Search Results

You are looking at 11 - 20 of 21 items for :

  • Author or Editor: Ferenc Túry x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A korábban jellegzetesen női betegségként emlegetett anorexia nervosa egyre gyakrabban fordul elő férfiak között is. A tanulmány áttekinti a Peter Pan-szindrómának is nevezett férfi anorexia jellemzőit. Közöttük az egyik fontos sajátosság a posztadoleszcencia jelensége. Magyarországon eddig két közlemény jelent meg, amely anorexiás férfiak pszichoterápiás folyamatát ismertette. A jelen tanulmány egy mozaikcsaládban élő, 19 éves anorexiás férfibeteg tíz ülésből álló családterápiás folyamatát ismerteti. Három hónapos utánkövetés tünetmentességet igazolt. A terápiás eredmény elérésében a családi hierarchiaviszonyok újrarendeződése fontos szerepet játszott. A sikeres terápia arra hívja fel a figyelmet, hogy az anorexiában a családterápia fontos szerepet játszik, ezt nemzetközi adatok is megerősítik. Ma egyre fontosabbá válik a posztadoleszcencia szerepe a családi diszfunkciók között. Ennek kezelése, a szeparáció-individuáció folyamatának erősítése a terápia lényeges célkitűzései közé tartozik.

Restricted access

Háttér: A nyugati kultúrában negatív attitűdök kapcsolódnak az elhízáshoz. Az elhízással kapcsolatos előítéletek már óvodáskortól kezdődően kimutathatók. A negatív előítélet és diszkrimináció káros hatást gyakorolhat az elhízott gyermekek és serdülők mentális és testi egészségére. A stigmatizáció típusának és mértékének felmérése kulcsfontosságú lehet a megfelelő intervenciós programok kidolgozása szempontjából. Célkitűzés: A vizsgálat célja az elhízással kapcsolatos attitűdök konatív (viselkedéses) komponensét felmérő Közös Tevékenységek Kérdőív (Shared Activities Questionnaire) magyar változatának kidolgozása és pszichometriai elemzése volt. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 370, 10–15 év közötti tanuló (145 fiú és 225 lány) vett részt. Mérőeszközök: Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változata, vizuális analóg skála, melléknévlista. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis alátámasztotta a Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának faktorszerkezetét. A mérőeszköz konvergens validitása és belső megbízhatósága is alátámasztást nyert. Az eredmények szerint az elhízott gyermekek megítélése kedvezőtlenebb a Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának valamennyi alskáláján, mint a normális súlyú gyermekeké. Konklúzió: A vizsgálat megerősíti az általunk kidolgozott Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának konstruktumvaliditását. A kérdőív az elhízással kapcsolatos attitűdök konatív komponense ígéretes mérőeszközének tűnik, s lehetőséget nyújt az elhízással kapcsolatos attitűdök egy aspektusának felmérésére. A mérőeszköz további vizsgálatokba való bevonását javasoljuk.

Restricted access

Az evészavarok multidimenzionális betegségértelmezésében az egyéni genetikai meghatározottság mellett a családi környezeten belül az anyai viselkedés szerepe kiemelkedő fontosságú. A transzgenerációs megközelítés egy generációk között fennálló önrontó kör működését feltételezi, mely az anyai evészavar, az anya testsúllyal, alakkal kapcsolatos aggodalma, kontrolligénye, az etetések során tapasztalt problémák, az anyai viselkedéssel kapcsolatos korai maladaptív sémák, illetve a gyermek ezen megnyilvánulásokra adott reakciójának kölcsönhatásából táplálkozik. A jelen irodalmi áttekintés – az evészavarok kialakulásában szerepet játszó tényezők cirkuláris okságot követő jellegét elismerve – egyrészt az anyai evészavar hatásait tárgyalja a perinatális fejlődésre, a gyermek korai testi és mentális gyarapodására, testével való elégedetlenségére, diétázási szokásaira, másrészt a családon belüli interakciós mintázat és a tetten érhető diszfunkcionális működésmódok elemzésével mutat rá az anyai evéssel, alakkal, testsúllyal kapcsolatos kognitív, érzelmi és viselkedési viszonyulások gyermeki fejlődésre gyakorolt additív hatására.

Restricted access

Célkitűzés. A női karcsúságideállal szemben a férfiak testideálja az atléta-ideálon alapszik. Feltevésünk szerint a férfiakra jellemző egyes foglalkozásoknál (pl. a fegyveres testületeknél) az atléta-ideál hangsúlyozott szerepe kockázati tényezőként jelenhet meg, aminek következménye lehet a testi elégedetlenség, illetve a fokozott testedzés. Ez pedig hajlamosíthat az izomdiszmorfia (más néven: inverz anorexia nervosa) megjelenésére egyes populációkban. Módszer. 480 katonai főiskolai és 752 általános egyetemi felsőoktatásban részt vevő, 18-30 év közötti férfi testi attitűdjeit, testi elégedetlenségét, valamint testedzési szokásait vizsgáltuk kérdőíves módszerrel. Az általános demográfiai adatokat, valamint a testsúllyal, testépítéssel, szteroid-használattal kapcsolatos információkat tartalmazó kérdőíven túl a vizsgálatban résztvevők kitöltötték az Evészavar Kérdőívet (EDI) és a Testi Attitűdök Tesztjét (BAT). Eredmények. Az általános egyetemi hallgatók átlagos testtömeg-indexe a katonai mintával való összehasonlításban szignifikánsan magasabb (23,9–23,5 kg/m2). A katonai főiskolások között szignifikánsan magasabb az anabolikus szteroidokat használók aránya (3,3%). A katonai felsőoktatásban résztvevők között a testépítéssel foglalkozók száma meglepően magas (64,5%). Az EDI testi attitűdök szempontjából releváns faktoraiban, valamint a BAT pontszámok átlagaiban szignifikáns eltéréseket találtunk a minták között, s a testépítés szerinti csoportbontásban is. Konklúzió. A katonai pálya hatása a testi attitűdök vonatkozásában specifikus eltéréseket mutat a “civil” populációhoz képest, amely – egyes negatív hatásai mellett – a testi elégedetlenséget pozitív irányban befolyásolja és a testideálok által meghatározott pszichés zavarok ellen hat.

Restricted access

Az evészavarok tünettanának lényeges eleme a testkép megváltozása, a test észlelésének torzulása. Mivel a testkép kialakulását alapvetően vizuális tapasztalatokhoz kötik, valamint az evészavarok kialakulásában a médiumok által sugallt karcsúságideál szerepét szokták hangsúlyozni, korábban felmerült, hogy előfordul-e anorexia látássérültek, például veleszületetten vak személyek körében. Ezt követően közel tucatnyi olyan esettanulmány jelent meg, amely anorexiás vak nőkről számolt be. A jelen irodalmi áttekintés összefoglalja a vakok körében végzett testkép- és evészavar-kutatásokat, s felhívja a figyelmet a testkép vizualitáson túlmenő, komplex, multidimenzionális jellegére.

Restricted access

Az evészavarok egy lehetséges kockázati tényezője: a szülők megjelenéssel kapcsolatos elvárásai

A potential risk factor for eating disorders: Appearance-related parental expectations

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Anna Demeter
,
Ferenc Túry
, and
Edit Czeglédi

Absztrakt

Elméleti háttér: A külső megjelenés szociokulturálisan meghatározott ideáljai és az ezek elérésére irányuló társadalmi nyomás az evészavarok multifaktoriális etiológiájában a prediszponáló tényezők közé tartoznak. Cél: A kutatás célja a külső megjelenéssel kapcsolatos, a serdülők által észlelt szociokulturális hatások és az evészavarok közötti kapcsolat vizsgálata volt hazai serdülőmintán. Módszerek: A keresztmetszeti kérdőíves kutatásban 9—13. osztályos, Budapesten tanuló középiskolás diákok vettek részt (n = 173; 42,8% fiú; átlagéletkor: 17,8 év, szórás = 1,14 év, terjedelem: 15—20 év). Mérőeszközök: önbeszámolóval nyert testsúly és -magasság, Szociokulturális Hatások Kérdőív, Evési Zavar Kérdőív, Evészavartünetek Súlyossági Skálája, Rosenberg-féle Önértékelés Skála, Vonásszorongás Skála gyermekváltozata. Eredmények: Összességében 24 résztvevő (14,0%) esetében jelent meg az evészavar kockázata, és a lányok körében tendenciaszinten nagyobb gyakorisággal fordult elő, mint a fiúknál [18,2% vs. 8,2%; χ2 (1) = 3,473; p = 0,062]. A lányokat a megjelenéssel kapcsolatosan nagyobb mértékű észlelt szociokulturális hatás éri, mint a fiúkat [t(161) = —7,154; p < 0,001; Cohen-d: 1,09]. A bináris logisztikus regresszió elemzés eredményei szerint e szociokulturális hatások fokozottabb volta a nem, az életkor, a testtömegindex, a vonásszorongás és az önértékelés kontrollja mellett is szignifikánsan előre jelzi az evészavarok kockázatát (OR = 1,05; p = 0,002; OR 95% CI = 1,02—1,08). A modell által megmagyarázott variancia 29,4%. Következtetések: Eredményeink hozzájárulnak a serdülőkori evészavarok és evészavartünetek kockázati tényezőinek megértéséhez, valamint elősegíthetik a hatékony prevenciós programok kidolgozását. Ugyanakkor a serdülők által észlelt szociokulturális hatások evészavarokra vonatkozó előrejelző erejét érdemes lenne külön-külön is vizsgálni (úgymint szülői, média- és kortárshatások).

Restricted access

Családlátogatás evészavarban szenvedőknél

Környezetpszichológiai megfontolások

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Ferenc Túry
,
Andrea Dúll
,
Márta Wildmann
, and
Zsuzsa László

A családterápiás irodalomban vannak szórványos adatok, amelyek a családlátogatás pozitív szerepére utalnak, de a mindennapos gyakorlatban ezt a módszert ritkán alkalmazzák. Családterápiás munkánkban az evészavarban szenvedo betegek otthonában végzett családlátogatás a terápiás folyamat rutinszeru részévé vált. A közlemény a látogatások tapasztalatait tárgyalja nyolc esetrészlet bemutatásával. A látogatásra a terápia középso fázisában egy alkalommal került sor. A személyes határoknak a környezetpszichológia és a strukturális családterápia elvei alapján történo megfigyelése fontos szempontokat nyújt a családdinamika megértésében (példa: hiányzó ajtók, összemosott határokra utaló alvási szokások, a vizit során hiányzó apa stb.). A látogatás elonyei a családterápia két területén mutatkoznak meg. Egyrészt jó lehetoség nyílik arra, hogy „in vivo” strukturális családterápiás feladatokat vezessünk be. A terapeuta a család és tagjai magánszférájának muködésérol közvetlenül, élményszeruen szerezhet tapasztalatokat. A személyes határokról szerzett információk hasznosak a terápiás intervenciók megtervezésében. Másrészt a látogatás a pszichoterápiás kapcsolat erosítésének jó eszközévé válik: megváltozik a hagyományos orvosszerep, családias atmoszféra alakul ki, a terapeuta beléphet a személyes helyekre. A terapeuta a kulturális antropológiából ismert „részt vevo megfigyelo” szerepébe kerül. A látogatások megerosítik azokat a korábbi megfigyeléseket, amelyek szerint az evészavarok paradigmatikus értéku pszichoszomatikus zavarok, és jellegzetes változások vannak a családi struktúrában.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Ferenc Túry
,
Melinda Bimbó
,
Ágoston Gyollai
,
István Tiringer
, and
Fruzsina Iszáj
Restricted access

A kiégési szindróma megelőzése — A hagyományoktól a modern információs technológiákig

Prevention of burnout syndrome — From the traditions to the modern information technologies

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Gábor András Szényei
,
Szilvia Ádám
,
Zsuzsa Győrffy
, and
Ferenc Túry

Háttér és célkitűzés

A kiégés a segítő foglalkozásúak gyakori szindrómája, mely az egyéni terheken túl az egészségügyi ellátó rendszer nehézségeihez vezet. Megelőzése alapvető fontosságú egyéni és szervezeti szinten egyaránt. Áttekintő tanulmányunkban a kiégés megelőzésének újabb módszereit összegezzük.

Módszer

Az utóbbi évtized irodalmi adatainak áttekintése. Elsősorban az újabb eljárásokat bemutató és hatékonyságot elemző kutatásokra támaszkodtunk (például az „e-mental health” terén végzett vizsgálatokra).

Eredmények

Az elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevencióban gyakran alkalmaznak hagyományos módszereket (például relaxációkat, kognitív-viselkedésterápiás elemeket). Az újabb eljárások között említendők a stresszmenedzsment programjai, a mindfulness alkalmazása. A legmodernebb eszközök az új információs technológiák, amelyekkel egyre több prevenciós program él. Az új prevenciós stratégiák között ki kell emelni a prevenciós eszközök személyre szabott alkalmazását, valamint a szervezeti kultúra fejlesztését célzó programokat, amelyek egészségpolitikai lépések szükségességére is felhívják a figyelmet.

Következtetés

A kiégés megelőzése a munkalélektanban és a segítő foglalkozások terén lényeges feladat a szakemberek védelme és az ellátás minősége, valamint az egészségügyi gazdaságosság szempontjából. A prevenciót szolgáló programok hatékonysága jó, bár még kevés randomizált, kontrollált vizsgálat készült.

Restricted access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Ferenc Túry
,
Pál Szabó
,
Szilvia Dukay-Szabó
,
Irena Szumska
,
Dávid Simon
, and
Günther Rathner

Abstract

Background and aims

There are contradictory findings on time changes in the prevalence of eating disorders (EDs). The first epidemiological studies in Hungary were carried out in the late 1980s. The objective of the present study was to follow the changes in the prevalence of EDs in medical students after a period of 22 years.

Methods

A questionnaire survey was conducted in 1989 and in 2010. The sample comprised medical students: 538 subjects (248 males and 290 females) in 1989 and 969 subjects (261 males and 708 females) in 2010. The questionnaire contained sociodemographic and anthropometric items, the Eating Behaviour Severity Scale, the General Health Questionnaire, the Anorexia Nervosa Inventory for Self-Rating, and the Eating Disorder Inventory (EDI). In the second wave, three subscales of the EDI-2 and the SCOFF questionnaire were added.

Results

Current and desired body mass index were significantly higher in the second study. Binge eating at least once a week was reported less frequently (2.7% vs 6.8% in males, 6.1% vs 13% in females) in 2010. The proportion of subclinical anorexia nervosa was higher among females in 2011 (2.5% vs 0.3%, P < 0.01). Among males, the proportion of counterregulatory behaviours increased significantly (from 8.9 to 14.6%).

Discussion and conclusions

The increase of the proportion of subclinical anorexia nervosa and that of male EDs may relate to the importance of the changes in the sociocultural background. Further representative studies are proposed in other countries of Central and Eastern Europe among medical students and in the general population.

Open access