Search Results
You are looking at 11 - 20 of 105 items for
- Author or Editor: Attila Kovács x
- Refine by Access: All Content x
Rectosigmoidealis tumor resectióját követő hasfali rekonstrukció osztályunkon
Abdominal wall reconstruction after resection of a rectosigmoid tumour
Absztrakt
Középkorú nőbeteget operáltunk osztályunkon lokálisan kiterjedt rectosigmoidealis tumor (GII,T4Nx) miatt. Rectosigmoidealis resectiót és a tumor hasfali propagációja következtében a hasfal partialis exstirpációját végeztük. Műtéti radikalitás: R0. A hasfalat 3 db egymással, a maradék hasfallal és distalisan a symphysisszel összevarrt Gore Mycromesh Plus hálóval, majd kétoldali m.rectus femoris musculocutan neurovascularis lebennyel rekonstruáltuk. Féléves kontroll során recidívát nem észleltünk, passage rendezett, betegünk jó általános állapotban van, hasfala jól tart, mindennapi feladatait képes jól ellátni.
A „nőgyógyászati szűrés” − a nőgyógyászati gyakorlat, majd később a nőgyógyászati protokoll szerint is − klinikai nőgyógyászati vizsgálatot jelent, kiegészítve kolposzkópos vizsgálattal, valamint kenetvétellel sejtvizsgálat céljára. Ez a gyakorlat az elmúlt évtizedek során rögzült a köztudatban. Ezzel szemben bizonyítékok csak a sejtvizsgálaton alapuló szűrés hatásosságát támasztják alá. A „hagyományos” nőgyógyászati gyakorlat a bizonyítottan hatásos sejtvizsgálathoz szükséges kenetvételt szakorvosi vizsgálathoz köti, ezáltal a népegészségügyi lakosságszűrést ellehetetleníti. A méhnyakszűrés módszertanát a hatályos nemzetközi népegészségügyi gyakorlathoz igazítandó, a szerzők „szakdolgozói szűrés”-t kezdeményeztek, amelyben a méhnyakszűrés csak citológiai vizsgálatra korlátozódik, a kenetet megfelelően képzett védőnők veszik, és a citológiai lelet eredményétől függően a védőnő nőgyógyászati szakrendelésre irányítja a rászorulókat. Orv. Hetil., 2012, 153, 1302–1313.
Magyarországon a tüdőrák a vezető daganatos halálok, amely a nők között mind gyakoribb. A hagyományosan mellkasi röntgenvizsgálaton és a köpet citológiai vizsgálatán alapuló szűrővizsgálata a szakma mai állása szerint nem ajánlott, mert a szűrővizsgálat nem csökkenti a tüdőrákból eredő halálozást. Az alacsony dózisú spirál-komputertomográfia (LDCT) ígéretes, mert érzékenyen mutatja ki a tüdőbeli apró gócokat, a módszer azonban nem fajlagos. A folyamatban lévő randomizált, ellenőrzött tanulmányoktól (RTC) évek múlva várható eredmény, addig tömeges vizsgálatokra nem ajánlható. Hazánkban a tüdőrákok mintegy harmadát ernyőkép-szűrővizsgálat alkalmával fedezik fel, többségüket még operálható állapotban, ez azonban a népességbeli halálozást nem befolyásolja. A szerzők álláspontja szerint a rosszindulatú tüdődaganatok felismerése – különösen a magasan veszélyeztetett 40 éven felüli dohányzó férfiak esetében – a tuberkulózis leküzdésére létrehozott ernyőkép-szűrőrendszer hasznos mellékterméke lehet, népegészségügyi szűrőtevékenységet kezdeményezni azonban nem indokolt. Jelenleg a tüdőrák-epidémia megfékezésére hathatós dohányzásellenes intézkedések ajánlhatók.
A prosztatarák Magyarországon is jelentős népegészségügyi probléma, ezért a halálozás mérséklése céljából szűrővizsgálata indokolt lenne. Szűrővizsgálati módszerek, úgymint a prosztataspecifikus antigén (PSA) kimutatása és a rectalis digitális vizsgálat rendelkezésre állnak, ám érzékenységük, fajlagosságuk, pozitív jósló értékük kívánnivalókat hagy maguk után. Nem randomizált vizsgálatokból származó bizonyítékok a szűrés lehetséges haszna mellett szólnak, azonban randomizált, ellenőrzött vizsgálatok még nem szolgáltattak meggyőző bizonyítékot. A szűrővizsgálat – a fajlagosság korlátozott volta miatt – túldiagnosztizálás és túlkezelés révén jelentős kárt is okozhat. A szerzők népegészségügyi szempontból megalapozott álláspontja szerint a szűrővizsgálati módszerek alkalomszerű felhasználása a szakorvosi diagnosztika keretében nem ütközik akadályba, azonban népegészségügyi lakosságszűrés nem kezdhető el mindaddig, amíg a folyamatban lévő randomizált, ellenőrzött vizsgálatok meg nem hozzák a várt bizonyítékokat.
Az Európai Unió Tanácsának ajánlása nyomán csaknem minden országban született kormányzati szándéknyilatkozat a citológiai vizsgálatot alkalmazó méhnyakszűrés bevezetéséről, a végrehajtásban azonban jelentős különbségek vannak. A fejlett országok többsége a nemzetközi szakmai szervezetek által ajánlott szervezett szűrési modellt országosan alkalmazza. Némely országban az alkalomszerű szűrést végzik. A szűrési stratégia (életkor, szűrések közötti intervallum), valamint a céllakosság lefedettsége és a részvétel mutatói országonként változóak. Számos kesvésbé fejlett kelet-közép- és dél-európai osrszágban a szűrőtevékenység a tervezés szakaszában van. Magyarországon az átmenet a hagyományos „nőgyógyászati rákszűrésből” az ajánlott szervezett méhnyakszűrésbe folyamatos. A védőnők bevonásától további javulás várható. Orv. Hetil., 2014, 155(50), 1975–1988.
A vastagbélszűrésben a lakossági részvétel alatta marad a kívánatosnak. A részvételt a demográfiai és társadalmi-gazdasági tényezők, valamint a szűrést szolgáltató egészségügyi ellátórendszer mellett a szűrésre meghívottak szűrési magatartása befolyásolja, amelyet lélektani, kognitív és magatartás-tudományi tényezők határoznak meg. A részvétel célszerű intervenciós stratégiával kedvezően befolyásolható. Orv. Hetil., 2014, 155(27), 1051–1056.
Eutrophication and enhanced external nutrient loading of lakes and seas are most clearly reflected by increased cyanobacterial blooms, which are often toxic. Freshwater cyanobacteria produce a number of bioactive secondary metabolites, some of which have allelopathic properties, significantly influencing the biological processes of other algae, thereby affecting species composition and succession of the phytoplankton. The goal of this work was to investigate the influence of bloom-forming cyanobacterial exudates on the photophysiology of the green alga Scenedesmus quadricauda by chlorophyll fluorescence analysis. We were able to prove the effect of algal cell-free filtrates on the performance of S. quadricauda and demonstrate for the first time that the freshwater picocyanobacterium Cyanobium gracile has strong negative impact on the coexisting green alga. Neither the cyanotoxin (MYC, CYN and ATX) producing, nor the non-toxic strains showed any systematic effect on the production of S. quadricauda. Various strains of the cyanobacterium Cylindrospermopsis raciborskii inhibited the performance of the green alga independently of their origin. Our results urge further studies for a better understanding of the factors affecting the release of allelopathic compounds and the mechanisms of their effects on target organisms.