Search Results

You are looking at 11 - 15 of 15 items for :

  • Author or Editor: B. Horváth x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Acta Physiologica Hungarica
Authors:
N. Eszes
,
A. Bohács
,
Á. Cseh
,
G. Toldi
,
A. Bikov
,
I. Ivancsó
,
V. Müller
,
I. Horváth
,
J. Rigó
,
B. Vásárhelyi
,
Gy Losonczy
, and
Lilla Tamási

Asthmatic inflammation during pregnancy poses a risk for maternal and fetal morbidities. Circulating T cell immune phenotype is known to correlate with airway inflammation (detectable by fractional concentration of nitric oxide present in exhaled breath (FENO)) in non-pregnant allergic asthmatics. The aim of this study was to assess the relationship of peripheral T cell phenotype to FENO and clinical variables of asthma during pregnancy.We examined 22 pregnant women with allergic asthma in the 2nd/3rd trimester. The prevalence of Th1, Th2, regulatory T (Treg) and natural killer (NK) cell subsets was identified with flow cytometry using cell-specific markers. FENO, Asthma Control Test (ACT) total score and lung function were evaluated.Peripheral blood Th1, Th2, Treg, and NK cell prevalence were not significantly correlated to airway inflammation assessed by FENO in asthmatic pregnant women (all cells p > 0.05; study power > 75%). However, an inverse correlation was detected between Th2 cell prevalence and ACT total scores (p = 0.03) in asthmatic pregnancy.Blunted relationship between T cell profile and airway inflammation may be the result of pregnancy induced immune tolerance in asthmatic pregnancy. On the other hand, increased Th2 response impairs disease control that supports direct relationship between symptoms and cellular mechanisms of asthma during pregnancy.

Restricted access
Acta Physiologica Hungarica
Authors:
J. Stark
,
Zs Tulassay
,
G. Lengyel
,
D. Szombath
,
B. Székács
,
I. Ádler
,
I. Marczell
,
P. Nagy-Répas
,
E. Dinya
,
K. Rácz
,
G. Békési
, and
Iván Horváth

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Annamária Ágota
,
Bence Ágg
,
Kálmán Benke
,
József Gábor Joó
,
Zoltán Langmár
,
Krisztina Marosi
,
Zsuzsanna Lelovics
,
Kitti Deé
,
Péter Nagy
,
Bernadett Köles
,
Endre Horváth
,
Zsuzsanna Crespo
,
Zoltán Szabolcs
, and
Zsolt B. Nagy

A Marfan-szindróma a szervezet kötőszöveti állományát érintő öröklődő betegség, amely Magyarországon hozzávetőleg 2–3000 személyt érint. A betegség manifesztációi multiszisztémásak, ezért a kórismézés sokszor nehézségekbe ütközik. Az „Országos Marfan Regiszter” jelenleg közel 250 Marfan-szindrómában szenvedő beteg adatait tartalmazza, s ez a szám dinamikusan növekszik. Célok: A Marfan-szindrómás magyar személyek biológiai mintáinak, klinikai adatainak és életmódfelmérőinek összegyűjtése. Módszerek: A szelekció során olyan betegekre esett a választás, akiknél a cardiovascularis és a szisztémás érintettség, illetve a családi kórelőzmény alapján az átdolgozott Gent-nozológia értelmében egyértelműen megállapítható a Marfan-szindróma fennállása. Eredmények: Az adatbázis alapján 102 Marfan-szindrómában szenvedő személyt tartalmaz a biobank, amely 55 személy cDNS-mintáját, 102 személy genomi DNS- és szérummintáját foglalja magába. A biológiai minták mellett minden személyről nemzetközileg validált fizikai aktivitási, táplálkozási és pszichológiai kérdőívek alapján gyűjtött adatot is tartalmaz a biobank. Következtetések: A Marfan Biobank genetikai, génexpressziós és fehérjeszintű kutatások gyors megtervezését teszi lehetővé. A biobank hozzájárul a kórkép alaposabb megismeréséhez és a hazai betegek ellátásához egyaránt. Orv. Hetil., 2012, 153, 296–302.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Annamária Ágota
,
Bence Ágg
,
Kálmán Benke
,
József Gábor Joó
,
Zoltán Langmár
,
Krisztina Marosi
,
Zsuzsanna Lelovics
,
Kitti Deé
,
Péter Nagy
,
Bernadett Köles
,
Endre Horváth
,
Zsuzsanna Crespo
,
Zoltán Szabolcs
, and
Zsolt B. Nagy
Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Veres
,
Dolóresz Szabó
,
Ágnes Várkonyi
,
Beáta Tari
,
Marianne Polgár
,
Judit B. Kovács
,
Ágnes Horváth
,
Erika Tomsits
,
István Tokodi
,
Hedvig Bodánszky
,
Antal Dezsőfi
,
Erzsébet Szakos
,
Noémi Vass
,
Viktória Ruszinkó
,
Márta Kovács
,
Katalin Eszter Müller
, and
András Arató

A terápiarezisztens, súlyos Crohn-beteg gyermekek kezelésére új lehetőséget nyújt az antitumornekrózis-faktor-α-terápia (infliximab). Jelen vizsgálat célja az infliximabterápia hatékonyságának, mellékhatásainak felmérése hazánkban, a gyógyszer gyermekgyógyászati alkalmazásának engedélyezésétől a 2008. december 31-ig terjedő időszakban. A vizsgált periódusban országosan 23 gyermek részesült infliximabkezelésben. Az indukciós terápia során a betegek 5 mg/ttkg infliximabot kaptak a 0., a 2. és a 6. héten, ahol meghatároztuk a betegség aktivitását jelző mutatót (pediatric Crohn disease activity index). Az infliximabkezelés során kedvező terápiás választ 18 betegnél (81,8%) tapasztaltunk, teljes remisszióba 13 gyermek került (59,1%). A számításokat 22 beteg adatai alapján végeztük. A kezelés 6. hetére a fistulák 70%-a bezárult. A gyógyszerrel összefüggésbe hozható akut infúziós reakció 2 betegnél jelentkezett, egy másik esetben anaphylaxiás reakció alakult ki. Késői mellékhatás három gyermeknél jelentkezett. A vizsgálatunkban részt vett, hagyományos terápiára rezisztens, súlyos Crohn-betegek döntő többségénél az indukciós infliximabterápia hatásosnak bizonyult.

Open access