Search Results

You are looking at 11 - 12 of 12 items for

  • Author or Editor: Gábor Lukács x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
Regina Lukács
,
Gábor Sándor
,
Miklós Resch
,
Antal Szabó
,
György Barcsay
,
Mónika Ecsedy
,
Zsuzsanna Szepessy
,
Zoltán Zsolt Nagy
, and
András Papp

Absztrakt:

Bevezetés: A patológiás myopia világszerte a látásvesztés egyik meghatározó oka, jelentős részben a még aktív, dolgozó korosztályt érintve. Az egyik jelentős, látást veszélyeztető komplikáció patológiás myopiában a chorioidea-neovascularisatio. Célkitűzés: A patológiás myopia talaján kialakult subfovealis érújdonképződések intravitrealis ranibizumabkezelése eredményességének vizsgálata. Módszer: Retrospektív analízisünk során 14 beteg (életkor: 61 ± 17 év) 14 szemén patológiás rövidlátás talaján kialakult subfovealis érújdonképződéseket kezeltünk intravitrealis ranibizumabbal, szükség szerinti adagolási móddal. Vizsgáltuk a legjobb korrigált távoli látóélesség, a chorioidea-neovascularisatiós laesio magasságának változását és a beadott injekciók számát. Eredmények: A legjobb korrigált látóélesség a kiindulási 55,8 ± 19,3 betűről az első év végére 64,8 ± 15,5 betűre (p = 0,0414), a követési idő végére 62,6 ± 16,3 betűre (p = 0,2896) javult. Az átlagos követési idő 19,7 ± 23,9 hónap, az átlagos injekciószám 2,8 ± 2,1 volt. Négy szemen a látóélesség a kezelés ellenére tovább romlott. Következtetések: Az intravitrealis ranibizumab a patológiás rövidlátás talaján kialakult érújdonképződések hatékony kezelési módja. Néhány szemen a kezelés ellenére tovább romlik a látóélesség. Orv. Hetil., 2017, 158(15), 579–586.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Ilona Mihály
,
Zsuzsanna Arányi
,
Gyula Prinz
,
Adrienne Lukács
,
Tímea Kolozsi
,
Zoltán Liptai
,
Ágota Bábinszky
,
Imre Kodaj
,
Dóra Petik
, and
Gábor Lázár

Bevezetés: A leggyakoribb magzatkárosító ágens a cytomegalovirus. A diagnosztika eszközeinek és a terápiás lehetőségeknek a fejlődése új perspektívát nyitott a terhességi cytomegalovirusfertőzések kiderítésében és kezelésében. Célkitűzés: A 2007 és 2012 közötti hat év terhességi cytomegalovirus szűrővizsgálati eredményeinek elemzése. Módszer: 956 várandós klinikai adatainak és virológiai eredményeinek retrospektív analízise. Eredmények: 65,4%-uk védett, 33,3%-uk fogékony volt cytomegalovirusfertőzés iránt. A szerzők 10 primer fertőzést igazoltak, három esetben kétes eredményt találtak. A 13 várandós közül hat tünetmentes, öt beteg, kettőnek magzati ultrahangeltérése volt. A négy követett terhes közül egy spontán elvetélt, kettő gyermekénél igazolódott, egynél kizárható volt a congenitalis fertőzés. Következtetések: A magyarországi terhességi cytomegalovirusátvészeltségi arány a magas higiénés viszonyokra jellemző. Klinikai gyanú esetén és enzimimmunoassay típusú vizsgálattal talált IgM-pozitív esetekben kötelező a konfirmációs vizsgálatok elvégzése. A szűrővizsgálatot a terhességvállalást megelőzően kellene beiktatni. Szükség van az érintett szakmák közötti szorosabb együttműködésre a kiszámíthatatlan szűrővizsgálati kérelmek szabályozása és az indokolatlan terhességmegszakítások megelőzése érdekében. Orv. Hetil., 2014, 155(41), 1632–1642.

Restricted access