Medical and Health Sciences

Abstract

In 2021, the final series of phase 3 clinical trials looking at MDMA-AT for treatment-resistant post-traumatic stress disorder (PTSD) found that 71.2% of 3,4-methylenedioxymethamphetamine (MDMA) full-dose participants no longer met criteria for PTSD. MDMA-assisted therapy is not US Food and Drug Administration (FDA) approved in treating borderline personality disorder (BPD), and while PTSD is quite different from BPD, it is possible that some of the beneficial effects of MDMA-assisted therapy may be applicable in treating BPD. Interviewing two clinicians utilizing dialectical behavioral therapy treatment and two MDMA-assisted therapy clinicians was one way to examine the phenomenology of MDMA-assisted therapy with BPD individuals in a thoughtful manner. An exploratory, qualitative, interview-based study assessed clinicians' perspectives of MDMA-assisted therapy and BPD and increased our understanding of underlying therapeutic mechanisms and processes and the role of pharmacological factors in these treatment modalities, optimizing treatment context, and leading to improved clinical responses and patient recovery. The codes generated unique perspectives of the participants revealing a chronological narrative which included three phases of treatment.

Abstract

Az ajak- és szájpadhasadékok a leggyakoribb, arcot érintő fejlődési rendellenességek. Gyakoriságuk 0,5–2‰ az élve születettekre vonatkoztatva. Az érintett gyermekek kezelése éveken át elhúzódó, műtéti beavatkozások sorozata, amelyhez elengedhetetlen egy multidiszciplináris csapat közreműködése. A hatékony terápia érdekében a legújabb műtéti trendek ismerete nélkülözhetetlen a szakorvosok számára. A sebészi és nem sebészi kezelések egymás utáni sorrendje jól ismert és elfogadott, de mindig egyéni mérlegelésre van szükség. A táplálási nehézségek miatt a gyermekek megfelelő kalóriaellátása és annak gyakorlata jelentősen hozzájárul a gyermekek optimális fejlődéséhez. A sikeres gyógyulás érdekében a következő beavatkozások és tanácsadások szükségesek: szoptatási tanácsadás, majd gyakorlatorientált segítés, az ajak és a lágy szájpad, majd a kemény szájpad zárása, fül-orr-gégészeti gondozás, logopédiai gondozás, végezetül szükség szerinti állcsont-ortopédiai és fogszabályozó kezelés. Orv Hetil. 2024; 165(5): 163–170.

Az online romantikus csalás a kiberbűnözés egyik formája, amely a közösségi média és a társkereső alkalmazások megjelenésével terjedt el. A bűnelkövetés e sajátos formájában az elkövetők szerelmi kapcsolatot imitálva csapják be az áldozatot. Feltételezhetjük, hogy a mentális zavarban szenvedő páciensek kiszolgáltatottabbak a kiberbűnözés e formájával szemben is, eddig azonban alig történtek ez irányú vizsgálatok, illetve esetközlések. Egy idős nőbeteg esetének bemutatása során összefoglaljuk az online romantikus csalás jellemzőit, valamint az áldozattá válás felismerésének és a következmények enyhítésének lehetőségeit. A 70 éves nőbeteg gyógyszeres öngyilkossági kísérletet követően került pszichiátriai kezelésbe, mivel férjével való konfliktust követően nagyobb mennyiségben vett be benzodiazepineket. Az öngyilkossági kísérlet hátterében online romantikus csalás és annak negatív következményei körvonalazódtak. A depresszióban és enyhe kognitív zavarban szenvedő páciens esetében az online romantikus csalás erotomán deluzív zavart és szuicid kísérletet indukált. A szakirodalomban elsőként mutatjuk be egy olyan, mentális zavarban szenvedő páciens esetét, akinél az online romantikus csalás elszenvedése erotomán típusú paranoid zavar kialakulásához vezetett. Következtetésünk, hogy mentális zavarral élő pácienseink kezelése során figyelmet kell fordítanunk online aktivitásukra is, hiszen fokozottan veszélyeztetettek arra, hogy online – romantikus – csalás áldozatává váljanak, különösen akkor, ha egyéb rizikófaktorok is jelen vannak. Orv Hetil. 2024; 165(5): 192–196.

Bevezetés: A káliumzavarok előfordulása a sürgősségi osztályokon számottevő, ami jelentős morbiditással és mortalitással jár. Célkitűzés: A kutatás célja, hogy bemutassa a dyskalaemiák prevalenciáját hazai sürgősségi betegellátó osztályon, a kialakulás és a kezelés körülményeit, befolyásoló tényezőit. Módszer: Keresztmetszeti, retrospektív vizsgálatot végeztünk, anonim módon. A minta, nem véletlenszerű mintavételi módszert követően, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Sürgősségi Betegellátó Osztályán 2021. szeptember és december között jelentkező, hypo- (n₁ = 130) vagy hyperkalaemiával (n₂ = 70) diagnosztizált páciensekből állt (n = 200). A kapott adatokat leíró és matematikai statisztikai számításokkal (khi²-próba, kétmintás t-próba, ANOVA és korrelációanalízis) értékeltük ki, SPSS 22.0 szoftver segítségével (p<0,05). Eredmények: A hypokalaemia hajlamosító tényezői közé tartozott a női nem (p<0,001) és a magasvérnyomás-betegség (p = 0,04). A középsúlyos hypokalaemiás páciensek 60%-a diagnosztizált hypertoniás volt (p = 0,003). A hyperkalaemiás állapotokhoz az emelkedettebb vércukorértékek (p<0,001), a diabetes mellitus (p<0,001) és a krónikus vesebetegség volt köthető (p<0,001). Minél súlyosabb volt a káliumeltérés mértéke, annál nagyobb valószínűséggel voltak jelen kórjelző diagnosztikus EKG-eltérések, melyek hyperkalaemia esetén 48,6%-ban fordultak elő (p<0,001). A prezentációs panaszok tekintetében a fulladással jelentkezők esetében volt a legmagasabb a szérumkáliumszint (p<0,001). Az életmentő beavatkozásra szoruló betegek többsége súlyos hypokalaemiával bírt (p<0,001). A hyperkalaemia, illetve a hypokalaemia gyakran járt kórházi felvétellel, míg ritkábban halálozással. Következtetés: Mindenképpen hasznos lenne a dyskalaemiás állapotok kezelésére egységes irányelvek kidolgozása, amelyek nagymértékben növelhetik a betegbiztonságot, és megkönnyíthetik a klinikus döntési helyzetét kritikus szituációkban. Orv Hetil. 2024; 165(5): 183–191.

Bevezetés: A cardiovascularis betegségek szekunder prevenciójában kiemelkedő szerepet játszanak a sztatinok. Az akut myocardialis infarktust követően az „evidence-based” gyógyszeres terápia egyik meghatározó eleme a sztatinkezelés. Célkitűzés: A szerzők célja a sztatinterápia ötéves perzisztenciájának vizsgálata és az egyes hatóanyagok terápiahűségének összehasonlítása volt, akut szívizominfarktust követően. Módszer: A szerzők először azokat a betegeket választották ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából, akik 2009. 01. 01. és 2009. 12. 31. között akut szívizominfarktus BNO-kódjaival szerepeltek. Ezt követően azokat a betegeket emelték ki, akik ebben az időszakban bármely sztatin hatóanyag receptjét kiváltották, és a beválasztást megelőző egy évben sztatinrecept-kiváltással nem rendelkeztek. Minden beteg sztatinrecept-kiváltását 5 évig követték 60 napos „grace” periódust tolerálva. A vizsgált időszak alatt elhunyt betegeket kizárták a vizsgálatból. A perzisztencia modellezésére a túlélés-analízis klasszikus eszköztárát alkalmazták, amelynél a „túlélési” idő a gyógyszer szedésének abbahagyásáig eltelt idő volt. Eredmények: 6192 beteg felelt meg a beválasztási követelményeknek. A rozuvasztatin ötéves perzisztenciája 24,40%, a fluvasztatiné 16,79%, az atorvasztatiné 15,47%, míg a szimvasztatiné 11,46% volt. A sztatinszedés – megengedve a „switch”-et az egyes hatóanyagok között – ötéves perzisztenciája 30,48% volt. A rozuvasztatinhoz (referencia) képest az atorvasztatin elhagyásának kockázata 37%-ponttal (HR = 1,37, 95% CI: 1,29–1,46 p<0,001), a fluvasztatiné 65%-pontttal (HR = 1,65, 95% CI: 1,47–1,85, p<0,001), míg a szimvasztatiné 66%-ponttal (HR = 1,66, 95% CI: 1,36–2,00, p<0,001) volt nagyobb. A 60 napra korlátozott átlagos gyógyszerszedési idő 9,4 hónap volt a szimvasztatin, 18,5 hónap a fluvasztatin, 22,3 hónap az atorvasztatin, míg 28,4 hónap a rozuvasztatin esetében. Következtetés: A szerzők akut szívizominfarktuson átesett betegek ötéves sztatinszedését vizsgálva megállapították, hogy jelentősen csökken a terápiahűség ennyi idő elteltével, illetve jelentős különbségek mutatkoztak az egyes sztatin hatóanyagok között. A legmagasabb ötéves perzisztenciával a rozuvasztatin rendelkezett. Orv Hetil. 2024; 165(5): 171–176.

Bevezetés: A Toxoplasma gondii egy világszerte előforduló vér- és szöveti parazita. Terjedése történhet kontaminált ételek/italok fogyasztásával, valamint transzplantációval, transzfúzióval és transzplacentáris úton is. Ez utóbbi átviteli mód következtében az akut Toxoplasma-fertőzés kockázatos a toxoplasmosisra fogékony várandós nőknél a lehetséges magzatkárosodások miatt. A toxoplasmosisra való fogékonyságnak, ezáltal a magzat védelmének indirekt meghatározására az antenatalis szerológiai vizsgálat alkalmas, mely során Toxoplasma-specifikus antitestek szintjét mérjük. E vizsgálat révén megbízhatóan követhető a várandós szerostátusza: a fogékonyság (szeronegatív), a korábban lezajlott toxoplasmosis, a latens fertőzés, valamint az akut, tünetekkel járó/tünetmentes fertőzés diagnosztizálása. Ez utóbbi megerősítésére/kizárására használjuk az anti-Toxoplasma-immunglobulin-G-aviditásvizsgálatot. Célkitűzés: A szegedi és Szeged környéki várandós nők Toxoplasma-szeroprevalenciájának meghatározása. Módszer: A 2018 és 2022 közötti adatok retrospektív legyűjtése a MedBakter informatikai rendszerből, ezt követően a 14 és 50 év közötti várandós nők adatainak elemzése. Eredmények: Az 5 év alatt 8609 várandós nő mintáját vizsgáltuk meg, akik közül 7093-nál 1, 1430-nál 2, 83-nál 3, 3-nál pedig 4 terhességet különítettünk el a vizsgált időszakban. Az elemzésbe bevont várandós nők átlagéletkora 31 év volt. Szerológiai vizsgálataink során 6834 (79,4%), Toxoplasma-fertőzésre fogékony (szeronegatív), 1775 (20,6%) szeropozitív: latens vagy korábban lezajlott (1756), illetve akut (19) fertőzött várandóst diagnosztizáltunk. 4 esetben egy adott terhesség során történt szerokonverzió, vagyis az adott terhesség első mintájánál még szeronegatív eredményt kaptunk, viszont a kontrollsavó esetében már anti-Toxoplasma ellenanyagokat tudtunk kimutatni. Megbeszélés: A szegedi és Szeged környéki várandósok körében a Toxoplasma-szeroprevalencia 20,6% volt 2018 és 2022 között, ami csökkent érték a 2000-es évben rögzített országos adatokhoz képest. Következtetés: Figyelembe véve az általunk diagnosztizált, terhesség során bekövetkező szerokonverziót, a toxoplasmosisra fogékony várandósok többszöri (legalább kéthavonta történő) szűrése a terhesség során kifejezetten javasolt, tehát nem elég csak az első trimeszterben felmérni a szerostátuszt. Orv Hetil. 2024; 165(5): 177–182.

Abstract

The present research study investigated the phenomenon of recreational use of psychedelics at music festivals, analysing whether the resulting experiences could possibly be recognized as valuable in terms of preventive mental health strategies. Quantitative (online survey) and qualitative (interviews) research methods have been combined to illuminate 3 main topics: motivation for the setting choice; the nature of the resulting experiences & their influence on people's lives; learnings from psychedelic experiences at music festivals (PEMF).

Among other findings, motivation evolved around fun, enhancing the sensory exploration of the world, and deepening the connection to its diverse parts through engagement with art, nature and other beings. Factors, distinguishing music festivals from other settings, were significant for the setting choice (non-controllability of the environment, community & connection aspect, diversity & richness of the surroundings, pharmacological specifics). Remarkably, the non-controllability of the environment, otherwise avoided in the psychedelic research, contributed to the life-changing effects of PEMF. Exploration of their nature showed that, mostly rooted in poly-drug use, the enjoyable were clearly dominating over the challenging ones. The mystical PEMF appeared to be surprisingly common. Participants shared the related life-changing effects, centred around changed perception (increased empathy, awareness, acceptance; new perspectives, etc.) and changed behaviours (increased mindfulness in all life areas; making different life choices; changed approach to relationships, etc.). Except for post MDMA recovery, a positive impact of PEMF on mental health and the emotional state of the participants was reported, referring to increased levels of happiness, compassion, awe, trust and to emotional balance. This study showed the potential value of PEMF in terms of preventive mental health strategies in various forms. Acknowledging these findings as well as the existence of potential risks for triggering psychiatric conditions, de-stigmatization of recreational use could help introduce meaningful changes, including substance testing availability, prioritization of education as well as mandatory welfare and harm reduction services on-site.

Abstract