Search Results

You are looking at 11 - 20 of 45 items for

  • Author or Editor: Adorjáni Zsolt x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

In this paper I scrutinize the origin of the concept of dreams influenced by mens’ daylightexperience. To this end I showcase some texts from Hellenistic literature until English Renaissance which to my mind can be brought into connection with each other in terms of realism of dream-vision. By looking on the common traits one can arrive at the conclusion that the dream-realism is a concept which first became popular in the Hellenism and it was from there that it took its long way through ages.

Restricted access

This paper attempts to solve a difficult textual problem in Pindar (N. 5. 43). Although the manuscripts concerning this verse are unanimous, editors tend to correct the passage. I, on the other hand, argue in favour of preserving the tradition in the sense: immo nuper delectat Neptunum ad gentem Pelei cognatam etiam nunc transgressum materterus tuus, Pythea. Implications of the suggested new interpretation are presented.

Restricted access

Every Pindaric ode poses the question of literary unity, which is the main issue of Pindaric scholarship. But every ode presents a specific form of unity, and so does the Sixth Olympian, one of Pindar’s most accomplished poems, whose ways of achieving unity are the chief concern of this paper. I argue that unity in O. 6 comes about by dint of a metaphoric parallel between the poet (Pindar) and the prophet (Hagesias, the victor, and Iamos, the mythic protagonist). This parallel is based on two significant moments, which are typical of both the prophet and the poet: the moment of inspiration and that of the utterance (of the oracle viz. poem). The same moments are brought to the fore in vv. 58–70 concerning the prophet Iamos, then in vv. 82–91 (the main stumbling block in the interpretation of the poem) concerning the poet Pindar. From this core metaphors of prophetic-poetic activity permeate the whole epinician ode.

Restricted access

A tanulmány a homérosi Hermés-himnusz néhány nevezetes szövegkritikai és értelmezési kérdésével foglalkozik. Az első fejezet a szandálkészítő jelenet (82–86) kapcsán Hermés leleményes tettének valódi indokát keresi, és megoldást kínál a romlott 86. sor javítására, a második egység a tettetési epizód összefüggésében a csecsemő isten színészképességeit vizsgálja, és javítja a szintén hibásan hagyományozódott 242. sort, végül az utolsó fejezet arra keresi a választ, hogyan alakul át Hermés a himnusz befejező részében ravasz tolvajból ihletett dalnokká, miközben mégis megőrzi eredeti tulajdonságait.

Restricted access

A homérosi Hermés-himnusz (h.Merc.) befejező részében Hermés és Apollón Zeus parancsára Pylosba sietnek, ahol az ellopott marhák (402) és a levágott állatok maradványai (403) is előkerülnek. Apollón elképed Hermés ereje láttán (406 sk.), és próbára teszi fizikai képességét: ὣς ἄρ᾽ ἔφη καὶ χερσὶ περίστρεφε καρτερὰ δεσμὰ ἄγνου·ταὶ δ᾽ ὑπὸ ποσσὶ κατὰ χϑονὸς αἶψα φύοντο αὐτόϑεν ἐμβολάδην ἐστραμμέναι ἀλλήλῃσι ῥεῖά τε καὶ πάσῃσιν ἐπ᾽ ἀγραύλοισι βόεσσιν Ἑρμέω βουλῇσι κλεψίφρονος∙(409–413)1

Restricted access

A remények tekintete

Megjegyzések Pindaros 5. isthmosi ódájának 56-58. sorához

Antik Tanulmányok
Author: Zsolt Adorjáni

Az I. 5. 56-58. egyike Pindaros sokat vitatott helyeinek, bár a nehézség nem annyira szöveg-kritikai, mint inkább értelmezésbeli. A bizonytalanság gócpontja az oú]pij e>lpi/dwn kifejezés. Az interpretációs kísérletek áttekintése után a ritka és különleges oú]pij szó előfordulásait Homérostól kezdve közelebbről elemzem. A mögötte álló képzet olyan erőteljes látási metaforának bizonyul, amely Pindarosnál is értelmet nyerhet. Olvasatomat: nec labor ingens occaecatus est, nec tot sumptus, qui aciem spei excitaverunt igyekszem a költemény egészébe és e költészet látásszimbolikájába ágyazni.

Restricted access

Dolgozatomban a tekintet motívumának három különböző, ám egymással szorosan összefüggő megjelenését elemzem. A látási vonatkozás mindháromnál metaforikus, Pindaros értékrendszerének és hitvallásának szemléletes kifejezője. A költő tekintete különbözik aszerint, hogy a dalnok a dicsőítést vagy a rágalmazást választja életcéljául. Az atléta és az isten tekintete hasonlóan zárt képi-gondolati szerkezetbe illeszkedik. A tanulmány több hely és vers értelmezését új fénybe állítja, így például a 4. nemeai és 8. pythói óda egy-egy rendkívül vitatott részletét.

Restricted access