Search Results

You are looking at 11 - 20 of 75 items for

  • Author or Editor: Farkas Zoltan x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

If on the evidence of the manuscript we accept it as a fact that the Historia Syntomos ( HS ) was written by Psellus, we are presented with two historical works ( HS and Chronographia ) written by the same author (Psellus) in the same genre ( historia ) in two different styles (middle and simple style), which the Byzantine reader or the modern scholar can read and interpret as one historical work. In his HS Psellus briefly and superficially describes the style of Leo the Wise and of Constantine Porphyrogenitus, and in connection with the latter he observes that rhetorical devices can be and are used in texts that are not written in the literary language. Though this statement might seem obvious for us, it did not appear so for a Byzantine rhetor.

Restricted access

Ebben a tanulmányban főleg a szociológia szempontjából elemezzük a piaci társadalmi viszonyok és a teljes társadalmi viszonyok közötti legfőbb összefüggéseket, elfogadva a piaci viszonyok természetére vonatkozó hagyományos közgazdaságtani felfogást. Különbséget teszünk a játszmaszerű és a csereszerű társadalmi kölcsönhatások között, és meghatározzuk a társadalmi csere fogalmát. A társadalmi viszony fogalmához kapcsolódva meghatározzuk a piaci viszonyokat mint társadalmi viszonyokat, valamint — a részleges társadalmi viszonyok és a teljes társadalmi viszonyok közötti megkülönböztetéshez kapcsolódva — a piaci viszonyokon belül különbséget teszünk a tiszta piaci viszonyok és az összetett piaci viszonyok között. Elemezzük a piaci társadalmi viszonyok és a nem piaci társadalmi viszonyok közötti legfőbb összefüggéseket; rámutatunk arra, hogy felfogásunk szerint a piaci viszonyok elemzése és a piaci csere magyarázata mennyiben esik a közgazdaságtan és mennyiben a szociológia érdeklődési körébe.

Restricted access

In his discussion about the Biblical paraphrases written by the two Apolinarii Socrates Scholasticus claims that the study of pagan literature is necessary for the Christians. He starts by proving the harmlessness of studying Greek philosophy and comes to the conclusion that far from being harmful it is actually desirable, since familiarity with Greek philosophy (especially with logic) enables the Christians to argue against the pagans more effectively. Socrates, a lawyer from Constantinople is not averse to a little prevarication, neither is he accurate when he is writing about the purpose and contents of Julian's edict (362), which throws a bad light on the reliability of the church historian. The fact that Socrates' argument for Greek paideia was timely at the beginning of the fifth century proves the vitality of paganism and Greek philosophy on the one hand, and the antipathy of certain groups of Christians (especially monks) towards pagan culture on the other.

Restricted access

A társadalmi viszony fogalma meglehetősen tisztázatlan és sokértelmű fogalom a mai szociológiaelméleti irodalomban. A társadalmi viszony fogalmának a meghatározásában mi a legtágabb viszonyfogalomból indulunk ki, amely az emberek közötti területre vonatkozik, az emberi viszony fogalmából. Az emberi viszonyok bizonyos szempontok szerinti tipizálásának az eredményeként jutunk el – az emberi viszony fogalmához képest jóval szűkebben értelmezett – társadalmi viszony fogalmához. Az emberi viszonyokon belül a tipizálás első lépéseként megkülönböztetjük a motivációs viszonyokat és a szituációs viszonyokat. A tipizálás következő lépéseként a szituációs viszonyokon belül különbséget teszünk a nem intézményes és az intézményes viszonyok között. Majd az intézményes viszonyokon belül megkülönböztetjük a közösségi viszonyokat, a társadalmi viszonyokat és az intézményes testiségi viszonyokat, valamint e viszonyok további altípusait. A társadalmi viszonyok altípusaiként megkülönböztetjük a belsőleges és a külsőleges társadalmi viszonyokat, valamint az ilyen szempontból felemás társadalmi viszonyokat.

Restricted access

A társadalmi viszony – egy korábban megjelent tanulmányban meghatározott – fogalmához kapcsolódva, ebben a tanulmányban a társadalmi viszonyok meghatározó tényezőivel és létrehozásával foglalkozunk. A tanulmány első részében a társadalmi viszonyok létrehozásában szerepet játszó tényezőkön belül először megkülönböztetjük a társadalmi viszonyok hordozóit, illetve belső meghatározóit és a társadalmi viszonyok külső meghatározó tényezőit, majd kiemeljük a legfőbbeket. A tanulmány második részében elemezzük a társadalmi viszonyokat létrehozó mechanizmust. A társadalmi viszonyokat létrehozó valóságos folyamat igen összetett; e folyamatot alkotó leglényegesebb hatásokat emeljük ki a szóban forgó mechanizmus elemzése során: (1) az intézmények kialakítása, (2) a viszonylag állandó dologi-technikai körülmények kialakítása, (3) az ellenőrzés megvalósítása és bizonyos dologi-technikai körülmények változtatása; e hatásokkal összefüggésben (4) a két fél cselekvési lehetőségeinek és érdekeinek a létrehozása, valamint (5) a két fél társadalmi képességeinek és társadalmi erőinek a létrehozása; mindezekkel összefüggésben (6) az érdekeket és az erőket alkotó cselekvési lehetőségek és képességek összekapcsolása a két fél között.

Restricted access

In his youth Bela III, king of Hungary (1172-1196) lived in Constantinople as the betrothed of the emperor Manuel Comnenus' daughter and was appointed to be heir to the Byzantine throne. There he was called Alexius probably owing to an oracle, according to which Manuel's successor's name would start with the letter alpha. However, when a son - also named Alexius - was born to Manuel, he had him crowned co-emperor and had the betrothal of Bela and Maria dissolved on the pretext of a ruling of the 1166 Synod of Constantinople, which banned marriage between relations by marrige to the seventh degree. It is this ruling that is referred to in a sentence in Cinnamus, which has been ignored this far because of the assumption that Bela and Maria were related in the eighth degree. As a matter of fact, they were related in the seventh degree by the marriage of the Hungarian king Stephen IV and Maria Comnena, daughter of Isaac Sebastokrator.

Restricted access

Accepting the dates in the short version of Eusebius of Caesarea's De martyribus Palestinae as correct and assuming that in defining the holidays and the days of the week the author followed the Christian calendar of Caesarea - which was not identical with the Roman one - it seems likely that the martyr Apphianus was executed not on a simple Friday (MP rec. brev. 4, 15: ἡμέρᾳ παρασκευῆς), but on Good Friday (ἡμέρᾳ Παρασκευῆς).

Restricted access

The paper examines Westerink’s edition of Psellos’s poems, their place in the sequence of his work and their authenticiy. A new approach to some of these poems is discussed as well, i.e. the question of treating poems this far considered to be separate items ( epigr . 34 a–e) as one single poem of six lines.

Restricted access

A társadalmi helyzet fogalma meglehetősen tisztázatlan és sokértelmű fogalom a mai szociológiaelméleti irodalomban. E tanulmány első részében röviden a szociológia klasszikusainak, nevezetesen Marxnak és Webernek a felfogására utalunk. A második részben azt hangsúlyozzuk, hogy a társadalmi helyzet fogalmának különböző értelmezései szorosan kapcsolódnak a különböző szociológiai szemléletmódokhoz; és ebből a szempontból megkülönböztetjük a társadalmi helyzet fogalmának normativista, a strukturalista szemléletmódra jellemző kategoriális és konfliktuselméleti, kreativista, racionalista és hálózatelméleti értelmezését. Az egymástól nagyon különböző felfogások általában értelmezhetők úgy, hogy a társadalmi helyzet bizonyos értelemben a társadalmi viszonyok rendszerében elfoglalt helyzet. Azonban ahogyan a különböző szemléletmódokat képviselő szerzők különbözőképpen értelmezik a társadalmi viszony fogalmát, különbözőképpen értelmezik a társadalmi helyzet fogalmát is.

Restricted access