Browse our Medical Journals - AKJournals
Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.
Medical and Health Sciences
Abstract
Previous results show that halothane gas anaesthesia has a suppressive effect on the visually evoked single-cell activities in the feline caudate nucleus (CN). In this study, we asked whether the low-frequency neuronal signals, the local field potentials (LFP) are also suppressed in the CN of anaesthetized animals.
To answer this question, we compared the LFPs recorded from the CN of two halothane-anaesthetized (1.0%), paralyzed, and two awake, behaving cats during static and dynamic visual stimulation. The behaving animals were trained to perform a visual fixation task.
Our results denoted a lower proportion of significant power changes to visual stimulation in the CN of the anesthetized cats in each frequency range (from delta to beta) of the LFPs, except gamma. These differences in power changes were more obvious in static visual stimulation, but still, remarkable differences were found in dynamic stimulation, too. The largest differences were found in the alpha and beta frequency bands for static stimulation. Concerning dynamic stimulation, the differences were the biggest in the theta, alpha and beta bands.
Similar to the single-cell activities, remarkable differences were found between the visually evoked LFP changes in the CN of the anaesthetized, paralyzed and awake, behaving cats. The halothane gas anaesthesia and the immobilization suppressed the significant LFP power alterations in the CN to both static and dynamic stimulation. These results suggest the priority of the application of behaving animals even in the analysis of the visually evoked low-frequency electric signals, the LFPs recorded from the CN.
Abstract
The current understanding of compulsive sexual behavior disorder (CSBD) is primarily based on studies involving non-clinical samples of heterosexual men, resulting in significant gaps in knowledge regarding women with CSBD. The commentary highlights the domains where further research is necessary, including incidence and prevalence, etiology, diagnostic criteria, comorbidities, sexual patterns, personality profiles, and barriers to help-seeking among women with CSBD. Bridging this research gap is essential for improving clinical care, developing tailored interventions, and increasing awareness about CSBD in women among healthcare providers, policymakers, and the general public.
Abstract
Background and aims
The current research aimed to discover classification concerning problematic smartphone use in children. Furthermore, to investigate their longitudinal trajectories, as well as to discover the connection concerning problematic smartphone usage by individual, parental, and school factors.
Methods
A total of 2,399 South Korean children who were in the 4th grade (female 1,206 (50.3%), age 10–13 years) at baseline. Latent class growth analysis was utilized to discover typologies in problematic smartphone use and their longitudinal trajectories. Multinomial logistic regression analysis was used to find various associations among problematic smartphone use and individual, parental, as well as school factors.
Results
The results identified three distinct trajectories of problematic smartphone use: (1) a high-level group (7.7%), (2) a mid-increasing group (62.5%), and (3) a low-increasing group (29.8%). The increasing group showed the highest level of problematic smartphone use. Gender, self-esteem, social withdrawal, exercise, parental inconsistency, monthly income, and teacher support were significant predictors.
Discussion and Conclusions
The findings suggest that there are distinct developmental trajectories concerning problematic smartphone usage of childhood. The results show that the early discovery of children in danger of problematic smartphone use and targeted interventions aimed at reducing parental inconsistency and social withdrawal, improving self-esteem, exercise, and teacher support may be effective strategies for preventing problematic smartphone usage during childhood.
Az ECMO-kezelés megszüntetésének etikai kérdései
Ethical questions of withdrawing ECMO treatment
A tanulmány – egy eset elemzésén keresztül – vizsgálja azt a kérdést, hogy súlyos légzési elégtelenség miatt 60 napja ECMO-kezelésben részesülő, öntudatánál lévő beteg esetén milyen lehetőségei vannak az ECMO-kezelés megszüntetésének akkor, ha a betegnél az alapbetegség gyógyulására, illetve tüdőátültetésre nincs lehetőség, s ezért az ECMO-kezelésre a beteg haláláig szükség lesz, a beteg pedig az ECMO-kezelésnek a haláláig történő folytatását szeretné. A közlemény vizsgálja, hogy az ECMO-kezelés, illetve egyéb intenzív osztályos kezelés esetén lehetőség van-e megszüntetni életmentő/életfenntartó kezelést? Milyen módon vehető figyelembe a beteg/hozzátartozó tiltakozása, illetve beleegyezése? Vizsgálja az igazságossági szempontok szerepét a ritka eszközök elosztásában. A kezelés el nem kezdésének/abbahagyásának morális ekvivalenciája mellett vizsgálja azokat az okokat, amelyek miatt a klinikusok nem értenek egyet ezzel az ekvivalenciatézissel. A tanulmány konklúziója az, hogy a kezelés további eszkalációjáról való lemondás általában járhatóbb út, mint az ECMO-kezelés egyszerű megszüntetése. Orv Hetil. 2024; 165(4): 132–137.
A B12-vitamin-, a vas-, a folsav-, a homocisztein-, valamint a D3-vitamin-szérumszintek lehetséges összefüggései szájszárazságban és/vagy Sjögren-szindrómában szenvedő hazai betegpopulációban
Relationship between vitamin B12, iron, folic acid, homocystein and vitamin D3 serum levels in orofacial sicca and/or Sjögren’s syndrome in a Hungarian patient population
Bevezetés: A D3-, a B12-vitamin, a folsav és a vas hiánya önmagában is okozhat orofacialis sicca tüneteket: szem- és szájszárazságot, glossitist, szájégést, amellett a nyálkahártya atrophiáját, gyulladását, illetve mindezeket súlyosbíthatja. Kevés az ismeret azonban a fenti laboratóriumi paramétereknek, valamint a homociszteinnek a szintjeiről szájszárazságban szenvedők, valamint a könnymirigyek és a nyálmirigyek autoimmun gyulladásával járó Sjögren-szindróma esetében. Autoimmun betegségekben a D3-vitamin szintje alacsonyabb az egészségesekénél, és szisztémás lupus erythematosusban, valamint rheumatoid arthritisben ez összefügg a betegség aktivitásával. A siccatünetekhez társuló nyelőcső- és gyomornyálkahártya-elváltozások pedig egyéb általános tüneteket okozhatnak, befolyásolhatják az étkezést és a tápanyagok felszívódását. Célkitűzés: A szerzők célja volt meghatározni, hogy a hazai, szájszárazságban és/vagy Sjögren-szindrómában szenvedők esetében kimutatható-e különbség a D3-, a B12-vitamin-, a folsav-, a homocisztein-, valamint a vasanyagcsere-értékek szérumszintjében az egészséges kontrollok értékeihez képest. Módszer: A szubjektív siccatüneteket (xerostomia, xerophthalmia) meghatározó kérdőíves felmérés, valamint a hyposalivatiót igazoló sialometria, majd a Sjögren-szindróma irányában történő kivizsgálás (az ACR–EULAR diagnosztikus kritériumrendszer alapján) után a résztvevők 4 csoportot alkottak, ezek: 1. egészséges kontrollok, 2. xerostomia-, 3. hyposalivatio-, 4. Sjögren-szindrómás csoport. Eredmények: A kapott eredmények alapján a hazai Sjögren-szindrómásoknál a D3-vitamin és a vas szérumszintje, a csak hyposalivatióban szenvedők esetében pedig a vas szintje jelentősen csökkent volt (D3-vitamin: 1. csoport: 36,24 ± 20,14 ng/ml, 2. csoport: 47,85 ± 26,84 ng/ml, 3. csoport: 42,04 ± 21,03 ng/ml, 4. csoport: 26,96 ± 7,53 ng/ml, p<0,05; vas: 1. csoport: 16,9 ± 5,10 mmol/l, 2. csoport: 13,6 ± 4,35 mmol/l, 3. csoport: 17,1 ± 9,76 mmol/l, 4. csoport: 13,0 ± 6,64 mmol/l, p<0,05). A B12-vitamin, a transzferrin és transzferrinszaturáció, valamint a folsav és a homocisztein szintje nem mutatott szignifikáns eltérést a szájszárazságban és/vagy Sjögren-szindrómában szenvedők esetében az egészséges kontrollokhoz képest. Megbeszélés és következtetés: Míg a D3-vitamin csökkent szérumszintje az autoimmun gyulladással, addig a vasé inkább a tápcsatorna-nyálkahártya állapotával, azaz a felszívódás zavarával és/vagy a táplálkozási séma változásával lehet összefüggésben, hiszen az első esetben nem, míg a második esetben összefüggés volt kimutatható a csökkent szérumérték és a nyáltermelés csökkenése között is. Orv Hetil. 2024; 165(4): 147–154.
A hereleszállási zavarok kezelése Magyarországon – hol tartunk most?
Current management of undescended testes in Hungary – where are we now?
Bevezetés: A hereleszállási zavarok korszerű gyermekkori kezelése nélkülözhetetlen a hosszú távú morbiditás – infertilitás, malignus heretumorok – kialakulásának elkerüléséhez. Célkitűzés: Az ellátási gyakorlat fejlesztése érdekében vizsgálatunkban fel kívántuk tárni, hogy a kórkép magyarországi ellátása megfelel-e az aktuális hazai és főbb nemzetközi, elsősorban európai irányelveknek. Módszer: Az alap- és szakellátás felméréséhez 2023-ban online kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Házi Gyermekorvosok Egyesületének, valamint a Magyar Gyermeksebész Társaság tagjainak körében. A válaszokat leíró statisztikai módszerekkel elemeztük. Eredmények: A hereleszállási zavarok kezelését a felmérésben részt vevő alapellátók (n = 69) esetében elsősorban a szakképzésük során tanultak (65,2%), míg a szakellátás képviselőinek körében (n = 56) döntően a nemzetközi irányelvek (66,1%) befolyásolják. A kérdőívet kitöltő házi gyermekorvosok 98,6%-a ellenőrzi a herék újszülöttkori helyzetét, és eltérés észlelésekor 88,4%-uk megfelelő időben utalja szakrendelésre a gyermeket. Az orchidopexia optimális idejét 66,6%-uk ismeri. A retraktilis herék kezelése 59,4%-uk ismeretei szerint elsősorban konzervatív, és 60,8%-uk végzi a pubertáskorig utánkövetésüket. Orchidopexiát követően 39,1%-uk végzi kamaszkorig a gondozást. A szakellátás képviselői (98,2%) az orchidopexiát a megfelelő életkorra időzítik, nem tapintható herék észlelésekor azonban 28,6%-uk kér preoperatív ultrahangvizsgálatot. A magas hasüregi herék kezelése elsősorban (82,1%) a minimálinvazív Shehata-műtéttel történik. Megbeszélés: A hereleszállási zavarok hazai kezelése döntően az aktuális irányelvek szerint zajlik, mindemellett az alapellátás képviselőinek ismeretei néhány fontos kérdésben – a műtéti ellátás optimális időzítése, retraktilis herék és orchidopexián átesett gyermekek gondozása – hiányosak. A gyermeksebészeti szakellátás modern szemléletű, korszerű minimálinvazív technikák alkalmazásával zajlik, ultrahangvizsgálat azonban sok esetben feleslegesen történik. Következtetés: A hereleszállási zavarok kezelésére vonatkozó ismeretek szélesebb körű terjesztése szükséges az országos szintű, minden tekintetben korszerű ellátás megvalósulásához és a hosszú távú morbiditás csökkentéséhez. Orv Hetil. 2024; 165(4): 138–146.
A mellékvesekéreg-carcinoma diagnosztikája
Diagnosis of adrenocortical carcinoma
A mellékvesekéreg-carcinoma ritka, rossz prognózisú megbetegedés. Az érintett betegek kórjóslatát döntően meghatározza, hogy a betegség korán, még lokoregionális stádiumban kerüljön felismerésre, amikor a sebészi tumoreltávolítással jelentősen növelhető a gyógyulás esélye. A mellékvese-daganatok dignitásának meghatározása gyakran jelent kihívást a preoperatív kivizsgálás során, a diagnózisalkotást hagyományos radiológiai és laboratóriumi vizsgálatok segítik. Újabban igen jó diagnosztikai pontosságot mutató biomarkerek is megismerésre kerültek, klinikai használatuk a közeljövőben várható. Közülük is kiemelkednek a gáz-, illetve folyadékkromatográfián alapuló szteroidmetabolomikai vizsgálatok, valamint a miRNS-ek vizsgálata. Ebben az összefoglalóban bemutatjuk a mellékvesekéreg-carcinoma azonosítását segítő preoperatív klinikai és posztoperatív patológiai vizsgálómódszereket. Orv Hetil. 2024; 165(4): 123–131.
Abstract
Background and aims
Existing research suggests that food addiction (FA) is associated with binge eating disorder (BED) and obesity, but the clinical significance of this relationship remains unclear. This study aims to investigate the different clinical profiles of FA symptoms among patients who have obesity with/without BED using latent class analysis (LCA).
Methods
307 patients (n = 152 obesity and BED, n = 155 obesity without BED) completed a battery of self-report measures investigating eating psychopathology, depression, emotional dysregulation, alexithymia, schema domains, and FA. LCA and ANOVAs were conducted to identify profiles according to FA symptoms and examine differences between classes.
Results
LCA identified five meaningful classes labeled as the “non-addicted” (40.4%), the “attempters” (20.2%), the “interpersonal problems” (7.2%), the “high-functioning addicted” (19.5%) and the “fully addicted” (12.7%) classes. Patients with BED and obesity appeared overrepresented in the “high-functioning addicted” and “fully addicted” classes; conversely, patients with obesity without BED were most frequently included in the “non-addicted” class. The most significant differences between the “high-functioning addicted” and “fully addicted” classes versus the “non-addicted” class regarded heightened severity of eating and general psychopathology.
Discussion and conclusions
The results bring to light distinct clinical profiles based on FA symptoms. Notably, the "high-functioning addicted" class is particularly intriguing as its members demonstrate physical symptoms of FA (i.e., tolerance and withdrawal) and psychological ones (i.e., craving and consequences) but are not as functionally impaired as the “fully addicted” class. Identifying different profiles according to FA symptoms holds potential value in providing tailored and timely interventions.
Az egészségkárosodás társadalmi költségei a munkaképes korú lakosság körében 2019-ben Magyarországon
The social cost of ill health among the working-age population in 2019 in Hungary
Bevezetés: Hazánkban a várható egészséges életévek száma alacsonyabb, mint a nyugdíjkorhatár, vagyis a 30 és 64 éves kor közötti magyar lakosság megromlott egészségi állapota jelentős termeléskiesést okoz. A gazdasági szempontokon túl a munkaképes korú korosztály romlott egészségi állapotát más társadalmi szereplő nézőpontjából is lehet vizsgálni, a közvetett költségeket az emberitőke-megközelítésnek megfelelően kalkulálva. Célkitűzés: Becslésünk célja az volt, hogy megvilágítsuk, mekkora veszteségeket okoz Magyarország számára évről évre az, hogy lakosai jelentősen rövidebb és betegebb életre számíthatnak, mint más országok hasonló helyzetű lakosai. Módszer: Az elemzés első részében a 30–64 éves korosztályra vonatkozóan 2019-re összesítettük a megromlott egészség és a betegségek okozta korlátozottság miatt elvesztett, egészségben eltöltött időt. A vizsgált korosztályra vonatkozó magyar értékeket a visegrádi országok, Ausztria és az Európai Unió megfelelő értékeivel vetettük össze. Az elemzés második részében a betegségben töltött időhöz kapcsolódó társadalmi költségeket mutattuk be, melyek között megkülönböztettünk közvetlen, pénzmozgással járó költségeket, valamint közvetett, az elmaradt bevételekben vagy termelésben megtestesülő költségeket. Eredmények: Az eredmények alapján megállapítható, hogy 2019-ben Magyarországon a munkanapok egyhetedében az egészségproblémák miatt csökkent a termelékenység és a teljesített munkaidő. Átlagosan 51 naptári nap, ennek megfelelően 35 munkanap elveszett egészséges idő jutott minden 30–64 éves munkaképes magyarra. A közvetlen költségek, vagyis az Egészségbiztosítási Alap természetbeni kiadásainak, valamint a betegek és az önkéntes (magán)biztosítás által finanszírozott kiadásainak összege 1446 milliárd Ft-ot tett ki. A közvetett költségek, amelyek a korai halálozásnak és a betegségeknek betudható munkaévveszteség következtében fellépő kiadásokat jelentik, további 2279 milliárd Ft terhet jelentettek. Következtetés: A 30–64 évesek közvetlen és közvetett kiadásainak összege 2019-ben 3425 milliárd Ft-ot tett ki, a GDP 7,21%-át. Jól ismert, hogy a fejlett országokban, így Magyarországon is azok a nem fertőző, krónikus betegségek okozzák a legnagyobb egészségveszteséget, amelyek egészséges életmóddal megelőzhetők. Az ország versenyképességének javításához emiatt elengedhetetlen az egészséges életmód előmozdítása és az azt elősegítő fizikai és szociális környezet kialakítása. Orv Hetil. 2024; 165(3): 110–120.
A fülzúgás csoportos kognitív viselkedésterápiás kezelése
Egy pilotvizsgálat eredményei
Cognitive behavioral group therapy for tinnitus
Results of a pilot study
Bevezetés és célkitűzés: A fülzúgás kezelési lehetőségei közül a pszichoterápia a szakirodalom alapján is preferált eljárás. Ezek közül is a kognitív viselkedésterápia rendelkezik a legnagyobb bizonyító erővel az érintettek pszichés tüneteinek csökkentése szempontjából. Klinikánkon 2022 februárjában kezdtük a kognitív viselkedésterápia jellegű csoport-pszichoterápia alkalmazását tinnitusban érintett egyéneknél. Módszerek: A terápiás folyamat hét héten keresztül, heti egy alkalommal, másfél órában zajlik. A beavatkozás hatásvizsgálata pre-poszt elrendezésben, önkitöltős mérőskálákkal történik a következő pszichológiai konstruktumok mentén: fülzúgással kapcsolatos életminőség, szorongás, depresszív tünetek képződése, észlelt stressz. A tinnitus jellemzőinek rögzítése vizuális analóg skálákon is megtörténik. Eredmények: A 29 főt számláló első pilotvizsgálat eredményei szerint, miközben a tinnitus hangerejében és hangmagasságában a résztvevők nem észleltek csökkenést, a tünet zavaró volta a csoportterápia végére mindkét fülön szignifikánsan csökkent, és a fülzúgással összefüggő életminőség szintén szignifikánsan javult. A résztvevők észlelt stressz-szintje, szorongásos és depresszív panaszai szignifikánsan csökkentek. Megbeszélés és következtetés: A Magyarországon újszerűnek számító csoportos kognitív viselkedésterápia alkalmas lehet a tinnitusszal együtt járó pszichés tünetek és észlelt panaszok lényeges mértékű csökkentésére. Orv Hetil. 2024; 165(3): 89–97.
