Search Results
You are looking at 11 - 20 of 32 items for :
- Author or Editor: B. Nagy x
- Medical and Health Sciences x
- Refine by Access: All Content x
Abstract
Background
Real-time three-dimensional transesophageal echocardiography (RT 3D TEE) is a novel method providing high spatial and temporal resolution imaging of the heart. During pulmonary vein isolation procedures visualization of the atria, interatrial septum and the ablation catheter is of high importance to increase safety. RT 3D TEE might be a useful tool to guide left atrial ablations.
Case report
A 53-year-old man was referred to our hospital to undergo pulmonary vein isolation procedure for the treatment of symptomatic drug-refractory paroxysmal atrial fibrillation. The transseptal puncture was performed under RT 3D TEE-guidance with direct visualization of the interatrial septum and fossa ovalis. RT 3D TEE provided a three-dimensional view of the puncture with “tenting”-sign and the transseptal needle-fossa ovalis angle enhancing the manipulation of the ablation catheter within the left atrium. The ablation catheter was visualized and tracked during the procedure. No adverse events occurred during the procedure.
Conclusion
Our case report demonstrates the feasibility of RT 3D TEE-guided atrial fibrillation ablation procedures. Safety profile might be improved by the real-time direct view of fossa ovalis. Decrease in fluoroscopy time can be achieved by visualizing the ablation catheter during the procedure.
Abstract
Hepatitis C (HCV) is one of the main causes of liver transplantation (OLT). Previously we have reported that high serum C RNA level correlates with the severity of histopathological signs and poor clinical outcome. The core antigen of virus C is known to interfere with chaperones in the hepatocytes, results in an endoplasmic reticulum (ER) stress. In this study HCV positive liver transplanted patients were evaluated, whether there are correlations among chaperone expression, recurrence and viral titer. Patients were enrolled after surviving the first month following OLT. Sera were collected regularly, and biopsies were taken on demand following OLT. The diagnosis of recurrent HCV was proven by Knodell-Ishak scoring. In this case ribavirin+interferon were initiated, and maintained for one year. All chaperones were upregulated in the transplanted liver graft showing recurrent hepatitis C disease. ATF6, GP96, GRP78, CNX and CLR chaperones were upregulated significantly compared to their levels in normal livers. Except for one chaperone, the level of upregulation did not correlate with the serum's HCV-RNA titre: the only difference between Group1 and 2 (RNA titre above and below 8.78 106 respectively) was that the level of ATF6 was 1.6 times higher in Group1 compared to Group2. The expression of all chaperones was reduced, and some even became downregulated after the interferon treatment. In accordance with the literature our results suggest that hepatitis C might induce apoptosis through ER-stress. Those cells exposed to a high C viral load, had a lower chance to be eliminated.
Epidemiological, pathological, serological and virological investigations are reported on turkey haemorrhagic enteritis virus (THEV) infection in Hungarian turkey flocks. The pathogenesis of infection in experimentally infected turkeys and chickens, as well as the usefulness of polymerase chain reaction (PCR)/sequencing method for epidemiological investigation and for the differentiation of vaccine and field strains of THEV was also studied. Since the first recognition of the disease in Hungary in the late 1970s, until recently the disease has been diagnosed sporadically in its mild form. In the last few years (2000–2005), however, the number of outbreaks and the severity of the disease increased (9–23 affected flocks/year). Most of the outbreaks occurred at the age of 6 to 8 weeks and was complicated with Escherichia coli infection. The antibody levels to THEV in turkey flocks gradually declined till 5–7 weeks of age, and then they increased sharply due to natural infection with THEV. The immune response to vaccination (at 5 weeks of age) showed no significant antibody level increase one week postvaccination, but four weeks later the antibody level reached high values and then remained at this high level. The agar gel immunodiffusion (AGID) test to detect turkey adenovirus A (TAdV-A) antigen and PCR methods for THEV-specific DNA gave similarly positive results if spleens with pathognomonic lesions were tested; however, PCR proved to be more sensitive in cases with less characteristic pathological lesions. Nucleotide sequence alignment of PCR products amplified from Hungarian field strains and the Domermuth vaccine strain and that of the published THEV hexon sequences in GenBank database revealed slight differences between the sequences.
The oesophageal tonsil of the chicken is a novel member of the mucosal-associated lymphoid tissue (MALT), which is located around the entrance of the proventriculus. It consists of 6 to 8 single units, which are surrounded by a thin fibrous capsule. Each one is organised around the bottom of the longitudinal folds of the oesophagus, and serves as a 'tonsillar crypt'. Stratified squamous epithelium is infiltrated by lymphoid cells, i.e. T cells, plasma cells, macrophages, and dendritic cells, but not B cells, to form lymphoepithelium (LE). In the LE vimentin-, MHC II- and ATPase-positive cells possibly represent Langerhans' cells, but the appearance of 74.3 positive cells in the LE is unusual, because the 74.3 monoclonal antibody (mAb) recognises chicken follicular dendritic cells in the germinal centre and medulla of the bursal follicles. The subepithelial lymphoid tissue is organised into T- and B-dependent regions, which are the interfollicular areas and the germinal centres, respectively. Existence of high-endothelial venules in the interfollicular region suggests an extensive cellular connection between the oesophageal tonsil and the other lymphoid organs. In the resting oesophagus the lumen is closed, but during swallowing a bolus the crypt opens and the lymphoepithelium can be exposed to undigested food, antigens, infectious agents and vaccines. The location of the oesophageal tonsil, cranial to the stomach, may provide this organ with a unique role as compared to the other parts of the MALT; namely, it may contribute to the replication of infectious bursal disease virus (IBDV) and/or the pathogenesis of infectious bursal disease.
A vérplazma emelkedett lipidszintje a cardiovascularis betegségek kialakulásának egyik legfőbb kockázati tényezője, amelyet elsődleges halálokként tartanak számon. Az apolipoprotein E a lipidek szállításában vesz részt a vérben, ezért polimorfizmusai befolyásolják a plazma lipidösszetételét. Az apolipoprotein E génjének három leggyakoribb alléljai az e2, az e3 és az e4. A két nem vad típusú allél, az e2 és e4 közül az utóbbi számos vizsgálat eredménye szerint szerepet játszik a szív-ér rendszeri betegségek, valamint az Alzheimer-kór kialakulásában. Az e2/e2 homozigóta genotípust a 3-as típusú hyperlipoproteinaemia egyik előidézőjeként említik egyes tanulmányok. Mivel az apolipoprotein E nemcsak a lipidanyagcsere útján, hanem más biokémiai útvonalakon is befolyásolhatja a cardiovascularis betegségek manifesztációját, így kiemelkedő fontosságú lehet ezen anyagcsereutak molekuláris hátterének felderítése. Orv. Hetil., 2012, 153, 2070–2076.
The nucleus accumbens (NAcc), an important basal forebrain structure, has a central integratory function in the control of feeding and metabolism. The primary cytokine interleukin-1β (IL-1β) exerts its neuromodulatory effects on the endocrine functions both centrally and peripherally. The present study was designed to elucidate the possible consequences of direct administration of IL-1β into the NAcc on the endocrine regulation of metabolism. Plasma concentrations of insulin and leptin, two key hormones in the homeostatic control were determined 15 minutes after a single bilateral microinjection of IL-1β into the NAcc of adult male Wistar rats, and the effects were compared with those found in vehicle treated control animals. Insulin plasma levels of the cytokine treated animals were significantly higher than those parameters of the control rats. No differences were found in leptin plasma concentrations between the two groups. Our findings show that IL-1β mediated processes in the NAcc have important roles in the central neuroendocrine control.
Glycine is a mandatory positive allosteric modulator of N-methyl-D-aspartate (NMDA)-type ionotropic glutamate receptors in the central nervous system. Elevation of glycine concentrations by inhibition of its reuptake in the vicinity of NMDA receptors may positively influence receptor functions as glycine B binding site on NR1 receptor subunit is not saturated in physiological conditions. Synaptic and extrasynaptic concentrations of glycine are regulated by its type-1 glycine transporter, which is primarily expressed in astroglial and glutamatergic cell membranes. Alteration of synaptic glycine levels may have importance in the treatment of various forms of endogenous psychosis characterized by hypofunctional NMDA receptors. Several lines of evidence indicate that impaired NMDA receptor-mediated glutamatergic neurotransmission is involved in development of the negative (and partly the positive) symptoms and the cognitive deficit in schizophrenia. Inhibitors of glycine transporter type-1 may represent a newly developed therapeutic intervention in treatment of this mental illness. We have synthesized a novel series of N-substituted sarcosines, analogues of the glycine transporter-1 inhibitor NFPS (N-[3-(4′-fluorophenyl)-3-(4′-phenylphenoxy)-propyl]sarcosine). Of the pyridazinone-containing compounds, SzV-1997 was found to be a potent glycine transporter-1 inhibitor in rat brain synaptosomes and it markedly increased extracellular glycine concentrations in conscious rat striatum. SzV-1997 did not exhibit toxic symptoms such as hyperlocomotion, restless movements, respiratory depression, and lethality, characteristic for NFPS. Besides pyridazinone-based, sarcosine-containing glycine transporter-1 inhibitors, a series of substrate-type amino acid inhibitors was investigated in order to obtain better insight into the ligand-binding characteristics of the substrate binding cavity of the transporter.
A szív-ér rendszeri megbetegedések világszerte a leggyakoribb halálozási okok közé tartoznak. Az utóbbi évek tudományos eredményei arra utalnak, hogy a hyperhomocystinaemia a szív-ér rendszeri betegségek egyik jelentős kockázati tényezője. A homocisztein és a folsav metabolizmusát befolyásoló gének közül a metilén-tetrahidrofolát-reduktáz (MTHFR) polimorfizmusai – az MTHFR C677T és az MTHFR A1298C – összefüggésbe hozhatóak a cardiovascularis betegségekkel. A magas vérnyomás kialakulásában az MTHFR C677T polimorfizmusa is hajlamosító tényező lehet. Nem egyértelmű ugyanakkor az összefüggés a hyperhomocystinaemia és az MTHFR említett génvariánsai között. A legújabb kutatási eredmények szerint az 5-metil-tetrahidrofolát (5-MTHF) is befolyásolja az endothelfunkciókat. Így valószínűsíthető, hogy az MTHFR polimorfizmusai a homociszteintől függetlenül is hajlamosítanak a magas vérnyomásra és a szív-ér rendszeri megbetegedések kialakulására. Ennek tükrében kiemelkedő fontosságú lehet a folsavanyagcserében részt vevő génpolimorfizmusok és a cardiovascularis kockázati tényezők közötti kapcsolat vizsgálata és a molekuláris patomechanizmusok feltárása. Orv. Hetil., 2012, 153, 445–453.
A COVID–19-fertőzés és a védőoltások hatásosságának vizsgálata egészségügyi dolgozókon
COVID–19 infections and effectiveness of the vaccination among healthcare workers
Bevezetés: A COVID–19-pandémiát okozó SARS-CoV-2 koronavírusnak folyamatosan újabb variánsai jelennek meg, 2021. november óta a legtöbb fertőzést az omikron koronavírus-variáns okozta. Célkitűzés: A prospektív megfigyeléses kohorszvizsgálat célja a COVID–19-fertőzésre nagyobb rizikóval bíró, egészségügyben dolgozók körében két Pfizer–BioNTech-vakcina és az ezt követően önkéntesen felvett emlékeztető vakcina utáni COVID–19-fertőzések előfordulásának, a vakcina hatásosságának, biztonságosságának és immunogenitásának vizsgálata volt. Módszer: A Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórháza egészségügyi és egészségügyben dolgozó munkatársainak két Pfizer–BioNTech (BNT162b2)-oltását 2021. január 7. és március 8. között kezdték meg. A harmadik, emlékeztető védőoltás típusának választása és időpontjának meghatározása önkéntes volt. 2021. január 7. és 2022. június 29. között követtük nyomon a dolgozókat. Felmértük a COVID–19-fertőzés előfordulását, az oltási reakció súlyosságát, a fertőzésre hajlamosító tényezőket és az oltások után a ’spike’ (S)-protein és a nukleokapszid (N)-protein elleni ellenanyag szintjének változási kinetikáját. Eredmények: 294 dolgozó – 96 orvos, 127 nővér és 71, egészségügyben dolgozó – adatait elemeztük, akiknek legalább három ellenanyagszint-mérésük történt a megfigyelési idő alatt. A harmadik, emlékeztető oltást 280 dolgozó kapta meg, a vakcinák megoszlása a következő volt: Pfizer–BioNTech (BNT162b2) (n = 210), Moderna COVID–19 (mRNA-1273) (n = 37), Sinopharm COVID–19 (n = 21), Janssen COVID–19 (n = 10) és AstraZeneca (ChAdOx1 nCoV-19) (n = 2). A megfigyelési időszakban 121 esetben történt fertőzés (41%). A COVID–19-fertőzések lefolyása többségében enyhe volt (97%), egy hét alatt gyógyult. A vizsgált időszakban 2 dolgozó halt meg: egy 56 éves nő két oltás után, COVID–19-fertőzéssel összefüggésbe nem hozható okból, és egy 58 éves férfi, aki a harmadik Pfizer-védőoltás után 6 hónappal zajló COVID–19-fertőzés után elhunyt. A fertőzés előfordulását nem befolyásolta az életkor, a nem, a kísérő betegségek, a dohányzás, a munkakör és a BMI. Az S-ellenanyag szintjének medián értéke az alapimmunizálás második oltása után 1 hónapig emelkedett (medián: 1173,0 U/ml), a 8. hónapig lassú csökkenő tendenciát mutatott (678,5–625,8–538,0 U/ml). A harmadik oltás után 1 hónappal lényegesen emelkedett az S-ellenanyag szintjének medián értéke (16 535,0 U/ml), az oltás utáni 3. hónaptól csökkenő tendenciát mutatott (9697,7 U/ml). Az S-antitest szintjének az oltások utáni kiugróan magas emelkedése összefüggést mutat az előzetes COVID–19-fertőzéssel. Az N-protein elleni ellenanyagszintet az oltás nem befolyásolta, emelkedése a fertőzéssel mutat összefüggést. Következtetés: Az emlékeztető vakcináció kevésbé hatott az omikron variáns okozta fertőzésre, de a betegség lefolyása enyhébb volt. Az alapimmunizáláshoz képest az emlékeztető oltás az S-antitest szintjének jelentősebb emelkedését okozta, ami összefüggést mutat a korábbi COVID–19-fertőzéssel. Orv Hetil. 2023; 164(5): 163–171.
