Search Results

You are looking at 11 - 20 of 99 items for

  • Author or Editor: Imre Kádár x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Löszön képződött vályog mechanikai összetételű karbonátos csernozjom talajon, az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén szabadföldi kisparcellás mikroelem-terhelési kísérletet állítottunk be 1991 tavaszán. A termőhely talajának szántott rétege mintegy 5% CaCO3-ot és 3% humuszt tartalmazott, oldható tápelemekkel való ellátottsága az alábbi volt: Ca és Mn igen jó, Mg és Cu kielégítő, N és K közepes, P és Zn gyenge. A talajvíz 15 m mélyen helyezkedik el, a terület vízmérlege negatív, aszályra hajló.A 13 vizsgált mikroelem sóit 4-4 szinten alkalmaztuk 1991 tavaszán, a kukorica vetése előtt. A 13×4 = 52 kezelést 2 ismétlésben állítottuk be összesen 104 parcellán splitplot elrendezésben. A kísérlet terhelési szintjei 0, 90, 270, illetve 810 kg·ha−1 mennyiséget jelentettek elemenként AlCl3, As2O3/NaAsO2, BaCl2, CdSO4, K2CrO4, CuSO4, HgCl2, (NH4)6Mo7O24, NiSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3, SrSO4 és ZnSO4 formájában.A kísérlet 14–18. éveiben lucernát termesztettünk. A lucerna telepítése előtt 2003 őszén 400 kg P2O5·ha−1 és 800 kg K2O·ha−1 adaggal feltöltő trágyázást végeztünk szuperfoszfát és kálisó formájában.A kísérleti eredmények alapján levonható főbb tanulságok a következők:

  1. Extrém aszályos év 2004 és 2008 között nem volt. Részben ezért, valamint a talaj kielégítő tápanyagkészlete miatt a lucerna képes volt öt éven át fennmaradni és kielégítő termést adni. Általában évente 4-4 kaszálásra került sor május és szeptember eleje között. A legnagyobb szénahozamokat az 1. kaszálás adta. A kontrolltalajon az öt év alatt 62,5 t·ha−1 széna termett. A 90 kg·ha−1 Se-terhelésnél kereken 10 t·ha−1 többlet jelentkezett míg az extrém Se-túlsúlyos talajon 8 t·ha−1 terméscsökkenést kaptunk. A változások statisztikailag igazolhatók voltak.
  2. A széna elemösszetétele szennyezett talajon drasztikusan változott a kontrollhoz képest. Az egyes évek és a kaszálások átlagában a Cu és Zn mintegy a kétszeresére, a Sr a háromszorosára dúsult. Az As, Ba, Cd, Cr és Ni elemek koncentrációi minimum egy, míg a Mo és Se elemek koncentrációi 2–3 nagyságrenddel emelkedtek. A nagyságrendbeli akkumuláció takarmányozásra alkalmatlan szénát eredményezett.
  3. A 19 kaszálással, illetve az öt év alatt szennyezetlen talajon a lucerna 2 t·ha−1 nitrogént épített be a föld feletti termésébe, mely döntően a levegőből származott. Az öt év alatt felvett Ca átlagosan 1546, K 1232, P 200, Mg 200, S 189 és Na 22 kg·ha−1 mennyiséget tett ki. A Fe-felvétel mintegy 7, az Al, Mn és B elemeké 3 kg·ha−1 volt, míg a felvett Co 2–3 g·ha−1 volt.
  4. A szennyezett talajon a maximális elemhozamok öt év alatt az alábbiak voltak (hara vetítve): Mo 29 kg, Sr 20 kg, Se 19 kg, Ba és Zn 2-2 kg; Cu 600 g, Ni és Cd 200 g, Cr 150 g, As 130 g, Pb 16 g.
  5. Megállapítható összefoglalóan, hogy a lucerna a Mo, Sr és Se elemekkel mérsékelten szennyezett talajok tisztítására,/remediációjára alkalmas lehet hazai viszonyaink között. Előnyt jelenthet a növény nagy föld feletti biomasszája, valamint a mélyen lenyúló gyökérzete. A Se és a Mo ugyanis szelenát/molibdenát, valamint a Cr kromátion formájában az altalajt szennyezheti. A termett széna azonban takarmányozási célokra nem használható.

Restricted access

1992-ben mészlepedékes csernozjom vályogtalajon beállított szabadföldi kísérletben vizsgáltuk a nitrogén, réz és molibén elemek közötti kölcsönhatásokat tritikáléval. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% körüli karboná-tot és 20% körüli agyagot tartalmazott. A talajelemzések alapján a terület jó Ca-, Mg-, K- és Mn-, kielégítő Cu-, valamint gyenge-közepes P- és Zn-ellátottságú volt. A talajvíz 13–15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A tenyészidő kilenc hónapja alatt azonban 379 mm eső hullott, közepes csapadékellátottságot biztosítva a tritikálénak. A kísérletet 4N x 3Cu = 12 kezelés x 3 ismétlés = 36 parcellával állítottuk be osztott parcellás (split-plot) elrendezéssel. A N-trágyázás 0, 100, 200, 300 kg·ha-1, a Cu-trágyázás 0, 50 és 100 kg·ha-1 adagokat jelentett Ca-NH4NO3, illetve CuSO4 formájában. A kísérlet ötödik évében a 15 m hosszú parcellákat megfeleztük és 1 m-es úttal elválasztottuk. A kísérlet így sávos split-plot elrendezésűvé vált 72 parcellával (4N x 3Cu x 2Mo = 24 kezelés x 3 ismétlés). A 48 kg·ha-1 molibdént (NH4)6Mo7O24x4H2O formában alkalmaztuk.

A vizsgálat fontosabb eredményei az alábbiakban foglalhatóak össze.:

Adataink orientálhatják a szaktanácsadást a tervezett tritikále termés elemszük-ségletének számításakor.

Restricted access

Mészlepedékes csernozjom vályog talajon, egy műtrágyázási kísérlet 17. évében vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását az Újmajori fajtájú borsó fejlődésére, gyomosodására, termésére, valamint a szántott réteg oldható makro- és mikroelem-tartalmának alakulására. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% CaCO 3 -ot és 20% agyagot tartalmazott; P és Zn elemekkel gyengén, N és K elemekkel közepesen ellátottnak minősült. Kísérletünk 4N×4P×4K=64 kezelést és 2 ismétlést foglalt magában 128 parcellával. A műtrágyákat 25%-os N-tartalmú pétisó, 18%-os szuperfoszfát és 50%-os kálisó formájában adagoltuk. A talajvíz 15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. Főbb eredményeink: Ebben az aszályos évben trágyázás nélkül a száraz borsó 1,48 t mag, 0,50 t hüvely és 0,90 t szár; míg az optimális N 1 P 1 K 1 -szinten 2,71 t mag, 0,85 t hüvely és 1,80 t szár légszáraz tömeget adott ha-onként. Az N 3 P 3 K 3 -szinteken 20-30%-os terméscsökkenés lépett fel. A termésmaximumhoz kötődő és optimálisnak tekinthető N 1 P 1 K 1 -ellátottságon a fiatal, virágzás előtti föld feletti hajtás 3-4% N, 2-3% K, 0,3-0,4% P elem-összetétellel, illetve 8-12 körüli N/P, 6-10 körüli K/P és 1-2 körüli N/K aránnyal jellemezhető. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a szaktanácsadás számára, diagnosztikai célokra, a borsó tápláltsági állapotának jellemzésére. A zöldborsó fajlagos, 1 t mag + mellékterméssel felvett elemtartalma 17-27 kg N, 10-13 kg Ca (14-18 kg CaO), 6-11 kg K (7-13 kg K 2 O), 1,7-2,9 kg Mg (3-5 kg MgO), 1,2-2,1 kg P (3-5 kg P 2 O 5 ), 120-140 g Na, 19-24 g Mn, 8-15 g Zn és 4-5 g Cu mennyiséget tett ki a műtrágyázás függvényében. A fajlagos átlagértékek alkalmasak lehetnek a tervezett termés elemigényének számításánál és közel állóak a hazai szaktanácsadásban ajánlottakkal. A száraz borsó fajlagos elemtartalma szintén jelentősen ingadozott a műtrágyázás függvényében: 47-70 kg N, 20-30 kg Ca (28-42 kg CaO), 15-30 kg K (18-36 kg K 2 O), 5-7 kg Mg (8-11 kg MgO), 5-7 kg P (11-16 kg P 2 O 5 ), 490-660 g Na, 80-120 g Mn, 30-50 g Zn és 14 g Cu értékekkel. A fajlagos átlagértékek alkalmasak lehetnek a tervezett termés elemigényének számításánál és közel állóak a hazai szaktanácsadásban ajánlottakkal. A növényi felvételt meghaladó műtrágya-N átlagos mennyiségét tekintve 60%-a volt kimutatható NO 3 -N formájában a 6 m-es talajszelvényben. A NO 3 -N bemosódásának határa a kísérlet 17. évében elérte az 5,0-5,5 m mélységet, mely mintegy 30 cm/év lefelé irányuló mozgásnak felelhet meg e termőhelyen. Az 1 m alatti NO 3 -N készlete döntően szennyezésként jelenhet meg a talajban ill. a talajvízben, amennyiben a talajvíz közel helyezkedik el.

Restricted access

Karbonátos csernozjom vályogtalajon egy mutrágyázási tartamkísérlet 21. évében vizsgáltuk az eltéro NPK-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a Vörös óriás fajtájú sárgarépa (Daucus carota L.) fejlodésére, gyomosodására, termésére, lombjának és gyökerének ásványi összetételére. A termohely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 5% CaCO3-ot és 20% agyagot tartalmazott; N, K, Mg, Mn, Cu elemekkel közepesen, P és Zn elemekkel gyengén ellátottnak minosült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést és 2 ismétlést foglalt magában, összesen 128 parcellával. A mutrágyázás pétisó, szuperfoszfát és kálisó formájában történt. Az 5,5 hó tenyészido alatt 205 mm csapadék hullott mindössze. Fobb eredmények: - Május elején a sárgarépa csupán 3% borítottságot jelzett, vontatottan kelt, míg a gyomborítás (Amaranthus blitoides) 2%-ról 50-60%-ra ugrott az együttes PK-túlsúly nyomán. - A maximális 26-28 t/ha gyökérterméseket a nitrogénnel és foszforral 21 éve nem trágyázott kezelések adták, ahol 80-100 mg/kg ammónium-laktát- (AL-) oldható P2O5-, ill. 200-300 mg/kg AL-K2O-tartalom volt a szántott rétegben. 200 mg/kg AL-P2O5-tartalom felett a termés drasztikusan csökkent, ill. az extrém PK-túltrágyázás nyomán a növény gyakorlatilag kipusztult és a talaj elgyomosodott.  - A növény tápláltsági állapota a gyökérképzodés kezdetén vett lomb analízisével jól nyomon követheto, az irodalomban közölt optimum koncentrációk iránymutatóak. Eredményeink szerint ideális a 2-3% N, 0,3-0,4% P, 3-4% K, 1-3 mg/g NO3-N, valamint az 5-10 N/P, 0,5-1,0 N/K, 8-13 K/P és a 80-150 P/Zn aránya a légszáraz lombban.  - A N-trágyázás növelte a növényi szervek N-, NO3-N-, Mn-, ill. mérsékelte a S-, Ba- és Mo-készletét. A P-kínálattal emelkedett a P-, Sr-, Mo- és Cd-, ill. csökkent a Zn-, Cu-, Fe- és Al-koncentráció. A K-kínálattal nott a K, valamint igazolhatóan süllyedt az egyéb vizsgált elemek (N, Ca, Mg, Na, Sr, B, Ni, Cr és Cd) mennyisége a lombban és a gyökérben. - A betakarításkori 8 t/ha lomb + 24 t/ha gyökér, azaz 32 t/ha friss terméssel a sárgarépa 113 kg K, 90 kg N, 89 kg Ca, 21 kg Na, 18 kg Mg, 15 kg P, 12 kg S, 2-3 kg Fe és Al, 411 g Mn, 272 g Sr, 160 g Ba, 129 g B, 111 g Zn, 40 g Cu, 8 g Ni, 5 g Cr, 3 g Pb, 1-2 g Co és 0,5 g Cd elemet akkumulált. - A hazai szaktanácsadásban ajánlott 40-15-50-16-16 = N-P2O5-K2O-CaO-MgO fajlagos mutatók, azaz 10 t friss gyökér + a hozzá tartozó lomb elemtartalmának irányszámai, összességükben megerosítést nyertek kísérletünkben. Kivételt a kísérletben mért extrém fajlagos CaO érték jelenthet, mely a meszes termohelyre és az aszályos évjáratra vezetheto vissza.

Restricted access

Összefoglalás

Munka a műtrágyázási szaktanácsadás alapelveit és gyakorlati módszerét taglalja. Röviden áttekinti a növénytermesztés szemszögéből fontosabb talaptípusokat a termékenységüket meghatározó tulajdonságaik alapján (mechanikai összetétel, kémhatás, illetve mésztartalom). A talaj minőségének, trágyaigényességének elbírálásához közli a fontosabb talajfizikai és talajkémiai jellemzőket és határkoncentrációkat.

Kitér az alapvető tápelemek élettani hatásaira, illetve agronómiai jelentőségére. Bemutatja a trágyaszükséglet becslésének módszereit: szabadföldi kísérlet/próba, talajvizsgálatok, táblatörzskönyvi adatok felhasználása, tápelemmérleg készítése, egyéb trágyaigényt módosító tényezők figyelembe vétele.

Végül kitér a műtrágyázás és a környezetvédelem összefüggéseire. Hangsúlyozza, hogy a szakszerű műtrágyázás a talaj hiányosságait pótolva egészségesebb talajt, talajéletet, növényi és állati közösségeket eredményezhet. A trágyázás, műtrágyázás nemkívánatos mellékhatása (terméscsökkenés, minőségromlás, talaj- és talajvíz szennyeződése, stb.) akkor jelentkezhet, amikor a tápelemeket természetellenes formában, mennyiségben, arányban szakszerűtlenül használjuk.

Közlemény a szaktanácsadásban érintettek számára íródott útmutató.

Restricted access

Az MTA TAKI Őrbottyáni Kísérleti Telepén, Duna–Tisza közi karbonátos homoktalajon vizsgáltuk a N-trágyázás és a tőszám kölcsönhatását az EDIT fajtájú mag-amaránt fejlődésére, termésére, szerveinek elemösszetételére és elemfelvételére. A tőszám 57, ill. 246 ezer db/ha, a N-trágyázás 0, 100, 200 és 300 kg N/ha mennyiséget jele__

Restricted access

Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon beállított szabadföldi kísérletben vizsgáltuk a N, Cu és Mo elemek közötti kölcsönhatásokat 1994-ben zab növénnyel. Termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% körüli CaCO3-ot és 20% körüli agyagot tartalmazott. Talajelemzések alapján a terület jó Ca, Mg, K, Mn, kielégítő Cu, valamint gyenge-közepes P és Zn ellátottságú volt. A talajvíz 13–15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A kísérletet 4N × 3Cu = 12 kezelés × 3 ismétlés = 36 parcellával állítottuk be osztott parcellás (split-plot) elrendezéssel. A N 0, 100, 200, 300 kg·ha−1, a Cu 0, 50, 100 kg/ha adagokat jelentett Ca-ammóniumnitrát, illetve CuSO4 formájában. A kísérlet 5. évében a 15 m hosszú parcellákat megfeleztük és 1 m-es úttal elválasztottuk. A kísérlet sávos split-plot elrendezésűvé vált 4N×3Cu×2Mo = 24 kezelés × 3 ismétlés = 72 parcellával. A 48 kg·ha−1 Mo-t (NH4)6Mo7O24×4H2O formában alkalmaztuk. Főbb eredmények:

— Az aszályos évben mindössze 137 mm eső esett a zab 140 napos tenyészideje alatt. A N-trágyázásra a kontrollon mért 3,8 t·ha−1 szemtermés 2,1 t·ha 1-ra zuhant. A Cu és a Mo kezelések a terméstömeget nem befolyásolták, hasonlóan a korábbi évekhez.

— A N-bőséggel emelkedett a N, Ca, K, P, S, Mg, Ni koncentrációja a bokrosodáskori hajtásban, aratáskori szalmában és szemben egyaránt, míg a Na és Ba mennyisége visszaesett aratás idején.

— A Cu beépülését mind a Cu, mind a N kínálata serkentette. A fiatal hajtás Cu-tartalma a pozitív NxCu kölcsönhatás nyomán megháromszorozódott. A Ntrágyázás kifejezettebben növelte a Cu-tartalmat, mint a Cu-trágya.

— A két évvel korábban adott 48 kg·ha−1 Mo-adag nyomán a zab vegetatív részeinek Mo-koncentrációja két nagyságrenddel dúsult és a magban is többszörösére nőtt. A termés állati fogyasztásra alkalmatlanná vált.

— Az 1 t szem + a hozzátartozó melléktermés fajlagos elemtartalma 30 kg N, 36 kg K2O, 11–13 kg P2O5, 11–14 kg CaO, 4–6 kg MgO mennyiségnek adódott. A N túltrágyázás okozta depresszió (kis termések) miatt az elemtartalom megnőtt (betöményedett) a növényi szövetekben. Az extrém nagy CaO és MgO fajlagos értékek létrejöttéhez a meszes, Ca és Mg elemekben gazdag termőhely is hozzájárulhatott.

Restricted access