 13 évben megjelentek. Bemutatjuk a kórkép fő jellemzőit, diagnosztikai és terápiás lehetőségeit. Az összefoglalóban külön hangsúlyt fektetünk a kórképpel kapcsolatos releváns kérdésekre és tisztázatlan pontokra. Részletesen tárgyaljuk a téma további kutatási lehetőségeit, bízva abban, hogy inspirálni fogja a Raynaud-szindróma jobb megértését célzó vizsgálatokat. Orv Hetil. 2024; 165(17): 643–651.
Az élettel való elégedettség és a boldogságtól való félelem vizsgálata a Big Five személyiségfaktorok, valamint különböző demográfiai változók mentén
The role of fear of happiness, big five personality traits and demographic factors in life satisfaction
Elméleti háttér: Az élettel való elégedettség a jóllétkutatások egyik leggyakrabban használt mutatója, ami számos pozitív jelenségre lehet hatással (pl. társas kapcsolatok, egészség), így fontos feltérképezni azokat a tényezőket, amelyek befolyással lehetnek az alakulására. Cél:Jelen tanulmány célja feltérképezni a boldogságtól való félelem, a demográfiai tényezők, valamint a Big Five személyiségdimenziók szerepét az élettel való elégedettségben, kitüntetett szerepet szánva a boldogságtól való félelem vizsgálatának, a koncepció újszerűsége miatt. Módszerek: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatunkban 1826 felnőtt vett részt (77% nő; átlagéletkor = 35 év; SD = 15,5 év), akik a demográfiai kérdéseken kívül a Boldogságtól való félelem skálát, az Élettel való elégedettség skálát, valamint a Big Five leltárt töltötték ki. Eredmények: Az életkor és az élettel való elégedettség (r s = –0,06, p < 0,001), illetve az életkor és a boldogságtól való félelem (r s = –0,19; p = 0,005) között negatív irányú, ám elhanyagolható erősségű összefüggést találtunk, amit nem tudott szignifikánsan jobban magyarázni egy „U alakú” (kvadratikus) függvény, egy egyszerű lineáris függvénnyel összehasonlítva. Nem találtunk szignifikáns nemi különbséget az élettel való elégedettség (p = 0,17; Cohen-d = 0,07), illetve a boldogságtól való félelem (p = 0,93; Cohen-d = –0,005) pontszámokban. Az egyedülállókkal összehasonlítva a párkapcsolatban élők szignifikánsan magasabb élettel való elégedettség (p < 0,001; Cohen-d = 0,48) és szignifikánsan alacsonyabb boldogságtól való félelem (p < 0,001; Cohen-d = –0,31) pontszámokkal jellemezhetők. A boldogságtól való félelem önmagában szignifikáns, negatív prediktora az élettel való elégedettségnek (R 2 = 0,16; β = –0,398; p < 0,001), és ez a demográfiai és a Big Five faktorok kontrollálása után is igaz (β = –0,208; p < 0,001), tehát kijelenthető, hogy annak a demográfiai és a Big Five személyiségfaktoroktól elkülönülő magyarázóereje van az élettel való elégedettségben. A végső modellben a Big Five skálák közül nem bizonyult szignifikáns prediktornak a barátságosság, illetve a nyitottság, pozitív hatással bírt az extraverzió és a lelkiismeretesség, negatív hatással pedig a neuroticizmus esetében számolhatunk. Következtetések: Eredményeink nagyrészt megerősítik az élettel való elégedettség prediktoraival kapcsolatos korábbi kutatásokat; továbbá felvetik a boldogságtól való félelem behatóbb vizsgálatának szükségességét, hiszen eszerint egy, az alap személyiségdimenzióktól elkülönülő, a szubjektív jóllétre szignifikáns hatást gyakorló tényezőről lehet szó.
Abstract
Background and aims
In 2021, China implemented a policy to prevent adolescents from excessive online gaming, with the goal of encouraging healthier leisure activities.
Methods
Three months after this policy was implemented, we conducted a study involving 430 Chinese adolescents who regularly played online games for over two hours daily before the policy. We collected their responses to the restriction, including their compliance with the policy, engagement in undesirable alternative behaviors (e.g., watching short videos), and engagement in desirable alternative behaviors (e.g., playing sports). We also collected data on individual factors, parental technology interference, and feelings of restriction to use as predictors for behaviors, including those related to violating the restriction or watching short videos.
Results
A small percentage of heavy gamers violated the restriction by renting others' game accounts (3%) or using a family member's identity (14%), while 59% of the sample shifted to watching short videos. Heavy gamers who lived in rural areas, spent more time on online games prior to the policy, did not feel restricted from playing online games, and experienced parental technology interference were more likely to violate the restriction. Females or those lacking stable hobbies were more inclined to watch short videos.
Conclusions
Although the policy restricted heavy gaming, it has also led to increased short video use. Policymakers could explore alternative approaches, such as developing infrastructure that supports outdoor leisure activities in rural areas, encouraging parents to model responsible technology use behaviors, and guiding adolescents to cultivate positive hobbies in their leisure time.
Emerging adulthood in medical school. Gender, school-related factors and Big Five traits related to medical students’ quarter-life crisis
Kezdődő felnőttkor az orvosegyetemen. A nem, az egyetemhez kötődő tényezők és a Big Five vonások kapcsolata az orvostanhallgatók kapunyitási pánikjával
Background: Quarter-life crisis is the anxiety and discomfort the young might experience at the end of their studies and at the beginning of their career. Objectives: Factors related to medical students’ quarter-life crisis were explored in this study. Methods: in the cross-sectional study, 351 medical students (74.6% female, mean of age: 23.79 years, SD: 1.53 years) filled in the online questionnaire that contained Quarter-life Crisis Questionnaire, International Personality Item Pool version of Big Five markers, and questions about different aspects of medical school. Independent t-test, Mann-Whitney U test and linear regression analysis were performed. Results: Women reported higher quarter-life crisis (t = –3.44, p = 0.001, Cohen’s d = 0.42). Higher quarter-life crisis displayed among those students who did not apply to medical university right after high school (U = 2865.5, p = 0.03, Cohen’s d = 0.24). Students who would have not applied to medical school again (t = –7.93, p < 0.001, Cohen’s d = 0.90); would have not encouraged their children to apply to medical school (U = 10414.5, p < 0.001, Cohen’s d = 0.57); were uncertain to finish university (t = 6.68, p< 0.001, Cohen’s d = 0.74) showed higher quarter-life crisis. Students who failed at least one term for academic reason (U = 11809.5, p = 0.04, Cohen’s d = 0.23); did not feel to get proper knowledge to accomplish a medical job (t = –3.90, p < 0.001, Cohen’s d = 0.54); were not satisfied with their grades (U = 11560.5, p = 0.01, Cohen’s d = 0.27) reported higher quarter-life crisis. Students who did not plan to work in a clinical field and patient care (t =–5.974, p = 0.00, Cohen’s d = 0.93); wanted to work abroad in the future (U = 12931.5, p = 0.00; Cohen’s d =0.27) had higher quarter-life crisis. Personality traits, such as extraversion (β = –0.20, p < 0.001), conscientiousness (β = –0.10, p = 0.01) were significant negative, neuroticism significant positive predictor of quarter-life crisis (β = 0.61, p < 0.001). Conclusion: The explored variables might be indicators of quarter-life crisis, and can be the basis of university counseling, when medical students’ quarter-life crisis and emerging adulthood is in focus.
„Én már hamu vagyok?” Kiégéskörkép – fókuszban a tanárok helyzetével
“Am I just ashes now?” Burnout landscape – focusing on teachers’ perspective
A kiégés az egyik legsúlyosabb munkahelyi veszélyforrás, amely a pedagógusszakmát is erősen érinti. Narratív irodalmi összefoglalónkban a kiégés kutatásának kezdeteit is feltüntetve tekintjük át az aktuális kérdéseket a definíció, méréstan, a háttérokok és a prevenciós megközelítések terén – fókuszálva a tanárokkal kapcsolatos relevanciákra. A diverzifikált módszertan nehezíti az előfordulás pontos mérését és a kezelési protokollok kialakítását is. A kiégés kutatásának kezdetén a Maslach és munkacsoportja által létrehozott modell vált dominánssá, amely a mai napig a legelterjedtebb, de mivel sok kritika éri, számos új mérőeszköz alakult ki. Napjainkban a konszenzusra való törekvés a jellemző szintetizáló definíciókkal és mérőeszközzel. A munka- és szociálpszichológiai megközelítés mellett – amely ennek a cikknek is alapját képezi – a kiégés klinikai megközelítését is érintjük. A kiégés mint folyamat pontosabb feltérképezése pedig hozzájárul a személyre szabottabb prevenció kialakításához. A legújabb kutatási eredmények fényében összegezzük, hogy milyen egyéni és szervezeti szintű tényezők milyen differenciált hatással bírnak a kiégés mértékének alakulására. Végül kitérünk arra, hogy mindezeket az egyéni és szervezeti szintű tényezőket, illetve ezek interakcióit figyelembe véve melyek a leghatékonyabb prevenciós megközelítések – különösen az általános és középiskola világában.
Abstract
Background
Although the correlation between substance use disorder and attention deficit hyperactivity disorder (ADHD) has been largely studied, less is known about the correlation between behavioral addictions and ADHD. Thus, the aim of the present study was to investigate the prevalence of behavioral addictions in a large sample of adult patients with a primary diagnosis of ADHD and to compare the clinical profile of ADHD patients with and without behavioral addictions comorbidity.
Methods
248 consecutive adults newly diagnosed as ADHD patients were assessed through a series of validated scales for gambling disorder, internet, sex, shopping and food addictions. ADHD patients with at least one comorbid behavioral addiction were compared to non-comorbid patients on ADHD symptoms, impulsivity, mood and anxiety symptoms and functional impairment.
Results
58.9% of patients had at least one behavioral addiction comorbidity. Of the whole sample, 31.9% of the patients had a comorbidity with one behavioral addiction while the 27% showed a comorbidity with two or more behavioral addictions. Internet addiction was the most common comorbidity (33.9%) followed by food addiction (28.6%), shopping addiction (19%), sex addiction (12.9%) and gambling disorder (3.6%). ADHD patients with comorbid behavioral addictions showed higher ADHD current and childhood symptoms, higher cognitive and motor impulsivity, higher mood and anxiety symptoms and higher functional impairment.
Conclusions
Behavioral addictions are highly frequent in adult ADHD patients. Comorbid patients seem to have a more complex phenotype characterized by more severe ADHD, mood and anxiety symptoms, higher impulsivity levels and greater functional impairment.
The prevalence of body dysmorphic disorder and the acceptance of cosmetic surgery in a nonclinical sample of Hungarian adults
A testdiszmorfiás zavar prevalenciája és a kozmetikai sebészet elfogadottsága magyar felnőttek vizsgálati mintáján
Background: Body dysmorphic disorder (BDD) is a common, often undiagnosed, serious condition. The relationship between body dysmorphic disorder and cosmetic surgery is rather complex, as many patients with body dysmorphic disorder search for cosmetic solutions for the imagined defect in appearance. Aims: To assess the prevalence of body dysmorphic disorder and its relationship to the acceptance and use of cosmetic services and body-related variables among Hungarian adults. Methods: Body weight and height, body satisfaction, health state, aesthetic intervention-related experiences, and plans were assessed by a self-report online questionnaire that included the Body Dysmorphic Disorder Questionnaire and the Acceptance of Cosmetic Surgery Scale. Six hundred three subjects (94% women, n = 567, 6% men, n = 36, age M = 40.16 years, SD = 13.32 years) joined the research on a social media platform. Results: The prevalence of BDD is 8.1% (n = 49), 8.1% (n = 46) in women, and 8.3% (n = 3) in men. The BDD-positive group had higher BMI (U = 9641.5, p = 0.028), more plastic surgeries (χ2(1) = 19.682 , p = 0.012), and more acceptance of cosmetic surgery (U = 6664, p < 0.001). The risk of BDD is significantly higher in those who have a lower education (OR = 0.424, p = 0.031), accept cosmetic surgery (OR = 1.031, p = 0.025), plan plastic surgery (OR = 0.351, p = 0.027) and are more dissatisfied with their body (OR = 0.397, p < 0.001). Consideration of cosmetic surgery (U = 7433, p = 0.006) and planning for future plastic surgeries χ 2(1) = 7.943, p = 0.019) are more frequent in females. Sixty-six women (11.6%) have already had some intervention, 26.4% plan, and 10.4% probably plan cosmetic surgery, while these data are 11.1%, 8.3% and 5.6% in males. These symptoms occur more frequently among women according to Body Dysmorphic Disorder Questionnaire: avoidance behavior (33.9% vs. 16.7%, χ 2(1) = 4.539, p = 0.033), significant mental suffering caused by the perceived flaw(s) (29.8% vs. 13.9%, χ 2(1) = 4.178, p = 0.041). The Acceptance of Cosmetic Surgery Scale total score has a significant positive relationship with BDD caseness (β = 0.100, p = 0.011) and the number of blepharoplasties (β = 0.111, p = 0.005) and significant negative relationship with the planning of cosmetic surgery (β = –0.491, p < 0.001). Conclusions: The prevalence of body dysmorphic disorder is high in this non-clinical, unselected Hungarian sample. The risk for body dysmorphic disorder is higher in those interested in cosmetic services; screening for this body image disorder is necessary.
Abstract
Background and aims
The present study aimed to synthesize existing quantitative evidence on the relationship between problematic smartphone use (PSU) and academic achievement with a focus on quantifying its magnitude and examining its potential moderators.
Methods
Eligible studies were searched for up to February 10, 2023 in six different databases (i.e., MEDLINE, Current Contents Connect, PsycINFO, Web of Science, SciELO, and Dissertations & Theses Global). Studies were considered eligible if they provided information derived from self-report instruments that allowed statistical calculation of the relationship between PSU and academic achievement. Pooled effect sizes (r) were computed using a random-effects model. Meta-regressions were conducted to test the influence of study-level moderators on the relationship of interest. Influence analyses and a three-parameter selection model (3PSM) were conducted to examine the robustness of the results and publication bias, respectively.
Results
A total of 33 effect sizes from 29 studies (n = 48,490) were retrieved. Results showed a small effect size (r = −0.110), which tended to be larger in samples consisting of students from elementary and middle schools.
Discussion and Conclusions
Findings from the present study contribute to the understanding of a potential determinant of decreased academic achievement by providing evidence that PSU may be one of them.
