Browse our Medical Journals

Among all scientific traditions alive, medical publishing has a good chance to be the oldest. The first fully peer reviewed academic journal, “Medical Essays and Observations” was launched in 1731 by the Royal Society in Edinburgh. Since then, hundreds of medical journals have been published worldwide. Medical publication in Hungary started in 1857 when the famous physician, Markusovszky founded “Orvosi Hetilap”, which has been published since then every week (with short breaks during the world wars). It is now a most prestigious piece in AKJournals’ portfolio, listed in Journal Citation Reports, with a remarkable impact factor.

Medical and Health Sciences

You are looking at 71 - 80 of 11,037 items for

  • All content x
Clear All

A vastagbél-diverticulosis sebészi kezelése

Javallati dilemmák, kezelési lehetőségek, műtéti megoldások

Orvosi Hetilap
Authors: Alpár György, Bianka Barok, and Péter Lukovich

Összefoglaló. Bevezetés: A vastagbél-diverticulosis a lakosság kb. 60%-át érinti, incidenciája folyamatosan növekszik. A betegek 6%-ánál van szükség sebészi beavatkozásra. Jelenleg nincs egységes irányelv, mikor indokolt elektív műtétet végezni. Módszer: Retrospektív módszerrel elemeztük az osztályunkon 2017. július 17. és 2020. április 30. között vastagbél-diverticulosis miatt operált betegek demográfiai és műtéti adatait, emellett a szövődmények arányát. Összehasonlítottuk az elektív (EM) és a sürgős műtétek (SM), illetve a nyitott és a laparoszkópos műtétek adatait. Eredmények: 38 operált beteg közül 19-nél történt EM, illetve 19 betegnél SM. A betegek átlagéletkora az EM-eknél 64 év, az SM-ek esetében 67 év volt. EM-nél az indikáció 12 esetben recidiváló diverticulitis, 5 esetben colovesicalis, 2 esetben colovaginalis sipoly volt. SM-nél az indikáció 17 esetben perforáció, 2 esetben hasüregi tályog volt. Az EM-ek 89%-a laparoszkópos módon került elvégzésre; az átlagos műtéti idő EM/SM esetében 96 perc/89 perc, az átlagos ápolási napok száma 17/14 volt. Az EM-csoportból 1 beteg, míg az SM-csoportból 5 beteg meghalt. Szignifikáns különbség volt a műtét típusa, a stomaképzés és a transzfúziós igény tekintetében. Nem találtunk szignifikáns eltérést a posztoperatív ápolási napok és a mortalitás tekintetében. Következtetés: Az elektív műtétek alacsonyabb morbiditása és mortalitása, illetve a laparoszkópos technika alkalmazhatósága miatt törekedni kell a tervezett műtétre. Nincs egységes irányelv a relatív műtéti indikáció felállításában: gasztroenterológus és sebész által felállított, személyre szabott kezelési stratégia szükséges. Véleményünk szerint indokolt a műtét, amennyiben igazolt diverticulosis esetében szigorú diéta mellett kiújul a gyulladás. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2146–2152.

Summary. Introduction: Colonic diverticulosis affects 60% of the population, incidence of the disease grows progressively. During its course, 6% of patients with diverticulosis will need surgical intervention. There is no current guideline when to carry out elective operation. Method: We analyzed demographics, surgical patient data and also post-operative complications of patients operated in our department due to colonic diverticulosis between 17-07-2017 and 30-04-2020 retrospectively. We compared the results of elective (ES) and acute surgeries (AS), also laparotomies versus laparoscopies. Results: 19 out of 38 patients underwent ES and 19 AS. ES group average age was 64 years, and 67 in the AS group. Indications of ES were recurring diverticulitis in 12, colovesical fistula in 5 and colovaginal fistula in 2 cases. Indications of AS were perforations in 17 and intraabdominal abscesses in 2 cases. 89% of all ES were operated laparoscopically; average operation time in ES/AS was 96/89 minutes, average hospital stay was 17/14 days. 1 patient after ES and 5 after AS died. Significant difference was found between the groups with regard to the type of operation, frequency of colostomy creation and the need of blood transfusion but no significant difference was demonstrated in average hospital stay and mortality. Conclusion: Due to the lower morbidity and mortality rate as well as the benefits of laparoscopic approach, we should always opt for ES. No guideline for relative surgical indication exists: gastroenterologist and surgeon should make a personalized surgical plan. In our opinion, operation should be carried out if diverticulitis reoccurs while the patient is on strict diet. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2146–2152.

Restricted access

Abstract

Background

To investigate the serum level of hepcidin and its relationship with cardiovascular disease (CVD) in maintenance hemodialysis (MHD) patients.

Methods

Blood was obtained from 75 MHD patients before undergoing hemodialysis and 20 healthy controls. Serum hepcidin, advanced oxidation protein products (AOPP) and interleukin (IL)-6 were measured by enzyme-linked immunosorbant assay (ELISA). Spearman correlation, and binary logistic regression linear regression analyses were used to assess the relationship between serum hepcidin and other parameters.

Results

The serum level of hepcidin, AOPP and IL-6 was significantly up-regulated in MHD patients compared with the control (P < 0.05). Furthermore, serum hepcidin levels in patients with CVD were higher than those in patients without CVD (P < 0.05). In all MHD patients, serum hepcidin level was correlated positively with erythropoietin (EPO) dose per week (ρ = 0.251, P = 0.030), EPO resistance index (ρ = 0.268, P = 0.020), ferritin (ρ = 0.814, P < 0.001), transferin saturation (TSAT, ρ = 0.263, P = 0.023), AOPP (ρ = 0.280, P = 0.049), high sensitive C reactive protein (ρ = 0.151, P = 0.006), IL-6 (ρ = 0.340, P = 0.003) and left ventricular mass index (LVMI, ρ = 0.290, P = 0.033). Moreover, it was negatively correlated with serum pre-albumin (ρ = −0.266, P = 0.021), total iron-binding capacity (TIBC, ρ = −0.458, P < 0.001), unsaturated iron-binding capacity (UIBC, ρ = −0.473, P < 0.001) and transferrin (ρ = −0.487, P < 0.001). Linear regression analysis showed that ferritin (β = 0.708, P < 0.001), TIBC (β = −0.246, P = 0.032) and IL-6 (β = 0.209, P = 0.041) were independently associated with hepcidin. Results of binary logistic regression analysis suggested that higher serum hepcidin level (>249.2 ng/mL) was positively and independently related to CVD (OR = 1.32, 95% CI [1.20–9.56], P = 0.043).

Conclusions

Serum hepcidin level is associated with CVD in MHD patients, indicating that hepcidin may be a novel biomarker and therapeutic target for CVD.

Restricted access
Imaging
Authors: Melinda Boussoussou, Borbála Vattay, Bálint Szilveszter, Márton Kolossváry, Judit Simon, Milán Vecsey-Nagy, Béla Merkely, and Pál Maurovich-Horvat

Abstract:

In recent years, coronary computed tomography angiography (CCTA) has emerged as an accurate and safe non-invasive imaging modality in terms of detecting and excluding coronary artery disease (CAD). In the latest European Society of Cardiology Guidelines CCTA received Class I recommendation for the evaluation of patients with stable chest pain with low to intermediate clinical likelihood of CAD. Despite its high negative predictive value, the diagnostic performance of CCTA is limited by the relatively low specificity, especially in patients with heavily calcified lesions. The discrepancy between the degree of stenosis and ischemia is well established based on both invasive and non-invasive tests. The rapid evolution of computational flow dynamics has allowed the simulation of CCTA derived fractional flow reserve (FFR-CT), which improves specificity by combining anatomic and functional information regarding coronary atherosclerosis. FFR-CT has been extensively validated against invasively measured FFR as the reference standard. Due to recent technological advancements FFR-CT values can also be calculated locally, without offsite processing. Wall shear stress (WSS) and axial plaque stress (APS) are additional key hemodynamic elements of atherosclerotic plaque characteristics, which can also be measured using CCTA images. Current evidence suggests that WSS and APS are important hemodynamic features of adverse coronary plaques. CCTA based hemodynamic calculations could therefore improve prognostication and the management of patients with stable CAD.

Open access

Összefoglaló. A koronavírus-fertőzés 2019 végén indult útjára, lassan a Föld teljes lakosságát elérő pandémiaként. Egy olyan kórokozóról van szó, amely ilyen nagy számú megbetegedést még nem okozott, ezért annak természetes lefolyásáról, a szövődmények kialakulásáról és a kezelési lehetőségekről még keveset tudunk. Ennek következtében a kezdetben megjelent információk nagyon felületesek voltak, a következtetések nemritkán tévútra vezették mind az orvosokat, mind a betegeket. Az adatok gyarapodásával azonban egyre több kérdésre kapunk választ. Erre a folyamatra az egyik legreprezentánsabb példa az ibuprofén története, amely kezdetben tiltott, később tűrt terápiás szer volt, de ma már támogatott kezelési lehetőség a koronavírus-fertőzésben. Orv Hetil. 2020; 161(50): 2104–2106.

Summary. The coronavirus infection started in late 2019, as a pandemic slowly reaching the entire population of the earth. This pathogen has not yet caused such a large number of diseases, so little is known about its natural course, the development of complications, and treatment options. As a result, the information initially published was very superficial, and the conclusions often misled both physicians and patients. As the data grows, however, we get more and more questions answered. One of the most representative examples of this process is the history of ibuprofen, which was initially banned, thereafter tolerated, and is now a supported treatment option for coronavirus infection. Orv Hetil. 2020; 161(50): 2104–2106.

Open access

Összefoglaló. Bevezetés: Egy új, számítógép által segített betegminta-asszociációs analízis eredménye szerint a COVID–19 tüneteinek kialakításában kiemelt tényezőként jelenik meg a bradikinin. Eszerint a bradikinin lebontása lelassul az angiotenzinkonvertáló enzim aktivitásának csökkenése miatt, ami jelentősen megemelkedő bradikininszinthez vezet a tüdőben. Nem merült fel azonban a véralvadási faktorok lehetséges szerepe a „bradikininviharban”, annak ellenére, hogy az idősebb cardiovascularis betegekben aktiválódó XII-es faktor és a C1-észteráz-inhibitor (C1INH) alacsony szintje nagy mennyiségű bradikinin képződéséhez vezethet. Módszer: Átfogó irodalmi áttekintés. Eredmények: 1) A vírus által fertőzött, sérült endotheliumsejtek felülete az a hely, amellyel érintkezve elindulhat a XII-es véralvadási faktor aktivációja – ez serkenti a prekallikrein/kallikrein/kinin rendszert, és bradikininképződést okoz. Ez a folyamat megtörténik a súlyos vese- és tüdőkárosodást okozó hantavírus-fertőzésekben. 2) Idős betegekben az atherosclerosis miatt többszörösen sérült, merev, „stiff” erek endotheliumfelszínein jóval magasabb lehet a XII-es faktor kontakt úton történő aktivációja, mint a fiatal egyének ereiben. Ez a tény egyik oka lehet az idős, cardiovascularis betegek körében tapasztalt magasabb halálozásnak. Következtetés: Az aktivált XII-es véralvadási faktor célzott gátlása újabb gyógyítási lehetőség lehet a SARS-CoV-2-fertőzött idős betegekben. Jelenleg már hatásosnak bizonyult a bradikininképzést gátló C1INH-nak, továbbá a bradikininreceptor-gátlóknak az adása is. Orv Hetil. 2020; 161(50): 2099–2103.

Summary. Introduction: Bradykinin was implicated in a new complex model of pathomechanism leading to the symptoms of COVID-19 created by a computer-assisted association analysis. According to this model, the decrease in angiotensin-converting enzyme expression leads to impaired bradykinin elimination and subsequent enrichment in the lungs. However, there is no mentioning of the importance of blood coagulation factor XII in increased bradykinin production, in spite of its age-dependent activation and the lower level of C1-esterase inhibitor (C1INH). Activated factor XII may be an important contributor to the “bradykinin storm” in elder cardiovascular patients. Method: Literature review. Results: 1) Activation of the coagulation factor XII on the surface of SARS-CoV-2 infected endothelial cells may trigger the prekallikrein/kallikrein/kinin system producing bradykinin. Such process is taking place in hantavirus infections causing severe lung and kidney damages. 2) The endothelial system is dysregulated in elderly patients, resulting in potentially higher factor XII activities on the surface of damaged endothelial cells in the stiffened arteries. This can contribute to the higher mortality rates in the elderly. Conclusion: The targeted inhibition of activated blood coagulation factor XII may represent a new therapeutic target for COVID-19, especially for elder patients. Recently, beneficial results have already been observed by the clinical applications of recombinant C1INH and bradykinin receptor antagonists. Orv Hetil. 2020; 161(50): 2099–2103.

Open access

Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzés: Az obstruktív alvási apnoe (OSA) a felnőtt lakosság jelentős részét érintő betegség, mely ismert rizikófaktora a cardiovascularis és metabolicus betegségeknek és a korai halálozásnak. Mindazonáltal kevés magyarországi adat áll rendelkezésre az OSA-ban szenvedő betegek demográfiai és klinikai jellemzőiről, így vizsgálatunk célja ennek bemutatása volt. Módszer: Retrospektív vizsgálatunkban a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának Alváslaboratóriumában kivizsgált 394 személy (58 [46–66] év, 73% férfi, testtömegindex [BMI] = 32,5 [29,2–37,5]) adatait elemeztük, akik kitöltötték az Epworth Álmosság Skálát, poliszomnográfiás vizsgálaton estek át; felvettük az anamnézist, és 255 esetben reggeli éhomi vérvétel történt. Eredmények: 282 esetben igazolódott OSA. Ebben a csoportban magasabb volt a férfiak aránya (66 vs. 35%), magasabb volt az életkor (59 [48–66] vs. 47 [39–60] év) és a BMI (32,11 [27,78–37,18] vs. 25,29 [22,04–29,03] kg/m2), magasabbak voltak a C-reaktív protein értékek (3,0 [1,71–5,34] mg/l vs. 1,71 [0,91–3,31] mg/l), illetve a betegek gyakrabban szenvedtek társbetegségekben a kontrollcsoporthoz képest (magas vérnyomás 74% vs. 39%, cukorbetegség 24% vs. 11%, dyslipidaemia 46% vs. 30%, szív- és érrendszeri betegség 22% vs. 5%, szívritmuszavar 27% vs. 16%; minden p<0,05). Bár az OSA valószínűsége progresszívan nőtt az életkorral és az Epworth Álmosság Skála emelkedésével, a trendekben szignifikáns különbségeket észleltünk a férfiak és a nők között (mindkettő p<0,05). Ezzel szemben az OSA valószínűségének BMI-függése nemektől független volt (p = 0,94). Következtetés: Az OSA valószínűsége progresszívan emelkedik a kor, a BMI és a nappali aluszékonyság függvényében, ugyanakkor ezt befolyásolja a nem is. Közleményünk rámutat a társbetegségek szűrésének fontosságára is az OSA különböző súlyossági fokaiban. Orv Hetil. 2020; 161(50): 2117–2123.

Summary. Introduction and objective: Obstructive sleep apnoea (OSA) is a common disease which is a known risk factor for cardiovascular and metabolic disease and mortality as well. However, the demographic and clinical characteristics of Hungarian patients with OSA are less known. The aim of this study was to describe them. Method: We analysed the data of 394 subjects (58 [46–66] years, 73% male, body mass index [BMI] = 32.5 [29.2–37.5]) who attended the Sleep Laboratory of the Department of Pulmonology at Semmelweis University. The volunteers filled out the Epworth Sleepiness Scale, we performed a polysomnography and took medical history. In 255 subjects, fasting blood samples were collected. Results: OSA was diagnosed in 282 cases. This group had higher proportion of males (66 vs. 35%) and comorbidities (hypertension 74% vs. 39%, diabetes 24% vs. 11%, dyslipidaemia 46% vs. 30%, cardiovascular diseases 22% vs. 5%, arrhythmia 27% vs. 16%), the patients were older (59 [48–66] vs. 47 [39–60] years) and had higher BMI (32.11 [27.78–37.18] vs. 25.29 [22.04–29.03] kg/m2) and C-reactive protein levels (3.0 [1.71–5.34] mg/l vs. 1.71 [0.91–3.31] mg/l, all p<0.05). There was a significant relationship between the propensity of OSA along increasing age, BMI and Epworth Sleepiness Scale; however, the relationship depended on gender for age and Epworth Sleepiness Scale (both p<0.05). Conclusion: The propensity of OSA increases with age, BMI and symptoms burden and it is affected by the gender. Our study highlights the importance of screening comorbidities in different severity grades of OSA. Orv Hetil. 2020; 161(50): 2117–2123.

Open access