Search Results

Absztrakt

Bevezetés: A teljes nagyér-transzpozíció az egyik leggyakoribb, cyanosissal járó veleszületett szívfejlődési rendellenesség. Célkitűzés: A szerzők célja a teljes nagyér-transzpozíció miatt Senning- és Mustard-féle műtéten átesett betegeik hosszú távú túlélésének, funkcionális stádiumának, aritmológiai kontrolljának és életminőségének elemzése és összehasonlítása volt. Módszer: A vizsgálatban 85, teljes nagyér-transzpozíció miatt operált beteg vett részt, közülük 37 esetben Senning-műtét, míg 48 esetben Mustard-műtét történt. Valamennyi esetben utánkövetéses vizsgálatot végeztek. Eredmények: A több évtizedes utánkövetés sikeraránya 74%-nak bizonyult. A 31 utánkövetett Senning-műtött közül 12-en hunytak el a követés során (39%), míg a 32 Mustard-műtött közül 16-an haláloztak el (50%) (p = 0,45). Nem volt különbség a szívelégtelenség és az aritmiák jellemzői között sem a két betegcsoportban. Az életminőséget és a funkcionális kapacitást jellemző paraméterek kedvezőbbnek bizonyultak a Senning-műtött betegekben. Következtetések: A Mustard- és Senning-műtött TGA-betegek mortalitásában és morbiditásában szignifikáns különbség nem volt igazolható. A Senning-műtött betegek életminősége és funkcionális kapacitása a hosszú távú követés eredményei alapján kedvezőbb. Orv. Hetil., 2016, 157(3), 104–110.

Absztrakt

A máj rendhagyó keringéséért két afferens (arteria hepatica, vena portae) és egy efferens rendszer (venae hepaticae) felelős. Speciális vérellátásának köszönhetően az akut, izolált – szelektíven egy-egy érképletet érintő – vascularis okklúziók eltérő, életet veszélyeztető klinikopatológiai tünetegyütteshez vezethetnek, ezért azonnali felismerésük elengedhetetlen a máj állapota, illetve a beteg túlélésének szempontjából egyaránt. Akut keringészavarok kialakulásával elsősorban májműtétek kapcsán kell számolnunk. Az adekvát terápia mielőbbi megkezdése szempontjából kiemelten fontos a kóros keringési állapotok sajátosságainak pontos ismerete. Jelen tanulmány célja a szelektív posztoperatív keringési anomáliák etiológiájának, illetve tünettanának bemutatása, továbbá javaslat megfogalmazása a diagnosztikai lépések és a lehetséges terápia terén klinikai esetek ismertetése alapján. A szerzők bemutatják a májsebészetben használatos vascularis kirekesztés (Pringle-manőver) okozta ischaemiás-reperfúziós májkárosodást is. Orv. Hetil., 2015, 156(48), 1938–1948.

Absztrakt

Bevezetés: Napjainkban a súlyos panaszos aortastenosis kezelésében a transzkatéteres billentyűimplantáció a sebészi billentyűcsere elérhető alternatíváját jelenti sebészi kontraindikáció és elfogadhatatlanul magas műtéti kockázat esetén. A szerzők intézetében ez a beavatkozás ma már a mindennapi rutin részének számít. Célkitűzés: A szerzők az első 200, transzkatéteres billentyűimplantációban részesült beteg eredményeit tárgyalják. Módszer: 2016. januárig 200 sikeres implantáció történt. A betegek 55%-a nő, átlagéletkoruk 79,9 év volt, az átlagos EuroSCORE: 19,3%, az átlagos ejekciós frakció: 54%, az aortabillentyűn mérhető csúcsgradiens 81,2 Hgmm, az átlaggradiens: 50,9 Hgmm volt. Eredmények: A beavatkozásokat 99%-os sikeraránnyal végezték, a szövődmények feldolgozása a VARC-2 kritériumrendszer alapján történt. Az egy hónapos mortalitás 5%, az egyéves pedig 17,4% volt, utóbbiból a kardiális mortalitás 13,6% volt. Az egyéves cerebrovascularis történések előfordulása 5% volt. Az egyéves kontroll során a betegek 95%-a NYHA I vagy II funkcionális állapotban volt. Következtetés: Az eredmények nem térnek el lényegesen a nemzetközi vizsgálatok eredményeitől. Orv. Hetil., 2016, 157(45), 1786–1792.

Absztrakt

A növényi alapú étrend egy régi-új táplálkozási irányzat. Jelen összefoglaló tanulmányban történeti alapokból kiindulva kívánjuk ismertetni ezt a napjainkban egyre népszerűbb táplálkozási törekvést. Célunk bemutatni a növényi alapú táplálkozást mint primer prevenciós eszközt. Irodalmi adatok alapján kritikusan elemezzük a növényi alapú étrendhez kapcsolódó korábbi téves vélekedéseket (fehérje-, B₁₂-vitamin-, folsav-, vasbevitel), és megfelelő fogalmi alapot teremtünk ezen étrend értelmezéséhez, amelynek gerincét a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és az olajos magvak alkotják. Ismertetjük a növényi alapú étrend pozitív élettani és betegségkockázat-csökkentő hatását. Az elhízás talaján kialakuló metabolikus és szív-ér rendszert érintő betegségek nagyrészt megelőzhetőek lennének egy helyesen összeállított növényi alapú étrenddel. A daganatos megbetegedésben szenvedő betegek esetén az állati eredetű élelmiszerek háttérbe szorítása a növényi alapúakkal szemben is igazoltan pozitív hatású. Áttekintésünk bemutatja, hogy ez a fajta táplálkozás számos egészségügyi probléma esetén alkalmazható, és hosszú távon is fenntartható megoldást biztosít a legújabb kor egészségügyi kihívásaira. Orv. Hetil., 2016, 157(47), 1859–1865.

Abstract

In this study, already published and new monitoring data are compiled from the Baradla and Béke caves in the Aggtelek Karst, from the Vacska Cave in the Pilis Mountains as well as from the Szemlőhegy and Pálvölgy caves in the Buda Hills. Recent investigations (2019–2020) include monitoring of climatological parameters (e.g., temperature, CO₂) measured inside and outside the caves, and the chemical, trace element and stable isotopic compositions of drip waters. In the Baradla Cave, the main focus of the investigation was on the stable isotope composition and the temperature measurements of drip water. In the Vacska Cave, which belongs to the Ajándék-Ariadne cave system, CO₂ measurements and drip water collection were conducted in order to perform chemical and stable isotope measurements. In the Szemlőhegy and Pálvölgy caves, the chemical and stable isotope compositions of drip waters at six sites were determined. These datasets were used to characterize the studied caves and the hydrological processes taking place in the karst, and to trace anthropogenic influences. Climatological investigation revealed seasonality in CO₂ concentration related to outside temperature variation, indicating a variable ventilation regime in the caves. In addition, the contributions of the winter and summer precipitation to the drip water were also estimated, in order to evaluate the main infiltration period. The knowledge of these parameters plays a crucial role in constraining the carbonate precipitation within the cave. Thus, the dataset compiled in this study can provide a basis for the interpretation of speleothem-based proxies.

Absztrakt

Bevezetés: Bár a stomaképző műtétek száma napjainkban egyre csökken, azonban amennyiben valamilyen oknál fogva mégis erre kényszerülünk, akkor akár 50%-ot elérő gyakorisággal számolhatunk parastomalis sérv kialakulásával. Az esetek mintegy harmadában ezek műtéti korrekcióra szorulnak, gyakran sürgősséggel, ügyeleti körülmények között. Az alkalmazott műtéttípusok nem egységesek és a nemritkán nagy kihívást jelentő eljárások komplikációrátája magas. Osztályunkon 2003 óta alkalmazunk speciális háromdimenziós hálókat a parastomalis sérvek megelőzésére és megoldására. Betegek és módszerek: 2012. január 1-jétől 2016. június 1-jéig prospektív, kontrollált, randomizált vizsgálat keretében abdominoperinealis exstirpatióval egyidejűleg 38 esetben végeztünk preventív hálóbeültetést, illetve 14 esetben már meglevő parastomalis sérvet korrigáltunk hálóbeültetéssel. A kontrollcsoportokban eddig 46, illetve 18 beteg szerepel a preventív, illetve rekonstrukciós ágon. A bevonást 2017-ig végezzük. A preventív csoportban 22 esetben laparoszkóposan, 62 esetben nyitottan végeztük a Miles-műtétet. A rekonstrukciós csoportban hat esetben laparoszkóposan, 26 esetben nyitottan végeztük a különböző típusú hasfal-rekonstrukciókat. A vizsgált időszakban az átlag utánkövetési idő 19,2 hónap volt a hálós és 22,6 hónap volt a nem hálós alcsoportokban a preventív ágon, és 25,9 hónap, illetve 20,4 hónap volt a hálós, illetve háló nélküli alcsoportokban a rekonstrukciós ágon. Eredmények: Az eredmények részletes statisztikai analízisét a vizsgálat lezárultával fogjuk elvégezni. Az interim eredmények alapján a komplikációarányok nem különböznek számottevően a hálós, illetve a nem hálós csoportok között. Az eddig vizsgált időszakban a preventív vizsgálati ágon parastomalis sérv kialakulását a nem hálós csoportban 18 esetben (39.1%), a hálós csoportban három esetben (7,8%) észleltük. A rekonstrukciós ágon rekurrenciát a nem hálós csoportban nyolc esetben (44%), a hálós csoportban pedig egy esetben (7,1%) észleltünk. Következtetések: Eredményeink korrelálnak az irodalomban egyre szaporodó különböző hálóbeültetéses eljárásokkal. Ezt elsősorban a parastomalis sérvek kialakulási patomechanizmusának megértésén alapuló egyedi hálókonstrukciónak tulajdonítjuk.

Összefoglaló. Bevezetés: A Marfan-szindróma autoszomális domináns módon öröklődő, szisztémás kötőszöveti betegség. A hosszú távú túlélés szempontjából fontos a nagyérkatasztrófák megelőzése. Szívsebészeti szempontból a legfontosabb elváltozás az aortagyök tágulata. Aortagyök-rekonstrukciós beavatkozásaink Bentall–DeBono-, David I. és módosított Yacoub-műtétek, melyek mind preventív jelleggel, mind dissectio esetén jó eredménnyel végezhetők. Célkitűzés: A marfanos betegeknél eltérő technikával végzett aortagyök-rekonstrukciós műtéteink összehasonlítása. Módszer: A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján 1993 és 2020 között Marfan-szindrómásoknál elvégzett Bentall–DeBono-, David I. és módosított Yacoub-féle aortagyök-rekonstrukciókat elemeztük. A műtét szerinti csoportok életkora a beavatkozás idején 29,69 (21,98–41,25) év, 29,15 ± 11,99 év és 35,29 ± 14,14 év volt, a fenti sorrendben. Az adatok forrásául a Magyar Marfan Regiszter és az Aortagyök-rekonstrukciós Regiszter szolgált. Eredmények: Az utánkövetési idő 132 ± 81,04 hónap volt a Bentall-, 76 ± 27,77 hónap a David-, valamint 4,5 (0,75–11,75) hónap a Yacoub-műtét esetén. A David- és a Yacoub-beavatkozások gyakrabban voltak profilaktikusak, mint a Bentall-operációk (p = 0,0153; p = 0,0085). A Bentall-műtéteknél ritkább volt a primer műtét esetleges későbbi elégtelenségéből fakadó reoperáció, mint a David-operációknál (p<0,001). David-beavatkozásnál a Bentall-műtéthez képest hosszabb volt a cardiopulmonaris bypass (p = 0,0013) és az aortalefogás ideje (p = 0,0048), valamint David- és Yacoub-műtét esetén gyakrabban lépett fel korai posztoperatív szövődmény, mint Bentall-operációnál (p = 0,0005; p = 0,0037). A késői szövődmények és a túlélés tekintetében a csoportok nem különböztek. Következtetés: Marfan-szindrómában a leggyakrabban halált okozó szövődmény az akut aortaruptura, illetve akut aortadissectio. Eredményeink alapján mindhárom profilaktikus aortagyök-rekonstrukciós műtéti típus jól reprodukálható és jó eredménnyel végezhető Marfan-szindrómában. Orv Hetil. 2021; 162(18): 696–704.

Summary. Introduction: Marfan syndrome is an autosomal dominant, systemic connective tissue disorder. Preventing vascular complications is essential for long-term survival. Aortic dilation is the main cardiac surgical manifestation. Bentall–DeBono, David I and modified Yacoub aortic root reconstructions treat and prevent aortic dissections with great outcomes. Objective: Comparing results of aortic root reconstructions in Marfan syndrome. Method: We analysed the data of Bentall–DeBono, David I and modified Yacoub operations performed in Marfan syndrome at the Heart and Vascular Center, Semmelweis University between 1993 and 2020. Ages of surgical groups at the time of operation were 29.69 (21.98–41.25) years, 29.15 ± 11.99 years and 35.29 ± 14.14 years, respectively. Data were obtained from the Hungarian Marfan Register and the Aortic Root Reconstruction Register. Results: Follow-up time was 132 ± 81.04 months for Bentall, 76 ± 27.77 months for David and 4.5 (0.75–11.75) months for Yacoub groups. David and Yacoub operations were prophylactic more frequently than Bentall ones (p = 0.0153; p = 0.0085). Freedom from reoperation after primary surgery insufficiency was more common for Bentall than for David procedure (p<0.001). Compared to Bentall, David surgeries required longer cardiopulmonary bypass (p = 0.0013) and aortic cross clamp time (p = 0.0048), more early postoperative complications occurred after David and Yacoub, than after Bentall operations (p = 0.0005; p = 0.0037). Late complications and survival did not differ among the groups. Conclusion: In Marfan syndrome, acute aortic rupture and dissection are the main contributors to mortality. Based on our results, the prophylactic aortic root reconstructions are reproducible and can be performed with great outcomes. Orv Hetil. 2021; 162(18): 696–704.

Absztrakt

Köszönhetően az egyre tökéletesedő műtéti technikáknak és a technikai fejlődésnek, ma már sok, congenitalis szívbetegségben szenvedő egyén éri meg a felnőttkort. Ezeknek a betegeknek a jobb ellátása céljából egy regiszter összeállítása mellett döntöttek, amely jelenleg 2770 beteg 3043 műtéti beavatkozásának adatait tartalmazza, amelyeket közel 30-féle diagnózis miatt végeztek. Jelen tanulmány célja a regiszter-összeállítás okainak és alapjainak bemutatása. Orv. Hetil., 2015, 156(20), 794–800.

Összefoglaló. A SARS-CoV-2-fertőzés ritka gyermekkori szövődménye a sokszervi gyulladás, angol terminológiával paediatric inflammatory multisystem syndrome (PIMS). Két vagy több szerv érintettségével járó, súlyos tünetekkel induló betegségről van szó, amelynek tünetei átfedést mutatnak a Kawasaki-betegséggel, a toxikus sokk szindrómával és a makrofágaktivációs szindrómával. A PIMS-betegek intenzív terápiás osztályon vagy intenzív terápiás háttérrel rendelkező intézményben kezelendők, ahol biztosítottak a kardiológiai ellátás feltételei is. A szükséges immunterápia a klinikai prezentációtól függ. A jelen közleményben a szerzők a releváns nemzetközi irodalom áttekintését követően ajánlást tesznek a PIMS diagnosztikai és terápiás algoritmusára. Orv Hetil. 2021; 162(17): 652–667.

Summary. Pediatric inflammatory multisystem syndrome (PIMS) is a rare complication of SARS-CoV-2 infection in children. PIMS is a severe condition, involving two or more organ systems. The symptoms overlap with Kawasaki disease, toxic shock syndrome and macrophage activation syndrome. PIMS patients should be treated in an intensive care unit or in an institution with an intensive care background, where cardiological care is also provided. The required specific immunotherapy depends on the clinical presentation. In this paper, after reviewing the relevant international literature, the authors make a recommendation for the diagnostic and therapeutic algorithm for PIMS. Orv Hetil. 2021; 162(17): 652–667.