Browse our Medical Journals - AKJournals
Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.
Medical and Health Sciences
Abstract
During the coronavirus disease 2019 (COVID-19) pandemic, artificial intelligence (AI) based software on chest computed tomography (CT) imaging has proven to have a valuable role in accelerating diagnosis and screening. The proposed AI-based tools proved to be rapid and reproducible techniques to guide patient management and treatment protocols. Although no specific guidelines exist, CT-imaging and clinical features are used for patient staging. To shed light on the role of AI techniques that have been developed in fighting COVID-19, in this review, studies investigating the usage of commonly used AI models on chest CT imaging for disease quantification and prognostication are collected.
Abstract
The biceps is one of the most important muscles of the flexor compartment of the arm. Recently there has been an increase in the global reported incidence of biceps tendon rupture worldwide. Generally, tears are seen in the elderly population and are precipitated due to underlying risk factors. Diagnosis is done with a combination of clinical findings and ultrasonography. We report a case of a 60-year-old female without any underlying risk factors who presented with nontraumatic spontaneous rupture of the right biceps tendon.
A bábaképzőtől a bábállamig
Doktor Sándor és a dicstelen 33 hónap
From the midwifery education to a puppet-state
Sándor Doktor and the inglorious 33 months
A COVID–19-járvány hatása a perimenopausában érintett nők életminőségére
Quality of life in perimenopausal women affected by COVID–19 pandemic
Bevezetés: A menopausa időszaka számos pszichés tünet kialakulásával jár a nők számára, amit a pandémia megjelenése tovább mélyített. Célkitűzés: Kutatásunk során a perimenopausalis tünetek kialakulásának időpontját, jellegét és a mentális jóllétet vizsgáltuk, figyelembe véve a COVID–19-járvány okozta hatásokat (oltások, fertőzöttség). Módszer: Vizsgálatunkban menopausában lévő nőket kérdeztünk meg a változókort kísérő tüneteikről (n = 264, átlagéletkor: 50,69 év, SD = 4,88). A résztvevők szociodemográfiai, valamint nőgyógyászati kérdésekre és a következő pszichológiai kérdőívekre válaszoltak: Kapcsolati Elégedettség Skála, Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív, Énhatékonyság Kérdőív, Élettel Való Elégedettség Skála, Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív, Beck Depresszió Kérdőív. Továbbá a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos stresszorok feltárását célzó saját összeállítású kérdőív is szerepelt a kérdőívcsomagban, amelyet online felületen tettünk elérhetővé. Eredmények: A perimenopausában lévő nők 12,9%-a tartozott a középsúlyos depresszió kategóriájába, és súlyos depressziót jelző értéket mutatott a résztvevők 8%-a. Az orvosi segítségért forduló, változókorban lévő nők alacsonyabb szintű szorongással és depresszióval küzdöttek. A COVID–19-hatásokat, valamint a fertőzöttség és az oltások felvételének stresszhatásait vizsgálva azt találtuk, hogy a koronavírus-járvány idején a szociális távolságtartás, az izoláció, a fertőzéstől való félelem volt a legmarkánsabb stresszor. A fertőzésen már átesettek csoportjában szignifikánsan kisebb depressziót (t(154,876) = 2,333, p = 0,021) és szorongást (t(186) = 2,050, p = 0,042) jelző értéket és az élettel való nagyobb elégedettségre (t(186) = –2,283, p = 0,024) utaló értéket kaptunk, mint azoknál, akik még nem fertőződtek meg. Az oltások felvétele nem csökkentette a szorongás- és depresszióértékeket. Megbeszélés és következtetés: Az életvitelt megnehezítő változókor gyakoribb szorongással és depresszióval, valamint kisebb énhatékonysággal és élettel való elégedettséggel járt együtt. A pandémia megjelenése tartósan, többnyire negatívan befolyásolta a vizsgálatban részt vevők mentális egészségét. A változókorban lévő nők gondozása során elengedhetetlen a pszichés tünetek felmérése a páciensek életminőségének javítása érdekében. Orv Hetil. 2024; 165(7): 249–259.
Ketogén diéta: félrevezetők lennének a tudományos vizsgálatok eredményei?
Ketogenic diet: could the results of scientific studies be misleading?
Bevezetés: A túlsúlyos vagy elhízott átlagpopuláció jelentős hányada választja a ketogén diéták egyes típusait testsúlycsökkentés céljából. E népszerű divatdiéta tudományos és laikus irodalma is igen széles körű. Számos, az evidenciapiramis csúcsán álló, ezért hiteles forrásnak tartott metaanalízis vizsgálta a ketogén diéták egészségre gyakorolt hatásait. Sok közülük jótékony hatásokról számol be mind az antropometriai, mind a vérparaméreket tekintve, elhízott és 2-es típusú cukorbeteg páciensek esetében is. Ám számos zavaró tényező módosíthatja e kedvező eredményeket, melyeket a metaanalízisek többsége figyelmen kívül hagy. Célkitűzés: Irodalmi áttekintő közleményünk célja, hogy ezekre a módszertani nehézségekre és a belőlük adódó értelmezési kihívásokra felhívja a szakemberek és azok figyelmét, akik szintén rendszeres olvasói, érdeklődői a táplálkozástudománynak. Módszer: A PubMed adatbázisban történt 2023 szeptemberében az olyan metaanalízisek keresése, amelyek nem az epilepszia kezeléséről, valamint nem a különböző rosszindulatú daganatos megbetegedésekben szenvedő páciensek ketogén diétájáról szóltak. A kereséskor használt kulcsszó a „ketogenic diet” volt, kizárólag a metaanalízis címében. Eredmények: Az áttekintő közleményünkbe bevont 18 metaanalízis számos zavaró tényezőt figyelmen kívül hagyott, mint például a kalória- és szénhidrátbeviteli különbségeket a ketogén diétás és a kontrollcsoportok között, az elfogyasztott zsírsavtípusok és a vérzsírparaméterek kapcsolatát, valamint a táplálkozási ketosis meglétét a ketogén diétát követő csoportokban. Következtetés: A ketogén diétákról szóló széles körű, sokszor pozitív eredményeket közlő irodalmi háttér ellenére e diéta ajánlása mindaddig nem javasolt, amíg jól tervezett, hosszú távú klinikai kutatások és az azokat elemző metaanalízisek nem jelennek meg, nagyobb figyelmet fordítva e zavaró tényezőkre. Orv Hetil. 2024; 165(7): 260–264.
Okostelefon-szenzorokon alapuló technológia alkalmazása az otthoni gyógytorna eredményességének ellenőrzésére
Testing an innovative approach to smartphone sensor-based technology for verification of effectiveness of home exercise
Bevezetés: A világjárvány ráébresztette a társadalmat arra, hogy adódhatnak olyan különleges helyzetek, amikor a betegek nem tudnak személyesen találkozni egészségügyi szakembereikkel, az ellátás folyamatossága mégsem szakadhat meg. A gyógytornaellátás során eddig is általánosan alkalmazott eljárás volt a személyes alkalmak közötti otthoni gyakorlásra ösztönzés a terápia sikeressége érdekében. Ám a foglalkozásokon megtanult és begyakorolt feladatok ismétlésszáma és pontossága kérdéses az otthoni környezetben, ami csökkentheti az eredményességet, és növelheti a sérülésveszélyt. Célkitűzés: Kutatásunkban olyan megoldást teszteltünk, amely megfizethető és széles körben elérhető eszközöket, okostelefont és laptopot használ képernyőmegosztási technológia alkalmazásával. Módszer: A 3 hétig tartó vizsgálatunkban négy csoport (vizsgálati: fiatal, n = 50, életkor 25,6 ± 3,1 év; idősebb felnőttek, n = 50, életkor 74,8 ± 9,1 év; kontroll: fiatal, n = 20, életkor 26,25 ± 3,6 év; idősebb felnőttek, n = 20, életkor 70,15 ± 5,2 év) vett részt. A résztvevők feladata guggolási és térdemelési gyakorlatok végrehajtása volt egy előre meghatározott végtagszöghelyzetig. A vizsgálati csoport tagjai a végtagmozgások és szöghelyzetek nyomon követésére egy – goniométeres alkalmazással a combjukra rögzített – okostelefont és egy aktivált képernyőmegosztási funkcióval rendelkező laptopot használtak, amely valós idejű önellenőrzést tett lehetővé. Eredmények: A célszögtől való eltérés szignifikánsan csökkent (a guggolás esetében a fiataloknál 7,7°-ról 1,7°-ra, az idősebbeknél 16,4°-ról 7,3°-ra; térdemelés esetén a fiataloknál 10,8°-ról 3,2°-ra, az idősebbeknél 14,8°-ról 6,4°-ra), vagyis a gyakorlatok végrehajtása szignifikánsan pontosabb lett a vizsgálati csoportokban. Következtetés: Eredményeink azt mutatják, hogy amikor a résztvevők numerikus visszajelzést kaptak a laptop képernyőjén keresztül, akkor a gyakorlat végrehajtásának pontossága jelentősen megnőtt. Összehasonlításaink és statisztikai elemzéseink alapján összességében kijelenthetjük, hogy olyan, könnyen hozzáférhető eszközök és módszerek is felhasználhatók az otthoni mozgásszervi rehabilitáció eredményességének javításához, mint az okostelefon és a laptop. Orv Hetil. 2024; 165(7): 265–273.
Vörösvérsejt-paraméterek és a hemoglobin-A1c (HbA1c)-szint kapcsolata 10 év adatainak retrospektív értékelése alapján
Relationship between red blood cell parameters and hemoglobin A1c levels based on a retrospective evaluation of 10 years of data
Bevezetés: A hemoglobin-A1c (HbA1c)-szint mérését általánosan használják a betegek anyagcserekontrolljának értékelésére. Több megfigyelés szerint a HbA1c-szintet azonban befolyásolja a súlyos anaemia, illetve annak típusa. Célkitűzés: Munkánk során azt értékeltük, hogy az általános orvosi gyakorlatban figyelembe kell-e venni a HbA1c-szint értékelése során a betegeknél a rutinszerűen kért, anaemiát is tükröző vörösvérsejt-paramétereket. Módszer: A 2008 és 2018 közötti időszakból 60 225 beteg adatait válogattuk le, akiknél egy (első) alkalommal HbA1c-szint-mérés és vérképvizsgálat történt. Először a paraméterek diszkrét tartományaiban értékeltük a HbA1c-megoszlást. A vörösvérsejtek (RBC) száma, az átlagos vörösvérsejt-térfogat (MCV), a hemoglobin (HB) szintje, a hematokrit (HCT) és a vörösvérsejtméret-eloszlás (RDW) közötti kapcsolat értékelésére többszörös regressziós modellt alkalmaztunk. A paraméterek és a HbA1c-szint közötti hatás mértékét az adatok z-score-szerű transzformációja alapján „coefficient of estimates” (CE-) értékkel jellemeztük. A változók HbA1c-re gyakorolt együttes hatásának jellemzésére becslő képleteket dolgoztunk ki. Eredmények: Az életkor a HbA1c-értékek legerősebb determinánsa. Mindkét nemben az MCV, férfiakban az RDW negatív, nőkben az RBC pozitív irányú kapcsolatot mutatott a HbA1c-vel. A CE-értékek alapján egyik vizsgált paraméter sem fejt ki a HbA1c-re nagyobb hatást, mint az életkor. Az MCV, RDW, HB diszkrét tartományokban felvett hisztogramja azonos. A becslő képlettel kapott és a mért HbA1c-értékek nagymértékben eltértek. Megbeszélés: Bár egyes vörösvérsejt-paraméterek szignifikánsan összefüggenek a HbA1c-szinttel, ez klinikailag nem jelentős hatást tükröz. Következtetés: A rutin klinikai gyakorlatban a súlyos vérképző szervi eltéréssel járó esetektől eltekintve nem kell az MCV értékét figyelembe venni a HbA1c értékelése során. Orv Hetil. 2024; 165(7): 243–248.
Abstract
In endemic regions, tuberculosis in children constitutes a bigger fraction of total cases as compared to those in low endemic regions, regardless of the implications, this phenomenon has been historically neglected. Pediatric tuberculosis has an insidious onset and quickly develops into disseminated disease and the young are at a special risk for dissemination. Some studies suggest that measures to contain adult tuberculosis are not enough to manage tuberculosis in children, meaning that pediatric tuberculosis needs dedicated attention. Children are harder to diagnose than adults, because collecting samples is difficult, and their bacterial yield is low. In endemic countries, such as Mexico, where contact with Mycobacterium tuberculosis is common, immunological tests are inconsistent, especially in immunocompromised children. With the disruption of Mexican healthcare services by the COVID-19 pandemic, there is an uncertainty of how the situation has evolved, current data about tuberculosis indicates a drop in the national report of cases: 15.4 per 100,000 persons in 2021, compared with pre-COVID 2019 17.7 per 100,000 persons, a small increase in mortality: 1.7 per 100,000 in 2021 compared with 2019 1.6 per 100,000, a drop in treatment success: 80.4% in 2021 compared with 85.4% in 2019, and a decrease in national vaccination rates: an estimate of 86.6% children between 1 and 2 years-old were vaccinated in 2021 compared with 97.3% reported national rate in 2018–2019. There is a need for new research on regions with high tuberculosis incidence, to clarify the current situation of pediatric tuberculosis and improve epidemiological surveillance.
Abstract
Background and Aims
Problematic Social Networking Site Use (PSNSU) is not a formally recognised addiction, but it is increasingly discussed as such in academic research and online. Taking a quantitative, exploratory approach, this study aims to (1) determine whether PSNSU is presented like clinically defined addictions by the affected community and (2) address how well measurements of PSNSU fit with the thematic content found within the associated discourse.
Methods
Four corpora were created for this study: a corpus concerning PSNSU and three control corpora concerning established addictions, including Alcohol Use Disorder, Tobacco Use Disorder and Gaming Disorder. Keywords were identified, collocates and concordances were explored, and shared themes were compared.
Results
Findings show broad thematic similarities between PSNSU and the three control addictions as well as prominent interdiscursive references, which indicate possible confirmation bias among speakers.
Conclusions
Scales based upon the components model of addiction are suggested as the most appropriate measure of this emerging disorder.
Abstract
Background and aims
COVID-19 lockdowns limited access to gambling but simultaneously elevated psychosocial stressors. This study assessed the relative effects of these changes on gambling risk status during and after the Australian COVID-19 lockdown from late-March to late-May 2020.
Methods
The study administered three surveys to people who had gambled within the past year at T1. Wave 1 asked about before (T1, N = 2,125) and during lockdown (T2, N = 2,125). Subsequent surveys focused on one year (T3; N = 649) and two years after lockdown (T4, N = 458). The dependent variable was changes in reporting any problem gambling symptoms (PGSI 0 vs 1+). Bivariate analyses and multinomial logistic regression tested for significant associations with: demographics, psychosocial stressors (perceived stress, psychological distress, loneliness, health anxiety about COVID, financial hardship, stressful life events), gambling participation and gambling frequency.
Results
Gambling participation and at-risk gambling decreased between T1 and T2, increased at T3, with little further change at T4. When gambling availability was curtailed, decreased gambling frequency on EGMs, casino games, sports betting or race betting, and lower psychosocial stress, were associated with transitions from at-risk to non-problem gambling. When gambling availability resumed, increased EGM gambling frequency, decreased online gambling frequency, and higher psychosocial stress were associated with transitions from non-problem to at-risk gambling.
Discussion and conclusions
Gambling availability appears a stronger influence on gambling problems, at the population level, than psychosocial risk factors. Reducing the supply of high-risk gambling products, particularly EGMs, is likely to reduce gambling harm.