Browse

You are looking at 401 - 500 of 10,077 items

Authors: Dániel Czeller, Attila Solymosi and Miklós Máté

Absztrakt:

Bevezetés: A limfómák a gasztrointesztinális traktus ritka daganatai közé tartoznak. Az úgynevezett Burkitt-like limfóma a non-Hodgkin-limfómák közé tartozó igen agresszív, gyorsan növekvő, de potenciálisan gyógyítható daganat. A sebész leginkább bélelzáródás, perforáció vagy hasi fájdalmat okozó gyorsan növekvő terime képében találkozhat vele. Tanulmányunk célja, hogy bemutassunk egy olyan esetet, amikor Burkitt-like limfóma bélelzáródás vagy perforáció nélkül okozott akut hasi panaszokat, továbbá hogy áttekintsük és összefoglaljuk a témában fellelhető tényanyagot. Esetünkkel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a diagnózis felállításához és a kezelés mielőbbi megkezdéséhez elengedhetetlen a szövettani mintavétel és a betegség multidiszciplináris megközelítése.

Restricted access

We investigated the effect of four feed additives, namely β-glucan, a drinking water acidifier (DWA), a sanguinarine-containing product (SN) and fulvic acid, on hepatic cytochrome P450 (CYP) mRNA expression and CYP enzyme activity in chickens. The test substances were given to the chickens in the recommended dose or in tenfold dose. The administration of 5 mg/kg body weight (bw) β-glucan and 0.1 ml/kg bw DWA for five days decreased the relative gene expression of CYP1A4 and CYP2C23a. The dosing of 50 mg/kg bw β-glucan, 5 and 50 mg/kg bw SN, 1 ml/kg bw DWA and 250 mg/kg bw fulvic acid doubled the hepatic CYP1A4 activity. The activity of CYP2C and CYP3A remained unchanged. Avoidance of CYP1A-mediated feed-drug interactions requires accurate dosing of β-glucan, DWA and fulvic acid. According to our results, no treatment resulted in excessive or less CYP2C and CYP3A protein formation, which reduces the risk of potential feed additive-drug interactions in chickens. However, the administration of feed additive SN containing a plant alkaloid should be avoided concomitantly with CYP1A-metabolised medicines.

Open access

Escherichia coli and Klebsiella pneumoniae are frequently found resistance to aminoglycosides in Turkey. The aim of this study was to investigate aminoglycoside resistance in clinical isolates of E. coli and K. pneumoniae from Turkey using both phenotypic and genotypic methods and screening for the prevalence of gene coding for common aminoglycoside-modifying enzymes (AMEs) and 16S rRNA methylase genes. A total of 88 consecutive, non-duplicated E. coli (n = 65) and K. pneumoniae (n = 23) isolates showing resistance or intermediate resistance to amikacin and/or gentamicin were collected between October 2013 and May 2015 from clinical samples received at Gaziantep Dr. Ersin Arslan Training and Research Hospital. Seventeen isolates were obtained from Syrian patients. Isolates resistant to any of the two aminoglycosides were tested by PCR for seven AME genes, and 22 isolates with amikacin MIC ≥16 mg/L were also tested for 16S rRNA methylase genes. In E. coli isolates, the most frequent genes were aac(6′)-Ib (50 strains; 76.9%) and aac(3)-IIa (40 strains; 70.7%), followed by aph(3′)-Ia (5 strains; 7.6%) and ant(2″)-Ia (2 strains; 3.1%). Among the 23 resistant K. pneumoniae isolates, the most prevalent gene was aac(3′)-IIa (87.0%) followed by aac(6′)-Ib (73.9%) and aph(3′)-Ia (8.6%). The rmtC gene was detected in one K. pneumoniae isolate. Resistance to aminoglycosides in clinical isolates of E. coli and K. pneumoniae from our center is predominantly caused by AAC(6′)-Ib and AAC(3)-II enzymes, while the occurrence of 16S rRNA methylases is so far limited.

Restricted access

Klebsiella pneumoniae is among the most important causes of urinary tract infection (UTI). The aim of this study was to investigate the prevalence and correlation of antibiotic resistance with virulence characteristics and genetic diversity in K. pneumoniae isolated from UTIs in Iran. Phenotypic tests and antibiotic susceptibility were carried out on the isolates. Detection of the virulence and extended-spectrum β-lactamase (ESBL) genes was performed by polymerase chain reaction. Pulsed-field gel electrophoresis (PFGE) was used for exploring the genomic relatedness. Hemolysin, biofilm, and hypermucoviscosity formation were observed in 87.1%, 86.4%, and 12.1% of isolates, respectively. The antibiotic resistance rate of K. pneumoniae isolates ranged from 12.1% for meropenem to 100% for amoxicillin. The prevalence of virulence genes ranged from 1.4% for cnf-1 to 100% for mrkD, fimH, kpn, and entB genes. In this study, 91.7%, 33.3%, and 4.2% of phenotypically ESBL-producers were positive for bla CTX-M, bla TEM, and bla SHV genes, respectively. An association was observed between the presence of traT, fyuA, or cnf-1 genes with antibiotic resistance. Two clone types were obtained by PFGE that indicate different K. pneumoniae clones in community- and hospital-acquired UTIs. The findings of this study are valuable in development of treatment strategies against UTIs in Iran.

Restricted access

Ah-receptors (AhRs) recognize and bind foreign environmental molecules as well as some target hormones of other nuclear receptors. As ligands activate transcription factors, they transmit the information on the presence of these molecules by binding to the DNA, which in turn activate xenobiotic metabolism genes. Cross talk with other nuclear receptors or some non-nuclear receptors also activates or inhibits endocrine processes. Immune cells have AhRs by which they are activated for physiological (immunity) or non-physiological (allergy and autoimmunity) processes. They can be imprinted by hormonal or pseudo-hormonal (environmental) factors, which could provoke pathological alterations for life (by faulty perinatal hormonal imprinting). The variety and amount of human-made new environmental molecules (endocrine disruptors) are enormously growing, so the importance of AhR functions is also expanding.

Restricted access

Absztrakt:

Az endogén T-sejtek genetikai manipulációjával létrehozott kiméra antigén receptorral felruházott T-sejtek (CAR-T) ma az egyik legújabb és legnagyobb potenciállal rendelkező terápiás alternatívát jelentik az onkológiában, elsősorban a hematológiai, azon belül is B-sejtes malignitások körében. A CAR-T-sejtek ötvözik a T-sejtek effektor működését, illetve a B-sejtek antigénfelismerő képességét, megkerülve ezzel az endogén T-sejtek antigénprocesszálás, antigénprezentáció és kostimuláció iránti igényét. A haematológiai malignitások között a legjobb eredmények CAR-T-kezeléssel gyermekkori-, illetve felnőtt relabáló/refrakter B-sejtes akut lymphomblastos leukémiában vannak akár 70–90%-os komplett remisszió aránnyal. Hasonlóan ígéretesek a kezdeti vizsgálatok többek között diffúz nagy B-sejtes lymphomában, follikuláris lymphomában és krónikus lymphocytás leukaemiában. A mellékhatások közül messze a leggyakoribb, akár 80%-ban előfordulhat a gyakran rendkívül súlyos, akár letális formában megjelenő citokinfelszabadulási szindróma. A jelenleg folyó intenzív kutatások éppen ezért a CAR-T-sejtek újabb generációjának jobb irányíthatóságára, kombinációk alkalmazására, illetve a további problémát jelentő óriási előállítási költségek csökkentésére irányulnak. Ezen összefoglaló mind a jelenlegi CAR-T repertoár ismertetését, mind a terápia kihívásainak és a potenciális megoldásoknak felvázolását célozza, ezzel betekintést engedve az tumorterápia egyik legígéretesebb pillérjének kibontakozásába.

Open access
Authors: Dóra Illés, Edit Urbán, Andrea Lázár, Kamilla Nagy, Emese Ivány, Balázs Kui, Klára Lemes, Máté Tajti and László Czakó

Absztrakt:

Bevezetés: Az antibiotikumok (AB) nem megfelelő alkalmazása miatt számtalan kórokozó vált multirezisztenssé. Az egyik leggyakoribb kiindulási gócot az epeutak gyulladása képezi. A fatális kimenetel megelőzésében kulcsszerepet játszik a megfelelő AB-politika. Célkitűzés: A cholangitis leggyakoribb kórokozói AB-érzékenységének és a választott empirikus AB-kezelés hatásosságának vizsgálata. Betegek és módszer: Retrospektív kutatásunk során a 2006-os és a 2016-os év folyamán a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának I. Belklinikáján cholangitis indikációval végzett endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia (ERCP) során nyert epeminták mikrobiológiai eredményének áttekintése történt. Eredmények: 2006-ban 29, 2016-ban 111 epemintavétel történt, ezekből 22 (75%), illetve 106 (95%) volt pozitív. A betegek átlagéletkora 61 ± 14 vs. 71 ± 14 év, a nemek aránya közel azonos volt. 2006-ban 10 esetben indítottak empirikus AB-ot (ciprofloxacin és metronidazol, illetve imipenem), ezekre 9 esetben (90%) a tenyészett kórokozó érzékeny volt. 2016-ban 88 esetben indítottak AB-ot (ciprofloxacin és metronidazol mellett ceftriaxon és metronidazol, valamint imipenem és metronidazol is szerepelt). 29 esetben az empirikusan indított AB nem volt hatékony. A ciprofloxacin hatékonysága 64%-ra csökkent 2016-ra. A cholangitist okozó leggyakoribb kórokozók típusa (Escherichia coli, Enterococcus faecalis, Klebsiella pneumoniae) a két vizsgált évben nem változott, ciprofloxacinrezisztenciájuk azonban növekedett. A polimikrobás infekciók aránya rendre 73% és 64% volt. Következtetés: A pozitív epetenyésztések száma szignifikánsan emelkedett 2016-ban. A leggyakoribb kórokozók típusában nem adódott eltérés. Az empirikusan indított ciprofloxacin antibiotikum hatékonysága csökkent 2016-ban. Eredményeink a cholangitist okozó kórokozók típuseloszlásában megfelelnek a cholangitisre vonatkozó ajánlás (Tokyo Guideline) adatainak. Orv Hetil. 2019; 160(36): 1437–1442.

Open access
Authors: István Tas Gurdon, Erika Ligeti, György Réti, Myroslav Horzov, Gábor Bognár, Tamás Kovács, Csaba Berki, Zoltán Jánó, József Mohay, Erzsébet Krisztina Bene, Petra Mohos, Gábor Tornai, Gábor Sándor, Péter Szenkovits, Tibor Sándor Nagy, Csaba Orbán, Vivien Herpai and Elemér Mohos

Absztrakt:

Bevezetés: Osztályunkon 2017-ben két esetben is a végleges szövettani feldolgozást követően idiopátiás granulomatózus mastitis diagnózisa született. Az idiopátiás granulomatózus mastitis az emlő ritka, jóindulatú, gyulladásos elváltozása, mely klinikai képében malignitást utánozhat.

Osztályunkon előforduló esetek kapcsán szeretnénk felhívni a figyelmet erre a differenciáldiagnosztikai problémát jelentő kórképre.

Restricted access
Authors: Anita Pálinkás, Nóra Kovács, Valéria Sipos, Ferenc Vincze, Magor Papp, Árpád Czifra, Róza Ádány and János Sándor

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon 2009-ben került kialakításra az alapellátási tevékenység értékelését célzó, országosan egységes indikátorrendszer, amely jól kiépített informatikai és jogszabályi háttérrel, illetve finanszírozási vonzattal működik. A jelenlegi teljesítményértékelési rendszer csak részben (a praxisok földrajzi elhelyezkedése tekintetében) veszi figyelembe azt, hogy a betegek ellátásának hatékonyságát háziorvostól független tényezők is befolyásolják, ugyanakkor az egészségbiztosító csak a háziorvost tudja hatékonyabb munkára ösztönözni többletfinanszírozási eszközével. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a praxisok teljesítményértékelési rendszerének módszertani továbbfejlesztése révén olyan indikátorok kialakítása volt, amelyek alkalmasak a teljesítménynek a háziorvos által nem befolyásolható praxisjellemzőktől független értékelésére. Módszer: A felnőtteket ellátó háziorvosi praxisok hatékonyságának jellemzésére kidolgozott 12 NEAK-indikátor 2016. júniusi adatait elemeztük. A praxisjellemzők (az ellátottak kora, neme, a praxisokhoz tartozók relatív iskolázottsága, a praxis megyéje, településtípusa) hatásaitól megtisztított indikátorokat alakítottunk ki. A háziorvosok teljesítményének az országos referenciaszinttől való eltéréseit statisztikai teszttel értékeltük. A jelenlegi és a korrigált indikátorokon alapuló értékelés alapján történő teljesítmények összevetésével elemeztük a monitoringnak és a kapcsolódó többletfinanszírozás felhasználásának megfelelőségét és átalakításának lehetőségeit. Eredmények: A jelenlegi teljesítményértékelési rendszer a többletfinanszírozás 34,46%-át hasznosítja a háziorvosi munka hatékonyságának elismerésére, a finanszírozás nagy része a teljesítmények konzerválását szolgálja. Emellett nem képes minden olyan teljesítmény azonosítására, amely lényegesen hatékonyabb az átlagnál, aminek következtében a jelenlegi többletfinanszírozás 8,83%-ának megfelelő összeg kifizetése marad el. Ha többletfinanszírozásban csak a praxisjellemzők alapján várhatónál szignifikánsan jobb teljesítményt nyújtó praxisok részesülnének, akkor az egy praxisban elérhető havi többletfinanszírozás 176 042 Ft-ról 406 604 Ft-ra növekedne. Következtetés: A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által jelenleg működtetett értékelési rendszer kiegészítése a praxisjellemzőkre korrigált indikátorok alkalmazásával a jelenlegi monitoringnak és rendelkezésre álló finanszírozás felhasználásának hatékonyságát javítaná. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1542–1553.

Open access
Authors: Bettina Pikó, Erzsébet Kapocsi, Gergely Tari, Hedvig Kiss and Katalin Barabás

Absztrakt:

A modern orvosképzés elengedhetetlen része, hogy a hallgatók ismereteket szerezzenek az ember kettős – biológiai és kulturális – természetéről, hiszen viselkedésünket mindkettő befolyásolja. Az orvosi antropológia kurzus segít megérteni a betegek döntései mögött álló mechanizmusokat, laikus koncepciókat, ami globalizálódó világunkban különösen fontos. Célja, hogy az orvostanhallgatók az elméleti alapok elsajátításával gyakorlati példákon keresztül szerezzenek olyan kulturális kompetenciát, amely később segítheti őket az eltérő kulturális háttérrel rendelkező betegek ellátásában. Jelen tanulmányunkban bemutatjuk a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karán folyó orvosképzés részét képező orvosi antropológia kurzus ún. szegedi modelljét, főbb célkitűzéseit, tematikáját, erősségeit, lehetőségeit és esetleges nehézségeit. A tantárgy fejlesztése során különösen nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a tematika kapcsolódjon a többi magatartástudományi, illetve orvosi tantárgyhoz, és kiemelten gyakorlatcentrikus legyen. A részben előadások, részben szemináriumok keretében megvalósuló kurzus a biológiai valósághoz kapcsolódó kulturális sokszínűséget a gyakorlati példákon keresztül vázolja fel. Az orvosi antropológia tantárgy témakörei úgy készítik fel a leendő orvosokat, hogy az itt kapott ismereteket – a szükséges készségekkel és attitűdökkel kiegészítve – hasznosítani tudják az orvosi gyakorlatban. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1527–1532.

Open access

Absztrakt:

A vérkészítmény-terápia hatalmas fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben, a transzfúzió ma már szinte rutin beavatkozássá vált. A liberális transzfúziós stratégia helyét átvette a restriktív transzfúziós gyakorlat és egyre nagyobb figyelmet fordítanak a transzfúzióhoz köthető nem kívánt események feltárására és kiküszöbölésére, a biztonságos transzfúziós gyakorlat kialakítására.

A transzfúziók biztonságát alapvetően meghatározza a véradó („a vérbiztonság velem kezdődik”), továbbá a korszerű vérkészítmény-előállítás és -kivizsgálás, másrészt a szigorú szabályokon alapuló klinikai gyakorlat.

Jelentős tanulmányok igazolják és ma már egyértelműen bizonyítják, hogy a nem kívánt események hátterében legjelentősebb tényező az ember, emberi hibák okozzák a nemkívánt események több mint 70%-át. A klinikumban ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az emberi tényezőkre, úgy kell szabályozni a transzfúziós tevékenység minden lépését, hogy minimálisra lehessen csökkenteni az emberi tényezőkből adódó hibákat. Ezt szolgálja többek között a minőségbiztosítási rendszerek bevezetése és a Transzfúziós Bizottság szabályozott működtetése.

Magyarországon is elengedhetetlen az egységes jelentési rendszer mindenki számára kötelező, ellenőrzött és szabályszerű működtetése, ami a törvényi előírásoknak megfelelően jelentett nem kívánt események elemzése révén segíti az okok feltárását és a szükséges intézkedések meghozatalát.

A hatékony vérgazdálkodás és a betegek biztonsága érdekében szükség van a társszakmák együttműködésére, transzfuziológiai standardok kidolgozására.

Restricted access
Authors: Namita Jaggi, Nirupama Chatterjee, Vyoma Singh, Santosh Kumar Giri, Priyambada Dwivedi, Rajesh Panwar and Ajendra Pratap Sharma

The aim of the study was to find out the carbapenem resistance rate and prevalence of different carbapenemase genes in Klebsiella pneumoniae and Escherichia coli from a North Indian corporate hospital that receives both Indian and international patients. A total of 528 clinical isolates of E. coli and K. pneumoniae were included in the study. All isolates that were found resistant to carbapenems by MIC testing (Vitek II Compact®) were screened for NDM, OXA-48, VIM, and KPC genes by PCR. Sequencing of NDM gene and transmissibility by conjugation assay were checked on 22 randomly selected NDM-positive isolates. One hundred and fifty-six isolates (29.54%) were carbapenem-resistant. The rate of carbapenem resistance was significantly higher in K. pneumoniae as compared to E. coli (53.9% vs. 15.6%; p < 0.05). The NDM gene was found in 34.6% (54/156), OXA-48 in 31.4% (49/156), co-expression of NDM + OXA-48 in 15.3% (24/156) of the carbapenem-resistant isolates. VIM and KPC were absent in all isolates. NDM gene was significantly more prevalent in E. coli than K. pneumoniae (p < 0.05). All the tested isolates formed transconjugants and NDM-5 was the most common variant in both species (15/22). The presence of plasmid-based NDM calls for stricter surveillance measures in our hospital settings.

Restricted access

Sixty-eight Actinobacillus pleuropneumoniae strains were isolated from porcine acute pleuropneumonia cases from different parts of Hungary between 2000 and 2014. A total of 41 isolates were identified as A. pleuropneumoniae bio-type I and 27 strains as biotype II based on cultural, morphological and biochemical characteristics. The aim of this study was to evaluate metabolic fingerprinting in the species-level identification of A. pleuropneumoniae isolates. Utilisation of carbon sources by these field isolates and six reference strains was characterised by the Biolog system (GN2 Microplate, MicroLog3 Version 4.20.05 software). Twenty-nine field strains were correctly identified by the Biolog system as A. pleuropneumoniae, 36 strains as A. lignieresii, two strains as H. paraphrohaemolyticus and one strain as A. equuli after 24 h of incubation. Among the six A. pleuropneumoniae reference strains the Biolog system identified one strain as A. pleuropneumoniae, four as A. lignieresii and one as H. paraphrohaemolyticus. There was no correlation between biotypes and serotypes of A. pleuropneumoniae and the carbon source utilisation pattern and species identification by the Biolog system. our data indicate that the efficacy of the Biolog system used here could be improved by including phenotypes of more A. pleuropneumoniae strains representing a wider geographical occurrence into the database.

Open access
Authors: Ç Özdemir, K Özgünen, Ö Günaştı, SK Eryılmaz, A Kılcı and SS Kurdak

Background and aims

The aim of this study was to evaluate changes in fat oxidation rate during 40 min of continuous exercise and identify the intensity at the highest fat oxidation rate (Fatmax).

Methods

A total of 14 sedentary males with age, body height, weight, and BMI averages of 29.3 ± 0.7 years, 178.3 ± 1.7 cm, 81.1 ± 3.9 kg, and 25.4 ± 0.9 kg/m2, respectively, were included in the study. Fatmax was determined using an indirect calorimeter with an incremental treadmill walking test at least after 12 h of fasting. On a separate day, at least after 12 h of fasting, the participants walked for 40 min within their predetermined individual Fatmax heart rate and speed ranges.

Results

The initial fat oxidation rate was not sustained within the first 16 min of exercise and was reduced; however, carbohydrate oxidation reached a stable level after nearly 10 min.

Conclusions

In sedentary individuals, during low-intensity physical activity, fat oxidation rates may not be sustainable as expected from Fatmax testing. Therefore, when exercise is prescribed, one should consider that the fat oxidation rate might decrease in sedentary overweight individuals.

Restricted access
Authors: Tamás Tóth, Zsolt Abonyi-Tóth, Ferenc Pajor, Róbert Kocsis, Alexandra Juhász, János Tőzsér and Péter Póti

The length of the streak canal and the area of the teat end were studied by ultrasound during the dry period in 40 Holstein-Friesian cows. In the first week, the values of these teat parameters decreased significantly (P < 0.05) and this did not change significantly until the middle of the dry period. In the last month of gestation, the length of the streak canal was significantly reduced (P < 0.05), while the area of the teat end did not decrease significantly (P > 0.05). At each of the five examination times, a very strong positive correlation (r = 0.85-0.94) was found between the two teat parameters. In healthy cows, the streak canal and the area of teat end, both of which are part of the udder’s defence system, can regenerate sufficiently during the dry period, minimising the risk of contamination through the streak canal and the development of mastitis. If the regeneration of this defence system fails, the chances of infection through the streak canal increase.

Open access
Authors: Erika Orosz, Dorottya Kriskó, Lei Shi, Gábor L. Sándor, Huba J. Kiss, Berthold Seitz, Zoltán Zsolt Nagy and Nóra Szentmáry

Genus Acanthamoeba is an opportunistic protozoan that is widely distributed in the environment. Within this genus, numerous species are recognized as human pathogens, potentially causing Acanthamoeba keratitis (AK). AK is a corneal disease, associated predominantly with contact lens (CL) wear; its epidemiology is related to the specific Acanthamoeba genotypes. This study reports seven CL wearer, Acanthamoeba PCR-positive patients with AK, diagnosed between January 2015 and 2018. Patients had the diagnosis of AK 1.36 months after first symptoms. Genotyping allowed the identification of six isolates of the T4 and one of the T8 genotypes. At first presentation, pseudendritiformic epithelopathy/dirty epithelium (four eyes, 57.1%), multifocal stromal infiltrates (five eyes, 71.4%), ring infiltrate (three eyes, 42.8%), and perineuritis (one eye, 14.3%) were observed. AK was healed without later recurrence in two eyes (28.5%) using triple-topical therapy, in three eyes (42.8%) following additional penetrating keratoplasty. In one patient (14.3%), AK recurred following successful application of triple-therapy and was treated successfully with repeated triple-topical therapy and in one patient (14.3%), no follow-up data were available after diagnosis. We could not observe correlation of genotype and clinical course or the necessity of corneal transplantation in our case series.

Restricted access
Authors: Francesca Losa, Davide Firinu, Margherita Deidda, Giulia Costanzo and Stefano R. del Giacco

Systemic lupus erythematosus (SLE) is a multisystemic autoimmune disease that can affect major organs possibly leading to life-threatening complications and appears with heterogeneous clinical picture. SLE could present with broad spectrum of clinical and laboratory features that can resemble those of other diseases, such as hemopoietic malignancies, infections, or immune-mediated disorders. Its complexity and protean features overlap with many other diseases, hindering the differential diagnosis. Rarely, true overlap with other diseases may occur. Herein, we report a case series of two patients affected by infectious diseases, namely visceral leishmaniasis and Whipple’s disease (WD), intertwined with clinical or serological features of SLE. In both cases, several confounding factors have led to a delay in the diagnosis. Moreover, we first describe the persistent elevation of autoantibodies and a monoclonal gammopathy in a patient with WD. Awareness of unusual presentations of infections or other rare disorders, which may be encountered in clinical practice when taking care of SLE patients, is essential for timely diagnosis and treatment of potentially lethal diseases.

Restricted access

Nicotine and cocaine- and amphetamine-regulated transcripts (CART) have several overlapping functions, such as the regulation of reward, feeding behavior, stress response, and anxiety. Previous studies showed that nicotine regulates CART expression in various brain regions. However, the molecular mechanisms underlying this regulation are not known. This study investigated the regulatory effect of nicotine on promoter activity of the CART gene in PC12 cells, which were differentiated into a neuronal phenotype by nerve growth factor (NGF) treatment. Two vectors containing reporter genes (Gaussia luciferase or mCherry) and the 1,140-bp upstream of the transcriptional start site of the mouse CART gene are used to analyze the CART promoter activity. Transient transfection of PC12 cells with either vector displayed strong promoter activity in both undifferentiated and differentiated PC12 cells. CART promoter activity in the PC12 cell line is increased by forskolin or NGF treatment. In differentiated PC12 cells, exposure to 50 nM nicotine for 6 h increased CART promoter activity. However, treatment with higher nicotine doses for 6 h and treatment with all nicotine doses for 24 h showed no effect. A nicotine concentration of 50 nM is comparable to brain nicotine levels experienced by chronic smokers over long periods of time. Taken together, these data indicate that nicotine may exert some of its actions through the regulation of CART transcription in the brain.

Restricted access

It has been shown that the tissue oxygen index (TOI) measured by near-infrared spectroscopy oscillates at very low frequencies during recovery after exercise and that this oscillation is derived from interactions among biochemical substances involved in oxidative metabolism in skeletal muscle. As a further step, we examined whether TOI in muscle interacts through oscillation with factors related to oxygen in the cardiorespiratory system. For this examination, coherence and phase difference between the TOI in the vastus lateralis and heart rate (HR) and between TOI and arterial oxygen saturation (SpO2) were sequentially determined during recovery (2–60 min) after severe cycle exercise with a workload of 7.5% of body weight for 20 s. Significant coherence between TOI and HR was obtained in the very low-frequency band (approximate range: 0.002–0.03 Hz) and in the low-frequency band (approximate range: 0.06–0.12 Hz). The phase difference was negative in the low-frequency band and positive in the very low-frequency band. The coherence between TOI and SpO2 was significant in the very low-frequency band. The phase difference was negative. There were no sequential changes in these coherences and phase differences. The results suggest that TOI in skeletal muscle interrelates with factors related to the heart and lungs.

Restricted access
Authors: , Budapest, Üllői út 78., 1082, Csilla András, Péter Bartek, István Battyáni, János Bezsilla, György Bodoky, Barna Bogner, Attila Bursics, Tibor Csőszi, László Damjanovich, Magdolna Dank, Zsófia Dankovics, Pál Ákos Deák, Kristóf Dede, Attila Doros, Ibolyka Dudás, Tamás Györke, Oszkár Hahn, Erika Hartmann, Erika Hitre, Zsolt Horváth, Marianna Imre, Károly Kalmár Nagy, Zsolt Káposztás, László Kóbori, Péter Kupcsulik, László Landherr, Zoltán Lóderer, László Mangel, Zoltán Máthé, Tamás Mersich, Klára Mezei, Elemér Mohos, Attila Oláh, Péter Pajor, András Palkó, Zsuzsanna Pápai, András Papp, Mihály Patyánik, András Petri, János Révész, Ágnes Ruzsa, Krisztina Schlachter, László Sikorszki, István Sipőcz, Eszter Székely, Attila Szijártó, László Torday, Lajos Barna Tóth, Edit Dósa, László Harsányi, Gábor István, László Landherr, György Lázár, József Lövey, Zsuzsa Schaff, Ákos Szűcs and András Vereczkei
Open access
Authors: É Kovács, I Jónásné Sztruhár, L Mészáros, ZS Gyombolai, A Simon and V Farkas

Purpose

Reduced functional mobility is a risk factor for falls. The Timed Up and Go test is a complex measurement tool for functional mobility. Our aims were to assess the functional mobility of: (a) community-living elderly who were participating in an exercise programme (n = 40; mean age = 73.7 years), (b) community-living elderly who were physically inactive (n = 40; mean age = 74.1 years), and (c) institutionalized elderly (n = 40; mean age = 73.5 years) and to compare the results with cut-off values for risk of fall.

Materials and methods

After measuring functional mobility, one-way independent ANOVAs and sample t-tests were used for analysis.

Results

The functional mobility of the active participants was better than that of the inactive (p < .001) and institutionalized participants (p < .001). There was no significant difference between the inactive and institutionalized participants (p = .990). The functional mobility of the active participants was better, whereas the functional mobility of the inactive participants was worse than the cut-off value of 13.5 s for risk of fall for community-living elderly. The functional mobility of the institutionalized participants did not differ from the 15-s reference value for predicting risk of fall.

Conclusion

The results indicate that regular physical activity has a positive effect on maintaining functional mobility among both community-living and institutionalized elderly individuals.

Open access

Absztrakt:

A daganatos páciensek jelentős része számol be a kognitív funkcióiban bekövetkezett hanyatlásról, amely magának a betegségnek a következménye vagy onkológiai kezelésének a mellékhatása lehet. A kognitív képességek ilyen romlását annak idején találó elnevezéssel „chemobrain”-nek vagy „chemofog”-nak nevezték el, utalva ezzel arra a korai koncepcióra, amely szerint kizárólag a kemoterápiás kezelés neurotoxicus hatása tehető felelőssé a zavar kialakulásáért. Mára azonban egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy ez csak részben magyarázza a daganatos páciensek és a túlélők kognitív funkciókbeli hanyatlását, ez ugyanis egy sokkal komplexebb mellékhatása a daganatos betegségnek, mint a klasszikus chemobrain vagy chemofog. Ez az elnevezésben is megmutatkozik, manapság „cancer-related cognitive impairment”-ként, vagyis daganattal összefüggő kognitív hanyatlásként (rövidítve CRCI) szokás hivatkozni a daganatos páciensek betegségükkel összefüggő kognitívfunkció-romlására. Orv Hetil. 2019; 160(38): 1495–1502.

Restricted access
Authors: Hakan Işidan, Turhan Turan, Mustafa Ozan Atasoy, Ibrahim Sözdutmaz and Bünyamin Irehan

The involvement of picornaviruses in calf diarrhoea was evaluated by the analysis of 127 faecal samples collected from diarrhoeic calves during 2014–2016. Virus detections were carried out by PCR using generic or specific primer pairs. One-third of the faecal samples (33.86%) were found to be positive for one or more of the studied viruses. Bovine kobuvirus was detected in 22.83%, bovine hungarovirus in 11.02%, while bovine enterovirus 1 in 5.51% of the samples. The sequences of the PCR products indicated the existence of novel variants in all the three virus species. When comparing the partial sequences, the nucleotide sequence identities between our newly detected viruses and those previously deposited to the GenBank ranged between 76 and 99%. Phylogenetic analyses revealed a novel lineage within the species Hunnivirus A. Our findings suggest that these viruses should be regarded as possible aetiological agents of calf diarrhoea. Based on the newly determined sequences, we designed and tested a new generic PCR primer set for the more reliable detection of bovine hungaroviruses. This is the first report on the molecular detection of the presence of bovine hungarovirus, bovine kobuvirus and bovine enterovirus 1 in the faecal samples of diarrhoeic calves in Turkey.

Restricted access
Authors: Ferenc Sztanek, Éva Jebelovszki, Balázs Gaszner, Miklós Zrínyi, Dénes Páll, Péter Kempler and Mariann Harangi

Absztrakt:

A cardialis autonóm neuropathia (CAN) az 1-es és 2-es típusú diabetes mellitus gyakori szövődménye, melyet a cardiovascularis rendszer autonóm szabályozásának zavaraként definiálnak. A CAN szoros összefüggést mutat a halálozási adatokkal, és bizonyos vizsgálatok szerint a vascularis szövődmények, köztük a stroke, a koszorúér-betegség és a szívinfarktus okozta halálozással is. Korai stádiumban a CAN tünetmentes lehet, majd a betegség előrehaladtával megjelennek a klinikai tünetek is. A tünetmentes periódusban a cardiovascularis reflextesztek segítségével azonosítható, melyek prognosztikai értékkel is bírnak. A tünetek megjelenését követően az autonóm működési zavar a nyugalmi tachycardia, csökkent fizikai terhelhetőség, ortosztatikus hipotónia, syncope, intraoperatív cardiovascularis instabilitás, néma szívizominfarktus vagy ischaemia okozta megnövekedett halálozás alapján diagnosztizálható. Bár a CAN nagyon gyakori és előrehaladott esetekben súlyos diabeteses szövődmény, gyakran nem kerül felismerésre. Mivel a betegség korai stádiumában a cardiovascularis denerváció részlegesen visszafordítható, vagy progressziója lelassítható, a legújabb irányelvek határozottan ajánlják a CAN szűrését diabeteses betegekben. Az alábbiakban összefoglaljuk a diabeteses CAN szűrésére alkalmas diagnosztikai lehetőségeket. Orv Hetil. 2019; 160(35): 1366–1375.

Open access
Authors: Philipp A. Reuken, Michael Baier, Stefan Hagel, Philip Eisermann, Andreas Stallmach and Jürgen Rödel

Loop-mediated isothermal amplification (LAMP) is a rapid molecular technique that has been introduced into malaria diagnosis. The test is easy to perform and offers high sensitivity. We report a 53-year-old male patient who was hospitalized with fever attacks, chills, and headache caused 9 months after returning from Africa. During his stay in Africa, he used malaria chemoprophylaxis. Microscopy of thin and thick blood films and rapid diagnostic antigen testing remained negative for three times. The EDTA blood samples were tested using the Meridian illumigene® malaria LAMP assay that gave a positive result for Plasmodium spp. Diagnosis of malaria was subsequently specified as P. ovale infection by real-time PCR. Ovale malaria often manifests with delay and low parasitemia. The patient was treated with atovaquone-proguanil, followed by primaquine for prophylaxis of relapse. This case illustrates the usefulness of the illumigene® malaria LAMP assay for initial screening of malaria parasites.

Restricted access
Authors: Saeed Khoshnood, Fatemeh Shahi, Nabi Jomehzadeh, Effat Abbasi Montazeri, Morteza Saki, Seyed Mojtaba Mortazavi and Leila Maghsoumi-Norouzabad

The increasing resistance to macrolide, lincosamide, and streptogramin B agents among methicillin-resistant Staphylococcus aureus (MRSA) is a worldwide problem for the health community. This study aimed to investigate the prevalence of ermA, ermB, ermC, and msrA in MRSA strains isolated from burn patients in Ahvaz, southwest of Iran. A total of 76 isolates of S. aureus were collected from January to May 2017 from Taleghani Burn Hospital in Ahvaz. Among 76 S. aureus strains collected, 60 (78.9%) isolates were MRSA. The antimicrobial susceptibility testing for MRSA showed extreme high resistance rate to clarithromycin (100%) and azithromycin (100%), followed by erythromycin (98.3%). The PCR assay revealed that the frequency rates of msrA, ermA, and ermC genes were 23 (38.3%), 28 (46.7%), and 22 (36.7%), respectively. In addition, none of the MRSA isolates had the ermB gene. Because of the high prevalence of macrolide and lincosamide resistance found in MRSA isolates from infections of burn patients in Ahvaz, southwest of Iran, it is recommended that local periodic survey be performed for controlling the dissemination of antimicrobial resistance.

Restricted access
Authors: Gábor Bajzik, Anett Tóth, Tamás Donkó, Péter Kovács, Dávid Sipos, Attila András Pandur, Mariann Moizs, Janaki Hadjiev, Imre Repa and Árpád Kovács

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az ionizáló sugárzást használó keresztmetszeti képalkotó modalitások alkalmazása során kiemelt szerepe van a pácienseket érő sugárdózis mennyiségének. A betegeket érő sugárterhelés csökkentésére fókuszálva fontos felmérni a különböző dóziscsökkentő technikák adta lehetőségeket a sugárvédelem optimális megvalósítása céljából a képminőség minél magasabb szinten tartása mellett. Módszer: Kutatásunk során az intézetünkben használt iteratív képrekonstrukciót (SAFIRE) és a szűrt visszavetítéses rekonstrukciót (FBP) alkalmazó CT-berendezések sugárterhelését és képminőségét hasonlítottuk össze. Vizsgálatunkban prospektív módon 2017. február–április intervallumban 105 beteg képanyagával dolgoztunk. A CT-vizsgálatok során a beteget érő effektív dózis került meghatározásra a dózis-hossz szorzat (DLP) és a dóziskonverziós együttható szorzataként. A képminőség értékeléséhez manuális terület kijelölés (ROI-) alapú adatfelvételt követően jel-zaj arányt (SNR) számoltunk. A statisztikai elemzést egymintás t-próbával és Wilcoxon-teszttel végeztük el. Eredmények: Az effektív dózis iteratív rekonstrukciót alkalmazva szignifikánsan alacsonyabb (p<0,001) volt natív és kontrasztanyagos hasi, illetve kontrasztanyagos mellkasi CT-vizsgálat esetén, továbbá a betegeket ért összes effektív dózis tekintetében is. A felvételek zajtartalma natív és kontrasztanyagos hasi CT-vizsgálat során szignifikánsan alacsonyabb (p<0,001) értékeket mutatott az iteratív rekonstrukcióval készült képek esetén. A kontrasztanyagos mellkasi CT-vizsgálatok során szignifikáns eltérés nem mutatkozott a kétféle eljárással készült képek zajtartalma között (p>0,05). Következtetés: Az ismételt CT-vizsgálaton átesett betegek körében szignifikáns dóziscsökkentés vált lehetővé az iteratív képrekonstrukció alkalmazásával, a képminőség megtartása mellett. A képek zajtartalma egy régió vizsgálatánál sem volt szignifikánsan magasabb az iteratív rekonstrukció alkalmazásakor a szűrt visszavetítéses rekonstrukcióhoz képest, így felmerül a további dóziscsökkentés lehetősége optimális képminőség megőrzése mellett. Orv Hetil. 2019; 160(35): 1387–1394.

Open access

Absztrakt:

A dystrophia myotonica az egyik leggyakoribb felnőttkori, autoszomális domináns módon öröklődő izombetegség. Két típusa ismert, az 1-es típusban distalis izomtünetek és myotonia alakul ki, a 2-es típust enyhébb izomtünetek és proximalis dominancia jellemzi. A szerzői néven Steinert-betegségként ismert kórkép a vázizomrendszeren túl elsősorban a szív ingerületképző és -vezető rendszerét, a belső elválasztású mirigyek működését, a szénhidrát- és zsíranyagcserét, a szemlencsét, valamint az ivarmirigyek funkcióját érinti. Az izmok károsodásának tünettana mellett megjelenő egyéb szervi kórállapotok a betegek életminőségét és túlélését jelentősen befolyásolják. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy e szempontok figyelembevételével végezzük izombetegeink neurológiai gondozását. Közleményünkben igyekszünk kiemelni e multiszisztémás jellegű betegség klinikai megjelenésének főbb pontjait, valamint a diagnosztikai lehetőségek eszköztárát. Következtetéseink támpontot adhatnak a fenti kórképpel diagnosztizált betegek gondozását végző orvosok számára, az egyénre szabott követés megvalósításához. Orv Hetil. 2019; 160(37): 1447–1454.

Open access
Authors: Ander Arando, Juan Vicente Delgado, José Manuel León, Sergio Nogales, Francisco Javier Navas-González, María Gabriela Pizarro and Carlos Carmelo Pérez-Marín

The effect of different extenders on sperm motility and fertility was evaluated during liquid storage of ram semen at 5 °C and 15 °C. The semen was collected, pooled and diluted in three commercial extenders: Inra 96® (INRA) based on skimmed milk, Biladyl® A fraction (BIL) based on egg yolk, and Ovixcell® (OVIX) based on soybean lecithin. Then, sperm motility was evaluated at 0, 6, 24, 48, 72 and 96 h. In order to evaluate fertility, samples stored at 15 °C were used after dilution in INRA and OVIX. Results showed that progressive motility was significantly higher up to 72 h of storage in sperm samples maintained at 5 °C in comparison with 15 °C, similarly for each tested diluent. When samples were stored at 5 °C in OVIX, kinematic parameters such as velocity (except curvilinear velocity, VCL), trajectory [linearity (LIN), straightness (STR), wobble (WOB)], amplitude of lateral head displacement (ALH) and beat/cross frequency (BCF) were higher than in INRA and BIL. No significant differences in pregnancy rate were detected between INRA (62.6%) and OVIX (58.9%). In conclusion, liquid storage at 5 °C with OVIX extender is an interesting option since non-animal components are used, and this extender offers similar in vitro and in vivo efficacy as other extenders containing animal components.

Restricted access

Purpose

The aim of this study it to determine the effect of training intensive care unit (ICU) nurses in reducing ventilator-associated pneumonia (VAP).

Materials and methods

A quasi-experimental (single group, pre-test–post-test) model was used. The study was conducted in 2015, in nine adult ICUs in Istanbul, where we observed the VAP rate and trained study group nurses. Sixty nurses were given two VAP training sessions (averaging 45 min each) at intervals of 6 months. Forty-nine nurses were in the control group. Data were collected with an Introductory Information Form, a VAP Information Test, and an Application Status of VAP Preventive/Reducing Initiatives Form. The incidences of VAP in 2014 and 2015 were also compared. Frequencies, percentages, means, standard deviations, t-tests, Wilcoxon tests, and χ2 tests were used to evaluate the data. The values of p less than .05 were considered significant.

Results

The mean-total-knowledge score increased significantly in the study group. The application of preventive/reducing initiatives also increased significantly in the study group, but in the last measurement, the difference between the groups was not statistically significant. The incidences of VAP decreased significantly in the study group.

Conclusion

The study showed that the VAP training given to intensive care nurses increased their knowledge level and decreased the incidence of VAP in their ICUs.

Open access
Authors: Călin Molnar, Tibor Sárközi, Cedric Kwizera, Marian Botoncea, Opriș Zeno, Marius Petrișor and Bianca Liana Grigorescu

Absztrakt:

Az epehólyag-agenesia ritka, a biliaris rendszer embriológiai hibája miatt kialakult veleszületett elváltozás. Az esetek többségében tünetmentes, más esetekben az epekólika tüneteit utánozza. Betegünk 72 éves kaukázusi nő. Anamnézisében magasvérnyomás-betegség, illetve magas koleszterinszint szerepelt, melyekre vérnyomáscsökkentő, illetve koleszterinszint-csökkentő kezelést kapott. Felvételére az epekólika tüneteinek megjelenése miatt került sor. Laparoszkópos műtéten esett át, mely alátámasztotta a végleges diagnózist. E ritka eset kapcsán bemutatjuk megközelítésünket, valamint az orvosi szakirodalom rövid áttekintését. A sebésznek intraoperatívan el kell döntenie, hogy egy lehetséges ectopiás epehólyagot keres, vagy tovább vizsgálja az esetet képalkotó eljárások segítségével. Az epehólyag-agenesia ritka állapot, mellyel a sebésznek számolnia kell. Azokban az esetekben, amikor az epekövesség tünetei nem meggyőzőek, a műtét elkerülése végett a legjobb kiegészítő képalkotó eljárás a mágnesesrezonancia-kolangiopankreatográfia. Orv Hetil. 2019; 160(38): 1510–1513.

Restricted access

Purpose

Pantoea species are pigmented, Gram-negative rods belonging to the Enterobacterales order. They are considered rare, opportunistic pathogens and are mostly implicated in nosocomial outbreaks affecting neonates and immunocompromised patients. The aim of this study was to describe the prevalence and antibiotic susceptibility of Pantoea species during a 12-year period.

Materials and methods

This retrospective study was carried out using microbiological data collected between January 1, 2006 and December 31, 2017. Patients’ data such as age, sex, inpatient/outpatient status, and empiric antibiotic therapy were also collected. Antimicrobial susceptibility testing was performed using E-tests; the interpretation was based on European Committee on Antimicrobial Susceptibility Testing breakpoints for Enterobacterales.

Results

Seventy individual Pantoea spp. isolates were identified; the most frequently isolated species was Pantoea agglomerans. Most isolates were susceptible to relevant antibiotics. In 61 out of 68 patients, ampicillin was the empirically administered antibiotic. The highest levels of resistance were to amoxicillin–clavulanic acid and ampicillin. No extended spectrum beta-lactamase-positive isolate was detected.

Conclusions

There is a scarcity of data available on the susceptibility patterns of Pantoea species, but our results correspond to what we could find in the literature. The development of multidrug-resistant (MDR) Gram-negative bacteria is a grave concern, and the development of MDR Pantoea spp. may be expected in the future.

Open access

Purpose

The traditional Mediterranean diet (MD) is recognized worldwide as one of the healthiest existing dietary patterns. However, over the past few decades, a significant deviance from this diet has been observed in a number of Mediterranean countries. The purpose of this study was to assess the Spanish population’s degree of deviance from the MD and to explore the possible causes.

Materials and methods

A survey was completed by a total of 126 Spanish citizens over the age of 18 years. Dietary and lifestyle habits were assessed using MEDLIFE, a validated index, which was complemented with a questionnaire developed for this study, as well as a 24-hour recall.

Results

The mean MEDLIFE score of 15 ± 3.07 revealed the average adherence to the MD, while the maximum score was 28. This study showed no significant positive correlation between MEDLIFE scores and age. The mean ratio of macronutrient intake was 20%E protein, 47%E carbohydrates, and 33%E fat.

Conclusions

The results of the study indicate a deviation from several components of the MD. Low MD adherence could be associated with insufficient knowledge regarding the exact composition and health effects of the MD.

Open access

Purpose

The purpose of this study was to explore the factors influencing post-traumatic growth in breast cancer patients during 3 years after diagnosis.

Materials and methods

Our longitudinal study involved 71 medium and high-risk breast cancer patients, who received special attention and either hypnosis or music psychological intervention while receiving the same chemotherapy protocol. The influences of the interventions, as well as the demographic (age, marital status, and educational level) and psychosocial factors (coping, post-traumatic stress, and well-being), on post-traumatic growth were explored.

Results

The results showed that over 97% of our patients experienced post-traumatic growth. It was positively associated with Quality of Life domains 3 years after diagnosis, and with Psychological Immune Competence cumulative scores after treatment and 3 years after diagnosis. Psychological Immune Competence, emotional severity of post-traumatic stress symptoms, and the social support scale of Quality of Life explained 33.9% of the variance of post-traumatic growth.

Conclusion

The results confirm that positive coping strategies, emotional severity of post-traumatic stress symptoms, and social support contribute to post-traumatic growth, and that post-traumatic growth has a weak to moderate association with quality of life.

Open access

Absztrakt:

A szerző röviden összefoglalja az oxidatív stressz és a fémion-metabolizmus megváltozása közötti összefüggéseket patológiás folyamatokkal kapcsolatban. Az esszenciális fémionok, mint például a Ca, Mg, Fe, Cu, Zn, Se, nélkülözhetetlenek az élő szervezetben, metabolizmusuk és sejten belüli koncentrációjuk szigorúan szabályozott. A külső vagy belső tényező hatására megváltozott fémion-metabolizmus fémion-akkumulációt vagy fémionhiányt idézhet elő. A felesleges mennyiségben jelen lévő redoxaktív esszenciális fémek, mint például a Fe, Cu, Co, Cr, Ni, bizonyos körülmények között szabad gyököket képesek indukálni, amelyek gyulladást, sejtkárosodást és daganatos elváltozásokat okoznak, bár a molekuláris mechanizmus még mindig nem tisztázott minden részletében. A nem esszenciális és nem változó vegyértékű fémionok metabolizmusának megváltozása is hatással van a redoxhomeosztázisra. Annak ellenére, hogy minden egyes fém egyedi módon és különböző mechanizmussal reagálhat, hasonló folyamatok játszódnak le, melyek során mind a fémhiány, mind a túlzott mennyiségű fém oxidatív stresszt vált ki. Károsodik az antioxidáns védekezőrendszer, a termelődő szabad gyökök megváltoztatják a redoxegyensúlyt, és a redoxhomeosztázis megváltozása kiváltja a citokinek és más transzkripciós faktorok termelését, amelyek befolyásolják az intracelluláris jelátviteli utakat, és hatással vannak különböző betegségek, így az anyagcsere-, szív- és érrendszeri betegségek, neurológiai betegségek és a tumor kialakulására is. Orv Hetil. 2019; 160(36): 1407–1416.

Open access
Authors: Sabine Schäfer-Somi, Okan Ali Aksoy, Osman Ergene, Isfendiyar Darbaz, Kurt R. Herkner and Selim Aslan

Heat shock proteins (HSPs) belong to a group of cellular stress proteins. Heat shock protein 10 immunoregulates and promotes growth during early gestation in humans, while HSP70 is considered to regulate autophagy and apoptosis during pregnancy and parturition. Both HSPs are detectable in the serum and placentas of early pregnant women and considered to contribute to the establishment of pregnancy. Within this pilot study we aimed (1) to assess whether HSPs 10, 60 and 70 are measurable in the serum of healthy early pregnant and non-pregnant bitches, and (2) to explore whether measurable differences between groups indicate pregnancy. Blood was collected from 31 bitches on days 7, 14 and 21 after mating. At 21 days post mating, all bitches were examined for pregnancy by ultrasonography; 23 were pregnant, and the eight non-pregnant bitches served as controls. Pregnant bitches had normal parturitions and gave birth to healthy puppies. The serum concentrations of HSPs 10, 60 and 70 were measured by electrophoresis and western blot. Serum HSP10 was not detectable. Average serum HSP70 concentration was significantly (d7, P = 0.030; d14, P = 0.023; d21, P = 0.030) lower in pregnant animals at all days investigated, while serum HSP60 was significantly lower at day 21 of gestation (P = 0.024) when compared to the controls. HSP 60 and HSP70 concentrations correlated positively (d7, r = +0.386, P = 0.021; d14, r = 0.450, P = 0.008; d21, r = +0.472, P = 0.006). We conclude that in pregnant bitches, serum concentrations of HSP60 and HSP70 are significantly decreased between days 7 and 21 of gestation, in comparison to non-pregnant bitches in early dioestrus, raising the question about intrauterine functions during the peri-implantation period.

Restricted access

Absztrakt:

Szakmai körökben szinte mindenkinek természetes az, ami pár évtizede még elképzelhetetlennek tűnt: egy organikus környezetbe (csont) behelyezett anorganikus anyag (titán) integrálódik, és tartós pillére lehet a fogpótlásnak. Magát a csontintegrációt, amely az implantátum és a csont közötti szerkezeti és funkcionális kapcsolatot jelenti, a hatvanas évek végén fedezték fel és írták le. Ez jelenti a fogászati implantológia alapját. Ekkor fogalmazták meg azokat a feltételeket is, amelyek a csontintegráció pozitív vagy negatív lefolyását befolyásolják. Ezek a kérdések az alapkutatások részét képezik, éppen ezért a mindennapi klinikai gyakorlatban csak felszínesen kerülnek szóba. Az implantátum anyagi, formai jellemzői és felülete egyaránt hozzájárul a sikerességhez, amennyiben jól tervezünk és a megfelelő sebészi technikát alkalmazzuk. Célunk, hogy ismertessük az elmúlt évtizedekben végbement olyan változásokat, melyek az implantátumok egyre tökéletesebb integrációját és klinikai sikerességét eredményezték. Orv Hetil. 2019; 160(37): 1455–1463.

Open access
Authors: Árpád Illés and Csaba Bödör
Restricted access
Authors: Gábor Füredi, István Varga, Csilla Máj, Anna Szilágyi, László Madácsy, Zoltán Paál and Áron Altorjay

Absztrakt:

Bevezetés: A Gardner-syndroma a Familiaris Adenomatosus Polyposis klinikai altípusa, egy igen ritka autoszomálisan öröklődő betegség, amelyet a gastrointestinalis traktus polyposisa, valamint extraintestinalis elváltozásként multiplex osteomák, bőr- és lágyrésztumorok jellemeznek.

A szerzők egy férfi betegük kapcsán áttekintik a Gardner-syndroma diagnosztikáját, kezelését, gondozását, valamint felhívják a figyelmet arra, hogy a ritka betegségcsoportok ismerete az ellátás mindegyik szintjén fontos – kiváltképp a nagy forgalmú osztályokon történő korrekt betegellátás szempontjából.

Restricted access
Authors: DN Nandakumar, P Ramaswamy, C Prasad, D Srinivas and K Goswami

Purpose

Glioblastoma cells create glutamate-rich tumor microenvironment, which initiates activation of ion channels and modulates downstream intracellular signaling. N-methyl-D-aspartate receptors (NMDARs; a type of glutamate receptors) have a high affinity for glutamate. The role of NMDAR activation on invasion of glioblastoma cells and the crosstalk with α-amino-3-hydroxy-5-methyl-4-isoxazolepropionic acid receptors (AMPARs) is yet to be explored.

Main methods

LN18, U251MG, and patient-derived glioblastoma cells were stimulated with NMDA to activate NMDAR glutamate receptors. The role of NMDAR activation on invasion and migration and its crosstalk with AMPAR were evaluated. Invasion and migration of glioblastoma cells were investigated by in vitro trans-well Matrigel invasion and trans-well migration assays, respectively. Expression of NMDARs and AMPARs at transcript level was evaluated by quantitative real-time polymerase chain reaction.

Results

We determined that NMDA stimulation leads to enhanced invasion in LN18, U251MG, and patient-derived glioblastoma cells, whereas inhibition of NMDAR using MK-801, a non-competitive antagonist of the NMDAR, significantly decreased the invasive capacity. Concordant with these findings, migration was significantly augmented by NMDAR in both cell lines. Furthermore, NMDA stimulation upregulated the expression of GluN2 and GluA1 subunits at the transcript level.

Conclusions

This study demonstrated the previously unexplored role of NMDAR in invasion of glioblastoma cells. Furthermore, the expression of the GluN2 subunit of NMDAR and the differential overexpression of the GluA1 subunit of AMPAR in both cell lines provide a plausible rationale of crosstalk between these calcium-permeable subunits in the glutamate-rich microenvironment of glioblastoma.

Restricted access

The recent explosion of scientific interest in the gut microbiota has dramatically advanced our understanding of the complex pathophysiological interactions between the gut and multiple organs in health and disease. Emerging evidence has revealed that the gut microbiota is significantly altered in patients with chronic kidney disease (CKD), along with impaired intestinal barrier function. These alterations allow translocation of various gut-derived products into the systemic circulation, contributing to the development and progression of CKD and cardiovascular disease (CVD), partly mediated by chronic inflammation. Among potentially toxic gut-derived products identifiable in the systemic circulation, bacterial endotoxin and gut metabolites (e.g., p-cresyl sulfate and trimethylamine-N-oxide) have been extensively studied for their immunostimulatory and atherogenic properties. Recent studies have also suggested similar biological properties of bacterial DNA fragments circulating in the blood of patients with CKD, even in the absence of overt infections. Despite the accumulating evidence of the gut microbiota in CKD and its therapeutic potential for CVD, the precise mechanisms for multidirectional interactions between the gut, kidney, and heart remain poorly understood. This review aims to provide recent evidence on the associations between the gut microbiota, CKD, and CVD, and summarize current understanding of the potential pathophysiological mechanisms underlying the “gut–kidney–heart” axis in CKD.

Open access
Authors: Renan B. Paiano, Fábio C. Lahr, Lucas S. B. Silva, Diego S. Marques, Catia A. Ferreira, Daniela B. Birgel, Rafael S. Bisinotto and Eduardo H. Birgel Junior

The main aim of the current study was to assess the prevalence of anaemia in Holstein dairy cows during the puerperium, and the haematological and biochemical profile of dairy cows with and without anaemia. The study was conducted in seven dairy herds in São Paulo State, Brazil. The evaluated sample comprised a total of 336 Holstein cows. Blood samples were collected at postpartum day 25 ± 3. Haematological analysis included white blood cell, red blood cell and platelet count, haematocrit value, haemoglobin concentration, mean corpuscular volume, mean corpuscular haemoglobin and mean corpuscular haemoglobin concentration. The biochemical profile encompassed cholesterol, non-esterified fatty acids, β-hydroxybutyrate, albumin, globulin, fibrinogen, calcium and total bilirubin concentrations. The prevalence of anaemia was 16.3% in all herds, and this was not affected by clinical diseases, milk production, parity and body score condition. Moreover, anaemic cows had lower red blood cell count, haematocrit, haemoglobin, serum cholesterol and calcium concentrations and higher white blood cell and platelet counts, mean corpuscular haemoglobin, red cell distribution width, non-esterified fatty acids, β-hydroxybutyrate, fibrinogen and globulin concentrations when compared with non-anaemic cows. The results indicate changes in energy balance and an inflammatory process in anaemic cows.

Restricted access
Authors: Csenge Csorba, Norbert Pásztor, Emese Szalma, Gabriella Kovács, András Palkó and Zsuzsanna Fejes

Absztrakt:

Az endometriosissal küzdő betegek száma, ezen belül az atípusos megjelenési formák előfordulása is folyamatosan növekszik, ez pedig a képalkotó diagnosztát is növekvő kihívás és fejlődés elé állítja. Retrospektív módon a 2016 és 2018 közötti, női páciensek esetében végzett ultrahangvezérelt intervenciós vizsgálatokat tekintettük át, melyek ismeretlen dignitású hasfali terime miatt történtek a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködő diagnosztikai központjainkban. A hasfali eltérések közül egyet CT-, a többit ultrahangvizsgálat során észleltük mellékleletként. Összesen 12 eset felelt meg a beválogatási feltételeknek. A betegek átlagéletkora 59 év (29–79 év), az eltérések átlagos mérete 34,4 mm (20–49 mm) volt; az anamnézisben hasfali műtét 8 esetben szerepelt. A kivizsgálás indikációja minden esetben malignus folyamat vagy annak gyanúja volt, a mintavételt 4 esetben MRI-vizsgálat előzte meg. Ezeken kívül további 2 esetben a hasfali képlet excízióját nem előzte meg ultrahangvezérelt mintavétel, az endometriosis diagnózisát az eltávolított képlet patológiai vizsgálatával állítottuk fel. Egy esetben a szövettani diagnózis primer, serosus típusú epithelialis malignus tumort, hat esetben metasztázist, hat esetben endometriosist, egy esetben pedig hasfali tályogot igazolt. Az endometriosis a fiatalabb korosztályban fordult elő. Fiatal, praemenopausában lévő nőbetegek hasfali képletének eseteiben az endometriosis valószínűsége kifejezetten nagy, főként, ha az anamnézisben szülészeti vagy nőgyógyászati műtét is szerepel. Az elváltozás felismerésében, illetve a későbbi sebészi kezelés megtervezésében az ultrahangvizsgálatnak elsődleges szerepe van. Orv Hetil. 2019; 160(35): 1395–1402.

Open access

The aim of this study was to evaluate the prevalence of Helicobacter pylori genotypes (vacA and cagPAI) directly in gastric biopsy specimens in patients with gastric diseases in Belarus. Gastric biopsies were collected from 461 patients with different gastrointestinal disorders: superficial gastritis (287 subjects), atrophy gastritis (59 subjects), erosive gastritis (47 subjects), duodenal ulcer disease (54 subjects), and stomach ulcer (14 subjects). PCR-based genotyping was used to detect s1a, s1b, s2, m1a, m1b, m2, cagM, cagA, and cagT genes. Overall prevalence of vacA s1a allele was 60.5% followed by m2 (47.1%) and m1a (37.5%). The analysis of data showed that genotype s1a/m1a was significantly more prevalent in patients with duodenal ulcer (21.4% vs. 45.1%, OR = 3.0, 95% CI = 1.5–6.1). The cagA gene was found with a high incidence in most patients with inflammatory diseases of stomach and duodenum. There was a significant increase in the frequency of cagT in patients with duodenal ulcer as compared to superficial gastritis. A high cagM prevalence was found in patients with atrophy gastritis and duodenal ulcer disease. All three island genes of pathogenicity of cagPAI are more often detected in patients with duodenal ulcer, which increases the risk of developing duodenal ulcer by 4.5 times.

Restricted access

The emergence of 16S rRNA methylase genes encoded on plasmids confers high-level aminoglycoside resistance (HLAR). This study aimed to investigate the prevalence of 16S rRNA methylases among Enterobacter cloacae strains isolated from an Ahvaz teaching hospital, Iran. A total of 68 E. cloacae clinical strains were collected between November 2017 and September 2018. The MICs of aminoglycosides were assessed using the agar dilution method. The presence of 16S rRNA methylase genes, including armA, rmtA to rmtH, and nmpA was evaluated by PCR. The transferability of 16S rRNA methylase-harboring plasmids was evaluated by conjugation assay. The genetic diversity of all isolates was evaluated by ERIC-PCR. The armA and rmtB genes were the only 16S rRNA methylase genes detected in this study (29 out of 68 isolates; 42.64%). The transferability by conjugation was observed in 23 rmtB or/and armA positive donors. HLAR phenotype was in 33 of 68 strains. Ten clonal types were obtained by ERIC-PCR and significant associations (p < 0.05) were between the clone types and aminoglycoside susceptibility, as well as with profile of the 16S rRNA methylase genes. In conclusion, both horizontal transfer and clonal spread are responsible for dissemination of the rmtB and armA genes among E. cloacae strains.

Restricted access

We investigated the incidence of bloodstream infections (BSIs) in trauma emergency department (ED) and intensive care unit (ICU), to assess ED- and ICU-related predictors of BSI and to describe the most common bacteria causing BSI and their antimicrobial resistance markers. A prospective study was conducted in two trauma ICUs of the ED of Clinical Center of Serbia. Overall, 62 BSIs were diagnosed in 406 patients, of which 13 were catheter-related BSI (3.0/1,000 CVC-days) and 30 BSIs of unknown origin, while 15% were attributed to ED CVC exposure. Lactate ≥2 mmol/L and SOFA score were independent ED-related predictors of BSI, while CVC in place for >7 days and mechanical ventilation >7 days were significant ICU-related predictors. The most common bacteria recovered were Acinetobacter spp., Klebsiella spp., and Pseudomonas aeruginosa. All Staphylococcus aureus and coagulase-negative staphylococci isolates were methicillin-resistant, whereas 66% of Enterococcus spp. were vancomycin-resistant. All isolates of Enterobacteriaceae were resistant to third-generation cephalosporins, whereas 87.5% of P. aeruginosa and 95.8% of Acinetobacter spp. isolates were resistant to carbapenems. ED BSI contributes substantially to overall ICU incidence of BSI. Lactate level and SOFA score can help to identify patients with higher risk of developing BSI. Better overall and CVC-specific control measures in patients with trauma are needed.

Restricted access

Background and aims

In this study, we aimed to investigate the effects of 10 weeks of high-intensity interval training (HIIT) and endurance training (END) on irisin, betatrophin, insulin, fasting blood glucose (FBG) concentrations, and lipid profiles in diabetic rats.

Methods

Twenty-four Wistar rats (weight: 200–250 g) were randomly assigned into four groups as follows: (1) control (Cnt), (2) diabetic (Dibt), (3) diabetic HIIT (Dibt-HIIT), and (4) diabetic END (Dibt-END). For inducing diabetes, after 12 h of food starvation, nicotinamide (120 mg/kg) and streptozotocin (STZ; 65 mg/kg) were intraperitoneally injected. The diabetic training groups received 10 weeks of HIIT or END training following the induction of diabetes. Twenty-four hours following the last training session, blood serum samples were collected for evaluating the concentration of irisin, betatrophin, and insulin hormones through enzyme-linked immunosorbent assay.

Results

FBG and lipid profiles were measured by biochemical kits. A significant increase in the serum concentration of irisin (p < 0.05), betatrophin (p < 0.05), and insulin (p < 0.001) and significant decrease in the FBG (P < 0.01) and lipid profiles (p < 0.01) were observed in the Dibt-HIIT group compared to the Dibt-END group. In addition, irisin revealed a significant positive association with betatrophin and insulin values in diabetic training groups (p < 0.01).

Conclusions

It seems that HIIT leads to a more extensive improvement in diabetic conditions compared to the END training. Therefore, HIIT appears to be an important time-efficient approach for the treatment of type 2 diabetes.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Az inadekvát, aránytalan sinuscsomó-tachycardia nem ritka klinikai szindróma, amelyet nem paroxysmalis, magas nyugalmi sinusfrekvencia, fizikai, emocionális stresszre adott aránytalan sinustachycardia, valamint főként palpitációs panaszok jellemeznek. Célkitűzés: Az aránytalan sinuscsomó-tachycardiás betegeink kivizsgálása kapcsán szerzett tapasztalataink ismertetése. Módszer: Az elmúlt években 104 beteget (92 nő, 12 férfi; átlagéletkor: 31 ± 10 év) kezeltünk ezen szívritmuszavar-entitással. A betegek Holter-monitoros, terheléses EKG-vizsgálatokon, transztelefonos EKG-megfigyeléseken vettek részt. Az életminőséget a European Heart Rhythm Association-skála szerint állapítottuk meg. Eredmények: A betegeknek strukturális szívbetegségük vagy sinustachycardiát okozható extracardialis eltérésük (fizikális vizsgálat, EKG, mellkasröntgen, echokardiográfia negatívak) nem volt, laborleleteik (TSH, vérkép) normálisak voltak, de nyugalmi szívfrekvenciájuk ismételten magasnak bizonyult (102 ± 8/min). A gyógyszeres kezelés nélküli, 24 órás Holter-monitoros vizsgálatok eredményei (minimum-maximum [átlagos] sinusfrekvencia/min) magas sinusfrekvencia-tartományt mutattak (59 ± 8, 160 ± 14 [94 ± 6]/min). A kerékpár-ergometria átlagosan 124 ± 23 watt terhelhetőséget jelzett, a sinusfrekvencia: kontroll: 99 ± 12/min, a terhelés csúcspontján: 167 ± 13/min volt, korai, inadekvát sinustachycardiával. A paroxysmalis supraventricularis tachycardiák kizárására a Holteres megfigyelésen kívül transztelefonos EKG-t használtunk. A panaszok alatti transztelefonos EKG-rögzítések minden esetben kizárták a paroxysmalis supraventricularis tachycardiák lehetőségét. A 104 beteg közül 4-nél (3,8%) családi halmozódást, 16-nál (15,2%) megelőző atrioventricularis nodalis reentry tachycardia miatti ún. lassúpálya-rádiófrekvenciás ablatiós kezelést találtunk. Következtetések: Vizsgálati eredményeink alapján megállapítható, hogy az aránytalan sinuscsomó-tachycardia: (1) döntően nők betegsége, főként főiskolás, egyetemista fiatalokon fordul elő, közepes fokú életminőség-romlást okozva (EHRA score: 2,3 ± 0,4); (2) előfordulási gyakorisága kardiológiai ambulanciánkon 0,7%; (3) a betegcsoportban nem homogén, genetikai, valamint postablatiós eredet is előfordulhat; (4) a paroxysmalis supraventricularis tachycardiák kizárására a Holter-monitorozás mellett különösen a transztelefonos EKG igen jól alkalmazható. Orv Hetil. 2019; 160(37): 1464–1470.

Restricted access

Purpose

Consumption of alternative flours, such as sprouted chickpea flour, has shown increased popularity in recent years. Foods rich in antioxidants have been shown to influence brachial artery flow-mediated dilation (FMD), a non-invasive test of a crucial layer of the artery called the endothelium. Partially replacing the semolina flour in pasta with sprouted chickpea flour (SCF) may acutely affect endothelial function post-digestion. We sought to determine if FMD was higher, lower, or the same post-digestion of pasta made with 60% semolina flour and 40% SCF (SCF40) vs. post-digestion of pasta made with 100% semolina flour (SEM100, i.e., control).

Methods

Trolox equivalent antioxidant capacity (TEAC) analysis was performed on the same flour samples. Healthy participants underwent a screening visit and two randomized controlled meal data collection visits (SCF40 and SEM100). At each data collection visit, participants consumed 255 g of pasta with butter. FMD was assessed 2–3 h after pasta consumption.

Results

TEAC results showed that SCF40 (2.031 ± 0.096 mmol trolox/100 g sample) had significantly greater antioxidant capacity than SEM100 (1.736 ± 0.046 mmol trolox/100 g sample; p = 0.02). Twenty-two healthy participants (5 men and 17 women; 26 ± 2 years, 66.6 ± 2.3 kg, BMI = 24 ± 1 kg/m2, SBP = 114 ± 3 mmHg, DBP = 75 ± 2 mmHg, HR = 74 ± 3 BPM) were studied. FMD in the SCF40 condition (10.3% ± 1.2%) was greater than the SEM100 condition (7.9% ± 0.8%, p = 0.02).

Conclusion

These data suggest that partial substitution with sprouted chickpea flour in place of semolina flour in pasta acutely improves post-digestion FMD, which may be beneficial for cardiovascular health (ClinicalTrials.gov Identifier: NCT03801486).

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A kompromisszumos választás („compromise effect”) a marketing világában jól ismert, ám egészségügyi vonatkozásban ritkán vizsgált jelenség. Fogászati szempontból a betegeknek sok esetben az egyetlen könnyen értelmezhető információ az ár, ezért kizárólag erre alapozzák döntésüket. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja annak meghatározása, hogy a kompromisszumos választás szerepet játszik-e a fogászati kezeléssel kapcsolatos döntések meghozatalában, és ha igen, hogyan befolyásolják az olyan tényezők, mint az észlelt minőség, a tájékoztatás során használt szakzsargon vagy a saját fog megőrzésének igénye. Módszer: A kérdőívalapú vizsgálatot 676 önkéntes részvételével végeztük. A kérdőívek kitöltése anonim módon történt. Ugyanannak a kérdőívnek összesen 8 változatát készítettük el, melyek a következő információkat tartalmazták változó kombinációban: öt különböző fogászati kezelés neve az olcsótól a drágáig, a lehetséges költségek, valamint a kezeléssel kapcsolatos kiegészítő információk. A betegeket megkértük, hogy a kérdőíven jelezzék preferenciáikat. Statisztikai analízis: A válaszok relatív gyakorisága és a rendelkezésre álló kiegészítő információk közötti összefüggés szignifikanciáját khi-négyzet-próbával és Fisher-féle egzakt próbával határoztuk meg. Eredmények: A válaszadók alapvetően nem heurisztikus alapon hozták meg kezelésükkel kapcsolatos döntéseiket, aminek oka valószínűleg a fogászati kezeléssel kapcsolatos előítéleteikben és korábbi tapasztalataikban keresendő. A legfontosabb tényezőnek az esztétikum bizonyult, és a várható tartósság is jelentősen befolyásolta a betegek választását. Következtetés: A kiegészítő információk befolyásolhatják és befolyásolják a betegek fogászati kezeléssel kapcsolatos tájékozott döntéseit, feltéve, hogy az információk átadása világos, megfelelő és érthető formában történik. Mindez a professzionális kommunikáció fontosságát mutatja. Orv Hetil. 2019; 160(38): 1503–1509.

Open access
Restricted access