Browse our Medical Journals - AKJournals
Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.
Medical and Health Sciences
Abstract
Background and aims
Nomophobia (NMP) is a contemporary digital ailment referring to the improper utilization of smartphones which can have significant impacts on the physical and mental health of college students. However, as a result of unclear cutoff points, the proportion of people with NMP may be exaggerated. This study therefore aimed to determine the critical value of NMP and assess the extent to which Chinese college students are impacted by NMP using the Nomophobia Questionnaire (NMP-Q).
Methods
Latent profile analysis (LPA) and the receiver operating characteristic curve (ROC) were combined to determine the critical value based on NMP-Q scores using a large sample of 3,998 college students (M age = 20.58; SD = 1.87).
Results
Based on latent profile (i.e., at-risk NMP group), ROC revealed an optimal cut-off point of 73 (Sensitivity = 0.965, Specificity = 0.970, Accuracy = 0.968, AUC = 99.60%, Youden's index = 0.935), and the percentage of NMP students being 28.04%, with 1,121 participants identified as positive cases (probable cases). Positive cases were found to exhibit more severe depression and anxiety symptoms, with a higher proportion of females were observed in the positive group (N = 829; 73.95%).
Conclusions
These findings provide evidence that the proportion of NMP individuals may have been overestimated in the past. Furthermore, this study helps to validate the NMP-Q as a valid tool to identify NMP in college-aged individuals.
Abstract
Background and aims
Compulsivity contributes to the development and maintenance of multiple addictive disorders. However, the relationship between compulsivity-related cognitive features and problematic usage of the internet (PUI), an umbrella term for various internet use disorders/interfering behaviors, remains largely unclear, partly due to the multidimensional nature of compulsivity. This scoping review utilized a four-domain framework of compulsivity to consider this topic and aimed to summarize available evidence on compulsivity-related neuropsychological characteristics in PUI based on this framework.
Methods
A systematic literature search was conducted by applying the combination of search term to the search engines of PubMed, PsycINFO and Web of Science. A four-domain framework of compulsivity, involving cognitive flexibility, set-shifting, attentional bias, and habit learning, was used to consider its complex structure and frequently used tasks. Main findings in related PUI studies were summarized based on this framework. Our secondary aim was to compare compulsivity-related features between different PUI subtypes.
Results
Thirty-four empirical studies were retained, comprising 41 task-results and 35 independent data sets. Overall, individuals with PUI showed more consistent deficits in attentional biases and were relatively intact in set-shifting. Few studies have examined cognitive flexibility and habit learning, and more evidence is thus needed to establish reliable conclusions. Moreover, most studies focused on internet gaming disorder, whereas other PUI sub-types were not sufficiently examined.
Conclusion
This systematic review highlights the use of the four-domain framework for advancing understanding of mechanisms underlying compulsivity in PUI. Related therapeutic implications and future directions are discussed.
Abstract
Background and Aims
The precise roles of screen media activity (SMA) and sleep problems in relation to child/adolescent psychopathology remain ambiguous. We investigated temporal relationships among sleep problems, SMA, and psychopathology and potential involvement of thalamus-prefrontal-cortex (PFC)-brainstem structural covariation.
Methods
This study utilized data from the Adolescent Brain Cognitive Development study (n = 4,641 ages 9–12) at baseline, Year1, and Year2 follow-up. Cross-Lagged Panel Models (CLPMs) investigated reciprocal predictive relationships between sleep duration/problems, SMA, and psychopathology symptoms. A potential mediating role of baseline Thalamus-PFC-brainstem covariation on SMA-externalizing relationships was examined.
Results
Participants were divided into discovery (n = 2,359, 1,054 girls) and replication (n = 2,282, 997 girls) sets. CLPMs showed 1) bidirectional associations between sleep duration and SMA in late childhood, with higher frequency SMA predicting shorter sleep duration (β = −0.10 [95%CI: −0.16, −0.03], p = 0.004) and vice versa (β = −0.11 [95%CI: −0.18, −0.05], p < 0.001); 2) externalizing symptoms at age 10–11 predicting sleep problems (β = 0.11 [95%CI: 0.04, 0.19], p = 0.002), SMA (β = 0.07 [95%CI: 0.01, 0.13], p = 0.014), and internalizing symptoms (β = 0.09 [95%CI: 0.05, 0.13], p < 0.001) at age 11–12; and 3) externalizing behavior at age 10-11 partially mediating the relationship between baseline thalamus-PFC-brainstem covariation and SMA at age 11–12 (indirect effect = 0.032 [95%CI: 0.003, 0.067], p-value = 0.030). Findings were replicable.
Conclusion
We found bi-directional SMA-sleep-duration associations in late childhood. Externalizing symptoms preceded future SMA and sleep disturbances and partially mediated relationships between structural brain covariation and SMA. The findings emphasize the need for understanding individual differences and developing and implementing integrated strategies addressing both sleep concerns and screen time to mitigate potential impacts on psychopathology.
Abstract
Background and aims
This study characterized chasing behaviour as the time to return to an online gambling website after a losing or a winning visit.
Methods
We analyzed a naturalistic dataset from an eCasino (PlayNow.com, the provincial platform for British Columbia, Canada), comprising 1,909,681 sessions from 15,544 individuals. Analyses distinguished sessions on slot machines, blackjack, roulette, video poker, probability games, or mixed-category sessions.
Results
Overall, gamblers on most games returned more slowly as a function of the prior loss, and more quickly as a function of the prior win. Loss chasing intensities in blackjack, probability, video poker, and mixed sessions did not differ significantly from slot machines, but roulette was associated with shorter intervals to return (b = −0.13, p < 0.001). Similarly, win chasing did not vary across slot machines, blackjack, probability games, and video poker, but roulette (b = −0.08, p < 0.001) and mixed (b = −0.02, p = 0.009) sessions were associated with shorter intervals.
Discussion and conclusions
The average behavioural patterns provide limited evidence for loss chasing but clearly indicate win chasing. Although slot machines are commonly considered a high-risk product, roulette in our analyses was associated with the greatest chasing intensities.
A diabeteses cardiovascularis autonóm neuropathia klinikuma, diagnosztikája és terápiája
Diabetic cardiovascular autonomic neuropathy: clinical significance, diagnosis and therapy
Az autonóm neuropathia a cukorbetegség igen gyakori szövődménye, mely a diabetes kórfejlődése során már korán kialakul, sőt már a csökkent glükóztolerancia stádiumában is jelen lehet. A betegek életminőségére, a cardiovascularis morbiditásra és mortalitásra gyakorolt prognosztikus jelentősége, a többi szövődménnyel mutatott összefüggései miatt a cardiovascularis autonóm funkció károsodása a cukorbetegség szövődményei között kiemelt jelentőségű. A cardiovascularis autonóm neuropathia klinikai manifesztációi mint a nyugalmi tachycardia, az orthostaticus hypotonia, a néma myocardialis ischaemia és infarktus vagy éppen a QT-távolság megnyúlása miatt kialakuló ritmuszavarok mind hozzájárulnak a cardiovascularis autonóm neuropathia rossz prognózisához. Ezek a betegek gyakrabban szenvednek el hirtelen szívhalált, és a perioperatív légzés-keringésleállás kockázata is nagyobb. A szövődmény irányában végzett szűrővizsgálatok így alapvető jelentőségűek. A diagnosztikában a mai napig a hagyományos cardiovascularis reflextesztek tekinthetők arany standardnak, melyek egyszerű, noninvazív, jól reprodukálható, megfelelő szenzitivitással és specificitással rendelkező eszközös vizsgálatok. Az egyéb vizsgálati lehetőségek közül a szívfrekvencia-variabilitás és baroreflex-szenzitivitás a prognózis pontosabb megítélésére, illetve elsősorban klinikai tanulmányokban végpontokként használatosak. Az összefoglaló kitér emellett a betegek előszűrését szolgáló kérdőíves módszerekre és a diagnosztika egyszerűsítését célzó újabb lehetőségekkel kapcsolatos legfrissebb eredményekre. A cardiovascularis autonóm neuropathia kezelésének sarokkövét a megfelelő glykaemiás kontroll és a cardiovascularis kockázati tényezők kontrollja jelenti. További oki terápiás lehetőség az alfa-liponsav alkalmazása, melynek az autonóm funkcióra gyakorolt kedvező hatásait klinikai vizsgálat igazolta. A hagyományos értelemben vett glykaemiás kontrollon túl újabban a glykaemiás variabilitás és egyes antidiabetikumok idegi funkciókra gyakorolt pleiotrop hatásai kerültek előtérbe. A testsúlycsökkentés nemcsak a diabetes, de az autonóm neuropathia tekintetében is jótékony hatású, ugyanakkor az életmód-terápia további összetevőivel kapcsolatban nem egyértelműek az adatok. Orv Hetil. 2024; 165(16): 602–612.
Mobileszköz-alapú gyermekkori látásszűrés a tompalátás korai felismerésére
Mobile device-based childhood vision screening for early detection of amblyopia
Bevezetés: Az amblyopia vagy tompalátás binokuláris eredetű fejlődési zavar, amelyet a legtöbbször egy szemet érintő, lencsével nem korrigálható látásromlásként definiálnak. Magas prevalenciájával világszerte népegészségügyi problémát jelent, így a kisgyermekkori látásszűrések fontos célja az amblyopia megelőzése. Célkitűzés: Célunk egy mobilapplikáció-alapú térlátásvizsgáló teszt (EuvisionTab® sztereoteszt, ETS) értékelése, mellyel a tompalátás és rizikófaktorai (kancsalság, törési hibák) időben kiszűrhetők. Módszer: Vizsgálataink során nemzetközileg ismert klinikai sztereoteszteket (Lang II, TNO, Stereo Fly, Frisby) hasonlítottunk össze az EuvisionTab sztereoteszt különböző verzióival gyermekek körében (n = 453, átlagéletkor: 7,45 év). A random pontokból álló EuvisionTab sztereoteszt esetén 4 különböző beállítást alkalmaztunk, a dinamizmust, a pontsűrűséget (denzitást), illetve a vizuális zajt változtatva. A tesztek hatékonyságát ’receiver-operating characteristic’ (ROC) módszerrel értékeltük, melynek legfontosabb mérőszáma a görbe alatti terület (AUC). Eredmények: Az EuvisionTab sztereotesztek nagy szenzitivitásúnak bizonyultak a klasszikus klinikai tesztekhez viszonyítva, specificitásuk viszont több esetben elmaradt tőlük. Az amblyopia esetében a legjobb szenzitivitást (91%) a kis denzitású, vizuális zajt tartalmazó dinamikus teszt érte el, míg a legjobb specificitásértéket (89%) a statikus nagy denzitású esetében kaptuk. A hagyományos klinikai tesztek közül a legjobb szenzitivitással (88%) a TNO rendelkezett, míg a legjobb specificitással (98%) a Lang-teszt. A ROC-analízis alapján minden alkalmazott sztereoteszt jó vagy kiválóan alkalmas (ROC-AUC>0,80) az amblyopia szűrésére, míg a kancsalság esetén a TNO, a Stereo Fly, valamint az EuvisionTab tesztek feleltek meg ennek a kritériumnak. Következtetés: Az EuvisionTab sztereotesztek megfelelőnek bizonyultak az amblyopia szűrésére, nagy szenzitivitással rendelkeznek. A módszer további előnyei a véletlenszerű ingersorozat, a rugalmas paraméterbeállítások, a statisztikai alapú döntéshozatal, a kényelmes dokumentáció, valamint a könnyű és gyors kivitelezhetőség. Ezek alapján a legmodernebb látásszűrési protokoll részévé válhat. Orv Hetil. 2024; 165(16): 620–628.
ScreenGPT – A mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei és korlátai a primer, szekunder és tercier prevencióban
ScreenGPT – The opportunities and limitations of artificial intelligence in primary, secondary and tertiary prevention
Bevezetés: A prevenció és a szűrővizsgálatok manapság egyre népszerűbbek. A páciensek – tudatosabbá válásuknak köszönhetően – többet kutatnak az interneten egészségi állapotukkal kapcsolatosan, függetlenül attól, hogy az mennyire megbízható. A ChatGPT megjelenése forradalmasította az információszerzést, így elkezdték azt öndiagnózisra és egészségi állapotuk menedzselésére használni. Annak ellenére, hogy a mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatások nem helyettesíthetik az egészségügyi szakemberekkel történő konzultációt, kiegészítő szerepet tölthetnek be a hagyományos szűrési eljárások során, így érdemes megvizsgálni a lehetőségeket és a korlátokat. Célkitűzés: Kutatásunk legfőbb célkitűzése az volt, hogy azonosítsuk azokat a területeket, ahol a ChatGPT képes bekapcsolódni a primer, szekunder és tercier prevenciós folyamatokba. Célunk volt továbbá megalkotni az olyan mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatás koncepcióját, amely segítheti a pácienseket a prevenció különböző szintjein. Módszer: A prevenciós területen a ChatGPT által nyújtott lehetőségeket a rendszernek feltett specifikus kérdésekkel térképeztük fel. Ezen tapasztalatok alapján létrehoztunk egy webapplikációt, melynek elkészítéséhez a GPT-4 modell szolgált alapul. A válaszok helyességét strukturált pontos kérdésekkel igyekeztük javítani. A webapplikáció elkészítéséhez Python programozási nyelvet használtunk, az alkalmazást pedig a Streamlit keretrendszer felhőszolgáltatásán keresztül tettük elérhetővé és tesztelhetővé. Eredmények: A tesztek eredményei alapján több olyan prevenciós területet azonosítottunk, ahol a ChatGPT-t hatékonyan lehetne alkalmazni. Az eredmények alapján sikeresen létrehoztuk egy webapplikáció alapjait, amely a ScreenGPT nevet kapta. Következtetés: Megállapítottuk, hogy a ChatGPT a prevenció mindhárom szintjén képes hasznos válaszokat adni pontos kérdésekre. Válaszai jól tükrözik az emberi párbeszédet, ám a ChatGPT nem rendelkezik öntudattal, így fontos, hogy a felhasználók kritikusan értékeljék a válaszait. A ScreenGPT szolgáltatást e tapasztalatok alapján sikerült megalkotnunk, számos további vizsgálatra van azonban szükség, hogy megbizonyosodjunk a megbízhatóságáról. Orv Hetil. 2024; 165(16): 629–635.
Abstract
Background and aims
Problematic smartphone use (PSU) has gained attention, but its definition remains debated. This study aimed to develop and validate a new scale measuring PSU-the Smartphone Use Problems Identification Questionnaire (SUPIQ).
Methods
Using two separate samples, a university community sample (N = 292) and a general population sample (N = 397), we investigated: (1) the construct validity of the SUPIQ through exploratory and confirmatory factor analyses; (2) the convergent validity of the SUPIQ with correlation analyses and the visualized partial correlation network analyses; (3) the psychometric equivalence of the SUPIQ across two samples through multigroup confirmatory factor analyses; (4) the explanatory power of the SUPIQ over the Short Version of Smartphone Addiction Scale (SAS-SV) with hierarchical multiple regressions.
Results
The results showed that the SUPIQ included 26 items and 7 factors (i.e., Craving, Coping, Habitual Use, Social Conflicts, Risky Use, Withdrawal, and Tolerance), with good construct and convergent validity. The configural measurement invariance across samples was established. The SUPIQ also explained more variances in mental health problems than the SAS-SV.
Discussion and conclusions
The findings suggest that the SUPIQ shows promise as a tool for assessing PSU. Further research is needed to enhance and refine the SUPIQ as well as to investigate its clinical utility.
Abstract
Background and aims
Celebrity worship, defined as an excessive admiration towards celebrities, has generated considerable research and public interest. A widely used assessment instrument to measure celebrity worship is the 23-item Celebrity Attitude Scale. However, concerns have been raised regarding the measurement, including the inconsistent factor structure and lack of a cut-off point to identify “celebrity worshipers”. The present study aims to address these concerns by testing the psychometric appropriateness of a short, 7-item version of the CAS (i.e., CAS-7) and estimating the prevalence of individuals with high-level celebrity admiration using a representative sample of Hungarian adults (between 18 and 64 years of age) according to gender, age, geographic location, and size of residence.
Methods
The total sample comprised 2028 respondents, of which 769 valid responses were administered from participants who reported having a favorite celebrity (51.11% men, M age = 36.38 years, SD = 13.36).
Results
Results indicated an excellent model fit for the two-factor and bifactor model of the CAS-7. Based on the suggested cut-off score of 26, the prevalence of high-level celebrity admiration is 4.53% in the Hungarian adult population (18–64 years of age) and 8.51% among young adults (18–34 years of age). Individuals with this high level of admiration towards a favorite celebrity reported more symptoms of problematic Internet use, depression, anxiety, and stress than individuals with general celebrity admiration levels.
Discussion and conclusions
The CAS-7 demonstrated sound psychometric properties, confirming its applicability in research and practice.
Abstract
Background and aims
Internet addiction (IA) has been identified as a major public health problem that is more prominent in adolescents and young adults. Some researchers have indicated certain advantages of family-based therapy over other treatments in participants with IA, but no conclusive evaluation has been reported. The present meta-analysis aims to review the efficacy of family-based therapy on Internet addiction in adolescents and young adults.
Methods
Relevant articles published from 1996 to February 15th, 2024, were searched from 14 databases, including three Chinese databases. A total of 19,590 articles were identified using a combination of three sets of search terms (Internet addiction, family therapy, and adolescents). Only RCTs and nonrandomized controlled trials were included.
Results
18 studies, most of which were conducted in Asian countries, were included in the final data analysis. The overall severity of Internet addiction in the family-based therapy group was significantly lower than that in the control group. However, significant heterogeneity was detected. Subgroup analysis showed a beneficial effect of family-based therapy when compared with non-intervention and when added to another psychological or behavioural therapy in psychiatric patients with co-medication. Few studies have examined secondary outcomes or follow-up effects.
Discussion and Conclusions
Family-based therapy is most effective in reducing the severity of Internet addiction when combined with other therapies, especially medication treatments in psychiatric patients. It might also be helpful to relieve depression and enhance family functions, which needs further evidence. More studies following up on the post-intervention effects are recommended in the future.
