Browse our Medical Journals - AKJournals
Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.
Medical and Health Sciences
Abstract
Background and aims
Smartphone, computer and land-based betting platforms each have distinctive features. This study examined 1) preferred features of sports betting platforms amongst young adults and 2) whether feature preferences vary with gambling severity.
Methods
The study surveyed 616 Australians aged 18–29 years who bet at-least monthly on sports, esports and/or daily fantasy sports. Participants provided a simple rating of the importance of 24 features of betting platforms and then completed a discrete choice experiment to indicate their preferences amongst different groups of features.
Results
Smartphones were the only platform providing all preferred features. The most important feature was ability to bet instantly 24/7 from any location, followed by electronic financial transactions. Less important features were ability to access betting information online and to bet with multiple operators. Social and privacy features, and access to promotions, did not significantly predict platform choice. The experiment found no significant differences in preferred features by gambling severity group or by gender. The non-experimental descriptive data, however, indicated that participants in the moderate risk/problem gambling categories placed significantly more importance on privacy, ability to place in-play bets, bet with cash, bet with a credit card, see frequent promotions, and bet with multiple operators.
Discussion and conclusions
Most features that bettors prefer can intensify betting. Curtailment of betting promotions, in-play betting, and credit card betting are measures that can assist higher-risk gamblers without unduly affecting other gamblers. Consumer protection tools, including mandatory pre-commitment, need strengthening to help counter the unique risks of smartphone betting.
Abstract
Background
The advancement of communication technology and the impact of the COVID-19 pandemic have led to an increased reliance on online education. However, the effects of the long-term use of smart devices for online learning on students' social anxiety and problematic smartphone use (PSU) and the role of fear of missing out (FoMO) in this process have yet to be fully explored.
Methods
This study analysed longitudinal data from 2,356 high school students (female = 1,137 (48.26%), mean age = 13.84, SD age = 1.37) in China, divided into high- and low-FoMO groups based on their scores on the FoMO scale, to examine the impact of four months of online learning on social anxiety and PSU. The Social Anxiety Scale (SAS) and Mobile Phone Addiction Index (MPAI) were used to assess social anxiety and PSU symptoms.
Results
The undirected symptom networks revealed more bridge symptoms among the students in the high-FoMO group, although their overall symptom scores decreased. The results of the directed cross-lagged panel networks showed that “productivity loss” predicted other symptoms in the low-FoMO group but that “afraid of negative evaluation” was the predictor in the high-FoMO group. Meanwhile, “withdrawal/escape” and “productivity loss” were the symptoms that were most affected by other symptoms in the high-FoMO and low-FoMO groups, respectively.
Conclusions
The current study therefore sheds light on the changes in social anxiety and PSU symptoms among secondary school students during long-term online learning, as well as the moderating role of FoMO.
Abstract
Background and aims
Internet addiction has been linked to ADHD-related symptoms. However, the direction of the relationship and its potential for reciprocal relations is not well understood. This study examined the potential reciprocal relations between the three components of ADHD and Internet addiction, as well as the moderating effects of gender on these relations.
Methods
Using a longitudinal design, we collected data of 865 Chinese adolescents across three waves (Mage = 13.78, SD = 1.56 in wave 1), with a time interval of 6 months.
Results
Cross-lagged analyses revealed bidirectional associations between hyperactivity, inattention, impulsivity, and Internet addiction over time. Multi-group analyses did not yield any significant gender differences in these relationships.
Discussion and conclusions
These findings enhance our understanding of the complex link between ADHD components and Internet addiction and have implications for interventions aimed at reducing the prevalence of Internet addiction and ADHD.
Psychedemia: Charting the future of interdisciplinary Psychedelic Studies
Introduction to the Special Issue
Abstract
Behavior frequency measures in behavioral addictions research fail to account for how engagement in the activity relates to each respondent's personal circumstances. We propose a “Red Box, Green Box” method, an alternative to conventional self-report behavior questions. Participants report two distinct time-based values: (1) Green box: time spent engaged in the activity during ‘free’ time, and (2) Red box: engagement in the activity at times when the respondent should be doing something else (e.g., studying, working, sleeping, exercising, etc.). Some practical examples of the ‘red box, green box’ method are provided. This method may help to calibrate behavioral frequency for each respondent and yield clearer insights into displacement effects and risks associated with frequency of use. We suggest some future research directions to test the feasibility and utility of this approach in different implementations.
Az endovascularis terápia szerepe és jelentősége a stroke-ellátási láncban
The role of endovascular treatment in acute ischemic stroke – a multidisciplinary approach
Az endovascularis terápia a 2015. évi klinikai bevezetése óta az akut ischaemiás stroke nagyérelzáródással járó formáiban a revascularisatio standard módszerévé vált. Az endovascularis terápia multidiszciplináris megközelítést igényel, mely elsősorban komprehenzív stroke-centrumokban valósítható meg. A korábbi stroke-ellátási lánc kibővült: interhospitális transzport vált szükségessé, neurointervenciós és aneszteziológiai team csatlakozott az ellátók közé. A korszerű radiológiai diagnosztika multimodális képalkotás mellett gyors adattovábbítást és szoftveres döntéstámogatást is magában foglal. A terápiás erőfeszítések elsődleges célja az időablakon belüli revascularisatio. A még megmenthető agyterület (penumbra) átmeneti életképességét variábilis kollaterális keringés biztosítja. Standard időablakokon túl végzett revascularisatióra válogatott esetekben, penumbra-képalkotás mellett nyílhat lehetőség. A revascularisatióban az intravénás thrombolyis megőrizte eddigi szerepét, és indikációs köre a korábbiakhoz képest kibővült. Igazolt nagyérelzáródás esetén az endovascularis terápia egyértelműen hatékony módszer, elérhetősége azonban korlátozott, a kivitelezés sikerességében pedig személyi és szervezési tényezők is szerepet játszanak. Mindezek mellett aneszteziológiai szempontok is megjelentek. Az endovascularis terápia klinikai szerepe, valódi jelentősége és a bevezetés kapcsán kialakult szervezési változások az általános orvosi köztudatban kevéssé ismertek. Orv Hetil. 2024; 165(1): 14–23.
MECP2-gén-duplikáció gyermekkori és praenatalis diagnózisa
Diagnosis of MECP2 duplication in a child and prenatally
A MECP2-duplikációs szindróma (Lubs-féle mentális fejlődési zavar) X-kromoszómához kötött öröklődésmenetet mutató ritka kórállapot, amely hemizigóta fiúkban mindig előidéz klinikai tüneteket, míg az eltérést hordozó nők általában tünetmentesek, bár ritkán a nőkben is kialakulhatnak változatos súlyosságú tünetek. Az általunk vizsgált 6 éves leány genetikai konzíliumát mozgás- és beszédfejlődésben észlelt elmaradás miatt kérte a gyermekneurológus szakorvos. A proband kislány kromoszómavizsgálata normál női karyotypust mutatott. A P245 microdeletiós szindrómára specifikus 1A-próbamixszel végzett multiplex ligatiofüggő próbaamplifikációs (MLPA-) vizsgálat az Xq28 kromoszomális régióban a MECP2-4b, MECP2-3, valamint MECP2-1 próbák területén heterozigóta duplikációt jelzett. Az Xq28 kromoszomális régióra specifikus fluoreszcens in situ hibridizációs (FISH-) vizsgálat során nem tapasztaltunk duplikációt. A családtagok közül a beteg egészséges leánytestvére és édesapja, valamint leány féltestvére nem bizonyult MLPA-vizsgálattal MECP2-duplikációsnak. A tüneteket mutató édesanyánál a proband genotípusával megegyező eltérést azonosítottunk. Az édesanya újabb párkapcsolatából fogant várandósságában elvégzett magzati MLPA-vizsgálat a fiúmagzatban kimutatta a családban azonosított MECP2-duplikációt, a kariotipizálás pedig 21-triszómiát mutatott. A várandós nő a két egymástól független magzati kórállapot miatt kérte a terhesség megszakítását. Az általunk bemutatott eset tanulsága, hogy nem tisztázott fejlődési elmaradással jelentkező páciensek esetén a G-sáv-technikával elvégzett karyotypus-elemzés megfelelő MLPA-vizsgálattal történő kiegészítése segíthet a genotípus-fenotípus összefüggések felállításában és genetikai diagnózis esetén a praenatalis diagnosztika megszervezésében. Orv Hetil. 2024; 165(1): 30–34.
Abstract
Background
Although internet gaming disorder (IGD) has been listed in section III of the DSM-5 for approximately 10 years, the study of treatments for IGD remains in early stages. Nonetheless, a summary of findings to date and discussion of future research needs are warranted.
Methods
The current study reviewed scientific treatment studies with control groups and randomized controlled trials. We summarized the strengths and weaknesses of different treatment strategies and identified gaps in the research literature that may inform the direction of future research efforts.
Results
Sixteen studies were reviewed. Existing treatment studies may be categorized into cognitive behavioural therapy (CBT), pharmacotherapies, non-invasive brain stimulation (NIBS), and others.
Conclusions
CBT is the most widely studied treatment strategy for IGD thus far. Future studies should consider IGD-specific CBT treatment strategies. Medication-based treatment should be implemented with caution. NIBS is promising, and future studies should explore the most efficacious parameters and targets. In addition, studies should consider sex differences in the treatment of IGD.
Abstract
Background and aims: Internet Gaming Disorder (IGD) and depression have negative consequences on individuals' mental health, but their relationships are complex. This three-wave longitudinal study aimed to detect the metacognitive mechanisms underlying the association between IGD tendency and depression based on the self-regulatory executive function model. Methods: A total of 1,243 Chinese undergraduate student gamers (57% female, M = 19.77, SD = 1.29) were recruited at the baseline survey (Wave 1 [W1]), with 622 and 574 of them taking part in the two follow-up surveys (Wave 2 [W2] at 6 and Wave 3 [W3] at 12 months later), respectively. Results: The three-wave path model demonstrated, after controlling for the autoregressive effect of each variable, that depression consistently predicted IGD tendency but not vice versa, while negative but not positive metacognitions about online gaming (MOG) significantly predicted both depression and IGD tendency. Moreover, two statistically significant mediation paths: (i) negative MOG [W1] → depression [W2] → IGD tendency [W3]; and (ii) depression [W1] → negative MOG [W2] → IGD tendency [W3] were identified. Discussion and conclusions: These findings extend the understanding of the associations among depression, IGD tendency, and MOG, highlighting how negative MOG has a stronger prospective effect than positive MOG on depression and IGD tendency, and also reveal the mutual mediation effects of depression and negative MOG on IGD tendency. Integrated programmes with both emotional regulation training and Metacognitive Therapy are recommended for IGD treatment.
A COVID–19-világjárvány hatása a Magyarországon tanuló magyar és külföldi orvostanhallgatók mentális és fizikális egészségére
Impact of the COVID–19 pandemic on the mental and physical health of Hungarian and foreign medical students studying in Hungary
Bevezetés: A COVID–19-pandémia következtében az orvostanhallgatóknak meg kellett küzdeniük a pandémia okozta stresszel, a lezárások és a szociális távolságtartás miatti izolációval, a távoktatás kihívásaival, ráadásul a képzés jellegéből adódóan részt kellett venniük az egészségügyi veszélyhelyzet kezelésében is. Célkitűzés: Kutatásunk fő célja a pandémia hatásainak elemzése volt a Magyarországon tanuló magyar és külföldi orvostanhallgatók esetében. Módszer: Vizsgálatunk 300 orvostanhallgató részvételével történt. A felméréshez 60 kérdésből felépülő szociodemográfiai körülményekkel, COVID–19-fertőzéssel, életmóddal, szorongással és alvásminőséggel kapcsolatos kérdőívet használtunk. Az adatgyűjtést 2022. január 1. és 2022. április 1. között végeztük. Eredmények: A legjelentősebb változások a pandémiát megelőző és a lezárásokat követő, korlátozásoktól mentes időszakokat összehasonlítva, hogy csökkent a napi szintű baráti találkozások száma, csökkent a hetente 2–5 alkalommal testmozgást végzők aránya, naponta átlagosan 30 perccel nőtt a közösségi médiás platformokon eltöltött idő, viszont 11%-kal csökkent a hetente legalább egyszer alkoholt fogyasztók aránya, és csökkent az egy alkalommal elfogyasztott alkoholegységek száma is. Az orvostanhallgatók szorongásának mértéke enyhe és közepes fokú volt a Generalized Anxiety Disorder-7 (GAD7) szerinti értékelés alapján. A hallgatók átlagos elalvási ideje 22,6 perc, továbbá a Pittsburgh Sleeping Quality Index (PSQI) értékei alapján az első- és a harmadéves hallgatók a „rossz alvók” csoportjába tartoznak. Megbeszélés: A pandémia nagymértékben befolyásolta a Magyarországon tanuló orvostanhallgatók életét. A hallgatók rosszabbul alszanak, és nagyobb mértékben szoronganak, mint hasonló korú társaik, ráadásul a protektív faktornak tekinthető személyes találkozások és fizikai aktivitások mértéke is csökkent. Következtetés: Kutatásunk eredményei rávilágítanak az orvostanhallgatók szomatopszichoszociális egészségének vizsgálatának fontosságára, hiszen ezek jelentős hatással lehetnek a következő évtizedek betegellátásának minőségére. Orv Hetil. 2023; 164(52): 2055–2064.
