Search Results

You are looking at 91 - 100 of 168 items for

  • Author or Editor: László Csaba x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Magyar Sebészet
Authors:
Csaba Fehér
,
László Agócs
,
Ákos Kocsis
,
Zoltán Heiler
,
Attila Vágvölgyi
,
Attila Csekeő
, and
Pál Vadász

Abstract

A hörgőrendszer egyes területeinek (bal főhörgő, intermedius hörgő) tumorai eltávolíthatóak a hörgő izolált resectiójával a parenchyma megtartása mellett. 2004 januárja és 2009 februárja között öt betegnél végeztünk kuratív szándékkal hörgőresectiót. A tanulmányunkban szereplő öt férfi átlagéletkora 47 év (29–68 év) volt, közülük négynél az intermedius hörgő resectiója történt, míg egy esetben a bal főhörgő egy részletét távolítottuk el. Mindegyiküknél intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálattal ellenőriztük az átmetszett szélek daganatmentességét. Négy betegnek carcinoid tumora volt, egy esetben a tumor chemodectomának bizonyult. Két esetben észleltünk minimális szövődményt. A hörgők tumor miatti izolált resectiója alacsony morbiditással és mortalitással végezhető. Megfelelő tapasztalatok és lehetőségek birtokában törekedni kell a parenchymamegtartó műtétek végzésére.

Restricted access

Daganatos nőbetegek termékenységének megőrzése.

I. Az onkológiai kezelések gonadotoxicitása és a megelőzés lehetőségei

Fertility preservation in female cancer patients.

I. Gonadotoxicity of oncological therapies and possibilities of prevention
Orvosi Hetilap
Authors:
Dóra Vesztergom
,
László Nánássy
,
Csaba Polgár
,
Anna Krádi
,
Viktória Rosta
,
Szilvia Varga
, and
Zoltán Novák

A daganatos megbetegedések incidenciája az életkorral nő. Azáltal, hogy a családalapítás ideje egyre jobban kitolódik, folyamatosan nő azon daganatos betegek száma, akiknél az onkológiai kezelések hatással lehetnek a későbbi családalapításra. A nemzetközi irányelvek alapján minden fertilis korú pácienst, beleértve a fiatalkorúakat is, tájékoztatni kell a tervezett onkológiai kezelés termékenységet érintő káros következményeiről, és amennyiben indokolt, fertilitásprezervációs eljárás tanácsos. A termékenység megőrzését célzó eljárások alkalmazásával nagymértékben javul a páciensek életminősége, és a gyógyulást követően esélyt kaphatnak a családalapításra. A nemzetközi szakirodalom és ajánlások alapján összefoglaljuk a hazai daganatos nőbetegek termékenységének megőrzésére szóba jöhető lehetőségeket. Jelen tanulmányunkban az onkoterápiás eljárások gonadotoxikus hatásáról és a jelenleg rendelkezésre álló fertilitásprezervációs eljárásokról írunk. Munkánk második részében az egyes daganatos betegségcsoportokban szóba jöhető speciális lehetőségekkel foglalkozunk. A két tanulmány alapjául szolgálhat egy hazai protokoll kidolgozásának. Orv Hetil. 2023; 164(28): 1094–1101.

Open access

A koronavírus-járvány hatása a komplementer terápiás gyógymódok igénybevételére elektív sebészeti műtétek előtt

Relationship between the coronavirus epidemic and the use of complementary and alternative medicine prior to elective surgical procedures

Orvosi Hetilap
Authors:
Sándor Árpád Soós
,
Orsolya Szűcs
,
Katalin Darvas
,
Csaba Hoffmann
,
László Harsányi
, and
Attila Szijártó

Összefoglaló. Bevezetés: A 2019 végén Vuhanból kiinduló, SARS-CoV-2 okozta koronavírus-járvány jelentős hatást gyakorolt életünkre. Specifikus terápia hiányában az emberek egy része alternatív gyógymódokhoz fordult. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja annak feltárása volt, milyen hatást gyakorolt a koronavírus-járvány a betegek komplementer gyógymódokhoz való viszonyulására elektív sebészeti műtétek előtt. Módszer: Egy magyarországi klinika és egy városi kórház elektív sebészeti műtétre váró betegei körében végeztünk anonim kérdőíves felmérést 2020. augusztus 3. és december 18. között. 279 kérdőívet dolgoztunk fel, a válaszadási arány 69,7% volt. Eredmények: A koronavírus-járvány hatására a válaszadók 91,4%-ának nem változott meg a véleménye a nem konvencionális kezelésekről, 8,2%-a bizakodóbban tekintett ezekre. A komplementer terápia betegségmegelőző hatása iránt a kitöltők 16,8%-a volt bizakodó, 25,4%-a elutasító, 57,7%-a nem formált véleményt. A válaszadók 24,7%-a vett igénybe élete során alternatív módszereket, a koronavírus-fertőzés megelőzésére csak a nyilatkozók 10%-a alkalmazna ilyen gyógymódokat. Kizárólag a pandémia hatására senki nem kezdett el komplementer gyógymódokat használni. A kérdőívet kitöltők 55,6%-a használt gyógynövénykészítményt élete során. A járvány ideje alatt a válaszadók 27,5%-a vett igénybe gyógynövénykészítményeket; a gyógymód alkalmazása és a vizsgált szociodemográfiai tényezők között nem találtunk összefüggést. A gyógynövények alkalmazása alacsonyabb mértékű volt a daganatos és a thromboemboliás betegek között. Következtetés: Vizsgálatunk alapján a komplementer gyógymódok használata feltehetően a járvány miatt elrendelt korlátozásokból adódóan csökkent, a gyógynövények alkalmazása azonban nem változott lényegesen. A válaszadók tizede használt komplementer gyógymódot a koronavírus-fertőzés megelőzésére. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1678–1686.

Summary. Introduction: The coronavirus epidemic caused by SARS-CoV-2 from Wuhan at the end of 2019 had considerable impact on our lives. In the absence of specific therapy, some people have resorted to alternative therapies. Objective: The aim of our study was to explore the effect of the coronavirus epidemic on the patients’ attitudes toward complementary and alternative medicine. Method: We have performed anonymous questionnaire survey among patients of a Hungarian university hospital and a city hospital waiting for elective surgery between August 3, 2020 and December 18, 2020. We received 279 questionnaires, the response rate was 69.7%. Results: As a result of the coronavirus epidemic, 91.4% of the respondents did not change their opinion about complementary and alternative treatments, 8.2% were more optimistic about them. 16.8% of respondents were optimistic, 25.4% rejected, and 57.7% did not form an opinion about the disease-preventing effect of complementary therapy. A quarter of respondents (24.7%) had used complementary therapies in their lifetime, with only 10% of respondents using such therapies to prevent coronavirus infection. As a result of the pandemic, no one started using complementary therapies. 55.6% of the respondents used a herbal preparation during their lifetime. In the course of the epidemic, a high proportion of respondents (27.5%) used herbal preparations; no correlation was found between the use of the treatment and the socio-demographic factors examined. The use of herbs was lower among cancer and thromboembolic patients. Conclusion: Based on our study, the use of complementary therapies presumably decreased due to the restrictions imposed in the epidemic, however, the use of herbs did not change significantly. One-tenth of the respondents used naturopathic cure to prevent coronavirus infection. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1678–1686.

Open access

Kis méretű vesedaganatok patológiai és biológiai jellemzőinek elemzése a tumorméret alapján

Analysis of pathological and biological features of small renal masses based on the tumor size

Orvosi Hetilap
Authors:
Csaba Berczi
,
Zsolt Bacsó
,
László Bidiga
,
Judit Nagy
, and
Tibor Flaskó

Összefoglaló. Bevezetés: A kis méretű vesedaganatok között lényegesen gyakoribbak a benignus elváltozások, és a kis malignus tumorok biológiai tulajdonságai is kedvezőbbek, mint a nagyobb daganatokéi. Célkitűzés: Szerzők a kis méretű vesetumorok tulajdonságait vizsgáltuk különböző alcsoportokban. Módszer: 2000. január 1. és 2015. január 1. között 1272 beteg esetén végeztünk műtétet vesedaganat miatt. Közülük 496 betegnek volt kis méretű vesetumora. A betegek átlagéletkora 59 ± 12 év volt. A betegeket a tumorméret alapján három csoportba osztottuk. Az 1. csoportban a daganat mérete ≤4 cm, a 2. csoportban ≤3 cm és a 3. csoportban ≤2 cm volt. Eredmények: Az eltávolított daganat nagysága átlagosan 29 ± 8 mm volt. A szövettan 418 esetben (84%) malignus, míg 78 alkalommal (16%) benignus elváltozást mutatott. A 2 cm-nél kisebb daganatoknál malignitás csak az esetek 73,2%-ában fordult elő. A malignus és a benignus tumorok méretében szignifikáns eltérés volt (p = 0,008). Rosszul differenciált daganat – grade 3. és 4. – az esetek 10,8%-ában, 14,4%-ában, illetve 20,7%-ában volt jelen, amikor a tumorméret kisebb mint 2 cm, 2,1–3 cm, illetve 3,1–4,0 cm volt. A vesecarcinomáknál az átlagosan 10 éves utánkövetési idő alatt progresszió az esetek 5,5%-ában fordult elő. Következtetés: A kis méretű vesetumor az összes vesedaganat 39%-át tette ki. Ezek nagy része malignus volt, és benignus elváltozás az esetek 16%-ában fordult elő. A malignitás előfordulása a 2 cm-nél kisebb tumoroknál volt a legalacsonyabb. A tumorméret szoros összefüggést mutatott a malignitás gyakoriságával és a daganat differenciáltságával. A kedvező patológiai és biológiai eredmények alapján a 2 cm alatti daganatoknál felmerül annak lehetősége, hogy esetükben az aktív követés vagy minimálisan invazív kezelés alkalmazása kerüljön előtérbe. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1693–1697.

Summary. Introduction: The incidence of benign lesions is more common in small renal masses (SRMs) and biological behavior of small malignancies is better compared to larger ones. Objective: The authors measured the characteristics of SRMs in different subgroups. Method: From January 1, 2000 to January 1, 2015, 1272 patients underwent surgery for renal tumors. In 496 of the 1272 cases, the patients had SRMs. The mean age of the patients was 59 ± 12 years. Based on the sizes, the SRMs were divided into three groups. The sizes of the renal tumors were ≤4 cm in Group 1, ≤3 cm in Group 2 and ≤2 cm in Group 3. Results: The mean diameter of the removed SRMs was 29 ± 8 mm. Histology confirmed renal cell carcinoma in 418 cases (84%), while benign tumor was present in 78 patients (16%). However, with the tumor size ≤2 cm, malignancy was detected in 73.2% of the cases. There was a significant difference in the sizes of the malignant and the benign masses (p = 0.008). Grade 3 or 4 tumors were present in 10.8%, 14.4% and 20.7% when the tumor size was ≤2 cm, 2.1 to 3 cm, and 3.1 to 4 cm in diameter, respectively. During the mean 10-year follow-up period, tumor progression was detected only in 5.5% of malignancies. Conclusion: In 39% of all cases, the patients had SRMs. The majority of SRMs were malignant, and benign lesion occurred only in 16% of the cases. The incidence of malignant tumors was the lowest when the size of SRMs was ≤2 cm. The size of the tumor was highly associated with probability of malignancy and tumor grading. Based on the favorable pathological and biological results in tumors below 2 cm, active surveillance or minimally invasive treatment could be the preferred management. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1693–1697.

Open access
Növénytermelés
Authors:
Tamás Spitkó
,
Dr. László Sági
,
Dr. János Pintér
,
Dr. L. Csaba Marton
, and
Dr. Beáta Barnabás

Összefoglalás

Három évben, két termőhelyes kísérletekben vizsgáltuk in vitro dihaploid (DH) vonal eredetű hibridkukoricák termőhelyi és évjárat reakcióit. A vizsgált növényi anyagban összesen tizennégy hibridkombináció termés és betakarításkori szemnedvesség eredményét hasonlítottuk össze két standard hibridkukorica teljesítményének átlagával. A kísérletünk célja annak kiderítése volt, hogy az általunk tesztelt DH vonalakkal alkotott kukoricahibridek hogyan reagálnak a különböző környezeti feltételek változására. Az eredmények értékelését követően megállapítottuk, hogy az eltérő évek és különböző termőhelyek hatására a vizsgált genotípusok különbözőképpen reagáltak. A kísérlet főátlaga alapján a hibridek többsége statisztikailag jelentősen a standard átlag alatt teljesített, voltak azonban olyan dihaploid vonalak, amelyek hibridben realizált teljesítménye a standard értékével megegyezett. A hibridek martonvásári kísérletben kapott eredményei alapján lehetőségünk nyílt a szülővonalak általános kombinálódó képességének (GCA) kiszámítására. A vizsgálatok során találtunk olyan kombinációt, amelynek agronómiai értéke és termőképessége nem maradt el a standard átlagtól. A DH vonalakat in vitro növényregenerációs rendszerben állítottuk elő, majd hosszú szelekciós nemesítést követően vizsgáltuk több termőhelyes teljesítmény-kísérletekben. Az in vivo dihaploid előállítás gyakorlatával szemben az ilyen eredetű DH vonalakból származó kukoricahibridek korábban még nem kerültek köztermesztésbe Magyarországon.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
János László Iványi
,
Éva Marton
,
Márk Plander
,
Zoltán Vendel Engert
, and
Csaba Tóth

Bevezetés: A primer herelymphoma ritkán előforduló extranodalis non-Hodgkin-lymphoma-entitás. Legtöbbször idős férfiakban fordul elő, nagy malignitású szövettani képpel és kedvezőtlen kórlefolyással. Az érintett here eltávolítása után alkalmazott immunkemoterápia ellenére a betegek kezelési eredményei elmaradnak más extranodalis lymphomásokétól. Célkitűzés: Retrospektív felmérésben a szerzők célul tűzték ki 2000 és 2012 között kórismézett és kezelt herelymphomás betegeik klinikopatológiai és kezelési eredményeinek felmérését. Módszer: Ezen időszak alatt 334 agresszív non-Hodgkin-lymphomás betegből nyolc esetben (8/334, 2,39%) kórisméztek primer herelymphomát (diffúz nagysejtes B-sejtes hét esetben, Burkitt-típusú egy esetben). A betegek medián életkora 60 év (23 és 86 év között) volt. Korai I–IIE hét betegben, előrehaladott stádium egy betegben fordult elő. Egy beteg kivételével (csak radioterápia) minden beteg kemoterápiát kapott (rituximab+CHOP, hat–nyolc ciklus 21 vagy 28 naponként). Mindössze egy beteg részesült központi idegrendszeri kemoterápiás profilaxisban, preventív ellenoldali hereirradiációt nem alkalmaztak. Eredmények: Ötven hónapos medián követés alatt semicastratiót követő rituximab- és CHOP-kúra után hét beteg került komplett remisszióba, két beteg elhunyt (egy beteg a lymphoma progressziója következtében, a remisszióban levő másik beteg szekunder tüdőtumor miatt). Komplett remissziót a betegek 87,5%-ában értek el. A betegségmentes túlélés 13–152 hónap között (medián 38 hónap), az összesített túlélés 17–156 hónap között (medián 43 hónap), az ötéves betegségmentes és összesített túlélés pedig egyaránt 37,5% volt. Következtetések: A viszonylag kedvező kezelési eredmények hátterében a korai stádium túlsúlya, a lymphoma urológiai sebészi eltávolítása, az immunkemoterápia hatásossága, illetve a közeli és távoli (idegrendszeri) relapsus hiánya állhat. Orv. Hetil., 2013, 154, 1666–1673.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
László Márk
,
Mária Nagy
,
Győző Dani
,
Csaba Baranyai
,
Marianna Borbély
,
András Katona
, and
Zoltán Jambrik

Absztrakt:

Bevezetés: A jelenleg érvényes prevenciós irányelvek nagy hangsúlyt fektetnek az akut coronariaszindrómán (ACS) átesett betegek lipidcsökkentő kezelésére. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy a hemodinamikai laborral rendelkező hazai megyei kórházban az ACS miatt kezelt betegek hazaengedésekor milyen arányban alkalmazzuk az irányelvek által előírt nagy dózisú statint, valamint hogy az invazív beavatkozás utáni első évben miként alakulnak a betegek LDL-koleszterin-szintjei (LDL-C) és a célértékek elérése. Módszer: A kórházi adatbázisokból történő retrospektív adatgyűjtés a 2015. évben ACS miatt szívkatéteres intervención átesett betegek elbocsátási terápiájáról és az azt követő egy év kezeléséről és lipidértékeiről. Eredmények: ACS miatt 2015-ben 454 beteg esett át intervención, kórházi elbocsátáskor a betegek több mint 9/10-e nagy dózisú statint (több mint 80%-uk 40 mg rozuvastatint), vagy annak megfelelő kombinációt kapott. 154 beteg esetében találtunk féléves lipideredményt, az LDL-C mediánja 1,9 mmol/l volt, az 1,8 mmol/l célértéket 48,7% érte el. Egyéves vizsgálati eredményt 292 beteg esetében találtunk (az elhalálozottakat és a nem az ellátási területünkön élőket leszámítva az összes beteg 73%-a), az LDL-C mediánja 2,0 mmol/l, a célérték elérési aránya pedig 37,3% volt. Nem találtunk szignifikáns eltérést a három ACS-forma, valamint a férfiak és a nők eredményei között. Következtetések: Az ellenőrzésekre járó revaszkularizált betegek körében elfogadhatónak találtuk a lipidcsökkentő kezelés minőségét, de nagyobb hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a jelenlegi kétharmadhoz képest több betegen történjenek meg a kontrollvizsgálatok. Orv Hetil. 2018; 159(12): 478–484.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Szili-Török
,
Csaba Földesi
,
Berthold Stegeman
,
Zsolt Török
,
Éva Sitkei
,
Tamás Farkas
, and
László Rudas

A szimpatikus aktivitás kamrai ritmuszavarokat serkentő hatása jól ismert. Kevésbé tudott, hogy hemodinamikailag destabilizáló kamrai ritmuszavarok idején a szimpatikus aktivitásfokozódás vérnyomás-stabilizáló (protektív) szerepet játszik. Súlyos balkamra-elégtelenségben szenvedő 62 esztendős betegünk szív-elektrofiziológiai vizsgálata során a szimpatikus izom idegaktivitásának direkt mérésével demonstráltuk az arrhythmiára adott szimpatikus választ. Az eset bemutatásával a ritmuszavarok és az autonóm idegrendszer komplex kapcsolatára hívjuk fel a figyelmet.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Dániel Sinkó
,
Zsolt Baranyai
,
Csaba Nemeskéri
,
Dániel Teknős
,
Valéria Jósa
,
László Hegedűs
, and
Árpád Mayer

A daganatos betegségek ellátása során végzett sugárkezelések száma világszerte növekszik. A kismedencei és a hasüregi daganatok sugárkezelése során a legnagyobb gondosság ellenére is előfordulhatnak különböző súlyosságú bélgyulladások. A kismedence sugárkezelése közben vagy után megközelítőleg a kezelések felében lép fel a kezeléssel összefüggésbe hozható akut, az esetek egynegyedében krónikus, elhúzódó vékonybél-, illetve vastagbélgyulladás. A sugárterápiát követő krónikus enteritis számos diagnosztikai és terápiás problémát vet fel, amelyek megoldásához a társszakmák összefogása szükséges. A szerzők a sugárkezelés után kialakult bélgyulladások kezelésével kapcsolatban adnak rövid áttekintést.

Restricted access