Browse our Medical Journals - AKJournals

Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.

Medical and Health Sciences

You are looking at 1 - 50 of 3,477 items for

  • Refine by Access: Content accessible to me x
Clear All

Abstract

Background and Aims

Little is known about individual differences in Hallucinogen Persisting Perceptual Disorder (HPPD). This study investigated visual processing style and personality across two HPPD types (HPPD I and HPPD II) and a Non-HPPD group.

Methods

An online survey was delivered to participants sourced from online HPPD and psychedelic user groups and forums (N = 117). Using one-way ANOVA, respondents were compared across four measures of individual difference. Using logistic regression, a range of visual symptoms and experiences were investigated as potential predictors of group categorisation.

Results

The HPPD I group had higher absorption and visual apophenia scores than the other groups and was predicted by higher drug use. The HPPD II group showed significantly higher trait anxiety than both other groups. Across the HPPD groups, HPPD II categorisation was also predicted by increased negative precipitating experiences, lack of prior knowledge and pre-existing anxiety diagnoses.

Conclusions

Anxiety, negative precipitating experiences and lack of prior knowledge are associated with negative experiences of persistent visual symptoms following hallucinogen use, whilst higher absorption and visual apophenia are associated with positive or neutral experiences. Together these findings indicate that differences in personality may play a role in determining an individual's experience of HPPD, highlighting the role of individual difference research in expanding knowledge around HPPD.

Open access

Abstract

Background and aims

The popularity of video gaming has generated significant interest in research methods to examine motivations for gaming. Current measures of gaming motives are limited by lack of scope and/or their applicability to specific game genres only. We aimed to create a comprehensive motivation inventory applicable to any gaming genre and to evaluate its psychometric properties in a large sample of highly engaged video gamers.

Methods

Stage 1 of this project involved a systematic review that generated the items for the Gaming Motivation Inventory (GMI). Stages 2–4 involved an evaluation of the psychometric properties of the GMI. A sample of 14,740 video gamers (89.3% male; mean age 24.1 years) were recruited via an online survey promoted by a popular gaming magazine.

Results

In Stage 2, twenty-six gaming motives were identified, which clustered into six higher-order dimensions (Mastery, Immersion/Escapism, Competition, Stimulation, Social, Habit/Boredom). In Stage 3, construct validity of the six higher-order motives was assessed by associations with gaming-related, personality, and psychological variables. In Stage 4, the relationships between motives and depression symptoms and gaming disorder symptoms were explored. Although gaming motives had weak associations with gaming genres, they were moderately related to variables such as competitiveness, sociability, and positive and negative affect. Gaming disorder symptoms were directly predicted by depression symptoms and indirectly via Immersion/Escapism, Habit/Boredom, and Competition motives.

Discussion and conclusions

These findings support the notion that motives are one of the primary causes of gaming behavior and play an important role in predicting its problematic nature. The GMI is a psychometrically valid tool that will be useful for gaining insights into factors underlying gaming behaviors.

Open access

1911 – „Moravcsik Klinika”. Csáth Géza és Reuter Camillo paranoiapublikációinak összehasonlító elemzése

1911 – „Moravcsik Clinic”. Paranoia publications of Géza Csáth and Camillo Reuter. A comparative analysis

Orvosi Hetilap
Authors: Dominik Dibusz and Tamás Tényi
Open access

Állcsontnövekedési zavarokra specifikus életminőség-kérdőív magyar nyelvű adaptálása

Translation and validation of the Hungarian version of the Orthognathic Quality of Life Questionnaire

Orvosi Hetilap
Authors: Marietta Mucsi, Adrienn Mányai, Bence Mészáros, József Piffkó, and László Seres

Bevezetés: Az arc megjelenése komoly hatással van az emberi életre. Amíg a harmonikus és szép arcforma növelheti az önbecsülést, addig az állcsontok alak- és méretbeli eltérései nemcsak funkcionális, hanem esztétikai hátrányokhoz, ezáltal negatív pszichoszociális következményekhez vezethetnek. Az arcformának és a különböző orvosi/fogorvosi kezeléseknek az életminőségre kifejtett hatását életminőség-kérdőívekkel lehet mérni. Bár a nemzetközi szakirodalomban több ilyen életminőség-kérdőív is található, magyar nyelvű, validált változat eddig még nem állt rendelkezésre. Célkitűzés: A nemzetközi irodalomban leggyakrabban használt Orthognathic Quality of Life Questionnaire (OQLQ) kérdőív magyar nyelvű fordítása, kulturális adaptációja és validálása. Módszer: A magyar változatot (OQLQ-H) visszafordításos módszerrel készítettük el. A 22 kérdésből álló tesztet a klinikánk ambulanciáján megjelent, önként vállalkozó betegek töltötték ki. A validálás során a nemzetközileg elfogadott standardokat alkalmaztuk. A teszt megbízhatóságát pszichometriai módszerekkel elemeztük. Eredmények: A kérdőív belső konzisztenciája, valamint pszichometriai mutatói megfelelőnek bizonyultak. Következtetés: Az OQLQ-H az arc- és állcsontfejlődési zavarok mérésére alkalmas, jól használható és megbízható mérőeszköz, alkalmazását ajánljuk. Orv Hetil. 2022; 163(32): 1275–1280.

Open access

A kiégési szindróma vizsgálata neonatalis intenzív osztályok szakápolói és orvosai körében

Burnout syndrome among healthcare professionals of neonatal intensive care units

Orvosi Hetilap
Authors: Ibolya Lipienné Krémer, Ágnes Harmath, Mihály Dió, and Zsuzsanna Soósné Kiss

Bevezetés: Az egészségügyi dolgozók kiégése jól ismert probléma. Előfordulásával, az okok felderítésével számos tanulmány foglalkozott. A neonatalis intenzív osztályokon dolgozó szakdolgozók mindennapi munkája kiemelten magas fizikai és lelki megterheléssel, stresszhatással jár. Célkitűzés: A kutatás a neonatalis intenzív osztályokon dolgozó egészségügyi szakdolgozók között a kiégési szindróma előfordulási gyakoriságát és intenzitását mérte fel, valamint vizsgálta az intézményi szinttel, munkakörrel és munkatapasztalattal kapcsolatos összefüggéseket. Módszer: Az adatgyűjtés a Maslach és Jackson által összeállított Maslach Burnout Inventory (MBI-) kérdőív felhasználásával történt 2019-ben. Eredmények: A kiégési szindróma vizsgált dimenziói közül a legjellemzőbb az érzelmi kimerülés volt, amely közel 30%-os gyakorisággal és jellemzően magas intenzitással fordult elő a neonatalis intenzív osztályon dolgozó szakdolgozók (n = 278) körében. Emellett egyötödüket a deperszonalizáció magas gyakorisága és intenzitása jellemezte. Ugyanakkor a személyes hatékonyság csökkenését közel egyharmaduk tapasztalta. A munkakör és az egészségügyben eltöltött idő nem mutatott jelentős összefüggést a kiégési szindróma előfordulásával, azonban a kiégési szindróma magasabb gyakorisággal és intenzitással fordult elő III. szintű neonatalis intenzív osztályon dolgozók körében. Következtetés: Magyarországon elsőként készült kiégésre vonatkozó felmérés kora- és újszülött intenzív osztályon dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében átfogó jelleggel. A kiégési szindróma következményeinek ismeretében fontos a megelőzés és a tünetek mielőbbi felismerése. Orv Hetil. 2022; 163(32): 1268–1274.

Open access

A máj ritka vérellátási variációja járulékos arteria hepatica dextra és sinistra jelenlétével

Rare variation of hepatic blood supply with accessory right and left hepatic artery

Orvosi Hetilap
Authors: Adél Szűcs, Bálint Fábián, Kinga Karlinger, and Tamás Ruttkay

Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány készült, melyek a májat ellátó artériák különböző megjelenési formáit vizsgálták anatómiai preparáció és képalkotó eljárások (angiográfia, CT) segítségével. Ezen megfigyelések talaján többféle klasszifikáció született a vérellátási típusok és előfordulási arányaik meghatározására. Célunk egy anatómiai preparátumon keresztül bemutatni a máj artériás vérellátásának egy ritka variációját. A leírásban szereplő cadaver hasi szerveiről postmortalis natív CT-felvétel készült, melyet háromdimenziós rekonstrukció követett. A képalkotó vizsgálat után formalinnal fixáltuk a hasi blokkot, majd réteges anatómiai preparálással tettük láthatóvá az ereket. A máj a normálisan is megtalálható, kettéoszlott a. hepatica propria mellett az a. gastrica sinistrából és az a. mesenterica superiorból is kap járulékos ágakat. Ez a variáció a széles körben használt Michels-féle klasszifikáció szerinti VII. típusba sorolható, előfordulási valószínűsége pedig 0,2% és 0,73% közé esik. Az érvariációk nemcsak anatómiai szempontból figyelemre méltóak, hanem preoperatív feltérképezésüknek is igen fontos szerepük van a területen végzett műtéti beavatkozások szövődménymentes elvégzése céljából. Orv Hetil. 2022; 163(32): 1281–1286.

Open access

Összefüggés a bél-hiperpermeabilitás és az elhízás között

Relationship between intestinal hyperpermeability and obesity

Orvosi Hetilap
Authors: László Ságodi, Enikő Sólyom, László Ságodi Jr., and Andrea Almási

Az elhízás genetikai, környezeti tényezőknek és a zsírszövet szisztémás gyulladásának kombinációjában alakul ki. Az utóbbi évtizedben egyre több bizonyíték utal arra, hogy a bélmikrobiota olyan környezeti tényező, amely döntő szerepet játszik az elhízásban és a hozzá társuló anyagcsere-rendellenességekben. Összefoglaló közleményünkben a bélmikrobiota és az elhízás közötti összefüggést tekintjük át az általunk elérhető irodalmi adatok alapján. A bélflóra a konvencionális baktériumok egyensúlyi állapotában védi a gazdaszervezet egészségét, segíti az immunrendszer fejlődését. A gazdaszervezet genomja, táplálkozása, életmódja és epigenetikai változások kórosan megváltoztathatják a mikrobiota összetételét. Dysbiosis esetén károsodik a bélrendszerhez kapcsolódó lymphoid szövet (GALT) fejlődése, romlik a bélgát integritása. A következményes bél-hiperpermeabilitás miatt a patogén kórokozók komponensei, mint például a lipopoliszacharidok a vérkeringésbe jutnak. E komponensek kórokozó képességgel bíró molekuláris minták ligandjaként a zsírszöveti immunsejtek receptoraihoz kötődve kiváltják a zsírszövet diszfunkcióját. A zsírszövetben fokozódik a gyulladásos citokinek szekréciója. Ez tartós alacsony krónikus gyulladást indukál, amely felelős az elhízás kialakulásáért. A bélbarrier hiperpermeabilitása által okozott egészségkárosodást beavatkozásokkal csökkenteni lehet, illetve a folyamat korai szakaszában helyre lehet állítani. Az összefüggések ismerete segíti az elhízás megelőzését és kezelését. Orv Hetil. 2022; 163(32): 1261–1267.

Open access

A thrombocyták szerepe a reprodukcióban

The role of platelets in reproduction

Orvosi Hetilap
Authors: Bernadett Nagy, Endre Sulyok, Ákos Várnagy, Andrea Barabás, Kálmán Kovács, and József Bódis

A thrombocyták alapvető szerepe a haemostasisban és a thrombosisban jól ismert. Ezen klasszikus funkciókon túl azonban a thrombocyták kontrollált aktivációja szükséges a reprodukcióhoz és egyes immunológiai folyamatokhoz is. Összefoglalónkban áttekintjük a thrombocyták szerepét a reprodukcióban. A legújabb közlemények segítségével bepillantást nyerhetünk a thrombocyták sokrétű élettani szerepébe, és áttekintjük ezen ismeretek klinikai jelentőségét. A témában megjelent releváns nemzetközi irodalmi adatokat, valamint korábbi közleményeinket felhasználva összefoglaltuk az eddigi legfontosabb ismereteket. A thrombocytaaktiváló faktor és a thrombocyták kontrollált aktivációja fontos szerepet játszik a folliculogenesisben, az ovulációban, a placenta kialakulásában, az implantációban és az embriófejlődésben. Az aktivált thrombocyták szerepet játszanak az ovarialis hiperstimulációs szindróma (OHSS) és a praeeclampsia patogenezisében. A kis dózisú aszpirin meggátolja az OHSS kialakulását az ovulációindukció során, míg a thrombocytadús plazma (PRP) intrauterin infúziója elősegíti az endometrium megvastagodását, és növeli receptivitását. A thrombocyták felszínén sokféle adhéziós molekula és receptor helyezkedik el, majd thrombocytaaktivációkor az intracelluláris granulumokból különböző, biológiailag aktív mediátorok szabadulnak fel. A vérlemezkék számos endokrin funkcióhoz nélkülözhetetlenek, így feltételezzük egy thrombocytákhoz társult szabályozórendszer (PARS) működését a reprodukció során. Számos tanulmány igazolja a thrombocyták szerepét a különböző élettani folyamatokban, így a reprodukcióban is. Bár a szabályozási folyamatok teljes megértésétől még messze járunk, a PARS-sal kapcsolatos kutatások és az in vitro fertilizáció során alkalmazott aszpirin- és PRP-kezelés eredményei biztatóak. Orv Hetil. 2022; 163(32): 1254–1260.

Open access

Abstract

Background and aims

Asian countries are deemed to be high prevalence areas for gaming disorder (GD). This meta-analysis is the first to synthesize the overall prevalence of GD in East Asia and investigate characteristics that influence prevalence estimates.

Methods

Systematic and independent searches were conducted across PubMed, Web of Science, Embase, PsycINFO, and the Cochrane Library since their inception to January 27, 2021. The Agency for Healthcare Research and Quality scale was used for quality assessment. A random effect model was used to calculate the overall GD prevalence and 95% confidence intervals (CIs).

Results

In total, 22 articles (26 studies) comprising 51,525 participants were included in this meta-analysis. The overall pooled prevalence of GD in East Asia was 12%, 95% CI (10%–15%); this figure was adjusted to 6%, 95% CI (3%–9%) for a representative sample. Higher prevalence was observed in males than in females (16% vs. 8%, respectively, P < 0.05). Subgroup and meta-regression analyses revealed that studies among gamers or those without random sampling reported significantly higher prevalence rates. There were no significant differences between countries/regions, sample size, quality score, proportion of males, and scale used.

Discussion and conclusions

The prevalence of GD in East Asia is higher than that in other world regions. Future studies should extend such epidemiological research to other regions to calculate the accurate prevalence of GD to benefit the local identification, prevention, policy formulation, and treatment efforts. Considering its negative effects, effective preventive and treatment measures for GD in East Asia need greater attention.

Open access
Journal of Psychedelic Studies
Authors: John M. Clifton, Annabelle M. Belcher, Aaron D. Greenblatt, Christopher M. Welsh, Thomas O. Cole, and Alan K. Davis

Abstract

Background and aims

There is growing evidence that psilocybin, a serotonergic psychedelic substance, may be useful in the treatment of substance use disorders. However, there is a lack of data on the beliefs and attitudes towards psilocybin amongst Black individuals diagnosed with Opioid Use Disorder (OUD). This study characterized psilocybin use patterns and perception of risk amongst a cohort of Black individuals diagnosed with OUD.

Methods

Using a convenience sampling approach, patients were recruited from an urban methadone treatment program and paid five dollars to complete an anonymous phone-based survey.

Results

Twenty-eight patients participated (mean age 53.8; N = 28; 35.7% female). Most (N = 23; 82.1%) had “heard of” psilocybin mushrooms before taking the survey, but only five (N = 5; 17.8%) had ever used them. More than 80% perceived a risk or were “unsure” of the risk for sixteen of the seventeen items queried about psilocybin. Approximately half (N = 15; 53.6%) were willing to try therapy incorporating psilocybin and half (N = 14; 50%) said they would be more likely to try if it were FDA approved for OUD. Most (N = 18; 64.3%) preferred to stay on methadone treatment alone, 32.1% (N = 9) wanted to try treatment with both psilocybin and methadone, and only one participant opted for psilocybin treatment without methadone.

Conclusion

Many Black individuals with Opioid Use Disorder perceive psilocybin as dangerous and may be hesitant to try psilocybin treatment. Culturally informed treatment models, educational interventions and community outreach programs should be developed to increase racial/ethnic minority representation in psilocybin research and treatment.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Nikolaos Boumparis, Severin Haug, Stefanie Abend, Joël Billieux, Heleen Riper, and Michael P. Schaub

Abstract

Background and aims

Behavioral addictions are a public health problem that causes harm to both individuals and society. Internet-based interventions offer potential benefits over face-to-face therapy for the treatment of behavioral addictions, including their accessibility, perceived anonymity, and low costs. We systematically reviewed the characteristics and effectiveness of these interventions.

Methods

A systematic literature search was conducted in: PubMed, PsycINFO, Embase, and the Cochrane Central Register of Controlled Trials. A standardized methodological quality assessment was performed on all identified studies via the Effective Public Health Practice Project (EPHPP) Quality Assessment Tool.

Results

Twenty-nine studies were assessed in this systematic review. Between them, considerable heterogeneity was noted in various study characteristics, including screening tools, inclusion criteria, and outcome measures. Attrition rates also ranged widely (9–89%), as did study quality, with three of the 29 studies rated strong, 12 moderate, and 14 weak methodologically. Twenty-two studies focused on gambling disorder, most revealing significant within-group effects for the assessed intervention on gambling-related symptoms and four of these studies identified significant between-group effects. Behavioral addictions studied in the remaining studies included gaming disorder, internet use disorder, hoarding disorder, and pornography use disorder, revealing generally-promising, albeit limited results.

Conclusions

Internet-based interventions seem promising at reducing gambling problems, but too few studies have been published, to date, for conclusions to be drawn for other behavioral addictions. Internet-based interventions targeting other behavioral addictions – like gaming disorder, internet use disorder, hoarding disorder, and pornography use disorder – remain under-examined, warranting considerable additional research to assess their effectiveness.

Open access

A COVID–19-pandémia harmadik hullámának hatása a 60 év feletti magyar lakosság életmódjára, mentális és fizikai egészségére

Impact of the third wave of the COVID–19 pandemic on the lifestyle, mental and physical health of the Hungarian population over 60

Orvosi Hetilap
Authors: János András Zsuffa, Vanda Koszovácz, Dalida Borbála Berente, Zsolt Bálint, Sándor Katz, Anita Kamondi, Gábor Csukly, and András Attila Horváth

Bevezetés: A COVID–19-pandémia egyik leginkább veszélyeztetett csoportja a 60 év felettiek populációja, hiszen sokszor krónikus betegségekkel élőként, szociálisan és technikailag is izolálódva kell megküzdeniük a világjárvány kihívásaival. Célkitűzés: Kutatásunk fő célja a pandémia direkt és indirekt hatásának elemzése a 60 év feletti magyar lakosságra vonatkozóan. Módszer: Vizsgálatunkat 60 év fölötti magyar állampolgároknál végeztük. A felméréshez a „World-Wide FINGERS SARS-CoV-2 Survey” hiteles magyar fordítását használtuk. Az adatrögzítést 2021. február 1. és 2021. június 1. között végeztük. Résztvevőnként egy alkalommal történt kérdőíves adatfelvétel. Eredmények: Vizsgálatunkban 431 fő vett részt, körükben a COVID–19-fertőzés aránya alacsony volt (6%). A legmarkánsabb változások az életmód tekintetében, hogy a válaszadók 71%-ánál emelkedett a digitális szolgáltatások használata, 47%-ánál romlott a szubjektív alvásminőség, 46%-ánál fokozódott a magányosság érzete, és 80%-ánál csökkent a barátokkal és rokonokkal történő kapcsolattartás. A résztvevők 86%-ának legalább egy krónikus betegsége volt, és a pandémia alatt 23%-uknál elmaradt a betegséghez kapcsolódó orvosi vizit. A válaszadók 45%-ánál romlott a szubjektív életminőség megítélése, és 25% szubjektív memóriazavarok megjelenését jelentette. Megbeszélés: A vizsgáltak körében a pszichoszociális életben jelentős romlás figyelhető meg. A résztvevők elszigetelődtek szociálisan a pandémia alatt, és ez jelentősen kihatott életvezetésükre is. A fizikális és mentális egészség tapasztalható változásai feltehetően a későbbiekben megmutatkoznak majd az idősebb korosztályra jellemző népbetegségek fokozottabb megjelenésében és progressziójuk gyorsulásában. Következtetés: A COVID–19-világjárvány direkt és indirekt káros hatásainak mérsékléséhez kiemelt jelentőségű annak ismerete, hogy a pandémia, illetve az annak megfékezésére tett intézkedések hogyan befolyásolják az idősek viselkedését, életmódját, valamint a krónikus betegek ellátását, gondozását. Orv Hetil. 2022; 163(31): 1215–1223.

Open access

A CYP24A1-gén terhességi hypercalcaemiát okozó defektusa

CYP24A1 gene defect manifesting with gestational hypercalcemia

Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Györkös, Judit Tőke, Gábor Sohár, Mónika Kovács, Jenő Goldfinger, György Vajda, Tibor Kalmár, and Miklós Tóth

Terhességben a hypercalcaemia ritka elváltozás. A leggyakrabban primer hyperparathyreosis vagy parathormon-szerű fehérjét termelő malignus daganat okozza. Ritkábban fokozott intestinalis kalciumfelszívódás, D-vitamin-intoxikáció, tejalkáli-szindróma állhat az eltérés hátterében, valamint granulomatosus betegségek és lymphomák, amelyekben a 25(OH)D-vitamin 1α-hidroxiláz enzim okozta expressziója megnövekedett. A gestatiós hypercalcaemia rendkívül ritka oka lehet ezek mellett a D-vitamin-katabolizmus zavara a CYP24A1-gén funkcióvesztő mutációi miatt. Közleményünkben egy 34 éves kaukázusi nőbeteg esetét mutatjuk be, akinél hypercalcaemia mellett normális intakt parathormon-koncentráció és bal alsó mellékpajzsmirigy-adenoma igazolódott. Malignus tumor kutatását célzó kivizsgálása kórjelző eltérést nem igazolt, ezt követően a bal alsó mellékpajzsmirigy-adenoma eltávolításra került. A posztoperatív ellenőrzések során a hypercalcaemia megszűnését észleltük. A mellékpajzsmirigy-adenoma eltávolítása után 15 hónappal 8 hetes gravidaként spontán elvetélt, ekkor a szérumkalcium értéke a referenciatartomány felső határán volt. 25 hónap múlva, 12 hetes várandósként parathormon-independens hypercalcaemia igazolódott, ekkor kórházi felvételre került. A 25(OH)D-vitamin és a parathormon-szerű fehérje koncentrációját a referenciatartományon belül regisztráltuk, míg az 1,25(OH)2D-szint kifejezetten emelkedett volt. A terhességi hypercalcaemia hátterében a CYP24A1-génnek a D-vitamin-metabolizmus zavarát okozó „compound” heterozigóta mutációját igazoltuk. A beteg konzervatív kezelése mellett a terhesség során egyéb szövődményt nem észleltünk, végül terminusban, császármetszés útján egészséges leánygyermeket szült. A közlemény bemutatja a terhesség alatt észlelt hypercalcaemia kórisméjének és terápiájának nehézségeit. Tudomásunk szerint betegünk a Magyarországon diagnosztizált első CYP24A1-hiányos eset. Orv Hetil. 2022; 163(31): 1237–1242.

Open access

A diabetes mellitus kezelése palliatív ellátásban részesülő betegekben

Management of diabetes in patients receiving palliative care

Orvosi Hetilap
Authors: Nóra Szigeti, Nóra Frank, István Wittmann, and Ágnes Csikós

Bevezetés: A diabetes mellitus előfordulási gyakorisága világszerte növekedést mutat, Magyarországon 2014. évi adatok szerint a kórkép a lakosság 7,3%-át érinti. Az újonnan felfedezett daganatos betegek között a diabetes mellitus 8–18%-ban, egyes közlések szerint 30%-ban van jelen. A palliatív ellátásban részesülő betegek esetén a diabetes mellitus kezelési céljai, a kezelés és a vércukor-ellenőrzés módszerei jelentősen különböznek a kuratív ellátásban részesülő cukorbetegeknél megszokottaktól, aminek megértetése, elfogadtatása a beteggel, a családtagokkal és a beteget kezelő személyzettel elsődleges feladat. Célkitűzés: A közlemény célja, hogy megfogalmazza a palliatív ellátásban részesülő, cukorbetegséggel is kezeltek anyagcserezavarának a mindennapi orvoslásban használható ellenőrzési és kezelési módszerét. Módszer: A nemzetközi szakirodalomban fellelhető tanulmányok alapján a hazai gyakorlatban is alkalmazható javaslat került megfogalmazásra. Javaslatok: Az ajánlás egyéni, liberálisabb ellenőrzési és kezelési módszerek ismertetésével javíthatja e speciális betegcsoport életminőségét. Következtetés: A hazai palliatív ellátásban a cukorbetegek kezelésére alkalmazható javaslat megfogalmazása segíti a mindennapos minőségi betegellátást. Orv Hetil. 2022; 163(31): 1231–1236.

Open access

A magyar nem intubációs mellkassebészet kezdetei, Kolozsvár, 1908

The roots of the Hungarian nonintubated thoracic surgery, Kolozsvár, 1908

Orvosi Hetilap
Authors: F. Tamás Molnár and Gabriella Kecskés
Open access

A mobilapplikációval támogatott alacsony-FODMAP-étrend a funkcionális gastrointestinalis és a gyulladásos bélbetegségek kezelésében

The low FODMAP diet supported by a mobile application for functional gastrointestinal and inflammatory bowel diseases

Orvosi Hetilap
Authors: Annamária Polgár, Brigitta Szálka, Tamás Molnár, István Kósa, István Vassányi, and Erzsébet Mák

A gastrointestinalis rendszert érintő megbetegedések közé tartozó funkcionális gastrointestinalis betegségek mint az irritábilisbél-szindróma, továbbá a gyulladásos bélbetegségek növekvő tendenciát mutatnak Magyarországon. A terápia részeként egyre több táplálkozási javaslat lát napvilágot, eddig azonban nem született egységes ajánlás ezen emésztőrendszeri betegségek étrendi kezelésében. Az eddigi diétás javaslatok közül kiemelendő az alacsony-FODMAP-étrend (low FODMAP diet). Maga a FODMAP a fermentálható, rövid szénláncú, rosszul felszívódó szénhidrátok kezdőbetűinek rövidítését takarja: fermentálható oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok (fermentable oligosaccharides, disaccharides, monosaccharides and polyols – FODMAP). Az alacsony-FODMAP-étrend tudományosan bizonyított és klinikai vizsgálatokkal alátámasztott terápiás javaslat, melyet Magyarországon az EMMI szakmai irányelve (2020, Eü Közl. 14. szám) is támogat IBS esetén. Kutatásokkal támasztották alá, hogy az alacsony-FODMAP-diéta igazoltan csökkenti az emésztőrendszeri tüneteket. Az étrend 3 szakaszból áll, amelynek első részeként az orvos dietetikus szakember segítségével lépésről lépésre meghatározza a tüneteket triggerelő és nem okozó élelmiszerek listáját. Mivel a diéta ezen szakasza jelentheti a legnagyobb kihívást, érdemes kiemelni, hogy dietetikus szakemberrel együttműködve legyen kialakítva. Az étrend célja, hogy megtalálja az egyensúlyt a tünetek szinten tartása és az étrend bővítése között. Az alacsony-FODMAP-diéta hatékony, sikeres és elfogadott táplálkozási intervenciónak bizonyul a funkcionális és a gyulladásos bélbetegségek tüneteinek kezelésében. Alkalmazása javíthatja a farmakológiás beavatkozások sikerét, növelheti a betegek compliance-ét, emiatt a diéta széles körű megismertetése, kiterjesztése szükséges. A diéta önmenedzselésében, gyakorlati megvalósításában, a táplálkozásterápia adherenciájának növelésében támogatást nyújt a Monash Egyetem kutatócsoportja által kidolgozott mobilapplikáció. Orv Hetil. 2022; 163(31): 1224–1230.

Open access

Óriás mellkasi paraganglioma diagnosztikai nehézségei és terápiás lehetőségei

Diagnostic difficulties and therapeutic options of a giant chest paraganglioma

Orvosi Hetilap
Authors: Erna Gulyás, László Bajnok, Orsolya Nemes, Beáta Bódis, Sándor Szukits, Erzsébet Schmidt, Dávid Semjén, Endre Kálmán, Sándor Szabados, Bálint Kittka, István Benkő, and Emese Mezősi

A paragangliomák a szimpatikus vagy paraszimpatikus ganglionokból kiinduló, többségükben jóindulatú daganatok, de rosszindulatú formájuk is ismert. A fej-nyak régióban, a glomus caroticumban, illetve a vegetatív idegrendszer dúcláncának megfelelően a hasüregben, illetve a mellüregben is előfordulhatnak. A 39 éves férfi beteg kivizsgálása extrém magas vérnyomásértékek, éjszakai izzadás és 10 kg-os fogyás miatt kezdődött. A mellkas-CT-vizsgálat a jobb oldali tüdőkapuban óriási térfoglalást írt le, a bronchoszkópos mintavétel sikertelen volt. Jobb oldali thoracotomiából mintavétel történt, reszekcióra a kifejezett adhéziók, illetve a szívérintettség miatt nem volt lehetőség. A szövettani vizsgálat eredménye paraganglioma lett, ezt a laborvizsgálatok is támogatták. Ennek megfelelőn szomatosztatinanalóg-terápiát kezdtünk, majd 131I-MIBG-kezelést alkalmaztunk, jó klinikai eredménnyel. A koronarográfia során észleltük, hogy a jobb coronaria két marginális ággal hozzájárul a mellkasi terime vérellátásához. Megfelelő előkészítést követően, szív- és mellkassebészeti beavatkozással a tumor eltávolíthatónak bizonyult, ennek eredményeként a posztoperatív szakban a beteg vérnyomáscsökkentőit elhagytuk. A kontrollok során tumormaradványra utaló jel nem volt. A vérnyomáskiugrások okának keresésekor merüljön fel bennünk a paraganglioma lehetősége is. Ezen esetekben az invazív beavatkozások, amennyiben nem előzi meg őket gyógyszeres előkészítés, akár fatális kimenetellel járhatnak. Az egyre szélesedő terápiás lehetőségek kihasználásával és az intézetek közötti kooperációval az óriás-paragangliomában szenvedő betegek is tumormentessé tehetők. Orv Hetil. 2022; 163(31): 1243–1249.

Open access

Előrehaladott végbéldaganatok neoadjuváns (preoperatív) kemoradioterápiája

Neoadjuvant (preoperative) chemoradiotherapy of advanced rectal tumors

Orvosi Hetilap
Authors: Gergely Kóder, Judit Olasz, László Tóth, Csilla András, Tamás Bubán, Károly Palatka, Zsolt Karányi, Dezső Tóth, László Damjanovich, and Miklós Tanyi

Bevezetés: A végbéldaganatok kezelési protokolljában az elmúlt évtizedekben jelentős változások történtek, melyek nagymértékben csökkentették a helyi kiújulások és a távoli áttétek számát, ezzel növelve a teljes túlélést. Az egyik jelentős előrelépést a kombinált neoadjuváns kezelés bevezetése jelentette. Módszer: A Debreceni Egyetem Sebészeti Klinikáján 2010. január 1. és 2017. december 31. között lokális neoadjuváns kemoradioterápiában részesített, majd műtéten átesett 362, rectumtumoros beteg adatainak retrospektív feldolgozását végeztük statisztikai elemzéssel. A lokális neoadjuváns kezelésre adott válasz mértékét és késői túlélési eredményeinket összehasonlítottuk az időközben megjelent nagy nemzetközi tanulmányokban közölt teljes neoadjuváns kezeléssel elért eredményekkel. Eredmények: Betegeink között 8,6%-ban tapasztaltunk teljes patológiai regressziót. A műtét időpontjára, valamint az azt követő 3 hónapon belül betegeink 10,7%-ában tapasztaltuk távoli áttét kialakulását. Vizsgálataink során a neoadjuváns kezelésre adott válasz mértéke a felismerési stádiumtól független prognosztikai faktornak bizonyult. A jobb választ adó csoportok szignifikánsan jobb túlélési eredményeket produkáltak. Következtetés: A legújabb nemzetközi tanulmányokban teljes neoadjuváns kezelés hatására a teljes patológiai választ adó betegek száma megduplázódott, a távoli áttét pedig 7%-kal kevesebb volt a lokális neoadjuváns csoporthoz képest. Betegeink 85%-a a felismerés pillanatában T3–4N+ stádiumú volt. Tekintettel a műtét pillanatában vagy 3 hónapon belül felismert távoli áttétek 10,7%-os arányára megállapítható, hogy betegeink mintegy felében eredményesebb lett volna a teljes neoadjuváns kezelés alkalmazása. Ennek megfelelően a jövőben intézetünkben is a teljes neoadjuváns protokoll szerint kívánunk eljárni. Orv Hetil. 2022; 163(30): 1196–1205.

Open access

Magyarország helye Európa transzplantációs térképén

The place of Hungary on Europe’s transplantation map

Orvosi Hetilap
Author: Róbert Langer

Háttér: A szervátültetések incidenciájának Kelet- és Nyugat-Európa közötti különbsége szembetűnő. Ennek számos oka van, a legfőbb talán a skizma, a nagy egyházszakadás Kr. u. 1054-ben, amikor Bizánc vallási szempontból is elvált Rómától. Azóta jelentősen különbözik a történelmi fejlődés. Aztán az elmúlt 150 évben négy nagy birodalom szétesése számos kisebb országra, valamint a 20. század második felében Európa közepén a kontinenst szétválasztó vasfüggöny vezetett a mai napig érezhető eltérő szocioökonómiai és infrastrukturális fejlődéshez. Az ezredfordulót követően már mind az öt, rutinszerűen végzett szervátültetés elérhető volt magyar betegek számára, az igazi korszakváltás azonban a 2012/2013-as Eurotransplant-csatlakozással következett be. Célkitűzés: A COVID-pandémia előtti utolsó év (2019) statisztikai adatai képezik elemzésünket. Eredmények: A fenti különbségeket a szervátültetés számai egyértelműen tükrözik: 28 nyugat- és közép-európai ország per millió populáció 22,2 cadaver donorával szemben 3,8 a mutatója 10 kelet-európai országnak, további 7-ben nincs is cadaver donor. Ugyanezek a mutatók az átültetett szervek vonatkozásában: vese: 39,5 vs. 12,0; máj: 14,8 vs. 5,5; szív: 5,4 vs. 0,8; tüdő 4,6 vs. 0,2. Megbeszélés: Van azonban egy igen pozitív üzenete is a statisztikáknak, mert a vasfüggöny leomlása óta 10 közép-európai ország érte el a nyugati színvonalat a transzplantáció terén. Az ő példájuk jó hír a többi kelet-európai országnak is. Következtetés: Magyarország szintén az egyik nyertese ezeknek a politikai folyamatoknak, mert az Eurotransplanthoz való csatlakozás óta a transzplantáció minőségi és mennyiségi mutatói szignifikánsan emelkedtek: ettől kezdve 40%-kal több átültetés történt hazánkban. Orv Hetil. 2022; 163(30): 1181–1188.

Open access
Open access

A COVID–19 elleni oltóanyagot elutasítók az aktív korú felnőtt magyar lakosság körében 2021 decemberében.

Feltáró vizsgálat

COVID–19 vaccination refusal in the active Hungarian adult population in December, 2021.

An exploratory study
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Brys, Fruzsina Albert, and Melinda Pénzes

Bevezetés: 2021-ben a COVID–19 elleni oltóanyagok széles körben elérhetővé váltak Magyarországon, ám a lakosság egy része visszautasítja a vakcinációt, ami hátráltatja a járvány elleni védekezést. Célkitűzés: A vakcinációt elutasító magyar populáció szociodemográfiai jellemzőinek és az elutasítás mögötti vélekedéseknek a feltárása. Módszer: A kérdőíves adatfelvétel online, kvótás módszerrel történt a 18–65 éves magyar, internet-hozzáféréssel rendelkező lakosság körében 2021 decemberében. A szociodemográfiai és az egyéni változók mellett az elutasítás okai is lekérdezésre kerültek. 1905 befejezett kérdőívet vontunk be az elemzésbe. LASSO-regresszióval végzett változószelekciós eljárás után bináris logisztikus regresszióval azonosítottuk a befolyásoló tényezőket. Az elutasítás okait deskriptív módon és összevonó hierarchikus osztályozással elemeztük. Eredmények: A rosszabb jövedelmi helyzetben lévők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a nők, a fiatalabbak és a kisebb településen élők, valamint a saját egészségüket jobbnak ítélők magasabb eséllyel utasítják el a vakcinációt. A családi állapottal, a háztartásmérettel, az élettel való elégedettséggel és a magányosságérzettel nem találtunk hasonló összefüggést. A vakcináció iránti bizalmatlanság, biztonságossági (mellékhatások) és hatékonysági aggodalmak állnak a leginkább a visszautasítás mögött, kisebb részben pedig a védettség hiedelme. Következtetések: Sérülékeny csoportokban magasabb az oltás visszautasítása, ami tovább növeli az egészségkockázatot ezen rétegekben. Jól megtervezett egészségkommunikációs kampány mellett a tudományos és egészségügyi intézményekbe vetett bizalom helyreállítása, a transzparens kommunikáció, valamint a közösségi szemlélet tűnik fontosnak hazánkban a vakcinációs szándék növelése érdekében. Orv Hetil. 2022; 163(29): 1135–1143.

Open access

E-páciensek Magyarországon: Digitális egészséggel kapcsolatos ismeretek, szokások egy országos reprezentatív felmérés tükrében

E-patients in Hungary: Digital health use and attitudes based on a representative nationwide survey

Orvosi Hetilap
Authors: Edmond Girasek, Julianna Boros, Bence Döbrössy, Anna Susánszky, and Zsuzsa Győrffy

Bevezetés: A digitalizáció egészségügyre gyakorolt hatása az elmúlt évek egyik legfontosabb kutatási területévé vált. E folyamatot a COVID–19-járvány is jelentősen katalizálta. Célkitűzés: Országosan reprezentatív, lakossági kutatásunkban (n = 1500) arra kerestünk választ, hogy a magyarországi páciensek miként használják a digitális egészség eszköztárát, milyen előnyöket, hátrányokat jelent ezeknek a technológiáknak a bevezetése és alkalmazása, és hogyan alakítja át mindez az orvos-beteg kapcsolatot. Módszer: Országos reprezentatív kérdőíves felmérést végeztünk, telefonos megkereséssel (CATI), 1500 fő megkérdezésével. A minta nem, kor, településtípus és iskolai végzettség tekintetében reprezentálja Magyarország nagykorú lakosságát. Eredmények: A válaszadók 81,3%-a használja az internetet, a használók 87,6%-a – ez a teljes minta 71,2%-át jelenti – egészséggel, betegséggel kapcsolatban is. Az internetes tájékozódás legfontosabb forrásai a weboldalak (76,3%) és a közösségi média (47,3%). Az e-receptet és az online időpontfoglalást ismerik a páciensek közül a legtöbben (92,6% és 85,2%), ugyanakkor a megkérdezettek közel fele kipróbálná a távvizitet, és szívesen venné, ha orvosa ajánlana neki hiteles weboldalakat, applikációkat és szenzorokat. Eredményeink azt mutatják, hogy a településtípus hatása a digitális egészségüggyel kapcsolatos kérdésekben nem jelentős, ugyanakkor az életkor, az iskolai végzettség és a nem hatása számottevő. Következtetés: Országos, reprezentatív lakossági felmérésünk adatai azt mutatják, hogy a digitális egészségügyi megoldások használata már jelenleg is az ellátás integráns része, ugyanakkor nagymértékű igény rajzolódik ki a további digitális lehetőségek irányában is. Orv Hetil. 2022; 163(29): 1159–1165.

Open access

Klinikai kockázatbecslésen alapuló döntéshozatal a tüdőemboliás betegek kórházi elbocsátása során

Clinical risk assessment in decision making for hospital discharge of patients with pulmonary embolism

Orvosi Hetilap
Authors: Attila Pandur, Bence Schiszler, Balázs Tóth, Gábor Priskin, Dávid Sipos, József Betlehem, and Balázs Radnai

Bevezetés: Számos kutatás foglalkozik azzal, hogy az igazolt tüdőemboliás betegek diagnózis utáni korai otthoni kezelése miként tud biztonságosan megtörténni. Célkitűzés: Kutatásunkkal arra kerestük a választ, hogy az Európai Kardiológiai Társaság 2019-ben kiadott tüdőembolia-ellátási iránymutatója alapján javasolt három validált prognosztikai pontrendszer alkalmazásával mennyi beteget lehetne a kórházból mielőbb hazabocsátani biztonságosan és szövődménymentesen. Módszer: Retrospektív, kvantitatív kutatásunk során a 2019-ben kiadott iránymutatás megjelenését megelőző, 2015 és 2018 közötti időintervallumot tekintettük át. Célcsoportként azokat a betegeket vizsgáltuk, akik esetében a sürgősségi osztályon tüdőembolia igazolódott. Ezen betegeknél utólagos rizikóstratifikációt végeztünk a feltüntetett panaszok és vitális paraméterek alapján a prognosztikai pontrendszerek segítségével. A kategorikus változókat khi-négyzet-próba segítségével elemeztük. Két folytonos változó közötti kapcsolat keresésére korrelációvizsgálatot használtunk. A kapott eredményeket p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: Mintánkat 374 fő (199 fő nő és 175 fő férfi) alkotta. Az utólagos kalkuláció során a PESI-pontszám alapján 151 főt, az sPESI alapján 101 főt, a Hestia-kritériumok szerint 50 főt lehetett volna korán hazabocsátani és otthon kezelni szövődménymentesen, halálozás nélkül. A három prognosztikai pontrendszer negatív prediktív értéke (PESI: 98%, sPESI: 100%, Hestia: 100%, CI: 95%) és szenzitivitási mutatói (PESI: 91%, sPESI: 100%, Hestia: 100%) megfelelő hatékonyságot mutatnak. Következtetés: Következésképpen elmondható, hogy mindhárom prognosztikai pontrendszer biztonságosan alkalmazható a helyi klinikai tapasztalatok és preferenciák szerint a korai hazabocsátás céljából, hazai adaptálásával a kórházi terhek csökkenthetők lennének. Orv Hetil. 2022; 163(29): 1152–1158.

Open access

Triázsápoló voltam Ghánában

I was a triage nurse in Ghana

Orvosi Hetilap
Author: Orsolya Kozák
Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Todd L. Jennings, Neil Gleason, and Shane W. Kraus

Abstract

Numerous debates surround the recent inclusion of compulsive sexual behavior disorder (CSBD) in the International Classification of Diseases (11th ed.), such as the appropriate classification of this construct and what symptom criteria best capture this syndrome. Although controversy surrounding CSBD abounds, there is general agreement that researchers should examine this syndrome in diverse groups, such as lesbian, gay, bisexual, and transgender populations. However, there have been few investigations into how diverse sociocultural contexts may influence the assessment and treatment of CSBD. Therefore, we propose several differential diagnosis considerations when working with sexual and gender diverse clients to avoid CSBD misdiagnosis.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Jesús Castro-Calvo, Maèva Flayelle, José C. Perales, Matthias Brand, Marc N. Potenza, and Joël Billieux

Abstract

The paper by Sassover and Weinstein (2022) contributes to a timely and complex debate related to the classification of Compulsive Sexual Behavior Disorder (CSBD). The recent inclusion of CSBD as an impulse-control disorder in the ICD-11 has generated debate since a competitive view is that CSBD should rather be classified as an addictive disorder. Sassover and Weinstein (2022) reviewed existing evidence and concluded it does not support the conceptualization of CSBD as an addictive disorder. Although we agree regarding the relevance and timely nature of considering the classification of CSBD, we respectfully disagree with the position that relying on the components model of addiction (Griffiths, 2005) is the optimal approach for determining whether or not CSBD is an addictive disorder. In this commentary, we discuss potential pitfalls of relying on the components model to conceptualize CSBD as an addictive disorder and argue that considering a process-based approach is important for advancing this timely debate.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Beáta Bőthe, Mónika Koós, and Zsolt Demetrovics

Abstract

Building on the conclusions of the debate papers by Gola et al. (2022) and Sassover and Weinstein (2022), the present commentary further addressed the contradictions between the current classification, nomenclature, and diagnostic criteria of Compulsive Sexual Behavior Disorder (CSBD) with elaborating on the potential roles impulsivity and compulsivity may play in CSBD, and how these characteristics may relate to addictive behaviors in particular. Moreover, it briefly discussed how the classification of CSBD might impact research and clinical practice and proposed potential future research directions that may help to reach a consensus on the classification and core symptoms of CSBD.

Open access

Criteria for the establishment of a new behavioural addiction •

Commentary to the debate: “Behavioral addictions in the ICD-11”

Journal of Behavioral Addictions
Authors: Matthew J. Gullo, Andrew P. Wood, and John B. Saunders

Abstract

When does repeated behaviour constitute behavioural addiction? There has been considerable debate about non-substance-related addictions and how to determine when impaired control over a behaviour is addiction. There are public health benefits to identifying new behavioural addictions if intervention can improve outcomes. However, criteria for establishing new behavioural addictions must guard against diagnostic inflation and the pathologizing of normal problems of living. Criteria should include clinical relevance (Criterion 1), alignment with addiction phenomenology (Criterion 2) and theory (Criterion 3), and taxonomic plausibility (Criterion 4). Against such criteria, evidence does not yet support classification of pornography-use and buying-shopping disorders as addictions.

Open access

Disorders due to addictive behaviors: Further issues, debates, and controversies •

Commentary to the debate: “Behavioral addictions in the ICD-11”

Journal of Behavioral Addictions
Author: Mark D. Griffiths

Abstract

Two recent papers in the Journal of Behavioral Addictions by Brand et al. (2022), and Sassover and Weinstein (2022) both make interesting additions to the place of behavioral addictions in the more general addictive behaviors field. This commentary discusses some of the further nuances in the debates surrounding whether problematic engagement in social networking, pornography, and buying/shopping should be considered as possible ‘disorders due to addictive behaviors’ in the ICD-11. Particular emphasis in this commentary is placed on social network use disorder and its delineation. While there is growing evidence that addictions to sex, pornography, social network sites, exercise, work, and buying/shopping may be genuine disorders among a minority of individuals, none of these behaviors is likely to be included in formal psychiatric manuals in the near future until there is more high-quality data on all research fronts (e.g., epidemiological, neurobiological, psychological, and clinical).

Open access

Abstract

After introduction of compulsive sexual behavior disorder (CSBD) in the ICD-11, many questions regarding etiology, classification and diagnostic criteria remain unanswered, providing rationale for further research. In this commentary, we critically review the ongoing discussion reflected in some relevant articles, and try to point out the risks of oversimplification of the broad clinical phenomenon, as well as attract attention to the neglected aspects, such as psychosexual development, intimacy disorder and the role of sexological expertise in the assessment and treatment of individuals presenting with out-of-control sexual behaviors. We also advocate for multimodal, transtheoretical approach and suggest that CSBD may be reconsidered as a condition related to sexual health.

Open access

Nosology of behavioral addictions: Intersections with philosophy of psychiatry •

Commentary to the debate: “Behavioral addictions in the ICD-11”

Journal of Behavioral Addictions
Authors: Dan J. Stein and Christine Lochner

Abstract

Writing in this journal, Brand and colleagues have proposed criteria for other specified disorders due to addictive behaviors. Their proposal intersects with key debates in philosophy of psychiatry, including how best to define mental disorders, to validate them, and to optimize their meta-structure. Review of these debates in the context of behavioral addictions suggests several conclusions. First, these debates involve “essentially contested” constructs that require ongoing consideration and judgment. Second, the complexity of psychopathology suggests multiple legitimate approaches to delineating traits and explicating mechanisms. Third, in optimizing meta-structure, non-psychobiological considerations are crucial - the overlapping public mental health approach to addictive disorders is paramount.

Open access

What does “Sexual” mean in compulsive sexual behavior disorder? •

Commentary to the debate: “Behavioral addictions in the ICD-11”

Journal of Behavioral Addictions
Authors: Peer Briken and Daniel Turner

Abstract

This paper comments three recent publications in the Journal of Behavioral Addictions (Brand et al., 2022; Gola et al., 2022; Sassover & Weinstein, 2022). It shortly discusses (1) the role of researcher biases and the significance of the naming of a disorder (here “sexual addiction” and “pornography use disorder”) for stigma and treatment, (2) the development and course of CSBD and its significance for research results, (3) the role of “Sexual” in CSBD. The paper concludes that the guidelines for CSBD give a precise description and the authors plea for an exchange between disciplines and a sex positive treatment approach.

Open access

What the grey literature can contribute to addictive behaviour disorder classification •

Commentary to the debate: “Behavioral addictions in the ICD-11”

Journal of Behavioral Addictions
Authors: Daria J. Kuss and Olatz Lopez-Fernandez

Abstract

This commentary examines the proposal made by Brand et al. (2022) regarding a framework outlining relevant criteria for considering possible behavioural addictions within the current World Health Organisation's International Classification of Diseases (ICD-11) category of ‘other specified disorders due to addictive behaviours’. We agree with the framework as it highlights the clinical perspective requiring agreed-upon classifications and criteria to produce effective diagnostic procedures and efficacious treatments. Additionally, we propose to add the need of recognising potential addictive behaviour through the inclusion of a fourth meta-level criterion: ‘grey literature evidence’. Utilising non-academic evidence can provide validity in the social context where the behaviour takes place, and it can support authorities in taking action to prevent and treat the resultant behavioural problems. The inclusion of the proposed fourth criterion will aid comprehensibility of the current proposal and provide clarity, as indicated in the present commentary, which includes the fourth criterion analysis for problematic pornography use, shopping/buying and social networking site use.

Open access

Where to put Compulsive Sexual Behavior Disorder (CSBD)? Phenomenology matters •

Commentary to the debate: “Behavioral addictions in the ICD-11”

Journal of Behavioral Addictions
Authors: Hans-Jürgen Rumpf and Christian Montag

Abstract

In this commentary paper, it is discussed if Compulsive Sexual Behavior Disorder (CSBD) is best categorized as an Impulse Control Disorder, an Obsessive-Compulsive Disorder or in light of the overlap of characteristics with both Gaming and Gambling Disorder as an addictive behavior. The overlapping features are: loss of control over the respective excessive behavior, giving increasing priority to the excessive behavior under investigation and upholding such a behavior despite negative consequences. Besides empirical evidence regarding underlying mechanisms, phenomenology also plays an important role to correctly classify CSBD. The phenomenological aspects of CSBD clearly speak in favor of classifying CSBD under the umbrella of addictive behaviors.

Open access

A klinikai kockázatbecslés jelentősége az akut coronaria szindróma betegút csökkentésében

The importance of clinical risk assessment in reducing the pathway of acute coronary syndrome

Orvosi Hetilap
Authors: Attila Pandur, Renáta Eszteri-Regős, Bence Schiszler, Balázs Tóth, Gábor Priskin, József Betlehem, and Balázs Radnai

Bevezetés: Az akut coronaria szindróma korai azonosítása a sürgősségi ellátók feladata. Az elmúlt 10 évben számos klinikai kockázatbecslő pontrendszer fejlődött, annak érdekében, hogy a megfelelő betegszelekcióval a kórházi terhelés csökkenthető legyen. Célkitűzés: A diagnosztikai és terápiás kihívások mellett a kezelési idők csökkentése elengedhetetlen a prognózis javítása érdekében, ezért célunk volt felmérni, hogy az akut coronaria szindróma meghatározására milyen idő- és ellátásbeli hatással van a HEART-pontrendszer mint rizikóstratifikációs döntéstámogató rendszer. Módszer: Retrospektív, kvantitatív vizsgálatot végeztünk egy vidéki megyeszékhely sürgősségi osztályán a szívinfarktushoz köthető BNO-kódú betegek körében. Vizsgáltuk a betegek érkezési idejét, módját, panaszaikat, vitális paramétereiket, ismert alapbetegségeiket, továbbá a labor- és képalkotó vizsgálatok eredményeit, valamint hogy mikor kerültek a kardiológiai centrumba. Utólagosan HEART-pontszámot számítottunk. Khi-négyzet-próbát, két folytonos változónál korrelációs vizsgálatokat használtunk. Eredményeinket p<0,05 érték esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: A minta elemszáma 360 fő volt. A rizikótényezők közül a koszorúér-betegség (80%), a hypertonia (73,3%), panaszok esetén a mellkasi fájdalom (80%) és a nehézlégzés (48,6%) volt a leggyakrabban említett tényező. A koszorúér-betegség, a hypertonia, a diabetes mellitus nem hozható összefüggésbe a kardiológiai centrumba kerülés idejével (p = 0,110, p = 0,173, p = 0,507). A mellkasi fájdalom megléte és a halálozás kapcsolata kimutatható (p = 0,009). A HEART-pontérték és a percutan intervencióra kerülés között összefüggés van (p = 0,005). Következtetés: Következtetésként elmondható, hogy az utólagosan számított HEART-pontérték jól korrelál a percutan intervencióra kerüléssel. Összességében elmondható, hogy egy jól megválasztott rizikóstratifikációs eljárás a betegeknek életéveket, a kórháznak költséghatékonyságot jelenthet. Orv Hetil. 2022; 163(28): 1105–1111.

Open access

„Sosem tudnám megtenni.” Az öngyilkos viselkedés „gondolatból tett” paradigmája

“I could never do it.” The ideation-to-action framework of suicide behavior

Orvosi Hetilap
Author: Márk Bérdi

Az önkezű halál továbbra is az egyik vezető halálok a világon és hazánkban egyaránt. Ugyanakkor még mindig keveset tudunk arról, mikor és milyen tényezők befolyásolják a szuicid gondolatokból a tényleges kísérletbe való átmenetet. Az öngyilkossági gondolatokat átélők jelentős többsége sosem hajt végre kísérletet. A gondolat és a tett közötti átmenet magyarázatára a legtöbbet hivatkozott pszichiátriai és pszichológiai kockázati tényezők csak nagyon kis mértékben képesek. Az utóbbi években új elméletek jelentek meg, amelyek hatással lehetnek az öngyilkos viselkedéssel kapcsolatos ismereteinkre és a prevencióra is. Összefoglaló tanulmányomban a szuicidium új, „gondolatból tett” (ideation-to-action) elnevezésű paradigmáját szeretném ismertetni. Az új elméleti keret premisszája, hogy a szuicid gondolatok kialakulását és a gondolatból a tényleges tettbe való átmenetet egymástól különálló folyamatokként kell kezelni. Tanulmányomban bemutatom azt a három elméletet is, amelyek ehhez az új paradigmához kapcsolhatók. Ezek az interperszonális elmélet, az integrált motivációs-cselekvési modell és a háromlépéses elmélet. Ezt követően pedig bemutatom, hogy az új megközelítés miben jelenthet újdonságot a kutatás, az elméletalkotás és a klinikum számára. Orv Hetil. 2022; 163(28): 1095–1104.

Open access

Fiatal nők testértékelésének összefüggése étkezési zavarokkal és pszichológiai jellemzőkkel

Relationship of young women’s body appreciation with eating disorders and psychological variables

Orvosi Hetilap
Authors: Bettina Pikó, Hedvig Kiss, and Alexandra Gráczer

Bevezetés: Az elhízás, a testkép- és étkezési zavarok különösen gyakoriak serdülő lányok és fiatal felnőtt nők körében. Míg a negatív testkép kiemelt helyet foglal el a kutatásokban, a prevenció szempontjából fontos a saját testünkhöz való pozitív hozzáállást, a testértékelést befolyásoló tényezőket is feltérképezni. Célkitűzés: Célunk a fiatal felnőtt nők testértékelését meghatározó tényezők elemzése, amely érinti egyrészt az étkezési zavarok bizonyos típusait, a sportolást, a testtömegindexet, a különböző pszichológiai jellemzőket, valamint hogy a családban előfordul-e étkezési zavar vagy elhízás.Módszer: A résztvevők egyetemen tanuló fiatalok női mintája (n = 262; átlagéletkor: 22,0 ± 2,2 év). Az adatgyűjtés online kérdőív formájában történt. A testértékelés mérése a Testértékelés Skála (BAS-2) segítségével történt, amelyet az Evési Attitűdök Tesztje (EAT), a Rosenberg Önértékelés Skála, az Életszemlélet Teszt (LOT-R) és a Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Skála „Internalizáció – Általános” alskálája egészített ki a pszichológiai jellemzők mérésére. Eredmények: A többváltozós lineáris regressziós elemzés szerint az önértékeléssel függ össze a legnagyobb mértékben a fiatal nők testértékelése, kisebb mértékben a sportolás és az optimizmus is meghatározóak, míg a testtömegindex és a kóros diétázás negatív prediktorok. Szintén kisebb mértékben, de a médiában látottak internalizációjára való erőteljes fogékonyság is kedvezőtlen a testértékelés szempontjából. Az oralis kontroll, amely az anorexia nervosa tünetei között is szerepel, enyhe pozitív prediktora a testértékelésnek. Következtetés: Adataink felhívják a figyelmet a testértékelés jelentőségére a testkép- és étkezési zavarok terápiájában és prevenciójában. Igen nagy szükség van a pozitív testkép és testértékelés erősítésére, hiszen testünk elfogadásának hiánya vagy a túlhangsúlyozott vékony testideálhoz való mértéktelen viszonyulás könnyen kóros diétázáshoz vezethet. Orv Hetil. 2022; 163(27): 1082–1088.

Open access

Kétoldali Parsonage–Turner-szindróma COVID–19-vakcinációt követően.

Esetismertetés és az irodalom áttekintése

Bilateral Parsonage–Turner syndrome after COVID–19 vaccination.

A case report and review of the literature
Orvosi Hetilap
Authors: Krisztina Lukács, Éva Csőregh, and Béla Fekete

A Parsonage–Turner-szindróma (PTS, plexitis brachialis) hirtelen fellépő, többnyire egyoldali, súlyos váll- vagy felkari fájdalommal járó neuritis. Bár a heves fájdalom általában önkorlátozó, a betegek kétharmadánál az akut periódust a vállöv és a proximalis felső végtag izmait érintő progresszív izomgyengeség, reflexváltozások, érzészavarok és krónikus neuropathiás fájdalom követi. A PTS-eseteknek csak kis része idiopathiás, többségében műtétet, traumát, fertőzést követően vagy oltási szövődményként számolnak be róluk. Az ismert kiváltó okok között van a SARS-CoV-2-fertőzés, és a különböző típusú COVID–19-vakcinációkat követően is többször leírták már egyoldali PTS kialakulását. A jelen közleményben egy olyan esetet mutatunk be, amelynél a második Pfizer–BioNTech BNT162b2 COVID–19-vakcina beadását követően 1 hónappal jobb oldali, 7 hónappal később pedig bal oldali részleges plexitis brachialis alakult ki. A PTS diagnózisát mágnesesrezonancia- és elektrodiagnosztikai vizsgálat is megerősítette. A PTS előfordulása nem ritka, de az ismeretek hiányában kevésszer gondolnak rá. Közleményünk célja, hogy felhívjuk a figyelmet a PTS lehetőségére mind a SARS-CoV-2-fertőzés, mind a COVID–19-vakcinációt követően kialakult váll- vagy felkari fájdalom esetén, mert a korai felismerés és adekvát kezelés segíthet a betegség lefolyásának rövidítésében. Orv Hetil. 2022; 163(27): 1055–1060.

Open access

SARS-CoV-2-fertőzés okozta Kikuchi–Fujimoto-betegség sikeres gyógyítása

Successful management of Kikuchi–Fujimoto disease caused by SARS-CoV-2

Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Iszlai, László Török, Erika Tóth, and Tamás Karosi

A Kikuchi–Fujimoto-betegség (histiocytás nekrotizáló lymphadenitis) egy autolimitált folyamat, melynek kiváltó tényezőihez soroljuk az Epstein–Barr-vírust, a humán herpeszvírust, a HIV-et, a B19 parvovírust, a paromyxovirusokat, a SARS-CoV-2-t, illetve a Toxoplasmát és a Yersiniát. A pontos diagnózis felállításához elengedhetetlen a nyirokcsomó-biopszia, melyet szövettani vizsgálat követ. Egy 45 éves nőbeteg igazolt SARS-CoV-2-fertőzést követően egyoldali nyaki nyirokcsomó-megnagyobbodással, lázzal, rekedtséggel, illetve nyelési nehezítettséggel érkezett ambulanciánkra. SARS-CoV-2-fertőzése a tünetek megjelenése előtt 1 hónappal kettős pozitív (orrgarati) gyorsteszt formájában került bizonyításra, melyet 2 hetes otthoni karantén követett. Felszabadító teszt nem készült, az ambulanter vizsgálat előtt végzett COVID–19 orrgarati gyorsteszt negatív eredményt produkált. A fizikális status felmérését osztályos felvétel követte, melynek során intravénás antibiotikumterápia indult (Augmentin, 3 × 1,2 g; Klion, 2 × 100 mg) szteroidterápiával párhuzamosan (Solu-Medrol, 2 × 125 mg). A nyaki-mellkasi CT jobb oldali retropharyngealis tályogot írt le, nyaki nyirokcsomó-megnagyobbodással párhuzamosan. Sürgős tracheotomiát, illetve nyaki feltárást végeztünk nyirokcsomó-biopsziával egybekötve. A feltárás során tályogra utaló jelet nem találtunk. A szövettani vizsgálat nekrotizáló lymphadenitist igazolt. Annak ellenére, hogy a betegség autolimitált, látható, hogy a fenti esetben a SARS-CoV-2-fertőzést követően kialakuló nyaki lymphadenopathia életet veszélyeztető állapot okozott, mely miatt légcsőmetszés, nyaki feltárás, illetve nyirokcsomó-biopszia volt szükséges a beteg állapotának javulásáért és betegségének pontos tisztázásáért. A kialakult szöveti exsudatum nyaki tályog képét utánozta a CT-felvételeken. Az általunk felkeresett, nagyszámú szakirodalmi közleményben hasonló beavatkozás nem került leírásra. A nyaki feltárás, a tracheotomia, illetve a nyaki nyirokcsomóknak mint ,,trigger” zónáknak az eltávolítása jelen esetünkben a teljes gyógyulást eredményezte. Fontos a SARS-CoV-2, illetve a Kikuchi–Fujimoto-betegség korrelációjának további megerősítése, pontosabb tisztázása. Orv Hetil. 2022; 163(27): 1061–1065.

Open access

A vérképből meghatározott neutrophil-lymphocyta arány prognosztikai értéke daganatos betegségekben

Prognostic role of neutrophil-to-lymphocyte ratio determined by complete blood count in malignant diseases

Orvosi Hetilap
Author: Dániel Deme

Bevezetés: Az idült, alacsony fokú és intenzitású gyulladást a rosszindulatú daganatok kialakulására és progressziójára hajlamosító tényezőként tartják számon. A gyulladás folyamatában a fehérvérsejtek kulcsszerepet töltenek be. Számos szakirodalmi adat alapján a szerző néhány fontosabb metaanalízis és validációs vizsgálat eredményét mutatja be, melyek a kiindulási emelkedett neutrophil-lymphocyta arány (NLR) és a rosszindulatú daganatos betegségek rossz prognózisa közötti szoros összefüggést tárták fel. Módszer és eredmények: A szerző a munkahelyén kezelt, előrehaladott daganatos betegek adatai (n = 75) alapján saját megfigyeléseiről is beszámol. Validált módszerrel meghatározta az NLR vágórtékét, a kockázati hányadost, a konfidenciaintervallumot és a p-értéket (a Cox-modell illesztése az NLR, a túlélési és az esemény bekövetkeztét jelző kategorizált változóhoz, majd log-rank teszttel a legszignifikánsabb eltérési pont keresése). A hatásnagyság méréséhez a Hedges-féle g-értéket használta. Megbeszélés: Az irodalmi adatok alapján a vágóérték feletti NLR rövidebb túléléssel társult. Saját adatok alapján az NLR>4,34 vágóérték esetén a vágóérték feletti betegek (n = 22) teljes túlélése szignifikánsan rövidebbnek bizonyult a vágóérték alatti csoporthoz (n = 53) képest (HR 2,3; 95%-os CI 1,37–3,85; p = 0,0012). A hatásnagyság nagynak (0,8) bizonyult. Következtetés: Vizsgálatai alapján a szerző a szakirodalommal egyezően azt találta, hogy az emelkedett NLR kedvezőtlen prognózist jelent. Ez akár a terápia intenzitását is módosíthatja. Orv Hetil. 2022; 163(27): 1066–1073.

Open access

Abstract

Morbidity and mortality rates during the COVID-19 pandemic have been particularly high among elderly people (>65 years). This review summarises some of the important physiological and clinical aspects in the background of augmented risk. Airway clearance provides defence against inhaled particles, including viruses. Some relevant studies have indicated that clearance from the small and large airways is slower in elderly people. Cough peak flow (the speed of expiratory airflow during coughing, or cough power) is another important parameter that reflects the defence capacity of the respiratory system. Age has likewise been shown to induce inspiratory and expiratory muscle weakness and, as a consequence, a low cough peak flow. In addition to the weakening of these non-specific defences in elderly people, the specific immune response against the SARS-CoV-2 virus has been found to be nearly blocked in aged mice, and the augmented synthesis of prostaglandin D2 (PGD2) was found to play a role in this phenomenon. Aged animals were protected from death by a specific antagonist of PGD2. Among aged people suffering from COVID-19, there were disproportionally more patients with low CD8 T lymphocyte counts and high plasma concentrations of interleukin 6 (IL-6). This combination of deficient cellular immunity and overt inflammatory response in COVID-19 has been identified as a significant risk factor of mortality.

Open access

Abstract

Morbidity and mortality rates during the COVID-19 pandemic have been particularly high among elderly people (>65 years). This review summarises some of the important physiological and clinical aspects in the background of augmented risk. Airway clearance provides defence against inhaled particles, including viruses. Some relevant studies have indicated that clearance from the small and large airways is slower in elderly people. Cough peak flow (the speed of expiratory airflow during coughing, or cough power) is another important parameter that reflects the defence capacity of the respiratory system. Age has likewise been shown to induce inspiratory and expiratory muscle weakness and, as a consequence, a low cough peak flow. In addition to the weakening of these non-specific defences in elderly people, the specific immune response against the SARS-CoV-2 virus has been found to be nearly blocked in aged mice, and the augmented synthesis of prostaglandin D2 (PGD2) was found to play a role in this phenomenon. Aged animals were protected from death by a specific antagonist of PGD2. Among aged people suffering from COVID-19, there were disproportionally more patients with low CD8 T lymphocyte counts and high plasma concentrations of interleukin 6 (IL-6). This combination of deficient cellular immunity and overt inflammatory response in COVID-19 has been identified as a significant risk factor of mortality.

Open access

Abstract

Background and aims

Internet video streaming (VS) has become a popular leisure activity among the majority of adolescents, especially under the COVID-19 pandemic. Research on binge watching patterns in adults suggests an addictive potential of VS. To date, no unified conceptualization on problematic VS and no standardized assessment tools for adolescents exist even though they might be especially vulnerable.

Methods

STREDIS-A is based on the ICD-11 criteria of gaming disorder. It was validated in a representative sample of 959 dyads of 10- to 17-year old adolescents with frequent VS and a respective parent using standardized questionnaires on Internet addiction, depressive and anxiety symptoms, insomnia, loneliness, and academic performance in an online survey. Item structure was investigated by factorial analyses. Cutoffs were estimated and latent profile analysis was performed.

Results

The two-factorial structure of STREDIS-A describes cognitive-behavioral symptoms and negative consequences of VS. Internal consistency and criterion validity were good to excellent. It could excellently discriminate between affected and non-affected adolescents.

Discussion and conclusions

The present study makes a significant contribution to the conceptualization of a new phenomenon. It provides the very first tool to assess streaming disorder in adolescents for clinical and research settings. Clinical validation is highly warranted.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Yihong Zhao, Martin Paulus, Kara S. Bagot, R. Todd Constable, H. Klar Yaggi, Nancy S. Redeker, and Marc N. Potenza

Abstract

Background and Aims

Screen media activity (SMA) may impact neurodevelopment in youth. Cross-sectionally, SMA has been linked to brain structural patterns including cortical thinning in children. However, it remains unclear whether specific brain structural co-variation patterns are related to SMA and other clinically relevant measures such as psychopathology, cognition and sleep in children.

Methods

Adolescent Brain Cognitive Development (ABCD) participants with useable baseline structural imaging (N = 10,691; 5,107 girls) were analyzed. We first used the Joint and Individual Variation Explained (JIVE) approach to identify cortical and subcortical covariation pattern(s) among a set of 221 brain features (i.e., surface area, thickness, or cortical and subcortical gray matter (GM) volumes). Then, the identified structural covariation pattern was used as a predictor in linear mixed-effect models to investigate its associations with SMA, psychopathology, and cognitive and sleep measures.

Results

A thalamus-prefrontal cortex (PFC)-brainstem structural co-variation pattern (circuit) was identified. The pattern suggests brainstem and bilateral thalamus proper GM volumes covary more strongly with GM volume and/or surface area in bilateral superior frontal gyral, rostral middle frontal, inferior parietal, and inferior temporal regions. This covariation pattern highly resembled one previously linked to alcohol use initiation prior to adulthood and was consistent in girls and boys. Subsequent regression analyses showed that this co-variation pattern associated with SMA (β = 0.107, P = 0.002) and externalizing psychopathology (β = 0.117, P = 0.002), respectively.

Discussion and Conclusions

Findings linking SMA-related structural covariation to externalizing psychopathology in youth resonate with prior studies of alcohol-use initiation and suggest a potential neurodevelopmental mechanism underlying addiction vulnerability.

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Nerilee Hing, Alex M. T. Russell, Matthew Browne, Matthew Rockloff, Catherine Tulloch, Vijay Rawat, Nancy Greer, Nicki A. Dowling, Stephanie S. Merkouris, Daniel L. King, Matthew Stevens, Anne H. Salonen, Helen Breen, and Linda Woo

Abstract

Background and aims

Gambling-related harm to concerned significant others (CSOs) is an important public health issue since it reduces CSOs' health and wellbeing in numerous life domains. This study aimed to 1) estimate the first national prevalence of CSOs harmed by gambling in Australia; 2) identify the characteristics of CSOs most at risk of harm from another person's gambling; 3) compare the types and number of harms experienced by CSOs based on their relationship to the person who gambles; and 4) compare the number of harms experienced by CSOs by self-identified gender.

Methods

Based on a national CATI survey weighted to population norms, 11,560 respondents reported whether they had been personally and negatively affected by another person's gambling in the past 12 months; and if so, answered detailed questions about the harms experienced from the person's gambling who had harmed them the most.

Results

Past-year prevalence of gambling-related harm to adult Australian CSOs was (6.0%; 95% CI 5.6%–6.5%). CSOs most commonly reported emotional harms, followed by relationship, financial, health and vocational harms, respectively. Former partners reported the most harm, followed by current partners, other family members and non-family members, respectively. Female CSOs were more likely to report more harm and being harmed by a partner or other family member, and male CSOs from a non-family member.

Discussion and conclusions

The findings provide new insights into the wider societal burden of gambling and inform measures aimed at reducing harm to CSOs from gambling and supporting them to seek help.

Open access

Abstract

Introduction

The COVID-19 pandemic had numerous consequences for general, mental and sexual health. As gender differences in sexual compulsivity (SC) have been reported in the past and SC has been connected to adverse events and psychological distress, the current study aims at investigating associations between these factors in the context of contact restrictions in the course of the COVID-19 pandemic in Germany.

Methods

We collected data for five time points in four retrospective measurement points in an online convenience sample (n T0 = 399, n T4 = 77). We investigated the influence of gender, several pandemic-related psychosocial circumstances, sensation seeking (Brief Sensation Seeking Scale), and psychological distress (Patient-Health-Questionnaire-4) on the change of SC (measured with an adapted version of the Yale-Brown Obsessive Compulsive Scale) between T0 and T1 (n = 292) in a linear regression analysis. Additionally, the course of SC over the time of the pandemic was explored with a linear mixed model.

Results

Male gender was associated with higher SC compared to female gender over all measurement points. An older age, being in a relationship, having a place to retreat was associated with a change to lower SC during the first time of the pandemic. Psychological distress was associated with SC in men, but not in women. Men, who reported an increase of psychological distress were also more likely to report an increase of SC. 

Discussion

The results demonstrate that psychological distress seems to correlate with SC differently for men and women. This could be due to different excitatory and inhibitory influences on men and women during the pandemic. Furthermore, the results demonstrate the impact of pandemic related psychosocial circumstances in the times of contact restrictions.

Open access

Abstract

Background and aims

Adolescence is a period of high incidence of problematic smartphone use. Understanding the developmental trajectory of problematic smartphone use in adolescence and its influencing factors could guide the choice of timing for prevention and intervention. This study fitted the growth trajectory of problematic smartphone use among adolescents and examined its associations with the childhood family environment and concurrent parent–child relationships.

Methods

Using a cohort sequential design, we investigated 2,548 Chinese adolescents and their parents three times in three years. Multiple group multiple cohort growth models were used to fit the growth trajectory.

Results

The quadratic growth trajectory of problematic smartphone use in adolescents aged 10–18 years showed a clear increasing trend, with a possible decreasing trend in late adolescence or early adulthood. Early life socioeconomic status, childhood family unpredictability, and the concurrent parent–child relationship had unique impacts on the development of problematic smartphone use during adolescence.

Discussion and conclusions

Early adolescence is a favorable time for problematic smartphone use prevention and intervention. A supportive family environment should be maintained throughout the different developmental stages of children and adolescents.

Open access

Abstract

Background and aims

Attentional bias to gambling-related stimuli is associated with increased severity of gambling disorder. However, the addiction-related moderators of attentional bias among those who gamble are largely unknown. Impulsivity is associated with attentional bias among those who abuse substances, and we hypothesized that impulsivity would moderate the relationship between disordered electronic gaming machine (EGM) gambling and attentional bias.

Methods

We tested whether facets of impulsivity, as measured by the UPPS-P (positive urgency, negative urgency, sensation seeking, lack of perseverance, lack of premeditation) and the Barratt Impulsiveness Scale-11 (cognitive, motor, non-planning) moderated the relationship between increased severity of gambling disorder, as measured by the Problem Gambling Severity Index (PGSI), and attentional bias. Seventy-five EGM players participated in a free-viewing eye-tracking paradigm to measure attentional bias to EGM images.

Results

Attentional bias was significantly correlated with Barratt Impulsiveness Scale-11 (BIS-11) motor, positive urgency, and negative urgency. Only positive and negative urgency moderated the relationship between PGSI scores and attentional bias. For participants with high PGSI scores, higher positive and negative urgency were associated with larger attentional biases to EGM stimuli.

Discussion

The results indicate that affective impulsivity is an important contributor to the association between gambling disorder and attentional bias.

Open access

Abstract

Background and aims

Recovery is a challenge for individuals coping with a gambling disorder (GD). Recovery capital (RC) is a conceptual framework describing positive external and internal (e.g., human, social, community and financial) resources that promote recovery. Negative RC relates to external and internal obstacles to recovery. To date, no scale has captured both positive and negative RC items in the gambling field. Based on the RC framework, this pilot study aimed to develop The Holistic Recovery Capital in Gambling Disorder (HRC-GD) instrument, and to explore its associations with recovery status, measures of psychopathology and happiness. We hypothesized that higher HRC-GD scores will be positively related to recovery and subjective happiness, but negatively linked to depression, anxiety, and gambling severity.

Method

Recovered and non-recovered individuals with a lifetime DSM-5 GD (n = 164) completed the HRC-GD instrument, the DSM-5 GD diagnostic criteria, and measures of depression, anxiety, and subjective happiness.

Results

Through a process of item reduction, which included a principal components analysis, 19 items were retained. Since exploratory factor analysis (EFA) yielded uninterpretable findings, an index score reflecting human, financial, community, and social resources and obstacles was calculated. HRC-GD index scores were negatively correlated with anxiety, depression, and GD symptom severity, but positively related with subjective happiness. Index scores were significantly associated with recovery status.

Conclusions

The HRC-GD index holds promise as a new tool for measuring RC in GD. Additional research is needed to validate this index using larger and more ethnically and gender diverse clinical and community samples of individuals with GD.

Open access