Browse

You are looking at 51 - 60 of 10,300 items

Magyar Sebészet
Authors: Attila Zaránd, Viktória Bencze, Ádám Dániel, Gábor Ferreira, Pál Miheller, Péter Ónody, János Weltner, Attila Zsirka-Klein and Attila Szijártó
Open access
Magyar Sebészet
Authors: Oszkár Hahn, Péter Kupcsulik, Damján Pekli, András Fülöp, Dávid Bárdos, Bálint Kokas and Attila Szijártó
Open access
Magyar Sebészet
Authors: Ákos Balázs, Tamás Vass, Zsolt Baranyai, Kinga Bán and Attila Szijártó
Open access
Magyar Sebészet
Authors: Tamás Winternitz, Attila Zsirka-Klein and Attila Szijártó
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Kórházi betegek körében a betegség okozta változások miatt a társas kapcsolatok átrendeződhetnek, erősödhetnek, de akár gyengülhetnek is. Ezen változások mérése, a szubjektíve megélt társas támogatás mértékének, elérhetőségének vagy akár az észlelt izolációnak a kimutatása fontos feladat, ugyanis ezen dimenziók összefüggnek a gyógyulási mutatókkal. Célkitűzés: A kutatás célja annak bemutatása, hogy az általunk fejlesztett PRISM-D rajzteszt hogyan alkalmazható az észlelt társas támogatás mérésére. További célkitűzés a teszten mért társas támogatás mutatóinak és a depresszió-, valamint a szorongásszint közötti kapcsolatnak a vizsgálata súlyos betegek esetében. Módszer: 194 súlyos, kórházi kezelés alatt álló beteg (daganatos, műtéti beavatkozást igénylő gyomor-bél rendszeri betegségben és krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek) esetében a PRISM-D rajzteszt, a STAI- és BDI-tesztek felvétele kórházi osztályokon. Eredmények: A vizsgálati személyek többsége megjelenítette a rajzteszten a társas támogatást (95,7%), jelentős hányaduk több körrel (64,0%) és nagyobbnak, mint a betegséget szimbolizáló kör (71,2%). Azok a személyek, akik nem jelenítettek meg egyetlen társas támogató személyt sem, szignifikánsan magasabb szorongásszintet éltek meg (STAI-S: p = 0,040, df = 181; STAI-T: p = 0,005, df = 153). A térbeli elhelyezkedést tekintve azok a betegek, akik az Ént és a betegséget szimbolizáló kör közé helyezték el a társas támogatást, alacsonyabb szintű szorongást és depresszív tüneteket éltek meg, mint akik a betegséget rajzolták közelebb, a társas támogatást távolabb (STAI-S: p = 0,016, df = 91; BDI: p = 0,027, df = 142). Következtetés: Eredményeink szerint a PRISM-D rajzteszt alkalmas az észlelt társas támogatás vizsgálatára, az Énhez és a betegséghez viszonyított szubjektív jelentőségének és észlelt közelségének mérésére, továbbá az észlelt szociális izoláció detektálására. Gyors, egyszerű mérőeszközként nagymértékben segítheti kórházi osztályokon a szűrést és a terápiás munkát. Orv Hetil. 2020; 161(39): 1688–1696.

Open access

Absztrakt:

Az innováció és a találmány szabadalmaztatása manapság majdnem olyan fontos, mint egy eredeti kísérleti eredményt vagy klinikai megfigyelést jó folyóiratban közölni. Ez főleg olyan országokban fontos, mint Magyarország, amelynek „innovációs indexe” messze az EU-átlag alatt van. Ezért kutatóintézetek, oktató kórházak és kutatók is felelősek, mert még nem általános szokás egy új gyógyszerhatást vagy alkalmazható alapkutatási eredményt szabadalmaztatni a kongresszusi előadás vagy szaklapi közlés előtt. Ezt az innovációs folyamatot kutatólaboratóriumunk öt példájával illusztrálom, amelyek közül négyet sikerült szabadalmaztatni. A dopaminagonisták (például bromokriptin, L-deprenil) gyomor- és nyombélfekély-ellenes hatása bármennyire meglepő és újszerű volt is, a gyógyszereket gyártó vállalatok nem szabadalmaztatták, mert ezeket a molekulákat más klinikai alkalmazásra hozták eredetileg forgalomba. A pirazolszármazékok hosszan tartó (például 12–24 órás) gasztroprotektív hatása, valamint a vérlemezke-eredetű növekedési faktor és más, angiogenikus növekedési faktorok és az új angiogenikus szteroidok fekélygyógyulást serkentő hatása könnyen szabadalmaztatható volt, mint a szomatosztatinnak a szeptikus shock ellen védő hatása állatmodellekben, de ez még klinikai megerősítésre vár. Orv Hetil. 2020; 161(39): 1658–1667.

Restricted access