Browse our Medical Journals - AKJournals
Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.
Medical and Health Sciences
Abstract
Background
Exercise dependence (ED) is characterised by behavioural and psychological symptoms that resemble those of substance use disorders. However, it remains inconclusive whether ED is accompanied by similar brain alterations as seen in substance use disorders. Therefore, we investigated brain alterations in individuals with ED and inactive control participants.
Methods
In this cross-sectional neuroimaging investigation, 29 individuals with ED as assessed with the Exercise Dependence Scale (EDS) and 28 inactive control participants (max one hour exercising per week) underwent structural and functional resting-state magnetic resonance imaging (MRI). Group differences were explored using voxel-based morphometry and functional connectivity analyses. Analyses were restricted to the striatum, amygdala, and inferior frontal gyrus (IFG). Exploratory analyses tested whether relationships between brain structure and function were differently related to EDS subscales among groups.
Results
No structural differences were found between the two groups. However, right IFG and bilateral putamen volumes were differently related to the EDS subscales “time” and “tolerance”, respectively, between the two groups. Resting-state functional connectivity was increased from right IFG to right superior parietal lobule in individuals with ED compared to inactive control participants. Furthermore, functional connectivity of the angular gyrus to the left IFG and bilateral caudate showed divergent relationships to the EDS subscale “tolerance” among groups.
Discussion
The findings suggest that ED may be accompanied by alterations in cognition-related brain structures, but also functional changes that may drive compulsive habitual behaviour. Further prospective studies are needed to disentangle beneficial and detrimental brain effects of ED.
Abstract
Despite growing interest in psychedelic-assisted therapy (PAT) research, there remains a lack of consensus about key issues relevant to difficulties in predicting acute drug effects, and the role of therapeutic support in clinical trials. In the absence of a clear theoretical model to conceptualize multifaceted components in PAT research, dialogue across contexts (e.g., popular media, peer reviewed journals, conference settings) is becoming increasingly polarized and siloed. This has even contributed to somewhat unusual recommendations by the FDA and others that removing critical aspects of psychological and medical safety could enhance our ability to investigate the impact of these drugs on clinical outcomes. Considering the importance of determining and maximizing safety in ongoing PAT research, this commentary suggests that an ecological systems theory (EST) approach provides a structure to make contextual and practical factors a more explicit and testable component of research. Utilizing systems theory and Bronfenbrenner’s EST approach adapted for healthcare settings, we propose that a more detailed conceptual model in PAT research would enable more explicit consideration of contextual factors informing and influencing outcomes. This commentary is accompanied by a custom figure that illustrates application of this model for psychedelic research and highlights the limitations of current measurement of acute subjective experience.
Abstract
Background and Objectives
As the gaming industry experiences exponential growth, concerns about gaming disorder (GD) also grow. It is crucial to understand the structural features of games that can interact with individual characteristics of gamers to promote GD. This research consolidates the views of an international body of panelists to create an assessment tool for gauging the addictive potential of distinct games.
Methods
Utilizing the iterative and structured Delphi method, an international panel of researchers, clinicians, and people with lived experience were recruited to offer a multifaceted viewpoint on the addictive risk associated with specific structural elements in games. Two rounds of surveys facilitated consensus.
Results
The panel initially included 40 members—ten from research, eight from clinical settings, and 22 with lived experiences. The second round included 27 panelists—seven from research, eight from clinical settings, and 11 with lived experiences. The study identified 25 structural features that contribute to potentially addictive gaming patterns.
Discussion and Conclusions
Consensus was found for 25 features, which were distilled into a 23-item evaluation tool. The Saini-Hodgins Addiction Risk Potential of Games Scale (SHARP-G) consists of five overarching categories: ‘Social,’ ‘Gambling-Like Features,’ ‘Personal Investment,’ ‘Accessibility,’ and ‘World Design.’ SHARP-G yields a total score indicating level of addiction risk. A case study applying the scale to three games of differing perceived risk levels demonstrated that that score corresponded to game risk as expected. While the SHARP-G scale requires further validation, it provides significant promise for evaluating gaming experiences and products.
A diffúz nagy B-sejtes limfóma osztályozása és kezelési lehetőségei
Classification and Treatment of Diffuse Large B-Cell Lymphoma
A diffúz nagy B-sejtes limfóma (DLBCL) a leggyakoribb agresszív non-Hodgkin limfóma. Az első vonali kezelésre nem reagáló vagy visszaeső betegek (r/r DLBCL) nagy kihívás a kezelőorvos számára. A betegséget ma a WHO2022 felosztás alapján csoportosítjuk, és rendelkezésre állnak génexpressziós profil és újgenericáiós szekvenálás (NGS) alapú felosztások, melyek segítenek az egyes esetek pontos karakterizálásában. Az első vonali kezelésben közel 20 év után a polatuzumab-vedotin alkalmazása hozta az első pozitív eredményt, több mint 6%-kal növelve a hatást. Az r/r DLBCL kezelésében forradalom ment végbe, számos CAR-T-kezelés (axi-cel, liso-cel, tisa-cel) érhető el már 2. vonaltól. Az elért eredmények lényegesen jobbak, mint eddig bármi más kezeléssel. A bispecifikus antitestek (glofitamab, epcoritamab) alkalmazásával 3. vonaltól szintén nagyon kedvező hatást tudunk elérni, úgy, hogy a kezelést bármely hematológiai kezelő centrum tudja alkalmazni. Idősebb betegeken nagyon hatásos és biztonságos a loncastuximab-teserine monoterápia, mely szignifikánsan meg tudja nyújtani ezen betegek túlélést. A tafasitamab+lenalidomid kombináció alkalmazása is jelentősen kedvezőbb eredményt adott, mint a korábbi salvage kezelések.
A cikkben a szerzők igyekeznek összefoglalni mindezen újdonságokat, segítve az olvasót, hogy tájékozódni tudjon a DLBCL kezelésében elérhető legújabb kezelések között.
Abstract
Objective
To investigate the rates of problematic mobile phone use (PMPU) and chronotypes in young adults, and examine the associations of PMPU with chronotypes, as well as its gender differences. Furthermore, we explored the moderating role of PER3 gene DNA methylation on the associations.
Methods
From April to May 2019, a total of 1,179 young adults were selected from 2 universities in Anhui and Jiangxi provinces. The Self-rating Questionnaire for Adolescent Problematic Mobile Phone Use (SQAPMPU) and reduced Morningness-Eveningness Questionnaire (rMEQ) were adopted to investigate PMPU and chronotypes in young adults, respectively. Moreover, 744 blood samples were collected to measure PER3 gene DNA methylation. Multivariate logistic regression models were established to analyze the associations between PMPU and chronotypes. Moderating analysis was used to determine whether PER3 gene DNA methylation moderated the relationships between PMPU and chronotypes.
Results
The prevalence of PMPU, morning chronotypes (M-types), neutral chronotypes (N-types), and evening chronotypes (E-types) of young adults were 24.6%, 18.4%, 71.1%, and 10.5%, respectively. Multivariate logistic regression results indicated that PMPU was positively correlated with E-types (OR = 3.53, 95%CI: 2.08–6.00), and the association was observed only in females after stratified by gender (OR = 5.36, 95%CI: 2.70–10.67). Furthermore, PER3 gene DNA methylation has a negative moderating role between PMPU and chronotypes and has a sex-based difference.
Conclusions
This study can provide valuable information for the prevention and control of circadian rhythm disturbance among young adults from the perspective of epidemiology and biological etiology.
Abstract
Purpose
To identify the most predictive ultrasound parameters for the assessment of male infertility by a multiparametric study.
Materials and Methods
A total of 64 males were recruited in the study group and 14 men in the control group. At first, grey-scale and color and Power Doppler ultrasonographic imaging was used to analyze testicular morphological characteristics and detect intratesticular abnormalities. Various ultrasound parameters of B-mode US and strain-elastography were related to total sperm count (TSC).
Results
The prevalence of varicocele was not significant (P = 0.33), though presented a 2.53-fold odds ratio The strain ratios of both testes, the volume of the left testis and the size of the left appendix were most associated with the results of semen analysis according to a Variable Importance in the Projection (VIP) score of >1. The first latent variable from the PLS analysis explained a significant amount of variance in TSC, concentration, and motility parameters (P < 0.0002) and showed that bilateral strain ratio, the size of the testis, and the volume of left appendix were the most significant US predictors of the pathological semen and sperm cell features.
Conclusions
Our results showed that B-mode US with strain elastography is among more sensitive US approaches in evaluating male fertility.
A csecsemőtáplálás legfontosabb kérdései 100 évvel ezelőtt és napjainkban
Principal aspects of infant nutrition 100 years ago and today
A pécsi Gyermekgyógyászati Klinika 1924-ben kezdte meg működését, a klinika első igazgatója a magyar gyermekgyógyászat egyik legkiemelkedőbb alakja, Heim Pál (1875–1929) volt. Heim Pál tudományos kutatóként és gyakorló gyermekorvosként egyaránt mélyrehatóan foglalkozott a csecsemőtáplálás kérdéseivel. Szinte sorra vette az anyatej és az annak hiányában felhasználható tehéntej különböző makronutriens összetevőit a csecsemőtáplálásban történő alkalmazhatóságuk szemszögéből, és vizsgálatainak eredményeiről a kor legjelentősebb gyermekgyógyászati tudományos folyóirataiban számolt be. Napjainkban nem a makronutriensek, hanem a csecsemőtápszert kis mennyiségben kiegészítő, biológiailag aktív összetevők állnak a csecsemőtáplálási kutatások középpontjában. A probiotikumok és a prebiotikumok a csecsemő székletflórájának befolyásolása útján, míg a legfontosabb ómega-3 hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsav, a dokozahexaénsav összetett lipidek alkotóelemeként fejthet ki kedvező egészségi hatást a csecsemő szervezetében. Az elmúlt három évtizedben közel azonos számú, nagyjából 150 és 200 közötti, azaz évi 5–6 randomizált, kontrollált vizsgálat tanulmányozta a probiotikumok, a prebiotikumok és a dokozahexaénsav csecsemőtápszerbe történő beillesztésének hatásait (196, 148 és 153, sorrendben). Míg azonban a probiotikumok és a prebiotikumok esetében határozott tudományos testületi állásfoglalások nem születtek, addig a dokozahexaénsavnak a csecsemőtápszerbe történő kötelező beépítésére törvényerejű hatósági előírást fogalmaztak meg, legalábbis az Európai Unió államaira vonatkozón. A dokozahexaénsavnak a csecsemőtápszer elengedhetetlen alkotórészeként való elfogadását nagyban megkönnyítette, hogy míg a dokozahexaénsav esetében egy kémiailag pontosan meghatározott vegyületről van szó, addig a probiotikumok és a prebiotikumok fogalma nagyszámú, különböző anyagot foglal magában. A pécsi Gyermekgyógyászati Klinika fennállásának centenáriuma alkalmából összefoglalóan megállapítható, hogy a csecsemőtáplálás kérdéseinek tanulmányozása a klinika tudományos kutatómunkájának és gyakorlatot fejlesztő tevékenységének igen eredményesen művelt területe volt nemcsak 100 évvel ezelőtt, hanem a közelebbi múlt évtizedeiben is. Orv Hetil. 2024; 165(22): 843–850.
A derék- és medenceövi fájdalmat befolyásoló tényezők vizsgálata várandósság alatt és a szülést követő egy évben
Examination of factors influencing lumbopelvic pain during pregnancy and in the first year post partum
Bevezetés: Gyakori jelenség a terhesség alatti hát- és kismedencei fájdalom, amely befolyásolja az anya közérzetét és jóllétét a terhesség ideje alatt, valamint a szülés után is. Célkitűzés: Célunk az volt a kutatásunk során, hogy vizsgáljuk a derék- és medenceövi fájdalmat befolyásoló tényezőket a terhesség alatt, valamint a szülést követő egy évben. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkban 220 (átlagéletkor: 40,44 ± 4,93 év) egy éven belül szült nő vett részt. A kérdőívcsomag általános és női egészségi állapotra irányuló kérdéseket foglalt magában, valamint önálló, validált kérdőívekként tartalmazta a Nemzetközi Fizikai Aktivitás Kérdőív rövidített változatát, az Oswestry Rokkantsági Indexet, valamint a Pelvic Girdle Questionnaire-t. Az általunk használt statisztikai szoftverek a Microsoft Office Excel 2016, valamint a Statistical Package for Social Sciences 28.0 verziók voltak, a szignifikanciaszint p<0,05 értékként került meghatározásra. Eredmények: A terhesség előtti és alatti derékfájdalom erősségének mértékét mérő vizuális analóg skála pontszámai között szignifikáns különbség mutatkozott (p<0,001), a terhesség alatti és utáni pontszámok között azonban nem jelentkezett szignifikáns eltérés (p = 0,201). Pozitív irányú, szignifikáns volt a kapcsolat a derékfájdalom mértéke és az Oswestry Rokkantsági Index pontszámai között (r = 0,679; p<0,001), valamint a terhesség alatti derékfájás erősségének mértékét kifejező vizuális analóg skála pontszámai és a terhesség alatti testtömegindex között (r = 0,135; p = 0,045). A „rendszeresen sportoló” és „rendszeresen nem sportoló” csoportok Pelvic Girdle Pain Questionnaire pontszámait összehasonlítva szignifikáns különbség mutatkozott (p = 0,028). Megbeszélés: Kutatási eredményeink nagymértékben párhuzamba vonhatók, illetve alátámaszthatók a nemzetközi szakirodalomban fellelhető eredményekkel. Következtetés: A kutatás eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a terhesség alatti derék- és medenceövi fájdalmat befolyásolja és meghatározza a fizikai aktivitás szintje, valamint a testtömegindex. Beavatkozás nélkül a fájdalom a szülést követően is fennáll. Orv Hetil. 2024; 165(22): 859–865.
Péczely Ignác öröksége: a colobomától a mesterséges intelligenciáig
The legacy of Ignác Péczely: from coloboma to artificial intelligence
A termékenységtudatosságon alapuló módszerek lehetőségei a családtervezésben
The possibilities of fertility awareness methods in family planning
A spontán fogamzást támogató, a meddő párok reprodukciós képességét helyreállító irányzat azok számára igyekszik segítséget nyújtani, akik az asszisztált reprodukciós technikákat nem kívánják igénybe venni, vagy azok alkalmazásával korábban nem jártak eredménnyel. E megközelítés neve angolul restorative reproductive medicine (RRM), magyarul termékenységet helyreállító medicina. A természetes családtervezési módszer a termékenységet az egészség egyik jelének tekinti. A termékenységtudatosságon alapuló módszerek segítik a családtervezést, ajánlják egyes testi változások, például a méhnyaknyák napi nyomon követését és értelmezését. Ezek a változások tükrözhetik a női termékenységi ciklus hormonális változásait, elősegítik az ovuláció azonosítását a papíralapú vagy elektronikus ciklusnaptárakban (Creighton, Fertilitási Oktatás és Orvosi Kezelés, Billings, Sensiplan). A termékenységtudatosságon alapuló módszerek nemcsak a vallási meggyőződésűek számára lehetnek fontosak, hanem minden motivált, egészséges pár számára is ajánlhatók. A ciklustáblázatokból nyert információk felhasználhatók a krónikus állapotnak tekintett meddőség diagnosztikájának kiegészítéséhez és az egyes kezelések nyomon követéséhez is. A módszereket a meddőséggel küzdő párok önállóan is használhatják, időzített együttlétek meghatározása céljából a várandósság eléréséhez. Hatékony alkalmazásukhoz javasolt, hogy képzett oktatóktól kapott információk alapján történjék a használatuk. A módszerekben közös szempont, hogy a házaspár közös felelősségévé teszik a gyermekáldás kérdését, a férfi és a nő közti megértést és a kommunikációt hangsúlyozva. Sajnos a termékenységtudatosságon alapuló különböző módszerekről viszonylag kevés információ érhető el az orvosképzésben. A módszer a normális fiziológiás termékenység helyreállítására törekszik, a termékenységtudatossági módszerek használatát gyógyszeres, műtéti kezelésekkel kiegészítve, tehát mindenre, ami nem asszisztált reprodukciós technológia. A ciklusnaptárak a hormonális alapú testi változások nyomon követésével lehetővé teszik a nő számára az ovulációs ciklus és a termékeny időszak beazonosítását. Ennek segítségével a házaspár megértheti, fenntarthatja, javíthatja a nő reproduktív egészségét, gyarapíthatja önismeretét. Ilyen szakrendelések a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Asszisztált Reprodukciós Centrumában és a Budai Irgalmasrendi Kórház Keresztény Családi Centrumában működnek. Orv Hetilap. 2024; 165(22): 851–858.
