Search Results

You are looking at 11 - 20 of 34 items for

  • Author or Editor: György Bárdos x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Összefoglaló munkánk célja a placebójelenség adaptivitásával kapcsolatos korábbi elméletek kritikai áttekintése és szintézise. Mivel maga a jelenség biológiai szempontból korántsem egyértelműen adaptív, így kialakulása sem magyarázható közvetlen szelekciós hatásokkal. A biológiai és pszichológiai háttérmechanizmusok áttekintése során arra a következtetésre jutunk, hogy a humán placebójelenség más adaptív jegyek (társas életmód, tanulás, tudat, tudatelmélet) kölcsönhatásából alakulhatott ki, egyfajta evolúciós melléktermékként. Ugyanakkor a placebóhatás kulturálisan is meghatározott, ami már túlmutat a darwini evolúció keretein, így végső soron az adaptivitás kérdése nem válaszolható meg egyértelműen.        Erős kulturális beágyazottsága és a részben pszichés eredetűnek tartott betegségek terjedése miatt a placebójelenség fontossága a modern korban egyre nő. A környezeti reprezentációk komplexebbé válásával a központi idegrendszer zsigeri működésekre gyakorolt hatása is egyre erőteljesebbé vált. Talán éppen a placebo lehet az az eszköz, amely a modern kultúra által háttérbe szorított biológiai öngyógyító mechanizmusokat aktiválni képes, akár a modern orvoslás sok szempontból tünetorientált, túlspecializált és gyakran merev, személytelen keretei között is. Ezért gondoljuk azt, hogy a placebójelenség kulturális szempontból potenciálisan adaptívnak tekinthető.

Restricted access

Áttekintésünk célja a nocebo-jelenség átfogó ismertetése, valamint három, a szakirodalomban rendszerint különállóként kezelt jelenségkör (nocebo, egészséges személyek tünetbeszámolója, orvosilag nem megmagyarázott panaszok) rövid összehasonlítása. Elméletünk szerint e jelenségek között a kiváltó és fenntartó mechanizmusok szintjén annyira szoros a rokonság, hogy tárgyalásuk egységes fogalmi keretben (nem-specifikus egészségproblémák) lenne indokolt.Ennek bizonyítására áttekintjük a jelenségek mögött álló potenciális pszichofiziológiai mechanizmusokat (az elvárások különböző típusai; klasszikus kondicionálás; társas tanulás; stressz, szorongás, depresszió; szomatizáció; a tabletták anyaga; valós betegségek tünetei) és motivációs hátteret (kontrolligény és hibás oktulajdonítás; gyógyszerek hatásosságának megítélése; terápiás rezisztencia; bűntudat és önbüntetés; tömegjelenségek; másodlagos betegségelőnyök; tudatos szimuláció), illetve a fontosabb kapcsolódó diszpozicionális személyiségjellemzőket (női nem; neuroticizmus; testi folyamatok fokozott észrevételére való hajlam).Röviden összehasonlítjuk a nocebo- és a placebo-jelenséget, és ellenezzük azt a megközelítést, ami a kettőt egymás tükörképének tekinti.Végül összefoglaljuk és kiegészítjük a korábbi irodalomban található, a nocebo-hatás csökkentését célzó intervenciós lehetőségeket.

Restricted access

Abstract

Some ethical and practical aspects of the therapeutic use of placebos among Hungarian GPs (N = 94) were investigated in a questionnaire study. The majority of the responding GPs had already used placebos in their praxis. Placebo therapy was held effective on subjective symptoms by 52.7% of the responding physicians, and on both subjective and objective symptoms by 41.8%. The symptoms most commonly and successfully treated were anxiety, fatigue, sleep disorders and functional problems. GPs usually use vitamins, complementary medicines and sedatives as placebos. Most commonly, the therapy was considered ethically permissible if it was for the patient’s benefit (83.7%). Most of the physicians suggested formulating an official proposal on the therapeutic use of placebos to help in everyday medical practice. As recent research findings also support the efficacy of the placebo therapy in various conditions, its total prohibition clearly needs reconsideration.

Restricted access

Elméleti háttér és célkitűzés: Jelen kutatás célja a Rövidített Egészségszorongás-kérdőív (Short Health Anxiety Inventory — SHAI; Salkovskis, Rimes, Warwick, & Clark, 2002) magyar verziójának elkészítése, pszichometriai értékelése és kérdőíves validálása volt. Módszerek: A vizsgálatban 441 alsóéves egyetemista (37% férfi; átlagéletkor: 20,5±1,33 év) vett részt, összesen 5 kérdőív kitöltésével (SHAI; Szomatoszenzoros Amplifikáció — SSAS; Vonásszorongás — STAI-T; Szubjektív Testi Tünetek — PHQ-15; WHO Jól-lét — WBI-5). Eredmények: A megerősítő faktorelemzés mind a két-, mind a háromfaktoros verzió esetében jó illeszkedési mutatókat eredményezett, ezért az irodalomban inkább elfogadott két alskálás (Beteggé válás észlelt valószínűsége; Betegség észlelt következménye) megoldás használatát javasoljuk. A kérdőív magyar verziója jó belső konzisztenciával (Cronbach-alfa = 0,83) bírt, a STAI-T, az SSAS és a PHQ-15 skálákkal közepes erősségű (Pearson-r: 0,33—0,44; p<0,001) korrelációt mutatott, míg a WBI-5 esetében az együttjárás gyengébbnek és negatív irányúnak mutatkozott (—0,26; p<0,001). Következtetések: Az eredmények alapján a kérdőív pszichometriai szempontból megfelelőnek tűnik, ugyanakkor a végső értékeléshez a vizsgálatot érdemes volna más mintákon is megismételni.

Restricted access

Abstract

The possible roles of perceptual characteristics (colour, shape, size) of tablets and personality characteristics in generating expectations of drug side effects were investigated. Two hundred and thirteen hospitalized patients (mean age 48.9 ± 18.84 years) completed questionnaires (trait anxiety — STAI-T, dispositional optimism — LOT-R, subjective somatic symptoms — PHQ-15, somatosensory amplification — SSAS, previous personal and family-level experiences) and the expected probabilities of nine side effects for six differently looking tablets were estimated. PHQ-15, SSAS and family-level experience scores were significant predictors of the expectations of side effects. Red tablets evoked significantly more stimulating type expectations than did white pills. Expected gastrointestinal side effects were associated with oblong-shaped tablets. Regarding headache, medium-sized round tablet was expected to evoke fewer side effects than the small round and the oblong tablets. Although expectations do not always manifest themselves as actual symptoms, they can reduce the overall effectiveness of a therapy by influencing patient's adherence.

Restricted access

Abstract

The recent status of placebo usage in medical practice is highly controversial. To make a better established judgment about this rather complex issue, we clearly need a detailed picture about the different aspects of circumstances of medical placebo use. This is the first study in Hungary to investigate physicians’ beliefs, knowledge, and experience about placebo treatment in its complexity. This summarizes the questions of the previous studies and introduces a number of new ones. The questionnaire we used had 21 items, and was answered by 169 GPs (51.7 ± 9.5 years; 41.0% male). Our results show that placebo application is a widespread intervention in the practice of GPs who returned the questionnaire (83% had already used it). They regarded it as both ethical (98.2%) and effective (93.4%) under certain circumstances.

Restricted access

Szakirodalmi áttekintésünk egy olyan pszichológiai rendellenességet tárgyal, amelyben a kompulzív és obszesszív jellegű, túlzott mennyiségű testedzés valamilyen stressz vagy más pszichológiai probléma tüneteként jelentkezik. Ezt a ritka, de súlyos diszfunkciót testedzésfüggőségnek nevezzük. Ennek a deviáns edzési magatartásnak az okát a behaviorista elmélet a pozitív és negatív megerősítés alapján próbálja magyarázni, határvonalat húzva az egészséges és a beteges sportolás, illetve testedzés között. Az elemzés során egy fiziológiai és egy pszichológiai modellt mutatunk be. Áttekintjük a viselkedési függőségekben megjelenő alapvetőnek tekinthető közös tüneteket, a rendellenesség definiálásához alkalmazott vizsgálati módszerünk ezt a célt szolgálta. Egyúttal fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy a testedzésfüggőség esetében az elterjedt kérdőíves módszer korlátokkal bír, a pontos diagnózis érdekében a jelenség mögött álló pszichológiai indítékot az erre képzett szakembereknek kell tovább vizsgálni.

Restricted access

Abstract

Perceptual characteristics of curatives can have an impact on their expected effectiveness. The hypotheses of the present work were that differences can be found among preferences of different looking tablets and these preferences are determined by the combination of the effect, colour and shape/size of tablets. In the paper-and-pencil study, the estimated probabilities of choice for tablets with different perceptual characteristics were rated in three effect groups on five-grade Likert scales by 181 university students (mean age: 19.8 years, 37.9% males). Significant differences were found among the ratings of tablets within every effect group. White tablets were generally preferred in the analgesic-antipyretic group. Small, round, white and blue tablets proved to be the most attractive in the sedative-hypnotic group and small, round, red and yellow tablets in the spasmolytic group. Considering tablets with a given pharmaceutic effect, patient's choice is influenced by the combination of colour and shape/size. Discrepancies between the expected and the actual perceptual characteristics of medicines might influence their overall effectiveness and patient's adherence to treatment.

Restricted access

Extremely low-frequency electromagnetic field generated by transformer stations located within buildings has been suspected to initiate non-specific health problems. This possibility was examined in model experiments in rats. Following short-term exposure (50 Hz, 500 μT, 20 min), situational and social anxiety as well as locomotor activity pattern were examined by several different tests (elevated plus-maze, novel object exploration, social interaction and territoriality).Based on our results having obtained so far, it seems that these field parameters (that equals the official reference limit for workers) may cause some kind of discomfort, may influence behavior, increase passivity and situational anxiety, but has no verified effect on the social and territorial behavior.

Restricted access

A placebo alkalmazásának etikai vonatkozásai

The ethical aspects of giving placebos

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Vivien Bodnár
and
György Bárdos

Jelen tanulmány a placebo terápiás és klinikai kutatásokban történő felhasználásának etikai kérdéseit veszi sorra, külön hangsúlyt helyezve a megtévesztés, az egészségügyi hátrány, a kutatási torzítás és a teljes körű tájékoztatás kérdéskörére. Az összefoglaló kitér a terápiás és klinikai hatásvizsgálatok során alkalmazott gyakorlati placebófelhasználás jellemzőire, összefoglalva a téma kurrens irodalmát, külön hangsúllyal a Köteles és munkatársai (2007) összefoglalóját követő, szakterületet érintő fejleményekre és kutatási eredményekre. A 20. századot követően a farmakocentrikus orvostudomány, főleg az etikai kérdésfelvetés mentén, a placebót negatívnak bélyegezte, ezen bélyeg pedig begyűrűzött a gyógyítás makrokontextusába, befolyásolva és nehezítve a placebo hatékony felhasználását a betegségek gyógyításában, az öngyógyító mechanizmusok elősegítésében és a tünetek enyhítésében. Napjainkra azonban a placebo témakörében végzett kutatások egyértelmű eredményeinek köszönhetően egyrészről a placebo felhasználását vitató kérdés fókusza a „lehet-e” kérdésről a „szabad-e” kérdésre módosult, az etikai megfontolások mentén pedig a fókusz tovább változik, immár nem a „szabad-e”, hanem a „hogyan kell alkalmazni” válik releváns kérdéssé.

Restricted access