Search Results

You are looking at 11 - 16 of 16 items for :

  • Author or Editor: György Füleky x
  • Materials and Applied Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A komposztok érettsége döntően meghatározza azok felhasználását. A komposzt érettségét a fizikai, kémiai és biológiai stabilizáció mértékeként lehet meghatározni. Munkánk célja a különböző nyersanyagok komposztálása során az önhevülés, az oxigénfogyasztás és a szén-dioxid termelés, mint komposzt stabilitási módszerek alkalmazhatóságának vizsgálata, illetve az eredmények összehasonlítása volt.A vizsgálathoz kommunális szennyvíziszap és faapríték 1/1 arányú keverékét (SZI), illetve zöldhulladékot használtunk (ZH). A komposztálás 0–2–4–6 hónapja után vett mintákat vizsgáltuk laboratóriumi körülmények között. Az önhevülési tesztet az ún. Dewar-edényben határoztuk meg. Az O 2 -fogyasztás és CO 2 -termelés mérésére egy, a komposztálás modellezésére alkalmas berendezést használtunk. Az összegzett O 2 -fogyasztási értékeket ábrázoltuk, melyre a biológiai folyamatokat leíró elsőrendű reakciókinteikai függvénykapcsolatot [OUR t =OUR max (1–e -kt )] illesztettük (OUR t : O 2 -felvétel; OUR max : maximális O 2 -felvétel) és meghatároztuk a pillanatnyi O 2 -fogyasztási sebességeket is. A kezdeti, gyors lebontást a 2. napi O 2 -fogyasztási sebességgel (v 2d ), a szubsztrát-csökkenést jelentő szakaszt a 6. napi O 2 -fogyasztási sebességgel (v 6d ) jellemeztük.Az alapanyag (SZI-0) 7 napos összegzett O 2 -fogyasztása majdnem kétszerese a 2. hónapig kezelt szennyvíziszap és apríték O 2 -fogyasztásának. Zöldhulladék (ZH) komposzt esetében minden mintavételi időpontban nagyobb O 2 -fogyasztási sebességet mértünk, mint a szennyvíziszap és apríték (SZI) komposzt esetében. A 2. naphoz tartozó pillanatnyi CO 2 -termelés sebességének értékeit összehasonlítva láthatjuk, hogy a kezeletlen (0 hónap) v 2d értéke kétszerese a 6 hónaphoz tartozó v 2d értéknek. A Dewar-edényben végzett önhevülési teszt során megállapítottuk, hogy a vizsgált komposztok a hatodik hónapra az V. érettségi fokba sorolhatók, tehát érettnek minősíthetőek. Megállapíthatjuk, hogy mindkét komposzt esetében a 2. naphoz tartozó pillanatnyi O 2 -fogyasztás és CO 2 -termelés sebességével jellemezhetjük jobban a komposztok stabilizációs folyamatát. Mérési eredményeinket összehasonlítva a különböző szakirodalmi adatokkal, nem határozhatjuk meg egyértelműen a komposzt stabilitását. Ez azzal is magyarázható, hogy nincs egységes mérési módszer az O 2 -fogyasztás és CO 2 -termelés meghatározására. Az általunk alkalmazott módszer kellően érzékenynek mondható, mivel az önhevülési teszttel már stabilnak mondható anyag esetében is sikerült kimutatnunk a biológiai aktivitás mértékét. A mérési módszer hátránya viszont, hogy meglehetősen költséges, időigényes, szakmai felkészültséget kíván, így komposztáló telepek esetében rutinszerű elemzésre nem alkalmazható. Az O 2 -fogyasztás és CO 2 -termelés fenti módszerrel történő mérésének a komposztok és komposztálási technológiák minősítésében lehet jelentőssége.Az önhevülési teszt eredményeit összehasonlítva az O 2 -felvétel és a CO 2 -termelés maximális értékeivel megállapítható, hogy önhevüléssel a komposztálás elején lehet leginkább különbséget tenni az érettségi fokok között, a komposztálás vége felé ennél érzékenyebb technikát érdemes alkalmazni. Az egyes komposztok mért paraméterei (hőmérséklet, Oa

Restricted access

Human presence leaves an imprint not only on its environment but also on the soil cover. Soils are capable of preserving the signs of all the natural and human-induced activities that ever affected them. Via the identification and understanding of these signs it is possible to reconstruct ancient environments and obtain an insight into the lives of ancient societies. This has been successfully proven in numerous studies in Hungary (e.g. BARCZI et al., 2009; KRAUSZ, 2014; PETŐ, et al. 2015). This paper aims at furthering the understanding and reconstruction of the history of the Százhalombatta-Földvár tell site by analysing soil science data. Tell sites are very complex, so parallel to traditional archaeological investigation, a range of natural sciences (e.g. plant, animal and geological sciences) are involved in their analysis. In this study, soil science techniques, namely soil analysis and thin-section soil micromorphological analysis were employed to gain an insight into the past 4 000 years of the settlement’s history. The intensity and the variability of human activities are also investigated. The results revealed very intensive human influence and significant environmental changes in Százhalombatta-Földvár, demonstrating the importance of the area.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
János Kalmár
,
László Kuti
,
János Kátai
,
Renáta Figler
, and
György Füleky

A Nyírség egyik jellegzetes talajtípusa a kovárványos barna erdőtalaj. Mind hazánkban, mind külföldön sokan vizsgálták a kovárványképződést és állítottak fel természettudományosan megalapozott elméleteket a képződés mikéntjére vonatkozóan. Leggyakrabban a vas-vegyületek lefelé irányuló mozgásávbal és adott mélységben történő kicsapódásával próbálták meg leírni a jelenséget. Munkánk célja ásványtani, talajtani és mikrobiológiai vizsgálatok segítségével megválaszolni a kovárványképződésének kérdését.

A Nyírség tamáspusztai homokdomb alapvetően homogénnek tekinthet ásványi összetételét tekintve. A kovárványszintek képződésének korábban leírt kémiai és szemcseösszetételbeli kritériumai teljesülnek (pH 4.5–6.5 közé esik, a szemcseösszetétel pedig a kovárványrétegben meghaladja a leiszapolható rész 10 %-ot). Részletesen vizsgálva a kovárványrétegeket benne a homokszemcsék korrodáltak, töredezettebbek, ami mind egykori gyökérnedvek korróziójának eredménye lehet. A homokszemcsék kötőanyaga a kovárványrétegben elsősorban vas-oxihidroxidból áll, és a kovárványréteg eredetileg képlékeny, gyúrt, szakadozott szerkezetet mutat. A kovárványréteg felső része erodált, ami egykori talajfelszínen történő elhelyezkedését jelzi. A réteg alsó része tagolt és gyakran benyúlik az alatta elhelyezkedő homoktestbe. Véleményünk szerint a vas-oxihidroxid kiválások a kovárványrétegben alapvetően biológiai (növényi vas felvétel, majd elhalás után mikrobiális bontás segítségével létrejött vas-oxihidroxid akkumuláció) akkumulációs és kiválási folyamatokra utalnak. Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy a kovárványrétegek az egykori homokdomb felszínén képződtek és nem később bekövetkezett vasmozgás során jöttek létre.

Open access

A történeti korokban élt emberek mindennapi élettevékenységét a háztartásrégészet egy adott emberi populáció hátrahagyott anyagi és építési kultúráján keresztül ítéli meg. A talajtanban alkalmazott talajkémiai és -fizikai paraméterek térhasználat elemzésben történő felhasználása ugyanezt a célt szolgálja, de természeténél fogva eltérő tevékenységek detektálására (is) alkalmas. A bemutatott vizsgálat két épületobjektum, talajtani alapokra helyezett, belső térhasználat elemzésének módszertani megfontolásait, illetve eredményeit foglalja össze. Győr–Ménfőcsanak-Széles-földek lelőhelyen feltárt kelta (La Tène kultúra, Kr.e. III. század második fele), illetve római kori bennszülött (Kr.u. I. század vége) épületobjektum belső terében, a teljes régészeti jelenségre reprezentatív horizontális mintavételi módszert alkalmaztunk, amelynek keretében 50×50 cm-es rácshálóból gyűjtöttünk antropogén üledékmintákat a két objektum belső teréből. A vizsgálat tárgyát képező objektumok méretben és felépítményben azonosságokat mutatnak. Az egyenként két ágasfás, félig földbe mélyített épületekből összesen 68 db mintán végeztünk talajtani méréseket [összes szervesszén-tartalom (TOC%), összes foszfortartalom (Pösszes), pH (H2O, KCl), CaCO3%, Arany-féle kötöttség (KA)]. Annak érdekében, hogy a régészeti jelenségekben megmutatkozó emberi hatást elkülöníthessük a környezeti háttérértékektől, a lelőhely négy pontján vettünk fel kontroll talajszelvényt. A régészeti környezetből származó mérési adatok kiértékelése kettős. Mennyiségi szempontból a lelőhely környezeti viszonyaihoz, illetve a kimért háttérértékekhez kell kalibrálni az adatokat. Minőségi szempontból ugyanakkor egy-egy paraméter mintasorozatában mért szórás, értékintervallum, illetve horizontális heterogenitása árulkodik az épület belsejének eltérő használatáról. Az alkalmazott paraméterek közül az összes foszfortartalom és az összes szervesszéntartalom adatai bizonyultak a leginformatívabbnak annak eldöntésében, hogy a vizsgált belső terek mely pontját, milyen mértékben érhette emberi tevékenységből származó behatás. Eredményeink alapján az Arany-féle kötöttségi szám, illetve a szénsavas mésztartalom eloszlásmintázatait – Győr–Ménfőcsanak-Széles-földek lelőhely esetében – csak részlegesen lehetett az egykori emberi tevékenységhez kötni. Ez a lelőhely szedimentológiai és talajtani viszonyaival magyarázható. A két objektum belső térhasználata, az antropogén üledékeken végzett talajtani mérések tanúsága szerint nem tekinthető azonosnak. A római kori bennszülött épület belső terében markáns különbséget lehet feltételezni a belső térhasználatban. Ezzel ellentétben a kelta épületobjektumnál egyenletes eloszlásmintázatról beszélhetünk, amely olyan emberi tevékenység egykori meglétére utal, amely nem szelektíven használta az épület belső terét.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Miklós Gulyás
,
Márta Fuchs
,
Gabriella Rétháti
,
Annamária Holes
,
Zsolt Varga
,
István Kocsis
, and
György Füleky

Csontszénnel és növényi eredetű bioszénnel tenyészedényes modellkísérletet állítottunk be, hogy feltárjuk a kiválasztott magyarországi talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira gyakorolt hatásokat. A tenyészedényes modellkísérletben a kezeléseknek megfelelően (0, 1, 2,5, 5 és 10%) 500 cm3-es műanyag edényekbe 200 g talajkeveréket tettünk. Vizsgáltuk a minták AL-oldható P- és K-tartalmát, vízoldható összes sótartalmát, desztillált vizes pH-ját, kötöttségét és szerves-C-tartalmát (Tyurin módszerével).A kísérlet eredményeképpen megállapítható, hogy a csontszén (ABC) bekeverés hatására jelentősen megnőtt az AL-oldható P2O5-tartalom a talajkeverékekben, köszönhetően a csontszén eredendően nagy P-tartalmának.A pH és az összes sótartalom jelentősen nőtt a csontszén (ABC) kezeléseket követően, elsősorban a csontszén nagy ásványianyag-tartalma miatt. A növényi eredetű bioszén (BC) kezelések esetében azonban pH-növekedés csak a nagyobb koncentrációnál volt tapasztalható, az összes sótartalomban pedig nem tapasztaltunk változást. A sótartalom- és pH-növekedés egyik kezelés során sem okozott túlzott sófelhalmozódást. A sótartalom 0,07% körül alakult a legnagyobb dózis esetében is, azonban hosszú távon érdemes figyelmi a sótartalom változását.A növényi eredetű bioszén (BC) bekeverése növelte a kezelt talaj víztartó képességét, kálium- és szerves-szén-tartalmát, míg a csontszén esetében nem tapasztaltunk hasonló hatást. További kutatások szükségesek, hogy újabb információkat kapjunk a bioszenek mezőgazdasági felhasználásáról. Fokozottan igaz ez a csontszénre, mivel a jövőben a foszforutánpótlás alternatívája lehet.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Alaeddin Elfoughi
,
Szilveszter Benedek
,
Hamuda Hosam E. A. F. Bayoumi
, and
György Füleky

A komposztok előállítása, ill. trágyaként való felhasználása – amellett, hogy megoldja a biológiai hulladékok elhelyezésének problémáját – hozzájárul a talajtermékenység növeléséhez is. A biológiai hulladékokból előállított komposztok pozitív hatást gyakorolnak a talaj biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságaira. Jelen munkánkban tenyészedény-kísérletben, különböző arányú talaj és komposzt keverékek alkalmazásával vizsgáltuk a komposzttrágyázás hatását a növények hozamára és tápanyag-felvételére, ill. a talaj tápelemtartalmára. Inkubációs kísérletet állítottunk be továbbá a komposztban található tápelemek mineralizációjának vizsgálata céljából. Eredményeink a következő megállapításokban foglalhatók össze: – A növények hozama, ill. N-, P- és K-felvétele nőtt nagyobb arányú komposzttrágyázás esetén. – Előbbiek szerint szintén nőtt a talaj C-, N-, P- és K-tartalma. – Az inkubáció folyamán folyamatosan nőtt a C-, de csökkent a N-tartalom. – Vizsgálataink rámutatnak továbbá arra is, hogy a HWP forró vizes talajextrakció jól alkalmazható a talaj tápanyag-szolgáltató képességének nyomon követésére.

Restricted access