Elméleti háttér: A mentális egészség egyfajta jóllét biológiai, pszichológiai, társadalmi és spirituális szinten, ezen kívül pedig képesség a pozitív állapotok fenntartására és megélésére, amelyhez a hatékony megküzdés és savoring, valamint a reziliencia és a dinamikus önszabályozás jelenléte is társul. A pozitív pszichológia egyik feladata, hogy érvényes teszteket dolgozzon ki a mentális egészség mérésére. Cél: A Mentális Egészség Teszt (MET) legújabb változatának átfogó pszichometriai ellenőrzése. Módszer: Két, online módon lefolytatott kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat. I. 1540 fő (391 férfi, 1149 nő; átlagéletkor 52,0 év, SD = 11,3 év) demográfiai, valamint testi és lelki egészségre vonatkozó kérdések mellett kitöltötte az alábbi kérdőíveket: MET, PERMA Kérdőív, Globális Jóllét Kérdőív, Diener-féle Virágzás skála, Rövidített Savoring Hit Kérdőív, Rövidített Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív. II. 1083 fő (233 férfi, 847 nő; átlagéletkor 33,9 év, SD = 12,2 év) demográfiai, a vallásosságra, valamint a testi és lelki egészségre vonatkozó kérdések mellett kitöltötte a MET, Aspirációs Index, Rövidített Beck Depresszió, WHO Jól-Lét, Élettel való Elégedettség, valamint Életcél Kérdőíveket. Eredmények: Az I. mintán elvégzett feltáró faktoranalízis megerősítette a MET ötfaktoros szerkezetét 17 tétellel, s az ezt tesztelő konfirmatív faktoranalízis jó illeszkedésű modellt jelzett. A II. mintában ugyanezen a faktorstruktúrán elvégzett konfirmatív faktoranalízis kiváló illeszkedésű (RMSEA = 0,051; pClose = 0,408; CFI = 0,950; TLI = 0,936). Az öt skála Cronbach-a értékei mindkét vizsgálatban 0,70 felettiek, magas belső konzisztenciát mutatva. A diszkriminációs validitást igazolja, hogy minden skálának van egy minimum 44%-os olyan egyedi része, amelyet a többi négy skála nem fed le. A skálák tartalmi validitását a mentális egészség 10 tesztjével, speciális tesztkérdésekkel és szociodemográfiai mutatókkal sikerült igazolni. Fontos eredmény továbbá, hogy a jóllét pozitív irányú kapcsolatot mutat az anyagi helyzettel; az alkotó-végrehajtó hatékonyság a flow-val és az iskolázottsággal; az önreguláció és a reziliencia az életkorral; a savoring pedig a nőknél minden életkorban magasabb, mint a férfiaknál. Következtetés: a MET a jóllét, a savoring, az alkotó-végrehajtó hatékonyság, az önreguláció és a reziliencia konstruktumok megbízható és érvényes mérőeszközének tekinthető.
Theoretical background: Beyond that mental health is related to biological, psychological, social, and spiritual well-being, it is a capacity to maintain and experience the positive conditions with effective coping, savoring, resilience and dynamic self-regulation skills. One of the most important responsibility of positive psychology is to construct scales measuring mental health. Aim: the purpose of this study is to present the psychometric characteristics of the new version of the Mental Health Test (MHT) based on five pillars. Method: Two online cross-sectional studies with self-report questionnaires. Study I: 1540 persons (391 men, 1149 women; mean age 52.0 years, SD = 11.3 years) filled in MHT, PERMA Profiler, Global Health, Diener's Flourishing Scale, Shortened Savoring and Shortened Psychological Immune Competence questionnaires along with questions about physical and psychological well-being and demographic data. Study II: 1083 persons (233 men, 847 women; mean age 33.9 years, SD = 12.2 years) filled in MHT, Aspiration Index, Shortened Beck Depression Inventory, WHO Well-Being Scale, Satisfaction with Life Scale, Purpose in Life Test, and Shortened Young Maladaptive Schema Questionnaire, along with questions about demographic data, religiosity, physical and mental health. Results: In Study I exploratory factor analysis identified the five-factor structure of MHT with 17 items, having also good fit measures in confirmative factor analysis. In Study II the five-factor model of the five subscales yielded excellent fit measures in confirmatory factor analysis (RMSEA = .051, pClose = .408, CFI = .950, TLI = .936). In both studies, Cronbach's a values of the five subscales (all above 0.70) indicated a high level of internal consistency. The discriminant validity is proven by the fact that each subscale had a minimum 44% part not covered by the set of other subscales. The content validity of the subscales was confirmed by ten tests about mental health, some special questions and socio-demographic indicators. Subscale of well-being showed a definite positive correlation with financial background. Creative and executing efficiency correlated with flow and education. We found also a positive correlation of self-regulation and resilience subscales with age, and women showed a higher level of savoring than men at all age levels. Conclusion: MHT can be considered a reliable and valid measurement tool for well-being, savoring, creative and executing efficiency, self-regulation and resilience dimensions of mental health.
Bech, P., Gudex, C., & Johansen, K.S. (1996). The WHO (Ten) well-being index: validation in diabetes. Psychotherapy and Psychosomatics, 65(4), 183–190.
Beck, A.T., Guth, D., Steer, R. A., & Ball, R. (1997). Screening for major depression disorders in medical inpatients with the Beck Depression Inventory for primary care. Behaviour Research and Therapy, 35, 785–791.
Block, J., & Kremen, A.M. (1996). IQ and ego-resiliency: conceptual and empirical connections and separateness. Journal of Personality and Social Psychology, 70(2), 349–371.
Bryant, F.B, & Veroff, J. (2007). Savoring: A new model of positive experience. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum Associates Publishers.
Butler, J., & Kern, M.L. (2016). The PERMA-Profiler: A brief multidimensional measure of flourishing. International Journal of Wellbeing, 6(3), 1–48.
Campbell-Sills, L., & Stein, M. (2007). Psychometric analysis and refinement of the Connor- Davidson Resilience Scale (CD-RISC): Validation of a 10-item measure of resilience. Journal of Traumatic Stress, 20(6), 1019–1028.
Cohen, J. (1988). Statistical power analysis for the behavioral sciences. 2nd Edition. Hillsdale: Lawrence Erlbaum.
Connor, K.M., & Davidson, J.R. (2003). Development of a new resilience scale: The Connor- Davidson Resilience Scale (CD-RISC). Depression and Anxiety, 18(2), 76–82.
Crumbaugh, J.C., & Maholick, L.T. (1964). An experimental study in existentialism: The psychometric approach to Frankl's concept of noogenic neurosis. Journal of Clinical Psychology, 20(2), 200–207.
DeVellis, R.F. (2016). Scale development: Theory and applications (Vol. 26). 4th Edition. Thousand Oaks, CA: Sage Publications.
Diener, E.D., Emmons, R.A., Larsen, R.J., & Griffin, S. (1985). The satisfaction with life scale. Journal of Personality Assessment, 49(1), 71–75.
Diener, E., Wirtz, D., Tov, W., Kim-Prieto, C., Choi, D., Oishi, S., et al. (2009). New measures of well-being: Flourishing and positive and negative feelings. Social Indicators Research, 39, 247–266.
Fredrickson, B. (2009). Positivity: Top-notch research reveals the 3-to-1 ratio that will change your life. New York: Crown.
Galderisi, S., Heinz, A., Kastrup, M., Beezhold, J., & Sartorius, N. (2015). Toward a new definition of mental health. World Psychiatry, 14(2), 231.
Hattori, M., Zhang, G., & Preacher, K.J. (2017). Multiple local solutions and geomin rotation. Multivariate Behavioral Research, 52(6), 720–731.
Huppert, F., & So, T.C. (2013). Flourishing across Europe: Application of a new conceptual framework for defining well-being. Social Indicators Research, 110, 837–861.
Kasser, T. & Ryan, R.M. (1996). Further examining the American dream: Differential correlates of intrinsic and extrinsic goals. Personality and Social Psychology Bulletin, 22(3): 280–287.
Konkolÿ Thege, B., & Martos, T. (2006). Az Életcél Kérdőív magyar változatának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 153–170.
Linton, M.J., Dieppe, P., & Medina-Lara, A. (2016). Review of 99 self-report measures for assessing wellbeing in adults: exploring dimensions of well-being and developments over time. BMJ Open 2016;6:e010641. doi:.
Lyubomirsky, S. (2008). Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben. Budapest: Ursus Libris Bt.
Mahar, J. A., & Strobert, B. (2010). The use of 360-degree feedback compared to traditional evaluative feedback for the professional growth of teachers in K-12 education. Planning and Changing, 41, 147–160.
Martos, T., Sallay, V., Désfalvi, J., Szabó, T., & Ittzés, A. (2014). Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői= Psychometric characteristics of the Hungarian version of the Satisfaction with Life Scale (SWLS-H). Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 289–303.
Martos, T., Szabó, G., & Rózsa, S. (2006). Az Aspirációs Index rövidített változatának pszichometriai jellemzői hazai mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 171–191.
Maydeu-Olivares, A. (2017). Maximum likelihood estimation of structural equation models for continuous data: Standard errors and goodness of fit. Structural Equation Modeling: A Multidisciplinary Journal, 24(3), 383–394.
Muthén, L.K., & Muthén, B.O. (1998-2011). Mplus User's Guide. Sixth Edition. Los Angeles CA: Muthén & Muthén.
Nagy, H., Magyaródi, T., Oláh, A., & Vargha, A. (2019): A Rövidített Savoring Hit Kérdőív kifejlesztése és pszichometriai elemzése. In E. Lippai (szerk.), Összetart a sokszínűség. A Magyar Pszichológiai Társaság XXVIII. Országos Tudományos Nagygyűlésének kivonatkötete (138). Debrecen: Magyar Pszichológiai Társaság.
Nagybányai Nagy, O. (2006a). A pszichológiai tesztek reliabilitása. In: S. Rózsa, O. Nagybányai Nagy, & A. Oláh (szerk.), A pszichológiai mérés alapjai (103–115). Budapest: Bölcsész Konzorcium.
Nagybányai Nagy, O. (2006b). A pszichológiai tesztek validitása. In S. Rózsa, O. Nagybányai Nagy, & A. Oláh (szerk.), A pszichológiai mérés alapjai (117–124). Budapest: Bölcsész Konzorcium.
Nagybányai Nagy, O. (2006c). Tesztek a munka világában: a nem klinikai tesztalkalmazások. In: S. Rózsa, O. Nagybányai Nagy, & A. Oláh (szerk.), A pszichológiai mérés alapjai (276–289). Budapest: Bölcsész Konzorcium.
Oláh, A. (2005a). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Budapest.
Trefort Kiadó Oláh, A. (2005b). Anxiety, coping and flow. Empirical studies in interactional perspective. Budapest: Trefort Press.
Oláh, A. (2016). A new model and a new inventory of well–being, Complete Abstract Book - per theme - per type of Session of the 8th European Conference on Positive Psychology (55). Angers-France. June 28th-July 1st. 2016.
Oláh, A., & Kapitány-Fövény, M. (2012): A pozitív pszichológia tíz éve. Magyar Pszichológiai Szemle, 67(1), 19–45.
Oláh, A., Nagy, H., Magyaródi, T., Török, R., & Vargha, A. (2018). Egy új mentális egészséget mérő kérdőív, a MET kidolgozása. In: E. Lippai (szerk.), Változás az állandóságban. A Magyar Pszichológiai Társaság XXVII. Országos Tudományos Nagygyűlése. Kivonatkötet (80–81). Budapest: Magyar Pszichológiai Társaság.
Oláh, A., Vargha, A., Csengődi, M., Bagdi, B., & Diósi, T. (2020). Magyarország Boldogságtérképe. http://boldogsagprogram.hu/magyarorszag-boldogsagterkepe-2020/.
Rózsa, S., Szádóczky, E., & Füredi, J. (2001). A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán. Psychiatria Hungarica, 16, 384–402.
Ryff, C.D., & Marshall, W.V. (Ed.). (1999). The self and society in aging processes. New York, NY: Spring Publishing Company, Inc.
Seligman, M. (2018). PERMA and the building blocks of well-being. Journal of Positive Psychology, 13(4), 333–335.
Smith, B.W., Dalen, J., Wiggins, K., Tooley, E., Christopher, P., & Bernard, J. (2008): The Brief Resilience Scale: Assessing the ability to bounce back. International Journal of Behavioral Medicine, 15, 194–200.
Southwick, S.M., & Charney, D.S. (2018). Resilience: The science of mastering life's greatest challenges. New York: Cambridge University Press.
Susánszky, É., Konkoly Thege, B., Stauder, A., & Kopp, M. (2006) A WHO Jól-Lét Kérdőív rövidített (WBI–5) magyar változatának validálása a HungaroStudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 247–255.
Szondy, M., Martos, T., Szabó-Bartha, A., & Pünkösty, M. (2014). A Rövidített Pozitív Élmények Feldolgozási Módjai Skála magyar változatának reliabilitás- és validitásvizsgálata. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 305–316.
Unoka, Zs., Rózsa, S., Fábián, Á., Mervó, B., & Simon, L. (2004). A Young-féle Séma Kérdőív: A korai maladaptív sémák jelenlétét mérő eszköz pszichometriai jellemzőinek vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 19(3), 235–243.
Vargha, A. (2004). A kétszempontos sztochasztikus összehasonlítás modellje. Statisztikai Szemle, 82 (1), 67–82.
Vargha, A. (2016). A ROPstat statisztikai programcsomag. Statisztikai Szemle, 94(11–12), 1165–1192.
Vargha, A. (2019). Többváltozós statisztika dióhéjban: változó-orientált módszerek. Budapest: Pólya Kiadó.
Vargha, A., Török, R., Diósi, K., & Oláh, A. (2019). Boldogságmérés az iskolában. Magyar Pszichológiai Szemle, 74(3–4), 327–346.
Windle, G., Bennett, K.M. & Noyes, J. (2011). A methodological review of resilience measurement scales. Health and Quality of Life Outcomes, 9:8. Doi: .