Browse our Medical Journals - AKJournals
Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.
Medical and Health Sciences
Abstract
Background and aims
This study characterized chasing behaviour as the time to return to an online gambling website after a losing or a winning visit.
Methods
We analyzed a naturalistic dataset from an eCasino (PlayNow.com, the provincial platform for British Columbia, Canada), comprising 1,909,681 sessions from 15,544 individuals. Analyses distinguished sessions on slot machines, blackjack, roulette, video poker, probability games, or mixed-category sessions.
Results
Overall, gamblers on most games returned more slowly as a function of the prior loss, and more quickly as a function of the prior win. Loss chasing intensities in blackjack, probability, video poker, and mixed sessions did not differ significantly from slot machines, but roulette was associated with shorter intervals to return (b = −0.13, p < 0.001). Similarly, win chasing did not vary across slot machines, blackjack, probability games, and video poker, but roulette (b = −0.08, p < 0.001) and mixed (b = −0.02, p = 0.009) sessions were associated with shorter intervals.
Discussion and conclusions
The average behavioural patterns provide limited evidence for loss chasing but clearly indicate win chasing. Although slot machines are commonly considered a high-risk product, roulette in our analyses was associated with the greatest chasing intensities.
A diabeteses cardiovascularis autonóm neuropathia klinikuma, diagnosztikája és terápiája
Diabetic cardiovascular autonomic neuropathy: clinical significance, diagnosis and therapy
Az autonóm neuropathia a cukorbetegség igen gyakori szövődménye, mely a diabetes kórfejlődése során már korán kialakul, sőt már a csökkent glükóztolerancia stádiumában is jelen lehet. A betegek életminőségére, a cardiovascularis morbiditásra és mortalitásra gyakorolt prognosztikus jelentősége, a többi szövődménnyel mutatott összefüggései miatt a cardiovascularis autonóm funkció károsodása a cukorbetegség szövődményei között kiemelt jelentőségű. A cardiovascularis autonóm neuropathia klinikai manifesztációi mint a nyugalmi tachycardia, az orthostaticus hypotonia, a néma myocardialis ischaemia és infarktus vagy éppen a QT-távolság megnyúlása miatt kialakuló ritmuszavarok mind hozzájárulnak a cardiovascularis autonóm neuropathia rossz prognózisához. Ezek a betegek gyakrabban szenvednek el hirtelen szívhalált, és a perioperatív légzés-keringésleállás kockázata is nagyobb. A szövődmény irányában végzett szűrővizsgálatok így alapvető jelentőségűek. A diagnosztikában a mai napig a hagyományos cardiovascularis reflextesztek tekinthetők arany standardnak, melyek egyszerű, noninvazív, jól reprodukálható, megfelelő szenzitivitással és specificitással rendelkező eszközös vizsgálatok. Az egyéb vizsgálati lehetőségek közül a szívfrekvencia-variabilitás és baroreflex-szenzitivitás a prognózis pontosabb megítélésére, illetve elsősorban klinikai tanulmányokban végpontokként használatosak. Az összefoglaló kitér emellett a betegek előszűrését szolgáló kérdőíves módszerekre és a diagnosztika egyszerűsítését célzó újabb lehetőségekkel kapcsolatos legfrissebb eredményekre. A cardiovascularis autonóm neuropathia kezelésének sarokkövét a megfelelő glykaemiás kontroll és a cardiovascularis kockázati tényezők kontrollja jelenti. További oki terápiás lehetőség az alfa-liponsav alkalmazása, melynek az autonóm funkcióra gyakorolt kedvező hatásait klinikai vizsgálat igazolta. A hagyományos értelemben vett glykaemiás kontrollon túl újabban a glykaemiás variabilitás és egyes antidiabetikumok idegi funkciókra gyakorolt pleiotrop hatásai kerültek előtérbe. A testsúlycsökkentés nemcsak a diabetes, de az autonóm neuropathia tekintetében is jótékony hatású, ugyanakkor az életmód-terápia további összetevőivel kapcsolatban nem egyértelműek az adatok. Orv Hetil. 2024; 165(16): 602–612.
Mobileszköz-alapú gyermekkori látásszűrés a tompalátás korai felismerésére
Mobile device-based childhood vision screening for early detection of amblyopia
Bevezetés: Az amblyopia vagy tompalátás binokuláris eredetű fejlődési zavar, amelyet a legtöbbször egy szemet érintő, lencsével nem korrigálható látásromlásként definiálnak. Magas prevalenciájával világszerte népegészségügyi problémát jelent, így a kisgyermekkori látásszűrések fontos célja az amblyopia megelőzése. Célkitűzés: Célunk egy mobilapplikáció-alapú térlátásvizsgáló teszt (EuvisionTab® sztereoteszt, ETS) értékelése, mellyel a tompalátás és rizikófaktorai (kancsalság, törési hibák) időben kiszűrhetők. Módszer: Vizsgálataink során nemzetközileg ismert klinikai sztereoteszteket (Lang II, TNO, Stereo Fly, Frisby) hasonlítottunk össze az EuvisionTab sztereoteszt különböző verzióival gyermekek körében (n = 453, átlagéletkor: 7,45 év). A random pontokból álló EuvisionTab sztereoteszt esetén 4 különböző beállítást alkalmaztunk, a dinamizmust, a pontsűrűséget (denzitást), illetve a vizuális zajt változtatva. A tesztek hatékonyságát ’receiver-operating characteristic’ (ROC) módszerrel értékeltük, melynek legfontosabb mérőszáma a görbe alatti terület (AUC). Eredmények: Az EuvisionTab sztereotesztek nagy szenzitivitásúnak bizonyultak a klasszikus klinikai tesztekhez viszonyítva, specificitásuk viszont több esetben elmaradt tőlük. Az amblyopia esetében a legjobb szenzitivitást (91%) a kis denzitású, vizuális zajt tartalmazó dinamikus teszt érte el, míg a legjobb specificitásértéket (89%) a statikus nagy denzitású esetében kaptuk. A hagyományos klinikai tesztek közül a legjobb szenzitivitással (88%) a TNO rendelkezett, míg a legjobb specificitással (98%) a Lang-teszt. A ROC-analízis alapján minden alkalmazott sztereoteszt jó vagy kiválóan alkalmas (ROC-AUC>0,80) az amblyopia szűrésére, míg a kancsalság esetén a TNO, a Stereo Fly, valamint az EuvisionTab tesztek feleltek meg ennek a kritériumnak. Következtetés: Az EuvisionTab sztereotesztek megfelelőnek bizonyultak az amblyopia szűrésére, nagy szenzitivitással rendelkeznek. A módszer további előnyei a véletlenszerű ingersorozat, a rugalmas paraméterbeállítások, a statisztikai alapú döntéshozatal, a kényelmes dokumentáció, valamint a könnyű és gyors kivitelezhetőség. Ezek alapján a legmodernebb látásszűrési protokoll részévé válhat. Orv Hetil. 2024; 165(16): 620–628.
ScreenGPT – A mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei és korlátai a primer, szekunder és tercier prevencióban
ScreenGPT – The opportunities and limitations of artificial intelligence in primary, secondary and tertiary prevention
Bevezetés: A prevenció és a szűrővizsgálatok manapság egyre népszerűbbek. A páciensek – tudatosabbá válásuknak köszönhetően – többet kutatnak az interneten egészségi állapotukkal kapcsolatosan, függetlenül attól, hogy az mennyire megbízható. A ChatGPT megjelenése forradalmasította az információszerzést, így elkezdték azt öndiagnózisra és egészségi állapotuk menedzselésére használni. Annak ellenére, hogy a mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatások nem helyettesíthetik az egészségügyi szakemberekkel történő konzultációt, kiegészítő szerepet tölthetnek be a hagyományos szűrési eljárások során, így érdemes megvizsgálni a lehetőségeket és a korlátokat. Célkitűzés: Kutatásunk legfőbb célkitűzése az volt, hogy azonosítsuk azokat a területeket, ahol a ChatGPT képes bekapcsolódni a primer, szekunder és tercier prevenciós folyamatokba. Célunk volt továbbá megalkotni az olyan mesterségesintelligencia-alapú szolgáltatás koncepcióját, amely segítheti a pácienseket a prevenció különböző szintjein. Módszer: A prevenciós területen a ChatGPT által nyújtott lehetőségeket a rendszernek feltett specifikus kérdésekkel térképeztük fel. Ezen tapasztalatok alapján létrehoztunk egy webapplikációt, melynek elkészítéséhez a GPT-4 modell szolgált alapul. A válaszok helyességét strukturált pontos kérdésekkel igyekeztük javítani. A webapplikáció elkészítéséhez Python programozási nyelvet használtunk, az alkalmazást pedig a Streamlit keretrendszer felhőszolgáltatásán keresztül tettük elérhetővé és tesztelhetővé. Eredmények: A tesztek eredményei alapján több olyan prevenciós területet azonosítottunk, ahol a ChatGPT-t hatékonyan lehetne alkalmazni. Az eredmények alapján sikeresen létrehoztuk egy webapplikáció alapjait, amely a ScreenGPT nevet kapta. Következtetés: Megállapítottuk, hogy a ChatGPT a prevenció mindhárom szintjén képes hasznos válaszokat adni pontos kérdésekre. Válaszai jól tükrözik az emberi párbeszédet, ám a ChatGPT nem rendelkezik öntudattal, így fontos, hogy a felhasználók kritikusan értékeljék a válaszait. A ScreenGPT szolgáltatást e tapasztalatok alapján sikerült megalkotnunk, számos további vizsgálatra van azonban szükség, hogy megbizonyosodjunk a megbízhatóságáról. Orv Hetil. 2024; 165(16): 629–635.
Abstract
Background and aims
Problematic smartphone use (PSU) has gained attention, but its definition remains debated. This study aimed to develop and validate a new scale measuring PSU-the Smartphone Use Problems Identification Questionnaire (SUPIQ).
Methods
Using two separate samples, a university community sample (N = 292) and a general population sample (N = 397), we investigated: (1) the construct validity of the SUPIQ through exploratory and confirmatory factor analyses; (2) the convergent validity of the SUPIQ with correlation analyses and the visualized partial correlation network analyses; (3) the psychometric equivalence of the SUPIQ across two samples through multigroup confirmatory factor analyses; (4) the explanatory power of the SUPIQ over the Short Version of Smartphone Addiction Scale (SAS-SV) with hierarchical multiple regressions.
Results
The results showed that the SUPIQ included 26 items and 7 factors (i.e., Craving, Coping, Habitual Use, Social Conflicts, Risky Use, Withdrawal, and Tolerance), with good construct and convergent validity. The configural measurement invariance across samples was established. The SUPIQ also explained more variances in mental health problems than the SAS-SV.
Discussion and conclusions
The findings suggest that the SUPIQ shows promise as a tool for assessing PSU. Further research is needed to enhance and refine the SUPIQ as well as to investigate its clinical utility.
Abstract
Background and aims
Celebrity worship, defined as an excessive admiration towards celebrities, has generated considerable research and public interest. A widely used assessment instrument to measure celebrity worship is the 23-item Celebrity Attitude Scale. However, concerns have been raised regarding the measurement, including the inconsistent factor structure and lack of a cut-off point to identify “celebrity worshipers”. The present study aims to address these concerns by testing the psychometric appropriateness of a short, 7-item version of the CAS (i.e., CAS-7) and estimating the prevalence of individuals with high-level celebrity admiration using a representative sample of Hungarian adults (between 18 and 64 years of age) according to gender, age, geographic location, and size of residence.
Methods
The total sample comprised 2028 respondents, of which 769 valid responses were administered from participants who reported having a favorite celebrity (51.11% men, M age = 36.38 years, SD = 13.36).
Results
Results indicated an excellent model fit for the two-factor and bifactor model of the CAS-7. Based on the suggested cut-off score of 26, the prevalence of high-level celebrity admiration is 4.53% in the Hungarian adult population (18–64 years of age) and 8.51% among young adults (18–34 years of age). Individuals with this high level of admiration towards a favorite celebrity reported more symptoms of problematic Internet use, depression, anxiety, and stress than individuals with general celebrity admiration levels.
Discussion and conclusions
The CAS-7 demonstrated sound psychometric properties, confirming its applicability in research and practice.
Abstract
Background and aims
Internet addiction (IA) has been identified as a major public health problem that is more prominent in adolescents and young adults. Some researchers have indicated certain advantages of family-based therapy over other treatments in participants with IA, but no conclusive evaluation has been reported. The present meta-analysis aims to review the efficacy of family-based therapy on Internet addiction in adolescents and young adults.
Methods
Relevant articles published from 1996 to February 15th, 2024, were searched from 14 databases, including three Chinese databases. A total of 19,590 articles were identified using a combination of three sets of search terms (Internet addiction, family therapy, and adolescents). Only RCTs and nonrandomized controlled trials were included.
Results
18 studies, most of which were conducted in Asian countries, were included in the final data analysis. The overall severity of Internet addiction in the family-based therapy group was significantly lower than that in the control group. However, significant heterogeneity was detected. Subgroup analysis showed a beneficial effect of family-based therapy when compared with non-intervention and when added to another psychological or behavioural therapy in psychiatric patients with co-medication. Few studies have examined secondary outcomes or follow-up effects.
Discussion and Conclusions
Family-based therapy is most effective in reducing the severity of Internet addiction when combined with other therapies, especially medication treatments in psychiatric patients. It might also be helpful to relieve depression and enhance family functions, which needs further evidence. More studies following up on the post-intervention effects are recommended in the future.
Abstract
Background
Although internet gaming disorder (IGD) has been included in the DSM-5 for approximately 10 years, debate remains regarding its existence and classification.
Methods
The current research incorporated three approaches. First, implicit association tests were used to examine for potential dissociation between wanting and liking in IGD. Second, brain features in wanting and liking circuits were tested and compared with tobacco use disorder (TUD) when performing a cue-craving task to explore the neural features of wanting and liking. Third, dopaminergic systems were investigated in IGD and TUD using neuromelanin-sensitive MRI.
Results
The implicit association test results supported a wanting-liking dissociation in IGD participants. Functional MRI data suggested neural correlates underlying wanting-liking dissociation in IGD and TUD participants, with positive correlations suggesting greater dissociation with increasing addiction severity. Neuromelanin results suggest dopaminergic differences in IGD and TUD relative to healthy control participants.
Conclusions
A wanting-liking dissociation in IGD participants suggests gaming motivations in IGD relating to incentive sensitization rather than hedonic responses. The neuromelanin-sensitive MRI results suggest dopaminergic involvement in IGD and TUD. The findings suggest similar brain-behaviour mechanisms for IGD and TUD based on an incentive-sensitization model for addiction, having implications for potential therapeutic strategies and policy-based interventions.
A krónikus limfocitás leukémia terápiájában alkalmazott célzott hatásmechanizmusú szerek okozta mellékhatások megelőzése és kezelése, fókuszban a Bruton-féle tirozin-kinázok okozta kardiovaszkuláris toxicitás
Prevention and treatment of side effects of targeted therapies used in chronic lymphocytic leukemia, with a focus on cardiovascular toxicity of Bruton's tyrosine kinases
A célzott hatásmechanizmusú kismolekulák szinte teljesen kiszorították a klasszikus kemoimmunoterápiákat a krónikus limfocitás leukémia (CLL) kezeléséből. A kezelés két fő alappillérét a Bruton-féle tirozin-kináz inhibitorok (BTKi) és a BCL2 inhibitor venetoklax képezi, a foszfatidilinozitol 3-kináz gátló (PI3Ki) idelalisib és duvelisib hazánkban nem elérhető. Egyes protokolloknak továbbra is fontos része a CD20-ellenes antitest rituximab vagy obinutuzumab. A célzott kezelések hatásmechanizmusa, így alkalmazási módja jelentősen különbözik, ezért a terápiaválasztás alkalmával több szempontot kell mérlegelnünk. A várható terápiás válasz és a beteg preferenciái mellett kiemelt jelentősége van a gyógyszerek potenciális mellékhatásainak, melyek egy része a komorbiditás függvénye. Ugyanakkor a CLL indolens, relabáló jellegéből adódóan a betegek többsége mindkét csoportba tartozó szerrel találkozhat élete során. Az eltervezett kezelés kivitelezése, a protokollok előírásszerű betartása szoros összefüggést mutat az elérhető progressziómentes túléléssel, így a mellékhatások kezelése kiemelt jelentőséggel bír. Az alábbiakban a leggyakoribb vagy legfontosabb mellékhatásokat említjük meg, ezek közül is a BTKi-k okozta kardiovaszkuláris eltérésekre koncentrálunk, melyek az utóbbi időben kerültek az érdeklődés központjába.
A marginális zóna lymphoma korszerű diagnosztikája és kezelése
Current diagnostics and treatment options of marginal zone lymphoma
A marginális zóna lymphomák (MZL) az indolens, döntően extranodális non-Hodgkin lymphomák (NHL) eltérő szövettani és klinikai megjelenési formáit jelentik. Az összes B-sejtes NHL kb. 10%-a tartozik ebbe a csoportba. Klinikopatológiailag három típus különíthető el: extranodális MZL (eMZL vagy más néven mucosa asszociált lymphoma, MALT), splenicus MZL (sMZL) és nodális MZL (nMZL). Leggyakoribb típusuk az eMZL vagy MALT lymphoma, mely a típusos gyomor- és bélmegjelenésen kívül számos egyéb extranodális szervből kiindulhat. A MZL kórlefolyása indolens, elhúzódó jellegű, melyet időnkénti relapszusok kísérnek. Az esetek egy részében kezelés nélküli megfigyelés, máskor rituximab alapú kemo-immunotherapia vagy lokális folyamat esetén irradiációs kezelés szükséges. A relabált esetek kezelésében az újabb típusú, célzott terápiák hatékonysága biztató kezelési lehetőséget jelent. Az összefoglaló közleményben a szerzők az elmúlt évek nemzetközi irodalmának áttekintésével mutatják be a kórkép diagnosztikai, újabb prognosztikai, valamint legújabb terápiás lehetőségeit.
