Browse our Medical Journals

Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.

Medical and Health Sciences

You are looking at 61 - 70 of 11,037 items for

  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: András Béla Hüttl, Dávid Ádám Korda, M. Zsuzsanna Lénárd, Attila Szendrői, Gábor Rudas, Ildikó Kalina, Bence Fejér, József Szabó, Szabolcs Takács, and Péter Nyirády

Összefoglaló. Bevezetés: A prosztatarák diagnosztikájában az utóbbi években paradigmaváltás történt. Az MR-vizsgálat fejlődése lehetővé tette a prosztatatumor gyanús elváltozásainak célzott mintavételét. Az mpMR fúziós biopszia pontos és költséghatékony módszer. Célkitűzés: Célkitűzésünk az volt, hogy összegezzük az mpMR fúziós biopsziák terén szerzett tapasztalatainkat. Módszer: A Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján 2017 és 2019 között 40, mpMR fúziós biopsziát végeztünk a BioJet-program segítségével, transperinealis behatolásból. Az MR-vizsgálatok kiértékelése a PI-RADS v2 ajánlása szerint történt. Megvizsgáltuk, hogy a laesiók PI-RADS-besorolása, elhelyezkedése, mérete, az extraprosztatikus terjedés jeleinek megléte, a páciensek PSA-, illetve PSAD-értékei, valamint a prosztata volumene befolyásolja-e a mintavételek kimenetelét. Eredmények: A célzott mintavételek során pácienseink 80%-ánál igazolódott malignitás. PI-RADS 5. és 4. besorolású laesiók esetén a detektációs ráta 91%, illetve 85%, míg PI-RADS 3. laesióknál 20% volt. A perifériás zóna elváltozásainál szignifikánsan magasabb volt a pozitív eredmény valószínűsége, mint a tranzicionális zóna laesióinál (khi2(1) = 6,555, p = 0,010, Fisher-féle egzakt p = 0,017, V = 0,355). Az extraprosztatikus terjedés jelei és a magasabb PSAD-értékek növelték a pozitív minták valószínűségét (khi2(1) = 7,704, p = 0,006, Fisher-féle egzakt p = 0,004, V = 0,355; illetve 0,47 ± 0,50 ng/ml2 vs. 0,18 ± 0,17 ng/ml2; Z = 3,447, p<0,001), míg az elváltozások mérete nem befolyásolta a kimenetelt. A prosztatavolumen szignifikánsan magasabb volt azoknál, akiknél nem igazolódott malignitás (50,9 ± 18,8 ml vs. 119,6 ± 91,6 ml; Z = –3,505, p<0,001). Következtetések: Az elvégzett fúziós biopsziák detektációs rátája magasabb volt az irodalmi átlagnál. Eredményeink alapján a mintavételek kimenetelét befolyásolhatja az elváltozások PI-RADS-besorolása, elhelyezkedése, az extraprosztatikus terjedés, a PSAD-értékek, valamint a prosztatatérfogat. A fenti szempontok figyelembevételével kiválaszthatók azok a páciensek, akik a legtöbbet profitálhatnak a beavatkozásból. Orv Hetil. 2020; 161(52): 2188–2194.

Summary. Introduction: The past decade has seen some major changes in the diagnostics of prostate cancer. Progress in MR imaging has allowed us to better visualise prostate cancer and thus perform targeted biopsies of tumour suspect lesions. mpMRI-ultrasound fusion-guided prostate biopsy is a precise and cost-effective method to diagnose prostate cancer. Objective: The purpose of this study was to summarise our results in mpMRI-ultrasound fusion biopsy between 2017 and 2019 and compare them with the findings in the current literature. Method: Between 2017 and 2019, fully 40, mpMRI-ultrasound fusion biopsies were performed transperineally using the BioJet fusion system at Semmelweis University Urology Clinic. The MRI evaluations were done in line with the PI-RADS v2 guidelines. It was analysed whether the PI-RADS score, the location of the tumour, lesion size, the signs of extraprostatic extension, PSA/PSAD density and prostate volume have an influence on the outcome of mpMRI-ultrasound fusion biopsy. Results: Prostate cancer was diagnosed in 80% of the cases during targeted biopsies. The detection rate was 91%, 85%, and 20% for PI-RADS 5, 4 and 3 lesions, respectively. The detection rate was significantly higher for lesions located at the peripheral zone compared to the ones in the transitional zone (khi2(1) = 6.555, p = 0.010, Fisher-exact p = 0.017, V = 0.355). Signs of extraprostatic extension and higher PSAD correlated with better detection rate (khi2(1) = 7.704, p = 0.006, Fisher-exact p = 0.004, V = 0.355; and 0.47 ± 0.50 ng/ml2 vs. 0.18 ± 0.17 ng/ml2; Z = 3.447, p<0.001, respectively). The size of the lesions did not influence the outcome. The analysis showed a significant correlation between large prostate volumes and negative biopsies (50.9 ± 18.8 ml vs. 119.6 ± 91.6 ml; Z= –3.505, p<0.001). Conclusions: The detection rate of prostate cancer with targeted biopsies was higher than the data found in the international literature. The PI-RADS score, the location of the tumour, MRI signs of extraprostatic extension, PSAD and prostate volume had an influence on the detection rate. Our findings may promote a better selection of the best candidates for targeted biopsies in the future. Orv Hetil. 2020; 161(52): 2188–2194.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Oliwier Teodorowski, Łukasz Adaszek, Mehmet Erman Or, Banu Dokuzeylül, Alev Meltem Ercan, Duygu Tarhan, Marta Staniec, and Stanisław Winiarczyk

Abstract

The aim of this study was to demonstrate a relationship between the occurrence of clinical signs of brain involvement in dogs with babesiosis and the concentration of manganese (Mn) in their serum. The study included seven dogs with early babesiosis (Group 1), seven dogs with cerebral babesiosis (Group 2) and seven healthy dogs (Group 3). Haematological and biochemical blood tests were performed in all dogs, and the results were analysed statistically. The Mann–Whitney rank test was used to demonstrate the differences in Mn concentrations, as well as other haematological and biochemical parameters between groups. In dogs in Group 2 with cerebral babesiosis, as compared to dogs in Groups 1 and 3, a statistically significant increase in serum Mn concentration was shown (P = 0.002 and P = 0.029) that may have been associated with the development of anaemia and/or impairment of liver function. Given the well-established neurotoxic effects of Mn in humans, experimental rodents and primates, additional studies on the role of Mn in the pathogenesis of the cerebral form of canine babesiosis are warranted.

Restricted access

Abstract

We aimed to analyse the complexity and fractal nature of heartbeat during constant exercise, at three different intensities, and recovery.

Fourteen healthy men underwent 4 separate sessions. The first session was an incremental treadmill test to determine ventilatory thresholds (VT1 and VT2) and maximal aerobic speed (MAS). Each subject ran at VT1 and VT2 speeds and MAS (second, third and fourth day). The duration of VT1 and VT2 loads were selected in such a way that the product intensity-duration (training load) was the same. Sample Entropy (SampEn) and slope of Detrended Fluctuation Analysis (DFA α1) were measured during the whole session.

DFA α1 declines with exercise, being less in the VT1 trial than in the other two.

SampEn shows no significant change during exercise. The three tests induce the same decline in SampEn, but at the highest intensity (MAS) tends to decline during the exercise itself, whereas at lower intensities (VT1, VT2) the decline is delayed (10 min of recovery). Subsequently, SampEn at VT1 gradually recovers, whereas at VT2 and MAS it remains stable during recovery.

In conclusion, exercise produces a loss of heartbeat complexity, but not fractal nature, during recovery and it depends on intensity.

Restricted access
Physiology International
Authors: M. Seth, R. Biswas, S. Ganguly, N. Chakrabarti, and A.G. Chaudhuri

Abstract

An imbalance between calorie intake and energy expenditure produces obesity. It has been a major problem in societies of the developing and developed world. In obesity an excessive amount of fat accumulates in adipose tissue cells as well as in other vital organs like liver, muscles, and pancreas. The adipocytes contain ob genes and express leptin, a 16 kDa protein. In the present communication, we reviewed the molecular basis of the etiopathophysiology of leptin in obesity. Special emphasis has been given to the use of leptin as a drug target for obesity treatment, the role of diet in the modulation of leptin secretion, and reduction of obesity at diminished level of blood leptin induced by physical exercise.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Adrienn Biró, László Ternyik, Miklós Egyed, István Bálint, Veronika Czoma, Béla Kajtár, and Zsolt Káposztás

Összefoglaló. Az akut myeloid leukaemia ellátása primeren hematológiai feladat, relapsusa során is ritka a sebészeti szövődmény. Esettanulmányunkban egy 46 éves férfi beteget mutatunk be, akinél rutinvérvétel során felfedezett akut promyelocytás leukaemia miatt történt hematológiai kezelés. Alapbetegsége komplett molekuláris remisszióba jutott, ezt követően fenntartó kezeléseket kapott, de betegsége kiújult. Reindukciós kezelést követően fehérvérsejtszáma normalizálódott, de nem jutott molekuláris remisszióba. További kezelés után a férfi testvérétől gyűjtött őssejttel allogén csontvelő-transzplantáció történt. Közel egy éve molekuláris remisszióban volt a beteg, amikor jelentkeztek jobb alhasi panaszai neutropenia, a C-reaktív protein magas értéke és pozitív hasi ultrahang mellett. Akutan laparoszkópos módszerrel távolítottuk el a láthatóan gyulladt féregnyúlványt. A hisztológiai feldolgozás során az akut promyelocytás leukaemia manifesztációja igazolódott. Tekintettel arra, hogy közben csontvelői relapsus is kialakult, újabb reindukciós kezelés, és másik testvérétől vett őssejtekkel ismételten allogén csontvelő-transzplantáció történt. Az általunk ismert irodalomban appendicitis képében jelentkező akut promyelocytás leukaemia relapsusáról nem találtunk közleményt, ezért tartottuk esetünket publikációra érdemesnek. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2171–2174.

Summary. The treatment of acute myeloid leukemia is primarily hematological. Surgical complications are rare even during relapse. We present the case of a 46-year-old man who was diagnosed with acute promyelocytic leukemia after a routine blood test. Following hematological treatment, molecular remission was achieved, and he was on maintenance therapy, when his leukemia relapsed. He received re-induction treatment and his white blood cell count normalised, however, molecular remission was not reached. After further treatment, allogeneic bone marrow transplantation was performed with stem cells collected from his brother. He developed right lower quadrant abdominal pain with neutropenia, elevated C-reactive protein and abdominal ultrasound report showed thickened appendix after nearly one year of molecular remission. We performed en emergency laparoscopic appendicectomy to remove the inflamed appendix. Histology confirmed acute promyelocytic leukemia manifestation in the appendix. Given the repeated bone marrow relapse, he received re-induction treatment and allogeneic bone marrow transplantation again with stem cells collected from his another brother. To the best of our knowledge, no previous report in the literature can be found of appendicitis mimicking relapse of acute promyelocytic leukemia, thus, this case report holds merit for publication. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2171–2174.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Enikő Szvák, Hedvig Győry, Antal Sklánitz, Lénárd Szabó, Wilfried Rosendahl, Stephanie Zesch, Krisztina Scheffer, Ildikó Szikossy, Ágnes Simek, György Pálfi, and Ildikó Pap

Összefoglaló. Bevezetés: Egy traumás eredetű sérüléseket mutató, ókori egyiptomi koponya vizsgálatát ismertetjük a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményéből. A jelen cikkben egy mumifikált fej elemzését emeltük ki, ennek átfogó vizsgálatát és részletes eredményeit közöljük. Célkitűzés: Célunk egy multidiszciplináris vizsgálatsorozat megvalósítása volt, amelyen keresztül képet kapunk az egykor Egyiptom területén élt emberek egészségi állapotáról. Módszer: A kutatás során a múmiákon szerves és szervetlen kémiai analíziseket, komputertomográfiai és röntgenvizsgálatot, szénizotópos kormeghatározást végeztünk, és felhasználtunk biológiai antropológiai módszereket is. Eredmények: A koponya igazoltan az ókori Egyiptomból származik, és mivel sebei gyógyulásnak indultak, véleményünk szerint az egyén túlélte a fejét ért behatást. Ez meglepő eredménynek minősül, hiszen ilyen jellegű életveszélyes traumás sérüléseket csak akkor lehet nagy valószínűséggel túlélni, ha megfelelő orvosi ellátás áll rendelkezésre. Következtetés: Úgy gondoljuk, ebben az esetben is ez történt, bizonyítva, hogy az egyiptomi orvosi ismeretek valóban igen fejlettek és az orvoslás magas színvonalú volt. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2162–2170.

Summary. Introduction: We are presenting the analysis of an ancient Egyptian mummified head from the collection of the Hungarian Natural History Museum, which shows special traumatic injuries. The examination of this artefact nicely demonstrates the procedures we usually apply in our research on the Egyptian mummies of the Museum. Objective: Our aim was to implement a series of multidisciplinary studies to get a picture of the health condition of these people once living in the territory of Egypt. Method: When researching the mummies, we performed organic and non-organic chemical analyses, computed tomography, X-ray examinations, radiocarbon isotope dating as well as biological anthropological methods. Results: In this article, we report on the comprehensive examination of the skull and the detailed results we got. The skull is proven to originate from ancient Egypt. Conclusion: As the wounds began to heal, we can conclude that the individual survived the impact on his head. This is quite surprising as such life-threatening traumatic injuries can only be survived if adequate medical care is available. We believe this was the case also here, i. e., ancient Egyptian medicine was highly developed and of really high standards. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2162–2170.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Mihály, Danielle Mariastefano Fontanini, Ágnes Dóra Sándor, Edit Dósa, Gábor Lovas, Endre Kolossváry, Illés Kovács, Lilla István, László Entz, and Péter Sótonyi jr.

Összefoglaló. A tudomány jelenlegi állása szerint – csoportok összehasonlítására épülő matematikai-statisztikai eszközökkel – a leginkább hatékonynak és hatásosnak vélt kezelési módszerek szisztematikus elemzése mentén, a bizonyítékokon alapuló irányelveken nyugvó gyógyító munkát tekintjük követendőnek. A nyaki verőérszűkület ellátása esetén az utóbbi években elkészült mind a hazai, mind az európai irányelv, mindemellett a társszakmák irányelveiben is megjelentek kezelési javaslatok. Közleményünkben összehasonlítottuk a témában publikált magyar, angol, német és olasz nyelvű, valamint az európai társaságok által kiadott irányelveket. Az irányelvek alapelveikben hasonlóak, formailag és tartalmilag azonban jelentős (időnként egymásnak ellentmondani látszó) különbségeket találhatunk. Az ellentmondások három leggyakoribb oka: 1) az egyes irányelvek által kitűzött célok különbözősége, 2) az aszimptomatikus és szimptomatikus betegcsoport definíciói, valamint 3) az eltérő evidenciaszintek. Az irányelvek összevetése alapján a tünetes, szignifikáns nyaki verőérszűkületek sebészi ellátása evidenciának tekinthető. A szimptomatikus nyaki verőérszűkület a definíció szerint ellenoldali cerebralis ischaemia okozta, tranziens vagy definitív plegia, paresis, aphasia és az azonos oldali arteria centralis retinae embolisatiója miatti amaurosis fugax. A tünetmentes nyaki verőérszűkületek ellátása tekintetében az európai és a nemzeti irányelvek nem azonosak, ezen esetek terápiás döntése egyéni mérlegelést igényel. Tünetmentes, 70%-os stenosis esetén vascularteam-konzílium javasolt. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2139–2145.

Summary. The correct practice is the one that is proven to be the most effective based on systematic statistical analyses of different treatment methods, and is applied according to evidence-based principles. In recent years, not only has the European Society of Vascular Surgery created a guideline about the management of supra-aortic steno-occlusive disease, but some nations’ vascular surgical societies and related disciplines have also developed their own guidance. In this paper, the guidelines by the European societies on the clinical care of patients with carotid artery luminal narrowing is compared to national guidelines published in Hungarian, English, German, and Italian. Although the fundamental points of the guidelines are similar, there are some important differences among them both in presentation and in content; as a result, they sometimes appear to be contradictory. The three main sources of inconsistency are the various goals, the discrepancy in the definition of symptomatic and asymptomatic carotid artery stenosis, and the bias arising from the use of distinct evidence levels. A comparison of guidelines suggests that the treatment of symptomatic significant carotid artery stenosis with surgery can be considered evidence. Symptomatic carotid artery stenosis is defined as transient or definite plegia, paresis, aphasia due to cerebral ischemia, and monocular blindness caused by embolism in the central retinal artery. However, in the case of asymptomatic 70% or greater carotid artery stenosis, the guidelines are quite heterogeneous, and these patients require individual consideration and a vascular team decision is recommended. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2139–2145.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Lilla Horváth, Imre Boncz, Zsuzsanna Kívés, Noémi Németh, Katalin Biró, Krisztina Fendrik, Katalin Koltai, Gábor Késmárky, and Dóra Endrei

Összefoglaló. Bevezetés: A perifériás verőérbetegség napjaink egyik világméretű népegészségügyi problémája, több mint 200 millió embert érint világszerte. A Peripheral Artery Disease Quality of Life (PADQOL) kérdőívet azzal a céllal fejlesztették ki, hogy a betegség fizikai tünetein kívül annak szubjektív betegségterhét, pszichoszociális és emocionális hatásait is vizsgálja. Célkitűzés: Az eredeti, angol nyelvű PADQOL betegségspecifikus, önkitöltős kérdőív magyar nyelvű, érvényes változatának kifejlesztése, annak fordítása, kultúrközi adaptációja és magyar nyelvi validálása. Módszerek: Az életminőség-kérdőív lingvisztikai validálása nemzetközi protokoll alapján történt: két szakfordító külön-külön lefordította a kérdőívet angol forrásnyelvről magyarra; egy harmadik szakfordító bevonásával elkészült a két verzió szintézise, majd azt két, angol anyanyelvű fordító visszafordította angol forrásnyelvre, amit konszenzusmegbeszélés követett. A „pre-final” magyar verzió érthetőségét 30, angiológiai járó és fekvő beteg bevonásával, kognitív interjúk lefolytatásával, pilotvizsgálat során teszteltük. A PADQOL kérdőív faktorstruktúrájának feltárásához faktoranalízist végeztünk, az alskálák megbízhatóságát, a tételek belső konzisztenciáját a Cronbach-alfa-együttható kiszámításával vizsgáltuk. Az elemzésekhez IBM SPSS 23.0 programcsomagot használtunk. Eredmények: A PADQOL nyelvi validálása jelentéstani, tapasztalati és idiomatikus ekvivalencia tekintetében nem jelentett nehézséget. A kognitív interjúk során egy kérdés esetén tapasztaltunk értelmezési nehézséget. A kérdőív „pre-final” verziója tartalmilag és nyelvileg könnyen érthető, kitöltése nem okoz nehézséget. Az egyes dimenziók Cronbach-α-értéke 0,624 és 0,887 között volt. A legrosszabb értéket a Félelem és bizonytalanság (score-átlag: 14,07) életminőség-dimenzió mutatta. Következtetés: Létrehoztuk a PADQOL kérdőív végső magyar verzióját, mely mérőeszköz alkalmas a nyelvi és kultúrközi adaptáció következő lépésének elvégzésére, nagyobb betegpopuláción történő pszichometriai és klinikometriai vizsgálat által a perifériás verőérbetegek életminőségének, szubjektív betegségterhének felmérését célzó validálásra. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2153–2161.

Summary. Introduction: Peripheral artery disease is one of the greatest, global public health concerns affecting more than 200 million people worldwide. The Peripheral Artery Disease Quality of Life questionnaire was developed to assess the subjective disease burden of peripheral artery disease, by focusing on psychosocial and emotional effects besides physical symptoms and functional limitations. Objective: To develop the valid Hungarian version of the original PADQOL via the standard linguistic validation and cross-cultural adaptation procedure. Methods: The linguistic validation was conducted according to an international protocol: two independent forward translations, a synthesis of the translations, back translations and consensus team review. The pilot-testing of the ’pre-final’ Hungarian version was conducted via cognitive interviews with 30 in- and outpatients attending the Department of Angiology. Factor analysis was performed, Cronbach-alpha values were calculated to establish the reliability of subscales and to determine the internal consistency if items. IBM SPSS 23.0 was used. Results: The linguistic validation of PADQOL into Hungarian posed no difficulties in terms of semantic, experiential and idiomatic equivalence. One item was found difficult to interpret during cognitive interviewing. The ‘pre-final’ version of the questionnaire was easy to understand and complete. Cronbach-alpha values of factors ranged between 0.624 and 0.887. The lowest value was that of factor 4: Fear and Uncertainty (mean score: 14.07). Conclusion: The linguistic validation of PADQOL into Hungarian was successful, the final Hungarian version is a tool that should reveal valuable insights with regard to subjective disease burden of patients living with peripheral artery disease subsequent to psychometric and clinicometric validation on a larger patient population. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2153–2161.

Open access