Browse our Medical Journals - AKJournals

Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.

Medical and Health Sciences

You are looking at 191 - 200 of 4,324 items for

  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All

From greenwashing to screenwashing?

How the tech industry plays around with children's future

Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Ina Maria Koning
,
Regina J.J.M. van den Eijnden
, and
Helen G.M. Vossen

Abstract

In this viewpoint, we introduce the term ‘screenwashing’, which describes the phenomenon whereby social media platforms, such as TikTok and Instagram, pretend to be more socially responsible than they actually are. That is, social media platforms pretend to be thoughtful about children's health and the prevention of problematic social media use, but this often turns out to be nothing more than “a lick of paint”. We describe how features like the one-hour notification on TikTok and Instagram are considered screenwashing and why we believe so. Screenwashing, an unethical practice, has the potential to mislead parents and young users. Consequently, we advocate for increased government intervention to protect our youth from the potential hazards associated with problematic social media use.

Open access

Abstract

Background

Increasing research has examined the factors related to smartphone use disorder. However, limited research has explored its neural basis.

Aims

We aimed to examine the relationship between the topology of the resting-state electroencephalography (rs-EEG) brain network and smartphone use disorder using minimum spanning tree analysis. Furthermore, we examined how negative emotions mediate this relationship.

Methods

This study included 113 young, healthy adults (mean age = 20.87 years, 46.9% males).

Results

The results showed that the alpha- and delta-band kappas and delta-band leaf fraction were positively correlated with smartphone use disorder. In contrast, the alpha-band diameter was negatively correlated with smartphone use disorder. Negative emotions fully mediated the relationship between alpha-band kappa and alpha-band diameter and smartphone use disorder. Furthermore, negative emotions partially mediated the relationship between delta-band kappa and smartphone use disorder. The findings suggest that excessive scale-free alpha- and delta-band brain networks contribute to the emergence of smartphone use disorder. In addition, the findings also demonstrate that negative emotions and smartphone use disorder share the same neural basis. Negative emotions play a mediating role in the association between topological deviations and smartphone use disorder.

Discussion

To the best of our knowledge, this is the first study to examine the neural basis of smartphone use disorder from the perspective of the topology of the rs-EEG brain network. Therefore, neuromodulation may be a potential intervention for smartphone use disorder.

Open access

Abstract

In 2021, the final series of phase 3 clinical trials looking at MDMA-AT for treatment-resistant post-traumatic stress disorder (PTSD) found that 71.2% of 3,4-methylenedioxymethamphetamine (MDMA) full-dose participants no longer met criteria for PTSD. MDMA-assisted therapy is not US Food and Drug Administration (FDA) approved in treating borderline personality disorder (BPD), and while PTSD is quite different from BPD, it is possible that some of the beneficial effects of MDMA-assisted therapy may be applicable in treating BPD. Interviewing two clinicians utilizing dialectical behavioral therapy treatment and two MDMA-assisted therapy clinicians was one way to examine the phenomenology of MDMA-assisted therapy with BPD individuals in a thoughtful manner. An exploratory, qualitative, interview-based study assessed clinicians' perspectives of MDMA-assisted therapy and BPD and increased our understanding of underlying therapeutic mechanisms and processes and the role of pharmacological factors in these treatment modalities, optimizing treatment context, and leading to improved clinical responses and patient recovery. The codes generated unique perspectives of the participants revealing a chronological narrative which included three phases of treatment.

Open access

Abstract

Background and aims

Scientific interest in the therapeutic potential of psychedelics has been experiencing significant growth. Understanding the perceptions of psychedelic assisted psychotherapy (PAP) among health professional, patients, and the public is essential to guide future research objectives, trial protocols, and identify any barriers to future implementation.

Methods

A comprehensive search of the databases (Medline, EMBASE, PSYCHinfo, SCOPUS, and Web of Science) was conducted on the 29th of November, 2022. This review included cross-sectional, longitudinal, and quasi-experimental studies published in peer-reviewed journals exploring perceptions of PAP among the three stakeholder groups. Studies were limited to English-language and the years 2012–2022. The protocol and review was conducted according to the Preferred Reporting Items for Systematic Review and Meta-Analysis (PRISMA) guidelines.

Results

The sample consisted of 29 studies, including n = 17 health professional, n = 6 patients, and n = 6 public. Broadly, knowledge of PAP was low among all three stakeholder groups. There was mixed to positive belief in the therapeutic potential of psychedelics, with male gender, younger age, and personal psychedelic experience/knowledge being key predictors of more favourable views. The majority of findings reported strong endorsement of further research. Consistent themes were identified surrounding concerns about legal status, funding, access, side-effects, and implementation.

Conclusion

The evaluated research indicates a need for further research that will provide clarity about safety and elucidate how PAP may be implemented in public health settings. Further education of health professionals and the public should be a priority.

Open access

150 éves a katatónia Kahlbaumtól származó, első átfogó leírása

The first concise description of catatonia, originating from Kahlbaum, is 150 years old

Orvosi Hetilap
Authors:
S. Gabor Ungvari
and
Gábor Gazdag
Open access

Ajak- és szájpadhasadékos gyermekek korszerű kezelése

Modern management of children with cleft lip and palate

Orvosi Hetilap
Authors:
Dominika Magyar
,
Mónika Bodroghelyi
,
Laura Pálvölgyi
, and
Krisztián Nagy

Az ajak- és szájpadhasadékok a leggyakoribb, arcot érintő fejlődési rendellenességek. Gyakoriságuk 0,5–2‰ az élve születettekre vonatkoztatva. Az érintett gyermekek kezelése éveken át elhúzódó, műtéti beavatkozások sorozata, amelyhez elengedhetetlen egy multidiszciplináris csapat közreműködése. A hatékony terápia érdekében a legújabb műtéti trendek ismerete nélkülözhetetlen a szakorvosok számára. A sebészi és nem sebészi kezelések egymás utáni sorrendje jól ismert és elfogadott, de mindig egyéni mérlegelésre van szükség. A táplálási nehézségek miatt a gyermekek megfelelő kalóriaellátása és annak gyakorlata jelentősen hozzájárul a gyermekek optimális fejlődéséhez. A sikeres gyógyulás érdekében a következő beavatkozások és tanácsadások szükségesek: szoptatási tanácsadás, majd gyakorlatorientált segítés, az ajak és a lágy szájpad, majd a kemény szájpad zárása, fül-orr-gégészeti gondozás, logopédiai gondozás, végezetül szükség szerinti állcsont-ortopédiai és fogszabályozó kezelés. Orv Hetil. 2024; 165(5): 163–170.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Osváth
,
Viktor Vörös
,
Júlia Simon
,
Edina Hamvas
,
Tamás Tényi
, and
Nasri Alotti

Az online romantikus csalás a kiberbűnözés egyik formája, amely a közösségi média és a társkereső alkalmazások megjelenésével terjedt el. A bűnelkövetés e sajátos formájában az elkövetők szerelmi kapcsolatot imitálva csapják be az áldozatot. Feltételezhetjük, hogy a mentális zavarban szenvedő páciensek kiszolgáltatottabbak a kiberbűnözés e formájával szemben is, eddig azonban alig történtek ez irányú vizsgálatok, illetve esetközlések. Egy idős nőbeteg esetének bemutatása során összefoglaljuk az online romantikus csalás jellemzőit, valamint az áldozattá válás felismerésének és a következmények enyhítésének lehetőségeit. A 70 éves nőbeteg gyógyszeres öngyilkossági kísérletet követően került pszichiátriai kezelésbe, mivel férjével való konfliktust követően nagyobb mennyiségben vett be benzodiazepineket. Az öngyilkossági kísérlet hátterében online romantikus csalás és annak negatív következményei körvonalazódtak. A depresszióban és enyhe kognitív zavarban szenvedő páciens esetében az online romantikus csalás erotomán deluzív zavart és szuicid kísérletet indukált. A szakirodalomban elsőként mutatjuk be egy olyan, mentális zavarban szenvedő páciens esetét, akinél az online romantikus csalás elszenvedése erotomán típusú paranoid zavar kialakulásához vezetett. Következtetésünk, hogy mentális zavarral élő pácienseink kezelése során figyelmet kell fordítanunk online aktivitásukra is, hiszen fokozottan veszélyeztetettek arra, hogy online – romantikus – csalás áldozatává váljanak, különösen akkor, ha egyéb rizikófaktorok is jelen vannak. Orv Hetil. 2024; 165(5): 192–196.

Open access

A káliumion-zavarok jelentősége a sürgősségi ellátásban

The importance of potassium ion disturbances in emergency care

Orvosi Hetilap
Authors:
Kitti Máté-Póhr
,
József Betlehem
,
Bálint Bánfai
,
Balázs Horváth
,
Norbert Dávid Bődi
, and
Emese Sánta

Bevezetés: A káliumzavarok előfordulása a sürgősségi osztályokon számottevő, ami jelentős morbiditással és mortalitással jár. Célkitűzés: A kutatás célja, hogy bemutassa a dyskalaemiák prevalenciáját hazai sürgősségi betegellátó osztályon, a kialakulás és a kezelés körülményeit, befolyásoló tényezőit. Módszer: Keresztmetszeti, retrospektív vizsgálatot végeztünk, anonim módon. A minta, nem véletlenszerű mintavételi módszert követően, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Sürgősségi Betegellátó Osztályán 2021. szeptember és december között jelentkező, hypo- (n1 = 130) vagy hyperkalaemiával (n2 = 70) diagnosztizált páciensekből állt (n = 200). A kapott adatokat leíró és matematikai statisztikai számításokkal (khi2-próba, kétmintás t-próba, ANOVA és korrelációanalízis) értékeltük ki, SPSS 22.0 szoftver segítségével (p<0,05). Eredmények: A hypokalaemia hajlamosító tényezői közé tartozott a női nem (p<0,001) és a magasvérnyomás-betegség (p = 0,04). A középsúlyos hypokalaemiás páciensek 60%-a diagnosztizált hypertoniás volt (p = 0,003). A hyperkalaemiás állapotokhoz az emelkedettebb vércukorértékek (p<0,001), a diabetes mellitus (p<0,001) és a krónikus vesebetegség volt köthető (p<0,001). Minél súlyosabb volt a káliumeltérés mértéke, annál nagyobb valószínűséggel voltak jelen kórjelző diagnosztikus EKG-eltérések, melyek hyperkalaemia esetén 48,6%-ban fordultak elő (p<0,001). A prezentációs panaszok tekintetében a fulladással jelentkezők esetében volt a legmagasabb a szérumkáliumszint (p<0,001). Az életmentő beavatkozásra szoruló betegek többsége súlyos hypokalaemiával bírt (p<0,001). A hyperkalaemia, illetve a hypokalaemia gyakran járt kórházi felvétellel, míg ritkábban halálozással. Következtetés: Mindenképpen hasznos lenne a dyskalaemiás állapotok kezelésére egységes irányelvek kidolgozása, amelyek nagymértékben növelhetik a betegbiztonságot, és megkönnyíthetik a klinikus döntési helyzetét kritikus szituációkban. Orv Hetil. 2024; 165(5): 183–191.

Open access

Ötéves sztatinperzisztencia akut myocardialis infarktus után, korábban sztatint nem szedőkben

Five-year persistence of statins after acute myocardial infarction in statin-naïve patients

Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Simonyi
,
Tamás Ferenci
,
Ervin Finta
, and
Mihály Medvegy

Bevezetés: A cardiovascularis betegségek szekunder prevenciójában kiemelkedő szerepet játszanak a sztatinok. Az akut myocardialis infarktust követően az „evidence-based” gyógyszeres terápia egyik meghatározó eleme a sztatinkezelés. Célkitűzés: A szerzők célja a sztatinterápia ötéves perzisztenciájának vizsgálata és az egyes hatóanyagok terápiahűségének összehasonlítása volt, akut szívizominfarktust követően. Módszer: A szerzők először azokat a betegeket választották ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából, akik 2009. 01. 01. és 2009. 12. 31. között akut szívizominfarktus BNO-kódjaival szerepeltek. Ezt követően azokat a betegeket emelték ki, akik ebben az időszakban bármely sztatin hatóanyag receptjét kiváltották, és a beválasztást megelőző egy évben sztatinrecept-kiváltással nem rendelkeztek. Minden beteg sztatinrecept-kiváltását 5 évig követték 60 napos „grace” periódust tolerálva. A vizsgált időszak alatt elhunyt betegeket kizárták a vizsgálatból. A perzisztencia modellezésére a túlélés-analízis klasszikus eszköztárát alkalmazták, amelynél a „túlélési” idő a gyógyszer szedésének abbahagyásáig eltelt idő volt. Eredmények: 6192 beteg felelt meg a beválasztási követelményeknek. A rozuvasztatin ötéves perzisztenciája 24,40%, a fluvasztatiné 16,79%, az atorvasztatiné 15,47%, míg a szimvasztatiné 11,46% volt. A sztatinszedés – megengedve a „switch”-et az egyes hatóanyagok között – ötéves perzisztenciája 30,48% volt. A rozuvasztatinhoz (referencia) képest az atorvasztatin elhagyásának kockázata 37%-ponttal (HR = 1,37, 95% CI: 1,29–1,46 p<0,001), a fluvasztatiné 65%-pontttal (HR = 1,65, 95% CI: 1,47–1,85, p<0,001), míg a szimvasztatiné 66%-ponttal (HR = 1,66, 95% CI: 1,36–2,00, p<0,001) volt nagyobb. A 60 napra korlátozott átlagos gyógyszerszedési idő 9,4 hónap volt a szimvasztatin, 18,5 hónap a fluvasztatin, 22,3 hónap az atorvasztatin, míg 28,4 hónap a rozuvasztatin esetében. Következtetés: A szerzők akut szívizominfarktuson átesett betegek ötéves sztatinszedését vizsgálva megállapították, hogy jelentősen csökken a terápiahűség ennyi idő elteltével, illetve jelentős különbségek mutatkoztak az egyes sztatin hatóanyagok között. A legmagasabb ötéves perzisztenciával a rozuvasztatin rendelkezett. Orv Hetil. 2024; 165(5): 171–176.

Open access

A toxoplasmosis szeroepidemiológiai helyzete a várandós nők körében 2018 és 2022 között

Seroepidemiology of toxoplasmosis in pregnant women between 2018 and 2022

Orvosi Hetilap
Authors:
Mária Szécsényi
,
Ferenc Somogyvári
, and
Ilona Dóczi

Bevezetés: A Toxoplasma gondii egy világszerte előforduló vér- és szöveti parazita. Terjedése történhet kontaminált ételek/italok fogyasztásával, valamint transzplantációval, transzfúzióval és transzplacentáris úton is. Ez utóbbi átviteli mód következtében az akut Toxoplasma-fertőzés kockázatos a toxoplasmosisra fogékony várandós nőknél a lehetséges magzatkárosodások miatt. A toxoplasmosisra való fogékonyságnak, ezáltal a magzat védelmének indirekt meghatározására az antenatalis szerológiai vizsgálat alkalmas, mely során Toxoplasma-specifikus antitestek szintjét mérjük. E vizsgálat révén megbízhatóan követhető a várandós szerostátusza: a fogékonyság (szeronegatív), a korábban lezajlott toxoplasmosis, a latens fertőzés, valamint az akut, tünetekkel járó/tünetmentes fertőzés diagnosztizálása. Ez utóbbi megerősítésére/kizárására használjuk az anti-Toxoplasma-immunglobulin-G-aviditásvizsgálatot. Célkitűzés: A szegedi és Szeged környéki várandós nők Toxoplasma-szeroprevalenciájának meghatározása. Módszer: A 2018 és 2022 közötti adatok retrospektív legyűjtése a MedBakter informatikai rendszerből, ezt követően a 14 és 50 év közötti várandós nők adatainak elemzése. Eredmények: Az 5 év alatt 8609 várandós nő mintáját vizsgáltuk meg, akik közül 7093-nál 1, 1430-nál 2, 83-nál 3, 3-nál pedig 4 terhességet különítettünk el a vizsgált időszakban. Az elemzésbe bevont várandós nők átlagéletkora 31 év volt. Szerológiai vizsgálataink során 6834 (79,4%), Toxoplasma-fertőzésre fogékony (szeronegatív), 1775 (20,6%) szeropozitív: latens vagy korábban lezajlott (1756), illetve akut (19) fertőzött várandóst diagnosztizáltunk. 4 esetben egy adott terhesség során történt szerokonverzió, vagyis az adott terhesség első mintájánál még szeronegatív eredményt kaptunk, viszont a kontrollsavó esetében már anti-Toxoplasma ellenanyagokat tudtunk kimutatni. Megbeszélés: A szegedi és Szeged környéki várandósok körében a Toxoplasma-szeroprevalencia 20,6% volt 2018 és 2022 között, ami csökkent érték a 2000-es évben rögzített országos adatokhoz képest. Következtetés: Figyelembe véve az általunk diagnosztizált, terhesség során bekövetkező szerokonverziót, a toxoplasmosisra fogékony várandósok többszöri (legalább kéthavonta történő) szűrése a terhesség során kifejezetten javasolt, tehát nem elég csak az első trimeszterben felmérni a szerostátuszt. Orv Hetil. 2024; 165(5): 177–182.

Open access