Search Results

You are looking at 11 - 20 of 35 items for

  • Author or Editor: Ferenc Köteles x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Áttekintésünk célja a nocebo-jelenség átfogó ismertetése, valamint három, a szakirodalomban rendszerint különállóként kezelt jelenségkör (nocebo, egészséges személyek tünetbeszámolója, orvosilag nem megmagyarázott panaszok) rövid összehasonlítása. Elméletünk szerint e jelenségek között a kiváltó és fenntartó mechanizmusok szintjén annyira szoros a rokonság, hogy tárgyalásuk egységes fogalmi keretben (nem-specifikus egészségproblémák) lenne indokolt.Ennek bizonyítására áttekintjük a jelenségek mögött álló potenciális pszichofiziológiai mechanizmusokat (az elvárások különböző típusai; klasszikus kondicionálás; társas tanulás; stressz, szorongás, depresszió; szomatizáció; a tabletták anyaga; valós betegségek tünetei) és motivációs hátteret (kontrolligény és hibás oktulajdonítás; gyógyszerek hatásosságának megítélése; terápiás rezisztencia; bűntudat és önbüntetés; tömegjelenségek; másodlagos betegségelőnyök; tudatos szimuláció), illetve a fontosabb kapcsolódó diszpozicionális személyiségjellemzőket (női nem; neuroticizmus; testi folyamatok fokozott észrevételére való hajlam).Röviden összehasonlítjuk a nocebo- és a placebo-jelenséget, és ellenezzük azt a megközelítést, ami a kettőt egymás tükörképének tekinti.Végül összefoglaljuk és kiegészítjük a korábbi irodalomban található, a nocebo-hatás csökkentését célzó intervenciós lehetőségeket.

Restricted access

A Scheier és Carver (1985) által kidolgozott Életszemlélet Teszt (Life Orientation Test, LOT) a vonásoptimizmus mérésére leggyakrabban használt mérőeszköz. Az optimizmus (fizikai) egészségre (úm. testi tünetek száma, gyógyulás sebessége, mortalitás és immunfunkciók) vonatkozó prediktív erejét számos vizsgálatban igazolták. A mérőeszköz eredeti (LOT), majd annak átdolgozott (LOT–R) változatát, valamint az optimizmus konstruktumát azonban sok kritika érte és éri a mai napig, amelyek egy része a mérőeszköz faktorszerkezetét, másik része pedig a vonásoptimizmus diszkriminációs validitását, illetve az úgynevezett harmadik változó problémát érinti. A skála és a fogalom, valamint az azokat ért kritikák rövid bemutatása után ismertetjük a LOT–R magyar változatának validitási, reliabilitási adatait és a feltáró és konfirmatív faktorelemzéssel kapott eredményeket. A teszt hazai változatának reliabilitás- és validitásadatai a külföldi eredményekkel összhangban jónak adódtak. A LOT–R faktorszerkezetére vonatkozó eredmények azonban nem támasztják alá egyértelműen a teszt egy- vagy kétfaktoros modelljét.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Zita Kőhegyi
,
Anett Freyler
, and
Ferenc Köteles

A modernkori egészségféltés (modern health worries, MHW) fogalma a technológiai változások és a modern élet jellegzetességeinek az egészségre gyakorolt káros hatásával kapcsolatos aggodalmakat takarja. A fogalom első, 2001-es megjelenése óta számos nemzetközi és hazai kutatás igazolta azt, hogy a modernkori egészségféltés kapcsolatban áll a szubjektív testi tünetek előfordulásával, az észlelt egészségi állapottal, az egészségügyi ellátás igénybevételének mértékével, valamint egyes vonásjellegű tulajdonságokkal (negatív affektivitás, szomatoszenzoros amplifikáció, egészségszorongás). A jelenség pontosabb megismerése, a vele kölcsönhatásban álló egyéb tényezők felderítése elengedhetetlen az általa okozott egyéni és társadalmi problémák megfelelő kezeléséhez. Cikkünk célja az eddigi kutatási eredmények összefoglalása és bemutatása.

Restricted access

Abstract

Some ethical and practical aspects of the therapeutic use of placebos among Hungarian GPs (N = 94) were investigated in a questionnaire study. The majority of the responding GPs had already used placebos in their praxis. Placebo therapy was held effective on subjective symptoms by 52.7% of the responding physicians, and on both subjective and objective symptoms by 41.8%. The symptoms most commonly and successfully treated were anxiety, fatigue, sleep disorders and functional problems. GPs usually use vitamins, complementary medicines and sedatives as placebos. Most commonly, the therapy was considered ethically permissible if it was for the patient’s benefit (83.7%). Most of the physicians suggested formulating an official proposal on the therapeutic use of placebos to help in everyday medical practice. As recent research findings also support the efficacy of the placebo therapy in various conditions, its total prohibition clearly needs reconsideration.

Restricted access

Elméleti háttér és célkitűzés: Jelen kutatás célja a Rövidített Egészségszorongás-kérdőív (Short Health Anxiety Inventory — SHAI; Salkovskis, Rimes, Warwick, & Clark, 2002) magyar verziójának elkészítése, pszichometriai értékelése és kérdőíves validálása volt. Módszerek: A vizsgálatban 441 alsóéves egyetemista (37% férfi; átlagéletkor: 20,5±1,33 év) vett részt, összesen 5 kérdőív kitöltésével (SHAI; Szomatoszenzoros Amplifikáció — SSAS; Vonásszorongás — STAI-T; Szubjektív Testi Tünetek — PHQ-15; WHO Jól-lét — WBI-5). Eredmények: A megerősítő faktorelemzés mind a két-, mind a háromfaktoros verzió esetében jó illeszkedési mutatókat eredményezett, ezért az irodalomban inkább elfogadott két alskálás (Beteggé válás észlelt valószínűsége; Betegség észlelt következménye) megoldás használatát javasoljuk. A kérdőív magyar verziója jó belső konzisztenciával (Cronbach-alfa = 0,83) bírt, a STAI-T, az SSAS és a PHQ-15 skálákkal közepes erősségű (Pearson-r: 0,33—0,44; p<0,001) korrelációt mutatott, míg a WBI-5 esetében az együttjárás gyengébbnek és negatív irányúnak mutatkozott (—0,26; p<0,001). Következtetések: Az eredmények alapján a kérdőív pszichometriai szempontból megfelelőnek tűnik, ugyanakkor a végső értékeléshez a vizsgálatot érdemes volna más mintákon is megismételni.

Restricted access

Elméleti háttér: A 19-tételes Testi Abszorpció Skálát D. Watson dolgozta ki a belső testi folyamatokra irányuló folyamatos figyelem mértékének mérésére. A kérdőív szerzőjének célja egy olyan skála kidolgozása volt, ami független a negatív affektivitástól/neuroticizmustól, egyfaktoros szerkezetű és az egészséges (nem patológiás) testi folyamatok folyamatos monitorozásának hajlamát méri. A skála mind ez idáig nem került publikálásra. Cél: Jelen munka célja a kérdőív magyar változatának elkészítése és pszichometriai értékelése volt. Módszerek: Az elkészített és visszafordítással ellenőrzött magyar verzió pszichometriai jellemzőit egyetemi hallgatók mintáján (n = 426; 38,5% ffi; átlagéletkor = 20,8 ± 1,63 év) vizsgáltuk. A résztvevők a Testi Abszorpció Skála mellett a Miller-féle Személyes Testi Tudatosság Skálát (PBCS), a rövidített WHO Jól-lét Kérdőívet (WHO-5), valamint a Pozitív és Negatív Affektivitás Kérdőívet (PANAS) töltötték ki. Eredmények: Az eredmények alapján a kérdőív jó belső konzisztenciával (Cronbach-alfa = 0,84) bír, az egyfaktoros struktúrát megerősítő faktorelemzéssel ellenőriztük (CMIN = 636,697, df = 152, p < 0,001; CMIN/df = 4,189; NFI = 0,902; TLI = 0,912; CFI = 0,898; RMSEA = 0,087 [0,080—0,094]). A Testi Abszorpció Skála függetlennek bizonyult a negatív affektivitástól (Kendall tau-b = 0,02; p = 0,515), jól korrelált a személyes testi tudatossággal (Kendall tau-b = 0,43; p < 0,001) és gyenge pozitív irányú együttjárást mutatott a pozitív affektivitással (Kendall tau-b = 0,12; p < 0,001), valamint a pszichológiai jólléttel (Kendall tau-b = 0,08; p < 0,05). Következtetések: A Testi Abszorpció Skála ideális eszköz lehet a self és az éntudatosság alapját jelentő testi tudatosság (a testérzetek nem értékelő jellegű, megfigyelői attitűddel jellemezhető reprezentációja) mérésére.

Restricted access

A Tellegen Abszorpció Skála (TAS) egy sajátos információfeldolgozási módra való hajlandóságot mér, melynek meghatározó eleme az élményben való teljes elmerülés oly módon, hogy a figyelem fókuszában tartott külső vagy belső inger teljes mértékben „kitölti” a reprezentációs rendszert. Míg a TAS-t eredetileg a szuggesztibilitás és hipnábilitás mérésére fejlesztették ki, több évtizedes pályafutása során számos személyiségjeggyel, pszichopatológiai és pszichoszomatikus jellemzővel hozták összefüggésbe. A jelen tanulmányban elsősorban amellett érvelünk, hogy az abszorpciós képesség csak közvetetten kötődhet pozitív vagy negatív mentális jelenségekhez. Míg az abszorpciós képesség az inger feldolgozási módját határozza meg, az élmény minősége (pozitív vagy negatív jellege) elsősorban magától az ingertől, azaz a reprezentációs tartalomtól függ. Az abszorpciós képesség így pozitív és negatív élmények intenzitását egyaránt fokozhatja. A jelen kérdőíves vizsgálatban 567 egyetemista adata alapján bemutatjuk a TAS magyar nyelvű változatának pszichometriai jellemzőit, összefüggését egyes személyiségjellemzőkkel, pszichopatológiai és pszichoszomatikus érzékenységet vizsgáló mutatókkal, továbbá megvizsgáljuk az abszorpció tünetképzésben játszott szerepét. Eredményeink arra utalnak, hogy a 34-tételes TAS magyar változata megfelelő belső konzisztenciával bír, ugyanakkor a gyakorlatban az egyes alskálák használatától az alacsony belső konzisztencia miatt érdemesebb eltekinteni. A skála konvergens validitásának vizsgálata során az abszorpció a szakirodalomban dokumentált összefüggéseket mutatta a vizsgált személyiségjellemzőkkel, mint például a fantáziálásra való hajlandósággal és az érzelmi nyitottsággal, illetve ugyancsak pozitívan korrelált a disszociatív tünetekkel, a személyes éntudatossággal, a szomatoszenzoros amplifikációval, a szubjektív testi tünetekkel, a pozitív és negatív affektivitással, továbbá kapcsolatban állt az álomfelidézéssel és az álmok ébrenlétre gyakorolt hatásával. További eredményeink szerint az abszorpció szorosan összefügg a tünetképzésre való hajlammal. Mivel nézetünk szerint az abszorpció az inger feldolgozási módját jellemzi, feltételezzük, hogy amennyiben a magas abszorpciós hajlammal jellemezhető személyek figyelmének középpontjába a szomatikus ingerek (különböző testérzetek) kerülnek, az abszorpciós tendenciák jelentősen fokozhatják egyes szomatikus tünetek kialakulását.

Restricted access

Abstract

The possible roles of perceptual characteristics (colour, shape, size) of tablets and personality characteristics in generating expectations of drug side effects were investigated. Two hundred and thirteen hospitalized patients (mean age 48.9 ± 18.84 years) completed questionnaires (trait anxiety — STAI-T, dispositional optimism — LOT-R, subjective somatic symptoms — PHQ-15, somatosensory amplification — SSAS, previous personal and family-level experiences) and the expected probabilities of nine side effects for six differently looking tablets were estimated. PHQ-15, SSAS and family-level experience scores were significant predictors of the expectations of side effects. Red tablets evoked significantly more stimulating type expectations than did white pills. Expected gastrointestinal side effects were associated with oblong-shaped tablets. Regarding headache, medium-sized round tablet was expected to evoke fewer side effects than the small round and the oblong tablets. Although expectations do not always manifest themselves as actual symptoms, they can reduce the overall effectiveness of a therapy by influencing patient's adherence.

Restricted access

Abstract

The recent status of placebo usage in medical practice is highly controversial. To make a better established judgment about this rather complex issue, we clearly need a detailed picture about the different aspects of circumstances of medical placebo use. This is the first study in Hungary to investigate physicians’ beliefs, knowledge, and experience about placebo treatment in its complexity. This summarizes the questions of the previous studies and introduces a number of new ones. The questionnaire we used had 21 items, and was answered by 169 GPs (51.7 ± 9.5 years; 41.0% male). Our results show that placebo application is a widespread intervention in the practice of GPs who returned the questionnaire (83% had already used it). They regarded it as both ethical (98.2%) and effective (93.4%) under certain circumstances.

Restricted access

Mindfulness is defined as an enhanced state of attention and awareness characterized by an open, non-judgmental pre-reflexive information processing style. Although there are different questionnaires measuring trait mindfulness, validated Hungarian versions are still lacking. One of the most widely used questionnaire for the measurement of dispositional mindfulness is the Mindful Attention Awareness Scale (MAAS) developed by Brown and Ryan (2003). In the present study, psychometric properties and personality correlates of the Hungarian version of the Scale (MAAS-H) were investigated on a student sample (N = 511). The scale has good internal consistency (Cronbach’s alfa = 0.78), a single factor structure and a test-retest reliability of 0.71 over a two months period. MAAS showed medium level correlations (Kendall’s tau_b = 0.18 and 0.19) with positive affectivity (PANAS+) and well-being (WB-5), and negative correlations (–0.22, –0.26 and –0.33) with various measures related to negative affectivity (PHQ-15, PANAS– and STAI-T, respectively). Correlation with private body consciousness (PBCS) was quite low (–0.09). Our results indicate that the psychometric qualities of the Hungarian version of the Mindful Attention Awareness Scale are in coherence with the original scale, and thus proved to be a valid tool in order to quantify dispositional mindfulness.

Restricted access