Összefoglaló. A tanulmány a népesedési folyamatok és az oktatási rendszer kölcsönhatásának értelmezési keretében mozog. Ezen belül a szülői végzettség egy lehetséges demográfiai következményével, a második gyermek vállalásának tervezésére gyakorolt hatásával foglalkozik. Az elemzés a KSH NKI Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat várandósok körében gyűjtött adatain alapul. Az eredmények alapján az anyák második gyermek vállalására vonatkozó terveiben mindkét szülő végzettségének önálló hatása mutatható ki. A szülői iskolázottság szintje és a második gyermek tervezése között pozitív a kapcsolat. Legerősebb a felsőfokú végzettség hatása, mely mindkét szülő esetében növeli a második gyermek tervezésének esélyét. A szakképzettség alacsony szinten csökkenti, ugyanakkor a magasabb, középfok feletti szinteken növeli a gyermekvállalási kedvet. Az anyai tervekre az apa legmagasabb iskolai végzettsége is kimutatható hatással bír. Az eredmények oktatáspolitikai szempontú értelmezésében kiemelhető a magasabb végzettségi szintek gyermekvállalásra gyakorolt pozitív hatása, valamint a szakmunkásképzés felé irányítás potenciálisan kedvezőtlen demográfiai következményeinek azonosítása.
Summary. The interpretive framework of the study is the interaction between demographic trends and the education system. Within this, it addresses a possible demographic consequence of parental education, i.e., its impact on the planning of having a second child. The analysis is based on the data of Cohort ’18 Growing Up In Hungary, collected among pregnant women by the Hungarian Demographic Research Institute in 2018 as a part of a Hungarian Birth Cohort Study. According to the results, the plans of the expecting mothers to have a second child significantly affected by the educational attainment. As regards directions, there is a linear positive relationship between the level of education and the odds of planning a second child. Higher educational background of both parents shows the strongest effect on the plans. Elementary vocational training works against planning chances, but upper vocational background increases the desire to have a second child. Educational attainment of the partner also has a significant effect on maternal childbearing plans. From the point of view of educational policy, the positive effect of higher education degree on having children can be highlighted. Potentially unfavorable demographic consequences of the direction towards vocational training can be also highlighted by the results.
Bartus T. (2017) Az iskolai végzettség és a második gyermekvállalás. Bizonyítékok az Életünk Fordulópontjai adatbázisból. Demográfia, Vol. 60. Nos 2–3. pp. 149–172.
Bartus T., Murinkó L., Szalma I. & Szél B. (2013) The Effect of Education on Second Births in Hungary: A Test of the Time-squeeze, Self-selection and Partner-effect Hypotheses. Demographic Research, Vol. 28. No. 1. pp. 1–32.
Blaskó Zs. (2009) Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás. In: Monostori J., Őri P., S. Molnár E. & Spéder Zs. (eds) Demográfiai Portré 2009. Jelentés a magyar népesség helyzetéről. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest. pp. 41–53.
Bukodi E. (2001) A házassági homogámia és heterogámia időbeli változása. Statisztikai Szemle, Vol. 79. No. 2. pp. 142–162.
Bukodi E. (2005) Partnerszelekció házasságon belül és kívül. Demográfia, Vol. 48. Nos 2–3. pp. 218–253.
Educational at a glance (2020) https://www.oecd-ilibrary.org/education/education-at-a-glance-2020_69096873-en. [Letöltve: 2021. 02. 17.]
Edumap: https://edumap.oh.gov.hu. [Letöltve: 2021. 02. 16.]
Erát D. (2021) Educational Assortative Mating and the Decline of Hypergamy in 27 European Countries: An Examination of Trends through Cohorts. Demographic Research, Vol. 44. Article 7. pp. 157–188.
Fehérvári A., Híves T. & Szemerszki M. (2021) Népesség, szelekció, oktatás. Educatio, Vol. 30. No. 2. pp. 226–241.
Gábos A. (2008) Családtámogatási rendszer és a családok helyzete. In: Kolosi T. & Tóth I. Gy. (eds) Társadalmi riport 2008. Budapest, Tárki. pp. 304–323.
Gábos A., Gál R. I. & Keller T. (2007) A gyermeknevelés költsége és a társadalmi kompenzáció. TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt.
Gábos A., Gál R. I. & Kézdi G. (2009) The Effects of Child-related Benefits and Pensions on Fertility by Birth Order: A Test on Hungarian Data. Population Studies, Vol. 63. No. 3. pp. 215–231.
Harcsa I. & Monostori J. (2018) A háztartásszerkezet és az iskolai végzettség összefüggései. In: Kolosi T. & Tóth I. Gy. (eds) Társadalmi riport 2018. Budapest, Tárki. pp. 109–124.
Husz I. (2006) Iskolázottság és a gyermekvállalás időzítése. Demográfia, Vol. 49. No. 1. pp. 46–67.
Kapitány B. (2018) Bimodális (kétcsúcsú) termékenységi görbe Magyarországon – leíró eredmények és lehetséges okok. Demográfia, Vol. 61. Nos 2–3. pp. 121–146.
Kapitány B. (2020) Bölcsődéztetési tervek Magyarországon. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, Vol. 8. No. 2. pp. 55–73.
Kapitány B. & Murinkó L. (2020) Párkapcsolati változások, termékenységi trendek. In: Kolosi T., Szelényi I. & Tóth I. Gy. (eds) Társadalmi riport 2020. Budapest, Tárki. pp. 146–170.
Kapitány B. & Spéder Zs. (2018) Gyermekvállalás. In: Monostori J., Őri P. & Spéder Zs. (eds) Demográfiai portré 2018. KSH NKI, Budapest. pp. 47–64.
KSH-Stadat táblák 2.1.24.: Munkanélküliségi ráta befejezett legmagasabb iskolai végzettség szerint, nemenként (2009–). http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_mef028.html. [Letöltve: 2021. 02. 16.]
KSH-Stadat táblák: 2.1.41.: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legmagasabb iskolai végzettség szerint (2019–). http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli071.html. [Letöltve: 2021. 02. 16.]
KSH Stadat 22.1.1.1.: A népesség, népmozgalom főbb mutatói. https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0001.html. [Letöltve 2020. 02. 16.]
Liefbroer, A. C. (2009) Changes in Family Size Intentions across Young Adulthood: A Life-course Perspective. European Journal of Population, Vol. 25. No. 4. pp. 365–386.
Makay Zs. (2018) Kisgyermekes anyák munkavállalása és az ezzel kapcsolatos vélemények változása Magyarországon. Magyar Tudomány, Vol. 149. No. 11. pp. 1702–1716.
Makay Zs. & Blaskó Zs. (2012) Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás. In: Őri P. & Spéder Zs. (eds) Demográfiai portré 2012. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest. pp. 45–56.
Németh P. (2016) Gyermekvállalási döntések és termékenységi idősorok 1970-től 2011-ig. A gyermekvállalás időzítésének és átlagos szintjének becslése és a gyerekvállalási döntés szimulációs modellje. Doktori értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem.
Oktatási Hivatal: 1.3. Az új belépő hallgatók statisztikai száma és megoszlása elővégzettség szerint. https://www.oktatas.hu/felsooktatas/kozerdeku_adatok/felsooktatasi_adatok_kozzetetele/felsooktatasi_statisztikak/!DARI_FelsooktStat/oh.php?id=letoltes¶m=fir&query=stat2018_1_3.xlsx. [Letöltve: 2021. 02. 17.]
Spéder Zs. (2001) Gyermekvállalás megváltozott munkaerő-piaci körülmények között. In: Nagy I., Pongrácz T. & Tóth I. Gy. (eds) Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. Budapest, Tárki. pp. 46–64.
Spéder Zs. (2006) Mintaváltás közben. A gyermekvállalás időzítése az életútban, különös tekintettel a szülő nők iskolai végzettségére és párkapcsolati státusára. Demográfia, Vol. 49. Nos 2–3. pp. 113–149.
Spéder Zs. (2019) A hazai termékenységi magatartás nemzetközi összehasonlításban. Doktori disszertáció. Budapest. Kézirat.
Spéder Zs. & Kapitány B. (2007) Gyermekek – vágyak és tények. Dinamikus termékenységi elemzések. Műhelytanulmányok 6. sz. KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Budapest.
Spéder Zs. & Kapitány B. (2009) How Are Time-dependent Childbearing Intentions Realized? Realization, Postponement, Abandonment, Bringing Forward. European Journal of Population, Vol. 25. No. 4. pp. 503–523.
Spéder Zs. & Kapitány B. (2014) A termékenységi szándékok és a gyermekvállalási gyakorlat kapcsolata. Egy európai összehasonlító vizsgálat tanulságai. Demográfia, Vol. 57. Nos 2–3. pp. 137–181.
Spéder Zs., Murinkó L. & Oláh L. (2017) Sailing Close to the Wind? The Effects of Third Birth Policies in Post-communist Hungary. Working Papers on Population. Family and Welfare, No. 27. Hungarian Demographic Research Institute, Budapest.
Spéder Zs., Murinkó L. & Oláh Sz. L. (2019) Cash Support vs. Tax Incentives: The Differential Impact of Policy Interventions on Third Births in Contemporary Hungary. Population Studies, Vol. 74. No. 1. 39–54.
Szabó L., Boros J., Fábián I., Gresits G., Hortobágyi A., Kapitány B., Kis R., Kopcsó K., Leitheiser F., Rohr A., Spéder Zs. & Veroszta Zs. (2020) Várandós kutatási szakasz. Technikai riport. Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat. Kutatási Jelentések 102. Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
Széll Kálmán-terv (2011): Összefogás az adósság ellen. http://2010-2014.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf. [Letöltve: 2021. 04. 12.]
Takács J. (2012) Termékenységi korlátok a 21. század eleji Magyarországon. Demográfia, Vol. 55. Nos 2–3. pp. 147–171.
Veroszta Zs. (2018, ed.) Kutatási koncepció. Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat. Kutatási Jelentések 100. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest.