Search Results

Absztrakt

Elméleti háttér: A multifaktoriális etiológiai háttérrel rendelkező evészavarok szociokulturális magyarázóelméletei nagy szerepet tulajdonítanak a megjelenéssel kapcsolatos szociokulturális hatásoknak és a megjelenés szociokulturálisan meghatározott standardjai internalizációjának. Cél: A vizsgálat célja a Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Kérdőív (Sociocultural Attitudes Towards Appearance Questionnaire-3 — SATAQ-3; Thompson és mtsai, 2004) magyar nyelvű változata faktorstruktúrájának tesztelése és a megjelenéssel kapcsolatos szociokulturális attitűdök egyes testképzavarokkal való kapcsolatának egy komplex modell keretében történő felmérése volt. Módszerek: A keresztmetszeti, kérdőíves kutatás résztvevői gimnazista lányok és főiskolai hallgatónők voltak (n = 198, átlagéletkor: 18,7 év, szórás = 2,82 év). Mérőeszközök: önbeszámoló útján nyert testtömeg és testmagasság, SATAQ-3, Evési Zavar Kérdőív. Eredmények: A SATAQ-3 kérdőív konfirmatív faktoranalízise nem zárult kielégítő eredménnyel (χ²(399) = 861,3, p < 0,001; CFI = 0,831; TLI = 0,815; RMSEA = 0,077). Az exploratív faktoranalízis eredményei szerint a négyfaktoros megoldás illeszkedése közelítette az elfogadhatót (χ²(321) = 612,0, p < 0,001; CFI = 0,893; TLI = 0,856; RMSEA = 0,068). Az Információ és a Nyomás skálák tisztán megjelentek, az Internalizáció—általános skála tételei egyazon faktoron töltődtek, azonban az Internalizáció—kisportolt skála tételei jelentős kereszttöltődést mutattak ezen a faktoron. A skálák belső megbízhatósága megfelelőnek bizonyult. Az életkor és a testtömegindex kontrolljával végzett útelemzés eredményei szerint a média felől érkező, a karcsú testideál elérésére irányuló észlelt nyomás a karcsú testideál internalizációján keresztül testi elégedetlenséghez és karcsúság iránti késztetéshez vezet. A médiából érkező információ szubjektív fontossága és a karcsú testideál internalizálása között az észlelt nyomás mediátor szerepet tölt be. Következtetések: A SATAQ-3 kérdőív magyar változata megbízható, validitása ígéretes, ezért érdemesnek tartjuk bevezetni a hazai kutatásba. Útmodellünk eredményei az evészavarok prevencióját elősegítő intervenciós pontokat villantanak fel.

Absztrakt

Elméleti háttér: A külső megjelenés szociokulturálisan meghatározott ideáljai és az ezek elérésére irányuló társadalmi nyomás az evészavarok multifaktoriális etiológiájában a prediszponáló tényezők közé tartoznak. Cél: A kutatás célja a külső megjelenéssel kapcsolatos, a serdülők által észlelt szociokulturális hatások és az evészavarok közötti kapcsolat vizsgálata volt hazai serdülőmintán. Módszerek: A keresztmetszeti kérdőíves kutatásban 9—13. osztályos, Budapesten tanuló középiskolás diákok vettek részt (n = 173; 42,8% fiú; átlagéletkor: 17,8 év, szórás = 1,14 év, terjedelem: 15—20 év). Mérőeszközök: önbeszámolóval nyert testsúly és -magasság, Szociokulturális Hatások Kérdőív, Evési Zavar Kérdőív, Evészavartünetek Súlyossági Skálája, Rosenberg-féle Önértékelés Skála, Vonásszorongás Skála gyermekváltozata. Eredmények: Összességében 24 résztvevő (14,0%) esetében jelent meg az evészavar kockázata, és a lányok körében tendenciaszinten nagyobb gyakorisággal fordult elő, mint a fiúknál [18,2% vs. 8,2%; χ² ₍₁₎ = 3,473; p = 0,062]. A lányokat a megjelenéssel kapcsolatosan nagyobb mértékű észlelt szociokulturális hatás éri, mint a fiúkat [t₍₁₆₁₎ = —7,154; p < 0,001; Cohen-d: 1,09]. A bináris logisztikus regresszió elemzés eredményei szerint e szociokulturális hatások fokozottabb volta a nem, az életkor, a testtömegindex, a vonásszorongás és az önértékelés kontrollja mellett is szignifikánsan előre jelzi az evészavarok kockázatát (OR = 1,05; p = 0,002; OR 95% CI = 1,02—1,08). A modell által megmagyarázott variancia 29,4%. Következtetések: Eredményeink hozzájárulnak a serdülőkori evészavarok és evészavartünetek kockázati tényezőinek megértéséhez, valamint elősegíthetik a hatékony prevenciós programok kidolgozását. Ugyanakkor a serdülők által észlelt szociokulturális hatások evészavarokra vonatkozó előrejelző erejét érdemes lenne külön-külön is vizsgálni (úgymint szülői, média- és kortárshatások).

Háttér: A nyugati kultúrában negatív attitűdök kapcsolódnak az elhízáshoz. Az elhízással kapcsolatos előítéletek már óvodáskortól kezdődően kimutathatók. A negatív előítélet és diszkrimináció káros hatást gyakorolhat az elhízott gyermekek és serdülők mentális és testi egészségére. A stigmatizáció típusának és mértékének felmérése kulcsfontosságú lehet a megfelelő intervenciós programok kidolgozása szempontjából. Célkitűzés: A vizsgálat célja az elhízással kapcsolatos attitűdök konatív (viselkedéses) komponensét felmérő Közös Tevékenységek Kérdőív (Shared Activities Questionnaire) magyar változatának kidolgozása és pszichometriai elemzése volt. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 370, 10–15 év közötti tanuló (145 fiú és 225 lány) vett részt. Mérőeszközök: Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változata, vizuális analóg skála, melléknévlista. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis alátámasztotta a Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának faktorszerkezetét. A mérőeszköz konvergens validitása és belső megbízhatósága is alátámasztást nyert. Az eredmények szerint az elhízott gyermekek megítélése kedvezőtlenebb a Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának valamennyi alskáláján, mint a normális súlyú gyermekeké. Konklúzió: A vizsgálat megerősíti az általunk kidolgozott Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának konstruktumvaliditását. A kérdőív az elhízással kapcsolatos attitűdök konatív komponense ígéretes mérőeszközének tűnik, s lehetőséget nyújt az elhízással kapcsolatos attitűdök egy aspektusának felmérésére. A mérőeszköz további vizsgálatokba való bevonását javasoljuk.

Elméleti háttér: A nyugati kultúrában negatív attitűdök kapcsolódnak az elhízáshoz. Az elhízással kapcsolatos előítéletek már óvodáskortól kezdődően kimutathatóak. A negatív előítélet és diszkrimináció káros hatást gyakorolhat az elhízott gyermekek és serdülők mentális és testi egészségére. A stigmatizáció típusának és mértékének felmérése kulcsfontosságú lehet a megfelelő intervenciós programok kidolgozása szempontjából. Cél: A kutatás célja az elhízottakkal szembeni előítéletek potenciális magyarázó változóinak vizsgálata volt 10–15 év közötti gyermekek körében. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 370, 10–15 év közötti diák (145 fiú és 225 lány) vett részt. Az alábbi mérőeszközöket alkalmaztuk: Szociokulturális Hatások Kérdőív, Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Kérdőív, Vizuális Analóg Skála, Melléknévlista, Közös Tevékenységek Kérdőív. Eredmények: A serdülők felismerik és elfogadják a megjelenés szociokulturális standardjait, azaz internalizálják korunk szépségideáljait. Ezzel párhuzamosan mindkét nem körében jelen van az elhízottakkal szembeni előítélet, ugyanis mind a fiúk, mind a lányok az elhízott gyermekfigurákat preferálták a legkevésbé. A külső megjelenésre vonatkozó szociokulturális (média-, kortárs-, szülői) hatások, valamint a megjelenés szociokulturális standardjainak (karcsú, illetve sportos testideál) internalizálása azonban csak kevés prediktív erővel bírt az előítélet alakulására vonatkozóan. Következtetések: Tekintettel az elhízással kapcsolatos negatív előítéleteknek és diszkriminációnak az elhízott egyének pszichés és testi egészségére gyakorolt potenciálisan káros következményeire, különösen fontos lenne további kutatásokat végezni a serdülőkorúak körében megjelenő, elhízással kapcsolatos negatív attitűdök és előítélet magyarázó változóinak feltárása érdekében.

Elméleti háttér: Az evészavarok kialakulásában a szociokulturális tényezők is szerepet játszanak. Ezek közvetett, különböző szinteken megmutatkozó befolyást gyakorolnak a testsúlyszabályozásra. A tömegtájékoztatás kiemelkedő jelentőségű az értékek és normák közvetítésében. A manapság oly népszerű karcsú női testideál, divatos fogyókúrák, megjelenéssel kapcsolatos elvárások is gyakran a média által jutnak el az egyes személyekhez. Célkitűzés: A vizsgálat célja a magazinolvasási szokások és az evészavarok, illetve az evészavarokhoz vezető tünetek kapcsolatának vizsgálata volt. Módszer: A keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálat résztvevői általános és középiskolás lányok, valamint egyetemi hallgatónők voltak (n = 193). Alkalmazott mérőeszközök: a magazinolvasási szokásokat felmérő kérdéssor, Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Kérdőív (SATAQ-3), Testi Attitűdök Tesztje (BAT), Evési Zavar Kérdőív (EDI), valamint a SCOFF kérdőív. A vizsgálat keretében magyar nyelvre fordítottuk a Vonzóságról Alkotott Hiedelmek Skála módosított változatát (Beliefs About Attractiveness Scale-Revised, BAA-R). Eredmények: A 14—18 éves korosztály fokozottan érzékeny a magazinok soványságot hirdető képeire, üzeneteire. Ezen alcsoport esetében azt találtuk, hogy a divat- és fitneszmagazinok olvasásával töltött idő pozitív irányú kapcsolatot mutat az evészavarra utaló tünetek gyakoriságával (EDI Bulimia alskála: r_s = 0,37; p<0,01; SCOFF Kérdőív: r_s = 0,38; p<0,01), a karcsú szépségideál internalizálásával (r_s = 0,55; p<0,001), a testtel való elégedetlenséggel (r_s = 0,37; p<0,01), valamint a vonzóság/soványság fontosságával a szépség megítélése során (r_s = 0,41; p<0,01). A fentieken túl a vonzóság/soványság fontossága (r_s = 0,44; p<0,01) és jó testi kondíció/sportosság fontossága (r_s = 0,34; p<0,05) pozitív irányú kapcsolatot mutat a testtel való elégedetlenséggel. Eredményeink szerint a médiából érkező, a karcsúság elérésére irányuló nyomás közvetítő szerepet tölt be a karcsúságideál internalizálása és a bulimiás attitűdök, illetve tendenciák között. Konklúzió: A magazinolvasás leginkább a középiskolás korosztály esetében függhet össze az evés- és testképzavarokkal, így a preventív programoknak elsősorban e korosztályra kell fókuszálniuk.

Háttér: A rendszeres testedzés fizikumra és mentális egészségre gyakorolt pozitív hatását számos vizsgálat alátámasztja, azonban egyes tanulmányok szerint a testedzésnek negatív következményei is lehetnek, például a testedzésfüggőség és a negatív testkép. Célkitűzés: Vizsgálatunk fő célja a testedzésfüggőség korrelátumainak felmérése volt fitneszedzést folytató nők körében. A kutatás keretében magyar nyelvre adaptált Testértékelési Skála (Body Appreciation Scale; BAS) pszichometriai vizsgálatát ugyancsak célul tűztük ki. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves, online adatgyűjtést alkalmazó vizsgálatunkban 1231 nő vett részt (átlagéletkor: 31,3 év; szórás = 7,83 év). Mérőeszközök: önbeszámolós antropometriai adatok (testsúly, testmagasság), a testedzés típusára és gyakoriságára vonatkozó kérdések, Testedzés Addikció Kérdőív, Testértékelési Skála. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis nem támasztotta alá a BAS egyfaktoros struktúráját (χ² ₍₆₅₎ = 1496,81; p < 0,0001; CFI = 0,87; TLI = 0,82; RMSEA = 0,134; RMSEA CI₉₀ = 0,128—0,140). Az elméleti alapon felállított négyfaktoros szerkezet viszont elfogadható illeszkedést mutatott (χ² ₍₅₉₎ = 691,72; p < 0,0001; CFI = 0,94; TLI = 0,91; RMSEA = 0,093; RMSEA CI₉₀ = 0,087—0,100; ∆χ² = 805,09; ∆DF = 6; p < 0,0001). A kérdőív belső megbízhatósága jónak bizonyult (Cronbach-alfa = 0,91). Az edzések gyakoribb volta (β = 0,15; p < 0,001), a felsőfokú iskolai végzettség (β = 0,13; p < 0,001) és az idősebb életkor (β = 0,09; p = 0,001) a test kedvezőbb, míg a nagyobb mértékű észlelt súlyfelesleg a test kedvezőtlenebb (β = —0,40; p < 0,001) értékelését jelezte előre. A testedzésfüggőség kockázatának prevalenciája 6,7%. A minta 62,4%-a nem függő, de problémás testedzőnek bizonyult. A testedzésfüggőség szempontjából veszélyeztetettek kisebb mértékű észlelt súlyfelesleggel bírnak (OR = 0,94; p = 0,014) és többet edzenek (OR = 3,19; p < 0,001), mint a testedzésfüggőség szempontjából tünetmentes társaik. Konklúzió: Eredményeink hozzájárulhatnak a testedzésfüggőség problémakörének jobb megismeréséhez, illetve az intervenciós programok kidolgozásához.

A tanulmány az elhízás és a testképpel való elégedetlenség kapcsolatát vizsgálja elhízott személyeknél. A testképpel való elégedetlenség kockázati tényezői között a nemet, az elhízás mértékét, az életkort és a karcsúságideál internalizálását vizsgáltuk. Módszertan: Kutatási elrendezés: keresztmetszeti elrendezést és elérhetőségi mintavételt alkalmaztunk. Mérőeszközök: Testi Attitűdök Tesztje, Emberalakrajzok Tesztje, Vonásszorongás skála. Vizsgálati személyek: a minta 189 főből (99 nő és 90 férfi) áll. Életkori átlag 36,4 év (szórás: 9,74, terjedelem: 19-50 év). Testtömeg-index átlag 30,6 kg/m ² (szórás: 4,42; terjedelem: 25,0–46,7 kg/m2). Eredmények: A testképpel való elégedetlenség kockázati tényezőinek vizsgálata során alátámasztást nyert a nem szerepe: a nők az elhízás mértékétől függetlenül szignifikánsan és nagymértékben elégedetlenebbek a testképükkel, mint a férfiak. Az életkor csak a nők esetében mutatkozott a testképpel való elégedetlenség kockázati tényezőjének: a fiatalabb nők kedvezőtlenebb attitűddel viseltetnek a testük iránt, mint az idősebbek. Az elhízás mértéke ugyancsak a testképpel való elégedetlenség rizikófaktorának bizonyult: a súlyfelesleg mértéke szignifikáns kapcsolatot mutatott a testképpel való elégedetlenséggel az életkor, az iskolai végzettség és a vonásszorongás kontrollálása mellett. Az összefüggés a férfiak esetében erősebbnek mutatkozott. A megjelenés szociokulturális standardjának (karcsú testideál) felismerése és elfogadása (azaz internalizálása) mindkét nem esetében előre jelezte a testképpel való elégedetlenséget; továbbá a vonásszorongás, az iskolai végzettség és az életkor kontrollja mellett a testképpel való elégedetlenség jobb magyarázó változójának bizonyult, mint a testtömeg-index. Konklúzió: A nemzetközi szakirodalom eredményeivel összhangban az általunk vizsgált, elhízott személyekből álló mintában a nem, az elhízás mértéke, az életkor és a karcsúságideál internalizálása a testképpel való elégedetlenség kockázati tényezőinek bizonyultak.

A Testi Attitűdök Tesztje (BAT) hazánkban is széles körben alkalmazott mérőeszköz, tudomásunk szerint azonban mindeddig nem történt meg a kérdőív magyar változatának nagyobb mintán végzett, széles körű pszichometriai elemzése. Vizsgálatunk ezt tűzte ki célul. Keresztmetszeti, kérdőíves kutatásunk résztvevői normális súlyú egyetemi hallgatónők, valamint egy munkahelyi életmód-változtató program női résztvevői voltak. Az adatgyűjtés során az alábbi mérőeszközöket használtuk: Testi Attitűdök Tesztje, Emberalakrajzok Tesztje, Rosenberg Önértékelési skála, Vonásszorongás skála. A konfirmatív faktorelemzés eredményei szerint a BAT belső struktúrája elfogadhatóan illeszkedik a vizsgált mintákon a Probst, Vandereycken és munkatársai (1995) által evészavarban szenvedő nőkön azonosított faktorstruktúrához. A mérőeszköz megbízhatóságának mutatói (belső megbízhatóság, teszt-reteszt reliabilitás) kiválónak bizonyultak. A kérdőív konstruktum validitása is alátámasztást nyert. A kritérium validitást alátámasztják a testtömeg-indexszel és a saját alak méretének szubjektív megítélésével való pozitív korrelációk. A konvergens validitást pedig alátámasztja, hogy a kérdőív és alskálái egyaránt pozitív irányú kapcsolatot mutatnak a testképpel való elégedetlenség egy további mutatójával (nevezetesen az alakra vonatkozó én-énideál diszkrepanciával), valamint a vonásszorongással. A kedvezőtlen testi attitűdök és élmények emellett negatív irányú kapcsolatot mutatnak az önértékeléssel.