Browse

You are looking at 41 - 50 of 11,016 items for

  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Enikő Szvák, Hedvig Győry, Antal Sklánitz, Lénárd Szabó, Wilfried Rosendahl, Stephanie Zesch, Krisztina Scheffer, Ildikó Szikossy, Ágnes Simek, György Pálfi, and Ildikó Pap

Összefoglaló. Bevezetés: Egy traumás eredetű sérüléseket mutató, ókori egyiptomi koponya vizsgálatát ismertetjük a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményéből. A jelen cikkben egy mumifikált fej elemzését emeltük ki, ennek átfogó vizsgálatát és részletes eredményeit közöljük. Célkitűzés: Célunk egy multidiszciplináris vizsgálatsorozat megvalósítása volt, amelyen keresztül képet kapunk az egykor Egyiptom területén élt emberek egészségi állapotáról. Módszer: A kutatás során a múmiákon szerves és szervetlen kémiai analíziseket, komputertomográfiai és röntgenvizsgálatot, szénizotópos kormeghatározást végeztünk, és felhasználtunk biológiai antropológiai módszereket is. Eredmények: A koponya igazoltan az ókori Egyiptomból származik, és mivel sebei gyógyulásnak indultak, véleményünk szerint az egyén túlélte a fejét ért behatást. Ez meglepő eredménynek minősül, hiszen ilyen jellegű életveszélyes traumás sérüléseket csak akkor lehet nagy valószínűséggel túlélni, ha megfelelő orvosi ellátás áll rendelkezésre. Következtetés: Úgy gondoljuk, ebben az esetben is ez történt, bizonyítva, hogy az egyiptomi orvosi ismeretek valóban igen fejlettek és az orvoslás magas színvonalú volt. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2162–2170.

Summary. Introduction: We are presenting the analysis of an ancient Egyptian mummified head from the collection of the Hungarian Natural History Museum, which shows special traumatic injuries. The examination of this artefact nicely demonstrates the procedures we usually apply in our research on the Egyptian mummies of the Museum. Objective: Our aim was to implement a series of multidisciplinary studies to get a picture of the health condition of these people once living in the territory of Egypt. Method: When researching the mummies, we performed organic and non-organic chemical analyses, computed tomography, X-ray examinations, radiocarbon isotope dating as well as biological anthropological methods. Results: In this article, we report on the comprehensive examination of the skull and the detailed results we got. The skull is proven to originate from ancient Egypt. Conclusion: As the wounds began to heal, we can conclude that the individual survived the impact on his head. This is quite surprising as such life-threatening traumatic injuries can only be survived if adequate medical care is available. We believe this was the case also here, i. e., ancient Egyptian medicine was highly developed and of really high standards. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2162–2170.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Mihály, Danielle Mariastefano Fontanini, Ágnes Dóra Sándor, Edit Dósa, Gábor Lovas, Endre Kolossváry, Illés Kovács, Lilla István, László Entz, and Péter Sótonyi jr.

Összefoglaló. A tudomány jelenlegi állása szerint – csoportok összehasonlítására épülő matematikai-statisztikai eszközökkel – a leginkább hatékonynak és hatásosnak vélt kezelési módszerek szisztematikus elemzése mentén, a bizonyítékokon alapuló irányelveken nyugvó gyógyító munkát tekintjük követendőnek. A nyaki verőérszűkület ellátása esetén az utóbbi években elkészült mind a hazai, mind az európai irányelv, mindemellett a társszakmák irányelveiben is megjelentek kezelési javaslatok. Közleményünkben összehasonlítottuk a témában publikált magyar, angol, német és olasz nyelvű, valamint az európai társaságok által kiadott irányelveket. Az irányelvek alapelveikben hasonlóak, formailag és tartalmilag azonban jelentős (időnként egymásnak ellentmondani látszó) különbségeket találhatunk. Az ellentmondások három leggyakoribb oka: 1) az egyes irányelvek által kitűzött célok különbözősége, 2) az aszimptomatikus és szimptomatikus betegcsoport definíciói, valamint 3) az eltérő evidenciaszintek. Az irányelvek összevetése alapján a tünetes, szignifikáns nyaki verőérszűkületek sebészi ellátása evidenciának tekinthető. A szimptomatikus nyaki verőérszűkület a definíció szerint ellenoldali cerebralis ischaemia okozta, tranziens vagy definitív plegia, paresis, aphasia és az azonos oldali arteria centralis retinae embolisatiója miatti amaurosis fugax. A tünetmentes nyaki verőérszűkületek ellátása tekintetében az európai és a nemzeti irányelvek nem azonosak, ezen esetek terápiás döntése egyéni mérlegelést igényel. Tünetmentes, 70%-os stenosis esetén vascularteam-konzílium javasolt. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2139–2145.

Summary. The correct practice is the one that is proven to be the most effective based on systematic statistical analyses of different treatment methods, and is applied according to evidence-based principles. In recent years, not only has the European Society of Vascular Surgery created a guideline about the management of supra-aortic steno-occlusive disease, but some nations’ vascular surgical societies and related disciplines have also developed their own guidance. In this paper, the guidelines by the European societies on the clinical care of patients with carotid artery luminal narrowing is compared to national guidelines published in Hungarian, English, German, and Italian. Although the fundamental points of the guidelines are similar, there are some important differences among them both in presentation and in content; as a result, they sometimes appear to be contradictory. The three main sources of inconsistency are the various goals, the discrepancy in the definition of symptomatic and asymptomatic carotid artery stenosis, and the bias arising from the use of distinct evidence levels. A comparison of guidelines suggests that the treatment of symptomatic significant carotid artery stenosis with surgery can be considered evidence. Symptomatic carotid artery stenosis is defined as transient or definite plegia, paresis, aphasia due to cerebral ischemia, and monocular blindness caused by embolism in the central retinal artery. However, in the case of asymptomatic 70% or greater carotid artery stenosis, the guidelines are quite heterogeneous, and these patients require individual consideration and a vascular team decision is recommended. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2139–2145.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Lilla Horváth, Imre Boncz, Zsuzsanna Kívés, Noémi Németh, Katalin Biró, Krisztina Fendrik, Katalin Koltai, Gábor Késmárky, and Dóra Endrei

Összefoglaló. Bevezetés: A perifériás verőérbetegség napjaink egyik világméretű népegészségügyi problémája, több mint 200 millió embert érint világszerte. A Peripheral Artery Disease Quality of Life (PADQOL) kérdőívet azzal a céllal fejlesztették ki, hogy a betegség fizikai tünetein kívül annak szubjektív betegségterhét, pszichoszociális és emocionális hatásait is vizsgálja. Célkitűzés: Az eredeti, angol nyelvű PADQOL betegségspecifikus, önkitöltős kérdőív magyar nyelvű, érvényes változatának kifejlesztése, annak fordítása, kultúrközi adaptációja és magyar nyelvi validálása. Módszerek: Az életminőség-kérdőív lingvisztikai validálása nemzetközi protokoll alapján történt: két szakfordító külön-külön lefordította a kérdőívet angol forrásnyelvről magyarra; egy harmadik szakfordító bevonásával elkészült a két verzió szintézise, majd azt két, angol anyanyelvű fordító visszafordította angol forrásnyelvre, amit konszenzusmegbeszélés követett. A „pre-final” magyar verzió érthetőségét 30, angiológiai járó és fekvő beteg bevonásával, kognitív interjúk lefolytatásával, pilotvizsgálat során teszteltük. A PADQOL kérdőív faktorstruktúrájának feltárásához faktoranalízist végeztünk, az alskálák megbízhatóságát, a tételek belső konzisztenciáját a Cronbach-alfa-együttható kiszámításával vizsgáltuk. Az elemzésekhez IBM SPSS 23.0 programcsomagot használtunk. Eredmények: A PADQOL nyelvi validálása jelentéstani, tapasztalati és idiomatikus ekvivalencia tekintetében nem jelentett nehézséget. A kognitív interjúk során egy kérdés esetén tapasztaltunk értelmezési nehézséget. A kérdőív „pre-final” verziója tartalmilag és nyelvileg könnyen érthető, kitöltése nem okoz nehézséget. Az egyes dimenziók Cronbach-α-értéke 0,624 és 0,887 között volt. A legrosszabb értéket a Félelem és bizonytalanság (score-átlag: 14,07) életminőség-dimenzió mutatta. Következtetés: Létrehoztuk a PADQOL kérdőív végső magyar verzióját, mely mérőeszköz alkalmas a nyelvi és kultúrközi adaptáció következő lépésének elvégzésére, nagyobb betegpopuláción történő pszichometriai és klinikometriai vizsgálat által a perifériás verőérbetegek életminőségének, szubjektív betegségterhének felmérését célzó validálásra. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2153–2161.

Summary. Introduction: Peripheral artery disease is one of the greatest, global public health concerns affecting more than 200 million people worldwide. The Peripheral Artery Disease Quality of Life questionnaire was developed to assess the subjective disease burden of peripheral artery disease, by focusing on psychosocial and emotional effects besides physical symptoms and functional limitations. Objective: To develop the valid Hungarian version of the original PADQOL via the standard linguistic validation and cross-cultural adaptation procedure. Methods: The linguistic validation was conducted according to an international protocol: two independent forward translations, a synthesis of the translations, back translations and consensus team review. The pilot-testing of the ’pre-final’ Hungarian version was conducted via cognitive interviews with 30 in- and outpatients attending the Department of Angiology. Factor analysis was performed, Cronbach-alpha values were calculated to establish the reliability of subscales and to determine the internal consistency if items. IBM SPSS 23.0 was used. Results: The linguistic validation of PADQOL into Hungarian posed no difficulties in terms of semantic, experiential and idiomatic equivalence. One item was found difficult to interpret during cognitive interviewing. The ‘pre-final’ version of the questionnaire was easy to understand and complete. Cronbach-alpha values of factors ranged between 0.624 and 0.887. The lowest value was that of factor 4: Fear and Uncertainty (mean score: 14.07). Conclusion: The linguistic validation of PADQOL into Hungarian was successful, the final Hungarian version is a tool that should reveal valuable insights with regard to subjective disease burden of patients living with peripheral artery disease subsequent to psychometric and clinicometric validation on a larger patient population. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2153–2161.

Open access

A vastagbél-diverticulosis sebészi kezelése

Javallati dilemmák, kezelési lehetőségek, műtéti megoldások

Orvosi Hetilap
Authors: Alpár György, Bianka Barok, and Péter Lukovich

Összefoglaló. Bevezetés: A vastagbél-diverticulosis a lakosság kb. 60%-át érinti, incidenciája folyamatosan növekszik. A betegek 6%-ánál van szükség sebészi beavatkozásra. Jelenleg nincs egységes irányelv, mikor indokolt elektív műtétet végezni. Módszer: Retrospektív módszerrel elemeztük az osztályunkon 2017. július 17. és 2020. április 30. között vastagbél-diverticulosis miatt operált betegek demográfiai és műtéti adatait, emellett a szövődmények arányát. Összehasonlítottuk az elektív (EM) és a sürgős műtétek (SM), illetve a nyitott és a laparoszkópos műtétek adatait. Eredmények: 38 operált beteg közül 19-nél történt EM, illetve 19 betegnél SM. A betegek átlagéletkora az EM-eknél 64 év, az SM-ek esetében 67 év volt. EM-nél az indikáció 12 esetben recidiváló diverticulitis, 5 esetben colovesicalis, 2 esetben colovaginalis sipoly volt. SM-nél az indikáció 17 esetben perforáció, 2 esetben hasüregi tályog volt. Az EM-ek 89%-a laparoszkópos módon került elvégzésre; az átlagos műtéti idő EM/SM esetében 96 perc/89 perc, az átlagos ápolási napok száma 17/14 volt. Az EM-csoportból 1 beteg, míg az SM-csoportból 5 beteg meghalt. Szignifikáns különbség volt a műtét típusa, a stomaképzés és a transzfúziós igény tekintetében. Nem találtunk szignifikáns eltérést a posztoperatív ápolási napok és a mortalitás tekintetében. Következtetés: Az elektív műtétek alacsonyabb morbiditása és mortalitása, illetve a laparoszkópos technika alkalmazhatósága miatt törekedni kell a tervezett műtétre. Nincs egységes irányelv a relatív műtéti indikáció felállításában: gasztroenterológus és sebész által felállított, személyre szabott kezelési stratégia szükséges. Véleményünk szerint indokolt a műtét, amennyiben igazolt diverticulosis esetében szigorú diéta mellett kiújul a gyulladás. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2146–2152.

Summary. Introduction: Colonic diverticulosis affects 60% of the population, incidence of the disease grows progressively. During its course, 6% of patients with diverticulosis will need surgical intervention. There is no current guideline when to carry out elective operation. Method: We analyzed demographics, surgical patient data and also post-operative complications of patients operated in our department due to colonic diverticulosis between 17-07-2017 and 30-04-2020 retrospectively. We compared the results of elective (ES) and acute surgeries (AS), also laparotomies versus laparoscopies. Results: 19 out of 38 patients underwent ES and 19 AS. ES group average age was 64 years, and 67 in the AS group. Indications of ES were recurring diverticulitis in 12, colovesical fistula in 5 and colovaginal fistula in 2 cases. Indications of AS were perforations in 17 and intraabdominal abscesses in 2 cases. 89% of all ES were operated laparoscopically; average operation time in ES/AS was 96/89 minutes, average hospital stay was 17/14 days. 1 patient after ES and 5 after AS died. Significant difference was found between the groups with regard to the type of operation, frequency of colostomy creation and the need of blood transfusion but no significant difference was demonstrated in average hospital stay and mortality. Conclusion: Due to the lower morbidity and mortality rate as well as the benefits of laparoscopic approach, we should always opt for ES. No guideline for relative surgical indication exists: gastroenterologist and surgeon should make a personalized surgical plan. In our opinion, operation should be carried out if diverticulitis reoccurs while the patient is on strict diet. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2146–2152.

Restricted access

Abstract

Background

To investigate the serum level of hepcidin and its relationship with cardiovascular disease (CVD) in maintenance hemodialysis (MHD) patients.

Methods

Blood was obtained from 75 MHD patients before undergoing hemodialysis and 20 healthy controls. Serum hepcidin, advanced oxidation protein products (AOPP) and interleukin (IL)-6 were measured by enzyme-linked immunosorbant assay (ELISA). Spearman correlation, and binary logistic regression linear regression analyses were used to assess the relationship between serum hepcidin and other parameters.

Results

The serum level of hepcidin, AOPP and IL-6 was significantly up-regulated in MHD patients compared with the control (P < 0.05). Furthermore, serum hepcidin levels in patients with CVD were higher than those in patients without CVD (P < 0.05). In all MHD patients, serum hepcidin level was correlated positively with erythropoietin (EPO) dose per week (ρ = 0.251, P = 0.030), EPO resistance index (ρ = 0.268, P = 0.020), ferritin (ρ = 0.814, P < 0.001), transferin saturation (TSAT, ρ = 0.263, P = 0.023), AOPP (ρ = 0.280, P = 0.049), high sensitive C reactive protein (ρ = 0.151, P = 0.006), IL-6 (ρ = 0.340, P = 0.003) and left ventricular mass index (LVMI, ρ = 0.290, P = 0.033). Moreover, it was negatively correlated with serum pre-albumin (ρ = −0.266, P = 0.021), total iron-binding capacity (TIBC, ρ = −0.458, P < 0.001), unsaturated iron-binding capacity (UIBC, ρ = −0.473, P < 0.001) and transferrin (ρ = −0.487, P < 0.001). Linear regression analysis showed that ferritin (β = 0.708, P < 0.001), TIBC (β = −0.246, P = 0.032) and IL-6 (β = 0.209, P = 0.041) were independently associated with hepcidin. Results of binary logistic regression analysis suggested that higher serum hepcidin level (>249.2 ng/mL) was positively and independently related to CVD (OR = 1.32, 95% CI [1.20–9.56], P = 0.043).

Conclusions

Serum hepcidin level is associated with CVD in MHD patients, indicating that hepcidin may be a novel biomarker and therapeutic target for CVD.

Restricted access
Imaging
Authors: Melinda Boussoussou, Borbála Vattay, Bálint Szilveszter, Márton Kolossváry, Judit Simon, Milán Vecsey-Nagy, Béla Merkely, and Pál Maurovich-Horvat

Abstract:

In recent years, coronary computed tomography angiography (CCTA) has emerged as an accurate and safe non-invasive imaging modality in terms of detecting and excluding coronary artery disease (CAD). In the latest European Society of Cardiology Guidelines CCTA received Class I recommendation for the evaluation of patients with stable chest pain with low to intermediate clinical likelihood of CAD. Despite its high negative predictive value, the diagnostic performance of CCTA is limited by the relatively low specificity, especially in patients with heavily calcified lesions. The discrepancy between the degree of stenosis and ischemia is well established based on both invasive and non-invasive tests. The rapid evolution of computational flow dynamics has allowed the simulation of CCTA derived fractional flow reserve (FFR-CT), which improves specificity by combining anatomic and functional information regarding coronary atherosclerosis. FFR-CT has been extensively validated against invasively measured FFR as the reference standard. Due to recent technological advancements FFR-CT values can also be calculated locally, without offsite processing. Wall shear stress (WSS) and axial plaque stress (APS) are additional key hemodynamic elements of atherosclerotic plaque characteristics, which can also be measured using CCTA images. Current evidence suggests that WSS and APS are important hemodynamic features of adverse coronary plaques. CCTA based hemodynamic calculations could therefore improve prognostication and the management of patients with stable CAD.

Open access