Browse our Medical Journals

Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.

Discover the latest journals in Medical and Health Sciences

The primary function of medical articles is the validation of cutting-edge theoretical and clinical research, by providing reference and relevant forums. New drugs and medical practices can only enter the mainstream practise if their randomised trials had passed under the critical lens of prestigious peer reviewed journals. Technical reports help practitioners to improve their arsenal. Case reports confirm theories and provide tools for investigating or disclosing possible malpractice. Review articles serve educational purposes. Some more popular articles may play a role in educating the interested audience.

Types of medical articles

The papers published in medical journals can be classified in the following main categories

  • Research articles report about novel research results, of both theoretical and (direct or indirect) practical relevance.
  • Review articles survey specific topics by summarising and analysing all information available in the medical literature. Reviews are kind of combining results from different studies on the same topic. They can be useful for specialists in the field, may help them to prevent, diagnose, or treat a particular disease.
  • Case reports and case series reports about a concrete story of a concrete patient. They can be interesting because of their uniqueness, not matching any known diagnosis or describing unexpected symptoms. The report should describe each of the diagnosis, treatment, the patient’s response to it and the follow-up history. Case series are related reports about similarly treated patients.
  • Editorials are typically not peer reviewed shorter communications from senior members of the Editorial Board or from invited renown scholars. They discuss questions of relevance for the scientific community at the moment (say, about public health, or more generally, the health system).
  • Letters to the editor are articles of the interactive type, a form for readers to contact the medical journal. They can express comments, questions, or criticisms regarding some articles published in that journal. They provide a sophisticated forum for medical communities.

Medical Journals at AKJournals

AKJournals has 9 medical journals. Three of them are in Hungarian. The other six journals are in English and accept submissions from all over the world. Some of them are widely available Open Access journals. The covered topics include immunology, medical imaging, physiology, and veterinary and health care science. In these journals, you can find more than 11.000 medical articles altogether. A filter tool helps to single out the relevant titles. In addition to that, we highly recommend using the search box to find the most important topics only

Medical and Health Sciences

You are looking at 51 - 60 of 11,212 items for

  • All content x
Clear All


The selection of therapeutic agent to be used for the treatment of multidrug-resistant bacteria is a major concern. Polymyxin B use has been commenced in Turkey, although its clinical breakpoint is not listed in the EUCAST. This study aimed to determine the correlation between the MIC values of polymyxin B and colistin. A total of 505 isolates, including 122 isolates of Escherichia coli and 383 isolates of Klebsiella pneumoniae were included in the present study. All the isolates were assessed for colistin and polymyxin B using the broth microdilution method. The categorical agreement in the E. coli isolates was 98.4%, and the rate of very major error was 33.3%. The categorical agreement in the K. pneumoniae isolates was 99.5%, the rate of major error was 0.36%, and the rate of very major error was 0.98%. In the evaluation of the essential agreement, 1.6% error in E. coli and 2.3% error in K. pneumoniae were observed. It was concluded that polymyxin B should never be used in the treatment of the isolates reported as colistin-resistant, and if the MIC values are above 4 mg/L in E. coli and K. pneumoniae. Our results indicate importance of reporting both polymyxin B and colistin susceptibility results of clinical isolates.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Yosra Chebbi, Siwar Frigui, Anis Raddaoui, Dorra Belloumi, Amel Lakhal, Lamia Torjemane, Nour Ben Abeljelil, Saloua Ladeb, Tarek Ben Othmen, Rym El Fatmi, and Wafa Achour


The purpose of our study was to investigate the epidemiology of coagulase negative staphylococci (CoNS) responsible for bacteremia in hematopoietic stem cell transplant (HSCT) recipients and to determine the prevalence and the genetic background of methicillin resistance. The prevalence of CoNS bacteremia was 7.4% (54/728), higher in allograft (10.7%) than in autograft (4.7%) recipients. A sepsis or a septic shock were observed in 9% of cases. No deaths were attributable to CoNS bacteremia. The methicillin resistance rate was 81%. All MR-CoNS, harbored mecA gene and 90% were typeable with SCCmec typing using PCR amplification. The SCCmec type IV was the most frequent (44%). Clonal dissemination of MR- Staphylococcus epidermidis strains was limited. Our study showed a low prevalence and favorable outcome of CoNS bacteremia in HSCT recipients with limited clonal diffusion. However, they were associated with a significant rate of severe infections and a high rate of methicillin resistance, mediated by SCCmec IV element in most cases.

Restricted access
Authors: Cesare Mantini, Francesco Corradi, Domenico Mastrodicasa, Luca Procaccini, Marzia Olivieri, Fabrizio Ricci, Filippo Cademartiri, Massimo Caulo, and Raffaele De Caterina


The pericardial cavity, sinuses, and recesses are frequently depicted on Computed Tomography (CT) and Magnetic Resonance (MR).

We here review the normal human pericardial structures as provided by MR imaging of young, healthy subject and CT scans acquired after iatrogenic coronary dissection. We compared such radiological information with cadaveric axial and sagittal sections of the human body provided by the Visible Human Server (VHS), Ecole Polytechnique Federale de Lousanne (EPFL), Switzerland.

Open access


123I-metaiodobenzylguanidine (MIBG) is a radiolabeled norepinephrine analog that can be used to investigate myocardial sympathetic innervation. 123I MIBG scintigraphy has been investigated with interest in many disease settings. In patients with systolic heart failure (HF), 123I MIBG scintigraphy can capture functional impairment and rarefaction of sympathetic terminals (which manifest as reduced early and late heart-to-mediastinum [H/M] ratio on planar scintigraphy), and increased sympathetic outflow (which can be visualized as high washout rate). These findings have been consistently associated with a worse outcome: most notably, a phase 3 trial found that patients with a late H/M 1.60 have a higher incidence of all-cause and cardiovascular mortality and life-threatening arrhythmias over a follow-up of less than 2 years. Despite these promising findings, 123I MIBG scintigraphy has not yet been recommended by major HF guidelines as a tool for additive risk stratification, and has then never entered the stage of widespread adoption into current clinical practice. 123I MIBG scintigraphy has been evaluated also in patients with myocardial infarction, genetic disorders characterized by an increased susceptibility to ventricular arrhythmias, and several other conditions characterized by impaired sympathetic myocardial innervation. In the present chapter we will summarize the state-of-the-art on cardiac 123I MIBG scintigraphy, the current unresolved issues, and the possible directions of future research.

Open access



It has been observed that gluteal-femoral adipose tissue has a protective effect against risk factors for cardiovascular disease but has not yet been concluded how different evaluation methods of fat distribution affect the results.


To test the hypothesis that B-mode ultrasound-measured subcutaneous adipose tissue distribution is associated with cardiovascular risk factors, 326 Japanese unmedicated postmenopausal women aged 50–70 years were analyzed. Subcutaneous adipose tissue thickness at 6 sites (anterior and posterior aspects of trunk, upper-arm, and thigh) and serum total (TC) and high-density lipoprotein cholesterol (HDLC) was measured, and a ratio of HDLC to TC (HDLC/TC) was calculated. We used Bayesian linear regression with 4 separate models with each model predicting HDLC/TC.


Our first model provided evidence for an inverse correlation (r = –0.23) between ultrasound measured body fat (6 site measurement) and HDLC/TC. The second model noted evidence for an inverse correlation between trunk fat and HDLC/TC and found evidence for the null with respect to the correlation between thigh fat and HDLC/TC. Therefore, we added thigh fat to the null model to produce Distribution Model 2. Within this model, we noted an inverse correlation (r = –0.353) between trunk fat and HDLC/TC. Our last model determined that within the trunk fatness, the abdominal area (anterior trunk) was a larger predictor than the subscapular site (posterior trunk).


These results support the evidence that ultrasound-measured abdominal subcutaneous adipose tissue thickness is a non-invasive predictor for monitoring the risk for dyslipidemia in postmenopausal women.

Open access

A hazai sclerosis multiplex betegpopuláció életkori és nemi megoszlása 2004 és 2016 között

Age and gender characteristics of patients affected with multiple sclerosis in Hungary between 2004 and 2016

Orvosi Hetilap
Authors: Anna Iljicsov, Dániel Bereczki, Balázs Dobi, Ferenc Oberfrank, Mónika Bálint, András Ajtay, Dániel Milanovich, and Magdolna Simó

Összefoglaló. Bevezetés: Mivel hazánkban a sclerosis multiplex gyakoriságáról, valamint életkori és nemi jellegzetességeiről az elmúlt évtizedekben – egészen 2020-ig – csak regionális jellegű felmérések készültek egy-egy centrum betegforgalma alapján, az újonnan diagnosztizált és már ismert betegek országos koreloszlásáról és annak időbeli változásairól nincsenek ismereteink. Célkitűzés: Jelen munkánkban több mint 14 000 beteg adatainak elemzésével a prevalens és incidens betegek koreloszlásának változását vizsgáljuk 2004–2016 során, és eredményeinket összevetjük az elmúlt évtizedekben közölt hazai adatokkal. Módszer: Munkacsoportunk az egészségbiztosítási pénztár anonimizált NEUROHUN adatbázisát elemezte, amely tartalmazza a 2004 és 2016 között az összes hazai, államilag finanszírozott, a fekvő- és járóbeteg-szakellátásból neurológiai diagnózissal jelentett esetet. A sclerosis multiplex BNO-kódjának előfordulása alapján korábban létrehoztuk a betegség adminisztratív definícióját, és megbecsültük a sclerosis multiplex országos prevalenciáját és incidenciáját. Eredmények: A prevalens betegek átlagéletkora 2015-ben 47,9 év, ugyanebben az évben az incidens betegek átlagéletkora 37,4 év volt. Vizsgálatunk szerint a prevalens betegek átlagéletkora szignifikánsan – évente egyötöd–egyharmad évvel (p<0,001) – emelkedik, mégpedig a nők esetében nagyobb mértékben. A nők átlagosan fél évvel idősebbek, mint a férfi páciensek (szignifikáns különbség: p = 0,002). A prevalens betegekben a legnépesebb korosztály az ötvenévesek felől a fiatalabb, 35–40 éves korosztály felé mozdul. Az incidens betegek átlagéletkora lassan, de szignifikánsan – évente átlagosan egyharmad évvel (p<0,001) – csökken. Következtetés: Eredményeink szerint az újonnan diagnosztizált sclerosis multiplexes páciensek átlagosan egyre fiatalabbak, és a prevalens betegek között is egyre fiatalabb korosztályok a legnépesebbek, de a javuló túlélés és a hosszabb élettartam miatt a prevalens betegek átlagéletkora összességében valószínűleg fokozatosan emelkedik. Orv Hetil. 2021; 162(19): 746–753.

Summary. Introduction: The nationwide age and gender distribution of newly diagnosed and prevalent multiple sclerosis patients has been unknown in Hungary, as until 2020 only regional studies had been reported about the frequency and age characteristics of subjects with multiple sclerosis, based on single-center patient registries. Objective: In the present study with the analysis of over 14 000 patients, we describe the changes in age distribution of prevalent and incident subjects between 2004 and 2016 and compare our results with the data published on the subject during the last decades in Hungary. Method: We have analyzed the pseudonymized NEUROHUN database provided by the single-payer National Health Insurance Fund, that contains each claim submitted by public hospitals and outpatient services for neurologic diseases between 2004 and 2016. Using the ICD10-code of multiple sclerosis, we have previously established the administrative definition of the illness and estimated its prevalence and incidence in the country. Results: The mean age of prevalent patients was 47.9 years in 2015, whereas in the same year the mean age of incident cases was 37.4 years. The average age of prevalent patients shows a significant rise – with an annual increase of one fifth–one third year (p<0.001) – with a more pronounced increase among women. The age of women is higher by half a year (p = 0.002). The most populous age groups among prevalent subjects shift from the fifties towards the younger generations between 35–40 years of age. The average age of incident subjects slowly, but significantly decreases, with a mean annual decrease of about one third year (p<0.001). Conclusion: Our results suggest that though new patients are younger year-by-year and the most populous age groups are also younger, altogether the average age of prevalent subjects continuously increases, probably due to the longer survival and lifespan of patients with multiple sclerosis. Orv Hetil. 2021; 162(19): 746–753.

Open access

Korai repolarizációs mintázatot mutató fiatal férfiak echokardiográfiás jellemzőinek összehasonlító vizsgálata

Comparative study of echocardiographic parameters in young males with early repolarization pattern

Orvosi Hetilap
Authors: István Adorján Szabó, Loránd Kocsis, Szabolcs László, Lajos Fehérvári, Ana-Maria Fárr, and Attila Frigy

Összefoglaló. Bevezetés: Az EKG-n megjelenő korai repolarizációs mintázat diagnosztikai kritériumai és klinikai jelentősége elsősorban az elmúlt évtizedben került tisztázásra, ugyanakkor viszonylag kevés vizsgálat foglalkozott mind ez idáig a korai repolarizációs mintázathoz köthető esetleges strukturális szívelváltozások felderítésével. Módszer: Egy prospektív vizsgálat során azonosított 30, korai repolarizációs mintázatot mutató fiatal férfi (átlagéletkor: 22,5 ± 1,5 év) echokardiográfiás paramétereit hasonlítottuk össze egy 32 főből álló (átlagéletkor: 22,3 ± 1,9 év) megfeleltetett kontrollcsoport azonos jellemzőivel. A hagyományos paraméterek mérésén túlmenően, szöveti Doppler- és ’strain’ (deformáció – speckle tracking módszerrel) vizsgálatot is végeztünk, összesen 35 jellemzőt követve. A paraméterek összehasonlítása kétmintás t-próba, illetve khi-négyzet-próba segítségével történt (szignifikancia: p<0,05). Eredmények: Nem találtunk patológiás elváltozásokat egyik személy esetében sem, és a két csoport között csupán két paraméter tekintetében fedeztünk fel szignifikáns eltérést. A korai repolarizációs mintázatot mutató csoportban kisebbnek bizonyult a bal kamra végsystolés térfogata (37,6 ± 15,2 ml vs. 45,5 ± 13,4 ml; p = 0,037), illetve gyakoribbnak találtuk az enyhe mitralis regurgitatio előfordulását (41,4% vs. 6,5%; p<0,001). Következtetés: A korai repolarizációs mintázatot mutató fiatal férfiak esetén kimutathatók bizonyos echokardiográfiás jellegzetességek. Ezek időbeli alakulásának, illetve prognosztikai, aritmológiai jelentőségének megítélése további, longitudinális követést igényel. Orv Hetil. 2021; 162(19): 741–745.

Summary. Introduction: The diagnostic criteria and clinical significance of early repolarization pattern on ECG were clarified mainly in the last decade. However, there are only a few studies published on the exploration of cardiac structural changes underlying early repolarization pattern. Method: We compared the echocardiographic parameters of 30 young males with early repolarization pattern (mean age: 22.5 ± 1.5 years), who were identified during a prospective survey, with the same parameters of a matched control group consisting of 32 young males (mean age: 22.3 ± 1.9 years). Beyond measuring the conventional parameters, tissue Doppler and strain measures (speckle tracking) were obtained. Comparison of parameters was performed using t-test and chi-square test (significancy: p<0.05). Results: There were no pathological changes in any person, and we found significant difference between the two groups only in the case of two parameters. In the early repolarization pattern group, the left ventricular end-systolic volume was smaller (37.6 ± 15.2 ml vs. 45.5 ± 13.4 ml; p = 0.037) and the presence of mild mitral regurgitation was more frequent (41.4% vs. 6.5%; p<0.001). Conclusion: In young males with early repolarization pattern, we managed to demonstrate the existence of certain echocardiographic features. The assessment of their time course, prognostic and arrhythmological significance requires a longer follow-up. Orv Hetil. 2021; 162(19): 741–745.

Restricted access
Restricted access

A praenatalis és postnatalis mikrobiom jelentősége és hatásai a korai egyedfejlődés időszakában és az intervenciós kezelés lehetőségei

Significance and effects of prenatal and postnatal microbiome in the period of early individual development and options for interventional treatment

Orvosi Hetilap
Authors: Vilmos Fülöp, János Demeter, and Áron Cseh

Összefoglaló. A humán mikrobiom az emberi szervezetben és az emberi testfelszínen élő mikrobaközösségek összessége, amelyek többsége a gyomor-bél rendszerben él. Ezek a mikrobaközösségek számos és sokféle baktériumot tartalmaznak, gombákat, vírusokat, archeákat és protozoonokat. Ez a mikrobiális közösség, vagy mikrobiota, a gazdaszervezetben nagyrészt egymással kölcsönösségi viszonyban tenyészik, és gondoskodik a bélben a tápanyagok anyagcseréjéről, kalibrálja az anyagcsere-működést, tanítja az immunrendszert, fenntartja a közösség integritását, és véd a kórokozók ellen. A majdan megszületendő magzat a megfelelő tápanyagellátását az anyai véráramból kapja, és így az anyai szervezetben a mikrobiota indukálta baktériumkomponensek vagy metabolitok hatékonyan átvihetők a magzatba. Az anyai mikrobiális közösségek – ideértve a praenatalis bélrendszeri, hüvelyi, száj- és bőrmikrobiomot – a terhesség alatt valójában kifejezett változásokon mennek keresztül, amelyek befolyásolhatják az egészség megőrzését, és hozzájárulhatnak a közismert betegségek kialakulásához. A magzat nem steril, és immunológiai szempontból sem naiv, hanem az anya révén környezeti ingerek hatásaitól befolyásolva kölcsönhatásba lép az anyai immunrendszerrel. Számos anyai tényező – beleértve a hormonokat, a citokineket és a mikrobiomot – módosíthatja az intrauterin környezetet, ezáltal befolyásolva a magzati immunrendszer fejlődését. A fokozott stresszben élő anyák csecsemőinél nagyobb az allergia és a gyomor-bél rendszeri rendellenességek aránya. A várandós étrendje is befolyásolja a magzati mikrobiomot a méh közvetítésével. A bélflóránk, vagyis a mikrobiom, a belünkben élő mikrobák összessége és szimbiózisa, amelynek kényes egyensúlya már csecsemőkorban kialakul, és döntően meghatározza az intestinalis barrier és a bélasszociált immunrendszer működését. A probiotikumok szaporodásához szükséges prebiotikummal is befolyásolható a bélflóra. A pre- és a probiotikum kombinációja a szimbiotikum. Az anyatej a patogénekkel szemben protektív hatású, részben azáltal, hogy emeli a Bifidobacterium-számot az újszülött bélflórájában. A dysbiosis a kommenzális, egészséges bélflóra megváltozása. Ennek szerepét feltételezik funkcionális gastrointestinalis kórképekben, egyre több pszichiátriai és neurológiai kórképben is, mint az autizmus-spektrumzavar. Orv Hetil. 2021; 162(19): 731–740.

Summary. The human microbiome is the totality of microbe communities living in the human body and on the human body surface, most of which live in the gastrointestinal tract. These microbe communities contain many and varied bacteria, fungi, viruses, archaea and protozoa. This microbial community or microbiota in the host is largely reciprocal and takes care of nutrient metabolism in the gut, calibrates metabolism, teaches the immune system, maintains community integrity, and protects against pathogens. The fetus to be born is adequately supplied with nutrients from the maternal bloodstream, and thus microbial-induced bacterial components or metabolites can be efficiently transferred to the fetus in the maternal body. Maternal microbial communities, including prenatal intestinal, vaginal, oral, and dermal microbiomes, actually undergo pronounced changes during pregnancy that can affect health maintenance and contribute to the development of well-known diseases. The fetus is not sterile or immunologically naïve, but interacts with the maternal immune system through the effects of environmental stimuli through the mother. Many maternal factors, including hormones, cytokines, and the microbiome, can modify the intrauterine environment, thereby affecting the development of the fetal immune system. Infants of mothers under increased stress have higher rates of allergies and gastrointestinal disorders. The diet of the gravida also affects the fetal microbiome through the uterus. Our intestinal flora, or microbiome, is the totality and symbiosis of the microbes living in them, the delicate balance of which is established in infancy and decisively determines the functioning of the intestinal barrier and the intestinal associated immune system. The prebiotic required for the proliferation of probiotics can also affect the intestinal flora. The combination of pre- and probiotic is symbiotic. Breast milk has a protective effect against pathogens, in part by raising the number of Bifidobacteria in the intestinal flora of the newborn. Dysbiosis is a change in the commensal, healthy gut flora. Its role is hypothesized in functional gastrointestinal disorders, as well as in more and more psychiatric and neurological disorders such as the autism spectrum disorder. Orv Hetil. 2021; 162(19): 731–740.

Open access

Személyre szabott, pozitív nyomású légzésterápia cystás fibrosisban

Personalised positive-pressure ventilation in cystic fibrosis

Orvosi Hetilap
Authors: Fanni Keserű, Andrea Párniczky, Éva Gács, Gábor Katona, and Pálma Edina Benedek

Összefoglaló. A cystás fibrosis az egyik leggyakoribb veleszületett genetikai rendellenesség, előfordulása Magyarországon 1:4000. Az érintett szervekben a mirigyek által termelt nyák emelkedett viszkozitása krónikus gyulladáshoz vezet. A progressziót a pulmonalis folyamat határozza meg, súlyos esetben a tüdőtranszplantáció az egyetlen megoldás. A betegek instabil állapota és a hosszú várólista miatt a megfelelő előkészítés kihívásokkal teli, a műtét sokszor sikertelen. A szerzők egy eset segítségével ismertetik a személyre szabott, pozitív nyomású légzésterápia szerepét a transzplantációra való előkészítésben cystás fibrosisban. A 13 éves serdülőt csecsemőkorában történt jobb tüdőcsúcs-reszekciót, majd verejtékvizsgálatot és genetikai tipizálást követően 8 hónapos korától gondoztuk a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben cystás fibrosissal. Fokozatosan romló klinikai állapota miatt 11 éves korától otthoni oxigénterápiát igényelt, 13 éves korára tüdőtranszplantáció vált szükségessé. A transzplantációig a légzési munka könnyítése érdekében noninvazív lélegeztetést kezdtünk, melyet a beteg nem tolerált. A rapidan romló általános állapot és légzésfunkció, az inhalatív és szisztémás kezelés ellenére is fennálló folyamatos oxigénigény és jelentős nehézlégzés javítása céljából személyre szabott, pozitív nyomású légzésterápia beállítása történt. Ennek eredményeként 4 vízcentiméteres nyomáson 1 liter/perc oxigén adása mellett a teljes alvásidő 100%-a 90% fölötti oxigénszaturációval telt. A kezelést a gyermek jól tűrte, éjszakái nyugodtabban teltek, általános állapota és légzésfunkciója javult, majd sikeres tüdőtranszplantáción esett át. A személyre szabott, pozitív nyomású légzésterápia javítja a cystás fibrosisban szenvedő gyermekek általános állapotát és légzésfunkcióját, ezáltal megkönnyíti a beteg tüdőtranszplantáció előtti felkészülését, és növeli a műtét sikerességének esélyét. Orv Hetil. 2021; 162(19): 760–765.

Summary. Cystic fibrosis is one of the most common hereditary genetic disorders, the appearance rate of which in the Hungarian population is 1:4000. The increased viscosity of mucus leads to chronic inflammation in the affected organs. The pulmonary manifestation defines the progression, in severe cases lung transplantation is needed. Unstable health condition can make the preparation for surgery difficult and unsuccessful. The role of personalised positive airway pressure therapy prior to lung transplantation in cystic fibrosis is presented through a case report. The 13-year-old child was treated at Heim Pál National Pediatric Institute from the age of 8 months with cystic fibrosis after pulmonary lobectomy, followed by sweat chlorid- and genetic testing. The significant impairment of his general condition required oxygen therapy from the age of 11 years and lung transplantation at the age of 13 years. Until lung transplantation, to relieve the respiratory distress, noninvasive ventilation was started, without success. Considering the rapid progression and persistent need for oxygen – despite inhalation and systemic treatment – personalised positive airway pressure therapy was indicated. At the pressure of 4 cmH2O and an oxygen flow rate of 1 l/min, oxygen saturation was higher than 90% during 100% of the total sleep time. Improvement was registered in both general condition and respiratory function, followed by a successful lung transplantation. In patients with cystic fibrosis, personalized positive airway pressure therapy improves respiratory function, general condition and elevates the success rate of lung transplantation. Orv Hetil. 2021; 162(19): 760–765.

Restricted access