Browse our Medical Journals - AKJournals
Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.
Medical and Health Sciences
Diagnosztikus kihívások gastrointestinalis tünetekkel járó szisztémás mastocytosisban
Diagnostic challenges in systemic mastocytosis with gastrointestinal symptoms
Mastocytosis is a rare disease. The yearly incidence is 1/100,000 in the general population. The diagnosis is relatively simple when cutaneous manifestations are present, but there are cases when just the mastocyte activation syndromes might call attention on the disease. Symptoms might be diverse, varying case to case, involving different organs and are often considered as allergy. Symptoms come suddenly like flush, collapse, headache, pyrosis, watery diarrhoea that influence the life quality, but sting anaphylaxis might be life threatening if not treated immediately. With this case report, authors aimed to call attention to the importance to take bowel biopsy in cases of watery diarrhoea of non-infective origin even when the macroscopic picture of the bowel looks normal, as histological evaluation of the specimen might prove mastocytic infiltration. Orv Hetil. 2024; 165(18): 717–720.
Monogénesen öröklődő és szerzett autoinflammatoricus betegségek
Monogenic and acquired autoinflammatory diseases
Autoinflammation is a disorder of natural (innate) immunity, which can be monogenic, or acquired. Monogenic autoinflammatory diseases include inflammasomopathies, actinopathies, endoplasmic reticulum stress mutations, NFκB-associated diseases, interferonopathies, mutations in endogenous antagonist genes, and DADA2. Acquired autoinflammatory diseases include numerous inflammatory rheumatological diseases, intestinal, skin and bone diseases, as well as other conditions (e.g., VEXAS, IgG4-related disease, recurrent pericarditis, type 2 diabetes, interstitial lung disease). In this summary, we review the concept and main mechanisms of autoinflammation, the most important monogenic and acquired autoinflammatory conditions, the role of inborn errors of immunity in autoinflammation, as well as the possible therapeutic options. Orv Hetil. 2024; 165(18): 683–697.
Abstract
Introduction
Problematic usage of the internet (PUI) is an umbrella term for a range of uncontrolled, excessive, and potentially harmful online behaviors. Recently, numerous studies have examined the potential of mindfulness programs (MPs) for reducing PUI. We conducted a comprehensive systematic review and meta-analysis in this emerging field.
Methods
We searched eight databases from inception to October 18, 2022, with no language restrictions. We included randomized controlled trials (RCTs) and nonrandomized trials (NRTs). The primary outcome was change in self-reported PUI, the secondary outcome was change in screen time.
Results
Of 3,473 identified records, 19 RCTs and 20 NRTs with a total of 1,549 participants were included. Participation in an MP was associated with large reductions in PUI in between-group analysis in RCTs (k = 19; g = −1.67; 95% CI −2.15, −1.19) and in within-group pre-post analysis in all studies (k = 35; g = −1.67; 95% CI −1.99, −1.36). Screen time showed a medium reduction in within-group pre-post analysis (k = 10; g = −0.65; 95% CI −0.90, −0.41). The effects for PUI remained significant in a series of sensitivity analyses, such as excluding low quality studies, excluding outliers, adjusting for publication bias, or using follow-up data. Heterogeneity between studies was high and the overall quality of evidence was rated low.
Discussion and conclusions
MPs are probably effective in reducing PUI and might be effective in reducing screen time. Shortcomings in the quality of evidence highlight the need for high-quality controlled trials with long-term follow-ups to confirm results.
Abstract
Type 2 diabetes is a frequent chronic disease. Given its strong positive association with older age, it is a significant public health issue in elderly populations. Furthermore, the aging of the population, driven by increasing life expectancy in high and middle-income countries leads to an increasing prevalence of diabetes.
Although the same diagnostic criteria apply to the elderly and to younger people, there are unique aspects to the care for elderly type 2 diabetes patients. Both treatment goals and preferred medications, as well as non-pharmacological approaches should be adjusted in the elderly. For example, increasing the amount of physical activity may encounter difficulties, while introducing an appropriate diet may be more challenging. The patients' therapeutic adherence requires special attention due to cognitive and physical limitations. The most important treatment goal is to avoid hypoglycemia. Frailty, social and economic issues, comorbidities and the consequent polypharmacy frequently causing drug-drug interactions, as well as the increased danger of drug toxicity due to renal failure are only some of the problems that make the health care for old diabetes patients extremely difficult. Adequate care requires cooperation from a multidisciplinary team of health care professionals.
Acute diabetes complications have a higher mortality in the elderly, thus close attention must be paid to avoid them. Family members should be involved in the care of elderly diabetes patients, and it is recommended to educate them on clinical signs of complications. Regular care for the patients including feedback on quality of life and early signs of health issues are essential.
A COVID–19 elleni védőoltással kapcsolatos hiedelmek egészségkommunikációs szempontú elemzése a felnőtt magyar lakosság körében
Analysis of beliefs about COVID–19 vaccines among the adult Hungarian population from a health communication perspective
Bevezetés: A magyar lakosság az európai uniós átlaghoz képest kisebb arányban vette fel a COVID–19 elleni védőoltást. A hazai deprivált települések lakosainak körében az oltás felvétele pedig 38,2%-kal volt kisebb arányú az országos átlaghoz képest. Az oltási program egyik legfőbb akadálya a lakossági bizalmatlanság volt. Célkitűzés: A COVID–19-védőoltással kapcsolatos lakossági hiedelmek feltárása és a járvánnyal kapcsolatos tájékozódásra használt tömegmédiumok azonosítása. Módszer: Az elemzett adatok egy 2022. november 15–26. között zajlott keresztmetszeti, online kérdőíves felmérésből származnak. Az anonim adatfelvétel effektív mintaelemszáma 1222 fő volt. A COVID–19 elleni védőoltás elutasítását, szociodemográfiai változókat, 5 pozitív és 5 negatív, a védőoltással és a COVID–19-cel kapcsolatos attitűdállítást, valamint a járvánnyal kapcsolatos tájékozódásra használt tömegmédiumokra vonatkozó kérdéseket vontunk be a vizsgálatba. Frekventista statisztikai eszközöket és Hornik–Woolf-becslést alkalmaztunk. Eredmények: „A beoltottak védik a környezetükben élők egészségét is” állítással való egyetértés sikeres megerősítése érhette volna el a legnagyobb átoltottságnövekedést a magyar felnőtt lakosság körében. A válaszadók a tömegmédiumok közül a televíziót, az online hírportálokat, a kormányzati online kommunikációt, valamint a rádiót jelölték meg mint elsődleges információforrást. A zárt Facebook-oldalakon és a YouTube-on szignifikánsan több oltáselutasító tájékozódott, mint oltáselfogadó. Következtetés: A nemzetközi eredményekkel összhangban Magyarországon is a közösségi érdek és a felelősség hangsúlyozása lehetett volna a szerencsés általános megközelítés a COVID–19 elleni védőoltás felvételének tömegkommunikációjában. Jövőbeli átfogó lakossági oltási kampány előkészítéséhez többszintű egészségkommunikációs felmérés, tervezés és tesztelés ajánlható. Orv Hetil. 2024; 165(17): 664–671.
A gyermekkori alvászavarok háttértényezői: a szülők közötti konfliktusok, a szülő-gyermek kötődés, a nevelési stílus és a szülő-gyermek kapcsolat minősége
Background factors of childhood sleep disorders: interparental conflicts, parent-child attachment, parenting style and the quality of parent-child relationship
A szakirodalmi adatok szerint az egészségesen fejlődő gyermekek 20–30%-a megtapasztal valamilyen alvásproblémát gyermekkorban. Csecsemőknél és kisebb gyermekeknél az alváshiány és a fiziológiás alvási ritmus felborulása a nappali nyűgösség mellett hosszú távon hatással van a fejlődés minden területére (a mozgás-, a kognitív, a nyelvi készségekre és az emocionális fejlődésre is). Nagyobb gyermekeknél és serdülőknél ez rövid távon nappali fáradtsághoz és figyelemzavarhoz vezet, idővel azonban súlyosabb hatások is lehetnek, a szellemi és a fizikai teljesítmény csökkenésén át a hangulatingadozásig, sőt depressziós és szorongásos tünetek megjelenéséig. Ezért különösen nagy jelentősége van minden olyan környezeti tényező ismeretének, amelyet összefüggésbe hozhatunk a gyermekkorban megjelenő alvásproblémák kialakulásával. A jelen szakirodalmi összefoglaló célja átfogó képet adni azokról a kutatásokról, amelyek a gyermekek alvászavarait családi kontextusban vizsgálják, hiszen gyermekkorban a család funkcionalitása meghatározó tényező a gyermekek alvásának minőségét illetően. Az alvásproblémák megjelenésében a szülők közötti kapcsolat minősége, a szülők konfliktusmegoldó stratégiái, a szülői szerepükben való funkcionalitás, a szülők mentális egészsége, a gyermekkel kialakult kötődés minősége, a szülők nevelési stílusa, az esti, elalvási rituálék mind fontos szerepet játszanak. Figyelembe véve az alvásproblémák hosszú távú negatív következményeit, érdemes számba venni a hatékony intervenciós lehetőségeket. Elmondható, hogy amennyiben a szülő a gyermeke alvásproblémájával keresi fel orvosát, úgy érdemes nagyító alá venni a család funkcionalitását, a szülők párkapcsolati minőségét, a szülő-gyermek kapcsolat minőségét is. Ha ezeken a területeken derül fény problémára, akkor a szakorvosi kezelés mellett érdemes javasolni számukra a szülő-csecsemő/kisgyermek konzultációt, szülőkonzultációt, esetleg párterápiás, családterápiás lehetőségeket, a probléma teljes körű és hosszú távú megoldása érdekében. Orv Hetil. 2024; 165(17): 652–663.
Gyógyszerhulladék-monitorozás a környezettudatosság jegyében
Monitoring pharmaceutical waste for environmental awareness
Bevezetés: A nagy folyókban és tavakban kimutatható gyógyszermaradványok esetében nanogramm/liter nagyságrendű adatokról beszélhetünk. Napjainkban a környezettudatosság az élet minden területen jelen van. Jogosan vetődhet fel a kérdés: ezekhez mi köze van az egészségügynek, az orvosoknak és a gyógyszerészeknek? Hogyan terjed(het) ki ide az egészségügyi szakemberek egészségre nevelő, prevenciós tevékenysége? A szakembereknek fontos szerepük van a betegek gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos megfelelő bánásmódjában, a kidobásra kerülő termékek környezetbarát kezelésében és a korrekt betegmagatartás kialakításában. Célkitűzés: A lakossági gyógyszerhulladék monitorozása, a betegek egyes készítményekkel, terápiákkal kapcsolatos adherenciájának megismerése. A közforgalmú és az intézeti gyógyszertárak gyógyszerhulladék-kezelésében tapasztalható hasonlóságainak és különbözőségeinek bemutatása. Módszer: Irodalomkutatás hazai és nemzetközi adatbázisokban. Egyes esetekben adatigényléssel fordultunk a Septox Kft.-hez, a Tudatos Gyógyszerhasználat Egyesülethez, de a kutatásban részt vevő együttműködő partnereink is számos hasznos adatot bocsátottak rendelkezésünkre. Eredmények: A gyógyszerhulladék-portfólió megismerésével négyjegyű ATC-kódra visszavezethető valós képet tudtunk adni arról, hogy mely termékek kerültek elhelyezésre a lakossági gyógyszerhulladék-gyűjtőbe, milyen arányban voltak gyógyszerek és nem gyógyszerek, bontott és bontatlan, másodlagos csomagolással vagy a nélküli termékek. Arról is valós kép áll rendelkezésre, hogy az egy év alatt expediált gyógyszerekhez képest mennyi gyógyszer került elhelyezésre a lakossági gyógyszerhulladék-gyűjtőbe. Megbeszélés: Kirajzolódnak azok a termékkörök, amelyeknél jelentős beavatkozásra lenne szükség a tudatos, környezetbarát betegmagatartás előmozdítása és kialakítása érdekében. Következtetés: A gyógyszertáraknak mint környezettudatosságra nevelő intézményeknek jelentős szerepük lehetne a tudatos és környezetbarát gyógyszeralkalmazásra nevelésben. A kiváltott gyógyszerek környezeti terhelésének csökkentése érdekében megfogalmazott cselekvési tervek megvalósulása csak az orvosokkal közösen érhető el. Fontos lenne, hogy a kapott tényadatokat jól használjuk fel és építsük be a környezettudatosságra nevelő prevenciós tevékenységeinkbe. Orv Hetil. 2024; 165(17): 672–679.
Raynaud-szindróma, 2024
Raynaud’s syndrome, 2024
Összefoglaló közleményünkben áttekintjük a Raynaud-szindrómával kapcsolatos azon legújabb eredményeket, amelyek a 2011-ben közölt áttekintésünk óta eltelt 13 évben megjelentek. Bemutatjuk a kórkép fő jellemzőit, diagnosztikai és terápiás lehetőségeit. Az összefoglalóban külön hangsúlyt fektetünk a kórképpel kapcsolatos releváns kérdésekre és tisztázatlan pontokra. Részletesen tárgyaljuk a téma további kutatási lehetőségeit, bízva abban, hogy inspirálni fogja a Raynaud-szindróma jobb megértését célzó vizsgálatokat. Orv Hetil. 2024; 165(17): 643–651.
Az élettel való elégedettség és a boldogságtól való félelem vizsgálata a Big Five személyiségfaktorok, valamint különböző demográfiai változók mentén
The role of fear of happiness, big five personality traits and demographic factors in life satisfaction
Elméleti háttér: Az élettel való elégedettség a jóllétkutatások egyik leggyakrabban használt mutatója, ami számos pozitív jelenségre lehet hatással (pl. társas kapcsolatok, egészség), így fontos feltérképezni azokat a tényezőket, amelyek befolyással lehetnek az alakulására. Cél:Jelen tanulmány célja feltérképezni a boldogságtól való félelem, a demográfiai tényezők, valamint a Big Five személyiségdimenziók szerepét az élettel való elégedettségben, kitüntetett szerepet szánva a boldogságtól való félelem vizsgálatának, a koncepció újszerűsége miatt. Módszerek: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatunkban 1826 felnőtt vett részt (77% nő; átlagéletkor = 35 év; SD = 15,5 év), akik a demográfiai kérdéseken kívül a Boldogságtól való félelem skálát, az Élettel való elégedettség skálát, valamint a Big Five leltárt töltötték ki. Eredmények: Az életkor és az élettel való elégedettség (r s = –0,06, p < 0,001), illetve az életkor és a boldogságtól való félelem (r s = –0,19; p = 0,005) között negatív irányú, ám elhanyagolható erősségű összefüggést találtunk, amit nem tudott szignifikánsan jobban magyarázni egy „U alakú” (kvadratikus) függvény, egy egyszerű lineáris függvénnyel összehasonlítva. Nem találtunk szignifikáns nemi különbséget az élettel való elégedettség (p = 0,17; Cohen-d = 0,07), illetve a boldogságtól való félelem (p = 0,93; Cohen-d = –0,005) pontszámokban. Az egyedülállókkal összehasonlítva a párkapcsolatban élők szignifikánsan magasabb élettel való elégedettség (p < 0,001; Cohen-d = 0,48) és szignifikánsan alacsonyabb boldogságtól való félelem (p < 0,001; Cohen-d = –0,31) pontszámokkal jellemezhetők. A boldogságtól való félelem önmagában szignifikáns, negatív prediktora az élettel való elégedettségnek (R 2 = 0,16; β = –0,398; p < 0,001), és ez a demográfiai és a Big Five faktorok kontrollálása után is igaz (β = –0,208; p < 0,001), tehát kijelenthető, hogy annak a demográfiai és a Big Five személyiségfaktoroktól elkülönülő magyarázóereje van az élettel való elégedettségben. A végső modellben a Big Five skálák közül nem bizonyult szignifikáns prediktornak a barátságosság, illetve a nyitottság, pozitív hatással bírt az extraverzió és a lelkiismeretesség, negatív hatással pedig a neuroticizmus esetében számolhatunk. Következtetések: Eredményeink nagyrészt megerősítik az élettel való elégedettség prediktoraival kapcsolatos korábbi kutatásokat; továbbá felvetik a boldogságtól való félelem behatóbb vizsgálatának szükségességét, hiszen eszerint egy, az alap személyiségdimenzióktól elkülönülő, a szubjektív jóllétre szignifikáns hatást gyakorló tényezőről lehet szó.
Abstract
Background and aims
In 2021, China implemented a policy to prevent adolescents from excessive online gaming, with the goal of encouraging healthier leisure activities.
Methods
Three months after this policy was implemented, we conducted a study involving 430 Chinese adolescents who regularly played online games for over two hours daily before the policy. We collected their responses to the restriction, including their compliance with the policy, engagement in undesirable alternative behaviors (e.g., watching short videos), and engagement in desirable alternative behaviors (e.g., playing sports). We also collected data on individual factors, parental technology interference, and feelings of restriction to use as predictors for behaviors, including those related to violating the restriction or watching short videos.
Results
A small percentage of heavy gamers violated the restriction by renting others' game accounts (3%) or using a family member's identity (14%), while 59% of the sample shifted to watching short videos. Heavy gamers who lived in rural areas, spent more time on online games prior to the policy, did not feel restricted from playing online games, and experienced parental technology interference were more likely to violate the restriction. Females or those lacking stable hobbies were more inclined to watch short videos.
Conclusions
Although the policy restricted heavy gaming, it has also led to increased short video use. Policymakers could explore alternative approaches, such as developing infrastructure that supports outdoor leisure activities in rural areas, encouraging parents to model responsible technology use behaviors, and guiding adolescents to cultivate positive hobbies in their leisure time.
