Browse our Medical Journals - AKJournals
Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.
Medical and Health Sciences
Abstract
Background and aims
The present study aimed to synthesize existing quantitative evidence on the relationship between problematic smartphone use (PSU) and academic achievement with a focus on quantifying its magnitude and examining its potential moderators.
Methods
Eligible studies were searched for up to February 10, 2023 in six different databases (i.e., MEDLINE, Current Contents Connect, PsycINFO, Web of Science, SciELO, and Dissertations & Theses Global). Studies were considered eligible if they provided information derived from self-report instruments that allowed statistical calculation of the relationship between PSU and academic achievement. Pooled effect sizes (r) were computed using a random-effects model. Meta-regressions were conducted to test the influence of study-level moderators on the relationship of interest. Influence analyses and a three-parameter selection model (3PSM) were conducted to examine the robustness of the results and publication bias, respectively.
Results
A total of 33 effect sizes from 29 studies (n = 48,490) were retrieved. Results showed a small effect size (r = −0.110), which tended to be larger in samples consisting of students from elementary and middle schools.
Discussion and Conclusions
Findings from the present study contribute to the understanding of a potential determinant of decreased academic achievement by providing evidence that PSU may be one of them.
Abstract
Background and aim
Problematic pornography use (PPU) can be a manifestation of compulsive sexual behavior disorder (CSBD). Studies investigating PPU confirm approach-avoidance tendencies in response to pornographic stimuli in this population. This study show indications of the significance of the efficacy of imaginal retraining, a variant of approach bias modification, as an intervention for PPU.
Methods
A total of 274 participants (86.5% male; mean age = 30.65, SD = 10.13) with self-reported PPU were randomized to imaginal retraining (instruction video) or a waitlist control group. Assessments were conducted online at baseline and after the six-week intervention period. The primary outcome was a reduction in problematic pornography use. Compulsive sexual behavior, sexual desire, depressiveness, and satisfaction with the intervention served as secondary outcomes.
Results
Retention was low (51.7%), but comparable between groups. The retraining was performed at least once a week (the per-protocol [PP] criterion) by 51.4% of participants. The PP analyses of 111 participants showed a significant reduction in problematic pornography use (primary outcome) in the intervention compared to the control group. The intention-to-treat analyses (ITT), however, did not corroborate this result. Despite low adherence, participants rated their satisfaction with the intervention positively.
Discussion and Conclusion
Imaginal retraining can function as a low-threshold self-help intervention for PPU to overcome help-seeking barriers and may reduce PPU in a subgroup of users. Low adherence limits the results of this trial. Given the need for low-threshold interventions for PPU and/or CSBD, further research should focus on increasing adherence and should evaluate retraining for clinical groups. Modifications to augment efficacy are suggested.
Statisztikai elemzések a ROP-R szoftver segítségével és szemléltetésük egy kötődéskutatás adataival
Statistical analyses using ROP-R software and illustrating them with data from an attachment survey
Tanulmányunkban egy ingyenes, kétnyelvű (magyar és angol) és egyszerűen használható többváltozós statisztikai programcsomagot, a ROP-R-t mutatjuk be, amely jól használható pszichológiai kutatások statisztikai elemzésében. A ROP-R a ROPstat programcsomag olyan fejlesztésének tekinthető, amely a többváltozós statisztika három fontos témakörében (regresszióelemzés, főkomponens- és faktoranalízis, illetve klaszteranalízis) teljes körű statisztikai elemzések végrehajtására alkalmas. Különlegessége, hogy a statisztikai menüjében kiválasztott és beállított elemzésekhez R-scripteket ír, azokat automatikusan lefuttatja, majd a kapott eredményeket táblázatos formában ROP-R-ben megjeleníti, illetve az eredményekhez tartozó fontosabb grafikonokat standard formátumú (jpg vagy pdf) képfájlokban elmenti. A ROP-R moduljainak bemutatása után egy kötődéskutatás adatain végzett többváltozós elemzéssor segítségével szemléltetjük hasznosságát a pszichológiai kutatásokban.
Abstract
Background and aims
Nomophobia (NMP) is a contemporary digital ailment referring to the improper utilization of smartphones which can have significant impacts on the physical and mental health of college students. However, as a result of unclear cutoff points, the proportion of people with NMP may be exaggerated. This study therefore aimed to determine the critical value of NMP and assess the extent to which Chinese college students are impacted by NMP using the Nomophobia Questionnaire (NMP-Q).
Methods
Latent profile analysis (LPA) and the receiver operating characteristic curve (ROC) were combined to determine the critical value based on NMP-Q scores using a large sample of 3,998 college students (M age = 20.58; SD = 1.87).
Results
Based on latent profile (i.e., at-risk NMP group), ROC revealed an optimal cut-off point of 73 (Sensitivity = 0.965, Specificity = 0.970, Accuracy = 0.968, AUC = 99.60%, Youden's index = 0.935), and the percentage of NMP students being 28.04%, with 1,121 participants identified as positive cases (probable cases). Positive cases were found to exhibit more severe depression and anxiety symptoms, with a higher proportion of females were observed in the positive group (N = 829; 73.95%).
Conclusions
These findings provide evidence that the proportion of NMP individuals may have been overestimated in the past. Furthermore, this study helps to validate the NMP-Q as a valid tool to identify NMP in college-aged individuals.
Abstract
Background and aims
Compulsivity contributes to the development and maintenance of multiple addictive disorders. However, the relationship between compulsivity-related cognitive features and problematic usage of the internet (PUI), an umbrella term for various internet use disorders/interfering behaviors, remains largely unclear, partly due to the multidimensional nature of compulsivity. This scoping review utilized a four-domain framework of compulsivity to consider this topic and aimed to summarize available evidence on compulsivity-related neuropsychological characteristics in PUI based on this framework.
Methods
A systematic literature search was conducted by applying the combination of search term to the search engines of PubMed, PsycINFO and Web of Science. A four-domain framework of compulsivity, involving cognitive flexibility, set-shifting, attentional bias, and habit learning, was used to consider its complex structure and frequently used tasks. Main findings in related PUI studies were summarized based on this framework. Our secondary aim was to compare compulsivity-related features between different PUI subtypes.
Results
Thirty-four empirical studies were retained, comprising 41 task-results and 35 independent data sets. Overall, individuals with PUI showed more consistent deficits in attentional biases and were relatively intact in set-shifting. Few studies have examined cognitive flexibility and habit learning, and more evidence is thus needed to establish reliable conclusions. Moreover, most studies focused on internet gaming disorder, whereas other PUI sub-types were not sufficiently examined.
Conclusion
This systematic review highlights the use of the four-domain framework for advancing understanding of mechanisms underlying compulsivity in PUI. Related therapeutic implications and future directions are discussed.
Abstract
Background and Aims
The precise roles of screen media activity (SMA) and sleep problems in relation to child/adolescent psychopathology remain ambiguous. We investigated temporal relationships among sleep problems, SMA, and psychopathology and potential involvement of thalamus-prefrontal-cortex (PFC)-brainstem structural covariation.
Methods
This study utilized data from the Adolescent Brain Cognitive Development study (n = 4,641 ages 9–12) at baseline, Year1, and Year2 follow-up. Cross-Lagged Panel Models (CLPMs) investigated reciprocal predictive relationships between sleep duration/problems, SMA, and psychopathology symptoms. A potential mediating role of baseline Thalamus-PFC-brainstem covariation on SMA-externalizing relationships was examined.
Results
Participants were divided into discovery (n = 2,359, 1,054 girls) and replication (n = 2,282, 997 girls) sets. CLPMs showed 1) bidirectional associations between sleep duration and SMA in late childhood, with higher frequency SMA predicting shorter sleep duration (β = −0.10 [95%CI: −0.16, −0.03], p = 0.004) and vice versa (β = −0.11 [95%CI: −0.18, −0.05], p < 0.001); 2) externalizing symptoms at age 10–11 predicting sleep problems (β = 0.11 [95%CI: 0.04, 0.19], p = 0.002), SMA (β = 0.07 [95%CI: 0.01, 0.13], p = 0.014), and internalizing symptoms (β = 0.09 [95%CI: 0.05, 0.13], p < 0.001) at age 11–12; and 3) externalizing behavior at age 10-11 partially mediating the relationship between baseline thalamus-PFC-brainstem covariation and SMA at age 11–12 (indirect effect = 0.032 [95%CI: 0.003, 0.067], p-value = 0.030). Findings were replicable.
Conclusion
We found bi-directional SMA-sleep-duration associations in late childhood. Externalizing symptoms preceded future SMA and sleep disturbances and partially mediated relationships between structural brain covariation and SMA. The findings emphasize the need for understanding individual differences and developing and implementing integrated strategies addressing both sleep concerns and screen time to mitigate potential impacts on psychopathology.
Abstract
Background and aims
This study characterized chasing behaviour as the time to return to an online gambling website after a losing or a winning visit.
Methods
We analyzed a naturalistic dataset from an eCasino (PlayNow.com, the provincial platform for British Columbia, Canada), comprising 1,909,681 sessions from 15,544 individuals. Analyses distinguished sessions on slot machines, blackjack, roulette, video poker, probability games, or mixed-category sessions.
Results
Overall, gamblers on most games returned more slowly as a function of the prior loss, and more quickly as a function of the prior win. Loss chasing intensities in blackjack, probability, video poker, and mixed sessions did not differ significantly from slot machines, but roulette was associated with shorter intervals to return (b = −0.13, p < 0.001). Similarly, win chasing did not vary across slot machines, blackjack, probability games, and video poker, but roulette (b = −0.08, p < 0.001) and mixed (b = −0.02, p = 0.009) sessions were associated with shorter intervals.
Discussion and conclusions
The average behavioural patterns provide limited evidence for loss chasing but clearly indicate win chasing. Although slot machines are commonly considered a high-risk product, roulette in our analyses was associated with the greatest chasing intensities.
A diabeteses cardiovascularis autonóm neuropathia klinikuma, diagnosztikája és terápiája
Diabetic cardiovascular autonomic neuropathy: clinical significance, diagnosis and therapy
Az autonóm neuropathia a cukorbetegség igen gyakori szövődménye, mely a diabetes kórfejlődése során már korán kialakul, sőt már a csökkent glükóztolerancia stádiumában is jelen lehet. A betegek életminőségére, a cardiovascularis morbiditásra és mortalitásra gyakorolt prognosztikus jelentősége, a többi szövődménnyel mutatott összefüggései miatt a cardiovascularis autonóm funkció károsodása a cukorbetegség szövődményei között kiemelt jelentőségű. A cardiovascularis autonóm neuropathia klinikai manifesztációi mint a nyugalmi tachycardia, az orthostaticus hypotonia, a néma myocardialis ischaemia és infarktus vagy éppen a QT-távolság megnyúlása miatt kialakuló ritmuszavarok mind hozzájárulnak a cardiovascularis autonóm neuropathia rossz prognózisához. Ezek a betegek gyakrabban szenvednek el hirtelen szívhalált, és a perioperatív légzés-keringésleállás kockázata is nagyobb. A szövődmény irányában végzett szűrővizsgálatok így alapvető jelentőségűek. A diagnosztikában a mai napig a hagyományos cardiovascularis reflextesztek tekinthetők arany standardnak, melyek egyszerű, noninvazív, jól reprodukálható, megfelelő szenzitivitással és specificitással rendelkező eszközös vizsgálatok. Az egyéb vizsgálati lehetőségek közül a szívfrekvencia-variabilitás és baroreflex-szenzitivitás a prognózis pontosabb megítélésére, illetve elsősorban klinikai tanulmányokban végpontokként használatosak. Az összefoglaló kitér emellett a betegek előszűrését szolgáló kérdőíves módszerekre és a diagnosztika egyszerűsítését célzó újabb lehetőségekkel kapcsolatos legfrissebb eredményekre. A cardiovascularis autonóm neuropathia kezelésének sarokkövét a megfelelő glykaemiás kontroll és a cardiovascularis kockázati tényezők kontrollja jelenti. További oki terápiás lehetőség az alfa-liponsav alkalmazása, melynek az autonóm funkcióra gyakorolt kedvező hatásait klinikai vizsgálat igazolta. A hagyományos értelemben vett glykaemiás kontrollon túl újabban a glykaemiás variabilitás és egyes antidiabetikumok idegi funkciókra gyakorolt pleiotrop hatásai kerültek előtérbe. A testsúlycsökkentés nemcsak a diabetes, de az autonóm neuropathia tekintetében is jótékony hatású, ugyanakkor az életmód-terápia további összetevőivel kapcsolatban nem egyértelműek az adatok. Orv Hetil. 2024; 165(16): 602–612.
Mobileszköz-alapú gyermekkori látásszűrés a tompalátás korai felismerésére
Mobile device-based childhood vision screening for early detection of amblyopia
Bevezetés: Az amblyopia vagy tompalátás binokuláris eredetű fejlődési zavar, amelyet a legtöbbször egy szemet érintő, lencsével nem korrigálható látásromlásként definiálnak. Magas prevalenciájával világszerte népegészségügyi problémát jelent, így a kisgyermekkori látásszűrések fontos célja az amblyopia megelőzése. Célkitűzés: Célunk egy mobilapplikáció-alapú térlátásvizsgáló teszt (EuvisionTab® sztereoteszt, ETS) értékelése, mellyel a tompalátás és rizikófaktorai (kancsalság, törési hibák) időben kiszűrhetők. Módszer: Vizsgálataink során nemzetközileg ismert klinikai sztereoteszteket (Lang II, TNO, Stereo Fly, Frisby) hasonlítottunk össze az EuvisionTab sztereoteszt különböző verzióival gyermekek körében (n = 453, átlagéletkor: 7,45 év). A random pontokból álló EuvisionTab sztereoteszt esetén 4 különböző beállítást alkalmaztunk, a dinamizmust, a pontsűrűséget (denzitást), illetve a vizuális zajt változtatva. A tesztek hatékonyságát ’receiver-operating characteristic’ (ROC) módszerrel értékeltük, melynek legfontosabb mérőszáma a görbe alatti terület (AUC). Eredmények: Az EuvisionTab sztereotesztek nagy szenzitivitásúnak bizonyultak a klasszikus klinikai tesztekhez viszonyítva, specificitásuk viszont több esetben elmaradt tőlük. Az amblyopia esetében a legjobb szenzitivitást (91%) a kis denzitású, vizuális zajt tartalmazó dinamikus teszt érte el, míg a legjobb specificitásértéket (89%) a statikus nagy denzitású esetében kaptuk. A hagyományos klinikai tesztek közül a legjobb szenzitivitással (88%) a TNO rendelkezett, míg a legjobb specificitással (98%) a Lang-teszt. A ROC-analízis alapján minden alkalmazott sztereoteszt jó vagy kiválóan alkalmas (ROC-AUC>0,80) az amblyopia szűrésére, míg a kancsalság esetén a TNO, a Stereo Fly, valamint az EuvisionTab tesztek feleltek meg ennek a kritériumnak. Következtetés: Az EuvisionTab sztereotesztek megfelelőnek bizonyultak az amblyopia szűrésére, nagy szenzitivitással rendelkeznek. A módszer további előnyei a véletlenszerű ingersorozat, a rugalmas paraméterbeállítások, a statisztikai alapú döntéshozatal, a kényelmes dokumentáció, valamint a könnyű és gyors kivitelezhetőség. Ezek alapján a legmodernebb látásszűrési protokoll részévé válhat. Orv Hetil. 2024; 165(16): 620–628.
ScreenGPT – A mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei és korlátai a primer, szekunder és tercier prevencióban
ScreenGPT – The opportunities and limitations of artificial intelligence in primary, secondary and tertiary prevention
Bevezetés: A prevenció és a szűrővizsgálatok manapság egyre népszerűbbek. A páciensek – tudatosabbá válásuknak köszönhetően – többet kutatnak az interneten egészségi állapotukkal kapcsolatosan, függetlenül attól, hogy az mennyire megbízható. A ChatGPT megjelenése forradalmasította az információszerzést, így elkezdték azt öndiagnózisra és egészségi állapotuk menedzselésére használni. Annak ellenére, hogy a mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatások nem helyettesíthetik az egészségügyi szakemberekkel történő konzultációt, kiegészítő szerepet tölthetnek be a hagyományos szűrési eljárások során, így érdemes megvizsgálni a lehetőségeket és a korlátokat. Célkitűzés: Kutatásunk legfőbb célkitűzése az volt, hogy azonosítsuk azokat a területeket, ahol a ChatGPT képes bekapcsolódni a primer, szekunder és tercier prevenciós folyamatokba. Célunk volt továbbá megalkotni az olyan mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatás koncepcióját, amely segítheti a pácienseket a prevenció különböző szintjein. Módszer: A prevenciós területen a ChatGPT által nyújtott lehetőségeket a rendszernek feltett specifikus kérdésekkel térképeztük fel. Ezen tapasztalatok alapján létrehoztunk egy webapplikációt, melynek elkészítéséhez a GPT-4 modell szolgált alapul. A válaszok helyességét strukturált pontos kérdésekkel igyekeztük javítani. A webapplikáció elkészítéséhez Python programozási nyelvet használtunk, az alkalmazást pedig a Streamlit keretrendszer felhőszolgáltatásán keresztül tettük elérhetővé és tesztelhetővé. Eredmények: A tesztek eredményei alapján több olyan prevenciós területet azonosítottunk, ahol a ChatGPT-t hatékonyan lehetne alkalmazni. Az eredmények alapján sikeresen létrehoztuk egy webapplikáció alapjait, amely a ScreenGPT nevet kapta. Következtetés: Megállapítottuk, hogy a ChatGPT a prevenció mindhárom szintjén képes hasznos válaszokat adni pontos kérdésekre. Válaszai jól tükrözik az emberi párbeszédet, ám a ChatGPT nem rendelkezik öntudattal, így fontos, hogy a felhasználók kritikusan értékeljék a válaszait. A ScreenGPT szolgáltatást e tapasztalatok alapján sikerült megalkotnunk, számos további vizsgálatra van azonban szükség, hogy megbizonyosodjunk a megbízhatóságáról. Orv Hetil. 2024; 165(16): 629–635.
