Browse our Medical Journals - AKJournals

Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.

Medical and Health Sciences

You are looking at 11 - 20 of 4,330 items for

  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All

A normáltartományban maradó NLR (neutrophil-lymphocyta arány) prediktív értéke a várandósság alatt jelentkező SARS-CoV-2-fertőzésben

The predictive value of normal-range NLR (neutrophil-to-lymphocyte ratio) in SARS-CoV-2 infection during pregnancy

Orvosi Hetilap
Authors:
Dorina Supák
,
Balázs Turi
,
Bence Géza Kovács
,
Nándor Ács
,
Balázs Mészáros
,
Zoltán Kukor
, and
Sándor Valent

Bevezetés: A várandósság alatt fellépő SARS-CoV-2-fertőzés ellátása speciális kihívást jelent. Célkitűzés: COVID–19-cel szövődött terhes páciensek esetében a neutrophil-lymphocyta arány (NLR) prediktív értékének vizsgálata, a betegség kimenetelének szempontjából. Módszerek: Retrospektív kohorsztanulmány, melyben 123 páciens laborértékei kerültek átvizsgálásra, akik a Semmelweis Egyetemen álltak kezelés alatt SARS-CoV-2-fertőzés nyomán kialakuló COVID–19 miatt. Az összes vizsgált páciens várandós volt a betegsége idején: 96 esetben enyhe/középsúlyos lefolyást mutatott a betegség, a maradék 27 esetben viszont súlyos lefolyást, így ezek a páciensek gépi légzéstámogatást igényeltek. Az ebben a két csoportban a kórházba kerülés napján, illetve a kórházi tartózkodás során mért legmagasabb NLR-értékeket hasonlítottuk össze. Eredmények: Statisztikai eredményeink alapján a két, életkorát tekintve homogén populáció között szignifikáns különbség volt mind az első napi, mind pedig a csúcs-NLR-értékek között. Az enyhe/középsúlyos eseteknél mind az első napi, mind a csúcs-NLR-értékek szignifikánsan alacsonyabbak voltak, mint a súlyos eseteknél. A kórházba kerülés első napján mért, normáltartományon belül lévő NLR-értékek tekintetében is szignifikáns volt a különbség: az enyhe/középsúlyos csoportban 29, míg a súlyos csoportban csak 1 páciens NLR-értéke volt a normáltartományon belül. A könnyű/középsúlyos csoportban 20 páciens NLR-je végig élettani volt, míg ez a súlyos csoportban egy páciensről sem volt elmondható. Következtetés: Eredményeink alapján az emelkedett NLR-értékek fontos prediktív markerei lehetnek a várandósság alatt lezajló súlyos COVID–19-fertőzésnek. Orv Hetil. 2024; 165(27): 1039–1043.

Open access

Oxynticus mirigy neoplasia – esetismertetés és diagnosztikai dilemma

Oxyntic gland neoplasia – case report and diagnostic dilemma

Orvosi Hetilap
Authors:
Anita Sejben
,
Mohammad Jamal EJ
,
Mohammed Almakrami
, and
Tamás Balázs Kiss

Az oxynticus mirigy neoplasia terminológia a gyomor olyan atípusos fő- és fedősejtek által alkotott mirigyei esetében használatos, amikor nem látszik invázió, tehát a fundus mirigy adenocarcinoma diagnózisa nem állítható fel, ugyanakkor a laesio nem került kompletten eltávolításra, tehát teljes vastagsága nem vizsgálható. Az oxynticus mirigy neoplasiák etiológiája jelenleg tisztázatlan, egyes források protonpumpagátlókkal, valamint antihisztamin-használattal hozták őket összefüggésbe. Endoszkópos vizsgálat során a morfológiájuk nem specifikus, lapos és polypoid laesiók egyaránt lehetnek, és döntően a gyomor felső egyharmadára lokalizáltak. Amennyiben komplett endoszkópos nyálkahártya-reszekció kivitelezhető, további kezelés nem szükséges, tehát összességében jó prognózisú elváltozásoknak tarthatók. Közleményünkben egy 84 éves nő esetét mutatjuk be, akinél haspuffadás miatt indult kivizsgálás, és gasztroszkópia történt. A corpus területén 1 cm-es, lapos polypus volt látható, melyből többszörös biopszia történt, a képlet közel teljes eltávolításával. A szövettani vizsgálat során a nyálkahártya mélyén jól körülírt és jól differenciált, expanzív szélű elváltozás volt megfigyelhető, melyet atípusos fősejtek, elvétve pedig fedősejtek alkottak. Ezek a sejtek oxynticusmirigy-szerű struktúrákat képeztek. A pepszinogénreakció a fősejtekben szemcsés jellegű, citoplazmatikus pozitivitást mutatott. H+/K+ ATPáz reakcióval a fedősejtekben szintén szemcsés jellegű, citoplazmatikus pozitivitás látszott. MUC6-tal a laesionalis sejtekben diffúz, citoplazmatikus pozitivitás volt megfigyelhető. Invázió jeleit nem láttuk. A morfológiai, valamint az immunfenotípus alapján is az elváltozást oxynticus mirigy neoplasiának véleményeztük, ’low-grade’ dysplasiával. Az oxynticus mirigy neoplasiák mind klinikai, mint patológiai szempontból fokozott figyelmet igényelnek, ugyanis ritka entitásokról van szó, melyeknek egyelőre sem az etiológiájuk, sem a prognózisuk nem tisztázott teljes mértékben. Differenciáldiagnosztikai szempontból fundus mirigy polypus, pylorus mirigy adenoma, valamint neuroendokrin tumor jön szóba. A definitív diagnózis felállítását pepszinogén, H+/K+ ATPáz, valamint MUC6 immunhisztokémiai reakciók segíthetik. Orv Hetil. 2024; 165(27): 1053–1057.

Open access

Semmelweis Egyetem Iron Board – Vaspótlás-konszenzusdokumentum

Semmelweis University Iron Board – Consensus statement of iron treatment

Orvosi Hetilap
Authors:
Emese Csulak
,
Bálint Gellért
,
István Hritz
,
Pál Miheller
,
Péter Farkas
,
Gábor Kovács
,
Attila Szabó
,
Nándor Ács
,
Dávid Becker
,
Nóra Sydó
, and
Béla Merkely

A vashiány a leggyakoribb nyomelemhiány a világon, ezáltal jelentős globális egészségi problémát okoz mind a felnőttek, mind a gyermekek egészségügyi ellátásában. A vashiány számos társbetegséggel jár együtt, és jelentősen befolyásolja az életminőséget. Az anaemia kialakulása előtti felismerésével a tünetek és az életminőség javítható már korai stádiumban. Diagnosztizálásában és kezelésében számos orvosi terület érintett, ennek ellenére egyik diszciplína sem vállalja igazán magára a feladatot. A jelen konszenzusdokumentum célja egy egységes, diagnosztikus és terápiás útmutató létrehozása a vashiány miatt leginkább érintett orvosi területeken. A konszenzusos dokumentumot hematológiai, gasztroenterológiai, szülészet-nőgyógyászati, kardiológiai, gyermekgyógyászati és sportorvostani szakterületen jártas orvosok dolgozták ki, akik a Semmelweis Egyetem Iron Board tagjai. A konszenzusdokumentum szakterületenként tartalmazza a legfrissebb szakmai ajánlást. A vashiánybetegség különböző stádiumainak diagnosztikájához a vérképnek és a vasanyagcserét mutató paramétereknek (szérumvas, transzferrin, transzferrinszaturáció, ferritin) a vizsgálata szükséges. Az anaemia diagnózisához szükséges hemoglobinszint egyértelműen meghatározott, mely minden felnőtt betegcsoportra egyaránt érvényes: férfiaknál <130 g/l, nőknél <120 g/l, míg gyermekeknél életkortól függően változik. Az elsődleges cél a vashiánybetegség okának megállapítása és annak célzott kezelése. Az orális vaskezelés az első vonalbeli terápia a legtöbb esetben, mely biztonságos és hatékony a tünetes vagy anaemia kialakulására nagy kockázatú betegek esetén. Vas(II)-sók alkalmazásakor a készítmény másnaponkénti adagolása javítja az együttműködést, a tolerálhatóságot és a felszívódást. A vas(III)-hidroxid-polimaltóz előnye, hogy nem szükséges éhgyomorra bevenni, emellett már kora terhességben és gyerekeknél is biztonságosan alkalmazható. A C-vitamin használata a felszívódás növelése érdekében a legújabb klinikai vizsgálatok szerint nem jár előnnyel. Intravénás vaspótlás javasolt, ha a vasháztartás gyors rendezése szükséges, ha az orális kezelés nem tolerálható vagy nagy valószínűséggel hatástalan lesz, továbbá elsősorban pangásos szívelégtelenség, várandósság, gyulladásos bélbetegség, felszívódási zavar és preoperatív állapot esetén. Orv Hetil. 2024; 165(27): 1027–1038.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Małgorzata Draps
,
Maria Kulesza
,
Agnieszka Glica
,
Julia Szymanowska
,
Katarzyna Lewińska
,
Weronika Żukrowska
, and
Mateusz Gola

Abstract

Background and aims

Despite the inclusion of the Compulsive Sexual Behavior Disorder (CSBD) in the 11th edition of the International Classification of Diseases, emotional and cognitive impairments related to CSBD remains unclear. This study aimed to investigate the behavioral and neuronal effects of emotional interference on cognition among CSBD patients.

Methods

Thirty heterosexual males with CSBD and matched healthy controls (HC) were studied with the Emotional Stroop Task using 5 categories of emotionally arousing words (sex-related, positive, fear-related, negative, neutral) during functional magnetic imaging.

Results

At the behavioral level, we found the main effect of the condition: sex-related words evoked a stronger Stroop effect than other conditions. At the neural level, we found a significant group effect. Among CSBD patients processing of sex-related words was related to increased activity in the right putamen, right thalamus, hippocampi, and left pulvinar, when compared to HC. We also found a negative correlation between neuronal activation and time spent on sexual activity during the week preceding study and numerous group differences in brain regions connected to the emotional and motivational processing of sexually explicit material, correlating with CSBD symptoms.

Conclusions

Behavioral results indicate a specific attentional bias toward sex-related stimuli in both groups, while neural data uncovered stronger reactivity to sex-related words in CSBD compared to HC. This reactivity is related to CSBD symptoms and provides evidence for the interference of sex-related stimuli with cognition. Such results are firmly in line with the Incentive Salience Theory and conceptualizing CSBD as a behavioral addiction.

Open access

Abstract

Purpose

The aim of this descriptive study was to evaluate the knowledge and attitudes of nurses and social caregivers in relation to falls among elderly patients.

Materials/Methods

A total of 442 nurses and social caregivers working in acute or chronic care settings participated in our study. Data were gathered on the participants' general characteristics, the characteristics of their workplace, and their levels of knowledge in relation to risk factors and types of falls. Our questionnaire also included a survey of attitudes towards fall prevention. Data were analysed using IBM SPSS software.

Results

Our results showed a significant correlation between the participants' level of knowledge and age, level of professional education, workplace localisation, form and type of care, risk evaluation scale score, and the existence of a healthcare protocol at the workplace. Participants demonstrated a positive attitude towards fall prevention: the mean value for attitude was 48.03 out of 65 points. Participants who experienced a lower number of falls among elderly patients at their workplace demonstrated a significantly more positive attitude to prevention compared to those experiencing falls more frequently.

Conclusions

In our professional opinion, trainings focusing on fall prevention are required. In addition to knowledge transfer, these should emphasise the formation of attitudes, especially in the context of chronic healthcare, among professionals working in institutions in smaller towns.

Open access

Az autoimmun gyulladás hátterében álló folyamatok megismerésének lehetőségei

Discovering the pathogenesis of autoimmune inflammation

Orvosi Hetilap
Authors:
Katalin Oláh
and
Tamás Németh

Az autoimmun betegségek az immuntolerancia károsodása következtében létrejövő kórállapotok, melyeknek szervspecifikus és szisztémás formáit különítjük el. Az autoimmun kórképek krónikus lefolyásuk, sokszor szervet vagy életet veszélyeztető megjelenésük, valamint növekvő incidenciájuk miatt komoly kihívást jelentenek mind a betegek, mind pedig az egészségügyi ellátórendszer számára. Mivel az alkalmazott terápiákra a betegek egy része nem vagy csak kevéssé reagál, az újabb potenciális gyógyszercélpontok feltérképezése és hatóanyagok kifejlesztése elengedhetetlen. Ehhez ugyanakkor jobban meg kell ismerni a betegségek hátterében álló folyamatokat. Jelen közleményünkben néhány autoimmun betegség példáján keresztül szeretnénk a teljesség igénye nélkül betekintést nyújtani abba, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre e kórképek patomechanizmusának részletesebb megismerésére. A kutatásban gyakran alkalmazunk az autoimmun betegségek vizsgálatára állatmodelleket vagy páciensek vér- és szövetmintáit, amelyek segítségével a patogenezis jobban feltárható, illetve a klinikumban még nem törzskönyvezett, célzott inhibitorok preklinikai vizsgálatai is elvégezhetők. Célunk, hogy rövid betekintést adjunk az autoimmun betegségek transzlációs szemléletű, izgalmas kutatási lehetőségeibe. Orv Hetil. 2024; 165(26): 983–996.

Open access

Kezdeti tapasztalataink a robotasszisztált részleges nephrectomiával

Initial experiences with robot-assisted partial nephrectomy

Orvosi Hetilap
Authors:
Áron Bécsi
,
András Hüttl
,
András Kubik
,
Péter Molnár
, and
Péter Nyirády

Bevezetés: A vese rosszindulatú daganatai a gyakrabban végzett hasi ultrahangvizsgálatoknak köszönhetően egyre gyakrabban kerülnek felismerésre korai stádiumban. A robotasszisztált részleges nephrectomia a vesére lokalizált daganat szervmegtartó kezelési lehetősége, mely 2022 óta Magyarországon is elérhető. Célkitűzés: Robotasszisztált részleges nephrectomiaműtéttel kapcsolatos kezdeti tapasztalataink összegzése, értékelése és közreadása. Módszer: A műtétek retrospektív vizsgálata. A műtétre került betegek és daganataik preoperatív jellemzőinek, a műtéti paramétereknek és szövődményeknek, valamint az eltávolított daganatok szövettani eredményeinek áttekintése. Eredmények: 2022. június és 2024. március között 78 robotasszisztált részleges nephrectomiaműtétre került sor. A daganatok 59%-ban egyszerű, 41%-ban közepes és magas PADUA-ponttal rendelkeztek. Az átlagos műtéti idő 123 perc, az átlagos ischaemiás idő 18 perc volt. Clavien–Dindo II. és III. szövődmény 2-2 esetben fordult elő. Konverzióra egy esetben került sor. Reoperáció nem volt. A betegeket átlagosan a második posztoperatív napon bocsátották el a kórházból. A daganatok 80%-ban voltak rosszindulatúak. A sebésziszél-pozitivitás 10% volt. Megbeszélés: A robotasszisztált részleges nephrectomia alkalmas a szervre lokalizált komplex vesedaganatok kimetszésére. Funkcionális eredményessége jobb, mint a nyitott műtété. Kevesebb perioperatív szövődménnyel jár, mint a nyitott és a laparoszkópos műtétek, ugyanakkor onkológiai eredményessége megegyezik a nyitott és a laparoszkópos műtétekével. A betanulási időszak során a műtéti és a melegischaemiás idő 20 műtét után optimalizálódik. Az eredmények fenntartásához évi legalább 18–20 műtét elvégzése szükséges. Következtetés: A robotasszisztált részleges nephrectomia biztonsággal alkalmazható, eredményes minimálinvazív eljárás a vese rosszindulatú daganatainak kezelésében. Orv Hetil. 2024; 165(26): 997–1001.

Open access

A kizárólagos enteralis táplálás hazai gyakorlata gyermekkori Crohn-betegségben

The practice of exclusive enteral nutrition in children with Crohn’s disease

Orvosi Hetilap
Authors:
Kriszta Katinka Boros
,
Veronika Kovács
,
Éva Nemes
,
Orsolya Kadenczki
,
Gábor Veres
, and
Katalin Eszter Müller

Bevezetés: A kizárólagos enteralis táplálás az elsőként választandó indukciós kezelés gyermekkori, kis kockázatú, luminalis Crohn-betegségben. A Magyar Gyermekkori Gyulladásos Bélbetegség Regiszter adatai alapján ezt a terápiát egyre több centrumban alkalmazzák. Nemzetközi felmérések szerint a kizárólagos enteralis táplálás gyakorlati megvalósítása igen eltérő az egyes centrumokban. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a kizárólagos enteralis táplálás hazai gyakorlatának és az ezzel kapcsolatos nehézségeknek a felmérése volt. Módszer: Online kérdőív alkalmazásával mértük fel a kizárólagos enteralis táplálás gyakorlatát. A 26 kérdésből álló kérdőívet 34 gyermek-gasztroenterológusnak küldtük el. Eredmények: A kérdőívet 21-en (62%) töltötték ki, és a kitöltők minden kérdésre válaszoltak. A válaszadó kollégák több mint fele (57%) mindig kizárólagos enteralis táplálást javasol indukciós kezelésként frissen diagnosztizált Crohn-beteg gyermekeknek. A válaszolók 66,7%-a Crohn-betegek számára fejlesztett, speciális tápszert alkalmaz (66,7%), és többségük a tápszer mellett csak víz fogyasztását engedélyezi (61,9%). Néhányan jóváhagyják keménycukorka, rágógumi vagy tiszta folyadék fogyasztását. Negyedük alkalmaz szondatáplálást oralis intolerancia esetén. Relapsus esetén a megkérdezettek 50%-a javasol ismételten kizárólagos enteralis táplálást. A válaszadók 62%-át segíti dietetikus a munkája során. Következtetés: Összességében elmondható, hogy a hazai gyermek-gasztroenterológusok a nemzetközi gyakorlathoz hasonló arányban, az aktuális ajánlásokat követve alkalmazzák a kizárólagos enteralis táplálást Crohn-betegségben. Orv Hetil. 2024; 165(26): 1002–1009.

Open access

Öt éve halt meg dr. Szende Béla patológusprofesszor (1936–2019)

Dr. Béla Szende pathology professor died five years ago (1936–2019)

Orvosi Hetilap
Author:
Zoltán Papp
Open access

Palliatív betegellátás belgyógyászati osztályon

Palliative care in a department of internal medicine

Orvosi Hetilap
Authors:
Nóra Szigeti
,
Szilárd Kun
, and
István Wittmann

Bevezetés: A palliatív ellátás javítja a krónikus, progresszív betegségben szenvedő, súlyos állapotú betegek életminőségét. Célkitűzés: Célunk volt, hogy felmérjük a belgyógyászati osztályunkon kezelt, krónikus, progresszív betegségben szenvedő, súlyos állapotú betegek palliatív ellátásának szükségességét és a betegek jellemzőit. Módszer: Retrospektív tanulmányunk a 2020. január 1. és 2024. január 31. között klinikánkra a Sürgősségi Betegellátó Osztályról felvett, palliatív konzíliumba referált betegek betegségjellemzőit, a klinikai diagnózis és a palliatív ellátás időpontjait, a betegek felvételének okát, állapotukat, tüneteiket, esetleges haláluk helyét és idejét vizsgálta. Eredmények: A 197 beteg átlagéletkora 71 év volt, 45%-uk volt férfi. Daganatos betegségben 95, egyéb krónikus, progresszív betegségben 5%-uk szenvedett. Az elsődleges daganat leggyakoribb helye a tüdő, a vastagbél és az emlő volt. A nem daganatos betegek szervelégtelenségben vagy neurológiai kórképben szenvedtek. Korai palliatív ellátásban a daganatos betegek 4%-a részesült. A betegek funkcionális stádiumának átlaga ECOG 3,4, illetve a Karnofsky-index szerint 24% volt. A vezető tünetek a fájdalom, az étvágytalanság és a fulladás voltak. Daganatos betegeknél a diagnózis és a palliatív gondozás kezdete között eltelt idő átlaga 110 hétnek bizonyult, 17%-uknál a két időpont megegyezett. A palliatív gondozás kezdete és a klinikai palliatív konzílium között átlagosan 26 nap telt el, 71%-uknál a két időpont megegyezett. Családi megbeszélés a betegek 33%-ánál valósult meg, mely alacsony arány részben a COVID–19-pandémia alatti beteglátogatási korlátozásoknak tudható be. A vizsgálat végéig a betegek 88%-a elhunyt, csupán 27%-a az otthonában. A palliatív ellátás kezdete és a halál időpontja között átlagosan 82 nap telt el. Megbeszélés: Eredményeink azt mutatják, hogy a palliatív ellátási igényű betegek tüneti terhei jelentősek. A daganatos betegek diagnózisa sokszor késői, korai palliatív ellátásuk ritkán történik meg, palliatív gondozásba későn kerülnek, és sokszor nem az otthonukban halnak meg, ahol utolsó időszakuk eltöltését preferálnák. A nem daganatos, krónikus progresszív kórképben szenvedőknél ritkán gondolunk a palliatív ellátás szükségességére. Következtetés: A krónikus, progresszív betegségben szenvedők korai palliatív ellátása javítja az életminőségüket. Orv Hetil. 2024; 165(26): 1010–1016.

Open access