Search Results

You are looking at 11 - 20 of 42 items for

  • Author or Editor: Csaba Balázs x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A praetibialis myxoedema a Basedow-kór ritkán előforduló tünete. Jóllehet, a betegség patomechanizmusa nem tisztázott, de a szövettani vizsgálatok a mukopoliszacharidok, glükózaminoglikánok felhalmozódását mutatták ki, és ebben a TSH-receptor elleni antitestek serkentő hatásának tulajdonítanak szerepet. Kezelési protokollja máig nem megoldott. A szerzők egy súlyos praetibialis myxoedemában szenvedő beteg pentoxifillinel történt sikeres kezeléséről számolnak be. A 34 éves férfi betegnél több autoimmun szervspecifikus kórkép (1-es típusú diabetes mellitus, Basedow–Graves-kór súlyos orbitopathiával) együttesen fordult elő. Az intézetbe kerülésekor észlelték súlyos praetibialis myxoedemás tüneteit, amelyet addig nem diagnosztizáltak és nem kezeltek. A betegség kezelését nehezítette, hogy a diabetes mellitus miatt szteroidot a kívánt dózisban nem kaphatott. A beteg intradermalis, parenteralis, majd orális pentoxifillinkezelésben részesült. A bőrtünetek fokozatosan regrediáltak. A kedvező terápiás effektus pontosan nem tisztázott, de a legvalószínűbb mechanizmus, hogy a pentoxifillin gátolja a citokinek felszabadulását, a fibroblastok proliferációját és a glükózaminoglikánok termelődését. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a pentoxifillin a praetibialis myxoedema kezelésére eredményesen és biztonságosan alkalmazható szteroid-ellenjavallat esetén. Orv. Hetil., 2012, 153, 1719–1722.

Restricted access

A szabad oxigéngyökök, a szuperoxid anion, hidrogén-peroxid és a hidroxilgyökök toxikus hatásukkal károsítják a sejtmembránt. A szelén esszenciális nyomelem, amely komplex effektusát szabadgyök-fogó hatása révén fejti ki az endokrin rendszerben. Ebben a mechanizmusban a szelént tartalmazó enzimek: dejodinázok, glutation-peroxidázok és tioredoxinok antioxidáns és pajzsmirigyhormonokat reguláló tulajdonsága játszik szerepet. A szelénkezelés kedvező hatásáról számoltak be Hashimoto-thyreoiditisben és Basedow–Graves-kórban, és az utóbbi időben endokrin orbitopathiában is eredményesnek bizonyult. A gyógyszer szerepe diabetes mellitusban még vitatott, mivel egyesek inzulinszerű hatást figyeltek meg, mások a betegség kialakulásának növekvő kockázatáról számoltak be. Mind a női, mind a férfi autoimmun eredetű meddőségben kedvező eredményt tapasztaltak szelénkezelés után. Orv. Hetil., 2013, 154, 1628–1635.

Open access

The prospective controlled study was designed for comparing the influence of methimazole (MMI + placebo)(control group) and MMI + pentoxiphylline (PTX) with respect to grades of Thyroid Associated Ophthalmopathy (TAO). The control group consisted of 112 patients with hyperthyroidism (mean age 44.0 ± 12.4 yr, 83 females and 29 males). PTX treated group of 112 (mean age 47.7 ± 10.2 yr, 83 female and 29 male) hyperthyroid patients were treated with MMI + PTX. At the onset of the study there were no remarkable differences between the two treated groups. After six- and twelve-month observation periods the manifestations of TAO with moderate and severe forms were significantly lower in the PTX treated patients. Various risk factors were analyzed in both groups. Smoking by itself without genetic factors greatly increased the risk of TAO (OR: 7.1, CI 95% 9.3–5.4). If the smoking habit was associated with a genetic background, the manifestation of TAO significantly increased (OR: 9.2 CI 95%, 12.1–6.9, p < 0.0001). PTX therapy had a beneficial preventive effect on the manifestation of eye symptoms and decreased the number of smoking patients both with and without genetic susceptibility (OR: 2.62 CI 95%, 1.5–3.7, p < 0.001 and 2.12: 95% CI 1.5–3.1, p < 0.001), respectively. It was concluded that PTX was able to decrease the development of TAO during a 1-year observation period, therefore, the administration of this drug was advised if the patients refused to abstain from smoking.

Restricted access

A neopterin szintézisét a T-lymphocyták által termelt interferon-γ indukálja. Emelkedett szérumszintje a celluláris immunrendszer aktiválódását jelzi. Cél: Vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestünk választ, hogy autoimmun pajzsmirigybetegekben a neopterinszintek összefüggnek-e a betegség klinikai stádiumával, előre jelezheti-e a neopterin a kórkép recidíváját, tehát alkalmas-e immunológiai monitorizálásra. Módszerek: 137, Basedow-kórban (47 hyperthyreosis, 36 euthyreosis, 7 hypothyreosis, 34 gyógyult, 13 relapsus), 25 Hashimoto-thyreoiditisben, 14 toxikus adenomában szenvedő nőbetegben határozták meg a szérum neopterin, pajzsmirigy-stimuláló hormon, szabad tiroxin, szabad trijód-tironin, tireoglobulin- és pajzsmirigyperoxidáz elleni antitestek szintjét. Eredmények: A neopterinszint szignifikánsan magasabb volt a Basedow-kóros betegekben (hyperthyreosis, euthyreosis, hypothyreosis és recidív hyperthyreosis esetén is), valamint Hashimoto-thyreoiditises betegeinkben. Pozitív korrelációt találtak a neopterin és tireoglobulin elleni, valamint pajzsmirigyperoxidáz elleni antitestek szintje között, de nem találtak összefüggést a neopterinszint és a pajzsmirigyhormonok, pajzsmirigy-stimuláló hormon, illetve pajzsmirigy-stimuláló hormon-receptor elleni antitestek értékei között. Következtetések: A magasabb szérumneopterin-szint a háttérben zajló autoimmun folyamatot tükrözi, nem mutat összefüggést a pajzsmirigyhormonok változásával. A neopterin meghatározása fontos jelzője lehet az autoimmun betegségek fellángolásának. Orv. Hetil., 2012, 153, 1127–1131.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
János Osztovits
,
Csaba Balázs
, and
János Fehér

2009 márciusában egy új, addig csak sertésekben kimutatott influenza A-vírus H1N1-szubtípusa okozott emberi megbetegedéseket Mexikóban, majd három hónap alatt a föld minden régiójában elterjedt. Bár a mortalitás aránya alapján az új H1N1-fertőzések nem súlyosabbak a szezonális influenzajárványoknál, a gyors és globális terjedés miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009. július 11-én világméretű járványnak (pandémiának) nyilvánította a H1N1-fertőzést. 2009. október elejéig közel 400 000 igazolt H1N1-vírus-fertőzést és 5000 halálesetet ismerünk a világ minden tájáról. A fertőzés terjedésének üteme világszerte mérsékelten növekvő tendenciát mutat, bár Európában és Észak-Amerikában az őszi-téli időjárás várhatóan kedvezni fog a gyorsuló terjedésnek. A betegség az esetek többségében enyhe tünetekkel zajlik, láz, köhögés, torokfájás, izomfájdalmak jelentkezhetnek, melyek 3–7 nap alatt spontán elmúlnak. Ekkor az otthon maradás javasolt, a fertőzés továbbadásának elkerülése céljából. Orvoshoz kell fordulni a fokozott kockázatú betegeknek, és szövődmény kialakulásának gyanújakor. Ez esetben szóba jön az antivirális kezelés, illetve más gyógyszeres vagy szükség esetén intenzív terápia is. A H1N1-pandémia elleni védekezés legfontosabb eleme a megelőzés, amely egyrészt a higiénés előírások ismeretét és betartását jelenti, különösen közösségekben, másrészt a védőoltás mérlegelését. A rendelkezésre álló tudományos igényű tanulmányok nagy esetszámú és sokéves tapasztalatokról számolnak be a jelenleg is alkalmazott influenza-védőoltásokkal kapcsolatban. Néhány speciális csoport esetében (várandós anyák az első trimeszterben, 6 hónaposnál fiatalabb gyermekek) az influenzavakcina adása – tapasztalatok hiánya miatt – nem javasolt, de a népesség túlnyomó többsége számára a védőoltás ellen jelentős érv nem ismert. Az influenza elleni védőoltás hatására esetlegesen jelentkező szövődmények enyhék, ezek kockázata nagyságrendekkel kisebb az influenzafertőzés okozta szövődmények és mortalitás rizikójánál.

Open access

A fertődi (a XVIII-XIX. századi névhasználat szerint eszterházai) marionettszínház és bábopera-játszás az európai kastélykultúra jelentős attrakciója volt. Az építtető főúr, Esterházy Miklós herceg mecenatúrája, valamint udvarának kiemelkedő művészei és mesterei - Joseph Haydn és Karl Michael von Pauersbach - a marionettszínházat páratlan kulturális értékké tették hazánkban. Az 1772-73 között felépült színház pompáját és kialakításának egyediségét a korabeli utazók egybehangzóan elismerték. Az épület eredeti rendeltetését már a XVIII. század végén elvesztette, majd 1845 után több ütemben magtárrá alakították át, s a XX. században már a teljes pusztulás fenyegette. A helyreállítást célzó tudományos kutatás a Műemlékek Állami Gondnoksága megbízásából 2004-ben kezdődött el. A helyszíni munka során alkalmazott „Bauforschung” módszer az épület legkisebb roncsolással járó részletes elemzését teszi lehetővé. Az alakhű építészeti felmérés egyik tudományos eredménye, hogy bizonyította egy 1789-es átalakítási tervrajz azonosítását az épülettel. A falszövet, a festés- és vakolatrétegek és más nyomok alapos megfigyelése és rajzi dokumentálása lehetővé tette a marionettszínház átépítési periódusainak körvonalazását, továbbá az épület XVIII. századi - eredeti - tömeg- és téralakításának, homlokzatképzésének és fedélszerkezetének elvi rekonstrukcióját. A további kutatás - elsősorban a hitelesítő régészeti ásatások - a teljesen elpusztult gazdag belső dekoráció és a színpadtechnika történeti leírásokból ismert kialakításának bizonyítékait hozhatja felszínre.

Restricted access

A fejlett országok jóléti államai nemzetközi versenyképességük megtartása és hosszú távú finanszírozhatóságuk érdekében a 80-as évektől a gazdaság számos területéről visszahúzódtak, miközben az egészségügyi szektorban fenntartották domináns szerepüket. Ennek hátterében elsősorban az idősödő lakosság, az egészségügyi technológiák kínálatának növekedése, a betegségek struktúrájának és a társadalom igényeinek megváltozása áll. Ebben a tanulmányban Hollandia és Anglia egészségügyi rendszerén keresztül vizsgáljuk ezeket a jelenségeket és hatásukat az egészségügyi források újraelosztására. Vizsgálatunk azt mutatja, hogy nagyon hasonló célok – a hatékonyság javítása és a méltányosság biztosítása – mentén kialakított, de eltérő társadalmi-gazdasági hagyományokkal rendelkező egészségügyi rendszerek sok szempontból különböző módon reagálnak az őket ért hatásokra. A holland rendszerben a magánszektor szerepe az egészségügyi piac működésében fokozatosan erősödik, amely versenyző biztosítókat működtető társadalombiztosítási rendszer kialakításához vezetett. Angliában az elsődleges rendszerszervező elv az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő méltányos hozzáférés biztosítása, amely állami tulajdonú területi monopóliumok működtetését erősítette. Az alapvető különbségek ellenére az állam újraelosztó, koordináló szerepe társadalmi-gazdasági berendezkedéstől függetlenül mindkét országban kulcskérdés maradt. Eközben a magánszektor, a verseny és a hatékonysági elvárások az egészségügyi költségvetésekre nehezedő nyomás hatására mindenhol erősödtek. Vizsgálatunkból az következik, hogy a jóléti államokban a közösségi döntéseken nyugvó nemzeti egészségpolitikának a külső és belső környezeti tényezők hatása mellett is jelentős mozgástere marad, így az állam nemcsak elszenvedője az egészségügyi szektorban végbemenő változásoknak, hanem maga is képes befolyásolni őket.

Restricted access

Absztrakt:

Az Európai Unió (EU) által előírt jogharmonizációs kötelezettségekkel összhangban valamennyi tagországnak ugyanazon elveknek megfelelően és azonos értékelési rendszer szerint kell megítélnie a vezetői engedélyek egészségügyi elbírálását. A 2016/1006. számú EU-direktíva alapján valamennyi tagországnak legkésőbb 2018 januárjától alkalmaznia kell az egységes egészségügyi elbírálást a járművezetői engedélyek elbírálásakor, így ez hazánkban is életbe lépett 2018. január 12-én. A hazai aktuális törvényi szabályozás legfontosabb forrásdokumentuma a 2013-ban közzétett szakértői konszenzusdokumentum, a „New Standards for Driving and Cardiovascular Diseases”. Ez a járművezetést befolyásoló cardiovascularis betegségeknek a szakértői értékelése, melynek fontosságát az is adja, hogy az érvényben lévő magyar törvényrendelet is erre hivatkozik. Összefoglalónkban az aktuális törvényeknek megfelelően, a napi munkát segítő gyakorlati útmutatót adunk a gyakori cardiovascularis kórképek járművezetői engedélyre vonatkozó megítéléséhez. Orv Hetil. 2019; 160(10): 370–377.

Open access
Cereal Research Communications
Authors:
Péter Mikó
,
Csaba Gyuricza
,
László Fenyvesi
,
Petra Földesi
, and
Balázs Szita
Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
István Szabó
,
Balázs Börzsönyi
,
Csaba Demendi
, and
Zoltán Langmár

A csökevényes méhszarv terhessége ritka kórkép, legjelentősebb veszélye az életveszélyes hasűri vérzéssel járó ruptura. Hüvelyi ultrahangvizsgálat segítségével még tünetmentes, korai állapotban lehetséges a felismerés. A diagnózist követően a csökevényes méhszarv és az abban elhelyezkedő terhesség laparoszkópos reszekciója javasolt, az érintett oldali kürt eltávolításával együtt. A szerzők egy rudimenter szarvban kialakult, 9 hetes terhességgel jelentkező beteg esetét ismertetik, amelyet laparoszkópia segítségével sikeresen oldottak meg.

Open access