Browse our Medical Journals - AKJournals
Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.
Medical and Health Sciences
Cisztás Fibrózis Regiszter és Tuberkulózis Surveillance Rendszer az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben
Cystic Fibrosis Registry and Tuberculosis Surveillance System in the National Korányi Institute for Pulmonology
A betegségregiszter olyan, népességre vonatkozó nyilvántartási rendszer, amelynek célja, hogy demográfiai és klinikai információk gyűjtésével, elemzésével, hasznosításával segítse az egészségügyi ellátás minőségének javítását. A magyarországi betegségregiszterek létrehozását és működtetését a 49/2018. számú EMMI rendelet szabályozza. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet eddig alkalmazott, saját fejlesztésű online adatgyűjtő rendszerei – főként a 2010 óta működő Tuberkulózis Surveillance Rendszer – számottevő tapasztalatot eredményeztek a betegségregiszterek kifejlesztése és üzemeltetése terén. E tapasztalatra építve jött létre 2022-ben a Nemzeti Cisztás Fibrózis Regiszter. A közlemény célja, hogy bemutassa az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben működő Nemzeti Cisztás Fibrózis Regiszter és Tuberkulózis Surveillance Rendszer funkcióját és eredményeit. Orv Hetil. 2024; 165(24–25): 965–972.
Előszó a regiszterekkel foglalkozó tematikus számhoz
Preface to the thematic issue on disease registries
A humán reprodukcióval kapcsolatos hazai regiszterek
National registries related to human reproduction
A női egészség, a reprodukció és a megszületett gyermekek egészsége az egészségügyi ellátórendszer első számú prioritásai közé tartozik. A meddőségkezelés, a nagy rizikójú újszülöttek intenzív ellátása a jövő generációk egészségének meghatározó tényezői, mindemellett eredményességük demográfiai jelentőséggel bír. Az ellátórendszer hatékony működésének feltétele a korszerű, átlátható adatgyűjtés és -feldolgozás, valamint szakmai értékelő és elemző munka. Az informatika fejlődésével lehetővé vált az eddiginél pontosabb, strukturáltabb adatok gyűjtése és a különböző regiszterekből származó adatok egy adatbázisban történő összekapcsolása. A Nemzeti In Vitro Fertilizációs, Szülészeti és Perinatális Regiszter a Humán Reprodukciós Regiszter, a Tauffer–Csákány Statisztika és a Peri- és Neonatális Regiszter összekapcsolásával olyan szakmai egységet alkot a jövőben, amely alkalmas arra, hogy hazai viszonylatokban mérve az egyik legrészletesebb adatkezelés és -kiértékelés alapjául szolgáljon, amely a legcélravezetőbb mód a rendszer hatékonyságának növelésére, és alapját képezi az ellátórendszer folyamatos fejlesztésének. Orv Hetil. 2024; 165(24–25): 973–980.
Nemzeti Gyermekonkológiai Regiszter
National Childhood Cancer Registry
A Magyar Gyermekonkológiai Hálózat 1971 óta működteti a gyermekkori daganatos betegségek epidemiológiájára, a gyógykezelés módjára és eredményességére, illetve a betegek további sorsára, késői utánkövetésére vonatkozó adatokat összegző Gyermekonkológiai Regisztert. A Regiszter székhelye a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának Tűzoltó utcai részlege. Jelentős változás történt az adatgyűjtés/bejelentés módjában, kiépült és 2010 áprilisától véglegesen átvette az internetes bejelentési rendszer a korábbi papíralapú bejelentési formát. Az adatok forrása többek között a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, illetve a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat kezelőközpontjai. A Nemzeti Gyermekonkológiai Regiszter valamennyi 0–18 év közötti magyar, társadalombiztosítási kártyával rendelkező beteg gyermek adatait tartalmazza. A Regiszter online adatbevitelre épül, az adatok ellenőrzése és a Regiszter teljességének követése szigorú írott eljárások mentén történik. Az adatok publikálása több módon, többek között éves riportok, tudományos közlemények és előadások formájában történik. A Gyermekonkológiai Regiszter 1971. évi létrehozása és folyamatos üzemeltetése az egyik legfontosabb lépés volt a gyermekonkológia területén, mind a kezelési eljárások kiértékelésének, mind az egészségügyi befektetés megtérülésének maximalizálása érdekében. Orv Hetil. 2024; 165(24–25): 933–943.
A Nemzeti Rákregiszter szerepe a hazai daganatos epidemiológiai helyzet felmérésében
The role of National Cancer Registry in the assessment of Hungarian cancer epidemiology
A Nemzeti Rákregiszter a rosszindulatú daganatos betegségek hazai előfordulását méri fel, ezáltal hozzájárul az onkológiai hálózat tervezéséhez és fejlesztéséhez, az ellátás minőségbiztosításához, támogatja a prevenciós programokat és a tudományos kutatásokat. Magyarországon a regisztráció hagyománya a 20. század elejére nyúlik vissza, azonban a nemzetközi irányelveknek megfelelő, populációalapú, a betegség felfedezésétől a beteg valamennyi ellátási eseményét követő onkológiai adatgyűjtés 1999-ben indult útjára. Jelenleg a Rákregiszternek hozzávetőlegesen 160 egészségügyi intézmény jelent: az intézmények megbízott munkatársai a kórház saját informatikai rendszeréből negyedévente leválogatják a rutin orvosi ellátás során rögzített adatokat, ebből alakítják ki a jelentési állományt, melyet a https://nrr.hu honlapra töltenek fel. Emellett az adatbázis kiegészül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő finanszírozási és a Központi Statisztikai Hivatal mortalitási adataival is. Az adatok tisztítása a kórházak és a Regiszter munkatársainak együttműködésében valósul meg. A Rákregiszter éves jelentése Betegségek Nemzetközi Osztályozása szerinti, nemi, korcsoportos és vármegyei bontásban tartalmazza a tárgyévben felfedezett új daganatos esetek számát, melyet az Egészségügyi Államtitkárság két főosztályára, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, illetve a Központi Statisztikai Hivatal részére juttat el. Az adatok nyilvánosan hozzáférhetők a https://stat.nrr.hu interaktív felületen, emellett tudományos közlemények és szakmai előadások formájában. A hazai regisztráció hatékonysága hasonló a környező országokéhoz, azonban a szövettani és a stádiumra vonatkozó adatok töltöttségén javítani kell. Az adatminőség javítása komplex feladat, melynek kormányzati, orvosszakmai, adminisztratív, informatikai és infrastrukturális feltételei vannak. A Nemzeti Rákregiszter számtalan hazai és nemzetközi tudományos projektben vesz részt, emellett saját kutatási aktivitással is rendelkezik. Orv Hetil. 2024; 165(24–25): 925–932.
A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter klinikai és tudományos értéke
Clinical and scientific value of the Hungarian Myocardial Infarction Registry
A szerzők összefoglalják a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter létrehozásának és működésének fontosabb adatait. Az online rendszerben kötelező jelleggel minden egészségügyi szolgáltató részt vesz, ahol heveny szívinfarktus miatt betegeket kezelnek, vagy a patológiai vizsgálat során akut szívinfarktust diagnosztizálnak. Jelenleg a regiszter adatbázisában 153 055 beteg adatával rendelkezünk. A regisztrált események 47%-a ST-elevációval járó (STEMI), míg 53%-a ST-elevációval nem járó (NSTEMI) szívinfarktus. Az évek során a regiszter adatbázisának teljessége a finanszírozott kezelésekhez viszonyítva 88–93% között volt. A katéteres érmegnyitás a STEMI-betegek 82,8%-ában, az NSTEMI-betegek 58,2%-ában történt meg. A betegek rehabilitációjának aránya elmarad a kívánatostól, mivel jelenleg szervezett rehabilitációs kezelés csak fekvőbeteg-intézetben történik. Az intézeti rehabilitációs ellátásban a STEMI-betegek 45,2%-a, az NSTEMI-betegek 29%-a részesült. A teljes 1 éves halálozás 2022-ben STEMI esetén 21,9%, NSTEMI esetén 24,5% volt. Amennyiben katéteres érmegnyitás történt, lényegesen kisebb volt a halálozás (17,1%, illetve 14,4%). A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter a betegellátás minőségbiztosításának fontos eszköze, és egyben megteremti az epidemiológiai kutatás lehetőségét. Orv Hetil. 2024; 165(24–25): 944–949.
A Nemzeti Vaszkuláris Regiszter a minőségfejlesztés eszköze az érgyógyászatban
Vascular Registry is a tool for quality improvement in vascular medicine
A 2002 óta működő Érsebészeti Regiszter kezdetben verőérműtétek adatainak gyűjtéséből és a beavatkozások eredményeinek elemzéséből állt. Nagy előrelépést jelentett 2006-ban az Európai Érsebész Társaság VASCUNET Munkacsoportjához történő csatlakozás, mely szervezet azóta globális nemzetközi tudományos együttműködéssé fejlődött. A hazai regiszter adatainak felhasználásával az elmúlt 15 évben számos nagy nemzetközi tanulmányt folytattunk le, és ezek alapján több mint 30 publikáció jelent meg, melyekben aktív szerepet vállaltak a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság Regiszter Bizottságának tagjai is. Az egyes országok vascularis ellátásának jellemzőit és eredményeit összehasonlító tanulmányok különösen hasznos következtetések levonását tették lehetővé, ami hozzájárulhat vascularis ellátórendszerünk fejlődéséhez. Az újonnan létrehozott Nemzeti Vaszkuláris Regiszter további jelentősége, hogy a tudományos elemző tevékenység mellett fontos szerepet játszhat az érgyógyászati minőségfejlesztésben is. Orv Hetil. 2024; 165(24–25): 950–954.
A neurovascularis és mentális betegségek regisztereinek integrált rendszere
An integrated system of neurovascular and mental disease registries
A nemzetközi regiszterépítési gyakorlat fejlődését is figyelembe vevő, 18 kiemelt hazai regiszter működését rendező 2018. évi jogi szabályozás eredményeképpen szélesebb körben rendezetté vált a személyhez kötött egészségügyi adatok kezelése, megindulhatott a működtető környezet korszerű alapokra helyezése, és megújulhatott az adatok feldolgozási és elemzési folyamata. A személyes adatok kezelésére vonatkozó felhatalmazás alapján technikailag lehetségessé vált a különböző adatforrásokból érkező adatok összekapcsolása, s ezt kiaknázva a Nemzeti Stroke Regiszter és a Nemzeti Affektív Betegségek Regisztere esetén egy összetett regiszterrendszer jött létre. A regiszterrendszer adatokat tud fogadni az ágazat központi adatrendszereiből, a kórházi informatikai rendszerből és webes űrlapokon keresztül közvetlenül a betegellátóktól. Az adatokat egy többszintű, automatizált feldolgozási folyamatokkal támogatott adatbázisrendszer kezeli, amelynek működését irányítópult és jelentéskészítő funkciók is segítik. A feldolgozás magasabb rétegeiben az elemi adatok OMOP-alapú adatmodellt alkotnak, illetve az események láncokká állnak össze, lehetővé téve a komplex betegutak elemzését. A rendszer jelenleg több mint 50 millió ellátási eseményt, közel 100 millió dokumentumot és több mint 200 millió receptet kezel, amely nemzetközi szinten is kiemelkedő adatvagyont képez. Az adatbiztonságot összetett védelmi intézkedések szolgálják, beleértve az adatok álnevesítését és a kutatói adatpiacok szeparációját is. Összetettségüknek, adatmélységüknek és biztonságuknak köszönhetően ezek a regiszterek számtalan kutatásnak tudnak értékes adatforrást biztosítani. Orv Hetil. 2024; 165(24–25): 955–964.
Abstract
Purpose
The present study compares the efficacy of refractive surgery using third-generation and sixth-generation laser vision correction procedures in terms of postoperative visual acuity. The goal of the authors was to determine whether advances in laser technology had improved patients' uncorrected visual acuity, as measured at six-month follow-ups.
Materials/Methods
Results were reported from one of Europe's leading laser eye clinics, which has performed an outstandingly high number of treatments (over 100,000). The results of the clinic's first 10,000 treatments and most recent 10,000 treatments were evaluated.
Results
The analysis was performed by treated dioptric range and age group. The raw six-month visual acuity results show a statistically significant improvement over the last 10,000 interventions. The treatments resulted in significant improvements in all groups compared to the previous technology. With the new devices, visual acuity increased to above 1.0 in young myopes. The best results were seen in patients between 18 and 45 years of age, in the dioptric range between −1.0 D and −6.0 D.
Conclusions
It can be concluded that advances in technology improved refractive outcomes in all patient groups. This conclusion has excellent reliability and predictability due to the particularly high number of cases.
Az elérhető gyógyulás küszöbén: innovációk a myeloma multiplex kezelésében
On the threshold of a possible cure: innovations in treating multiple myeloma
A myeloma multiplex diagnosztikája és kezelése terén jelentős előrelépések történtek az elmúlt évek során. Az immunmoduláns ágensek, a proteaszómagátlók és a nagy dózisú melfalánnal való kondicionálást követő autológ haemopoeticus őssejt-transzplantáció bevezetése lehetővé tette a mélyebb terápiás válasz és a hosszabb távú túlélés elérését. Ennek ellenére a szakirodalom továbbra is a betegség gyógyíthatatlanságát hangsúlyozza, mivel a remissziók és a relapsusok váltakozása továbbra is meghatározza a kórkép lefolyását. A myeloma multiplex esetében a definitív gyógyuláshoz elengedhetetlen a gyógyszer-rezisztencia leküzdése és a tartós válasz biztosítása. Ennek eléréséhez új terápiás stratégiák kidolgozására és érzékenyebb diagnosztikus eszköztárra van szükség. Közleményünk célja a jelenleg alkalmazott kezelési irányelvek áttekintése mellett az új diagnosztikus eljárások és a klinikai vizsgálatokban szereplő terápiás stratégiák összefoglalása, melyek javíthatják a betegek életminőségét és túlélési esélyeit. A modern diagnosztikus módszerek lehetővé teszik a betegség korai felismerését, a személyre szabott, biológiai alapú kezelések bevezetését és a válaszadaptált terápia alkalmazását. Továbbá az immunterápiás stratégiák korábbi kezelési vonalakba való beépülése a jövőben megkérdőjelezheti a betegség gyógyíthatatlanságáról kialakított elképzeléseket. Orv Hetil. 2024; 165(23): 891–899.
